Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-12 / 188. szám
1 Kedd, 1952 augusztus 12. SOMOGYI NÉPLAP A jó munka eredményei a nagybaráti állami gazdaságban Nagyatád és So mogyszob ■ között, ahogy befordul az út, mindjárt szembetűnnek a nagyba- ráti állami gazdaság fehérre meszelt épületei. Közelebb érve az is .föltűnik, hogy a gazdaság területén példás rend uralkodik. A korareggeli órákban a dolgozók jókedvűen, tréfálkozva sietnek munkahelyükre. Mennyit változott ezeknek a dolgozóknak az élete? Valamikor ezeken a földeken Ho- henzollern Ágost, osztrák herceg cselédjeiként dolgoztak, Idegen uraknak, idegen érdekekért. Tizenegy éves korától cselédes- lcedett itt Horváth József isf most az állami gazdaságban dolgozik. —. Nemcsak én, de még az apám is itt szolgált. — És nem igen kellett biztatni, hogy beszéljen tovább. Ömlött belőle a szó. Egyszer (fiatal koromban mulatságba mentem. — „Milyen a kabátod .Jóska?” — kérdi tőlem valaki. Levetettem, megnéztem, kirágták .a, patkányok, iámig az istállóban aludtam és mellém tettem. — Aztán tovább mesél. — Egyszer az egyik béres mérgében az ökrök gazdáját szidta. Az intéző a közeliién meghallotta és mindenki sze- meláttára megpofozta a bérest. De ki mert szólni akkor, mindenki -féltette azt a kis nyomorúságos kenyerét, — legyintett. Nagyot változott azóta minden. 1949 őszén állami gazdaság akkuid Szentiász ú-pusztán. Igaz, hogy kezdeti nehézségek voltaik bőven. Mindössze 5 pár lóvial foglak hozzá a munkához, nem volt szerszám a lovaknak, kocsi meg csak kettő. Nőm igen hitték még akkor a közeli községek dolgozó parasztjai hogy ebből a gazdaságiból lesz valami- Csak nevettek, almikor a gazdaság dolgozói a jövőről beszédek. — Nehezen is imént a munitoa, állatok, gépek, no meg munkaerő hiányában. A SZentlászló-unajor melletti táblába akkor egy hétig vetettek 21 holdén búzát. — Ma cny- wyit két és fél óra alatt elvetnek. ez a föld! Igaz, hogy valamikor ga- bonaiféleséggel nem is igen vetették be, csak dinnyével, meg esetleg krumplival, de az sem volt semmire való. Aztán figyelmesen hallgatta, miikor a gazdaságban mesélték, hogyan ériék el a jó termést. A trágyázáson kívül még kétszer, ősz- szel vetés után és egyszer tavasszal megihengereIték a rozsot. Az őszi hengerléssel sikerül’, t biztosítani a rozs erősebb bcfcrosodását. Az 1951-es gazdasági év eredményeit követte az 19Ö2-es évi is. Éhben az évben a gazdaság vezetői legnagyobb gondot a talajjavításra fordították. 252 holdon végez,télk el a talajmeszezést, amely tudvalévőié« a pillangós takarmányok termelését növeli, viszont a pillangósokra nagy szükség van az állatállomány fejlesztése során. Aztán 360 hold földet trágyáztak meg, ami azért is szükséges volt, „mert a le- ineszezett Területek ezt megkívánták. A jó munka nyomán n«m maradtaik el az eredmények. Az elemi károk ellenére a gazdaság 11.56 mázsás átlagtermést tudott felmutatni búzából holdanként. Ezt mind kerösztsorosan vetették. A rozsnál meg valamennyi területen elvégezték ismételten a pótbeporzást, az eredmény itt is meglátszott a termésem. Közel három mázsáival több termést ériék el, minit az egyénileg dőlgozók. Somogy fájsz dolgozó parasztjai betartották szavukat Somogyfajsz község dolgozó parasztjai helyeselve fogadták pártunk és kormányzatunk határozatát, amely biztosítja a szabadpia- j cot azoknak a községeknek, ahol i maradéktalanul eleget tesznek az állammal szembeni kötelezettségnek, A cséplés megkezdése előtt, tanácsülésen még bővebben megtárgyalták, hogy mit jelent számukra a szabadpiac. Azt tudták, hogy az első az állammal szembeni kötelezettség teljesítése, de azt is tudták, hogy jó termésük lesz, amelyből még szabadpiacra is bőven jut, tehát érdekük, hogy minél előbb megszerezzék annak jogát. Nem is sokat vitatkoztak, mindenki előtt világos volt ez a kérdés. A tanácsülésen részvevő 200 dolgozó paraszt egyhangúlag elhatározta, hogy harcolnak azért, hogy községük mielőbb megkapja a szabadpiacot. A cséplés megkezdésével megkezdődött a begyűjtés is. A dolgozó parasztok mindjárt az első mázsálásból rakták kocsira és vitték be a raktárba, ami az államnak jár. Senki sem késlekedett, mindenki érezA gazdaság dolgozóinak gHát még a földek «1 ilyen rossz állapotban voll ük. A herceg, az uras ág a. földet őppen- úgy sanyargatta, mint ahogy a munkások, cselédeik vérét szívta- 15—20 éve is volt talán, hogy trágyázták ,a földeket. Ilyen körülményeikközött kellett a munkáit megkezdeni. Kitartó, szívós munkára volt szükség- Mégis elérték a nehézségek ellenére, hogy parlagon heverő föld nem ma ríidt. Nem telt bele sok idő és az állam segítségre sietett és 1950 tavaszán már sertésekkel, üszőkkel, tehenekkel, lovakkal bővült az állatállomány- Igen áim, de most meg a. másik oldalon mutatkoztak a nehézségek. Hova tegyék a sok állatot, nincsenek elég számmal gazdasági épületek. És még ez év tavaszán) változás történt. A gazdaság átköltözött Niagytbaráitibá. Volt itt bőven hely gazdasági épületek építésére. Meg is építették őket, az őszön minden állat fedél alá került. Múltak a beitek, és traktort is kapott a gazdaság, először csak egyet, aztán még hármat, sőt cséplőgépei többsége fiatal és amilyen fiatalok, olyan lelkesek a munkában — persze az öregebbek süm maradnak el semmivel mögöttük. Így történt, hogy ai növényápolást versenyben végezték. A kukoricát eddig hatszor kapálták meg, négyszer gépi erővel, kétszer kézi erővel, most kapálják hetedszer. Csodálkoznak is az egyéni parasztok. Hogy van az, hogy a «gazdaság kukoricá ja kétszer akkora, mint az övéké? Még a szárazság sémi árt neki. Hát ennék egyszerű a .magyarázata és a gazdaság do’gozói közül mindenki szívesen megmagyarázza. A többszöri kapálás által a fafaj a nedvességét megőrizte és a gyom eltávolításával a nedvet biztosítani tudták a növény számára. De nemcsak a növénytermesztésnél, hanem az állatállománynál is van bőven néznivaló a nagyibaráti állami gazdaságban Az újjáépült modem istállóban jól ápolt, szép tiszta, gondozott tehenek, lovak vannak. A sfertéstenyész lésnél, ahol Horváth Mátyás eHetö kanász dolgozik — és sikeresen al foalmazza a szovjjet tapasztalatokat — mindenki megcsodálja ,a szép kocákat. Jó munkájáért most Munka- érdemrendre van fellepjesztve. De hosszan lehetne sorolni, hogy a gazdaság állattenyésztői az élenjáró szovjet tapasztalatok bevezetésével milyön eredményeket értek el a hideg borjúnevelésben, -a juhtenyésztésben és így sorjában tovább. te, hogy rajta múlik az, amit megfogadtak. Már pedig az adott szót becsülettel be is kuli tartani. Volt sok olyan gazda, hogy még javában csépeltek szérűjén, de már teljesítette beadását. A 200 gazda közül vagy 180 gazda van, aki jóval többet beadott az előírtnál. Szabó József, a községi tanács elnöke 6 holdja után 140 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Molnár György vb-tag 130 százalékra tett eleget beadásának. A vezetők jó példáját követték & község többi dolgozó parasztjai is, mert tudták, hogy közös célért folyik a harc. Mire a cséplés végétért a fa luban, a beadással már túlszárnyalták az előirányzatot. Augusztus 6-án estére a következőképpen alakultak a számok. A község előírása búzából 1198 mázsa, teljesítve 1266 mázsa. Rozsból előírás 858 mázsa, teljesítve 1191 mázsa. Árpából -előírás 216 mázsa, teljesítve 241 mázsa, zabból előírás 172 mázsa, teljesítve 244 mázsa. Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy Somogyfajsz község dolgozó parasztjai jól meg- állták helyüket a beadás teljesítése és a szabadpiacért folytatott harcban. Bognár György 6 holdas dolgozó paraszt, aki 130 százalékra teljesítette beadását, elmondja, hogy ő már az ősszel elkezdte a harcot a szabadpiacért. Az őszi gabonákat is jó mélyszántásba vetette és a tavasziak alá is jó ágyat készített. Termett is mindenből szépen. Búzából egy hómról 12 mázsát takarított le, de mindenből visszaadta a föld, amit tőle várt. Most, hogy beadását már teljesítette, még a család szükségletén és a vetőmagon kívül 4 mázsa feleslege van, amit szabadpiacon értékesít. Ennek az árából először is még visszalévő adóját rendezi, a többi pénzből pedig bakancsot és ruhát vásárol. Somogyfajszon sok ilyen dolgozó paraszt van, aki így számol. Ezek a dolgozó parasztok élnek a pártunk és kormányunk adta lehetőségekkel, amely a boldogulásukat és felemelkedésüket segíti elő. Ahol vasárnap is csépeltek, óit gyorsul, ahol pihentek, ott lassú a begyűjtés üteme Nemcsak a termés Az állami gazdaság fejlődésével párhuzamosan kezdett az egyénileg dolgozó parasztok véleménye is -megváltozni. Állandó figyelemmel! kísérték mi történik a gazdaságban. Hát még almikor tavaly megh-alllották, hogy az „urasá- gok‘‘ által olyan embertelenül ki- zsálklmiálnyolt földfek&n 12 mázsás roz« átlagtermést értek el a gazdaság dolgozói. Az őréig Hárs Péter —• aki akkor még egyénileg gazdálkodott — nem is állhatta meg szó nélkül. — Amióta visszaemlákszöm ilyen szép rozisot még nem termett eredménye, hanem a dolgozók éle te is megváltozott az egykori osztrák herceg birtokán. A dollgozók olyan öntudatosan, felszabadultan végzik munkájukat, amilyenre csialk szó cializmust építő országban lehet példa. De mi okük ils volna búsu- lásra. Ott -van a fiatal Gönc Ilonkái, -még os'ak 19 éves és 900 forintot keres egy hónapban. De nemcsak Gönc Ilonka dolgozik Nagybarátiban, hanem sok-sok, akik jó munkával hálálják vissza a pártnak, a népi demokráciának szop életüket. Este aztán munka után táncra- perdül a fiatalság. Egyiken sem látszik meg, hogy egész nap kömény munkát végzett- Külön zenekart alakítottak, s a vidáim zeneszó mellett táncoló fiatalokat büszke örömmel nézik az öregeik is, mennyivel jobb most nékik — és völük együtt örülnek. Torvaj község megyénk lemaradt községei közé tartozik, 40 százalékra teljesítette eddig gabonabe- gyiüjt'ési tervét. Ez a lemaradás nemcsak, a községi tanács hanyag -műnkáljából adódik, hanem hozzájárult a tabi gépállomás is rossz munkájával. Olyan cséplőgépet kapóit a község, amelyik nem volt rém de sen kiijamfím. Pár órát csépelitek veP.e, leállt, eltörött valamilyen alkatrésze. így a cséplés nagyon lassú ütőmben haladt és ugyanilyen Lassan a begyűjtés is. A múlt hét végén kaptak két gépet a torvajiak segítségül, most igyekeznek, hogy lemaradásukat behozzák. Kara reggeltől késő estig búgnak a cséplőgépeik, még vasárnap is csépel mind a két gépA munkások megértették, ho-gy -most a legfontosabb feladat, hogy minél előbb befejezhessék a cs-éplést és teljesíteni tudják a begyűjtési tervet, hogy elkerülhessenek a szégyenteljes lemaradt községek közül. — Mi is meg akarjuk mutatni, hogy szeretjük hazánkat és teljesüljük tervünket — mondogatják a torvaji dolgozó parasztok. Minden jel arra murait, hogy ha a cS,éplés továbbra is ilyen ütemben halad, akkor a bégyüj-tés is meggyorsul és teljesíteni tudja ® község a tervét. N©m így van ez Ráhonymegyer községben. Itt is lemaradás van a begyűjtésnél, itt is a lemaradt községek közé tartoznak. Pedig itt semmi ok nem volt a lemaradásra, cséplőgépük volt hat kezdettől fogva, a termés is jó volt, és nvégi-s rosszul áll a begyűjtés. Mi ennek az oka? Először is az, hogy elbizakodottság leit úrrá a község vezetőin, úgy gondolják, hogy még ráérnek. Nem veszik észre, hogy a többi községek a járásban minid lehagyták őket, már majdnem mindenhol befejezés felé közeledik a cséplés, de Bábonytmegyeren még mindig csak 60 százalékra állnak. Nőm is igyekeznek meggyorsítani a cséplés ütemét, inkább a könnyebb részét választják a dolognak, „megy majd minden magától“ a cséplés is meg a begji-jijtés is. Vasárnap egyik cséplőgép sem csépelt a faluban. A cséplőgép dolgozói hazamentek pihenni, ugyanígy a begyűjtés is ,,pihent“. A tanácselnök elvtárs odahaza volt, ugyanígy ,a párttiikúr elvtárs is, aki még azt sem tudta, hogyan áll a községiben a begyűjtés. A népnevelő munka ils alszik a községben, a doügozó parasztok maguktól is teljesítik beadásukat, minek népnevelő munlkia, ez a község vezetőinek véleménye. Az ellenség ,,nem‘‘ működik a faluban, de ha jobban utána néznének kiderülne, hogy az ellenség hangja érvényesül a csép- lésnél, hogy akadályozza a beadás teljesítését. Az dlle.nség bizony n©m alszik, hanem erősen dolgozik és igyekszik aprói lebeszélni a cséplő- munikásokát, hogy vasárnap csépeljenek, hanem „pihenjenek“1, a var sárna,p az arra való, a begyűjtés majd megy magától. És bizony az ellenség hangja jól érvényesült a községben. Jó lenne, ha a község vezetői megszívlelnék a bírálatot, meggyorsítanák « cséplést, a be-' gyűjtést, nem pihennének babérai- kon, hanem erősen kezükbe vennék a munkák irányítását és ellem őrzését. Az ellenség hangját pedig verjék vissza jó népnevelő munkával, így meg tudják javítani a község begyűjtését és akkor nemcsak 60 százalékra állnak a cs ép léssel és 70 százalékra a begyűjtéssel, hanem) maira déktalamul teljesítik begyűjtési tervüket. i JÓL TELJESÍTI TERVÉT A KAPOSVÁRI HÁLÓZATÉPÍTŐ KIRENDELTSÉG A Kaposvári Hálózatépítő Kirendeltségen belül hatalmas méretekben fejlődött a munkaiversenymoz- galom. Minden dolgozót beszerveztünk a versenymozgialomba. Azok a dolgozók, akik az év elején még húzódoztak a versenytől, ma már a legjobb versenyzők közé tartoznak. Persze, mindfennek elérése nagy munkát hárított a szakszervezeti-0 és az üzemi pártszervezetre. Szak- szervezeti bizalmiak, párttagok, munkavezetők kiváló munkája szülte ezt az eredményt. M'a már kiváncsion várják a dolgozók a ver senyértékeléseket, kiváncsiak évi százalékos tervükre is. Ezekgt az eredményüket ezelőtt csialk termelési értekezleteken hoztuk nyilvánosságra- Ma már ez dolgozóinkat nem elégíti ki. Buzdítja őket a verseny- szellem, a munka és az eredmény its, hogy hány nappal vitték előbbre évi tervük teljesítését. Ne,m egyszer előfordul, hogy egy-©gy dolgozó megkérdi az értékelőt, hogy állapítsa meg azt, hogy hogyan áll évi tervének teljesítésével. Hú az értékelés eredménye gyenge — úgy még jobban fokozza a verseny tempóját, hogy behozza lemaradását, ne kullogjon az utolsók között. így értük el azits, hogy ez óv első hét hónapjában több mint egy hónappal teljesítettük túl tervünket, így már szeptember havi tervünk teljesítésénél tartunk. Ehhez az eredményhez az is hozzájárult, hogy 100 százalékon alul teljesítő dolgozónk egy sincs. Nagyban előmozdítják tervünk sikeres teljesítését kiváló dolgozóink, mint például Nemes György vezető kezelő, aki I5ó százalékos teljesítményt ért el és már október 20-nál tárt a tervteIje sütősben. Czebei János tájvirdaimunlkás évi átlagteljesítménye 146 százalék. Október másodikat terve teljesítésénél tart- Rodék István 129 százalékos évi á t lag lellj estemén v t érit el és szeptember 17-i tervét teljesíti. Hozfoor József 131 százalékos é'vi átlagával szeptember 16-i tervét teljesíti. Szirti György évi átlaga 130 százalék. Szeptember 12-i tervéit teljesíti. Persze ezek mellett a jó dolgozók mellett vannak hátul kullogótk _ is, de ezek nagyrésze új munkaerő, i Báír tervüket túlteljesítették — még jobb eredményeket is érhetnek ej — ha igénybev-eszik ezentúl j óbb an az idősebb és tapasztaltabb szakmanikásoik véleményét és segítségét. Ha élenjáró dolgozóink nemcsak a miaguk teljesítményét tekintik szívügyüknek, hanem a lemaradókat is segítik, átadják tapasztalataikat, megtanítják azokat munkamódszereikre — úgy a Kaposvári Hálózatépítő Kirendeltség még jobbam tudja teljesíteni évi tervét. \Pécsi József a Hálép. Kirend. dolgozója. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete kiterjeszti a „Kiváló“ és „Érdemes művész“ cím adományozását A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a ,Magyar Népköztársaság kiváló művésze'1 és a »Miagyar Népköztársaság érdemes művésze” cím ad oimáhy ozáisának kiterjesztésére. Eddig ugyanis a kitüntető címeket csak a színházi — film és operai előadóművészek nyerhették 01. Ez, a rendelet mdgsziümt&ti ezt a. hátrányos és indokolatlan megkülönböztetést a művészek között és a kitüntető cím adományozásának lehetőségét kitenjtszti minden alkotó és előadó művészre, aki a szocialista kultúra fejlesztése terén kim®- go sió érdem eket szerzett. A törvényerejű rendelet intézkedik a kiváló és érdemes művészek özvegyei és többi hozzátartozói nyugdíijáróü is- A kiváló művészek özvegyeinek nyugdíját 1.500 forintban, az érdemes művészek özvegyeinek nyugdíját pedig ezer forintban állapítja meg. Ehhez igazodik a többi között a hozzátartozó (árvák, Szülőik) nyugdíja is.
