Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-09 / 186. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1952 augusztus 9. Romanov elvtárs nyilatkozata a XV. Olimpiai Játékok eredményeiről cA Lzeiitfakakl íSlIi&Lcl óricz Zsigmondit sokat lalkoztatta 1919-ben ggarország kulturális élete, különö­sen gokat gondolt arm, hogy a Tanácsköztársaság megszilárdítása után mennyire megváltozik ezen a területen is Magyarország képe. Na­gyon fájt neki — mint minden be­csületesen gondolkodó embernek —, hagy Magyarországon százezré­vel voltak írástudatlanok, a tudo­mány, még a betümtés is a gazda­gok momoipáfouma volt. A hazánk­ba érkezett külföldieknek sokat be­szélt erről az állapotról, lelkesí­tett a Tanácsköztársaság hatalmú­ért, mert tudta, hogy a dolgozó nép cs<ak cikkor juthat a tudomány bir­tokába, ha azt a gazdasági huta­iammal együtt veszi kezébe■ Sokait látogatta az iskolákat, terveket szőtt, látta az új, a jövőben építen­dő egészséges iskolákat, benne a mosolygó munkás- és parasztfhaita- lokat' amint tanulnak. Egy ilyen látogatás alkalmával a külföldiek­kel a szertfjakabi iskolába ment. A külföldiek elképedtek alttól, amit I)énes-mafórban, a kisgyerekektől hallattak, akik elmondták, hogy nincs ^iskola. Így ír,t erről: n azonban mintha hazaimen­tem volna; gyermekkorom •emlékei újullak fel ebben az isko­lában. Én jól •emlékszem, hogy ez a ház, amely másít sötét, zsúfolt, piszkos, ez új iskola volt nálunk- Én még a régi iskolában kezdtem tanulni 35 évvel ezelőtt■ Az pedig földberagadt lés viskó volt, náddal fedve, akkora ablakai voltak, mint egy zsebkendő s «z eresz alatt « tornácán olyan gödrök, hogy bele­ülhettünk, mint a ko'tlós a kosárba. Ennek a most összeomlóét társa­dalomnak volt egy kedves jelszava: a tudomány hatalom! Ez nagy igazság s az uralkodó osztály ezt 'a hatalmat, a tudo­mányt nem is adta ki a kezéből soha. Csak gondoljunk arra, hogy egy Eszterházy herceg mi mindent nem csinált, hogy a gyerekét megtanítsa arra, hogy ezzel a hatalommal bír­jon. Ha hülyének született is a fia, lánya, még akkor is parányi kúrá­tól kezdve a világ minden iskolá­ját. tudását, orvosát, nevelőjét minid összeszedte hozzá, hogy embert fa­ragján belőle. Iskolába egy óráig sem küldte Szentjakabra, de Pestre, Becsbe, Londonba, Oxfordiba igen. A béreseinek a gyereke pedig le­hetett olyan láng ész, mint Napole­on, mégis 2 áráig kellett gyalogol­nia, míg egy iskolát talált. Hatéves gyermek esőben, sárban menjen Dé- nes-xmjonból Szent jakabra, hogy megtanuljon egy kis iráist, olvasást. No többet n&m is tanuk, ez is elég egy béresnek, mondta a henceg őjc>- magassáya. így történt, hogy a gazdag ember gyereke okosább lett az Apjánál s a szegénynek muszáj volt olyan tu­datlannak maradni, amilyen a szü­lője volt■ Nem így lesz ezután! M inden gyermek egyformán fog tanulni. A felső iskolába pedig nem ct gazdagok gyerelaei mennek, hanem a fó tanulok, a jó fejű gyerekek. Addig pedig, míg a nevelés mindenestől átalakítja a.z •emberiséget, addigi is gondoljon magára szegény proletár-nép. Gon­dolja meg azt máidén szegény em­ber, hogy a gazdagok ezer és ezer esztendeig uralkodtak rajtuk a tu­domány segítségével. Most tehát ha elviettük tőlük a gazdagságot, el kell venni a tudományt is. Már imásutt is a papírra leírt igék gyújtották fel a világot. Irásból- obasásiból kerekedett ez az egész világforradalom. Folytassátok hát a tanulást, alvassato.k, hogy tudjatak. Mindig olvassatok és mindent el­olvassatok. De ne olvassátok a régi könyveket, amelyek a butaságban és türelemben, alázatban akartak örökre leragasztani benneteket, csak újaikat, esni: a mai új írásokat ol- vasisát ok. régi könyvek, újságok, nyomtatványok a régi, ka- pildHsila világ zsarnokságát szol­gáltál:. A mai újságok, füzetek, röip- iratok, tudományos könyvek a világ- szabadság új boldogságát építik fel. A régi tudomány fekete volt, 'az új tudomány vörös. A fekete •tudomány fekete zsar­noki hatalom volt. A vörös tudomány, vörös felsza­badító hatalom lesz. Gondolkodjatok tehát róla, hogy azok is részesüljenek belőle, akiket a régi zsarnokok érni-olvasni se imitálták meg,“ így írt Móricz Zsigmond a Somo­gyi Vörös Újság számára 1919-ben. dicsőséges Tanácsköztársa­ság 1919-ben megbukott és Móricz Zsigmond kívánsága még hosszú-hosszú évekig nem válha­tott valóra ... Megyénk községei- nek nagy részében olyan iskolák voltak továbbra is, mint Kapos- szemtjakmbon. A magyar parasztok gyermekei továbbra sem hódíthat­tál: nvQg a tudomány féltve őrzött várát. 1915-ben azonban né ff kép lezá­rult az áfkos nriult. A Szovjetunió hős fiai elhozták a szabadságot a magyar nép számára. Azóta iskolák és egyetemek százai épültek szerte az országban. Megyénkben új álta­lános iskolák, technikumok épülteik, ahol a munkások, dolgozó parasztok gyermekei sajátítják el a tudomá­nyokat. Ka\possze\ntjakabon áh még a ré­gi iskola. Azonban sokat változott a felszabadulás óta. Tiszta tanter­me, jó felszerelése, a piedagógusal: lelkiismeretes munkája megváltoz­tatta az iskolái. Szeptember 1-töl két1 önerős iskolává alakul át. Ed­dig a húsz felsötagozatos tanuló Kaposváron tanult. A 68 afoátogo- zatos tanulót pedig az új isköhiév- höl kezdve két tanító fogja tanítani. N épi demokráciánk, alkotmá­nyunk valóra váltotta Mó­ricz Zsigmond és a magyar nép éirezredes kívánságát: la dolgozó nép a hatalommal együtt meghódította és egyre jobban birtokába veszi a tudományt is. A „Pravda“ és az „Izvesztija" munkatársai felkérték a Helsinki­ből hazatért Romanov elvtársat, a XV. olimpiai játékokon résztvett szovjet sportküldöttség vezetőjét, hogy számoljon be az olimpiai já- téKok eredményeiről. Romanov többek között a kö­vetkezőket mondotta: A július 19-től augusztus 3-ig le­folyt olimpia az olimpiák történe­tében az eddigi legnagyobbszabá- sú volt. Mint a külföldi sajtó egységesen elismerte, a Szovjetunió sportolói­nak részvétele erősen emelte az olimpiai játékok iránti érdeklő­dést és ennek nagy nemzetközi jelentőséget adott. A szovjet sportküldöttség 334 férfi és nőversenyzőből állott. A szovjet versenyzők a gyeplabdán kívül az olimpiai játékok műsorán szereplő valamennyi sportágban elindulták és nagy sikereket arat­tak. Két világ , három Európa- és 11 szovjet országos csúcsered­ményt állítottak fel. 106 olimpiai érmet nyertek, ebből 38 arany, 53 ezüst és 15 bronz érem. A szovjet tornászok és tornász­nők az olimpiai játékokon is be­bizonyították fölényüket. A férfi összetett tornászbajnokságot Csu- karin szerezte még. Csukarin há­rom arany és két ezüstérmet nyert. A női összetett verseny győztese Gorohovszkája lett. Go- rohovszkája két arany és négy ezüst olimpiai éremmel gazdagítot­ta a szovjet sportsikereket. Nagyszerű eredményeket értek el a szovjet versenyzők a kötött­fogású birkózásban: olimpiai baj­nok lett Gurevics, Punkin és Kot- kasz. Ezüstérmet nyert Csihladze, bronzérmet Bjelov és Terjan. A szabadfogású birkózásban a szovjet versenyzők közül Meko- kisvilli nyert olimpiai bajnoksá­got, Mamedbekov pedig ezüstér­mei. Kiváló sikereket értek el az olimpiai játékokon a szovjet súly­emelők. A pehelysúlyú Csimiskián 337 5 kg-os eredményével új világ­csúcsot állított fel. Olimpiai rekor­dot javított 315 kgrammal a lég­súlyú Udonov. Ragyogó győzelmet aratott a középsúlyú Lomakin: eredménye 417.5 kg. Mindhárman aranyérmet szereztek. Szakszonov és Novak ezüst-, Vorobjev pedig bronzérmet nyert. A női diszkoszvetés felülmúlha­tatlan mestereinek Romaskova, Bagrjjanceva és Dumbadz© bizo­nyultak, az első három hely csú­csát döntötték meg. Uj vílágcsúcseredményt állí­tott fel a női súlylökésben Zi- bina, Európa-rekordot a hár­masugrásban Scserbákov. Uj szovjet országos csúcsered­ményt ért él a Szovjetunió 4x100 méteres férfiváltója. Innatyev a 400 méteres síkfutásban és J. Li- tujev a 400 méteres gátfutásban, továbbá Golubicsnaja a 80 méte­res női gátfutásban, Hnildna a 200' méteres női síkfutásban, Csudina a távolugrásban. Az evezésben a. 22 esztendős Tyukalov szerepelt legjobban, első helyezést ért el az egyesben. Zsilin és Jemcsur a má­sodik helyre került a kormányos nélküli kettősben. Ezüstérmet nyert. A céllövésben a nagyöbű puska­versenyben Bogdanov lett olim­piai bajnok új olimpiai csúcsered­ménnyel. A kisöbű puskaverseny­ben Ándrejev második helye érté­kes. Jól szerepelt az olimpiai játé­kokon a szovjet kosárlabdacsapat, s végeredményben Brazília, Uru­guay és Chile legyőzése után a» második helyre került. Jóval képességeik alatt szere­peltek az olimpiai játékokon labda­rugóink, kerékpárosaink, úszóink és vízilabdázóink. Gyenge eredmé­nyeket értek el a vívók, lovas- versenyzők és vitorlázók. A szovjet versenyzők a 16 na pos versenyek során 494 pon tot, azaz legtöbb pontot sze­reztek, A sajtó előzőleg közölte, hogy’ az Egyesült Államok versenyzői. 490 pontot szereztek. A mostani., pontosabban megállapított adatok, szerint azonban az amerikai ver­senyzőknek ugyancsak 494 pont­juk van. A XV. olimpiai játékokon sike­resen szerepeltek a Magyar Nép- köztársaság versenyzői, akik a. Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok versenyzői után a harmadik: helyre kerültek. Meg kell emlékeznünk — amint erről már a külföldi és a szovjet, sajtó is írt, s amint azt az olimpiai bizottsághoz intézett július 29-i nyilatkozatunkban megállapítot­tunk —, hogy egyes bírák nem tár­gyilagosan és igazságtalanul bírás­kodtak. A Szovjetunió, valamint több más ország több versenyző­jét szándékosan lepontozták. így például botrányos magatartást ta­núsított az egyik bíró Socikas szovjet ökölvívóval szemben. Ha­sonló bírói méltánytalanság ért® Lukkonen finn ökölvívót. Ugyan­ekkor egyes amerikai versenyzők­nek — különösen az utolsó napok­ban — érdemtelenül jutattak győ­zelmet. Kétségtelen, hogy helyes bí­ráskodás esetén a Szovjetunió és több más ország versenyzői jelentékenyen több díjat nyer­tek volna. Az olimpiai játékok egészben- véve az egyes országok verseny­zői együttműködésének megszilár­dítását, békére és barátságra való« törekvését szolgálták. Megállapítható, hogy az olimpiai játékok finn szervezői és rende­zői minden lehetőt megtettek, hogy a versenyek rendben és szervezet ten folyjanak le. A szovjet sport­küldöttség nevében köszönetét mondok a XV. olimpiai játékok finn szervezőbizottságának az. olimpiai játékok jó szervezéséért­RÉGI VÁGYAM TELJESÜLT, AMIKOR TRAKTOROS LETTEM Nemieskisfalud községből kerültem a tapsanyi géjrállommra irak- toristának. Heten vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb: 18 éves. Otthon napszámba jártam a kuláklwz, legtöbbet Jani Sándor kuláknál dolgoztam, bizony nagyon sokat ke lieft szenvedném azért a pár fo­rintért, amit a kuták fizetett munkámért. Már régi vágyaim volt, hogy iraJetoiras lehessek. Mindig figyelemmel kísértem a községünkben dol­gozó tralctoristák és traktonistalányok életét és munkáját. Sóikat elbe­szélgettem a női imktaristákkal, különösen a cséplés alatt, amikor én is n cséplőgép mellett dolgoztom■ És etjy-egy beszélgetés után egyre szilárdabb lett elhatározásom, végre döntöttem — traktorista leszek. Erről a szándékomról többen is igyekeztek lebeszélni, de én nem hall­gattam rájuk, úgy éreztem, hogy nekem is a gép mellett a helyem és ott a géip mellett dolgozva akarom kivenni részeméi ötéveis tervünk, a szocializmus építéséből. Elhatározásomat tett követte, jelentkeztem a tliipsonyi gépállo­máson. A vezetőcég barátságosan fogadott, azonnal kaptam munka­ruhát, elszállásoltak és élelemmel láttak el. Minden segítséget meg­adnak, úgy a gépállomás vezetői, mint a régebbi dolgozók, hogy a gé\p kezelését minél előbb elsajátíthassam és hagy jó Diáktáros lehessen belőlem. Én is minden igyekezeteiméi latban ejve .tanulok, hogy valóiban jó traktoros lehessen belőlem és jó munkát végezhessek. Most lá­tom csak igazán, hogy mennyére megbecsülik és értékelik a munkér niit — nem úgy, mint a kulák, akinél dolgoztam kolna reggeltől leeső estig és mégsem volt becsületem a munkám után. Úgy akarok dolgozni itt a gépállomáson, hogy dolgozó paraszhsá- gunknak segíteni tudjak munkájában, m&gköúinyits&m nehéz, fárasz­tó munkájukat és hogy minél nagyabb terméseredményeket érhessenek el. A ,,Somogyi Néplap‘-on keresztül szólok megyénk dolgozó paraszt- lányaihoz. Ne hallgassatok az ellenség suttogására, kövessétek példá­mat, legyetek minél többen traktorosok. Lépjetek a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért vívott harc első soraiba: jelentkezzetek trakto- ristának a gépállomásokon. Nagy EMeU tapsanyi gépállomás fog­Ma­A SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA VÖRÖS CSILLAG: Augusztusi va sárnap. 7—13. Teljes gőzzel. 10-én. SZABAD IFJÚSÁG: Meseország. g __Y2 BA LATONBOGLÁR: Rettegett Iván. 9-—12. BARCS: Orsai csomópont. 9—12. BALATONLELLE: Késik a vonat. 8—10. BALATONFÖLDVÁR: Déryné. 9—10. BALATONZAMÁRDI: Meseor­szág. 8—10. CSURGÓ: Varsói premier. 9—10. IGAL: Felhők titánja. 9—10. LENGYELTÓTI: Különös házas­ság. 9—10. NAGYATÁD: Berlin eleste II. 9—10. TAB: Aranycsillag lovagja, 9—10. FONYÓD: Karrier Párizsban. 8-10. SIÓFOK: Eladó lány. 9—11. MATINÉ: Augusztus 10-én: VÖRÖS CSILLAG: Ezred fia. SZABAD IFJÚSÁG: Sivatagi 13-ak. CSURGÓ: Kis Katalin házassága. NAGYATÁD: Boldog aratás. SIÓFOK: Gát. APRÓHIRDETÉS Kitűnő rizlingbor és pálinka ter­melőnél kapható. Sétatér-u. 27. Eladó kisebb házrész, mely vé­tel esetén elfoglalható. Érdeklőd­ni lehet 18 óra után Kanizsai-utca 55/a. Pane. Eladó egy kétajtós kombinált- szekrény. Kossuth Lajos-u. 77. Elcserélném 1 szoba-lconyhás lakásomat nagyobbméretű, ugyan­csak- 1 szoba-konyha, speízos la­kásért ráfizetéssel is. Cím a kiadó­ban. Bútordarabok és egy „Rapid" kézíkötő-készülék eladó. Honvéd­utca 35. Önálló műszaki rajzoló (gépész, építész) azonnalra elhelyezkedne. Jókarban lévő használt prést vennék. Szalma István-u. 16. ©SPORTÉ A megyei ifjúsági úszóbajnokság eredményei A megyei TSB mellett működő úszó társadalmi szövetség szerdán délután rendezte meg a tüskevári uszodában a megyei ifjúsági úszó- bajnokságot. A verseny részletes eredményei; 100 mi gyors: l. Szörényi K- (K- Bástya) ideje 1.12,8 mip 2. Nede- vics A. (Bástya) ideje 1.21,3 mip 3. Gsobod I. (Bástya) ideje 1.25,2 mp- A versenyt Szörényi biztosan nyer­te, de az ideije n&m kielégítő, sok­kal jobb iídőt is úszott már. A me­zőny többi részvevői nem késztet­ték nagyobb erőkifejtésre, aimi az időeredményén miOg is látszik. 100 im mellúszás: 1. Lengyel Z. (Bástya) ideije 1.27,6 mp 2. Vermes E. (Bástya) ideje 1.28,2 mp 3. Zá- kányi M. (Bástya) ideije 1.31,9 mp. Lengyel és Vennes végig nagy küz­delmet vívtak egymással, de az utolsó hajrában Lengyel erősíteni tudott é<s ezzel biztosította magának a győzelmet. 200 im mellúszás: 1. Vennes E. (Bástya) ideje 3.11,5 mp 2. Pallay J. (Bástya) ideje 3.24,3 mp. Vermes könnyen és biztosan nyerte a ver­senyt. 100 m pillangó: 1. Lengyel Z. (Bástya) ideje i.25,1 mp 2. Nagy­vári J. (Bástya) ideije 1.27,4 mp. Lengyel nagy iramban kezdett és a végső hajrát már nem bírta, de még így is biztosan győzött. 100 m gyors: 1. Szörényi K. (Bástya) ideje 6,14,2 2. Vermes E. (Bástya) ideije 6.17 mp 3. Nedevies A. (Bástya) ideje 6.39,2 mp. Szö­rényi végig egyenletesen úszott és biztos elsőként ütött a célba. 1x100 m vegyesváltó: 1. Bástya A csapata (Nagyvári id®je 1.39,2 mp, Lengyel Z. ideje 1.24,3 mp, Vermies E. ideje 1.27,8 mp, Szöré­nyi K. ideje 1.12,3 mp) összideje 5.34,6 mp, 2. Bástya B csaipata ide­je 6.04,8 mp (részidők Csobod I. 1.36,8 ,mp Pallay J. 1.32,5 mp Sza­bados L. 1.33,4 mp Nedevies A. 1-22,1 mp.) A Bástya A csapata biztosán, és megerőltetés nélkül győ­zött. A megyebajnokság eredményei alapján a következő' versenyzők ve­hetnek részt a Szolnokon megren­dezésre kerülő országos ifjjúság-- úszóbajnokságon: 100 au gyors r Szörényi Kálmán. 100 m pillangót Lengyel Zoltán és Nagyi vári Józsdf. 200 m mellúszás: Vermes Endre- 100 m mell úszás: Lengyel Zoltán és Vermes Endre. A Kaposvári Vasas szombatom délután fél 6 órakor a sztálinvárosü NB. Il-es csapattal játszik barát­ságos mérkőzést a Sztálin úti Va­sas sportpályán. — Kaposváron állatorvosi szol­gálatot f. hó 10-én, vasárnap dr. Kajtár Márton, Dózsa György-u. 15., telefon: 546, Lévai Pál, Május 1-u 12. II.,telefon: 656, állatorvo­sok látják el. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő : Zsurakovszkl Mihály Felelős kiadó: Qábri Mihály Szerkesztőség Kaposvár, Latinka Sandor-a. V Telefon: 901. Kiadóhivatal: Kaposvár, Májas 1-a, IS. , Telefon 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon tW, Nyomdáért felel: Hidas János

Next

/
Thumbnails
Contents