Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

Vasárnap, 1952 augusztus 3, ■ Oxana,'i SOMOGYI NÉPLAP 5 Több éberségei a mezőgazdasági termények tűzvédelmében! Országszerte folyik a csöplés. Dolgozó parasztságunk jó munká­jának eredményeképpen a követke­ző évre is biztosítva van népiünk ke­nyere, Tudnunk kell azonban, hogy amíg az új kenyér a magtárba ke­rül, sok veszély fenyegeti. A belügyminiszter utasítást adott ki. amely’ részletesen fo$lat1ko<ziik a -mezőgazdasági termények tűzvédel­mével. Az utasítás sze leimében dol­gozó parasztságunk nagy többsége: a tsz-ék, állami gazdaságok dolgo­zói, egyénileg dolgozó parasztok egyaránt átérzik ennek fon­tosságát, vainnak azonban még ■súlyos hiány osságodé Is. Ezeknek a hiányosság akna-k döntő többsége aj «egyes tnaktow^ztetök felelőtlenségé­ből származik. íme néhány példa: Gamás köz- .ségb;n a traktor, mivel szi'kraifogó- ja nem volt. aratás köziben tüzet okozott A tűz 12 Iho d termését pusztította el. Az üzemegység . fő­gépészét és a traktorost 1—>1 _évi börtönlbüntetésire ítélték. A másik «set: Kaim Ancsa községben ugyan­csak a traktorból eredő tűz követ- &eztében nemcsak a termény, de a csóplőszekrény és az elevátor is el­égett. A traktorost 14 havi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítélték I Nugyitell'ász községben mivel a. trak­torról ugyancsak hiányzott a szik­rafogó és akipuf fogócsőben 4 min­es lerakodott korom volt, tűz kelet­kezeit, melynek következtében a cséplőgarnirura is elpusztult. Ebben az esetben, is eljárást indítottak 8 hatóságok a mulasztókkal símben. Az utóbibi esetnél az- is hiányosság volt. hogy a csóplőmunkúsak't- n&m oklcíták ki kellőm a tüzrendészeti szabályok betartására és egy eset- leges tűz gyors eladására. \ fenti példákból különösen a traktorvezetőknek és a cséplési el­lenőröknek kell t anulni ok, mivel ok felelőseik a csép és tűzrendészetéért A belügyminiszter utasítása cséplés tűzvédelmével kapcsolatban a következőket írja elő: A csépiemé l legalább 500 liter oPóvíiz legyen kéznél. Szükséges. hogy a veder, szik nacsapó, ásó. la­pát is rendelkezésre álljon. A trak­tor kiipufffc-g ócsövébe szikrafogót leejt elhelyezni és naponta meg kön tisztítani a berakódott koromréteg­ről, mert a korom' lerakódása nagy tűzveszélyt rejt magában. A kipuí fogó alá gödröt kell ásni, amelyet vízzel kelil elárasztani. Nagyon fon tos, hogy az erőgép környéke tiszta legyen és legalább 6 méter távolság­ra legyen- a. különböző aszltagoktól, építményektől. Az üzemanyagtáro- 1 ásnál is vigyázni kell, az üzem­anyagot az erőgéptől legalább 20 méterre, olyan helyen kell tártául, Ahol a nap heve ellen védve van. Dohányozni csak az érre a célra ki­jelölt helyen, legalább 30 méteres távolságon túl lehet, ahol a ciga­retta végek eloltására egy kann» vi­zed kell készenlétben tartami. 'Minden dolgozónak meg kell ér­tenie, hogy a szabályok betartása mindnyájunk közös érdeke. A trak­varisták, « cséplési ellenőrök ve­gyenek példát a vasmegyei büki gépállomás dolgozóitól- E gépállo­más erőgépeinél még semmilyen tűzkár nem keletkezett. A gépállo­máson példás r&nd van, mert Ta­kács Károly tiizoltoip'arancsnok, a'ki igen jól vé'.'zi feladatát, támogatást kap a gépállomás vezetőitől is. Mindenkinek meg kelj érteni, hogy aki a tüzrendészeti szabályo­kat nem tartja be, az veszélyezteti jövő évi kenyerünket és nkarva- akafatíanui is az ellenség mPilmára * hajtja a vizet. A CSÉPLOBRIGA mi égy noipja búgott fel a B&P I™ a nagyberki Becsület ter­melő csoportban, Négy napja indult »sl a harc a begyűjtés maradéktalan teljesítéséért a í e. nme lőcs apó r l bon. •amélytál Nagyberki község egyéni- éeg dolgozó parasztijai példamuta­tást várnak. A gép bugását messze lvallflni a határban és- ettől a géptől sok min­dent vár az ember, de még többet •azoktól a dolgozóktól, a>ldk a gép­nél harcolnak azért, hogy győzte­sen vívják rrteg a begyűjtés csatá­ját, amely a gépnél dől el. Varga Sándor felelős gépkezelő, brigádjával együtt lelkesen harcol és az alzamt győz. Kistér János 71 éves, de munkáját fiatalos gyorsa­sággal végzi. Fiatal kora őia sok nehézségen, nélkülözésen ment ke­resztül, egyik grófi birtokról a má­sikra került, cselédeskedett■ Próbál­kozott állandóan, hogy hol lesz jobb de valamennyi azt nyújtotta neki, amit gráf Vigyázó Ferenc. Nyomort, nélkülözést, kilenc gyermekének a -betevő falat helyett. Most gond,hatan életle, biztos meg­élhetése annyi erőt ad munkájához, hogy Ibárkivel felveszi a versenyt. . Magának dolgozik. .Nemi érez fáradt­ságot, amikor felnőtt fiaira gondol. Az egyik katonatiszt, a másik a rákéi állami gazdaságban brigádve­zető. Veje a helyi teimelőcsoiport üzemi párttitkára. Tislér bácsi ar­ea. örömtől sugárzik, mikor ezekről beszél és a múlt úgy tűnik fel előt­te, mint egy rossz álom. amelyre visszaemlékezni sent jó. sonka István a csépiés fcez- de tán nem a legkiválóbb munkások közé tíartozoit. Lassúi munkája veszélyeztette a brigád tervtel jcsítését. Ezen változtatni kel­lett. így jött létre a gépnél a di­cs ős>ég- és a Szégyennél) la, a.hol na­ponta váltogatták egymást a nevek. Ma pedig már üresebb a rosszul tel­jesítők fekete táblája. Csonka Ist­ván neve félnapig hirdette l\aza munkafegyelmét. Változtatott mun­káján és azóta példamutatóan dol­gozik, a munkaidő minden pfíncét kihasználta. Varga elvtárs a cséplő­gép felelős, kezelője megelégedetten beszél Csonkái Sándorról!] aki a zsú- kolásnál végez Inváló munkát. A fiatal, barnára égett fiú nagy gond­dal ügyel arm, hogy .minden szem gabona a zsákba kerüljön ősi <ezáltal a szemve säte séget .a lehelő legki­sebbre csökkentse. Gróf Lajos, a cséplőgép ellenőre, harcol azért, hogy az elcsépelt ga­bona minden kilogrammja be le­gyen írva a cséplési könyvbe és utána a rendeltetési helyére kerül­jön. Ébersége minden területre ]ci- lerjad, vigyáz népünk vagyonára, a dolgozók kenyerére. At cséplőbrigád tagjai fáradsá- got nOm ismerve dolgoznak. Telnek a Zsákok, a kocsik, és .a szö­vetkezét magtára, ahol Lendmii István számol be a cséplés ered­ményeiről. Lendvai bácsi boldog a sok gabona láttára. Valamikor neki és hat gyermekének a'ig volt meg napi kenyerük, mmt pedig annyit vehet asztalám, amennyire szüksége van. Az egész környék ismeri Lend­vai bácsit, tudják, hogy a inukban a sok robottal se)m tudta biztosítani családjának a mindennapi kenyeret, most pedig munkája mellett boldo­gan beszél fiáról, aki a szegedi rendőrségen dolgozik. így változott meg élete és lelt biztossá gyerme­keinek jövője, amit ne\m felejthet el soha. Elmondja, hogy a csoport­nál, amikor megkezdték a cséplési, elsőnek a gép alól 100 százalékra teljesít élték beadási kötelezettségü­ket. De Így ment ez valamennyi dol­gozó parasztnál, ahol Varga elv- társ és brigádja csépelt. A brigád ingjál amellett, hegy jő munkát végeznek, jó népnevelők is. A dol­gozó parasztokét meggyőzik arról, hogy a fagykár az ellenség hangja, amit bizonyít az elcsépelt gabona mennyisége. A beadási kötelezettsé­get mindenkinek lehet és kell is teljesíteni. MM unkájukat mindenéit siker IfM koronázta és ők büszkék er­re. Nam feledkeznek meg arról, hogy a brigádnak terve van, amit maradéktalanul teljesíteni kell. A nyári cséplési tervüket 108 száza­iéból teljesítették, napi 135 má­zsást átlagteljesítményt érnek ej ! amit ezentúl még fokozni akarnak. Á villanyért, iskoláért, kulfrúrházért, a boldog jelenért és boldogabb jövőért Aki a felszabadulás előtt járt S(r mogy megyében, — mja miár némi is­merne rá, s nem ismerne Szabadi községire sem. Elcsodálkozna — mi lőtt az egykori földesúri megyéből — mi lelt a gróf Palla sietni ele, Strich bárók megyéjéből és mi lett ezeknek az ,,uraknák‘ egykori bir­tokából, Szábaddból. Nem isi színe­sen emlékeznek vissza erre az idő­re ,a falu lakosai sem, akik a föld­osztással nvncsiéjenekből, cselédek­ből szabod emberek, hazájuk jogos tulajdonosai lettek. És ez a változás új embereket fa szült •— akik épí­tői hazájuknak. Nincs olyan kéig a kaposvári járásban, ahol nem is­mernék Szabadi község nevét. A kaposvári vasútálloimáson, a járási tanács versenijlclbIáján ott szerepel a beadásiban élenjáró községek neve között Szabadi az <?/>ő helyen. De iez az eredmény >nem huUl munka nélkül a szabadiak ölébe- Kemény küzdelmet kelleti érte vív­niuk a tanács és a párt segítségével. De ezeket a nehéz ség eket szerencsé­sen legyőzték, — s íme, a jó ered­mény nem is marpdt el. Már javában fejig! a cséplés a község halárában, —• amikor a jú­lius 19-i tanácsülésen a pártéitkár. Reichert elvtárs és Orbán Ferenc tanácselnök elvtárs megmagyaráz­ták .a község dolgozó parasztjainak, hogy miért elsőrendű kötelessége mindenkinek az állam iránti köte­lezettség teljesítése. Sok kételyt, hi­bás nézetet kellett legyőzni ezen a gyűlésen. — Marad-e f ejadagra és a s&abad- piacna, ha a kötelező mennyiséget beadjuk — tfélte fel a kérdést Bö- zsöng Fcrenc 10 holdas dolgozó pa­raszt, de a t&blbi jelenlévő egy ré­szének a szemén látszott, hogy ez a kérdés bennük is viaskodik. Szálai József 9 holdas dolgozó parasztnak szintén kételyei voltak. S akik a kételyeket eloszlatják, a párttitkár és a tanácselnök voltak. Nem a rábeszélés hangján — ha­nem a meggyőzés és a megmagyaráz zás hangján oszlatták el a kételye­ket, .s- mikor elcsépeltek a h<t'árban a gabonát, B&zsőny Ferenc és Szá­lai József elsők közök váltak, akik siettek beadási kötelezettségüknek eleget tenni. Beadási kötelezettsé­güket túl is teljesítették mindket­ten. Nagy munhát végzett a község kidétszámú pártszervezete Erős kézzel irányította a nyári- munkák menetét, Irányította a be­gyűjtést. Követendő példát mulat­tak megyénk minden községi párt- szervezetének. Békeibizottsági tagok, MNDSZ asszonyok, élenjáró dolgozó parasz­tok végezlek a népnevelő munkát. Hol a cséplőgépeknél, hol este a házakban jelentek meg, s szívós agvtdciós munkájuknak, meggyőző érveiknek meg volt a hatása. Vol­tak kezdeti nehézségek az ö mun­kájukban is. Dekát gyaikonlatlamok voltaik. Nem alkalmaztak agitáció- juk során olyan érveket, amelyele bői a dolgozó parasztink virágosán látták ivolna, hogy a beszolgáltatás telje,síi őse hazafias kötelesség. Horváth Márkon elvtúrs beszéde döntő fordulatot hozott a község népnevelőinek munkájában. Utat mutatóit sziámuksm is mint az or­szág többi pártszervezete számára. Már tudták, miről beszéljenek. Meg­értették és megért tették másokkal is, hogy mi a munkás-paraszt szövet­ség j&’entősége, a falu és a. város kapcsolata, hogy mit jelen1! ötéves tervünk teljesítésében a beadási kö­telezettség pontos teljesílésfí, túT szárnydása és azt is megértették a falu dolgozói a népneveitőkön ke­resztül, hogy mi az összefüggés a béke védelme és a beadás teljesítése között. És ennek a harcnak, az ilyen fteivilógomtő munkánpk meg volt az eredménye': az e^s,ő helye­zést — és az a büszke tudat, hogy Szabadi község dolgozói tudják, mit jelent számukra a haza, a béke Nemv felejtették el Szabadi dől*- gozó parasztjai, hogy mi voUt a múltban — hogy mit kaplak <* hároméves tömtől és mit kaptak és mit fognak kapni az ötéves ter­vünktől. Büszkeségtől csillog a sze­mük — ha a régi csuléd'lakásbó'l épült gyönyörű kul'úrotthonra nézr nők. A kullúrházra néztek, mikor a beadásra szánt gabonát felvirágo­zott kocsikon a termény raktárba vitték — Visszük a kultúr házért — mondották — a villanyért, űz isko­láért, a boldog jelenért, s a boldo­gabb jövőért. És a fiaikra gondoltaik — miikor beadták a terményt, mikor túltelje­sítették beadási köíbnlezélí'Ségükel. Azokra a gyermekeikre gondoltak, akik a középiskolákban, egyeteme­ken ’Iáménak, akikből a muttbm csak cseléd és bérea lehetett volna. ! Gondoljat-e pgjcuha is Hinkel Károly | tszcs lag, hogy fia öshlandtjjal ta­nulhat az egyetemen, vagy Székely Anna, aki Kaposvárott tanárnőnek készül, hogy minderre a nép csa­limban lehetőség nyílik. Vagy az általános iskolások közül Reining Imre és még több fiatal, akiket üdülni küldtek. Nem, mindezt a szabadiak nC\m felejtik el — nenv fe­lejthetik el. Nyomor^ Fendőríerroi» a titóisia Jugoszláviában A kfa falu csendjét a kom reggeli érákban aulótülkölés, motor zúgás töri mely. A gépkocsik a járás szék­helye felé vezető nagy kövesútról fordullak be a falu felé és a falu főterén leálltak. A gépkocsikról géppisztollyal és kézigránátokkal dil­iig felfe,gyverze,tt UDB-s legények ugrottak le■ Még azokban a házak­ban is, ahol a nyári nagy meleg miatt nUitva tartották az ablakokat, Mitielen bezárták, mindenütt süket jcsend, zárt ajtók fogadták a faluba érkező Tito janicsárokat. Hirtelen vezényszó csattant s a felsorakozott 40 UDB-s legény kö­zül fele a falu egyik irányába at nagy- szilvás felé, fele a falu másik irá­nyába a gémeskút felé szétoszlot­tak, s perceken belül, hol itt, hol ott döngtek az ajtók, a géppisztoly- tusák ütései alatt. Az egyik kis ház ajtaja az ütések nyomán szétesett, s az UDB-s legény hajánál fogva rángatja elő a lcis ház gazdáját, öreg, töpörödött nénikét. A háznak a csendjét az öregasszony jajgatása, hangos gyenmeksírás tölti be, pöt­tömnyi. alig négyéves kislány sza­lad ki az ajtón, szőke baja csillám­uk a reggeli napfényben, sírásra görbülő szájjal kiáltja a marcona UDB-s legény felé — ne bántsd anyókát, engedd el. A marcona alak megliőbken a gyermek vékony hangja hallatám, de, nem bírja áll­ni a gyermek vádló szemét, hirte­len nagyot rúg a gyermekbe, s a kislány sikoltva esik be a szétvert ajtón. Az eddig csendes falu hirtelen sí­rástól, jajgatástól lesz tele, hol itt, hol ott hangzanak fel hangos jaj- szavak. A falu főterére hat fiatalt hajtanak ki, közülük kettő nő, négy férfi. Mind a halon előtt1' való nap szöktek meg Tilő egyik leg­nagyobb munhntábórából, s a hir­telen razzia ott érte őket a fajúban. Majd minden oldaliról az UDB-s le­gények kihajtják a falu lakóit a tér­re, a szkupcsina elé■ Az UDB pa­rancsnoka fellép a’z egyik teherautó 'tetejére, s ordítva követeli, hogy mindenki azonnal fizes<se ki adó­ját és a kivetett sertéseket is hajt­sák ki a falu főterére, eljemikező hsetben mindonnyiukat elhajtják és a mutnkatáborokha, börtönbe vélik, majd fennhangon fátolvasta, kinek mennyi az adója és mennyit kell hogy beszolgáltasson. Milán Petro- ivíos 10 holdast gazdának 8000 dinár az adója és 10 hold földje után 85 •mázsa búzát, 25 mázsa kukoricát, 30 mázsa burgonyát, 3 mázsa szal­mát, 2 darab 120 kg-os hízottser- ticst, 40 kg zsírt, 350 kg marhahúst kell beadnia, amelyért összesen 3 —4 ezer dinárt fizetnek. UgllaWk- kor egy öltöny ruha 0—8 ezer di­nár, egy pár cipő 4500 dinár, tehát összes beSiZolgájtaLott termein évijé­ből önül, ha egy pár cipőre futja. Az UDB-s bejelentését nagy zaj fogadja, de az UDB-s parancsnok egy kézlegyintésére a terroijegények körülfogják a kis falu lakosságát, zuhognák a puskatus ütések s per­ceken íbelül síri néma csend van a nagy téren. Fenyegető ez a csend, amelytől szinte meghökkennek az UDB-s legények, s, egy hirtelen pa­rancsszóra fejugmlnak a veszteglő gépkocsikra, a parancsnak a vezető fülkéből kihajolva ordítja a téren állok fejé — két árán belül vissza­jön ütik .. . A falu lakói ökölbeszorított ke­zekkel néznek a száguldó gépkocsi után, mindegyik megindul kis háza felé. Milán Petravics útja a megvert öregasszony kis háza mellett visz el, aki még mindig az UDB-s ütésé­től kábulton fekszik a földön. Oda­lép a földön fekvő ö,regasszony mel­lé, félsiegttii a földről, majd hozzálát, hogy a géppisztollyal összetört aj­tót rendbehozza. A kislány még mindig sír, könnyei vérével keve- redve folynak végig arcán. Kis ök­lét összeszoríítva szipogja — ron­da k, gazemberek. Igen ... gazenniberek ők, a ji\go Sízláv nép hóhérai, akik ahol njég- jelennek, utánuk jajgatás, sírás ve- ri fel a falvakot. A Titó-bmnda rém­uralmának néhány éve alatt 'több- ezer jugoszláv hazafit gyilkoltál meg, s mintegy 250 ezret lettek bör­tönbe , gyűjtőt óborba. Nincs Olyan rtßp, hogy Ratnkaoi- csék börtöneinek, iríternálótáboim- rnk temetői új sírokkal ne gyara­podnának. De egyre nő a jugoszláv nép felháborodása, egyre többen és többen csatlakoznak az ellenállási mozgalomhoz, mind gyakrabban rö­pítik levegőbe a hadjmipagraktára­kat. lőszerraktárakat, siklatják ki a háborús gyujtogáíóknak nyers­anyagot szállító vonatokat- A dol­gozó parasztság nem szántja földjét s hiába minden terror, fenyegetés, kínzás, igen csekély eredményt tud­nak elérni a jugoszláv hóhérok. Naponta történnek ennek a kis falunak esőiéhez hasonló esetek Mi- horciában, Szenkomicz községben és végig egész Jugoszláviában, de fogy­tán a nép türelme és rövidesen el­jön az idő, amikor majd a jugo­szláv nép szabadon él, lerázz» ma­yáról Tito és aljas bandájának uralmát. Zsumkavszki Mihály. Ezért folyik olyan lázas- munka Szabadiban ezen a nyáron, min! még soha. Külön népnevelő brigá­dok alakultak a cséplőgépek mel­lett, jó mimikájukkal tűntek ki kö­zülük Csík Lóránd cséplő gép ellen­őr, Gyurisics Elek és Német János. A munka szünetekben fartőit röp- gyülések, n jó népnevelő munka neun maradt hatástialan. Szombaton beje je-lék a csépi őst s nemsokára már tudták az eredményt. Két fahl versenyéből, Csorna és Szabadi ver­senyéből Szabadi kenuik ki győzte­sen. Illába voft a falu nyolc kulákjá- natk rémhírterjesztése, szabotá.lása. A népnevelők ezek elfen is felvet­ték a harcot és sikerült leleplezniük Kiss József kuiákot, aki rémhírter­jesztés mellett szabotálta az adó- beadást. Büntetése nem maradt el. A szabadiak versenye és győzel­me példája annak, hogy a jó mun­ka eredménye nem marad el. Pél­dája unnak, hagy a dolgozó parasz­tok ma már tudják, hogy a jövő építése, az ötéves terv sikere nekik is érdekük. Ezért jelt Szabadi eb­ben az évben is első a községek ver­senyében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents