Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
I Épülő kommunizmus épülő szocializmus A® őszi vetések sajátosságai » Irta: I. Jakuskin akadémikus j A viíiamoserőművek leggazdaságosabb anyaga: a szárított szénpor Az őszi vetés akkor lesz sikeres, ha előtte jónéhánv agrotechnikai eljárást foganatosítunk. Ilyen a szántóföld előkészítése, a vetőmag előkészítése, az elvetendő magmennyiség megállapítása, a vetés módszerének és a mag alá- takarási mélységének meghatározása és a legjobb őszi gabonafélék kiválogatása. A szántóföld előkészítése A learatott előveteményt gyorsan takarítsuk be. Rögtön ezután szántunk, a vetés előtt pedig kul- fivátorozunk. Ha száraz az időjárás, a vetés napján hengerezzük a talajt. A hengerezés különösen burgo nyaföldön fontos, mert a burgonya ■alól túlságosan porhanyós talaj kerül ki. Az ősziek előveteményéül szolgáló burgonyát különbn teljesen elegendő az őszi vetés előtt tíz nappal betakarítani, így nagyobb lesz a burgonyatermés is. Ha haljdina vagy borsó az elő- vetemény, a vetés előtti művelést kétirányú tárcsázásra korlátozzuk. Ott, ahol kalászosok után vetjük az őszieket, elengedhetetlen a betakarítással egyidejűleg végzett tarlólhántás. Azután következzék a szántás, amelyet a vetés előtt legalább 20—30 nappal kell elvégezni. A krasznodari tudományos kutatóintézet kísérletei azt mutatták, hogy napraforgó, kukorica vagy ricinus után nagy őszi gabonatermést úgy nyerhetünk, ha ezeknek a kapásnövényeknek a sorközeit még egész későn is műveljük. A. kapásnövények gondos ápolásával irtjuk a gyomot. Később az őszi búza sűrű állománya is akadályozza a gyomnövények fejlődését. Az első talajművelést a. lehető leghamarabb, azonnal az elővete- mény betakarítása után el kell végezni. Ez vonatkozik arra is, ha az őszieket évelő füvek után vetjük. Az őszi gabonafélék előkészítése a vetéshez a mag melegítéséből, osztályozásé' ból és csávázásiból áll. A vetőmag nap'fénymelegítése különösen ott fontos, ahol frissen csépelt magot vetünk. A melegítés nemcsak a csírázó képességet,' hanem a csírázási erélyt ds fokozza. Az őszi búza magját feltétlenül csávázzuk granozánnal, üszög ellen pedig tormáimnál. Ebben az esetben a vetőmagot különleges csávázógépen bocsátjuk keresztül, vagy pedig formalínoldatos edénybe^ mártjuk (300 rész vízhez egy rész 4o százalékos formalin). Az üszög terjedésének megakadályozására a cséplésnél kikapcsoljuk' a toklászoló szerkezetet, amely az üszög spóráival nagytömegű egészséges mag fertőzését idézi elő. Az őszi búza és részben a rozs magjának minőségét erősen javítja a kiegyenlítés céljáTlól végzett osztályozás. A kiegyenlített magból egyenletesebb vetés kel ki, a növények egyszerre érnek be. A vetési norma a mag nagyságától, a talaj állapotától, és a tájegységtől függ. Tekintettel arra, bogy a búza ezer- magsúlya nagyobb, mint a rozsé, a rozs pedig minden növényen több kalászt hajt, a búza vetési normájának mindig 20—30 kilogrammal többnek kell lennie, mint a rozsnál. A csapadékosabb vidékeken mindkét növény vetési normája magasabb, még nagyobb a búzánál, ha öntözött táblákon termesztik. Az aszályos vidékeken alacsonyabb a vetési norma, mert itt a hó is kevesebb. Amennyiben jók a vetési feltételek (korán vetünk, nedves talajba), a vetési norma valamivel alacsonyabb lehet, mert bízhatunk minden mag kihajtásában. Ha későn, száraz és gyomos földbe vetünk, növeljük a vetési normát. A legdúsabb termést különben felemelt norma eredményeképpen kaphatjuk. Jelentősen növeli az ősziek terméshozamát A í< ereszisoros, vagy sűrűsoros vetés E módszerek alkalmazásával a növényeket egyenletesen helyezzük el a földön, aminek eredményeképpen jobban hasznosíthatják a napsugarakat. KözaBséges vetésnél a vetőgép csomóHban szórja el a magot, egy négyzetméterre néha száz növény is jut, a köztük lévő egy centiméteres távolság távolról sem elegendő minden növény rendes fejlődéséhez. Keresztsoros vetésnél a vetési normát 10—15 százalékkal növeljük. A termelési kísérletek már régen meggyőzően kimutatták a fenti módszer előnyeit. Vannak kolhozok, ahol alkalmazásának eredményeképpen a termés hektáronként 6 mázsával is megnőve kedett. Az őszi vetésre alkalmas idő hosszabb ideig tart, mint a tavaszi vetésé és ez is elősegíti, hogy a sűrű- és keresztsoros vetést minél nagyobb területen végezzük. Egyszerű sorvetésnél a legmegfelelőbb, ha a sorokat észak-déli irányba helyezzük el, mert ezek reggel és este több napfényt kapnak, a nappali forróságban pedig kevésbbé égetik őket a napsugarak. Erre a következtetésre jutott Parhomenko elvtárs, a Szocialista Munka Hőse is, aki a Rosztov-területi t,Vörös világító- torony“ kolhozban dolgozik. Megállapította azt is, hogy a forró széltől is kevesebbet szenved a búza észak-déli irányú sorokban. Az aszályos vidékeken nagyjelentőségű a barázdás vetés. Barázdás vetéssel két feladatot is megoldunk. Először is a barázda- készííesnél a száraz földet szét- hányjuík, a nedves réteg a barázdában a felszínhez közelebb kerül. Ezért a barázdás vetés akkor is (E cikk írója a imiszkvcfi ,,Scherbakov“ selyemszövő kombinát müve- zetőhelyettOse. Mimikája mellett aktivaj! vesz részt a ,d>ályemgydri sikeres lehet, ha túlszáraz a talaj és a közönséges vetés eredmény télén lenne. Másodszor: a barázdába vetett búza sokkal jobban áttelel, mert védett a kifagyás ellen, a barázdában ugyanis sokkal több hó marad meg. Az őszi rozs és őszi búza vetőmagját különböző mélységre takarjuk alá. A búza számára már megfelelő az 1—2 centiméteres be- munlkálásí mélység, de elbírja a 9—10 centimétert is. A legmegfelelőbb persze a 4—6 centiméter, a rozsnál pedig a 3—4 centiméter, mert a sekélyebb alátakarás maga után vonja a kifagyás veszélyétAz ősziek bő terméséért folytatott harcban igen fontos, hogy a vetést a legjobb időpontban végezzük. A tavaszi vetéssel ellentétben az őszi vetést szigorúan a naptár szerint végezhetjük. Tudjuk, hogy az őszi gabonaféle életéhez még őszszel bizonyos mennyiségű meleg napra van szüksé'g: a növénynek nemcsak gyökeresednie kell, hanem bokrosodnía is. Minél északabbra fekszik a vidék, ahol az őszieket vetjük, annál hamarabb be kell fejezni a vetést. A túlkorai vetés azonban káros, mert rozsda támadhatja meg, kárt tesz benne a hesszeni légy is. Az őszi vetést a meghatározott időn belül be kell fejezni. Az északi vidékek számára a legmegfelelőbb augusztus első fele, az éghajlati viszonyoktól, csapadékellátástól függően a további vidéke ken augusztus második fele, szeptember első fele, sőt egyes meleg vidékeken szeptember második fele is. A szovjet növénynemesítők nagyszámú értékes őszi gabonafajtát termesztettek. Eddig több mint 140 búzafajtát rajomrozfak. A kolhozok idén új, még kedvezőbb feltételek mellett látnak az őszi vetéshez, mint tavaly. A gépállomások segítségével továbbemelik a mezőgazdasági termelés színvonalát, bevezetik az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. Ez zá loga annak, hogy 1953-ban ősziekből az ideinél is riagyobb termést takaríthassanak be. munkás“ című üzemi újság szerkesztésében, mint a szerkesztőbizottság tagja.) A könnyűipari vállalatik országos szocialista munkaversenyében a mi gyúrunk számos győzelmet aratott. Ezekben a győzelmekben jelentős része van Jelem Akisina szövőnőnek, aki szakmájának mestere ás munkájában igen magas termelékenységet ért el. Jele na Akisina tapasztalt szövőnő létére még most is tovább tanul, tovább tökéletesíti tudását. Jelenő Akisina számtalan ész szerűsí tő javaslatot tett. Nemrégiben javasolta a Ián,ejonalak fékeinek megváltoztatását, hogy a lánc- fonalakat eggenletes,éhben, szilárdabban tudják meghúzni. A javaslat megvalósítása nyomán az elsőrendű áruk termelése jelentősen megnövekedett. Je\l,e\m A\kiÁnu munkamédsze reit 'továbbadja munkás társainak. Kombinátunk küldöttségével ellátogatott a kaunaszi (Litván SzSzK) selyemgyárba. Ebben a gyárban lassan végezték el a láncfonal felvetésének műveletét, Jelena Akisina megmutatta, miképen végzik ezt a műveletet a „Scser,btíkov“-selgem,gijár szövőnői. Jelenő, Akisina — aki ham tervét 110—115 százalékra teljesíti — nemcsak élenjáró sztahanovista, hanem kiváló nevelő is. A szakmunkás-képzésnek egyik módszere: a gyárba újonnan érkezett fiatalok egyénenkénti oktatása. Ezt az oktatást tapasztalt munkásnőik végzik. Jelenő Akisina igen sok fiatal munkásnőt képzett ki azalatt a 17 év alatt, mióba a gyáúban dálgozik. Tanítványai közül sokan leitek sztahanovisták. Egyesiek túlszárnyalták őt és erre rendkívül büszke. Zina Szaveljevu egészen fiatal leányként került a selyemszövődébe■ Jelenei Akisina volt az oktatója és hamarosan 112—Ili százalékra t eljesí teile normáját. Akisina sízictlianavisla iskolákban is tart előadásokat s ezenkívül, élénk társadalmi munkát végez. Akisina 1947-ben a moszkvai városi szovjet küldöttje1 lelt. Rendszeresen fogadja választóit, elbeszélget velük, megtudja, mire van szükségük és gyakran személyesen jár utána, hogy a választók megkapják a szükséges segítséget. A legutóbbi válás,z- iások idején a Se ser bakov-kom b in út kollektívája ismét őt jelölte a moszkvai szovjetbe és a választók egy emberiként választották meg újból küldöttjüknek. JELENA AKISINA SZÖVŐNŐ Irta: Arkagyij Dubinyin A csehszlovák kotményi legutóbb elrendelte, hogy a villamos erőművek és* üzemek üzemanyagát öt százalékkal csökkenteni kell. „ A határozat végrehajtásában nagy szerepük van a tecihnilmsok- nak. A technikus, ha alaposan kivizsgálja az energiatermelés egész folyamatát, sóik olyan alkalmat talál, amikor és amellyel niegköny- nyítheti a krlcmékoskodást. Meg kell magyaráznialc a fűtőknek a helyes fűtés módját, gondoskodni kell arról, hogy ha nem áll rendelkezésre az előírt minőségű -széni csúcsfogyasztás idején, úgy megfelelő mennyiségű szénkeweréihkél tudják táplálni a kazánokat. A gazdaságos tüzelés problémájával állandóan foglalkoznak a csehszlovák mérnökök és technikusak. A kralovehandeci elektromos müveknél például Josef Vándrácák mérnök figyelemreméltó eredményeket ért el a gazdaságos tüzelés terén. Josef Vondmcek mérnök alaposan foglalkozóit a mosott szénpor és a szén-homok tüzelésre való felJtCLsZnálásiánaik kérdésével. Vomdracek üzemét a svatomivicei szénbánya szenének f0l,használására rendezték bé. Ez a bánya gyakran nedves, néha csaknem folyékony állapotban lévő szénhemokot küldött az tize,nmek. lia ez a folyékony szénliamok a kazánba kerülne lígy nagy kárt okozna. Vondmcek mérnök megvizsgálta a szénport s « szénhomokot s megállagúiotta, hogy ez,ék elégetéséhez. nagy víztartalmuk folytán igen nagy hőfokra, van szükség. Vondnacek elrendelte, hölgy a szénport és, a szénhomoko’t alaposam szárítsák ki. Bebizonyosodott hogy az így ki szárít oh;, .szénporral, homokkal leihet fülem, mégpedig nagyon jól. Ha g bányáikat felszerelik szárító berendezéssel, úgy az energiaiel\epe\k kitűnő és olcsó fűtőanyaghoz jutnak. Vondmcek módszere kiküszöböli azokat a nehézségeket és károkat, amelyeket a íü- sAlőmpiaff nedvessége okozott. Vondmcek el lérte a kormány állal kitűzött célt, mert üzeme 4.9 százalékkal ke.viésübb üzemanyagai fogyaszt, min! addig. Ha Vondracek új eljárásút tovább tökéletesítik, a mQgba* hárítás 0 százalék lesz. Igen nagy jelentőségű s fonta» megtakarítás az is, hogy ehhez ,r tüzelőanyag hoz nem szükséges magasértékű szene,! k'-verni, így azután a swtoauwkei bánya egymagában biztosítani tudja az üzem szénszükségletét. VASZIL ENEV Dimitrov-díjas bolgár munkás A bulgáriai „Marica“ konzervgyár legismertebb embere Vaszii Ivanov Enev, aki nemrégiben megkapta a „Georgi Dimitrov“-díjat. Enev 1901-ben született a Plovdiv melletti Trud falucskában. Szülei kis földjén nem tudott megélni és ezért már egész fiatalon beállt egy malomba munkásnak. Korán csatlakozott a Bolgár Kommunista Párthoz és hősiesen harcolt a fasiszta elnyomók ellen, A felszabadulás után továbbra is különböző malmokban dolgozott, majd 1949-ben a „Marica“ konzervgyár paprikamalmának ve- zeiője lett, Enev olyan munkás, aki nem elégszik meg az elért ered menyekkel, hanem mindig jobb és jobb eredményt akar elérni. Amióta a paprikamalomban dolgozott, mindig az a gondolat izgatta, hogy az eddiginél jobb minőségű paprikát állítson elő és csökkentse az önköltséget. Több újítása van, amiknek következtében már 1950 ben elérte, hogy egy nyolcórás műszakban a paprika őrlését 150 kilóról 400 kilóra tudták emelni. Ugyanakkor csökkenteni tudta az áramfogyasztást és ezzel 1959-ben 776,256 régi leva megtakarítást ért el, A munka termelékenységének az emelése hozzájárult ahhoz, hogy a híres bolgár pirospaprika árát le lehetett szállítani és felvehette a külfölddel is a versenyt, Vaszii Enev most már arra törekedett, hogy a paprika minőségét is megjavítsa. Az őrlőberendezésen főbb újítást eszközölt, amelyekkel elérte, hogy finomabbra lehet őrölni a paprikát és ezzel híressé tette nemcsak Bulgáriában, hanem külföldön ís a „Marica“ gyár paprikáját. Jórészt az ő érdeme, hogy a?, utóbbi időben a bolgár pirospaprika minősége ugrásszerűen megjavult és az előállítási költség a két év előttinek egyharmadára csökkent. A román bányászok helysete A Román Munkáspárt és a kormány igen nagy gondot fordít a bányászok szociális és kulturális életviszonyainak állandó javítására. Ezt bizonyítják az alábbi számok is-: az ötéves terv keretében a bányászok 9000 új lakást, fí polikUnikát, 2 kórházait, igen sok egészségházat, 24 bölcsődét, 20 iskolát és 18 klubot kapásaik. A földalatti munkáknál a bányászok 10 száza-Skiff ter j&dő nor\matuUetjesí\tését kétszeres, n 10 százalékod meghaladó norma túlteljesítését pedig háromszoros díjazással jutalmazzák. A nagyarányú építkezésekre jellemző, hogy a bányászok részért 1951 végéig több mint 175.000 négyzetméternyi lakóteret építőitek ás ebben az évben több mint 7000 bányász üdül az ország legszebb üdülőhelyén. Az állami nagyban elősegíti a bányászok szakmai tudásának fejlesztését is. A különböző sZtnhanovista iskolákon és ,továbbképző tanfolyamokon* kivül felépült a szénipari egyetem és több más bányászati főiskola is. AZ Ül CSEHSZLOVÁK MOZDONY A Bohumín-Vrutky-i vonalon a közelmúltban megjelent a so- kolovoi CKD-gépgyárban készült új csehszlovák mozdony, amely gyorsaságban és teherbírásban egyaránt kiváló alkotás. A mozdony a 476,1 jelzést kapta. A gyárban hamarosan megkezdik a 476, számú mozdony sorozatgyártását. Az új mozdony kollektív munka eredménye, mert szerkesztésében és készítésében mérnökök, szakmunkások, mozdonyvezetők és forgalmi szolgálatot teljesítő vasutasok működtek közre, A gyorsasági próbáknál a gép szerelvényt húzva 140 kilométeres sebességet ért el, A mozdony gyártásánál felhasználják a szovjet tapasztalatokat és ennek köszönhető, hogy például mozdonyonként a gyártásnál 1300 kilogramm színesfémet tudnak megtakarítani, A mozdony próbaútjait futja, a mozdonyvezetők megállapították, hogy kitűnően bevált, mert gyorsaságán és teljesítőképességén kívül futása nyugodt, zökkenésmentes és kiegyensúlyozott. Az első utakon még kilométerenként 50 kilogramm fűtőanyagot használtak el, de miután a mozdonyvezetők megismerték a mozdonyt, ezt a mennyiséget már sikerült 28 kilogrammra csökkenteni. Az első időben 200 kilométerenként 8.5 kilogramm kenőolajat használtak, most ez a mennyiség már alig haladja meg a 2 kilogrammot, A fokozott anyagtakarékosság ellenére a mozdony teljesítménye nem csökkent és semilyen javításra nem szorult.
