Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

Vasárnap, 1952 augusztus 31. SOMOGYI NÉPLAP 5 Tóíujfalu délszláv dolgozói jó munkával védik a boldog jelent és a mégboldogabb jövőt Vidúm beszélgetéstől hangos a kis határmenti falu. Itt-ott énekszó ve­gyül a beszélgetésbe. Tátuffahtbcm minden na.p ünnep van, a munka, .az eredmény, a megváltozói',t élet ünne.pe., aimftly, akkor kezdődött, amikor az efó szovjet kafcma meg­jelent a faluban. Azóta sokkal bát­rabban, viddrwKban szólnak a szebbnél-szebb honvát népdalok-. Ezredéves rabságtól szabadult meg a kis falu .népe1-. A falu dolgo­zói, akik « maliban útépítéssel, nehéz kubiikosmumkával kereslek sovány kenyerükéiig met a felszxAb-a- dutás után maguk gazdái lettek- Földet adóit nekik « párt. Azóta szépül, épül a fahr, azóta vidámak az emberek. Népideinokráciánk sokat segített a délszláv községnek Önálló közig'tpgKi'ást, telefont kaptak. A régi, elnyűtt iskola gyű- niiöríí új berendezési, délszláv nyei_ oií tanítót kapott, aki az iskolakor teles gyermekeik melleit a felnőt­teket i» tanítja anyanyelvűkre. A régi, egészségieden kút helyett mély- fúráséi kid adja a jó ivóvizet a la­kosságnak. Most épül a villanyve­zeték hálózat. Még ebben az évben kigyull a fény „ házakban és még nagyobb lehetőség le-.siz a kulturális fejlődéshez Tótujfahmak- Jövőre új kultúr otthont épít államunk a köz­ség legszebb helyén. Az emberek nem feledik azt a sok jói, fán it népi államunk ad nekik. Jó munkám! és az állammal szembeni kötelezettség maradékta­lan telje,sílésével hálálják vissza felszabadul l, boldog életüket. A ga- bonabegyiijlés,ben példás eredmény,: ért el a község. Kenyérgabonából 120, takarmánygabonából 135 szá­zalékra, teljesítették l eró ükét- Nem irtaiméinak el más téren sem az élen­járó községektől. Első félév: hízóit- seniésbeadósukai ,'s túlteljesítették. k Sókat hcdlamk arcól, milyen sorsa dán 'odaát a dolgozó parasztság­nak. A határból jól láthatják a ked­vetlenül dolgozó jugoszláv parasz­tokat a földeken. Nincs ott nóta, vi­dámság. Másnak terem ott a föld, nßrn annak, aki dolgozik rajta. Gé­pet nem látni, pallért azonban annál többet. Sokuknak van odaát rokona, de már régen nem Icaptak tőlük leve­let. Tito, és fasiszta bundája vigyáz rá, hogy ne kerüljön hozzánk hír arról, ho-gy milyen sanyarú az élete a jugoszláv dolgozó parasztnak. Tótujfalu népe Őrködik, védi szabad életét Ezért adlak a „Határőr“ nevet a fiatal termelőszövetkezeti, csoport­nak. amilyben 4-2 család 332 hold földön közösen gazdálkodik. Fiatal még a csői port, de máris a falu büszkesége. Mindössze áprilistól számítják a végzett munkát munka­egységekben, de már így i, bizto- si-tm van minden csoporttaynak az érni kenyerén kívül az is, hogy pár mázsái a piacra vihessen. Az elő­legosztáskor — miután a csoport is túlteljesítette -a beadási kötele,- z^ttséget — munkaegységenként 5 kiló 65 deka búzát kapott minden csoipori'iag. Begovácz Vince 196 munkaegységet teljesített, 5 mázsa 63 kiló búzát vitt haz\a. Pataki Vin­cém',. a tanácselnök fele,súg# 104 munkaegységére 290 kiló búzát ka­pott. Begovácz Vince hmmadmagá- val dolgozik ,a bszcs-ben Előlegosz­táskor 709 kiló búzát kapott és vagy ugymertnyH kúp az émégi zárszámadás or is. Munka köziben arról beszélgetnek, mennyi-vei jobb az életük, mint a múltban volt. Eredményeiket együtt emlegetik a község fejlődésével Az asszonyok ® szövetkezett bol­tot, ahol mindent lehet kapni, be­lesz ovik a b&ssétgeté-sbe, ia jövő év­ben épülő lcövesú tat, a kultúr ott­hont, a családi házaikat, azt a nagy örömet, am&oar életükben először a felszabadulás ütöm bekötötték istál­lójukba a maguk tehenét. A beszélgetés közben fellángolnak a szemükben a gyűlölet szikrái, amikor arrn fordul a szó, hogy Tito őket is a jugoszláv nép sor­sára szerelné juttatni. Látták ami­kor a árává,tamási erdő égeti, amit a iitóisták gyufió,lövedéke gyűjtött fel. Tudják, hogy nem is olyan ré­gen, semmibe,véve p nemzetközi egyezményt, a barcsi híd jugoszláv oldalát felrobbantották. Gyűlölet villog a -szemekben és keményebben markolja- a kapa nyelét minden tót- ujfalusi dolgozó paraszt és< tettekkel bizonyítják: megvédjék békénkéi a>z acsarkodó gyilkosát: ellem. Tótujfa­luban a tszcs viseli a büszke „Ha­tárőr“ címet, de ebben benne van az egész falu akarata is,. Tótujfalti­ban mindenki önkéntes határőr és szilárdan védik az>t, amit pártunk a dfdgozó nép oíkarMából adóit: a boldog fel,ént és a napfényes jövőt. Táncsics János balatonszent­györgyi dolgozó paraszt 188 százalékra teljesítette burgonyabeadását A most induló őszi begyűjtésben is számos dolgozó paraszt bebizo­nyította, hogy a beadási kötelezett­ségének túlteljesítésével harcol a békéért- Nagy István andocsi 10 holdas dolgozó paraszt burgonya­be,adásának 105 százalékra tett ele­get, takamánygabomalbeadását pe­dig 110 százalékra teljesítette. Tán­csics János 3 holdas balatonszent­györgyi dolgozó paraszt, burgomya- beiadási kötelezettségét 188 száza­lékra teljesítette. Zamárdi községben Nagy Gyula dolgozó paraszt példát mutat Zamárdi községben mindenkor példát mutatott beadási kötelezett­ségének túlteljesítésével Nagy Gyu­la 8 holdas dolgozó paraszt. Az idei évben is takarmányga­bona beadását, jóval 100 százalékon felül teljesítette. Hízottsertés ter­vének már az egész évre 100 szá­zai ékra eleget tett, de nem maradt el a tojás, baromíibeadási kötele­zettség teljesítésével sem. Méltó versenytársa Bresztoivics István 7 holdas új gazda, aki kenyérgabona beadását 200 százalékra teljesttette, évi tojásbieádási tervének 100 szá­zalékra eleget tett. A minisztertanács rendelete az 1953. évi tavaszi vetésű nővények termelési szerződéseinek feltételeiről A minisztertanács rendeletet adott ki, amelyben megállapítja az 1952—53. gazdasági évre kötött termelési szerződések általános feltételeit. Az 1953. évi tavaszi vetésű nö­vények termelési szerződéseinek megkötése szeptember 1-én kez­dődik és október 31-ig tart. A termelési szerződés mind a terme­lőszövetkezetek, mind az egyéni­leg dolgozó parasztok számára igen kedvező feltételeket biztosít- * * * A termeltető vállalati a termelő kívánságára a szerződött terület gépi szántását a gépállomáson megrendeli és a'szántás díját az állami vállalatok részére megálla­pított készpénzes díjtételek sze­rint kamatmentesen előlegezi. A szerződött terület bevetésé­hez szükséges vetőmagot ' a ter­meltető vállalat a kellő időben le­szállítja a termelőszövetkezet va­sútállomására, egyénileg termelők esetében a földművesszövetkezet raktárába. Amennyiben a vetőmag értéke meghaladja az 50 forintot, a vető­mag ellenértékét kamatmentesen hitelezi a termeltető vállalat. Az 50 forinton aluli tételeket készpénzben kell kifizetni. Kivétel ez alól a cukorrépa, borsó és gyapot vetőmag, amelyet 50 fo­rinton aluli érték esetén is kamat­mentesen hitelez a termeltető vál­lalat. A szójabab és édescsillagíürt termeléséhez minden esetben, a többi pillangósvirágú növény ter­meléséhez pedig a megyéi tanács VB mezőgazdasági osztályának előírásától függően talajoltót kell használni. ifc * % A dohány, a gyapot és a fűszer- paprika termelésénél a vállalat köteles a termelőknek kamatmen­tesen előlegezni a szántóterület kötelező jégbiztosítására megálla­pított díjak és a felsorolt növények biztosítási díja közötti különböze- tet- A termeltető vállalat ezenkí­vül az egyes növények termelésé­hez a szükséges műtrágyákat ka­matmentesen hitelezi a szer­ződést kötők részére. Ugyancsak kamatmentesen hitele­zi a vállalat a termelési szerződés szerint öntözést igénylő növények után járó vízdíjat is. A termelés elősegítése érdeké­ben a termeltető vállalat a dohány, gyapot, fájtaborsó, fajtabab, pa- lántás növények, cukorrépa, cikó­ria, gumipitypang, gyümölcs és bor után a különleges szerződési feltételekben megjelölt munkák elvégzése esetép művelési előleget folyósít, mind a termelőszövetke­zetek, mind az egyénileg termelő szerződéskötők részére. Az előleget hitelre, kamat­mentesen kapják. A minisztertanács rendelete a kötelezettségek betartása érdeké­ben előírja, hogy a termeltető vál­lalat kötbért köteles fizetni, ha a természetbeni előleget — így a vetőmagot, műtrágyát, védekező- szert stb. — a szerződési feltéte­lekben, a szállításra megjelölt idő­pontig nem juttatja el a termelő- szövetkezethez, ha a termést ké­sedelmesen veszi át, ha késedel­mesen számol el a termelővel stb. A termelő kötbért köteles fi­zetni, ha a vetőmagot a vetésre megállapított határidőben nem ve­szi át, vagy a szerződött területet nem veti be: ha a rendelkezésre bocsátott műtrágyát, növényvédő­szert nem veszi át, vagy nem az előírásnak megfelelően használja iél stb. A rendelet szabályozza a szer­ződők terménybeadásí kötele­zettségét. ' Mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok, amennyiben a szerződött terület teljés termé­sét, illetőleg annak termelési szer­ződésben meghatározott részét a szerződés előírásának megfelelően átadják a termeltető vállalatnak, a termelési szerződéssel lekötött területre nézve — a zöldségfélék­nél az elő- és utótermények kivé­telével — mentesülnek a terméhy- beadási kötelezettség alól- Ha az egyénileg termelő a termelési szerződést nem, vagy nem teljes mértékben teljesíti, ez a mentes­sége megszűnik és az ilyen terület után a terménybeadásí kötelezett­séget, vagy annak arányos részét teljesíteni köteles. A tudomány a kolhozok segítője | Szóles sugarút------------------------------ 4 ve zet Alma-atán, Kazahsztán fő­városán keresztül a Viljamszról elnevezett tudományos intézethez. Gyönyörű város Álma-áta, nem hiába hívják a virágok városának — mondja Beresztegi Andrásné parasztiasszony küldött az autó­buszban, mellyel a tudományos intézetbe megyünk. Mindannyian mélyen szívjuk ma­gunkba a korareggeli friss leve­gőit. Autóbuszunk leállított mo­torral dombról megy leifelé és zaj­talanul fordul be a tudományos intézet vasrácsos kapuján. Az intézet nagytermében az igazgató elmondotta, hogy a for­radalom előtt Kazahsztánban föld­műveléssel kapcsolatos kutatóinté­zet egyáltalán nem volt, öt kísér­leti telep működött egy fővel, de ezek működését is korlátozta a cári elnyomó rendszer. A kolhozok megalakulásával le­hetőség nyílott a tudományos in­tézetek széles hálózatának kiépí­tésére és Kazahsztánban ma már 30 kísérleti telep és 4 tudományos intézet dolgozik azon, hogy előse­gítse a kolhozok harcát a maga­sabb terméseredményért. Elíndu lünk megtekinteni a tudományos intézet épületeit. Háromemeletes épület elé érünk, ebben az épü­letben van elhelyezve a tudomá­nyos intézet laboratóriuma, 22 munkatárs dolgozik itt azon, hogy új növényféleségek kikísérletezé­sével növeljék a kolhozok termés­átlagait. Kazahsztán területének nagy­részén nem termelek gabonafélé­ket — mondja a tudományos inté­zet igazgatója — csak 1935-ben kezdték széles körben meghonosí­tani a gabona termesztését. Az ipa­ri növények termesztését is 15 év­vel ezelőtt kezdték el és a tudo­mányos intézet jó munkájának kö­szönhető, hogy meghonosították a különféle gyapotfajtákat és a gu­minövények termesztését. a laboratórium széles termeiben különböző lom­bikok és egyéb, kutatómunkához szükséges felszerelések láthatók. Nemcsak növényféleségek kite­nyésztésével foglalkoznak de olyan vegyszerek összeállításával is, amelyek segítségével a gyom­irtást el tudják végezni anélkül', hogy a kultúrnövényekben kárt fennének. A laboratórium épülete mögött hatalmas darab földön kísérleti táblák vannak, 23 gabonafajta ki- tenyésztésén dolgoznak és ennek a tudományos intézetnek eredmé­nyes munkája, hogy Kazahsztán kolhozaiban is sikerült meghono­sítani az ágaslbúzát, amely ma már sokezer hektár földön terem. Ezeket a gyümölcsfákat — mu­tat a jobboldalt húzódó gyümöl­csöskertre — vadgyümölcsből ne­mesítettük keresztezéssel. A for- radalpm elő'tt Kazahsztánban is­meretlen volt a gyümölcstermesz­tés, s ma új szilva- és almafajtákat hoznak létre. Gyönyörű szép üvegházra hívja fel a figyelmünket. —■ Gyertek, nézzétek meg. Ebben az üvegház­ban a citrom meghonosításával kí­sérletezünk. Odabenn feltárulnak előttünk az üvegház titkai. Naranccsal, cit­rommal és egyéb déligyümölcsök­kel kísérleteznek. Teljes sikerrel- Életemben először láttam ilyen üvegházban nevelt déligyümölcsö­ket. Küldöttségünk minden egyzs tagja csodálattal nézte a na^rancs- és citromfákat. Narancs- es citroaierdflk | lesznek Kazahsztánban — beszél a közeljövő hatalmas, csodálatos terveiről a tudományos intézet igazgatója kifelé menőt az üveg­házból. Kazahsztán területeinek nyugati részén rengeteg déligyü­mölcsöt termelünk már, de mi ezen a területen, sőt a szibériai részen is meg akarjuk honosítani. Gyönyörű cukorrépatáblára hív­ja fel ezután figyelmünket az in­tézet igazgatója és elmondja: — Mi Zsentehova Dorikha kolhozista- ínőnék és társainak minden segít­séget megadunk ahhoz, hogy cu­korrépából az átlagnál jóval ma­gasabb terméseredményt érjenek el. Az intézet munkatársai hosszú hónapokat töltöttek kint a dzsambuli „Vörös csillag" kolhoz területén és együtt közös erővel sikerült elérni az 1892 métermá­zsás terméseredményt cukorrépá­ból hektáronként és mi tovább segítjük Zsentehova Dorikhájékat, hpgy elérjék a 2 ezer métermá­zsát, sőt az ennél nagyobb termés- eredményeket is. | fl mi iiagcsosatutili a legszorosabb a kolhozok dolgo­zóival, felkaroljuk és továbbfej­lesztjük jó munkamódszereiket és kikérjük a kolhozparasztok véle­ményét egy-egy munkánkhoz, Ebben van a mi eredményeink titka, hogy a tudományos munkát nem zárjuk üvggfal mögé, a mi tudományos munkánk szoros kap­csolatban van az élettel, a gya­korlattal. Ötven tudományos munkatár­sunk dolgozik az intézetben, ebbe! 18 a mezőgazdasági tudomány tu­dósjelöltje. Tudósaink állandóan kint dolgoznak a kolhozokban, ide pedig meg szoktuk hívni a kolho­zokból azokat a brigádvezetőket, vagy kolhoztagokat, akik a mező­gazdaság valamilyen területén jó eredményt érnek el, tartsanak elő­adást a módszerükről. Igen szoros a kapcsolatunk a többi tudományos intézetekkel, a moszkvai Tyimirjázev Akadémiá­val, amelynek nagy történelmi múltja van, 85 éve dolgozik. Eb­ben az akadémiában dolgozik Li- szenko tudós is, Jakuskjn tudós. Edelstein professzor, a kapások és zöldségféléik termesztésének szak­értője és 30 más olyan tudós, akik Sztálin-díjat kaptak munkájuk el­ismeréséül. Beszélgetés közben odaérke­zünk a színesgyapot kísérleti tele­pére. Az ámulat moraja fut végig a küldöttségen, olyan szép kép tá­rul elénk a sok .színben tündöklő gyapotföldön. — Kísérletünk célja ezzel a gya- potfajfával, hogy északon is meg­teremjen. Mi felvettük a harcot a természettel, megvalósítottuk Mi­csurinnak azt a mondását: „Nem várhatunk kegyeket a természet­től, a mi feladatunk mindent ki­csikarni belőle" ;— mondja az in­tézet igazgatója. ' llrr* nnnrtnltam. híigy a tudomány segítségével nagyüzemi módon gazdálkodva mi is el fogjuk érni ezeket a kiváló eredményeket. Itt Kazahsztánban és a Szovjetunió más részein a kolhozokban, szovhozokban azt is tudják már, hogy egy-erfy föld­darabnak mi az igénye. Kikísérle­tezték: mikor van leginkább szük­sége a talajnak vízre, mjlyen mű­trágyát kíván. És a tudományos munka segítségével, a kolhozpa­rasztok hősies harcának eredmé­nyeképpen ma már 55—60 méter­mázsás termésátlagot tudnak el­érni hektáronként ágasbúzából, cukorrépat'ermeszítésüík világvi­szonylatban egyedülálló, de állat- tenyésztésük is magasan fölötte áll a kapitalista országok állattenyész­tésének. — De nemcsak az a feladatunk — folytatta az igazgató, — hogy új növényféleségeket kísérletez­zünk ki, hogy nagyobb termés- eredményeket tudjunk elérni, ha­nem az is, hogy segítsünk: milyen új gépek jöjjenek a mezőgazdaság­ba. * nmszfcvai tudományos intézet meglátogatá­sánál láttuk is, hogy új kombájn kikísérletezésén dolgoznák, módo­sítják a lentépő gépeket és egyéb újfajta mezőgazdasági gépek gyár­tásához nyújtanak tudományos se­gítséget. Ebben a tudományos in­tézetben láttuk_ először a fejőgé­pet és Nagy Károlyné lónyai pa- rasztasszony küldött elmondotta, hogy nálunk Magyarországon most miég kemény munkát jelent a fejés és az ő keze is tönkrement már a kézifejésben. Itt a Szovjetunióban viszont azt láttuk, hogy a tudo­mány, a gépek mind azt a célt szolgálják, hogy a dolgozók köny- nyen tudják végezni munkájukat. Gazdag, boldog élete van itt a népnek. És az ő útjukat járva mi is ráléphetünk és már nagyon so­kan Magyarországon ráléptünk a nagyüzemi gazdálkodás, a jólét út­jára. Zsurakovszkí Mihály-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents