Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
Vasárnap, 1952 augusztus 31. SOMOGYI NÉPLAP 5 Tóíujfalu délszláv dolgozói jó munkával védik a boldog jelent és a mégboldogabb jövőt Vidúm beszélgetéstől hangos a kis határmenti falu. Itt-ott énekszó vegyül a beszélgetésbe. Tátuffahtbcm minden na.p ünnep van, a munka, .az eredmény, a megváltozói',t élet ünne.pe., aimftly, akkor kezdődött, amikor az efó szovjet kafcma megjelent a faluban. Azóta sokkal bátrabban, viddrwKban szólnak a szebbnél-szebb honvát népdalok-. Ezredéves rabságtól szabadult meg a kis falu .népe1-. A falu dolgozói, akik « maliban útépítéssel, nehéz kubiikosmumkával kereslek sovány kenyerükéiig met a felszxAb-a- dutás után maguk gazdái lettek- Földet adóit nekik « párt. Azóta szépül, épül a fahr, azóta vidámak az emberek. Népideinokráciánk sokat segített a délszláv községnek Önálló közig'tpgKi'ást, telefont kaptak. A régi, elnyűtt iskola gyű- niiöríí új berendezési, délszláv nyei_ oií tanítót kapott, aki az iskolakor teles gyermekeik melleit a felnőtteket i» tanítja anyanyelvűkre. A régi, egészségieden kút helyett mély- fúráséi kid adja a jó ivóvizet a lakosságnak. Most épül a villanyvezeték hálózat. Még ebben az évben kigyull a fény „ házakban és még nagyobb lehetőség le-.siz a kulturális fejlődéshez Tótujfahmak- Jövőre új kultúr otthont épít államunk a község legszebb helyén. Az emberek nem feledik azt a sok jói, fán it népi államunk ad nekik. Jó munkám! és az állammal szembeni kötelezettség maradéktalan telje,sílésével hálálják vissza felszabadul l, boldog életüket. A ga- bonabegyiijlés,ben példás eredmény,: ért el a község. Kenyérgabonából 120, takarmánygabonából 135 százalékra, teljesítették l eró ükét- Nem irtaiméinak el más téren sem az élenjáró községektől. Első félév: hízóit- seniésbeadósukai ,'s túlteljesítették. k Sókat hcdlamk arcól, milyen sorsa dán 'odaát a dolgozó parasztságnak. A határból jól láthatják a kedvetlenül dolgozó jugoszláv parasztokat a földeken. Nincs ott nóta, vidámság. Másnak terem ott a föld, nßrn annak, aki dolgozik rajta. Gépet nem látni, pallért azonban annál többet. Sokuknak van odaát rokona, de már régen nem Icaptak tőlük levelet. Tito, és fasiszta bundája vigyáz rá, hogy ne kerüljön hozzánk hír arról, ho-gy milyen sanyarú az élete a jugoszláv dolgozó parasztnak. Tótujfalu népe Őrködik, védi szabad életét Ezért adlak a „Határőr“ nevet a fiatal termelőszövetkezeti, csoportnak. amilyben 4-2 család 332 hold földön közösen gazdálkodik. Fiatal még a csői port, de máris a falu büszkesége. Mindössze áprilistól számítják a végzett munkát munkaegységekben, de már így i, bizto- si-tm van minden csoporttaynak az érni kenyerén kívül az is, hogy pár mázsái a piacra vihessen. Az előlegosztáskor — miután a csoport is túlteljesítette -a beadási kötele,- z^ttséget — munkaegységenként 5 kiló 65 deka búzát kapott minden csoipori'iag. Begovácz Vince 196 munkaegységet teljesített, 5 mázsa 63 kiló búzát vitt haz\a. Pataki Vincém',. a tanácselnök fele,súg# 104 munkaegységére 290 kiló búzát kapott. Begovácz Vince hmmadmagá- val dolgozik ,a bszcs-ben Előlegosztáskor 709 kiló búzát kapott és vagy ugymertnyH kúp az émégi zárszámadás or is. Munka köziben arról beszélgetnek, mennyi-vei jobb az életük, mint a múltban volt. Eredményeiket együtt emlegetik a község fejlődésével Az asszonyok ® szövetkezett boltot, ahol mindent lehet kapni, belesz ovik a b&ssétgeté-sbe, ia jövő évben épülő lcövesú tat, a kultúr otthont, a családi házaikat, azt a nagy örömet, am&oar életükben először a felszabadulás ütöm bekötötték istállójukba a maguk tehenét. A beszélgetés közben fellángolnak a szemükben a gyűlölet szikrái, amikor arrn fordul a szó, hogy Tito őket is a jugoszláv nép sorsára szerelné juttatni. Látták amikor a árává,tamási erdő égeti, amit a iitóisták gyufió,lövedéke gyűjtött fel. Tudják, hogy nem is olyan régen, semmibe,véve p nemzetközi egyezményt, a barcsi híd jugoszláv oldalát felrobbantották. Gyűlölet villog a -szemekben és keményebben markolja- a kapa nyelét minden tót- ujfalusi dolgozó paraszt és< tettekkel bizonyítják: megvédjék békénkéi a>z acsarkodó gyilkosát: ellem. Tótujfaluban a tszcs viseli a büszke „Határőr“ címet, de ebben benne van az egész falu akarata is,. Tótujfaltiban mindenki önkéntes határőr és szilárdan védik az>t, amit pártunk a dfdgozó nép oíkarMából adóit: a boldog fel,ént és a napfényes jövőt. Táncsics János balatonszentgyörgyi dolgozó paraszt 188 százalékra teljesítette burgonyabeadását A most induló őszi begyűjtésben is számos dolgozó paraszt bebizonyította, hogy a beadási kötelezettségének túlteljesítésével harcol a békéért- Nagy István andocsi 10 holdas dolgozó paraszt burgonyabe,adásának 105 százalékra tett eleget, takamánygabomalbeadását pedig 110 százalékra teljesítette. Táncsics János 3 holdas balatonszentgyörgyi dolgozó paraszt, burgomya- beiadási kötelezettségét 188 százalékra teljesítette. Zamárdi községben Nagy Gyula dolgozó paraszt példát mutat Zamárdi községben mindenkor példát mutatott beadási kötelezettségének túlteljesítésével Nagy Gyula 8 holdas dolgozó paraszt. Az idei évben is takarmánygabona beadását, jóval 100 százalékon felül teljesítette. Hízottsertés tervének már az egész évre 100 százai ékra eleget tett, de nem maradt el a tojás, baromíibeadási kötelezettség teljesítésével sem. Méltó versenytársa Bresztoivics István 7 holdas új gazda, aki kenyérgabona beadását 200 százalékra teljesttette, évi tojásbieádási tervének 100 százalékra eleget tett. A minisztertanács rendelete az 1953. évi tavaszi vetésű nővények termelési szerződéseinek feltételeiről A minisztertanács rendeletet adott ki, amelyben megállapítja az 1952—53. gazdasági évre kötött termelési szerződések általános feltételeit. Az 1953. évi tavaszi vetésű növények termelési szerződéseinek megkötése szeptember 1-én kezdődik és október 31-ig tart. A termelési szerződés mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok számára igen kedvező feltételeket biztosít- * * * A termeltető vállalati a termelő kívánságára a szerződött terület gépi szántását a gépállomáson megrendeli és a'szántás díját az állami vállalatok részére megállapított készpénzes díjtételek szerint kamatmentesen előlegezi. A szerződött terület bevetéséhez szükséges vetőmagot ' a termeltető vállalat a kellő időben leszállítja a termelőszövetkezet vasútállomására, egyénileg termelők esetében a földművesszövetkezet raktárába. Amennyiben a vetőmag értéke meghaladja az 50 forintot, a vetőmag ellenértékét kamatmentesen hitelezi a termeltető vállalat. Az 50 forinton aluli tételeket készpénzben kell kifizetni. Kivétel ez alól a cukorrépa, borsó és gyapot vetőmag, amelyet 50 forinton aluli érték esetén is kamatmentesen hitelez a termeltető vállalat. A szójabab és édescsillagíürt termeléséhez minden esetben, a többi pillangósvirágú növény termeléséhez pedig a megyéi tanács VB mezőgazdasági osztályának előírásától függően talajoltót kell használni. ifc * % A dohány, a gyapot és a fűszer- paprika termelésénél a vállalat köteles a termelőknek kamatmentesen előlegezni a szántóterület kötelező jégbiztosítására megállapított díjak és a felsorolt növények biztosítási díja közötti különböze- tet- A termeltető vállalat ezenkívül az egyes növények termeléséhez a szükséges műtrágyákat kamatmentesen hitelezi a szerződést kötők részére. Ugyancsak kamatmentesen hitelezi a vállalat a termelési szerződés szerint öntözést igénylő növények után járó vízdíjat is. A termelés elősegítése érdekében a termeltető vállalat a dohány, gyapot, fájtaborsó, fajtabab, pa- lántás növények, cukorrépa, cikória, gumipitypang, gyümölcs és bor után a különleges szerződési feltételekben megjelölt munkák elvégzése esetép művelési előleget folyósít, mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelő szerződéskötők részére. Az előleget hitelre, kamatmentesen kapják. A minisztertanács rendelete a kötelezettségek betartása érdekében előírja, hogy a termeltető vállalat kötbért köteles fizetni, ha a természetbeni előleget — így a vetőmagot, műtrágyát, védekező- szert stb. — a szerződési feltételekben, a szállításra megjelölt időpontig nem juttatja el a termelő- szövetkezethez, ha a termést késedelmesen veszi át, ha késedelmesen számol el a termelővel stb. A termelő kötbért köteles fizetni, ha a vetőmagot a vetésre megállapított határidőben nem veszi át, vagy a szerződött területet nem veti be: ha a rendelkezésre bocsátott műtrágyát, növényvédőszert nem veszi át, vagy nem az előírásnak megfelelően használja iél stb. A rendelet szabályozza a szerződők terménybeadásí kötelezettségét. ' Mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, amennyiben a szerződött terület teljés termését, illetőleg annak termelési szerződésben meghatározott részét a szerződés előírásának megfelelően átadják a termeltető vállalatnak, a termelési szerződéssel lekötött területre nézve — a zöldségféléknél az elő- és utótermények kivételével — mentesülnek a terméhy- beadási kötelezettség alól- Ha az egyénileg termelő a termelési szerződést nem, vagy nem teljes mértékben teljesíti, ez a mentessége megszűnik és az ilyen terület után a terménybeadásí kötelezettséget, vagy annak arányos részét teljesíteni köteles. A tudomány a kolhozok segítője | Szóles sugarút------------------------------ 4 ve zet Alma-atán, Kazahsztán fővárosán keresztül a Viljamszról elnevezett tudományos intézethez. Gyönyörű város Álma-áta, nem hiába hívják a virágok városának — mondja Beresztegi Andrásné parasztiasszony küldött az autóbuszban, mellyel a tudományos intézetbe megyünk. Mindannyian mélyen szívjuk magunkba a korareggeli friss levegőit. Autóbuszunk leállított motorral dombról megy leifelé és zajtalanul fordul be a tudományos intézet vasrácsos kapuján. Az intézet nagytermében az igazgató elmondotta, hogy a forradalom előtt Kazahsztánban földműveléssel kapcsolatos kutatóintézet egyáltalán nem volt, öt kísérleti telep működött egy fővel, de ezek működését is korlátozta a cári elnyomó rendszer. A kolhozok megalakulásával lehetőség nyílott a tudományos intézetek széles hálózatának kiépítésére és Kazahsztánban ma már 30 kísérleti telep és 4 tudományos intézet dolgozik azon, hogy elősegítse a kolhozok harcát a magasabb terméseredményért. Elíndu lünk megtekinteni a tudományos intézet épületeit. Háromemeletes épület elé érünk, ebben az épületben van elhelyezve a tudományos intézet laboratóriuma, 22 munkatárs dolgozik itt azon, hogy új növényféleségek kikísérletezésével növeljék a kolhozok termésátlagait. Kazahsztán területének nagyrészén nem termelek gabonaféléket — mondja a tudományos intézet igazgatója — csak 1935-ben kezdték széles körben meghonosítani a gabona termesztését. Az ipari növények termesztését is 15 évvel ezelőtt kezdték el és a tudományos intézet jó munkájának köszönhető, hogy meghonosították a különféle gyapotfajtákat és a guminövények termesztését. a laboratórium széles termeiben különböző lombikok és egyéb, kutatómunkához szükséges felszerelések láthatók. Nemcsak növényféleségek kitenyésztésével foglalkoznak de olyan vegyszerek összeállításával is, amelyek segítségével a gyomirtást el tudják végezni anélkül', hogy a kultúrnövényekben kárt fennének. A laboratórium épülete mögött hatalmas darab földön kísérleti táblák vannak, 23 gabonafajta ki- tenyésztésén dolgoznak és ennek a tudományos intézetnek eredményes munkája, hogy Kazahsztán kolhozaiban is sikerült meghonosítani az ágaslbúzát, amely ma már sokezer hektár földön terem. Ezeket a gyümölcsfákat — mutat a jobboldalt húzódó gyümölcsöskertre — vadgyümölcsből nemesítettük keresztezéssel. A for- radalpm elő'tt Kazahsztánban ismeretlen volt a gyümölcstermesztés, s ma új szilva- és almafajtákat hoznak létre. Gyönyörű szép üvegházra hívja fel a figyelmünket. —■ Gyertek, nézzétek meg. Ebben az üvegházban a citrom meghonosításával kísérletezünk. Odabenn feltárulnak előttünk az üvegház titkai. Naranccsal, citrommal és egyéb déligyümölcsökkel kísérleteznek. Teljes sikerrel- Életemben először láttam ilyen üvegházban nevelt déligyümölcsöket. Küldöttségünk minden egyzs tagja csodálattal nézte a na^rancs- és citromfákat. Narancs- es citroaierdflk | lesznek Kazahsztánban — beszél a közeljövő hatalmas, csodálatos terveiről a tudományos intézet igazgatója kifelé menőt az üvegházból. Kazahsztán területeinek nyugati részén rengeteg déligyümölcsöt termelünk már, de mi ezen a területen, sőt a szibériai részen is meg akarjuk honosítani. Gyönyörű cukorrépatáblára hívja fel ezután figyelmünket az intézet igazgatója és elmondja: — Mi Zsentehova Dorikha kolhozista- ínőnék és társainak minden segítséget megadunk ahhoz, hogy cukorrépából az átlagnál jóval magasabb terméseredményt érjenek el. Az intézet munkatársai hosszú hónapokat töltöttek kint a dzsambuli „Vörös csillag" kolhoz területén és együtt közös erővel sikerült elérni az 1892 métermázsás terméseredményt cukorrépából hektáronként és mi tovább segítjük Zsentehova Dorikhájékat, hpgy elérjék a 2 ezer métermázsát, sőt az ennél nagyobb termés- eredményeket is. | fl mi iiagcsosatutili a legszorosabb a kolhozok dolgozóival, felkaroljuk és továbbfejlesztjük jó munkamódszereiket és kikérjük a kolhozparasztok véleményét egy-egy munkánkhoz, Ebben van a mi eredményeink titka, hogy a tudományos munkát nem zárjuk üvggfal mögé, a mi tudományos munkánk szoros kapcsolatban van az élettel, a gyakorlattal. Ötven tudományos munkatársunk dolgozik az intézetben, ebbe! 18 a mezőgazdasági tudomány tudósjelöltje. Tudósaink állandóan kint dolgoznak a kolhozokban, ide pedig meg szoktuk hívni a kolhozokból azokat a brigádvezetőket, vagy kolhoztagokat, akik a mezőgazdaság valamilyen területén jó eredményt érnek el, tartsanak előadást a módszerükről. Igen szoros a kapcsolatunk a többi tudományos intézetekkel, a moszkvai Tyimirjázev Akadémiával, amelynek nagy történelmi múltja van, 85 éve dolgozik. Ebben az akadémiában dolgozik Li- szenko tudós is, Jakuskjn tudós. Edelstein professzor, a kapások és zöldségféléik termesztésének szakértője és 30 más olyan tudós, akik Sztálin-díjat kaptak munkájuk elismeréséül. Beszélgetés közben odaérkezünk a színesgyapot kísérleti telepére. Az ámulat moraja fut végig a küldöttségen, olyan szép kép tárul elénk a sok .színben tündöklő gyapotföldön. — Kísérletünk célja ezzel a gya- potfajfával, hogy északon is megteremjen. Mi felvettük a harcot a természettel, megvalósítottuk Micsurinnak azt a mondását: „Nem várhatunk kegyeket a természettől, a mi feladatunk mindent kicsikarni belőle" ;— mondja az intézet igazgatója. ' llrr* nnnrtnltam. híigy a tudomány segítségével nagyüzemi módon gazdálkodva mi is el fogjuk érni ezeket a kiváló eredményeket. Itt Kazahsztánban és a Szovjetunió más részein a kolhozokban, szovhozokban azt is tudják már, hogy egy-erfy földdarabnak mi az igénye. Kikísérletezték: mikor van leginkább szüksége a talajnak vízre, mjlyen műtrágyát kíván. És a tudományos munka segítségével, a kolhozparasztok hősies harcának eredményeképpen ma már 55—60 métermázsás termésátlagot tudnak elérni hektáronként ágasbúzából, cukorrépat'ermeszítésüík világviszonylatban egyedülálló, de állat- tenyésztésük is magasan fölötte áll a kapitalista országok állattenyésztésének. — De nemcsak az a feladatunk — folytatta az igazgató, — hogy új növényféleségeket kísérletezzünk ki, hogy nagyobb termés- eredményeket tudjunk elérni, hanem az is, hogy segítsünk: milyen új gépek jöjjenek a mezőgazdaságba. * nmszfcvai tudományos intézet meglátogatásánál láttuk is, hogy új kombájn kikísérletezésén dolgoznák, módosítják a lentépő gépeket és egyéb újfajta mezőgazdasági gépek gyártásához nyújtanak tudományos segítséget. Ebben a tudományos intézetben láttuk_ először a fejőgépet és Nagy Károlyné lónyai pa- rasztasszony küldött elmondotta, hogy nálunk Magyarországon most miég kemény munkát jelent a fejés és az ő keze is tönkrement már a kézifejésben. Itt a Szovjetunióban viszont azt láttuk, hogy a tudomány, a gépek mind azt a célt szolgálják, hogy a dolgozók köny- nyen tudják végezni munkájukat. Gazdag, boldog élete van itt a népnek. És az ő útjukat járva mi is ráléphetünk és már nagyon sokan Magyarországon ráléptünk a nagyüzemi gazdálkodás, a jólét útjára. Zsurakovszkí Mihály-