Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-06 / 157. szám
VASÁRNAP, 1952 JULIUS 6SOMOGYI NÉPLAP 3 Tanuljon a szennai példából a magyaregresi tanács Somogy megye déli részén, dombokkal övezve fekszik Szenna község. A lakosság létszáma nem haladja meg az ezret és főfoglalkozásuk a földművelés. A község dolgozó parasztjai példásan művelik meg földjeiket. Ennek a községnek a határé ban valamikor herceg Eszterkázinak is volt birtoka, a falu nagyrésze itt robotolt éhbérért. A felszabadulás megváltoztatta ennek a községnek is az életét. A dolgozó parasztok földhöz jutottak, saját földjeiket művelhették, nem kell a birtokosnak kora reggeltől késő estig robotolni. A há rom és ötéves terv erről a községről sem feledkezett meg. Autóbuszjáratot kaptak, bővítették a posta telefonhálózatát- A falu dolgozó parasztjai tudják, hogy megváltozott boldog életüket pártunknak, népi demokráciánknak köszönhetik, A falu lakói nem is feledkeznek meg erről. Igyekeznek minél jobban eleget tenni annak a kötelezettségnek, amellyel népi demokratikus országunknak tartoznak. A íalu dolgozó parasztjai a begyűjtés jó végre hajtásával tesznek tanúbizonyságot hálájukról, k; szőne tűkről. Ha megnézzük, hogyan teljesítette Szenna község a félévi begyűjtési tervét, azt láthatjuk, hogy a. sertésbeadást 101 százalékra, tojás beadást 112 százalékra, baromfibeadást 131 száza lékra, tejbeadást 108 százalékra, vágómarhabeadást 106 százalékra, süldőmalacbeadást 102 százalékra teljesítették. Az 1952—53. évi szénabegyüjtési kö telezettségüknek már csaknem 75 százalékát tel)e" sítették. A félévi adófizetésnek is 100 százalékig eleget tettek. Ha azt vizsgáljuk, hogy minek köszönhető Szenna község ilyen eredménye, két dolog ragadja meg figyelmünket, Először is a párt tagjai járnak jó példával elől a begyűjtésben. Maga a párttítkár, Bendi Imre elv társ, késedelem nélkül eleget tett hazafias kötelességének. De ugyanígy Hosszú János, Szabó Géza elvtársak is jó példát mutattak. Tudják, hogy a jó párt tag személyes példamutatással ís neveli dolgozó társait. A másik jelentős tényező, amely hozzájárult, hogy Szenna község eredményesen teljesítette félévi begyűjtési tervét, a tanács munkája; A tanács a pártszervezet útmutatását követte és azzal szorosan együttműködve nagy gondot fordított arra, hogy a dolgozó parasztok idejében és jól teljesítsék a begyűjtés előirányzatait. Maguk a ta nács tagjai sem maradtak el\a begyűjtési kötelezettség teljesítésében, hanem elsők voltak a be adásban. Mindezek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül — ha Szenna község eredményeit nézzük -- a népnevelők munkáját. Ebben a községben jól működik a népnevelőhálózat. Valahányszor egy-egy fontosabb feladat áll a község lakói előtt, a párt mozgósítja a népnevelőket, ezek meggyőző agitá- cíós munkával minden esetben segítik, támogatják a feladatok végrehajtását. így történt ez például a sertésbeadásnál. Itt kisebb-nagyobb nehézségek mutatkoztak, a párt és a tanács összehívta a népnevelőket, s együttesen megbeszélték, hogyan lehetne határidőre teljesíteni a sertésbeadást. Az értekezlet eredményes volt, a népnevelők harcba indultak a feladat maradéktalan megoldásáért, s amint fentebb látjuk a begyűjtés eredményéből, munkájuk nem veszett kárba. Elősegítette a jó begyűjtési eredményt továbbá az is, hogy a faluban gondot fordítanak a tömegek politikai oktatására. Amíg a nagyobb mezőgazdasági munkák meg nem kezdődtek, hetenként rendszeres oktatás folyt a községben. Minden hét csütörtökén megtartották a Szabad Föld Téli Estéket, későbbi időben a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapokat. Annak ellenére, hogy a község lakói szorgos munkában vannak, a népnevelő munka most sem vesztett erejéből. Bizonyítja ezt, hogy Szenna község dolgozó parasztjai a learatott és elcsépelt őszi- árpából a beadási kötelezettségüket 24 óra alatt teljesítették. A cséplőgéptől egyenesen a már előre Elkészített, rendbehozott terményt aktárba szállították a gabonát. A népnevelők a cséplőgépnél jó politikai munkát végeztek. A dolgozó parasztoknak ea a példamutató magatartása hat a kulákokra ís. Amikor a kulákok látták, hogy a dolgozó parasztok maradéktalanul teljesítik kötelezettségeiket, nem merték magukat kihúzni a beadási kötelezettség alól, mert a faluban olyan légkör alakult ki, ami 9zt eleve kilátástalanná és lehetetlenné tette. Szenna község dolgozó parasztjai harcolnak a jobb életért, a magasabb termésért. Érdeklődésük egyre inkább a közös gazdálkodás felé fordul, azonban ennél a kérdésnél mulasztás terheli a felsőbb szerveket, mert ezt az érdeklődést nem elégítik lei- A község tanácselnöke, Haris Péterné elvtársnő rámutatott, hogy több támogatást, felvilágosító előadást várnak, hogy az elkövetkezendőben a kö zös gazdálkodás útján fejlettebb munkamódszerekkel harcolhassanak a még magasabb terméseredményekért, hazafias kötelezettségük maradéktalan teljesítéséért, mert Szenna község dolgozó parasztjai tudják, hogy minden gabonaszemmel, amit a dolgozó nép államának adnak, hazánkat, a béketábor egyik bástyáját erősítik, ... És Magyaregres? Magyaregresen bizony egészen más a helyzet. Pedig Magyaregres' sem esik túlságosan messze Szennától. Nemcsak az öregebbek, még a középkorúak is emlékeznek az időre, amikor Putripusztának hívták a község déli részét. De nemcsak a putrípusztabeliek, hanem mindannyian nyögték az egyszerű dolgozók Eszterházi herceg' gazdatisztjeinek az igáját. Meg a kulákokét. Polgár István ku- lák egykori három cselédje jól emlékezhet még ma is a kulák gorombaságaira. Nehéz árat fizettek azért a cselédek, hogy Polgár István 50 hold földet szerzett magának. Valamikor ispánok hajcsárkodásától és a kulák orditozásától volt hangos az utca... Most? Vasár nap délelőttönként menjünk csak végig az egresi utcán! Jókedvűen csilingelnek ránk a biciklicsengők, szinte minden házba került egy új kerékpár. És a házak sem azok, amik voltak. Szennai Ferenc, Pál Simon, meg a többi újgazdák — de a régiek is felsorolhatják: hányán tudtak maguknak új házat építeni Egresen. Mert tudtak. De nemcsak ezeket tudják az egresi dolgozó parasztok, hanem tudják a dolgukat is. Tudják és végzik. A forró nyár gyorsan megérlelte az árpát és < z áipa mind kasza alá került az egresi határban, már el is csépelte a gép. Igyekezni kell az aratással. Aki most késik, az veszít. Nekünk jusson a drága szem, vagy a hörcsögnek? — Egresen is így áll a kérdés. Mert az elpergett szem a hörcsögé. Amit idejében aratunk, abból biztosítjuk a gyors beadást és abból megy majd a szabadpiacra is. Az idejében végzett aratással az elpergés elől megmentett szem pedig mind a szabadpiacé. Hisz akár félmázsával többet, akár kevesebbet takarítunk le egy-egy hold föld vől, a beadási kötelezettség csak ugyanannyi, mert az nem a terméseredmény után, hanem a föld nagysága és minősége után megy. Az aratássa; és csépléssel nincs baj Egresen. A szabadpiac mégis veszélyben forog. Harmadikén lényegében befejezték az ősziárpa cséplését a községben. A törvény szerint negyedikén már teljesíteni kellett volna az elcsépelt termény után a beadást. De ez nem történt meg. Talán aludt a tanács? Dehogy aludt! Még rosszabbat csinált. Sopánkodott. A tanácstitkár elővette a plajbászt és kiszá- mítga-tta, hogy itt nagy volt a fagy, meg a csócsá- roló is kárt tett, meg az egér is garázdálkodott. . . Egyszóval nagyon alacsony volt a termésátlag Egresen az árpából. Dehát a tények mást mutatnak. Egy osztási művelet az egész: hány mázsa árpát csépeltek a gépek, ezt kell elosztanunk a holdak számával és megtudjuk, hogy dehogy a tanácstitkárnak volt igaza. Két mázsával is több volt az átlagtermés, mint ahogy ő kimutatta. Nem az egerekkel, nem is a csócsárolókkal, hanem a kulákok- kal, az osztályharccal van a nagyobb baj Magyaregresen. Nem az egér, nem is a csócsároló szállította a begyüjtő'hely helyett haza a termést, hanem a kulák. Pedig a törvény világosan beszél: 24 óra alatt be kell adni a terményt. Elmúlt a törvényszabta 24 óra, elmúlt a 48 óra is, de talán hetek is elmúltak volna, ha a járási tanács rendet nem teremt Egresen. Elővette a mulasztó kulákokat a járási tanács. Csonka László kulák például miért nem teljesítette törvényszabta kötelességét? — Nekem más dolgom volt -— így Csonka László. Amikor meg a terméseredmények felől kérdezik, ő a kismalacairól beszél. Csonka László még ezelőtt egy évvel is hangoskodott az egresi utcán; — Büszke vagyok rá, hogy kulák vagyok! Most a járási tanács gondoskodik róla, hogy Csonka László ne legyen olyan büszke: sokkal szerényebb legyen. Egy hónapot biztosít neki erre a célra a megyei bíróság egyik hűs cellájában. Ezen felül 4000 forintot fizet Csonka László. Ebből a többi kulák is megtanulhatja Egresen: a. törvényt tartani kell. A községi tanács pedig álljon a sarkára. Ne tűrje a lazaságot. És vezessen. Magyarázó szóval és erélyjel: kinek mi dukál. Gondoskodjék róla a tanács, hogy a földművesszövetkezet terménybegyüj- tője ne csúszkáljon hivatalos idejében, hanem tartózkodjék a begyíijtőhelyen, úgy, ahogy a rendelet előírja. Kalota elvtárs cséplőgépellenőr pedig fogadalmat tett, hogy előmozdítja a beadás sikerét. Tartsa be Kalota elvtárs a fogadalmát.,A becsületesen teljesítő dolgozó parasztok érdeke kívánja, hogy a tanács szilárdítsa meg az állami fegyelmet, a pártszervezet javítsa meg az ellenőrző és irányító munkát. Minden adottság megvan arra, hogy Magyaregres mielőbb elnyerje újra a szabadpiac kedvezményét.* Vonja le a tanács az eddigi mulasztásokból a tanulságokat, szerezzen érvényt a törvénynek: ez a kulcs a szabadpiac megszerzéséhez. Beton és vasdarabokat szórtak a gabonába, bogy géptörést okozzanak a kulákok Országszerte megindult az aratás. Szocialista hazánk minden becsületes dolgozója lelkiismeretesen veszi kij részét a kenyérért folytatott baridból, a szemveszteségnélküli aratás győzelméért. A csurgói gépállomás is minden erőt a jövő évi kenyerünk biztosításának szolgálatába állított. A gépállomás két kévekötő és egy marokrakó aratógéppel segíti termelöcso- pojtjaink munkáját. , De amíg a becsületes dolgozók a munkák mielőbbi elvégzéséért, a szemveszteségnélküli aratásért .folytatják a 'harcot, addig dolgozó népünk ellenségei: az imperialisták, a Tito banda helyi ügynökei, a kulákok és egyéb ellenséges elemek minden aljasságot elkövetnek, hogy gátolják a. jövő évi kenyérért folytatott harcot. Itt, a jugoszláv határszélen a.rra törekednek,, hogy a dolgozó nép vagyonát, a gépeket — amtely a dolgozó parasztokat segíti miunkájá- ban, — tön.kretegyék. Munkaképtelenné akarják tenni az aratógépeket. Berzencén <az Ujbarázda tszcs- ben egif 35—40 kilós beiemdarabot, PormgS'Z^ntkirályon egyi 60 am-£s vasdarajbot helyestej: \a gabonába, melyről tudomásuk volt, hogy a gépállomás géipje fogja, aratni. Aljas tervük azonban nem sikerült mert a gépállomás és a tszcs dolgozói éberek voltak saját munkaterületükön és .így mielőtt kárt tett volna, felfedeztük az elhelyezett tárgyakat. Legyen ez intő példa, mindlen gépállomás és tszcs dolgozó előtt. Legyenek éberek, nyitott szemmel járjanak és szüntelenül leplezzék le a dolgozó nép ellenségét. Kucztr László Csurgói Gépállomás» A siófoki járási tanács dolgozói szakszervezeti röpgyűlésen tették meg felajánlásaikat Dolgozóink figyelemmel kisérik a sajtón keresztül, a hős koreaj nép harcát, ismerik rendíthetetlen héke- ,harcukat. Gyűlölettel tekintenek az amerikai, imperialistákra, a bakté- riumiháború kezdeményezőire. A becsületes koreai nép békeharca a mi békeharcunk is. Dolgozóink szeretettel tekintenek a kis koreai gyermekek felé, akik szabad, boldog élet helyett csak kínt, .szenvedést és nélkülözést ismernek. De a koreai nép békeakarátát, erejét meg- ,dönteni nem lehet — mondták 3 felszólalásokban és anyagilag is szívesen segítik a koreai testvéreket. ,Az Országos Béketanács felhívására telték ímeg .felajánlásukat. Nagy János hivatalsegéd (járási tanács dolgozója) 7 gyermekes családapa 40 forintért vásárolt bélye- get. Horváth József elmondta, ihógy neki is van három kicsi gyermeke és tudja érezni a koreai szülők helyzetét, 100 forintért vásárolt koreai bélyeget. Fenyvesi Jánosáé vb elnök 200 forintért, Acsbok István elnökhelyettes 150 forintért. Sok felajánlás hangzott eh A siófoki járási tanács dolgozói (28 dolgozó) eddlig 1640 forintért vásárolt bélyeget. Tolinge,r Margit siófoki járási tanács sajtáfelelősx Több községben befejeződött a növényápolás Lemaradás tapasztalható a nőA növényápolási munkákban a termelőcsaportok mellett egyénileg dolgozó parasztjaink is igyekeznek jó munkát végezni. Befejezték a növényápolást a balatonkiliti Rákóczi és az ádándi Petőfi t'ermelő- esoportok, Ságvár, Szólád és Balaton,őszöd községek dolgozó parasztjai is. vényápolási munkák végzésénél a nagycsepelyi Uj élet ,és Kossuth termelőcsoportoknál, valamint Nagy- csepely községben, ahol mindössze 50 százalékban végezték el a növényápolást. , Kapoly község pártszervezete és tanácsa közös munkával nagyobb eredményeket érne el Kapoly község dolgozó parasztjai félévi beadásuknak a bízottseríés- beadás kivételével becsülettel elegét teltek. Hízottsertéisböl 2 százalék hiányzik. Ez az eredmény az't mulatja, hogy a (pártszervezet és a községi tanács munkájában hiányosságok tapasztalhatók, mert a 2 százalékos lemaradást nem tudták bepótolni a batáridő leteltéig. Ezek a hiányosságok abból adódnak, hogy a községi tanács és a pártszerveze( nem közösen együttes munkával végezték ennek a fontos feladatnak a végrehajtását, hanem /fű/óín, egy más nélkül és a dolgozó párásítók bevonása nélkül. így elvesztek :i feladatok rengetegében. Népnevelő munka folyik a falu dolgozói között, de nem, mondható kielégítőnek. Nem keresik fel a népnevelők ,a hátralékos gazdákat, így vannak még olyan dolgozó parasztok, akik öntudat hiányában nem teljesítik beadásukat, mert senki sem világosította fel őket arról, hogy ba teljesítik beadási kötelezettségüket akkor szabadpiacon értékesíthetik terményeiket. Nem ismertették velük a minisztertanács határozatát Id. Tolla« Imre, özv. Bertalan La jós né és özv. Németh Istvánné nem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Vannak olyanok is, akik beléptek a ‘termelőcsopowtba és nem teljesítették beadásukat, azt gondolták, hogy ha ők termelőcsoport tagok, akkor nem kell eleget tenni beadásuknak. A tanácselnök elvtárs az ilyen hátralékos gazdákat felkeresi minden héten kétszer is egyedül, mert a tanácstagok semmi segítséget nemi nyújtanak munkájához. Természetesen, egyedül nem tudja kellően ellátni Juttatását. A másik igen súlyos hiányosság a tanácselnök munkájában, hogy nem ismeri helyesen pártunk Jparasztipolitikaiját. Nenn tudja, hogy ki a kulák. Például Mizerák Sándor jelenleg 43 holdon gazdálkodik, (később kiderült, hogy 27 hold földje volt) erről az illetőről azit mondta, a tanácselnök elvtárs, hogy ez csak politikai kulák, hiszen csak 13 hold földje van. Ebből látszik, hogy az elnök elvtárs nincs tisztában azzal, hogy ki a. kulák, mert kulák cstak egy lehet. Külön politikai és gazdasági kulák nincs. Természetesen ez a pártszervezet hanyagságából if adódik, hogy Iliim tudják, hogy k* a kulák, még ha csak 13 hold följön js gazdálkodik jelenleg. A pártszervezet n,em vált a község gazdájává, ivem tudja kellően betölteni ezt a hivatását. A tanácselnök elvtársat nem számoltatják be végzett munkájáról, mert amint a tanácselnök elvláns is mondta — kinek számoljak be, ha én vagyok a, pártelnök. — Ebből is látszik, hogy a párIszemezeJet ,nőnt tekintik még mindig a község vezetőjének, gazdájának. A községi tanács és a pártszervezet a legrövidebb,időn, belül változassa meg munkáját, közösen végezzék feladatukat a dolgozó parasztokkal és a tanácstagok bevonásával. Együttes erővel sokkal nagyobb eredbiényeket tudnak felmutatni. A tanácselnök elvtárs figyelmesebben vizsgálja, meg a kulákokat, hogy ne forduljon elő olyan eset, hogy 27 holdas kulák, az csak politikai kulák, mert jelenleg csak 13 hold földje van. A pártszervezet úgy végezze munkáját, hogy valóban a község felelős vezetőjévé váljon, számoltassa be a tanácselnök elvtársait munkájáról és ha hiányosságot észlel, adjon segítséget kijavításához.
