Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

r * SOMOGYI NÉPLAP _______ ______ BH MnmaHBWnHaMHBHiaHHIHISHKiin VASÁRNAP, 1952 JULIUS 6. ÉPÜL A KAHOVKÁI VÍZIERŐMŰ irta: I. Vascsenko A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A FALUSI NÉPNEVELŐK |?gy pillanatra sem szűnik meg a Dnyeper partján a nagy építkezés zaja. Messzire el- hallatszik az exkavátorok robaja, a mozdonyok sípolása, a gőzösök elnyújtott kürtszava. Az egész kör­nyéken lüktet a békés alkotómun­ka. Novaja Kahovkán, a nagy épít­kezés újszülött városában már kö rülbelül 300 lakóház és kulturális jóléti épület létesült. Az új város építésének üteme napról-napra fo­kozódik. Tucatnyi áruház, étkez­dék, kórházak, gyermekintézmé­nyek, közszükségleti cikkeket ter­melő műhelyek nyiltak meg. A jő vendő lakónegyedeket építőállvá- nyok veszik körül. A főútvonalon befejeződték a hatalmas_ épületek folyamatos műveletekre tagolt módszerrel végzett előkészítő mun­kái. Az építés területén gigantikus toronydarukat és más gépezetekei állítanak fel. A Dnyeper partján fekvő nyári színház épületén már a burkoló­munkákat végzik. A nyári színház mellett kibontakozott a vizierőmü építőinek hatalmas kultúrháza is. Minden építő becsület dolgának tekinti a terv túlteljesítését. A munkások többsége 120—180 szá zalékra teljesíti normáját. Vaszilij Vaszilenko brigádja napról-napra Hősies munkával A sztálingrádi vizierőmü építői nemrégiben örömteli eseményt ün­nepeltek: az 1. számú alállomás áramot kapott a Volga jobb part­ján 60 kilométerre fekvő erőmű­től. Idáig az építkezésen dolgozó földkotró és egyéb gépek meghaj­tásához vonatokon mozgó áram­fejlesztő telepek szolgáltatták az aiamot. Ez az ideiglenes megoldás megnehezítette a vízerőmű fonto­sabb építési munkálatainak kibon takozását és a gravitációs főcsa­torna építését. Energiah’.ány miatt nem tudták üzembehelyezni a ha­talmas szívókotrót sem. Az üzembehelyezett magasfe­szültségű vezeték építése bővelkedik a hősies epizódokban. A vezetéket a Volgán keresztül kellett kifeszíteni, amelynek szé­lessége ezen a helyen eléri az 1300 miétert. A jobibparton, a Vörös Október gyár körzetében, 90 méter magas, fémből készült tartóoszlopot állí­tottak fel. Ugyanilyen oszlopot emeltek a balparton is. A munkák és hónapról hónapra túlteljesíti elő­irányzatát. De ezek a sikerek nem elégítik ki a fiatal brigádvezetőt. Brigádja bekapcsolódott az épít­kezés költségének csökkentéséért indított versenybe is. ß^z év elején érkezett Szem- jon Grigorjevics Procej kol­hozparaszt és családja az odesszai területről az építkezésre. Ezt a családot most már Novaja Kahov- ka minden lakosa ismeri. Az apa és öt fia ácsbrigádot alakított. A brigád kiváló munkát végez az összeszerelhető kétemeletes házak építésén. Szélesedik a földmunkák frontja a vízmű létesítményeinél. Az iszapszivattyú személyzete nagy munkalendülettel készíti a vizierő- mű épületének gödrét, a bukógát gödrét, mossák a zárógátakat. Nagyszerűen dolgoznak az órán kénti 150—300 köbméter teljesít­ményű iszapszivattyúk. A folyó árterületén a gépesítési szakértők szerelik az első lépkedő exkavátort. A taiajgyalu- és a szá- r.azkotrógépészek, a traktoristák, gépkocsivezetők szocialista mun­kaversenyben vannak a délukraj­nai és északkrimi csatornák épí tőivel, a gépek teljesítőképessé­gének minél jobb kihasználásáért. áprilisban fejeződtek be, amikor a folyón már kezdett felszakadozni a jégtakaró. Úgy határoztak, hogy három vezetéket és két drótköte­let a folyó medrének alján húznak át és ezeket azután feszítik majd ki. A bonyolult feladat elvégzésé­hez a Donbassz elektromos háló­zatépítő tröszt szerelői láttak hoz­zá, M. Tavberidze mérnök veze­tésével. Időközben a Volgán megkezdőd­tek a tavaszi viharok és óriási jég­hegyek úsztak lefelé a folyón. A szerelők gyakran életük kockáz­tatásával uszályról gombolyították le a vezetéket és erősítették a parton álló oszlopokhoz. A szél nem egyszer a parthoz csapta az apró uszályt Mikor a 30 tonna súlyú vezeté­ket kifeszítették, a Volga felett, kiderült, hogy az egyikben meg­szakadt egy ér. A drótot lehetet­len volt újra leereszteni, mert a folyón már közlekedtek a hajók. Ekkor Sz. Szinyelnyikov szerelő, a Komszomol tagja, azt javasolta, ß^ balparton már a betonmun­kák előkészítése folyik. Megkezdődött a hatalmas automa­tizált betongyár építése, amelynek napi teljesítőképessége több mint 4000 köbméter beton lesz. A gyár építkezési munkálatait Alaki; Cshonyíja fiatal mérnök vezeti, aki a múlt évben végezte el a tbi­liszi politechnikai főiskolát, Az építkezést folyamatos módszerrel, igen sok géppel végzik. Ugyanitt, a Dnyeper balpartján a gát tengelyének kerületében ki* bontakoztak a hatalmas úgyneve­zett „áramlást feltartóztató füg­göny“ építkezései. E „függöny" te­reli majd helyes irányba a kahov- kai tenger vizét, amely megkerüli majd a vízmüvet. ^ vizierőmüépítési összszö- vetségi tröszt expedíciójá­nak munkásai egyegy méterre 4 — 5 sorban mély lyukakat fúrnak a talajba és gépek segítségével ce­menthabarcsot nyomnak beléjük. Linnék a fáradságos munkának az a célja, hogy cementhabarccsal töltsenek meg a felső mészkőréte­gekben lévő minden hasadékot és üreget. A kahovkai vizierőmü a terv szerint 1956-ban készül el. Az épí­tők hősies munkája azonban meg­rövidíti ezt a határidőt. hogy a javítást fenn végezzék eh Szinyelnyikov maga vállalkozott az életveszélyes feladatra. Felmászott az oszlopra, hozzákötötte magát a vezetékhez és végigkúszott rajta A hős szerelőnek százméteres tá­volságot kellett megtennie az erős ellenszélben. Az emberek tucatjai figyelték izgatottan ezt a. szokatlan átkelést, Szinyelnyikov lassan haladt célja félé Végre ott is volt! Mikor azonban a hibát kijavította, elhagyta az ere­je, elengedte a vezetéket és csak a tartókötélen függőt. A szerelők köteleket próbáltak a vezetéken átdobni, —- azt remélték, hogy így biztosítják társukat— de kísérle­teik eredménytelenek voltak. Szi­nyelnyikov tovríbbra is ott függött óriási magasságban. A bátor szerelő, miután vissza­nyerte erejét, addig próbálkozott, míg lábával sikerült elkapnia a ve­zetéket. Azután felmászott és hő­si munkája végeztével visszajutott a partra. szerelik a magasfeszültségű vezetéket Irta: F. Ponomarjov, a mozsarszki kerületi pártbizottság titkára (Rjazany-terület) A falusi népnevelők, most a bol­sevik szó erejével és személyes példamutatással a mezőgazdaság döntő feladatainak megoldására mozgósítják a kolhozok, szovhozok és gépállomások dolgozóit. A Rjazany-terület mozsarszki kerületében ezidőszerint több mint 500 népnevelő dolgozik. A népnevelők nagyrésze kö­zépfokú, vagy felsőbb képzett­séggel rendelkezik. Mintegy 30 mezőgazdasági szakem­ber, 200 pedagógus, igen sok élen­járó kolhozparaszt, pártfunkcioná­rius és pái'tonkívüli aktíva végez agitációs munkát. A kolhozparasztok politikai és kulturális látóköre állandóan szé­lesedik; egyre jobban érdekli őket, mi történik a Szovjetunióban és világszerte. Magasabb színvonalú beszédekre, előadásokra és felöl vasásokra van tehát szükségük. Mindez megköveteli az agítációs munka nívójának és a népnevelő képzettségének szüntelen emelé­sét. A kerületi pártbizottság min­den tekintetben segítséget nyújt a falusi népnevelőknek. A kerületi és körzeti pártértekezletek kivá­lóan alkalmasak a népnevelők ne­velésére, elméleti színvonaluk és szakképzettségük emelésére. A. ke­rületi pártbizottság vezetői ezeken az értekezleteken ismertetik a gazdasági és kulturális építés so ronlévő feladatait, előadásokat tar­tanak a kommunizmus nagy épít­kezéseiről, a Szovjetunió külpoli­tikájáról, stb. Minden évben leg­alább 2—3 ilyen értekezlet zajlik le, többszáz falusi népnevelő rész­vételével. A kerület népnevelői legutóbbi értekezletükön például megvitatják az elmúlt mező- gazdasági év eredményeit, a kolhozok szervezeti és gazda­sági erősítése terén előttük álló feladatokat és kicserélték tapasztalataikat. A kerületi pártbizottság több­ízben tart körzeti értekezleteket is a népnevelők számára. Áprilisban például magas eszmei színvonalon folyt le a morozovo-borkovszki körzet népnevelőinek értekezlete, amelyen megvitatták az agitációs munka feladatait a tavaszi munkák idején. A mozsarszki kerületi pártbi­zottság nagy súlyt helyez a népne­velők oktatására. A tantervekben fontos helyet foglalnak el az agi­tációs munka módszertani kérdé­sei. A Dimitrov-kolhozban tartott szemináriumon például a népneve­lők ilyen kérdésekkel foglalkoztak: „Hogyan kell felkészülni a be­széd megtartására és milyen legyen a beszéd1, ,,A népne­velő beszédkultúrája“, stb. A kerületi pártbizottság azzal is nagy segítséget nyújt az agitá~ ciós csoportok vezetőinek, hogy vezetőségi ülésein beszámoltatja őket munkájukról. A Vörös zászló kolhoz agitációs csoportjáról egy ilyen beszámoló során kiderült, hogy nem végez aktív munkát. A kerületi pártbizottság sürgősen •ívakorlati intézkedéseket tett az agitációs csoport munkájának meg­javítására és ebből a célból több aktíváját kiküldte a kolhozba, akik kétnapos szemináriumot tartottak a népnevelők részére. A témák a következők voltak: „Lenin és Sztálin a bolsevik agitácíóról“, „Hogyan kell megszervezni a politikai okta­tást a növénytermelő és trak­toros brigádokban“, „A nem­zetközi helyzet“. Iljusin elvtárs, a kolhoz elnöke a közös gazdaság fejlesztési tervé­ről, Volkov agronómus pedig a gabonafélék és ipari növények ma­gas terméshozamát biztosító, kor­szerű agrotechnikáról tartott elő­adást. A Vörös zászló kolhoz agitációs csoportjának munkája lényegesen megjavult- A népnevelők rendsze­resen foglalkoznak a kolhozpa­rasztokkal, előadásokat és felolva­sásokat tartanak nekik, A politi­kai munka fellendülése gazdasági téren is érezteti hatását. A kol­hoz elsők között fejezte be a ta­vaszi vetést, pontosan betartja a növényápolási munkák határide­jét és mintaszerűen felkészült az aratásra. A politikai munka fellendülése a kolhozokban elősegíti a gaz­dasági feladatok eredményes megoldását az egész kerület­ben. A mozsarszki kerület például a hús- és termékbeadás terén terü­leti viszonylatban a második hely­re került és nem kétséges, hogy a jó agitációs munka, most a nagy mezőgazdasági csata idején is meghozza gyümölcseit. KOMBÁJNARATÁS A „BUGYONNIJ“-KOLHOZBAN Néhány nap még s megkezdődik araiunk is a leyicygöbh nijúTi dolog­idő: az aratás Idén a termésbeta- har .ás megszervezésénél hasznosít­juk tavalyi tapasztalatainkat­Munkánk sikerének záloga >■ t<er- v.ésbetakoi'ítás jó megszervezése. Ennek tudatában készültünk fel már tavaly 's a gab olmabetlak aratási csa­tára. Pontos menetiránytervek kolhozunk: a .Bugyonmj“ kolhoz', emeli) .ói krasznndúri határvidék sz onfChszki kei'üleihübm van, bő .'ér­mést takarított be az elmúlt esz­tendőben. Néyyezierihakszázhet.venhá- wm hektáro'n 19.1 mdz\sa volt a ga­bonából a \hek‘ árónkinti .termésát­lag. A gépállomás dolgozói és a növénytermelő brigádok közölt igen -szaros kapcsolati alakult ki s ennek tulajdonítható, hagy a betakarítást példás .rendben, tervszerűen -sikerült elvégeznünk. Kaszásak már sehol nem dolgoztak, az egyszerű arató­gépek is csak mindössze 48 hektá­ron végezték el az aratást. A többi táblákon mindenütt kombájnok dolgoztak. Összesen 15 kombájn veit részt az laratáSban: két ,,SzAalinyec- 8“, ké,t „Sztálinyec-6“, három ,Sztá- limyoc-1“, három „Komnmnár“-gé.p és öt magánjáró kombájn. A növénytermelő brigádok és a gépkezelők még jóval az aratás meg­kezdése előtt megbeszélték ,a Selada tokát a kolhoz vezetőség tagjaival Megtárgyalták, hogyan osztják el a munkaerőt, elkészítették a pontos mmetiránijterveket és brigvihitták a kolhoz beadási .munlMervét is, amelyet azután a .kolhozvezetőség kibővített ülésén tárgyaltunk meg részletesebben. Miután a terveket kellően összehangoltuk és .jóváhagy­tak, minden növénytermelő brigád megkapta a betakarítás egész idejére szóló .inunkat0ivét. Ezek a turnék úgy készültek, hegy biztosikor le- gyen a folyamatos munka a bcAa- karításnál. A tervek pontosan meg­szabtál; iaz eyyes munkák méreteit ős idejét, továbbá mind:in kolhoz- paraszt helyét. A munkatcr,vekhez pontos m emel irány te nu °,\h csatoltunk a kambájnwextői.k részére. Aratásig elvégeztük a szénakaszálást és a növényápolást Alig kezdett kalászod:ti a gabona, 'Imikor w kombájn:" fizetők már $zoir- gahmcmn járták a halál t, hogy meg­ismerjék és< fogasukra asszák a bú­zatáblákat. Egynegy fogás átlagos boissza 1000—1500 méter, területe pedig 30—35 ,hektár volt. Annak érdekében, hogy lerövidítsük « for­duló idejét, 2—3 nappal a kombájn- aratás megkezdése előtt a táblák mindkét végén elővágást végeztünk a magánjáró kombájnokkal. Az elír vágás 8 méter szélességiben történt, hze.nkívöl a táblák széléin ugyan­csak magánjáró kombájnnal végig­mentünk egyszer, hogy tűz esetén írta: M. Szlepcov kolhozelnök védve legyenek a szomszédos táb­lák. Természetesen \nayil gondot fordí­tottunk arra, hogy aratásig befejez­zük az évelő füvek első kaszálását és silózását, az ugar második Puf­iimkor ozását, a frissít elépítéséi er­dősávok sorközi művelését, >a ka- pásmövények negyedik kultivátoio zását és második gyomirtását. Elindultak a „sztyeppék hajói“ a búzatengerben Július 2-án elindultak a ,,sztyep­pék hajói“ w búzatengerben. Kél műszakban, éjjel-nappal dolgoztunk. A yé peso p art okai • megfelelő világí­tással láttuk ,el. A .koimibájnveze.tők hajnali 4 óra 30 perctől 6 óráig végezték él w géjpkaiibaniarlúiS'l, majd megkezdték a munkát. Kez­detben első sebességgel dolgoztak és ,0 vágó szerkezetet nem teljes fo­gásszélesség re állították be, azután áttértek ia teljest \foigásszélesaégire és a imásadik sebességre. A második gépkarbantartást este 7—8 óm kö­zött végezték. A ,,,Sztálinyec S“ kom­bájnok naponta átlagban 36 hektá­ron végezték el a tenmésbehakarí- tást, lot ,,SztáUnyec 6“ kombájnok 28, a magánjáró kombájnok pedig 19 hektáron. A kombájnok hűtésére 6—8 vede.rnyi vizet befogadó tartá­lyokat használtunk $ a hűtésre szánt vizet naponta egyszer, a reggeli gépkarbantartáskor öntöttük ezekbe a tartályokba. A kombájn tartályá­ból a gabonát menetközben .ürítettük a teherautókra, vagy a társzekerek­re. A kombájntól a gabonát a kol­hoz növénytermelő brigádjai szállí­tották a szérűkre. A nap folyamán hazalbarakiák az egész szalmát és pelyvát, mmit a bi'aldorois tvláffc r&blyék gyűjtöttek össze. Szorgos munka a villany szél ükön Kolhozunkban hét mllanyszérit működött. Egy-egy ilyen gépesített szérű óránként 6 <tcnmm gabonát dol­gozott fel. Amennyiben magszúrí- iásira nemi volt szükség, két műszak­ban 6 kolhozipaua&zt, 2 mérlegkezelő és 2 számvevői dolgozott egy-egy szé­rűn. Ha a magot szárítani is kellett, akkor a tisztítást és « mag,szárítást a két müszchkba.n összesen 26 kol- hozparaszt végezte. A szárítandó gabonát tisztítás után átlapátolták a szérűn felállítalt röpítősz>aUago<s szárítógéphez. A magot ebben az esetben rakodógépek rakták a te­herautóikra. A komibáj utói behordott gubánál l&mávsáli'ák, )m.a)jd egy földbe,vájt verembe szórták. A gabona kaiparó- S'zalug segítségével kis elosztó kam­rán át került « magtisztító gépbe, A megtisztított mag miien feljebb került, egy körülbelül 5 tonna be­fogadóképességű gyű ftő tartályba, ahonnan azután csúszdán ömlött a teli erg épk o csiba. Kitűnő minőségű gabonával határidő előtt teljesítjük államunk iránti legfőbb kötelességünket! A k^mbá fiiam! ássál egyidejűén végeztük a tarlóhántást. A hatodik növényit enni elő brigád, olyan jól szervezte meg ,a munkát, hagy az aratás idején sem szüneteli 0 tele­je zésj és gyomirtást ,munka a gya­pot ü lt et vényeiké n. A kolhozban a pártszervezet irá­nyításúval nagy lendületet vett a szoidtalista mimkaherscmy. A legjobb brigád megkapta a pórt Szervezet és a kolhozvezető ség Vándor Vörös­zászlaját- A imezei szállásokon rend­szeresen készültek faliújságok s több mint 40 népnevelő tartott naponta újságfelolvasást vagy politikai be­számolót. Egy-egy mezei szállásun­kon 2—3 ház van, amelyekben ké­nyelmes hálószobák állnak a gép­kezelők és a hol,hozpeti asztok ren­delkezésére. A \mhzei szállásokon rendszeresen hallgathatnak rádiót, olvashatnak újságokat, folyóirato­kat ‘és könyveket. 'S zlimit (írnunk szerint idén még n tavaly múl is dúscnUb termést taka­rítunk be és kitűnő minőségű ga­bonával határidő ielőtt tej je sitijük államunk iránti legjobb kötelessé­günket: a yabonabeadást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents