Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-05 / 156. szám

SZOMBAT, 1952 JULIUS 5. SOMOGYI NÉPLAP A barcsi járás aratási, cséplési, begyűjtési munkájáról Csalással lopással, sikkasztással károsította dolgozó népünket 0 Tatormn líállohthm hofn Megyénk területén soha nem ta­pasztalt lendülettel folyik az ara­tás, különösen a barcsi járásban. Számos községben a hét végére, vasárnapra befejezik az aratást, így többek között Drávaszentes, Patosfa, Istvándi, Szentborbás, La- kócsa, Drávatamási, Potony. A ha­tármenti községek dolgozó paraszt­jainak komoly támogatást nyújtott az aratásnál a határőrség. Babó- »csán a honvédség segített avatni a ííalu dolgozóinak. Hz ősziárpa aratása az egész megye területén befejeződött A csurgói járásban 13 termelő- :szövetkezeti csoport az ősziárpa ■cséplését is befejezte. Azokban a községekében, ahol az ősziárpa cséplése folyik, a dolgozó paraszt­ság a cséplőgéptől azonnal telje- siti beadási kötelezettségét. Bar­cson Hoffcr István 8 holdas dolgo­zó paraszt árpabeadását 160 szá­zalékban teljesítette, Baracsi I"e- írenc 10 holdas dolgozó paraszt 120 százalékban, Henézi Lajos 15 hol das dolgozó paraszt 121 százalék­ra teljesítették az állammal szem­beni kötelezettségüket, közvetle­nül a cséplőgéptől. A ladi dolgozó parasztok meg­értették az aratás, cséplés, be­adás jelentőségét, szervezetten vé­gezték az aratást­DlSZ-briyádgkat szerveztek a község fiataljaiból, akik segítettek azoknak a dolgozó parasztoknak, akik nem rendelkez­tek megfelelő munkaerővel (idő­sebb dolgozó parasztoknak, a nép­hadseregben lévők hozzátartozói­nak). Szombaton este az aratást a községben teljes egészében befe­jezik. Lábod község az árpabeadási kötelezettségét 103 százalékra tel­jesítette. A lábodi Béke termelő­csoport árpabeadási kötelezettsé­gének 160 százalékban tett eleget­Görgeteg község dolgozó pa­rasztjai is teljesítették ősziárpabe- adási kötelezettségüket. Heresznye községben a dolgozó parasztok a cséplőgéptől azonnal a magtárba, vitték a gabonát, a szövetkezeti felvásárló azonban nem vette át tőlük a terményt, — mondván azt, hogy nem készült fel a gabona átvételére, holott már hónapokkal ezelőtt megkapták a megfelelő támogatást, tájékozta­tást- Később kiderült, hogy saját egyéni dolgai intézése miatt nem vette át a gabonát. Az ilyen köny- nyelműség nem engedhető meg a tcrménybegyüjtés nagy munkája során. Szigorúan felelősségre kell vonni az ilyen hanyagokat, akik az egyéni érdeküket fontosabbnak tekintik, mint ;az egész dolgozó nép ügyét. Vannak a járás területén olyan községek, ahol a tanács hanyagul, nemtörődömséggel (kezeli a be­gyűjtés kérdését. Ezekben a közsé­gekben meglátszik, hogy nem vé­geznek felvilágosító munkát a dol­gozó parasztok között. A taná­csok végezzék lelkiismeretesen az aratás, cséplés, és beadás munká­jának az irányítását, hogy ilyen hiányosságok ne merüljenek fel, mert ezek nagyban veszélyeztetik dolgozó népünk kenyérellátását. Gyűjtsük as anyarozsot Az anyarozsnak az egyik legfon­tosabb gyógyszeripari nyersanya­gunknak — melyből vérzéscsillapító- szer készüli — a gyűjtését még a lábon álló rozs kalászaiból kiszede- getve kezdik meg, a zöme azonban a csúpléskor nyerhető a gabonából. A cséplőgépeknél az anyarozs részben az ocsuval, részben pedig .a tövekkel kerül ki, amelyekből ki­válogatással, illetve szeleléssel lebet könnyen kivenni. Az összegyűjtött anyarozsot min­őén idegen anyagtól gondosan meg kell tisztítani, majd tökéletes meg- .szá,vitásra szellős 'helyen ponyvára vékony rétegben ki kell teríteni, vé­gül pedig az értékesítésig erős zsá­kokba csomagolva szellős és száraz helyen tárolni. Az állami gazdaságoknál és a termelőszövetkezeteknél a vezető­ségnek kell gondoskodni arról, hogy a cséplőgépekből kikerült anyarozs be legyen gyűjtve és ne vesszen kárba­Dacára annak, bogy az anyaro­zsot dolgozó parasztságunk már a lábon álló rozs kalászaiból kezdi gyűjteni, majd 'folytatják a cséplő­gépek dolgozói, mégis sok marad a/ őrlésre kerülő gabonában is. A (múltban, amikor még a mal­mok magánkézben voltak, nem sok gondot fordítottak arra, bogy ez az igen mérges, az egészségre ár­talmas gumiba az anyarozs ki le­gyen a rozsból válogatva. .Ma, amikor demokráciánkban legfőbb érték az .em'ber, fokozott gondot fordítunk a dolgozók egész­ségvédelmére. Nem neiliéz feladat a malmokban az anyarozsot össze­gyűjteni, mert Csupán a koptató Bélavár község dolgozói a vállalt hét napi aratási munkákat négy nap alatt elvégezték, A cséplést a mai napon megkezdték. Árpabea­elé kell olyan méretű rostát Sze­relni, amely azt felfogja és nem engedi át a rozzsal. A leleményes malmi dolgozók könnyen megszer­keszthetnek ilyen felfogó 'berende­zést. A malmok vezetőségének gondos­kodni kell arról, 'hogy az őrlésre kerülő rozsból az anyarozs mara­déktalanul ki legyen válogatva és így) kiküszöbölődik az, hogy rontja « dolgozók egészségét. Gondosságukkal még az üzemük 'be­vételét is növelik, mert az anyarozs kivételesen magas áron értékesíthe­tő, 1 kilogramm tiszta, egészséges anyagért 105 forintot fizetnek a iföldiművesszö'vetkezetek. dósukat 100 százalékon felül telje­sítették. Községi Tanács. Lapzártakor érkezett: Bélavár község dolgozói befejezték az aratást Közösen, együtt jobban megy a munka, nagyabb az eredmény A böhönyei Szabadság első típusú termelőcsoport 108 holdon, 12 családdal alakult az elmúlt eszten­dőben. A csoport tagjai már az első hónapban ösz- szeszoktak, közösen beszélték meg a csoport teen­dői mellett egyéni problémáikat is. Egyik csoport­tag segítette a másikat, amelyiknek erősebb volt ■a fogata, hamarabb végzett, az elment segíteni a másik csoporttagnak. Rövidesen rájöttek arra, hogy közösen, együtt, gyorsabban megy a munka, jobb eredményeket lehet elérni. Egyik-másik tag gondolt is arra, hogy jobb lenne, ha nem az egyes típusú alapszabály szerint dolgoznak egyénenként, hanem közösen. Amikor a községben lévő Szabadság ter­melőszövetkezet földjét tagosították, a Világosság ás kapott 16 holdat egy táblán. Ezen a 16 holdon már közösen kezdték meg a munkát. — Ez épp jól jött — mondták a csoporttagok — legalább meglát­juk, hogy melyik a jobb, hogyan könnyebb, ered ményesebb a munka. Nem sok idő telt bele s rá jöttek arra, hogy az első típusú tsz-nél fejlettebb a harmadik, és akkor elhatározták, hogy egész föld­területükön közösen, együtt fognak dolgozni. Most, hogy eljött az aratás ideje, Horváth Sándor a csoport elnöke javaslatot tett a közös munka szer­vezésére. Nem kellett unszolni a tagságot, hisz meg­próbálták már mindegyiket, ezért egyhangú volt a javaslatra adott válasz: végezzük közösen az ara­tást, cséplést, teljesítsük egyben a beadási kötele­zettséget és utána osszuk el a megmaradt terményt aszerint, kinek mennyi jár, így is történt. A 7 hold ősziárpát már közösen aratták, csépelték. Cséplés után együtt teljesítették a beadási kötelezettséget. Hangzott el másfajta javaslat is — végezzük kö zösen a tarlóhántást, másodnövényvetést, ha már az ősszel úgyis a III. típust választjuk, arra kérünk működési engedélyt. — És a csoport mint egy nagy család, közösen, lelkes munkával végezte a másod- növényvetést. Szerződéses uborkát, vörösrépát, ta­karmányrépát vetették. Közösen aratták le a 3 hold rozsot, közösen aratják a 41 hold búzát is, amelynek eddig 54 százalékát aratták le. Mint Zóka József elvtárs, tanácselnökhelyettes mondja — kö­zösen teljesítjük ebből is a beadási kötelezettséget közvetlenül a cséplőgéptől. Most már így dolgozunk, mert az egész tagságnak közös elhatározása, hogy az ősszel már a mi csoportunk is a fejlettebb III. típusúra kér működési engedélyt. Ráksi község dolgozó parasztsága ebben az évben sem marad ie a beadási kötelezettség teljesítésében Ráksi község az elmúlt évben az elsők között nyerte el a szabadpiac jogát, amit beadási kötele­zettségének határidő előtti túlteljesítésével érdé melt ki. A község öntudatos dolgozó parasztsága azóta még többet tanult mind könyvekből, mind a gazdagyűléseken elmondottakból és a népnevelők­től. Nem véletlen tehát, hogy a községben időben álltak az aratás munkáihoz, amit egyik biztosíté­kának láttak ismét a beadási terv határidő előtti teljesítésének. így a község és a termelőszövetke­zeti csoport is 2 nap alatt fejezte be az ősziárpa aratását. Hogy minél kisebb szemveszteség legyen, a dolgozó parasztság közös szérűn csépelte a le­aratott gabonát és azonnal a cséplőgéptől vitték be a földművesszövetkezeti raktárba, valamennyien azt a mennyiséget, amely az állam részére jár. Esküdt János 7 holdas dolgozó paraszt beadási kötelezettségét ősziárpából 102 százalékra teljesí­tette, Bekker Mátyás 100 százalékban tett eleget ősziárpabeadásának. Az Uj élet termelőszövetkezeti csoport itt is pél­dát mutatva az egyénileg dolgozó parasztságnak, elsőnek vitte be 13 mázsás őszíárpa átlagtermésé­ből beadási kötelezettségét. Az ősziárpa csépiésével egyidőben a búza ara­tását is megkezdték, amit eddig 25—30 holdon le­arattak. A learatott földeken a tarlóhántási mun­kákhoz is azonnal hozzáláttak, kölest, silókukori­cát, rövid tenyészidejű kukoricát és csumizt vetet­tek, amivel a község dolgozó parasztsága biztosí­tani akarja állatállománya részére a szükséges ta­karmányt. A jövő évi jobb termés elérésének érde­kében a talajt is kellőképpen előkészítik, A községi tanács ezután is szigorúan tartsa ke­zében a község irányítását és hogy az eddigi ered­ményeket fokozni tudják, a vezetőségi tagok szemé­lyes példamutatásával, a rendeletek pontos betar­tásával végezzék munkájukat, úgy, hogy a tavalyi­nál sokkal nagyobb eredményeket tudjanak fel­mutatni Ráksi község dolgozó parasztjai. Telefonjelentés: A hős koreai nép iránti együttérzés kifejezésére, árpabeadási tervét a község 103 százalékra telje­sítette. Lábod Községi Tanács. a IQIÜIU/.U vüiiaiüiiiuL A megyebíróság nyilvános tár gyaláson két napon keresztül fog­lalkozott a Tatarozó Vállalathoz beépült ellenség ügyével. A tár­gyalóteremben a hivatali apparátu­son, a vádlottakon és megidézett tanukon kívül számos dolgozó je­lent meg, hogy a legapróbb rész­letekig megismerje az ellenség te­vékenységét és meghallgassa a bí­róság ítéletét. Vajda János, a vállalat volt igazgatója, Vogronics Jenő műsza­ki vezető — volt nagyiparos, — Zakál Gyula főkönyvelő — volt horthysta főhadnagy — Varga La­jos pénztáros, jobboldali szociálde­mokrata, Wertenbach Tibor, a vállalat volt párttitkára ült a vád­lottak padján. A kétnapos tárgyalás lerántotta a leplet a bűnszövetkezet minden tagjának aljas, népellenes cseleke­detéről. Tanúságát adta annak, hogy mi mindenre képes az ellenség legkülönbözőbb rétegéből ösz- szeverődöit gyülevészhad, hogy ártson fejlődésünknek, akadályozza az ötéves terv megvalósítását. Romboló munkájukat azzal kezd­ték, hogy volt csendőröket, a kle­rikális reakció hű kiszolgálóit és egyéb ellenséges elemeket bíztak meg felelős munkával. Eltávolítot­ták a vállalattól azokat a párthoz, népi demokráciához hű dolgpzókat, akiktől tartottak, féltek, vagy pe­dig olyan helyre küldték őket dol­gozni, ahol úgy gondolták, ke- vésbbé tudnak majd arról, hogy milyen aljas romboló munkát vé­geznek ők, a „nélkülözhetetlen szakemberek". Ezek a minden hájjal megkent „nélkülözhetetlen szakemberek" rövidesen összekötötték a kelle­mest a hasznossal és a külföldről behozott drága bútordeszkát — ellopva a vál­lalattól —.kocsiszám árusítot­ták az utcán. Ezzel hatalmas kárt okoztak a vállalatnak, miközben százasokat raktak zsebre a jól jövedelmező „üzletből“. A kezdeti „sikerek" megrésze* gülté tették ezeket az „üzletembe­reket" és úgy gondolták, hogy most már korlátlan ,,urai" lettek anyag­nak, pénznek, időnek: niindna- gyobb „vállalkozásokba" kezdtek. A vállalat megbízatást kapott egy nagyobb munka megszervezésére, melynek kivitelezésével Lucz La­jos elvtársat, egy fiatal műszaki kádert bízott meg a vállalat fent. említett „vezetősége". Lucz elv­társ két hónapig dolgozott a mun­kán, melyért 2.500 forintot vett fel a pénztárnál. A tervezésért a vállalat 25.000 forintot kapott az­zal, hogy 45 százalékát a vállalat tartsa meg, 55 százalékát pedig fi­zesse ki a tervezőnek. E rendelet szerint Lucz elvtársnak több mint 13.000 forintot kellett volna adni a fentmaradt összeget pedig bent­hagyni a vállalat pénztárában. Lucz elvtárs nem ismerte ezt a rendeletet, ezért nem is érdeklő­dött azután, hogy mi lett a sprsa a többi pénznek. A pénzt a vállalat „vezetői“ elosztották maguk között. 8000 forintot hagytak a vállalat részére, 3100 forintot Vajda János, volt igazgató, 2600 forintot Vogro­nics Jenő műszaki vezető, 2500 fo­rintot Zakál Gyula főkönyvelő, 900 forintot Varga Lajos pénztáros tulájdonított el magának jogtala­nul. Részese volt ennek a gyalá­zatos rablásnak Wertenbach Ti­bor is és rajta kívül még többen. Becsapták Lucz Lajos elvtársat, félrevezettek a partot, államunkat. Az ellenség irányítása alatt lé­vő Tatarozó Vállalat 1951 ben 59 százalékra teljesítette évi tervét, ami magától értetődő akkor, ami­kor nem a vállalat ügyével törőd­tek, hanem azon tevékenykedtek, hogy akadályozzák a tervet. Hogy újból összekössék a kellemest a, hasznossal és, hogy újból ártani tudjanak, gálád módon hamis statisztikai adatok alap­ján a Megyei Tanácsot félre­vezetve 102 százalékos tervje­lentést adtak. Ezt a jelentést — bár tudták hogy valótlan — úgy a párttitkár, mint az üzemi bizottság titkára aláír­ták. A terv „túlteljesítéséért járó" prémiumot 43.000 forintot felvet­ték és szétosztották maguk kö­zött­Wertenbach Tibor— volt párt­titkár —• minden tevékenységében álcázta az ellenséget és mint a klerikális reakció ügynöke semmit nem törődött a dolgozókkal, akik annál többet törődtek vele és le­rántották a leplet róla és a többi hasonszőrű társáról. II bírósági tárgyalás második napján a következő ítéletet hozták: Vajda János volt igazgatót 1 évi és két hónapi börtönre, Vogronics Jenő műszaki vezetőt 1 évi bör­tönre, Zakál Gyula főkönyvelőt 1 évi börtönre ítélték. Varga Lajos pénztáros ítéletét nem hirdették ki, mert időközben kiderült, hogy fenti cselekményein kívül még kü­lön 1700 forintos sikkasztása van, ezért ügyében a későbbiek folya­mán hozzák meg az ítéletet. Wer­tenbach Tibor — a közellátást ve­szélyeztető bűncselekmény miatt — ugyancsak rövidesen elnyeri megérdemelt büntetését. A bírósági tárgyalás végig lel­kes, harcos volt, a megjelent dol­gozók ökölbeszorított kézzel, több­ször hangos megjegyzésekkel ad­tak kifejezést az ellenség elleni gyűlöletüknek, felháborodásuk­nak, követelve, hogy a bíróság ke­mény ítéletet hozzon. A vádlottak védőügyvédéi azonban az osztály­ellenség elleni harc elkenésével igyekeztek más mederbe terelni a tárgyalást, körömszakadtáig véd­ték azokat az emberi bőrbe bújt fenevadakat, akik csaltak, sikkasz­tottak, raboltak, becsapták a pár­tot, a becsületes dolgozókat- Ez az osztályellenség melletti kiállás be­folyást gyakorolt a bíróságra, így fordult elő, hogy olyan ítéletet hoztak, mely kimondja: a vádlot­tak — akik fellebbezéssel éltek — mindaddig szabadlábon lehetnek, míg fellebbezési ügyük el nem in­téződik. A dolgozók reális véle­ményét tolmácsoljuk a bíróság fe­lé, amikor annak adunk kifejezést, hogy a fellebbezési tárgyaláson csak egyfajta ítélet hangozhat el: súlyosabb, mint amit az első ízben hoztak. Szabotáló kuIákokat ítéltek el Dolgozó népünk legádázabb el­lensége a kulákság elért eredmé­nyeinket látva, egyre dühödtebben és elszántabban védi ami még meg­marad számára. Mindegy nekik, hogi- rémhírterjesztéssel, szabotá- lássab vagy a rendeletek be nem tartásával gátolják ötéves tervünk megvalósítását — eszközökben nem válogatnak. — Céljuk az, hogy ahol tudnak, ott ártsanak dolgozó népünknek. A miniszter- tanács határozatának betartása minden emberre kötelező: így te­hát a beadási kötelezettség telje­sítése is. Természetesen a kulákok semmíbevéve a rendeleteket, nem hajlandók eleget tenni beadásuk­nak. Hegyi József böhönyei kulák is úgy gondolta, hogy a beadás tel­jesítése nem kötelező, mert hí­zottsertés, marha, és tejbeadási kötelezettségének nem tett eleget. De_ nemcsak, hogy beadását nem teljesítette, hanem még kétéves ál­lattenyésztési tervünk fejlesztését is akadályozta olymódon, hogy a rendelet szerint előírt állatállomá­nyát nem fejlesztette, hanem csök­kentette, Méltó büntetését is el­nyerte aljas munkájáért, a bíróság kétévi börtönbüntetésre, 2000 fo­rint pénzbüntetésre és 4000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Méltó társa Számli János bizei kulák, aki ugyancsak félévi hí- zottsertésbeadását nem teljesítette és kéthavi tejhátraléka is volt. Megérdemelt büntetését ő is meg­kapta. 1 év és egy hónapi börtön- büntetésre, 3000 forint vagyonel­kobzásra és 4 évre a közügyektől való eltiltásra ítélték. Ezek a példás ítéletek szolgálja­nak tanulságul mindazok számára, akik bármely módon is meg akar­ják károsítani államunkat. A dol­gozó nép ökle keményen lesújt az ilyenekre, nem ismer könyörületet azokkal szemben, akik fejlődésün­ket, ötéves tervünk építését gátol­ni próbálják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents