Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-27 / 175. szám
VASÁRNAP, 1952, JULIUS 27, SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasutas dolgozóink lelkesen készülnek a vasutas-napra és az alkotmány ünnepére Vasutas dolgozóink szerte a megyében lelkesen teljesítik a vasutas-napra, valamint az alkotmány ■ünnepe tiszteletére tett szocialista vállalásaikat. A verseny során ki- szélesedett az 500 kilométeres mozgalom, melynek keretében szép eredmények születnek. A somognzobi vasutas dolgozók terveik túlteljesítésével készülnek a vasutas napra és alkotmányunk ünnepére. Az értékelés szerint a vonatiorgalmi tervüket 103 százalékra teljesítették, a teli er vonatok terhelési tervét is 101 százalékra teljesítették, hasonló szép eredményeket értek el „a rakodási egységidő tervének teljesítésében is. A somogyszobi ál lomás dolgozói ezzel az eredménnyel nem elégedtek meg, topább fokozták teljesítményeiket, még jobban harcolnak a tervek tú'teljesítéséért, az őszi forgalom sikeréért. A kaposvári íütőtiáznísl is szép eredmények születnek a a verseny során. A fűtőház dolgozói alkalmazzák a szovjet vasutasok munkamódszereit , az egyla- pátos tüzelési módszert, a lejtvi- szonyok helyes kihasználását és valamennyien résztvesznek az új* rendszerű 500 kilométeres mozgalomban. Harmati János mozdonyvezető és Széchenyi Dezső fűtő április 15-től július 15-ig 80 személyvonatot továbbítottak, s a 6.600 kilométeres útjuk alatt mind össze 36 perc kiesésük volt. Szán- megtakarításuk a tervhez viszonyítva 65 százalékkal, a mozdonyjavítási költségüket 10 százalékkal csökkentették. Hasonló szép eredményeket értek el a ímőház többi sztahanovistái és kiváló dolgozói is. A gyékényes! vasút dolgozói jól harcolnak TiÄ> közvetlen szomszédságában a vállalt kötelezettség teljesítéséért, a békéért. Az állomás dolgozói alkotmányunk ünnepére, valamint az augusztus 10-i vasutas-nap tiszteletére vállalásokat tettek, amelyek hűen visszatükrözik a dolgozók szere- tetét alkotmányunk iránt, bizonyítja a dolgozóknak a békéhez való ragaszkodását. A legutóbbi értékelés szerint a vonatiorgalmi tervet 103 százalékra teljesítette^. A kocsímozgatási tervüket 120 százalékra, a személyvonatok menetrendszerinti indítási tervét 110 százalékra teljesítették. Szolgálatukban baleset nem fordult elő. Hasonló szép eredményeket értek el az utazási sebesség tervének teljesítésében, a munkafegyelem megszilárdításában és a ko- csikíhasználási idő tervének teljesítésében is. A gyékényesi vasút dolgozói a lelkes, odaadó munkájukkal bebizonyították, hogy harcos tagjai a béketábornak és kiváló eredményeikkel méltó választ adtak a tőlük alig pár méterre leselkedő titó-bandának. A Textilművek A, B, C-műszakjainak versenyéről A K-aposvári Textilművek A, B ■és C műszakjainak dolgozói még március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére párosversenyt indítottak. A három műszak dolgozói mennyiségi, minőségi és huiíadékcsökkentési szempontofk alapján kötötték meg a verseny- szerződést. A műszakok minden «gyes dolgozója harcba indult az elsőségért. A „legutóbbi — második — dekád értékelése alapján. a B-snűséak dolgozói kerüllek az étre 101.5 százalékkal Hogy a B műszak a második dekádban első lett, az köszönhető egyrészt az olyan fonónőknek, mint Salamon Anna és Vemer Regina, akik ÍÍ2 százalékra, Szabó Józsefné, aki 105 százalékra és Kapitány Lajosné, aki 100,5 százalékra teljesítette a'második dekádban tervét. Jelentős része van azonban az eredmény elérésében Molnár Gyulának, a B műszak kettes számú terem művezetőjének is, aki fáradságot nem ismerve segíti a dolgozókat, hogy munkájukban egy percnyi kiesés sem Segyen és a tervet teljesíteni tudják. Fokozott gondot fordít nemcsak a mennyiségi, de a minőségi munkára is. az Btjfss óolgozúk is versenyben állnak egymással. Simon Teréz, a C műszak fonó nője Csuliag Irént, a B műszak fonónőjét hívta ki versenyre és a második dekád ereedményeként Simon Teréz 102 százalékot, Csul- lag Irén nedig .101.5 százalékot ért el. Hasonlóképpen párosversenyben állnak egymással Horváth Rózsi, a C műszak fonónője és Szabó Józsefné, a B műszak fonónője is. A második dekád eredményeként első Szabó Józsefné 104 százalékkal, Horváth Rózsi pedig 100 százalékot teljesített. Az egész üzem eredménye a második dekádban a három műszak eredményét fegyuttveve 109.6 százalék. Ez az ereedmény nagyrészt az augusztus 20-ra tett felajánlásoknak tudható be, mert az üzem dolgozói a felajánlások megtétele óta jelentős mértékben fokozták munkájukat a mind nagyobb eredmények elérése érdekében. Szépek az ersdményük a Mazarova-niQzgaiom tárón is A gyűrűsfonó üzemrész minden egyes dolgozója bekapcsolódott e mozgalomba és gépüket szocialista megőrzésre vették át. Pintér Aranka gyűrűsfonónő, a B műszak alapszervi DlSZ-titkára jó példával jár elől a iNazarova-mozgalom ban. Gépét állandóan tisztán tartja, és törés még nem fordult elő rajta. Az eredményeket a Kaposvári T extilműveknél naponként, műszakonként, üzemrészenként és egyénenként értékelik, s a ver- senytáblán és plakátokon ismertetik azokat a dolgozókkal. A jó versenynyilvánosságnak , meg is mutatkozik az eredménye a termelésben. A Kaposvári Textilművek dolgozóinak a legutolsó dekádban elért eredményük bizonyítja azt, hogy mindinkább megértik, hogy milyen hatalmas feladatok hárulnak rájuk, országunk egyik legnagyobb alkotása, a Kaposvári Textilműveknél. Tudják, hogy a nagy feladatokat csak az eddiginél még jobb munkával, a terme- lénenység további emelésével lehet megoldani. A tűzrendészed felkészültség tapasztalatairól Tanácsaink időben megkapták a rendelkezéseket arra vonatkozólag, hogy a beta karod ásnál milyen szempontokat kell figydlemíbe venni, mennyi, vizet keü a szérűkön tárolni, milyen távolságra kell a kazalokat egymástól és az épülettől rakni, gtb. Ennek ellenére a tanácsok kiadták az engedélyeket abban az esetben is a betakarodásra, tba a legelemibb tűzrendészeti szabályok sem voltak biztosítva. így pl. Magya rátád községben Czár nevű gazdálkodó udvarában az ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy 100 kereszt gabonát hordott he az udvarába, az istálló tövébe rakódott úgy, hogy az istálló faláig 'rl a kazal, sőt még a szalmatetőre rárakódtak. Vagy vegyük a szu- i községi tanács esetét: Szülök községben a gabonát a aahámjpajtákba hordták össze, az .ellenőrzés alkalmával a községi tanács elnököt az ellenőrzést végző tűzoltó tiszt figyelmeztette a szabályt;! lanságra, valamint arra, hogy ennik megakadályozása a községi tanács feladata lett volna. Erre a községi tanács elnöke a következő kijelentést tette; ,jElvtárs, tOO év óta ide takarodtak parasztjaink a do hány pajtákba és 100 év óta, nem tanultak meg kazlat rakni, most bizony én rtem bkcxm őket rákényszeríteni." Valjjon a községi tanács elnöke ezzel elintézett nek tekintette-e a kapott rendelkezéseket, nem érzi-e azt, hogy egy esetleges tüzért a felelősség elsősorban őt terheli, mert a kellő intézkedéseket idejében nem tette meg. Szenyér községben tűzoltókészült- «égben két fő helyett csak egyet találtak, előlfogat a készültségnél nein volt. A községi tanács figyelmeztetve lett a hiányosságok azonnali megszüntetésére, ennek ellenére a következő napon újra csak egy fő volt szolgálatban, előlfogat akkor sem volt. Biisü községben ugyanez a helyzet. Zákány községben a tűzoltók é- szültségi szolgálat ellenőrzése alkalmából egy 11 éves kislányt és egy 13 éves fiút találtak, akik ott játszadoztak a szertápnál. A kérdésre azt felelték, hogy őket a szüleik küldték oda, de nem tudják, hogy miértVagy vegyük Gyékényes község esetét. Itt tűzoltó készültségi szolgálatba a tanács egy 75 éves rokkant embert és egy másik szintén 70 éven felüli embert osztott be. Az előírt vízkészlet a legtöbb helyén hiányzik és a tanács ezt nyugodtan nézi, nem intézkedik ennek pótlásáról. Ezeket és még egy sor más hiányosságot fel lehetne sorolni, melyekből igen sok községi tanács elnöke magára ismerhetne. Súlyos mulasztásokat követtek el a tűzrendészet terén. Minden traktort fel kellett volna szerelni szikrajfogóval, nehogy a kipuffogóból kipattanó szikra tüzet idézzen elő. Ennek fontosságára minden felelős gépvezetőt és gépállomás vezetőt még jóval a cséplés megkezdése előtt többször figyelmeztettük. Ennek ellenére a trakta*- rak legnagyabb részéről hiányzik a szikrafogó, nincsenek meg a. kellő szerelések. A vezetőség n°m is fordít kellő gondot ;a hiányosságok kiküszöbölésére. Ezért történt a kál- máncsai tűzeset is, ahol a felelős vezető a tűzrendészeti oktatáson netm- vett részt, tehát nem volt tisztában azzal, hogy mit kell tenni ha már a kipatlogó szikrától meggyullad a termény. Ebből a tűzesetből népgazdaságunknak komoly kára keletkezett. A gépállomásokon mindenütt 4 napon keresztül kellett a felelős gépkezelőket 9360—1952. B. M. sz. rendeletben leírt tűzrendészeti előírásokra és azok betartására, kioktatni. Úgy látszik ezen az oktatáson nem veti részt minden felelős gépvezető, ez pedig a vezetőség hibája. A balaton,kiüti gépállomás Bala- tonszabadiba.n dolgozó cséplőgépjénél sincs szikratfogó, a cséplőgépnél nem volt található a targonca-fecskendő, mert azt az előző cséplési helyen hagyták. A lánc nem voll rájta a, cséplőgépen, így esetleges tűz esetén nem tudják a cséplőgépet azonnal kihúzatni. Ez a körülmény általában igen sok helyen észllel- hető. (De nem mondhatjuk el ezt minden cséplőgépre, mej-t pl. Bá- bonyniegger községben a tahi gépállomás gépénél tartott ellenőrzés alkalmával a kellő felszerelések [megvoltak, a szükséges tűzrendészeti szabályok ibe voltak tartva. A legtöbb helyen azonban igen sok hiányosságot tapasztaltunk és mindezek a községi tanácsok, a gépállomás vezetőségének és a cséplőgép felelős vezetőknek a hanyagságából, nemtörődömségéből származik. Ezek az elvtársak nem gondolnak arra, hogy igen könnyen tűzeset származhat, mellyel népgazdaságunknak súlyos károk származhatnak, amit meg lehet előzni, ha az előírt rendelkezéseket betartják és az intézkedéseket időben megteszik. : i i ! . i "papról napra épül-szépül hazánk, emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Hazánk minden becsületes dolgozója most n®gy feladat megvalósításán munkálkodik: ötéves tervünk megvalósításán, a szocialista haza, megteremtésén. ,A tervfeladat nagyobb része még hátra van, noha felmérhetetlen, az az eredmény, amit a terv során 2 és fél év alatt idáig elértünk. Öntudatos, lelkes, odaadó munkára van szükség, hogy a még hátralévő feladatokat, az ötéves terv további feladatait teljesíthessük. Feladataink megvalósításának egyik igen fontos eszköze, a szemléltető agitációA szemléltető agitáció a politikai felvilágosító mankó, fontos eszközé. Segítségével a népnéiuelő szemlíllelö- en hídja alátámasztani mondanivalóját. Az agitációnak ez a formája rajzokkal, fényképekkel, karikatúrával, grafikonnal, közvetlen és mindenki számára könnyen érthető formában fejezi ki azt, amit szóban vagy írásban sokszor csak hosszasan tudnánk megmagyarázni. Azon keresztül, bogy a, maga valóságában szemlélteti mondanivalóját, közvetlen és igen mély hatást gyakorol: egy futó pillantás is elegendő ahhoz, hogy a találó rajz, a rövid, de kifejező felirat mélyen megmaradjon emlékezetünkben, felkeltse érdeklődésiünket és cselekvésre ösztönözzön. j^épgazdlaságuiik ötéves tervének határidő előtti teljesítését szolgáló grafikonok, rajzok és karikatúrák akkor tölthetik b° feladatukat, ha a dolgozókban épp az adott időszak legfontosabb feladataival kapcsolatban felkeltik a cselekvés vágyát, ha konkréten vital mutatnak, hogy mit is kell tenni. A szemléltető agiíációnak sok formája v-an. Bármelyiket is használjuk üzemekben, építkezéseken, nagy segítséget ad a tervek teljesítésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a mozgalmak kiszélesítésében. Szatirikus rajzokkal, a hibák ki- pelle-ngérezéséve], vagy a tervteljesítésben, munka-versenyben, takarékossági mozgalomban élenihaladók népszerűsí 1 ésével elősegíthetjük döntő feladataink megvalósítását. A szemlétető agitáció számos formáját, használják már megyénk üzemeiben, építkezéseken, kezd mindjobban a szemléltető agitáció a por lilikül felvilágosító munka szerves részéve válni. Számos üzemiben láthatjuk a feliratot- ,.'Ebben az üzemben szocialista munkaverseny fo- lyik“. Vagy éppen most az adott időszakban: „Vállalásaink túltelje- Siítésével, fokozott éberséggel harcolunk Alkotmányunk megünnepléséért“. Textilműveknél pl. a koreai műszak alatt hatalmas plakátok hirdették. ,,Koreai műszakot tartunkmajd egy még nagyobb felirat azt hirdeti: ,„Segítsd a szabadságáért küzdő hős koreai nép harcát“. Itt megtudtuk elsősorban azt, hogy koreai műszak van az üzemben, másodszor felhívták a dolgozók figyelmét a legnagyobb feladat megvalósítására: a vállalás túlteljesítésére. A jelszavakat olyan helyre kell kifüggeszteni, ahol a legtöbb dolgozó megfordul. A jelszavak a legfontosabb feladatokkal foglalkozzanak, az ötéves tervvel, a munkaversennyel. Pártunk útmutatását hirdessék az ilyen feliratok. Üzemekben, műhelyekben, a jelszavakat közvetlen a gépek fölé, vagy a szekrények fölé helyezzük el. E -jelszavaknak konkrétaknak kell lenniük, hogy a termelékenység emelésével, a minőség fokozásával, a sel-ejt -csökkentésével, anyiagtaferék ossággal, a munkafegyelem megszilárdításával, az augusztus 204 vállalások túlteljesiaz üzem dolgozóit. Sok üzem van még megyénkben, ahol elhanyagolják a szemléltető agitációt, fíhol kopárak a falak, nem látni mozgósító erejű feliratokat. A barcsi Fűrészüzem bejáratánál éppen csak n vállalat nevét látni, de az -üzemen beiül is száraz statisztikai kimutatások jelzik a verseny eredményét. téglagyáraink többségében központi plakátokat látni, persze ez is fontos, mert a balesetvédelemre, sportra serkenti a dolgozókat, minden esetre azért az üzem problémáit, feladatait hirdető plakátok, helyi konkrét események, propagálása is elősegíti az üzem munkáját a fegyelmezetlenség ellen- Hiba, hogy a munkafegyelem megsértői ellen nem lépnek fel még kellő szigorral, nem pellengérezik ki őket- Minden egyes üzemben, be lehet vezetni és alkalmazni azt a feliratot, hogy ,,M i vagyunk azok, okik ötéves tervünk teljesítését gátoljuk azzal, hogy a imái napon elkéstünk“- A felirat alá kell írni azoknak a dolgozóknak a neveit, akik elkéstek. Az üzem portása, kapusa, kísérje figyelemmel, ki hány percet késett és ezek szerint pontos időmeghatározással írja ki né vüket. Ez a módszer elősegíti a munkafegyelem megszilárdítását. E célra külön szé- ' gyen táblákat is lelhet felállítani: „akik miatt szégyenkezni leéli“ címmel. ^z üzemi pártszervezet, a váí- Jalatvezetőség és a szakszervezet kövesse bányászvezetőink, nagyüzemeink vezetőinek példáját, akik levélben keresik fel a. fegye,1- mczetlen dolgozók (feleségeit, ebben a levélben megírják, hogy férje azzal, hogy többször elkésett, nagy kárt okozott elsősorban népgazdaságunknak; de a csudád pénztárából is nagyobb összeget vont ki. Ki kell számítani, hány órát) késett a dolgozó, ez idő alatt mennyit csökkent a termelése, pénzben ez mennyit tesz ki, n-e-tn utolsó sorban fizetéséből mennyi összeget vesztett el, emellett a, fizetett szabadságából levonnak, nem részesül szociális juttatásban stb. Megyénk üzemeiben ezt a módszert nem használják, pedig jelentősége igen nagy. Az üzemi faliújságoknak nagy szerepe van, a munkaverseny népszerűsítésében. „Büszkeségeink“ című rovat közli a, dolgozók neveit, éjért teljesítményeit. Ahol arra mód van, fényképet kell készíteni a dolgozókról ez még nagyobb hatást kdit- A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál mindjárt a bejáratnál láthatjuk a dolgozók fényképeit „akikre büszkék vagyunk“ címmel. A Kaposvári Magasépítő Vállalat ej-i-e a célra külön létesített egy nyilvános falitáblát, melyet Kaposvár minden dolgozóija láthat. Közük a versenyeredményeket, vagy 20 dolgozóinak a fényképét. Hiba azonban, hogy vannak olyanok is közöttük, akik azóta már eltávoztak a vállalattól, vagy éppen n&m az élen- halad bak. ^hol vannak külön üzemrészek ott az üzemrészek versenyét úgy is lehet népszerűsíteni, hogy a.z első helyezettet repülőgéppel, másodikat gyorsvonattal és így tovább, amelyik lemaradt azt. csigával, vagy gyalogos emberrel jelezni. A Textilmüveknél az A-B-C műszakok versenyét úgy szemléltetik, hogy az első helyezett büszkén fent ül a ló hátán, a második már gyengén fogja a gyeplőt, a harmadik pedig leesik a ló- hátáról. „Minden egyes túltelj es ítélt ,s>zázxclék, csctpás az im,perialisták fejére.1' Használják fel üzemeinkben a szemléltető agitáció -minden fajtálját, ezzel segítjük elő az Alkotmány ünnepi verseny sikerét, ötéves tervünk megvalósítását. G. S. A SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓRÓL t-ésérö mozgósítsák Beadási lelezellségil teljesítésével a Hort eiási Reiter Jánosné bozsókepti dolgozó parasztasszony, beadási kötelezettségét az 1952—53-as gazdasági évre búzából- 179 százalékra, árpából 100 százalékra, sertésbeadásból 504 százalékra, baromfiból 100 százalékra teljesítette. Reiter Jánosné elmondja, hogy azért tette, mert megértette a párt és a kormány 1951 december 2-án elhangzott határozatát. Tudja, hogy a jegy rendszer megszüntetése a -dolgozó parasztság részére sok előnyt jelent. Mindez mellett tudatában van annak, hogy a beadási kötelezettség teljesítésével népünk államát és a béketábort erősíti. Hasonlóan nyilatkozik Rajz József Iászlómajori dolgozó paraszt, aki búzabeadási kötelezdttségét 226 százalékra teljesítette, árpából 160, vágómarhából 617 százalékot ért el, tej, baromfi köteiezettségét is 100 százalékra teljesítette.
