Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-03 / 154. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 JULIUS 3.

SOMOGYI NÉPLAP

3

A párt felvilágosító munkája a tömegek között

Horváth Márton elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén

(Horváth Márton elvtárs beszédének első és második részét előző számainkban közöltük. Alább következik a beszéd befejező része.)

A tsz tagok felelősségérzetét fejleszteni kell nemcsak a smjáit kol- lcktivájukikail, hanem az egész dolgozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani k&k bennük, hogy a mggasubbrendü, kulturáltabb, új paraszti. élet úttörői. Modern, nagyüzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jövedelműiket fokozzák, hanem általában segítik a, falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Döntő jelentőségű az agratetíhniík'a és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISZ

szervezetek, elsősoriban a gépállomások segítségével szervezzék meg a technika és az új termelési, állat- tenyésztési módszerek iránt lelkesedő falusi fiatalokat, akik elsajátítják a gépek kezeléséi, néipszerűsi- tik és alkalmazzák az új termelési módszereket, az élenjárók tapasztalatait.

A begyűjtéssel szerzett kedvező tapasztalaitok alapján minden fontosabb falusi felaídHtal kapcsolatban tegyük a politikai tömegmunka fömódszerévé az élenjárók, á példamutatók köré megszervezett tömeg- mozgalgnat, mielv buzdít és társadalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. Ez vonatkozik a beszolgáltatásra, adózásra, munka- fegyelemre csakúgy, mint a nagy munikaknimipányokra. A falusi tanácsok mm irkájában az apparátus tevékenységét sokkal bátrabban egészítsük ki a rendszeresen tartott nyilvános tanácsülések módszerével.

Békemozgalmunkról

Az ipar és a mezőgazdaság napi mozgósítást kivánó feladatain túl- politikai felvilágosító munkánknak válaszolnia kell azokra az átfogó jellegű kérdéseikre, amelyek felvetőidnek a tömegeikben. Ezek köziül egyike a legfontosa-blbaknak az imperialisták háborús provokációinak leleplezése és visszaverése.

Központi Vezetőségünk illése egybeesik Korea gyalázatos megtámadás ána'k második évifordulójával, amely százmilliók előtt mutatta meg az amerikai imperializmus igazi arculatéit és Ülésünk ugyanakkor egybeesik a Tájékoztató Iroda tört értelmi jelentőségű határozatának nógyedik évfordulójával, amely lerántotta az álarcot a Tito bandáról. Az ataerikai imperializmus ezalatt kimutatta fenevad ábrázatát. Koreáitól Franciaországig, Németországig egyre szélesebb tömegek ismerik fel, hogy a fasiszta német to- perializimus utódjával állunik szemben, mely felülmúlja Hitlert.

■De az Egyesiül* Államoknak az a törekvése, hogy vezetése alatt egyesítse az imperialista világot, minid nagyobb ellenállásba ütközik, nemcsak a néptömegek, hanem az imperialista . vetélytársak részéről is.

A Tito-bandáról szólva Horváth Márton elvtárs a következőkét mon dotta:

Jugoszlávia nyo'inora és gyalázata megmutatja, hogy mit jelent az ina peria listák uralmának visszaáll í tása. Jelenti a kulákuralinat a falun, amely saját népének és szomszédainak halálos ellensége. Jelenti a termelés szétesését, az ország kirablása ellenében amerikai jud-ás- pénzt, almit addig és olyan mértékben kapnak, amíg teljesítik a szabad nőnek elleni orgyilkos megbízatásukat. A szerencsétlen jugoszláv népet megkísérlik az állati bur- zSoá-sovinizmus mocsarábai taszí- tiani, határséitósök és légi provokációk gyalázatos sorozatával ellenünk fordítani. Adjon erőt a jugoszláv népinek is az a hidalt, hogy Sziabaicf szomszédai a nagy Szovjetunió oldalán győzelmesen építik a szocializmust és meg van az erejük, bogy a Tito banda mindenféle provokációjával szemben megvédjék magukat.

Az imperialista háborús provokációk különös jelentőséget adrtalk békénk védelmének, a június 1-i megyei békét alá líkozók ékesszólóan 'bAzonyáfcoMák, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem ,a parasztságot és értelmiséget i» a

rokonszenv egyre szorosabb kapcsolata fűzi a béke ügyéért harcoló népekhez, s e bare kiemelkedő hőseihez. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nemzetközi szolidaritás nagy öszméjélvel a békémozga 1 óim itatta1 át tö'miegiméret-ekben a magya falut. Ugyancsak nőt* a békemoz- galteni mozgósító ereje a termelésben. A mozgalom fő hiányossága toiváibbra is az, hogy nemi kiüzid! eléggé a sor alton fellelhető pacifista hangulatokkal. Nem mozgósíit eléggé helytállásra és nem tudja megoldani a béke védelmének szükségszerű összekapcsolását a honvédelemmel. Meg kell magyarázni, hoigy e kettő lehetetlen k ülőn válasz tárni: békévé delem honvédelem nélkül annyit jelent, mint kitúrni országunk határait, az imperialista fenOvedaknaik. I7 e gy ver t ele ntségii nk, vagy éppen „kicsiségünk“ pacifisla hangoztatá sa háborús felhívás lenne a Tito bandának és gazdáik számára. Meg kell magyarázni hazánkban a béke miniden hívének, más szóval minden becsületes dolgozó embernek: aimíg a koreai pestisterjesztő'k fenyegetik a- békét, addig békevéde- íem és honvédelem egy és ugyanaz.

Bizonyos pacifista eliferdülés tapasztalható a békém,ozgalom fő jelszavával kapcsolatban is. A „munkával) a békéért“ jelszó helyes, mert milliók számára magyarázza meg. hegy jelenleg a termelés legközvetlenebb és legáltalánosabb egyéni hozzájárulás békénk védelmiéhez hazánk erősítéséhez. De sokan vannak, akik olyan .munkamegosztást“ képzelnék e jelszó mögé, hogy a bé'ketábomr.k a mii hozzájárulásunk a béke védeknébez kizárólag a ter- mclőmunika és például Koreáé a harc. Amilyen helyes a ,,munkával a békéért“ mint fő jelszó, olyan helytelen egyetlen jelszóként használni. Fiata Is ág umk körében népszerűsíteni 'kell néphadseregünket azt a gondolatok hogy a „honvédelemmel a bőkéért“ nem kevéslblbé fontos, mint a ,,munkával a békéért“. Népünkben izzik a gyűlölet az iimperi a listák ellen, lángol a szereltet édesanyánk, szalbad hazánk iránt. Kész érte dolgozni, de harcolni is. Ha milliók számára tesz- sziik magától értetődővé a honvédc- 10mi kötelezettségét — ezzel egyúttal a termelőm unka lelkesedését is magasabbra, szítottuk és jobban biztősitoittulk a termelési felajánlások becsületes teljesítéséi.

Hazafi ság

Mindenekelőtt a népünkben fej- lőidö új hazaszeretet az, amely neveli a munkaletkesed.es és\ helytállás szellemét, amely nem tűr mulasztást a honvédelem szent kötelezettségében.

A szocializmus építésének eredményei megteremtették népünkben a szoicialisHia hazaszeretet kialakulásának feltételeit. Megvan, illetve k'l- a'lalkúl'Óban van hozzá: a népi — nemzeti egység: az imperialisták iránti tömeggyűLölét; a Szovjetunió iránti határtalan szeretet és népünk fejlődő inIcrnaciona 1 iznnusa.

Uj hazaszeretetünk erejét az adja, hogy bennifoglaltatilk a régi is. Pártunk nemcsak a jövőt, hanem népünk múltjának miniden nagy tanulságán- is -közelebb hozta. A Hunyadiak és Zrínyiek, Dózsa és Rákóczi. K-ossiulb és Petőfi kora népünk új nömzedi büszkeségének és hazaszeretetének forrása. Itt az ideje, hogy kiegészítsük e történelmi sort dicső munkásosztályunk és nagy pártunk hősi harcaival is. A nemzeti önbudid és a nmnkás- ■öntudat együtt, egymást erősítve váljon az új szocialista ltazafiság forrásává. Hirdessük büszkén, hogy a mii -műnkdegenerációnk nagyszerű történelmi hivatása, hogy mindazt, amiért -a magyar munkásosz- tály kialakulása és öntudatának kezdete ó-ta annyi vért áldozott: Táncsics, Fraukel Leó, 1919 hőseinek örökségéi, a szocialista Magyarországot -megépítse és megvédje. Nagy m-unkáselődelnlk harcai összekapcsolják mai győzelmeinket elmúlt századok szab ads ágm o z ga Imáivá 1.

Legyen döntő szerepe népünk nevelésében a közelmúlt történelemitoir- máló éveine'k. Népi demokráciánk története, más szóval népünk néhány év alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává.

De ha a -múltról különösen ha a felszabadulás előtti évekről szólunk — ne csak a dicsőségre, hanem a szégyenre fe emlékezzünk. Emlékezzünk, hogy v-olt idő méghozzá a mi generációnk életében, a felszabadulás előtt — amikor volt urairjk nacionalista szenvedélyeket próbáltak felkorbácsolni népünk bein, aimlikor az imperialista uralom a rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünknek. Fogadjuk meg. hogy életünk arán sem tűrünk többé sem imperialista szolgaságok sem nacionalista e limairadottságot, s-ómi pacifista gyávaságot sorainkban.

Szocialista haza, fiságnak másik forrása a népi egység. Régén néni ismertük a népi-nemzeti egységet.

Régen a hazaszeretet a hazai zsarnokok elleni gyűlölettel együtt lebegett népünk szívében. A gyűlölet akkor sem homályositotta el a hazaszeretetei népünkben, amikor az uraik, minit tulajdonukat árulták a hazáit a többet Ígérő, vagy nagyobb erővel jelentkező imperialistáknak. Abban az idő-ben a hazaszeretet és a keserűség, a hazaszeretet és n honfibú elválaszthatatlan ödc.sles-t- vérek voltak. Szabadságmozgalma ink sorra,rendre elbuktak — nem utolsó sorban- a népi egység hiánya milaitt.

Ma mindez megváltozott. Népünk egységét megteremtette a kizsákmányolás, csaknem teljes felszámolása a volt uralkodó osztályok megsemmisítése, vagy visszaszoritása. Népünk egységét megteremte,tte nagy pártunk, a Magyar Dolgozók rántja étén vezérünkkel, Rákosi Mátyás elvtárssal, népünk győzelmes harcok tapasztalataiból ifanulta meg, hagy a párt, Rákosi elütöm követése egyértelmű a földesurak és tőkések wercségével az imperialisták hamáruló ügynökségeinek szétzúzásával, az ötéves terv megvajósítá- sévMl, a szocializmus diadalával hazánkban. Ma népünk hazaszeretetét megsokszorozza, hagy magáénak tudja: az Maimat, amely az ö hatalmát jelenti, n: ü gazdaságát jelenti, az ötéves terv alkotó, munkáját, pmelif népünk eljövendő jólétét jelenti, A szocialista ltctzajfiság erejét megsokszorozza, hogy „új országot épít ettünk, melyben új nemzet a szocialista Magyarország van kialakulóiban.“ (Rákosi). Olyan országot építünk, amelyben nőm lesz kizsákmányoló és kizsákmányolt, amelynek népe többé nemi -olcsó játékszere, halbem törhetetlen akadálya minden imperialista hódítónak. Olyan országot építünk amelyben a dtolgozóil többé nem az éhség hajtja, h-anQmi az a tudat, hogy minden erőfeszítésének gyümölcse el idegen Dühe tétlenül az övé. Ez az alapja népiünk egységének, -kialakuló szocialista hazaszeretetének.

H\azánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nag’J Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Népünk megértett-e, hogy újjászületését, a szocializmus építésének lehetőségét és biztonságát, fejlődésének korlátlan távlatúit a népek élén járó hatalmas Szovjetuniónak és a világ dolgozói nagy -vezéréinek, Sztálinnak köszönheti. Népünk nemcsak saját hősi1 múltjából, hanem -a szovjet- néptől tanulja a hazaszeretet legnagyobb példáját, aimely nem ismer leküzdhetetlen harci feladato-t — azt a hazaszereteteit, amely egy a • győzelem biztonságával. A mi népünk a szovjet n-ép példájából, tanul nemzetköziséget. Azok a szovjet hősök, akik a uij szabadságunkért áldozták életükét, örökre megtanítottak arra, hogy az imperi-alizm-us és a belső kizsákmányolás kar maiból a szovjet népet- vezető proletár- nemzetköziség. az, elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életűikéit Magyarország felszabadításáért, mintha Saját hazájuk lenne, örökre megí.ianitották népünket arra, -hogy saját szabadságunk elválaszthatatlan, a töibbi néip szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a haza- szeretet egyet jelent a, mi népünk volt zsarnoka inaik és más népek miaj zsarnokainak gyűlöletével, egvet jelent saját hazánk éta minden

A magyar jegyzék leleplezi a Tito-fasiszták hazugságait

A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli:

A belgrádi magyar követség a jugoszláv külügyminisztériumhoz június 30-án eljuttatott jegyzékében válaszolt a jugoszláv kormánynál-: egy, 1952 április 11-én átadott jegyzékére, amely állítólagos ma gyár „határséríésekkel“ foglalko zott. Az illetékes magyar hatóságok beható vizsgálatának eredményeként a követség válaszjegyzé ke megállapítja, hogy a jugoszláv jegyzék egyetlen állítása sem felel meg a valóságnak és az abban foglaltak minden eddigit felülmúló ko holmányok és ügyetlenül összetá kőit hamisítványok.

A jugoszláv külügyminisztérium jegyzéke azt sérelmezi például, hogy magyar katonák egy ízben Murska-Sobotától 15 kilométerre északra rakétát lőttek volna jugoszláv területre. A magyar jegyzék utal arra, hogy a magyar határ Murska-Sobotától északi ránybait közel 24 kilométerre húzódik és nyilván a jugoszláv külügymíniszlé rium sem gondolhatta komolyan hogy a magyar határőrök egy re. kéta kilövésére csaknem kilenc kilométerre behatoltak jugoszláv terület.re, A jugoszláv jegyzék sze rint egy másik esetben magyar kal fonák Subotícától északra egy állítólagos 17-es magassági pont körül hatoltak volna be jugoszláv területre: a magyar jegyzék ezzel szemben megállapítja, hogy ezen a vidéken sem 17-es magassági pont, le még csak határkő sincsen. A jugoszláv jegyzék olyan állítást is tartalmaz, hogy magyar katonák Suboticától tíz méterre északra rakétát lőttek ki jugoszláv területre, noha közismert, hogy Subotíca jó néhány kilométerre fekszik a magyar határtól.

Titóék nem átallják „határsér lésnek“ minősíteni azt, hogy mint azt saját jegyzékük közli — egy magyar repülőgép kétszáz méterre a határvonaltól magyar oldalon repült, továbbá azt is, hogy a jegyzékben közöltek szerint jugo szláv területen jugoszláv, tehát aem magyar katonák rakétákat lőttek ki, amelyek jugoszláv terű letre estek.

A magyar követség jegyzéke rámutat arra, hogy ilyen és ehhez hasonló durva valótlanságok és rágalmak nyilvánvalóan a Titó-kormány láborús uszításának céljait szolgaiak és követeli a jugoszláv jegy ;ék légbőlkapoft, a közvélemény iélreveze jését célzó állításainak visszavonását.

A Pártoktatás Háza közleménye

A Városi Pártbizottság értesíti a város területén lévő összes alapszervezeteket, hogy július 4 én pénteken este 7 órakor a Pártok- tatás Házában „A pártcsoportok és pártbizalmiak feladatairól“ címmel előadást tart Sándor József elvtárs, a Központi Vezetőség munkatársa.

Felhívjuk az alapszervezetek figyelmét, hogy az előadáson az alapszervezetek titkárai, pártvezetőségí tagok, páribízalmiak vegyenek részt.

dolgozó hazája: a szocialista. Szov- jetirdió szeretef-ével.

Éppen ez. az egyre szorosabbá váló kapcsolat szocializmust építő hazánk és a szocialista Szovjetunió között —- erőnk, biztonságunk és jövő fejlődésünk legfőbb forrása. Azl a lehetőséget tárja elénk, hogy a .szocializmus építésének korszakában Magyarországon a termelés a politika, a kultúra, a tudomány és a művészetek kérdéseinek kidolgozása, a miarxizmus-leninizm-us elv színvonalára emelése, a helyes út megtalálása a részletekben is annál könnyebb lesz, miinél tovább ju tunk előre a. szocializmus építésében. E tapasztalatok megfelelő alkalmazásának kidolgozása után — mely pártunk egyik legfontosabb feladata -—■ döntően nevelő műin kánkon múlik, hogy a népgazdiasá: éts a kultúra minden terület-én tő megméret-ekbeni elterjesszük és a gyakorlatba áfivi-gyük azokat. Népünk tehát abban a kivételesen szerencsés helyzetben van, hogy nemi csupán saját , tapaszte 1 atiaiu-ak iskoláját“, hanem az úttörő Szovjet unió tapasztalatainak egyetemiéit is kijárhatja. A Szovjetunió példájának növekvő ereje nem ment azonban fel bennünket saját fejlődésünk történelmileg kialakult' helyzetünk népünk adottságainak -figyelőimbevétele alól. Ellónkezőleg. Az a tény hogy a Szovjetunió példája egyre erősödő fölénnyel világítja -meg utunkat, lehetőivé és szükségessé feszi . hogy nevelő és felvilágosító munkánk annál nAgyobb figyelmet szonteljen a -hazai körülményeik minden sajátosságának.

Mérhetetlenül megnöveli a haza fiságoiti az, hogy olyan viszonyok közönt hárul ránk a szocialista ha- zafiság kifejlesztésének feladata, minikor az imperializmus ellőni harcban világszerte újjáéled a haza- szeretet nagy eszméje: -a dicsőséges honvédő háborút vívó Koreától- a neműét! függetlenségét védő Franciaországig. Ahogy a nemzetköziség szelleme m"-p, -mint nap erősödik, úgy lángolnak fel a hazafias mozgalmak hátországaiban is, a. nemze lék szuverenitását el tip ró, kozmopolita és zsoldos szellemet árasztó becstelen amerikai iimiperializinius ellen. A mi emuk. .fejlődésünk, köz vétlen támogatásit jelent más népek szinbadsiágmO'zgalma'Mwz és mi magunk olyan mértékben számíthatunk a -olágot átfogói béketábor segítségére, amennyire ezt saját áldozatra és lettre kész hazaszer elünkkel kiérdemeljük. A haza védelme és erősítése tőlünk nemi- kevesebb hősiességet követel, mart a még elnyomott népektől szabadságuk kivívása.

Mindig szemelőH kell tartanunk, hogy a sz-oci-ailLam-iis- építése saját hazánkban item- öncél, hanem .szerves része a nemzetközi munkásosztály felszabadító harcának. Ez* jelenti a proletáriinternacicHiializmus, melyihez hűnek kell maradnunk miniden körülmények között,

A szocialista hazafi ság és a proletár nemzetköziség mozgósító, munkára és harcra- lelkesítő ereje hasisa át egész életünket. Naponta állítsuk a tömegek éjié példaképnek az egyszerű Qmlb-erek hazafias tetteit. Az a dolgozó, aki jól’ -megállja a helyét, ki-váló tetteket hajt végre a munka frontján — mindenekelőtt jó hazafi. A haznjtság nem elvont eszme: formálja dolgozd népünket, méltóvá teszi a mi generációnkul nagy történelmi feladataihoz. Politikai nevelőimunkánk akkor és csak akkor tekinthető eredményesnek, ha tömegméretekben elterjeszti- az internacionalista és hazafias helytállás Szellemiét, amely legfőbb biztosítéka mindén nehézségünk legyőzésének, megnövekedet* termelési é's harci feladataink sikeres elvégzésének.

Összefoglalásk-óp két dolgot szedetnék kihangsúlyozni:

t. Ne becsüljük le ,a belső ellenséget. Ha gyengül, ..beássa ma-gát“, nehezen felisimerbé'.ővé válik, de magától meg item- semmisül, miért állan-dó támogatást és utánpótlást kap az imperializmustól és a gondol kodás polgári maradványaitól. Végső győzelmet csak akkor aratunk felelte, ha végzünk az ellenség ideológiájával is.

2. A -milliós tömegek neveléséhez és mozgósításához mindenekelőtt egész pártunk nevelésére és mozgósítására van szükség. Miniden szervezetiünk, -minden' párttagunk nap nap utáni szüntelenül szálljon harcba a párt politikájáért, a tömegek megnyeréséért. Legyen ebiben a harcban minden kommunista jelszava: a párttal Rákosi elvtárs vezetésével, a törne, gek élén, a szocializmus végső győzelméért!

— Vége —