Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT, 1952 JUNlUS 21. „4 német nép a pokol femekére kívánja Síi dg ív ay pestistábornokot“ Berlin. (MTI.) Walter Fisch, a Német Kommunista Pái-t képvise­lője a bonni parlament legutóbbi ülésén pártja és Nyugat-Németor- szág egész békeszerető lakossága ne. vében a következő nyilatkozatot tette: — Nyugat-Németország dolgozói a legnagyobb felháborodással érte­süllek arról, hogy Ridgway ameri­kai pestistábornok hétfőn Bonniba érkezik és innen három napos „szemleütra“ indul Németország amerikai, brit és francia megszállási övezeteibe. Dolgozó népünk nCvé­Moszlma. (TASZSZ.f Erlander svéd miniszterelnök ez év június 16-án iSlokholmbani tiltakozó jegy­zéket nyújtott át K. K. Rogyinov- na-k, a Szovjetunió nagykövetének „szovjet vadászrepülőgépeknek egy svéd katonai repülőgép eUen irá­nyuló cselekményei miatt.“ Hamimersklöjd svéd tárcanélkiiili miniszter junius 18-án átadta K. K. Rogyi.novnak a .svéd kormány vá­laszjegyzékét a szovjet kormány 1952 junius 17-j jegyzékére, mely­ben a szovjet kormány tiltakozott amiatt, hogy június 16-án svéd ka­tonai repülőgép durván megsértene’ a szovjet határokat. A svéd kormány kijelentette, hogy a szóbaniforgó svéd katonai repülőgép nem volt felfegyverezve és „.nemzetközi vizek felett“ repült. A. J. Visinszkij külügyminiszter junius 19-én átadta Selmán svéd nagykövetnek a szovjet külügymi­nisztérium jegyzékét, amely többek között a következőket tartalmazza: A Szovjetunió külügyminiszté­riuma szükségesnek tartja Idjelen- ieni, hogy a jegyzékekben foglalt állítások teljesen alaptalanok. Pontos megállapítást nyert, hogy a „.Catalina“ svéd katonai repülő­gép abban az időpontban, amikor Moszkva. A ,,Za Szocijalíszticsku Jugoszlaviju“, a jugoszláv forradal­mi emigránsok Moszkvában megje­lenő lapja közli M. Szavics cikkét, amelyben a jugoszláv szakszerveze­tekről a, többi között a következő­ket írja. A Tito-Rankovics banda a szak- szervezeteket a munkásság kizsák­mányolásának és elbukásának esz­közévé változtatja. A titőista szakszervezeti vezetők az amerikai háborús gyújtogatok agresszív politikájának védelmezői ként és propagálóiként szerepeinek a- nemzetközi porondon. A titőista szakszervezetek vezetői attól sem riadnak vissza, hogy a tagdíjakból összegyűlt pénzt eltu­lajdonítsák. Az úgynevezett „segély­alap“ teljes összege, amely a dolgo­zók üdültetésére Szolgálna, az ő zsebükbe vándorol. Jugoszláviában, a technikai védő­ben kérdezem Öntől, Adenauer úr, mi keresni Valója van nálunk ag­gastyánok, nők és gyermekek tö­meggyilkosának? Német népünk a legélesebben tiltakozik az e]j]en, hogy Ridgway német területre lép­jen- Nem engedjük meg, hogy Né­metországot második (Koreává te­gyék. A német nép a pokol fenekére kívánja Ridgway pestistábornokot! — kiáltott ifel Walter Fisch. Be­szédét nem folytathatta, mert Eh­lers, a bonni parlament elnöke jogellenesen megvonta tőle a szót. a szovjet repülőgépek felfedezték, négy mérföldnyire tartózkodót a Szovjetunió szárazföldi határától, ® Ristna-(foktól (Hiiumaa-sziget) északeletre fekvő térségében, vagyis a szovjet felségvizek határain belül. A repülőgép nem engedelmeske­dett a szovjet vadászrepülőraj fel­szólításának, hogy kövesse a repü­lőtérre és ott szálljon le, liánéin tüzet nyitott az egyik szovjet re­pülőgépre és csak a szovjet vezér- gép választüzére távozott el a ten­ger felé. A szovjet külügyminisztérium szükségesnek tartja felhívni a svéd kormány figyelmét arra, hogy már régebben is előfordultak olyan ese­tek, amikor a svéd katonai repülőgé­pek megsértették a szovjet határo­kat. Mint Selmán svéd nagykövet a szovjet külügyminisztériumnak lett nyilatkozatából kitűnik. a svéd kor- máng lbeismerte, hogy junius 13-án egy svéd repülőgép ismét megsér­tette a szovjet határt. A fentiekre való tekintettel n Szovjetunió külügyminisztériuma erélyesen visszautasítja a svéd kor­mány tiltakozását és követeli, hogy hasonló határsértés többé no for­duljon elő. berendezések hiánya miatt évente több mint félmillió baleset törté­nik. A szakszervezetek pedig men­tik azokat, akik (felelősek a balese­tek egész sorozatáért. A titőista szakszervezetek a hor vátországi szakszervezetek központi bizottságának üléséin és Bosznia- Hercegovina szakszervezete országos tanácsának tizedik plénumán elha­tározták, hogy Horvátország köny- nyííiparának egyes ágaiból 4500 munkást, Bosznia.-lHericegovinft üze­meiből 1500 munkást bocsátanak el, a többiek bérét pedig több mint 200 millió dinárral csökkentik. ,A dolgozók elszánt harcot folytat nak a titőista szakszervezetek ellen. A szakszervezeti gyűléseken a mun­kások jobb munka- és életfeltétele­ket követelnek, tiltakoznak a ke­gyetlen kizsákmányolás, a munka­nélküliség, a bérek csökkentése el­len. A francia gazdasági tanács jelentése Párizs. (MTI.) A francia gazda­sági tanács 85 szavazattal és 67 tar­tózkodássá! jelentést fogadott el, amely hangsúlyozza, hogy Francia- ország katonai kiadásai túlhalad­ják azt a színvonalat, amely a je­lenlegi helyzetben a gazdasági élet normális működésének megfelelne. A katonai kiadások a nemzeti jö­vedelemihez viszonyítva még soha­sem voltak olyan magasak béke­időben, mint most. A franci® gaz­daság annál nehezebben viselj, eze­ket a túlkiadásokat, mivel nagy be­ruházásokra volna szükség az újjá­építés és általában lakásépítkezés céljaira. Ezen a téren Franciaor­szág 20 évvel van elmaradva. Egy másik jelentés hangsúlyozza: a katonai kiadások a közeli hóna­pokban» általános áremelkedéshez vezetnek. II Pfasztirasz-kormány folytatja a görög hazafiak üldözését Szóf ia. (BTA.) PDsztirasz kormá­nya továbbra, is üldözi és perbe fogja a görög hazafiakat. Az athéni kerületi bíróság egy görög hazafit életfogytig tartó, egy másikat pedig öt évi börtönbüntetésre átélt, mert a polgárháborúban a népi hadsereg katonái voltak. Patrasz városában tömeges letartóztatásokat hajtottak végre ,,lázadó tevékenység“ címén. Újabb görög csapatokat indítottak útnak Hornéba Szófia. (BTA.) Alig két hete in­dították útnak Korea felé a 8. gö­rög csaipatszállítmányt. Az athéni rádió most közli, hogy a Koreában tartózkodó Cakalotosz monarchofa- siszta vezérkari főnök kívánságára újabb görög csapatok indultak Ko­reába. Tovább tart az ameribai acélipari ntnnkásoh sztrájkja Washington. (MTI.) 18 nap óta sztrájkol a 650.060 amerikai, acél­ipari munkás. Mint a „Reuter“ je­lenti, „semmi jel sem mutat arra, hogy újból megindulnának az új bérszerződés megkötésére irányuló tárgyalások.“ Truman elnök csütörtöki sajtóér­tekezletén közölte, hogy az acélipari sztrájk „igen komoly“ és már más iparágakban is érezteti hatását. A General Electric motorgyárnak tízezer munkása bérkövetelő sztrájkba lépett. Ez a gyár készíti az amerikai löklhajtásos vadászre^ ipülőgépmotorok 47 százalékát. Szovjet kórház nyílt meg Pekingben Junius 19-én új kórház nyílt meg Pekingben, amely szovjet orvosok vezetése alatt szovjet ápoló, gyógyszerész, laboratóriumi és röntgen-technikai személyzettel működik. A kórházat a kínai Vö­röskereszt támogatásával a szov­jet Vöröskereszt létesítette. A SzoTjetimíó újabb jegyzéket intézett a svéd kormányhoz Fokozódik a jugoszláv munkások harca a titóista szakszervezetek ellen ^PaMzáíldaL ★ vaszilij kornyilov koreai naplójából MÁR KOREÁBA érkezésem első napján hallottam a báterr koreai partizánokról. A partizánok a leiyázotf Délen már 1949-lben is tevékenykedtek és Dél-Korea mind a nyolc tartomá­nyában harci tevékenységet folytat­tak: három várost, hetvenhét me­gyét és kétszáznyolcvanhárom vá­rost tartottak, ellenőrzésük alatt. A kis CsecsZxudó sziget megerősített part irtán-erőddé alakult át. Igazi partizán köztársaság volt. Saját ön­kormányzattal, új renddel, népi tör­vényekkel. Itt alakultak meg és in­nen indultak hadállásaikba «z új ipartizáncsapatolc, itt jelentek meg a földalatti röpiratok, amelyeket mohón olvastak és mondottak el egymásnak Dél-Korea lakosai. Az amerikai megszállók nagy ka­tonai egységeket dobtak a kis szi­getre. Sok falut, többezßr házat gyújtottak fel, sokezer hazafit meg­öltek és többezretdrörtönbe vetettek. De a harc nem szünetelt. A lövöldö­zések és robbanások nem hallgattak el sem itt, sem máshol Dél-Koreá- b/m, hiszen a partizánok a hegyekbe menekültek és tovább folytatták a küzdelmet. 1949 KÖZEPE táján találkoztam először déjkoreaj partizánokkal a Koreai Egységes Demokratikus Hon­védők Frontjának kongresszusán. A küldöttek között volt egy törékeny, feketeszemü kislány, akit Iiim-nek hívtak. Kim elénekelte a partizán- dalt. Azután odaadta a leírt szöve­gel is. A partizán-dal szövegét mint legdrágább ereklyét őriztem tás­kámban. Csak nemrégen pusztult el egy tűzvész alkalmával... A győzelem örömteljes napjai virradtak fel Korea földjén. Hatal­mas harcok dúltak és az ellenség hátában ismét felélénkült a parti­zántevékenység. Nyomában felrob­bantak a hidak, megbénult az ame­rikaiak és liszinmanisiták hátában a közlekedés, betörtek a károsokba, megtámadták az amerikai helyőrsé­geket és kinyitották a börtönök ka­puit, ahol a demokraták sínylődtek. A lőszer, fegyver és élelmiszerraktá­rak levegőbe repültek. Az amerikai­ak és csatlósaik a hátországban is olyan félve járnak, mintha állan­dóan aknamezőkön lennének. KOREA TERÜLETÉNEK nagyob­bik része már örökre felszabadult az amerikai intervenciósok megszál­lása alól. Akik tegnap még hős par­tizánok voltak, ma már a békés ter­melés katonái. Beszéltünk sok ilyen volt partizánnal. Szó Kvan Binnel, aki felrobbantotta az amerikaiak Phen jan-környéki lőszerraktárát, Pák Szó liléi, a Szöuli diákkal, aki a Szöul-Smvon-i útvonalon vezette az ott működő harci osztagot. Mi­kor ezekkel az emlber ekkel beszél­gettem, Kim partizánnő iránt is ér­deklődtem. Nem tudtak róla felvi- lágo'sittást adni, de elénekelték aZ)t a dalt, amit oly sokáig őriztem. LEFORDÍTJUK ezt a dalt oroszra, hisz a szövege oly közel áll a szov­jet eniberek szívéhez, akik győzel­met boldogságot és békét kívánnak a hős koreai népnek. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A gyékényesi kavicsbánya vállalat­vezetőségének munkájáról A gyékényesi kavicsbánya dolgo­zói levelet küldtek szerkesztősé­günkbe, amelyben felhívták figyel­münket a bányában fennálló hiá­nyosságokra. A dolgozók a levelük­ben leírták »a bányaigazgató hely­telen magatartását, a pártszervezet és a dolgozókkal való rossz kap­csolatát. Szerkesztőségünk megvizs­gálta ezt az ügyet és megállapította, hogy a dolgozók helyesen látják a bányában lévő hiányosságokat. A bányában az utóbbi hetekben a munkafegyelem napról-napra romlik, nő az igazolatlan mulasztó sok, de eggben az ,.igazolt“ mu­lasztások száma is. Amíg május hó­napban egyetlen igazolatlan mulasz­tás sem volt, ezzel szemben junius hóntapbnn czideig már hét igazolat­lan mulasztás történt Hasonlóan növekszik az „igazolt“ mulasztók száma. Nem volt ritka az olyan na,p, mikor a bánya dolgozóinak lő—20 százaléka igazoltan hiányzott. A bá­nya vezetősége nem törekszik meg­teremteni a bányában a szilárd munkafegyelmet. Joszipovics István elvtárs, a bá­nya igazgatója ahelyett, hogy meg­követelné a szilárd munkafegyelmet, még maga. is hozzá járul annak lazu­lásához. Az igazolt mulasztások nagy részét személyesen engedélyezi másrészt pedig a telepvezetők, aki­ket ugyancsak ő bízott még azzal, hogy igazolt mulasztásokat enge­délyezhetnek. Az igazgató elvtárs nem vonja felelősségre az olyanokat, mint Horváth József iporrogszemt- királyi bányamunkás, aki junius 3-tói 16-ig maradt igazolatlanul tá­vol a munkahelyétől, vagy Biacs János ugyancsak porrogszentkirályi bányamunkás, aki két hétig maradt igazolatlanul távol. Az igazgató elv­társ ahelyett, hogy felelősségre von­ná az ilyen munkafegyelem lazító- lcat, ő maga is „elfelejt“ pontosan bemenni az üzenibe, már megtör­tént több esetben, hogy reggel nyolc óra helyett félkilerackor ment be. A bánya, igazgatója nemcsak a munkafegyelem megszilárdításáért nem harcol, 'hanem nem harcol az ellenség ellen sem. Erre fényes bizonyíték, hogy a kavicsbányában dolgozó szellemi munkások között olyanok vannak, mint Sánta iMifclós a bánya főköny­velője, aki a múltban Karcag pol­gármestere volt, mint »Horváth Le­vente segédkönyvelő, aki» horthysta főhadnagy volt. Kocsmár István bérosztályvezető, aki vasúti tiszt volt és sikkasztásért távolították el a vasútról, azután a Kaposvári Ma­gasépítési Vállalathoz került, ahon­nét pedig normacsalás miatt távolí­tották el. Vagy Nagyváradi Margit SZTK felelős, aki egy volt csendőr- tiszthelyettes leány3. Vagy Mikola György telepvezető, alti a múltban MÁ'V pályamester volt és mint ilyen »felpofozta a pályaínunkásokat.. Ilyen egyének vannak a gyékényesi kavicsbánya élén. Ezek övezetik“ ezek „irányítják“ a bánya ügyeit. A bánya pártszervezetének vezető­sége már több esetben felhívta az igazgató figyelmét az ellenséges elemek eltávolítására, de ő hallani se»m akart róla, sőt az egyik ilyen esetben azt a kijelentést tette, hogy ő a bányában az első kádere^ ős amíg ö ott lesz, addig változás nOin történik, addig ott lesz Sánta Mik-' lós főkönyvelő is. A párttal és a tömegekkel való kapcsolat (Mindez világosan visszatükrözi, hogy milyen az igazgató kapcsolat* a pártszervezettel, ezen túlmpnöleg a tömegekkel. A »pártszervezet véle­ménye őt n£in érdekli, enyhén (mondva a pártot semmibe sem ve­szi, de annál jobban hallgat az el­lenség szavára. A tömegekkel való kapcsolatára jellemző, hogy nem érdekli a dolgozók problémái, még kevésbé azok véleményei, javasla­tai. A dolgozók bírálatát elfojtja. Azért — írják a dolgozók leveliik­ben, — ha meg meri mondani va­lamelyik dolgozó az igazgató hibá­ját, azt elküldi a bányából. Mindezek a hibák még élesebben vetődnek fej, mert a kavicsbánya la Titó Jugoszláviájához alig két kilométerre fekszik. Az igazgató elvtárs megfeledkezett arról, hogy őnekik kétszeres erővel és követ­kezetességgel kell harcolni az ellen­ség ellen. Az igazgatónak ez a ina- ghlartása és álláspontja szöges el­lentétben van párkink politikájával, célkitűzéseivel. Megvalósítását nem Segíti, hanem nyílt an akadályozz3, ez meg is mutatkozik « vállalat gazdasági vonalán. Több mint 22.000 forint béralaptúllépése van a vállalatnak Ez nem véletlen jelenség, mert hiszen iKocsraár István nem lett jobb ember a kavicsbányánál, mint másutt volt, oft is lehetősége van arra, hogy megkárosítsa népgazda­ságunkat. Vájjon ilyen gazdasági vezető elő tudja-e segíteni munkájával ötéves tervünk sikeres végrehajtását és a» emberiség nagy ügyét; a béke meg­védését? Vetődik »fel ezek után a kérdés. Nem tudja. A tömegek nem hisznek benne és mindjobban eltá­volodnak tőle és előbb-idóbb az el­lenség karmaiba kerül. A kavicsbá­nya igazgatója fogadja el »a pártszer­vezet vezetőségének javaslatait és harcoljon az ellenség ellen. Szívlel­je meg Rákosi elvtárs útmutatását: „A gazdasági vezetésnek jó együtt­működése a pártszervezettel, vagy ennek az együttműködésnek a hiá­nyai pontosan visszatükröződik a termelés jó, vagy .rossz eredményé­ben.“ Tehát az igazgató sose feled­kezzen meg munkájában »a pártról a tömegekről, hanem úgy végezze munkáját, hogy népgazdaságunk erősödését és a dolgozó nép jobblé­tét segítse elő. Állandóan tartsa szemelőtt, hogy őt a párt, a dolgozó nép állította oda a bánya élére, de csak addig, amiig munkáját a párt és a dolgozó nép érdekében végzi. Hogyan hészül a kereskedelem a dolgozók jó ellátására? Széleskörű mozgalom indult a kereskedelemben a jó ellátás ér­dekében, melynek eredményei a boltokban is láthatók. A nagyke­reskedelem globálisan feltöltve várja a kiskereskedelem rendelé­seit- Kisebb hiányosságok mutat­koznak még, melyet fokozottabb gondossággal kívánunk kiküszö­bölni. Az árubőség feltétlen biz­tosítja az ellátást, ezért elvárjuk a nagykereskedelem­től, hogy jól dolgozó és jól tel­jesítő dolgozó parasztságunkat jól ellássa áruval. A kiskereskedelemben szintén készülődés, verseny alakult ki a gondos és figyelmes kiszolgálás ér­dekében. A Veszprémmegyei Nép bolt és a Somogymegyei Népbolt tapasztalatcserét rendezett Siófo­kon, hogy ezzel is biztosítsák a mvzgalom sikerét­A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalatnál 11 brigád alakult a tervteljésítés sikeres végrehajtása érdekében. Szaporodnak a munka­módszerátadások, melyék a jobb munkát biztosítják. A Terviroda már tervezi a kor­szerű áruházakat, ahol még bővebb választék fog a dolgozók rendel­kezésére állni. Siófokon korszerű­síteni fogjuk a bolthálózatot. így építjük tovább ötéves tervünk ke­retében a kereskedelmet. A balatonföldvári 63. számú bolt vezetőjének nagyobb gondot kell fordítani a rendre, tisztaságra. Kovács kartárstól nagyobb gon­dosságot vár dolgozó népünk. A marcali 13-as bolt elvitte a jó munka jutalmát; a vándor- zászlót. A siófoki 59. számú Népboltban Vend kartárs délután 4 órakor el­felejti kinyitni a boltot; kövessék a marcali 13-as számú bolt példá­ját. A mulasztó kartársaktól sokkal nagyobb gondot várunk, még len­dületesebb munkát kérünk a jól teljesítőktől; ezzel tartozunk dol­gozó népűnknek.

Next

/
Thumbnails
Contents