Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 SZOMBAT, 1952 JUNlUS 21. Végezzenek jobb felvilágosító munkát, éeljesítsék a hísottsertésbeadást Kadarkúton TANULTUNK A HIÁNYOSSÁGOKBÓL — MEGJAVÍTJUK A MUNKÁT Levél a tapsonyi gépállomásról velő munkába a jól teljesítő -dolgozó parasztokat, mozgósítsák a pártcso­portokat, tudatosítsák a gazdákkal a beadási kötelezettség teljesítésének fontosságát. Népszerűsítsék a jőlteljesítőket gyűléseken, Békeíharc Hírei tábláit, faliújságon keresztül és dobszó út­ján. Folytassanak kíméletlen harcot a kalákok és a velük szövetségbe lévő klerikális reakció és egyéb el­lenséges elemek ellen, alkalmazzák a hátralékosokkal, szem-ben a kárté­rítést, emeljék fel beadási kötele­zettségűiket 5—10 százalékkal, de ezt az összeget hajtsák is be raj­tuk. Mutassanak példát a község ve­zetői. Szervezzék meg úgy a mun­kát, hogy a félévi tervet, ® határidő leteltéig teljesítsék,, s ai második félévi terv teljesítését adósság nél­kül kezdhessék. Több segítséget a termelőcsoportoknak! A termelőszövetkezeti csopor- ] toknak nagy szükségük van mind a járási, mind a megyei mezőgaz­dasági osztályok segítségére. Ter­melőcsoportjaink még fiatalok, vezetőik tapasztalatlanok, nem szabad őket magukra hagyni. Segítséget kell nyújtani nekik a gazdaság vezetéséhez, a pénzgazdálkodáshoz’és a gaz­daságfejlesztési tervek elkészí­téséhez, a felvetődő problé­mák megoldásához. Ezt a segítséget elsősorban a já­rási mezőgazdasági osztálytól vár­ják. De nem úgy, ahogy azt a drá- vaszentesi tszcs tapasztalta. Még március hónapban adott be egy javaslatot a termelőcsoport a járási osztály véleményezésével a megyéhez, a múlt évről visszama­radó természetben kifizetésre vá­ró 1500 forintot kitevő munkaegy­ség kifizetésére. A személyesen átadott kére­lem és javaslat nem intéződött el a megígért háromnapos ha­táridőre, de még a mai napig Még csak nem is közük ennek okát. Azóta ezt a problémát már több alkalommal említettük meg, a né­ha hozzánk betérő megyei és já­rási • aktíváknak, de még mindig nem nyert elintézést. A járási osz­tálynál is felületesség tapasztalha­tó. Nem találják a jóváhagyásra beadott ütemtervet. Pedig bizo­nyára tudják, hogy a tszcs-k min­dennapi munkájához mennyire szükséges, hisz enélkiil még félig sem lehet jól dolgozni. Az új be­lépők behozott állataira az első részlet kifizetésére elkészített és beadott kimuta­tások tovább, mini három hé­tig a fiók fenekén lapultak és csak nagy keresés után »búj­tak“ elő. Fordítson a Megyei Tanács na­gyobb gondot az ilyen problémák megoldására, ne hagyják, hogy fontos kérdések hónapokig nem nyernek elintézést. Drávaszentesí Búzakalász tszcs. A község félévi hízottsertésbeadá- si tervét in ind össze S0 százalékra teljesítette. A lemaradás annak tud­ható be, hogy a községi pártszerve­zet és a tanács elhanyagolták a be­gyújtást, nem; végeztek népnevelő munkát a dolgozó parasztok között Megelégedtek annyival, hogy az év -elején ismertették gazdagyűlésefken ás tanácsüléseken a minisztertanács december 31-<i határozatát, ennél ^többet azóta sem igen tettek. Nem népszerűsítették a~ olyan dolgozó paraszt o-kai, mint Vörös Mihóim János 12 holdas és Nemes Fonó György 20 holdas középpa­rasztok, akik becsülettel eléget tet­tek beadási kötelezettségüknek. Nem leplezték le az ellenséget, nem leptek f®l következetesen. a -törvény szigorával velük szemben. EninUk tudható be, hogy a község­iben még ma is öt olyan kulák van, aki nem teljesítette beadási kötele­zettségét. A tanács most jelentette íel Újhelyi József 39 holdas kulá- 'köt, akjt a bíróság 14 hónapi bör­tönre ítélt- Ezt már régebben meg •kellett volna tenni a tanácsnak, „nem pedig halogatni, akadályoztatni vele a begyűjtést. Súlyos hiba volt az, hogy * nem­teljesítő dolgozó parasztokkal szem­ben sem léptek fel erélyesen. A kár­térítést kivetették ugyan Sándor Já­nos 19 holdas és Erics Henrik 18 holdas köz épipai-asztokra — akik még semmiből sem teljesítették be­adásukat — de a kártérítés össze­gét, már nem hajtották be rajtuk. A községi pártszervezet és a köz­ségi tanács változtassanak sürgősen munkájukon. Vonják he a népne­8 íopoÉi IMmeM felfel a begyűjtésre A minisztertanács határozata megszabja mind­azokat a feladatokat, amelyeket földművesszövet- kezeteinkneík, tanácsainknak végre kell hajtani a gabonabegyüjtés sikere érdekében. Földmüvesszó- veíikezeteinkre ezért nagy feladat hárul. Jó vagy rossz munkájktól függ a begyűjtés zavartalan biz­tosítása, amelyet csakis abban az esetben tudnak sikeresen megvalósítani, ha a községi tanácsokkal és a pártszervezettel karöltve végzik munkájukat és időben felkészülnek a begyűjtés csatájára. Megyénk földművesszövetkezeteí magukévá tet­ték ezt a határozatot: időben és jól felkészültek er­re a munkára. Ezt bizonyítja Toponár község föld művesszövetkezetének jó munkája is. A tárolási he­lyet — amely egyik legfőbb biztosítéka a begyűj­tés zavartalan menetének — már a múlt hónapban biztosították. A raktárjavításí munkákat befejez­ték, rendbehozták, kitakarították, a raktár fertőt­lenítését is elvégezték. A községi tanács segítségé­vel gondoskodtak arról is, hogy szükségraktárakat biztosítsanak, nehogy magtár hiányában zavar áll­jon be. Zsákokat is biztosítottak a begyűjtéshez. A meg­lévő zsákokon kívül a Termény forgalmi Vállalat -kölcsönöz 200 darabot a begyűjtés idejére. A szük­séges munkaerő is biztosítva van: a felvásárlók és az adminisztrációs munkaerő. Megismerkedtem a kombájnnal Nagy öröm volt számomra az a nap, amikor elő­ször kerültem a tahi gépállomásra dolgozni. Mind­járt megszerettem a gépet, nem féltem tőle, tudtam, ha a gépet rendesen kezelik, az visszahálálja száz­szorosán. A gépállomás dolgozói és vezetősége sok segítséget nyújtottak munkámhoz a kezdeti ne­hézségek leküzdéséhez. A munkában mindenkor becsülettel megálltam a helyemet, bebizonyítottam, hogy a női dolgozók a munkában is egyvonalban haladnak a férfiakkal. Jó munkám jutalmául a gépállomás vezetősége szakiskolára küldött Örkénybe. Itt az iskolán meg­ismerkedtem a kombájnnal. Most még ebből kevés van hazánkban, de az ötéves terv végére már sok­kal több lesz, ami könnyebbé teszi majd a dolgozó parasztság életét. Az aratás nagyrészét mi fogjuk végezni kombájnokkal. Ha hazamegyek az iskoláról, két elvtársnőt meg­tanítok a kombájn kezelésére, alkatrészeit megis­mertetem velük. Szeretném, ha több női dolgozó megértené, hogy mit jelent munkánk a szocializmus építésében és minél többen jelentkeznének trak­torosnak a gépállomásokra. Én igyekszem sokat tanulni, hogy ne hozzak szé­gyent gépállomásunkra, megyénkre. Kolecz Júlia a tabi gépállomás dolgozója. A tengődi állami gazdaság traktorosai verseny szerződést kötöttek A tengődi állami gazdaság fe­lelős traktorvezetői és traktorosai versenyszerződést kötöttek, ver­senyre hívták ki egymást. Ver­senyre hívták ki a Somogymegyei Tröszt és a vele párosversenyben álló Tolnamegyei Tröszthöz tarto­zó összes traktorosokat, A munkák mielőbbi elvégzése érdekében a versenypontokban vállalták í hogy traktoraik észszerű kihaszná­lásával 1400 hold középmélyszán­tásnak megfelelő talaj-, növényápo- lásí munkákat, továbbá aratást és cséplést fognak elvégezni. Az üzemanyagfogyasztást gázolajat, kenőolajat, gépzsírt 12 százalék­kal fogják csökkenteni. Gépükhöz beosztott női brigádvezető trakto­rosoknak — akik a traktorvezetési tanfolyamot elvégezték — munka­módszereiket úgy adják át, hogy azok egy év leforgása alatt, vagy tnég hamarabb, önálló, felelős ve­zetők legyenek. Ezeknek a feladatoknak a sike­res végrehajtása érdekében tervet dolgoztak ki, amit a következő­képpen kívánnak megvalósítani. A munkákat felváltva két müsxakban végxik, úgy, hogy a gépek naponta 22 órát- dolgoznak. Két óra alatt gé­peiket kétszer kezelik, a karban­tartást elvégzik. Munkagépeiket észszerű kapcsolással úgy üzemel­tetik, hogy egy menetben legalább két munkafázist végezzenek. Üres­járataikat a lehető legkisebb mér­tékig csökkentik. Munkaközben előforduló leggyakoribb hibák ki­küszöbölésére a traktorosok ál­landóan pótalkatrészeket tartanak maguknál, így a kisebb alkatré­szek kicserélése folytán munkaidő veszteségük nem lesz. A 12 százalékos üzemanyagmeg­takarítást pedig úgy kívánják el­érni, hogy munkagépeiket egy vontatóval viszik ki a munkaterü­letre, hogy ne kelljen minden mun­kagép kihozásáért külön-külön üresjáratokat alkalmazni. A% üzemanyagot a munkahelyen tárolják, úgy, hogy a tankolás mindenütt a tábla végén legyen. Hordóikat ilyen megosztás szerint helyezik el. A csúszógépekbe behelyezett gépzsírt a legtakarékosabban hasz­nálják ki, még pedig úgy, hogy a túlpumpálásból kibuggyanó gép­zsírt, ami egyébként kárbamenne — összegyűjtik, vigyázva arra, hogy fölösleges elszórás ne történ­jék. A beosztott női traktorosokat munkájukban állandóan segítik. Munkamódszereikkel, tapasztala­taikkal segítik tudásuk gyarapítá­sát. Megismertetik velük az ösz- szes mezőgazdasági gépeket, azok­nak kezelését, maximális kihaszná­lását. A leggyakrabban előforduló hibák kiküszöbölésére helyszíni kijavítására megtanítják őket. A tengődi állami gazdaság fe­lelős traktorvezetői, traktorosai ezt a vállalásukat szocialista ön­tudattal, pártunkhoz, kormányunk­hoz, népünkhöz való hűségből be­csülettel akarják teljesíteni. Pusztasícs János igazgató, Fontosnak tartottam, hogy so­raimmal felkeressem a Somogyi Néplapot, és tájékoztassam gépállo­másunk munkájáról, megyénk többi gépállomásait és dolgozóit. A mi gépállomásunk tavaszi kampányter­vét 71.2 százalékra teljesítette, ami egyáltalán nem mondható kielégítő eredménynek. Hibát követtünk el akkor, amikor n(m végeztünk kellő politikai jelvilágosító munkát, dol­gozó parasztságunk körében, a szer­ződéskötések idején; ez volt egyik oka lemaradásunknak. Körzetünk­höz tartozó termelőcsoportjainknál, nemi tudtuk biztosítani, a tervbe­vett területet, ígv a dolgozó paraszt­ság körében kellett volna több, és jobb munkát végezni. Gépállomásunk versenyre hívta ki a marcali gépállomást, s meg kell mondani, Ihogv messze lemarad­tunk mögötte. Elhatároz luk, bogy ebből okulva, gépállomásunk valamennyi dclgozója megjavítja munkáját. Segítjük a 'termelőcsoportokai, a növényápolási és a takarmány beta­karítási munkákban, sokkal jobban mint eddig tettük. Egyik legnagyobb szövetkezetünk a böhönyei „Szabadság“ termelő- szövetkezet, amelynek 140 hold ló­heréje van. Ennek lekaszálását úgy oldottuk meg, hogy rendelkezésükre bocsátottunk kellő mennyiségű fo- gatos kaszálógépet. A betakarítás idejére biztosítottunk egy kazalozót, így ia fogatolt naponta hárommal többet tudtak fordulni. Nagy feladat áll most előttünk. Felkészülni a nyári munkákra, az aratásra, cséplésre, belhordásra, tar- lóhántáiSrn, A tavaszi munkákról be­jött erőgépeket, traktoristáink mind kijavították, gépállomásunk 15 cséplőgépénél! kijavítása június 6-ra megtörtént. Azóta már kijavítottuk a bejáratás­nál észlelt hiányosságokat is. Ke­mény, elvtársias bírálatot kaptunk, felettes szerveinktől és azóta, min­den erőnkkel azon vágyunk, hogy munkánkat jobbá, eredményesebbé tudjuk tenni. Gépállomásaink dol­gozói ígéretet tettek arra, hogy a nyári kampánytervüket, nem a szé­gyenteljes utolsók között, hanem az elsők között fogják elvégezni.. Munkánkban nagy segítséget jelen­tene, ha az élenjáró gépállomások, sajtó útján, vagy levélben- ismer­tetnék velünk munkamódszereiket, javaslataikat, hogy azokat felhasz­nálva, mi is szép eredményekről számolhatnánk be. Elvtársi üdvözlettel: Borongicsi János agronómus. A simongáti Dózsa tszcs vezetősége fordítson nagyobb gondot az állat- tenyésztési terv teljesítésére Meglátogattam a Csoportot, hogy beindítsam a sajtószervezést. Az el­nök elvtárssal merni tudtam beszélni, mert kint volt a mezőn, az irodát zárva, találtam. Kíváncsiságból meg­néztem a baromfitelepet, hogy gyö- györködjem benne, s megdöbbentő kép tárult szemem elé: az egyhó­napos kiscsirkék százával vannak döglőfélben a telepen. A rengeteg kacsa, liba, a forró napsütésben, •víz nélkül ptheg. Az istállónál két embert találtam, akik a kocsikat várták, amelyek a száraz lóhert hordják. Beszélge­tés közben érdeklődtem tőlük, hogy mi van a sok kiscsirkével, miért engedik őket elpusztulni? Az egyik elvtárs így válaszolt: minek nyorn-^ ták a nyakunkra ezt a rengeteg állatot, ha már arra n.em gondolnak, hogy etelni is kell őket. Arra a kérdésemre, hogy intézkedtek e va­lahol ebben a dologban, az elv- társ, még nagyobb meglepetésemre, így válaszolt: a csoportban én va­gyok a párttitkár, már több esetben voltam a járási pártbizottságon és a járási tanácsnál, de nem akar senki segíteni rajtunk. Az 1500 csirkéből talán 300 darab ha van mindössze, de ha így megy tovább, rövidesen ezek is étien pusztulnak. Felkerestem a járási pártbizottságot beszéltem Nagy elvtárssal az ágit. prop. titkárral, aki fel volt hábo­rodva a csoport hanyagsága miatt és elmondotta, hogy erről nekik egy szót sem szóltak. Felhívta telefo­non a járási tanácsot, ott sem tud­tak a dologról. Nagy elvtárs azon­nal intézkedett, hogy gondoskodja­nak a takarmányról, mentsék meg a még meglévő állatállományt. Az én véleményem az, hogy na­gyon helyes lenne. ha illetékesek kivizsgálnák az ügyet és felelősségre •vonnák a 'mulasztókat, meri nem engedhető meg, hogy a termetűcso­port tm belül ilyen lélektelenül bán­janak az állatokkal, egyes felelőtlen egyének. i Pósa György szervező. A termelőszövetkezetek megkezdték az aprómagvak cséplését Termelőszövetkezeteink megér­tették a minisztertanács határoza­tában lefektetett aratás, cséplés és egyéb munkák határidőre való elvégzésének jelentőségét. A so- mogymeggyesi Petőfi termelőszö­vetkezet dolgozói 4 éjszakán ke­resztül fáradhatatlanul dolgoztak és elérték azt, hogy 10.5 kát. hold repcét learattak és az éjszaka fo­lyamán elcsépelték. Kát. holdan­ként 8 mázsás átlagtermés lett. Ezzel is biztosítani kívánják az aratás, cséplés sikeres elvégzését- A kányái Alkotmány tsz tagsága ugyanilyen jól megszervezett mun kával 5 kát. hold bíborheréjét le­aratta és elcsépelte. Kát. holdan­ként 3.5 mázsa termett, míg a köz­ségben a dolgozó parasztoknál 1 kát. holdon csak 3 mázsa termett. Dolgozó parasztságunk a kis par­cellákon jó megműveléssel is csak 3 mázsát tud termelni holdanként, ugyanakkor termelőszövetkezete­ink a nagyüzemi gazdálkodás alap­ján a fejlett szovjet agrotechnika alkalmazásával érték el kát. hol­danként ezt a szép eredményt. Mindjobban tudatában vannak dol­gozó parasztjaink, hogy a nagyüze­mi gazdálkodás sokkal előnyösebb mint a kis parcellákon való gaz­dálkodás. Horváth János Megyei Tanács tsz csoport­vezető. Szabotáló kulákokat ítélt el a csurgói járásbíróság Dolgozó népünk éberen őrködik államunk rendje felett, kíméletle­nül lesújt mindazokra, akik szabo- tálással és feketevágással hátrál­tatják építő alkotó munkánkat. A csurgói járásbíróság elítélte Pákos István csurgói kulákot, aki szabo­tálta a hízottsertésbeadást, 2 évi és'hat hónapi börtönbüntetésre, 1000 forint mellékbüntetésre, 4000 forint vagyonelkobzásra és a köz- ügyekfől való 5 évi eltiltásra. Ha­sonló bűncselekményért, szabotá- lésért megkapta méltó büntetését Polgár István szintén csurgói ku­lák is, akit 8 havi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre ítélt a bíró­ság. Nem teljesítette hízottsertésbe- adását Somogycsícsón Tímár Imre I kulák sem. Megérdemelt bünteté­sét ő sem kerülte el. A járásbíró­ság 1 évi és 6 hónapi börtönbünte­tésre, 1000 forint mellékbüntetés­re, 3000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől 5 évre való eltil­tásra ítélte. Ezek a példák is bizonyítják, hogy tanácsainktól és pártszerve­zeteinktől az eddiginél még sokkal fokozottabb munkát, éberséget kö­vetel az osztályharc éleződése.

Next

/
Thumbnails
Contents