Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁJUS 8. SOMOGYI NÉPLAP A kaposvári járási tanács szervezze meg jobban munkáját, hogy behozhassa a lemaradást A kaposvári járás begyűjtésében sok a tennivaló. Kemény és szívós felvilágosító monkára lesz szükség, hogy tervüket a félévben egészében teljesíteni tudják, behozva az első tej'vnegyed lemaradását is. A járás boromf iheadá-si kötelezettségének ebbsn a félévben április 30-ig 95.4 százalékig tett eleget. Tojásból elő- Ir'ísuk 5,675.250 darab. Leszállítot­tak 3,162.228 darabot, ezzel 55.7 százalékra tettek eleget az állammal szembeni kötelezettségüknek. Vágómarha-beadásból első negyed­évi tervüket 100 százalékig rendez­ték. Április hónapban azonban, nem ieftek eleget, a beütemezés szerint előírt mennyiségnek. A hízottsertés terv teljesítésében a járás az első negyedben is lemaradt, április hó napba,ni 1057 hízottsertéssel marad­lak adósai az államnak. A járásban a híxottsertéa• begyűjtésben élenjáró kösségek i Juta, Ráksi, Somogyszil, Kazsok és Bárdudvarnok. De szégyene az olyan község, mint Simonit», Törücske, Bőszénifn, Szenna, amelyek nem fet tek eleget kötelességüknek. A járási tanácsnak és a községi tanácsoknak jól meg kell szervez­niük a munkákat, hogy az első ne­gyedév lemaradását mielőbb ki tud­ják javítani. A kaposvári járásban nemcsak a begyűjtés munkáit kell szervezettebbé, lendül ölesebbé tenni hanem a tavaszi mezőgazdasági munkákat is sürgetni kell. Április 25-ig a tavaszi hazát, tavaszi árpát még nem vetették el. A cukorrépa, napraforgó, gyapot vetése befejezést nyert. A zabot is elvetették. Lema­radtak a kukorica, burgonya, lur cérna és a vöröshere vetésében. A tcrmelöcsoportok eredményejt az egyénileg dolgozó parasztok eredményei rontják le. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályának konkrét segítséget ]4ell adni -az olyan szégysnlefesen lemaradt községek­nél?, mint Attala, Ecseny, Felsömo- esolád, Hetes, ahol a községi ta­nács niem tudja a munkákat meg­szervezni és nemi tud élni a rende letekkel. A járás területén hanyag és felületes munkát végesnek, a jelentést -nem küldik be határ időre, Attala, Baté, Bőszémfa, Ka zsok, Kaposfő községek tanácsai. A községi tanácsok szervezzél meg a munkákat. A mezőgazdaság. álTudó bizottság és a népnevelők tudatosítsák a dolgozó parasztok kai, hogy csak a korai vetés adhat bő termést. Gazdagyűléseket szer rezzenek és ott dicsérjék meg az élenjárókat, ugyanakkor pellengé rezzék ki azokat, akik az ellenség hangjára hallgatnak és nem igye­keznek a vetéssel. A községi béke bizottságok kisgyűléseken beszél­jék át a dolgozó parasztokkal, hogy nekik most a magvak mielőbbi elvetésével, majd a jó növényápo­lással kell harcolni a béke megvé dóséért. A nő vény ápolási munkák szorgalmazását kössék össze a be gyűjtés "szorgalmazásával. MILLIÓS JÖVEDELEM Sztrelnyikovo orosz falu az .,Ogorodnyik‘‘ (kertész) kolhoz köz­pontja Kosztromától 7 kilométerre terül e]. Kő és faháziakból áll, főut­cáján kétoldalt nyírfák fehérlenek. Van klubja, iskolája, s itt van a kolhoz iroda is. A faluban villany világítás van. Az itteni kolhoz bőven ad nyers­anyagot a szovjet iparnak. A kolhozban az állattenyésztést gépesítették, ünitatók, takarmány- füilesztők vauinak, kiépítették az álakat a t a ka nn á n y szál 1 í tá sho z. A tehénállomány tiszta kosztromai fajta. A tejelő tehenek száma eléri a kétszázat­A „Kerlész“-kolhozban tavaly munkaegységenként 15 kilogramm burgonya és zöldség, 60 dkg tej és 3 rubel 20 kgpek készpénz volt a részesedés, a gabonát nem számítva. P. Zsírn-ov könyvelő számításai sze­rint a kolhoztagok pénzkeresete át­lagban legalább havi ezer rubel volt. Ennyi el lendő a jómódú kul­turált élethez. Minden esetre a bú­tor, kerékpár, hangszer, ruha és egyéb áru nem hever sokáig a bol­tokban. A falusi dolgozók joggal állapít­ják meg, hogy az élelmiszerárak leszállítása részben *z ő munkájuk eredménye. Vájjon menyivel járultak hozzá ehhez? 1957-ken, az első árleszállítás után az egy takar mányozott tehén­re cső átlagos tejhozam 2139 kiló volt a kolhozban. 1951-ben már el- * érte a 3775 kilót. A kolhoz ezekben az években sokezer mázsa tejtermé­ket és rengeteg tenyészállatot adott az államnak. Az állattenyésztés az elmúlt év­ben mintegy 600 ezer rubelt jövedel­mezett. A kolhoz összes jövedelme egymillió rubel volt. Marija Vasziljevna Sabuhima fö- ,fejőnő ezt mondja: — Jó érzés tudni az!, hogy én is hozzásegítem népünket az egyre javuló életihez. Emlékszem, volt olyan idő is, amikor állattenyésztő telepünkön a legjobb tehenek is csak ezier egynéhány liter tejet ad­tak. Most viszont vagy 4 ezer liter a fejési átlag. Én például a „Pa- noráma‘‘ tehéntől egy tejelési idő­szak alatt több mint 5 ezer liter magas zsírtartalmú tejet fejtem. Most arra törekszem, hogy .emel­jem valamennyi* rámbízott tehén tejhozamát. Mi, kolhozparasztok tiszta szívünkből hálásak vagyunk Sztálin elvtársinak, amiért oly szere­tettel gondoskodik a falusi dolgo­zókról. Hozzászólások a segesdi gépállomás pártszervezetének munkáját kiértékelő tapasztalatcsere­értekezleten Hogyan termesztik a gumipitypasigot a somogyszobi Úttörő tszcs-ben? A somogyszobi Úttörő te-rmelő- szöveítokezeti csoport tagsága meg­értette a gumipitypang termeszté­sének fontosságát. A -többi mag és -gyökértermés elérése érdeké­ben a gumipitypang termelés si­keres végrehajtása érdekéiben ver semyre hívták ki a nagyatádi já rás termelőcs-oportjait. A munkákban a következő agro technikai eljárásokat alkalmazzák 25 cm mély őszi szántásba ülte te­rvek, melyre kát- holdanként 160 mázsa istállótrágyát szórtak ki. Műtrágyából kát. holdanként 200 kilogramm szuperfoszfátot és 60 kilogramm pétisót tárcsáztak a földbe. Fej-trágyának 70 kilogra-mm nitrogén műtrágyát hagytak meg. Amikor a gumipity-pang első kéf három levele Megjelenik., 40 kilo­gramm, bimbói a kádárkor ped g 30 kilogramm nitrogén műtrágyát szórnak ki. Amit aztán gondosan belekapálnak a főidbe. flz ültetésre szánt területet állandóan porhanyósan és gyommentesen tartják. Ezeknek a ni unkák nők az elvég­zésére tárcsát, boronát és simitóf használnak. Elvégeztek a talajon két simitózást, egy dupla kereszt­hosszirányú tárcsázást és kétszer boronáltak, így laza és tápdús ta­lajt biztosítottak a növénynek. A gumipitypeng h degágya'it II mag megérkezése előtt elkészítet­ték. A magot a megérkezéstölj szá­mított 24 órán belül elvetették és előre elkészített ko-m-posztfölddel beiszitálták. A hidegágyakat rend szeresen naponta kétszer öntözik. A hidegágy földjét állandóan por- hanyóan és gyommentesen tart­ják. A gumipitypang öntözéséhez szükséges vizet előre elkészített tárolókban gyűjtik. Az így kezelt földbe április 6-án elvetett rorigót május 20-—26 között ki tudják ül­tetni, Az ültetést 6x30 as kötés­ben végzik el. Az ültetésnél 6—10 'szavas csomókat ver.-nek. Az ül­tetés után közvetlen megöntözik a töveket. Négyszer végeznek a területen -lókapáást -és ötször kézzel kapálnak. Az első kapálást 7, a másodikat 10, a harmadikéit 13, a negyediket 15, az ötödiket 'edig 15—16 cm mélyen végzik el. Ezt azért teszik, hogy a gyö­kérzet növekedését ezáltal nagy­ban elősegítik. A figyelőszolgálat feladatának végrehajtásáért Dergec György giT-minifirnangfelelöst tették fele­lőssé. A növényápolásnál felhasznál ják a fejlett agrotechnkai eljárá sokat. Ezeknek a módszereknek alkalmazásával vállalták, hogy -ka taszteri holdanként gyökérből tér melnek 8 mázsát, a magtermelés nél pedig 4 kilogrammos ered mé-nyt érnek el. Ezzel az ered ménnyel a- versenyből győztesen akarnak kikerülni. zscf 24 éves kélhelvi lakos. A mali­ban 2—3 hold föld jövedelméből, alkalmi munkából, kukkoknál ke­reste napi szűkös betevő kenyerét szüleivel egyiilt. Ezeket az éveket Pádár József elfelejtette, n?m akarja látni, hogy mennyivel más, mennyi­vel jobb, biztosabb élete, hogy mun­kájáért becsületesen fizetik. Gátolja dolgozó népünknek a bé­kéért, a szocializmusért folyta to ti harcát azzal, hogy a marcali állami gazdasággal kötött szerződést, amelyben arra vállalt kötelezettsé­get,‘hogy folyó év február l-től de­cember 31-ig időszaki munkát fog végezni a gazdaságban, nem tartotta be.*Megkésve március 17-én állott munkába és a munkaviszonyf ápri­lis 3-án önkényesen mßgsmüntetie. Ezért a tervbiincselekményért a marcali járásbíróság felelősségre vonta Pádár Józsefet és 3 hónapi javító, nevelő munkára ítélte, amely büntetést 15 százalékos munka'bér- csökkenfés mellett a marcali állami gazdaságban kell eltöltenie. • Cser József elvtárs a segesdi te­rületi pártszervezet függetlenített párttitkára elmondta: — nem sok­kal ezelőtt én is a gépállomás pari szervezetének propagandistája vol tam. Középfokú káderoktatásban vettem részt. A politikai 'iskolát egy ideig én vezettem, majd a terű let alapszervének párttitkára leltem. Elhanyagoltam a gépállomáson való oktatás fontosságát és így a politi­kai oktatásban lévő .elvtársaknak a száma megcsappant. Ez hiba volt, mert a termelésre való mozgósítás éppen ennek következtében volt ne héz, de ezen sürgősen változtatni fogunk. Járadi elvtárs, a gépállomás szer vező titkára a munkájukat a kö­vetkezőkben vázolta: — A megsza­bott feladatok végrehajtásának ki­értékelését ném tartottuk meg rend­szeresen. Sokszor egyedül dolgoz­tam. Egy személyben vezettem a könyvelési munkát is, a verseny ki értékelését is. Mindenre jutott idő, - csak éppen a termelési tervek végrehajtásának az ellenőrzésére nem. -Véleményem az., hogy ez így tovább nem mehet. A pártfunkcionárius végezze a párt által rá kiszabott feladatokat és biztos vagyok abban, hogy ha többet foglalkoztunk volna az elv­társakkal, akkor a tavaszi tervüket már 100 százalékra teljesítették volna. A legutóbbi párttaggyűlésen kommunista traldoristáink vállalták hogy a tavaszi tervet, a gépállomás határidőre, 105 százalékra fogja teljesíteni. Daru János elvitárs a barcsi járási pártbizottság szervező titkára fel- szólalásában, a vezetés kommunista módszerének elsajátításánál arról beszélt, hogy a járásuk területén a legjobb agronómusok, a gépállomá­sokon és termelőszövetkezetekben rendszeres előadási tartanak a so- ronlévő döntő termelési feladatok­ról. Megemlítette, hogy a darányi .és a ladi gépállomás agronómusaj tervet készítettek, mikor, melyik lermelőcsoportnál tartják meg rend­szeresen előadásaikat és így a ter­melőcsoportok párttagjai, a szakmai feladatokat tisztábban Iáit ják. Ná­lunk az a hiba, hogy a JB nem foglalkozott konkréten ezzel a kérdéssel. Megtörtént például az őszön, a vizvári termelőszövetkezetnél, hogy egy kataszteri holdra 50 kiló magot vetettek ej. A gépállomás mezőgaz­dásza nem adta meg a kellő segítsé­get, -a kereszt-hosszirányú vetéshez, a pártszervezet -vezetősége pedig nem ellenőrizte a munkát egyrészt, másrészt kevésbbé van tisztában a gazdasági kérdések megoldásával és ilyenekből komoly hiányosságokat szenved a szövetkezet, de a gé’pálio más is. És ebből eredt a nem lei elé gítő terméseredmény, pedig dolgozó parasztságunk meggyőzésének egyik lényeges részét képezi a termelő- szövetkezetek bő terméseredménye és a vele járó életszinvonal emel 1‘kedúse. Nekünk, a vezetőknek min den! a perspektívájában, fejlődésé ben, tudományosan és .politikusán kell néznünk, n, gazdaságvezetés kérdéseit is, ehhez pedig el kel! sajátítanunk a gazdaságvezetésnek kommunista módszerét. A szakve­zetőkkel végeztessük el saját, ter­melési fcladaiaiknt, ennek érdeké ben az idejében törtéjj-ő ellenőrzés s?l komoly segítséget tudunk fciyuj- la-ni munkájukhoz. A mi gépállomásaink pártszervezetei nem fordí­tottak kellő gondot a DISZ szervezet munkájára, nem bízták meg őket termelési fel­adatok elvégzésével. Egész munká­jukat abban látták, hogy kultúr­műsorral felléptek, politikai és ter­melési feladatokra nem mozgósí­tották a fiatalokat. A gépállomás pártszervezetei soviniszták. Nem akarnak átadni egy jó párttagot sem a DISZ szervezet veze[ésére. Ne­künk tapasztalatunk van, hogy ami­kor a Barcsi Fűrészüzemnél Porko­láb elvtársat tettük a DISZ szerve­zet élére, — ment a munka. Fela-1 dalunk, hogy pártszervezeteink ve­zetőit meggyőzzük erről a fontos kérdésről. A darányi és a ]adi gép­állomáson van eredmény már. A gépállomás DISZ szervezete bekap­csolódott a területi és a tszcs DISZ szervezeteinek munkájába, mely szintén komoly eredményeket fog jelenteni, a munkaerő szervezésnél, de a termelésben is. Pártszerveze­teinknek ezt kell továbbra is segí­teni — mondta Dani elvtárs. A hozzászólása további részében arról beszélt, hogy a járásuk területén dolgozó gépállomásokon egy női pártlitkár van. A területi alapszer­vezeteknél tizenkettő és hogy a já­rási bizottságnak, komoly munkát kell kifejteni, hogy még több nőt be tudjanak vonni a pártszerveze­tek vezetőségébe. Gajdos elvtárs, a kaposvári járási pártbizottság szervező titkára ezt mondta. — Nálunk az volt a hiá­nyosság, hogy a kádernevelést csak a káderesre bíztuk. Kijavítottuk hibáinkat. A káderne­velést hatáskör lista szerint végez ziik. A káderekkel való foglalkozást minden elvtárs reszortjához tartozó elvtársnál végzi. A szervező titkár, a párt titkárokkal, a mezőgazdasági osztály politikai munkatársai pedig a mezőgazdasági munkákat végző ipárt’vezetőségi tagokkal- foglalkoz­nak. Ugyanakkor elkészítettük a szocialista szektorok és a területi pártszervezetek vezetőségei részére, hogy melyik elvtárs kivel foglalko­zik területi munkájánál végző elv- társakka]. Gépállomásainkon is. Ma mír ugyan így foglalkoznak a, ká­der nevel és kérdésiéivel a gazdasági szakvezetés mellett, politikai mun­kát is végeznek azon keresztül, hogy mi -segítségükre vagyunk és a járási bizottság egy munkatársa, 'minden vezető káderrel állandóan- foglalkozik, így azok a termelési tervek végrehajtásának ellenőrzésé­ben sokkal jobb munkát tudnak kifejteni. Gépállomásaink pártveze­tőségei komoly -fejlődésen mentek keresztül. Egy példát említek meg, az igali gépállomáson, a legutóbbi vezetőségi ülésen a hanyag munkát végző traktorosokat felelősségre vonták, de konkrét segítséget is nyújtottak munkájuk elvégzéséhez, akik aztán megváltoztatták munká­hoz való viszonyukat — fejezte be. Piócza elvtárs a csurgói járási pártbizottság szervezési munkatár­sa beszámolt -arról, hogy az, iharosberényi gépállomás hanyag munkáját járási bizottsági ülésen tárgyalták meg. — Ennek ellenére sem javítja meg a gépállomás pártszervezete a munkáját. Nemi ellenőrzi a vezető­ség a termelési tervek végrehajtá­sát. A gépállomás munkájában a legnagyobb fokú szervezetlenség mutatkozik. Ellenőrzésünk folya­mán kiderült, hogy volt olyan trak­toros, aki 9 napig nem dolgozott semmit. Más esetben egy traktor mellett az ebédidőig hárman voltaik. Az ebédidő alatt azonban csak a vezető maradt ott, de az sem vég­zett termelő munkát. Gépe pedig üresen ment. A gépállomás pártve­zetősége hiányos munkájából adó­dik ez. Igaz, mi sem adtunk kellő segítséget nekik, ha haza megyek sokkal jobb munkát tudok végezni, mért az itt megbeszéltek, kölcsö­nös segítséget adott mindannyiunk­nak a közös feladatok, sikeres meg­valósításához, a többtermelésért a szilárd munkafegyelemért vívott harcban. A felszólalások után a pártcso- por* bizalmiak kérdését vetették fal, hogy ’helyes-e vagy nem helyes, hogy a brigádvezető elvtársak a pártcsoport bizalmiak, mint a ter­melésnél a legközvetlenebb vezetők. A vita eredményét és Birkás Imre elvtárs, a Megyei Pártbizottság szer­vező titkárának felszólalását a hol­napi számunkban közöljük. Állami gazdaságaink előtt nagy feladatok állnak most a tavaszi munkák megkezdésekor. A kedvező időjárással a munka is egyre sür­getőbb lett. A növényápolásban is egyre több munkaerő biztosítására van szükség. A munkaerőt állami gazdaságaink biztosítóitok is. Szí­vesen dolgoznak a leszerződött munkások, mert megyénkben min­den állami gazdaságában biztosít­va van a dolgozók munkával való ellátása. Nem éhbérért dolgoz­nak, hanem becsületes munkájuk után biztosítva van a családjuk egész évi megélhetése. Ma már nem kell kulapozni azért, hogy valahova munkába állítsák, megszűnt a mun­kanélküliség. Hazánkban egyre jobb, szebb és biztosabb a dolgozók élete. Es azt néhány munkás -figyelmen kívül hagyja akkor, amikor leszerződtet egy állami gazdaságnál, de a szer­ződést nsm tartja, be és minden in- ] dók nélkül önkényesen elhagyja , munkahelyét. Ezt t»Ue Pádár Jó- • A marcali járásbíróság 3 hónapi javító, nevelő munkára ítélte Pádár Józsefet, mert önkényesen elhagyta munkahelyét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents