Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

­4 Tóth Istvánná üdvözlete Kékestetőről Elvtársi szeretettel üdvözlöm munkatársaimat, a gyár összes dol­gozóját Kékestető gyógyintézeti üdülőjéből. Öröm tölt ©T, hogy ilyen gyönyörű helyről üdvözölhetem munkatársaimat, ahoi a dolgozók százai üdülnek ma, ahol 1945 előtt a tőkések, a nagy urak, mágná­sok dőzsöltek és élvezték az üdü­lő gyönyörű szépségeit. A muk- bam nekünk csink a munka jutott« ha megbetegedtünk, senki sem tö­rődött velünk. Ma, hogy a beteg dolgozó meggyógyuljon, szép gyógyüdülőkben nyer elhelyezést, amit köszönhetünk a Szovjetunió- maik és a páilt'nalk. Meghálálni mindezt csak úáy tudjuk, ha szívesen látunk mun­kánkhoz és fokozzuk a termelést, mert ha fokozzuk a termelést, gazdagabb lesz az’ország és min­dig több jut a magyar dolgozó népnek. Előre a szocializmusért és az ötéves tervünk sikeres befeje­zéséért, Tóth Istvánná fűrészüzemi dolgozó. ÖREGLAK ­a megye legjobb békeharcos községe Már a múlt évben kemény har­cot indítottak az öreglak« dolgozó parasztok és aiz öt békebizottsági csoport hígjai, hogy a megye te­rületén a békeharcban, a példa- mutatásban elsők legyenek. Har­cot indítottak a Megyei Béke-ro- da vándorzászlajáért, a „Megye Legjobb Békeharcos Községe" cí­mért. A legelsők között voltak az aratásban, cséplésben, a haza iránti kötelezettségek teljesí­tésében. Minden téren a párt és a kor­mány határozatait követték. Be­tartották a községi pártszervezet és a községi tanácstól kapott szempontokat, a tömegszerveze­tekkel is szorosan együtt dolgoz­tak. Á dolgozó parasztok, akik példát mutattak: az egéisz megye előtt bebizonyítottak, hogy a bé­ke tántoríthatalpam harcosai és az egész község becsületes dolgozói eigy emberként állnak ki a béke megvédése mellett- A legjobb ,,Bé- kebarcos község” címet V. hó 4-én megszerezték éis elnyerték a Békeiroda vándorzászlaját és így most Öreglak a megye leg­jobb békeharcos községe. Ünnepi nagygyűlésen a kultúr- otthoinban —• amely zsúfolásig meglát öntudatos, boldog, büsz-' ke parasztemberekkel, békeharco­sokkal — büszkén, a hazaszeretet lángoló lelkesedésével, a béke el­lenségei elleni mélységes gyűlöle­tük 'érzésével választották meg a hat új békebizottiság taglalt és így most 11 békebizottságí cso­port van a községben. A június 1-i béketalálkozóra lelkesen készülnek Tartottak már ö't beszámoló kis- gyűlést, ahol megbeszélték, hogy milyen eredményeket értek iel a békéért folytatott harc során a községben. Mit kaptak eddig az ötiéves tervtől, s meghatározták, hogy mit kell a továbbiakban »ten­niük. A küldöttválasztóí gyűlésre lelkesen készülnek. Egy dolgozó parasztasszonyt akar ny k küldöttnek megválasztani és már most számbaveszik, hogy ki a legérdemesebb a községben ar­ra, hogy beküldj'éik. A községi bókebizottsági fele­lős, Mezei Imre munka (fárs azt mondja: — A mi községünk gyű­löli ,a háborút, tehát azokat Is' akik háborút akarnak és jót tud­ják, hogy az amerikai imperialis­ták csatlósaikkal együtt nemcsak Koreát, hanem az egész világot köztük országunkat lis szeretnék egy ú(j, harmladik világháborúba sodorni. Ezért teljesíti a haza iránti kötelezettségét minden be­csületes ember a községben. Ezért vannak a községnek eredményei. Ezért nyertük el a Megyei Tanács vándorzász- Iaját is. Öreglak község békebizottságai­nak nevében a megye összes békebizottsági csoportjait kihívjuk versenyre. A növényápolási munkákra, a szemveszteség nélküli aratásra, a haza iránti kötelezettség gyors teljesítésére, a rendszeres béké- kksgyűlésak megtartására. Azok a községek, amelyek elfogadják ki­hívásunkat, a Megye: Bíikeirodá- ra< küldjék meg írásban, hogy on­nan hozzánk továbbíthassák azt. Öreglak község békebizottságai­nak példáját kövesse megyénk minden békebizottsága. Készülje­nek fel a megyei béketalálkozóra. Uj békebizottságok létrehozá­sával szélesítsék ki megyénk­ben a békemozgalmat, legyen megyénk minden becsületes dolgozója törhetetlen harcosa a békének. Készüljünk a béketalálkozóra eredményeink fokozásával, mun­kaversenyeink kiszélesítésével, bé- keműsztkok és békeőrségek ki- szélesítésével. Előre a béke még sokkal szi­lárdabbá tételéért, tervünk határ­idő előtti tejesítéséért, a béke­találkozó sikeréért. Schwerer Ferenc Megyei Békebizottság titkára. . NEGYVENMILLIÓ FACSEMETE SOMOGYI NÉPLAP __________ CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁJUS 8. Az Ujsze gedi Ál!ami Facsemetekert a munka gépesítésével elérte, hogy évente negyvenmillió facsemete felnevelésével segítheti er­dősítési tervünket. Sípos István, az üzemegység vezetője olyan íe- nyőmagvetőgépeí szerkesztett, amely negyven ember munkáját végzi és teljesen egyenletesen oszjja el a m;;got. Képünk a frissen kihajtott fenyőfacsemeték hosszú sorait ábrázolja, amint sorközi kuítivátorozóvai munkálják meg. A képen előtérben Sipos István. 'A tengődi állami* gazdaság munkájáról II Irgttbb gyógyító fé nyt a sunogtsárdí tóldmóvits- szövauezel gyüjtűüe Hazánkban egyre szélesebb te­ret foglal a2 orvostudomány, amellyel egyvonalban halad a jő gyógyszer és annak kelllő mennyi­ségben való előállíijásiai. Hogy gyógyszerellátásunkat biztosítani tudjuk, sok segítséget nyújtunk azza!l, hogy gyógynövényeket gyűj­tünk, ami most föidművesszövet- kezeteink fontos feladata a fém­gyűjtés mellett. Ennek jelentősé­gét megyénk földművesszövetke­zetei mindinkább felismerik és egyre jobban bekapcsolódnak a gyógynövénygyüjtésbe. Fontos feladatai közé sorolta a gyógynövény gyűjtésiig a somogy- sárdi földművesszövetkezet, ahol május 2-re felvásároltak 130 kiló fagyöngyöt, 168 kiló kankalingyökeret, 625 kiló vérehulló kecskefüvet, 769 kiló földibodza gyökeret és még sok egyéb értékes gyógy­növényt. Hasonl ó jó munkát végeztek a karádi földművesszövetkezetnél és a tahi földművesszövetkezetnél, ahol nem idegenkedtek az újtól, me/t tudják, hogy ezzel höizánk gyógyszerellátását segítik elő. Vannak azonban megyénkben olyan szövetkezet: ügyvezetők, akik nem tartják szükségesnek, hegy bekapcsolódjanak ebbe ia fontos és hasznos munkába- így példáu1' Csokonyavisontán, So- mogyjádon, Marcaliban, Somogy- íajszon. Az ügyvezetők még csak a gyógynövény-felvásárlókról sem gondoskodtak. Pedig a magyar gyógyszer nemcsak hazánkban igen fontos, hanem külföldön is nagyon keresett exportáru és sok­ezer ember életét menti meg. MUNKAVÉDELMI ÁLARC A leníngrádí munkavédelmi in­tézőiben újtípusú arcvédő álarcot szerkesztettek, amelyet az építők, fémmegmunkálók és vegyiparban alkalmaznak. Az álarc igen köny- nyű súlyú és anélkül, hogy a lé­legzést vagy a látást korlátozná, megvédi a dolgozókat az egész­ségre ártalmas külső behatásoktól. A tengődi állami gazdaság jó előkészületekkelpéldásan végzi a növényápolási munkákat. A gaz­daság dolgozói közel 500 hold nö­vényt kapáltak, illetve sarabol- tak meg. A növényápolás mél left komoly gondot fordítanak az állattenyész­tésre is. így a gazdaság a megyei állattenyésztési - versenyben az első helyezést érte el. Téjbeadási tervét minden nehézség nélkül Í35.5 százalékra telj esi (jetfe. Hogy az állattenyésztésben továbbra sem 'legyen visszaesés és tervét Termelőcsoportunk tagjai a ta­vaszi munkákból szinte hiány nél­kül veszik ki részükén. Az ered­ménye az lett, hogy május 4-re befejeztük az összes tavaszi nö­vények vetésiéit. A mák, cukorrépa, takarmány- répa, kömény, hagyma, gya­pot, szőlő első kapálását befe­jeztük. Örömmel írom meg, hogy mun­kaerőhiány nincs és nem is lesz. Brigád- és munkacsapatvezetőink szilárdan megállják a helyükét! és felvilágosító munkával magyaráz­zák meg a tagoknak a. munkák el­végzésiének a fontosságát. Munká­jában kitűnik a brígádvezefők közül Kísdeák István, aki szakérte­lemmel irányítja a brigádját a gyakorlati munkák sikeres meg- valósításában és segítséget nyújt a csóporttagoknak. Tejbeadásunkat 100 százalé­kon felül, a hízottsertés és a tojásbeadásunk it is teljesít©t- tük ebben a félévben. Baromfibeadásunkat eddig csak 3 százalékra teljesítettük. Ezt a ?ú­túl is tudja teljesíteni, nagyobb gondot keß fordítani az építke­zésre, ahol jelenleg hiányok mú­lta tkoanlsk, mert az állattenyész­tési terv a mostani építkezés sze­rint veszélyeztetve van. Javítani kei a, gépcsoport mun­káját is. A most lendülettel végző növényápolás további b'zli'osításá- ra szükséges, hogy a saraiboló és töltögető gépeket mielőbb elké­szítsék és munkába állítva bizto­sítani tudják a növényápolási ver­seny első helyezését is. ”yos lé maradásit azonban ebben a hónapban bepótoljuk. Tszcs asz- szonyaink vállalták, hogy a ház­táji gazdaságukban lévő baromfi­állományból tesznek eleget — amit a csoport visszatérít nekik. Állat állom ányunk szépen fejlő­dik, tehenészetünknél! la kezdet­ben volt hiba. A 'tehenek nem ad- ■t'-Jk tejet. A felülvizsgáláskor ki­derült, hogy az állatgondozó felelőtlen munkájából adódott ez. Azon­nal leváltottük és munkaegy­séget vontunk le tőle. Az eredmény az lett, hogy az új gondozó ma már naponta 60—65 liter fejet fej az előbbi 40 liferes átlaggal szemben. Nemcsak ia te­henészetünkben hanyag munkát végzőkkel járunk el így, hanem más munkáknál is. A fokozottabb politikai nevelő munka ás a fe­gyelmi eljárások döntően megvál­toztatták dolgozóink viszonyát a munkákhoz. Bertalan Károly a bálványosi Dózsa tszcs 'elnöke. Minden csoporttag résztvesz a munkában PHENJANBAN beköszöntött a ta­vasz■ Az óvóhelyek tetejét beborító kövek között kidugták fejecskéjüket az első zsenge füvek. A Tyed-ongan- ról eltűnt a jég, eleven hullámzásba jött a folyó. Az első madárkák, a meleg hírnökei már kora reggel oda- röpk&dnek a vízzel tel boiribatölcsé- rehhez és mohón tátongó csőrrel isznak. Koreában tavasz van. De q kék égen hirtelen felmer ajlarntk a repü­lőgépek. Az ellenség n°m akarja, hogy az emberek ürüljenek a ta­vasznak, melegnek, napfénynek- és a zöldelő mezőknek. A Tyedogan- ból kifogott halacska halálos méreg­gel van fertőzve. A gondatlan mada­rak, melyeknek csacsogása felvidít­ja az embert, pöttömnyi testecske* ikben a halál mikrobáit hordják, a napfénybe öltözött földeken pedig pestissel és kolerával fertőzött bak­teriológiai laboratóriumokban kite- nyészteit rovarok másznak. .4Z AMERIKAIAK ártatlan száz­ezrek életét rabolták el, milliók vé­rét ontották ki. Most a tavaszt akar­ják elrabolni. Azt akarják, hogy az emberek rettegjenek a vidám csör­gedező -patakoktól, a madarak éne­kétől, a tavaszi föld illatától. De nincs a világon olyan erő, amely meg tudná állítani n tavasz győ­zelmes beköszöntését, amely ki tud­Qamuz tylieiLfaíikati írta: Irina Yolk, a Lityeraturnaja Gazeta különtudósítója ná ölni az emberekből a szülőföld szeleteiének érzését. A tavasz végigsuhan a koreai föl­deken, de ebben az évben szokat­lan jelenségek kisérik' útját. Fehér köpenyekbe'öltözött fiatalok csapa­tai vizsgálna]; meg minden frissen csobogó patakot, fertőtlenítőszere­ket szórnak szét az ébredező földön, melyek te fogják győzni az ameri­kaiak által idedoibofl alattomos csú­szó-mászó, repülő halált. A baktérium veszélye ellen küzdő parancsnokság éjjel-nappal dolgo­zik. Phenjanbün a városi népi bi­zottság ajtaján egymásnak adják a kilincset az orvosok, az önkéntes egészségügyi csapatok tagjai. Min­den talpalatnyi földet éberen figyel­nek, hogy nem esnek-e újabb bak­tériumbombák. Ezeket nyomban ár­talmatlanná teszik, a rovarokat megölik. Egy lelőtt amerikai repülöőrnagy bizonyos- Dawys nevezetű ember jegyzőkönyvében a következő sokat jelentő mondat volt: „Koreában rö­videsen beköszönt a tavasz. Külö­nös tavasz lesz, milliónyi ázsiai ro­var tavasza," Akkor ez a mondat értelmetlen­nek tűnt fel, de most megoldódott. Ez az ember, akit Amerikában az egyik leghíresebb lökhajtású repülő­gép vezetőjének 1ártottak, kárvr- vendezően készült ledobni Koreára a férgekkel fertőzött bombákat. Azt az élvezetet sem tagadta meg ma­gától, hogy gondolatait [pl jegyezze. De <t-z őrnagy elpusztult gépével együtt. Ö is ugyanúgy elpusztult, mint az a soíkmillió féreg, amelyet ő és cinkosai hoztak Koreára. NEM RETTEGÉS, hanem nemes harag, az emberiességükből kivet­kőzött ellenség iránti gyűlölet -tölti el most a koreaiak millióit. Éjszakánként keveset alszanak a phenja-niak. Ismét megkezdődtek az embertelen bombázások, ismét a bombák keserű füstje tölti megfáz óvóhelyeket, ismét mentökocsik tül­kölnek a sötétségben. Sebesült, nyo­morékká vált haldokló embereket szállítanak. Mégis minden éjjel dol­goznak a nyomdászok; készítik a la-po-k friss kiadásait. A koreai Köz­ponti Távirati Iroda dolgozói a lé* giveszéhi és az időzített robbanó­bombák ellenére sietnek, hogy egye­nesen a tördelőasztalra■ tegyék az imént befejeződött bombázásról szóló legújabb jelentést, a legújabb amerikai keUVétlenségek véres ese­ményeit.' Reggel pedig a nyugtalanul eltöltött éjszaka ellenére mégis meg­jelennek a friss lapok. Az épségben maradt házak falán ott vannak a: újságok. Itt állnak meg egy pilla­natra a dolgukra siető munkások és a piacról hazatérő háziasszonyok. Olt áll egy öregasszony is, aid nfm ismeri a betűt, de mindent felolvas* nak, elmagyaráznak neki. Egy éke­sebb munkás ünnepélyes hangon olvassa azokról a gyűlésekről szóló közleményeket, amelyek a kilomé­terekben talán távoli, de szivükhöz oly közelálló Moszkvában, meg o# Szovjetunió többi- városaiban és- fal­vajban zajlották le. Lassan, kimér­ten, minden szót hangsúlyozva ol­vas. Egy idősebb nő liáziszőHes pa­rasztruhában, nagy szemekkel néz az olvasóra. Aztán könny borítja el a szemét és az ölőben a kisgyerme­ket, — legfiatalabb, egyetlen fiacs­káját — még közelebb vonja. A két idősebb elpusztult kolerában. — NE SÍRJ — mondja szelíden egy katonaruhás ffötal koreai nő. — Nem te vagy az egyedüli, akinek ilyen nagy bánata van. A népek meg tudják fékezni az- elvetemült banditákat. Hallod? — velünk van Moszkva, velünk van a nagy Sztálin velünk van a világ mindén becsü­letes embere. ■— Az egész világ háborog, mint a tenger — mondja egy öreg. — Es ha a tenger megindul, nincs olyan -szikla, amely ellen tudna állni a mindent elsöprő áradatnak. . . Senki sem tesz jel kérdést. Kele­ten szerelik a közmondásokat és meg tudják fejteni azok értelmét. E.s- mintha mindegyikük látná a tom­boló, haragtól miarajlá emberten­gert és a sziklát, amelyet a hullám­verés már annyira alámosott, hogy minden pillanatban ledőlhet­A VÁROS már régen felébredt. A munkások sietnek a homokkal, kavicsokkal megrakott talicskákkal, a feketén mßredezö lerombolt gyá­rakban mégis lüktet az élet és a parasztok a tavasz első termését hozzák kosaraikban. Az utcán sietve vonul az egészségügyi szakasz és cgy alacsony fiatal lány áll meg az újságolvasók mellett. — Kérem az oltási igazolványt — mondja parancsoló hangon. Az emberek a zsebükbe nyúlnak és előveszik a kis pecsétes karton- lapot. A lány elégedetten bólint és továbbmegy. PHENJAN FELETT — « büszke, legyőzhetetlen város felett — ra­gyog a tavaszi nap,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents