Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

__L SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPLAP TT7T \ Örök dicsőség és hála függetlenségiin k támaszának, a felszabadító Szovjetuniónak! ________________j MD P SOMOGYMEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGÄNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 80, SZÁM. ARA 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1952 ÁPRILIS 4. Április 4 — felszabadulásunk ünnepe Irta: GÁBRI MIHÁLY, a Megyei Pártbizottság titkára hét esztendeje, ezekben a ta­vaszi napokban űzte ki « diadalmas Szovjet Hadsereg hazánk háborútól, náci dúláslól rombolt földjéről a hitleri hordákat és lakájaikat, * magyar nép esküdt ellenségeit, * nyilas söpredéket. 1945 április 4-éa szabad lett az ország. Szabad, ami­lyen soha a történelem során még volt. A testvéri szovjet nép hős fiai leverték a magyar nép kezéről a bilincseket, amelyeket ellenségei kovácsoltak rá évszázadokon át a Habsburgoktól Hortlhyig. Április 4-ével történelmünk új korszaka kezdődött. Az elnyomás, a szolgaság és a nyomor évszáza­dai után a felemelkedés és a szabad­ság. a nemzeti újjászületés, a szo- oi üli sí a Magyarország építésének korszaka. A magyar nép szabadsá­gáért a hős szovjet katonák nagy áldozatokat hoztak. Számosán a leg­drágábbat, életüket adták hazánk feIszabadíIásóiért. A hősök kiöntött nemes vérétől virágzott ki mai éle­tünk minden szépsége. Ezért az év­fordulón a magyar kommunisták, do’gozó népünk milliói forró szere­tettel, mélységes hálával fordulnak * nagy Szovjetunió és a szovjet nép bölcs vezére, Sztálin elvtárs felé. A hálás magyar nép tíz- és százez­rei tisztelegnek ma a magyar nép szabadságáért életüket áldozó szov­jet hősök emléke előtt. Kegyelettel helyezik el koszorúikat a Gellért­hegyi szabadságszobornál, a vecsési szovjet hősi emlékműnél, Oszto- penkó kapitány szobránál. A kapos­vári. nagybajomi emlékműveknél és mindenütt, ahol vöröscsillagos ka- tonasirokban nyugszanak a hősök, akiknek sírjait szerelttel gondozza » nép. Magyarország 1945 áiprilis 4-e előtt kirabolt, ezer sebből vérző or­szág volt, melynek fiait az évszáza­dokon át tartó kizsákmányolás, a horthysta f ehéri error gyötöri, a hit­leri fasizmus és magyar cinkosai­nak rémuralma nyomorgatott, tize­delt. &la 7 évvel később szabad or­szág él és virágzik az egykori ro­mok helyén. Uj ország épült fel a régi helyén. „Urak országából, dol­gozók hazája“ lett, a magyar nép vrszága. Újlak a gyárak, az üzemek, ahová tízezrével kerülnek be az emelkedő élei útján felfelé haladó új munkások. Hazánk elmaradt ag­rár országból rohamosan fejlődő ipari országgá lett néhány év alatt. Újjászületett népünk a munkát be­csület és dicsőség dolgának tartja, forrón szereti hazáját, dolgozik, ta­nul, hogy felépítse országunkban szebb jövőnket: a Szocializmust. Öt­éves tervünk nagy célkitűzései, a sztálini vasmű, az inotai erőmű, a budapesti föraalalti gyorsvasul, a kaposvári textilmű lelkesítik mun­kásosztályunkat, dolgozó parasztsá­gunkat, értelmiségeink legjobbjait a tervért folytatott harcban. Április 4-re, hazánk felszabadulásának év­fordulójának tisz'eletére indított, szocislista munkaverseny ismét nagy lendületet adott a tervek tel­jesítésének. Megyénk számos üze­mében kiváló teljesí tmények szülét tek, mint pl. a gyékényes! kavics­bányában Mezei József brigádja 223 százalékos, csurgói lenüzemben Kiss M'árton Józsefné sztahanovista 179 százalékos teljesítést ért el. Útfenn­tartó Vállalatnál Ádám János április 4 tiszteletére 1&6 százalékot vállalt, 196 százalékot ért -el. Sánlosi épít­kezésen Friss Lajos sztahanovista kőműves brigádja ötéves tervét má­jus helyett március 20-án befejezte A tahi téglagyárban Kadaravek Fe renc 133 százalékos vállalást tett és 181 százalékot ért el. Társasgazdálkodás, gépállomás, fejlett kultúráiét viszi előre a ma­gyar paraszt újjászületését. Me­gyénk dolgozó parasztsága a Szov­jetunió élenjáró példája nyomán mindinkább tér rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ma már 11.491 család százezer hold földterületen folytat közös gazdálkodást a me­gyében. Napról-napra nő azoknak a dolgozó kis- és középparasztok­nak a száma, akik kérik felvételü­ket a termelőszövetkezetekbe. Dol­gozó parasztságunk nagy lelkesedés­sel végzi a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, melyek során alkal­mazza a fejlett agrotechnikai eljá­rásokat. Kupi Vendel somoggszili 14 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy jó munkával főbbet termel és ennek következtében több termény nyel járul hozzá az ország ellátásá­hoz, mint az eddigi évek során. Sá- moly Jánosné IS holdas középpa­raszt asszony felhívta a megye dol­gozó parasztasszonyait, hogy foko­zottabban vegyék ki részüket a be­gyűjtés munkálataiból. Kijelentette, hogy a tojás, a baromfi és tejbeadás teljesítése az asszonyok kötelessége- Vállalta, hogy saját beadási köte­lezettségét időben, mindenből becsü­letesen túlteljesíti. A laboratóriumokban, tudomá­nyos intézetekben, a tervező aszta­lok közölt és íróasztalok inepett megváltozott és új magyar értel­miség dolgozik a néppel, a népért. Kormányunk megbecsüli a szocia­lizmus építésén fáradozó értelmisé­gieket. Ezt a megbecsülést jut tál t* kifejezésre március 15-én, mikor a legjobbakat ,,Kossuth-díjjal“ tün­tette ki. Az 1952. évi KosSutlrdíja- sok között ott találjuk Danis Imré­nél, a Sétatér úti általános iskola taníitónőjét, megyénk kiváló neve­lőjét is. A szabadság meg terméke­nyítő levegőjében, a szocializmus építésében, a hatalmas »lkotások kikovácsolása tűzében előnyösen megváltozott társadalmunk minden dolgozó rétege újjáiformálódott, a legnagyobb érték az ember. Az em­ber látókörének kiszélesítését segíti elő a megyében a felszabadulás óta létesített 70 mozi, 139 ku^únház és m'ntegy 200 könyvtár, melynek olvasótábora ma már jóval megha­ladja a 20 ezer főt. A felszabadulás óta megyénkben létesített 20 álta­lános iskolába és 5 új középisko­lába lényegesen nagyobb számban járnak gyerekek, mint bármikor eddig. Április 4-ével a Szovjetunió a magyar történelem legnagyabb lehe­tőségét adta népünk kezébe. A fel- szabadulás után mindennapi mun­kánkban tapasztaltuk a barátság­nak, szeretetnek, önzetlenségnek ezer és ezer új megnyilvánulását. Az elmúlt hat esztendő alatt nem volt olyan jelen'ős eredménye a magyar népnek, melyhez ne járult volna döntő módon a Szovjetunió segítsége. Eljöttek hozzánk a szov jel nép legjobbjai' tudósok, sztaha­novisták, kv'lhozpa.rasztok, művé­szek és átadták gazdag tapasztala­taikat. Somogy megyében. 1950-ben kolhozparaszt delegáció, 1951-ben a szovjet mezőgazdasági szakembe­rek egy csoportja nyújtott jelentős segítséget a mezőgazdaság átszerve­zéséihez. Az elmúlt években 3 pa­rasztküldöttségünk számára vált le­hetővé, hogy személyesen a gyakor­latban tanulmányozzák a világ leg­fejlettebb mezőgazdaságát. Dolgozó népünk a szocialista kultúra reme­kein fejlődhet. A marxizmus-leni­ni-<mns klasszikusainak' Lenin és Sztálin elvtárs munkáját tanulmá­nyozhatja, olvashatja a világ leg­jobb szépirodalmi regényeit. Meg­nézhet olyan, eddig nem látott ki­vitelű szocialista tartalmú filme­ket, mint a ,.Berlin eleste“, „Távol Moszkvától“, ,,ÁZ amnycsíllag lo­vagja“. Gyönyörködhet az állami uráli népi együttes gazdag ének és táncművészeiében. Ki győzné felso­rolni mindazt amit a Szovjetunió­tól kaptunk? Ezek a sokoldalú ta­nítások lendítik nagy erővel előre fejlődésünket az élet minden terü­letén. ,,Alá kell húzni és tudato­sítani kell — mondotta Rákosi elv- társ — hogy népi demokráciánk sikereinek egyik döntő ösztönzője az a barátj segítség, melyért nem lehe­tünk eléggé hálásak a Szovjetunió­nak és akitől ez a segítség nem egy­szer kiindult. Sztálin elvtársnak. Előre látható, hogy ez a támogatás a következő években még növeked­ni fog és 5 éves tervünk jó végre­hajtásának, egész jövőnk építésének ■ez a segítség a legbiztosabb záloga.“ A Magyar Dolgozók Pártja ős Rákosi elvtárs történelmi érdem«, hogy a magyar nép élni tudott áp­rilis 4 lehetőségével. Pártunk, Rá­kosi elvtárs jelölte ki fejlődésünk minden szakaszában a feladatokat, muttetfía meg tazok megoldásának útját, tömörítette maga köré mun­kásosztályunkat, dolgozó népünket és vezette győzelemről győzelemre »két. Eredményeink annak tulajdo­níthatók, hogy a mi bölcs vezetőnk, tanítónk, Rákosi elvtárs jár előttünk s egye mb érként követi őt egész dol­gozó népünk. Elmondhatjuk, hogy soha ilyen egységes, soha ilyen erős nem volt a magyar nép. Soha nem volt ilyen elszakíthatatlan m kapcsolat a vezető és a tömeget között. Ez érthető is, hiszen ma *ggft adarnak vezető és a tömeget: « nép életének felvirágzását, boldog­ságát, erősödését. Ezt a virágzó életet akarják meg­semmisíteni az amerikai imperialis­ták a Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban. Ezért le­selkedik határainkon legádázabb el­lenségünk a fasiszta Tito és ban­dája. Ellenségeink mindent elkövet­nek, rágalmaznak, fegyverkeznek, orvul meggyilkolják a nép olyan ki­váló vezetőjét mint a görög Belo­iannisz elvtárs, nyílt agressziót al­kalmaznak, hogy ismét rabigába hajtsák a szabad, független népeket. Legutóbbi gaztetteik felülmúlnak minden képzeletet. Az amerikai im­perialisták miután koreai győzelmi tervük rendre meghiúsult, megindí­tották a baktérium-háborút. Fertőző rovarokat szórnak le Korea és Észak-Kin* területére, hogy pestist és kolerát terjesszenek. Mi abban a fegyveres küzdelem­ben, melyet a Szovjetunió, a fasiz­mus szétzúzásáért folytatott, s rnely- ■ek során hazánk is felszabadult, sem tudtunk számottevő segítséget nyújtani. De abban a harcban, mely az imperialista háborús gyújt ogatók ellen a békéért folyik, eredménye­sen helyt tudunk és akarunk állni. A szocializmus építéséhez békére van szükség. Ezért vesz részt egy- emberként a Szovjetunió vezette le­győzhetetlen békeláborban az egész magyar nép. A békéért harcolni annyit jelent, mint harcolni sza­badságunkért és függetlenségünkért, harcolni mindannak megmaradá­sáért éis. továbbfejlesztéséért, ami* építettünk az elmúlt hét esztendő alatt. Népünk úgy harcol, hogy jobban, eredményesebben, lelkeseb­ben végzi munkáját az üzemekben, hogy időben elvégzi a tavaszi me­zőgazdasági munkákat és túlteljesíti beadási kötelezettségét dolgozó pa­rasztságunk. Mindenki jobb munká­val erősíti a békefront bástyáját, a Magyar Népköztársaságot. A jobb munka mellett országunk határait, szabadságunkat, függetlenségünket keményen védj a népből származó és annak szeretetét élvező néphad­sereg. Most, felszabadulásunk évfor­dulóján mindenkinek világosan keU látni, hogy legalapvetőbb felada­tunk, erősíteni hazánkat, helytállni a béke frontján. Olyan erőssé, \e- győzhetetlenné kell tenni országun­kat, hogy képesek legyünk minden ellenséges mesterkedés határozott, kemény visszautasítására. Szebben, méltóbban nem ünnepelhetnénk áp­rilis 4-ét, hazánk legnagyobb nem­zeti ünnepét, mint hogy még kemé­nyebben részt veszünk a békéért folyitatott harcban és híven követ­jük hazánk legkiemelkedőbb béke­harcosát, Rákosi Mátyás elvtársat. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents