Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-12 / 9. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT, 1952 JANUÁR 12, Ás ENSZ politikai bizottsága január 9-i ütése A Politikai Bizottság január 9-i ülésének napirendjén a ,,kollektív intézkedések" bizottsága jelentésével kapcsolatban szovjet határozattervezet feletti szavazás szerepelt. A Szovjetunió javaslatai a Biztonsági Tanács periodikus ülésének haladéktalan összehívására vonatkoztak, hogy a nemzetközi feszültséget mielőbb meg lehessen szüntetni és intézkedéseket lehessen tenni a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezése érdekében. A Szovjetunió világos, konkrét és alapszabályszerű javaslatait az USA, Anglia, Franciaország és Brazília küldöttségei módosításokkal igyekeztek hatástalanítani. Legelsősorban törölni akarták a „kollektív intézkedések" bizottságának megszüntetésére vonatkozó pontot- Azt Is ßl akarták érni, hogy a szovjet javaslatból töröljék a „haladéktalan" kifejezést a Biztonsági Tanács periodikus ülésének összehívásával kapcsolatban a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezésében való közreműködésre. A amerikaiak fáradozásai azonban nem jártak teljes eredménnyeL 17—24 között volt azoknak a küldöttségeknek a száma, amelyek nem akarták támogatni az amerikai módosító javaslatokat Több küldöttség úgy fejezte ki tiltakozását, hogy nem vett részt a szavazásban. Végül is a szovjet határozattervezetre — az amerikai módosításokkal együtt — ötve- nen szavaztak, ellene senki sem szavazott, nyolcán tartózkodtok a szavazástól. A szovjet" küldőt ségek szavazatát A. J. Visinszkij elvíárs indokolta meg. Kijelentette, hogy a szovjet küldöttek legfőképpen azérj nem szavazták meg az amerikai módosításokat, mert azok elodázzák a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését, így tehát a* szovjet küldöttség arra a javaslatra szavazó t. amely ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, hogy hívjon össze periodikus ülést a nemzetközi feszültség kiküszöbölésére és az országok közötti baráti viszony megteremtésére. A szovjet küldöttség véleménye szerint, — bár a módosítások jelentős mértékben rontottak a javaslaton — ez mégis érvényben marad és a Szovjetunió mindent meg fog tenni, hogy a javaslatot megvalósítsa. Visinszkij elv árs megállapította, hogy jelentős eredmény a javaslat. bevezetésének elfogadása. Ugyanis éppen a bevezetés erősíti meg, hogy az alapokmány értelmében elsősorban a Biztonsági Tanács felelős a nemzetközi béke fenntartásáért. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS------------------------------------------------t------------Ny újtson több segítséget az alapszervezeteknek a nagyatádi községi pártbizottság Az elő: [ új .községi pártbizottságok nagy feladatok állanak. Ezt bizonyítja az is. hogy megyénkben mindössze négy ilyen párttbj-» zottság alakult. Mind a. négy olyan kézségekben van, mint Nagyatád, Marcali, .Siófok, Barcs, ahol több a lap szervezet van. Ezeknek a pártbizottságoknak iá feladatuk, hogy az újonnan megválasztott alupiszer- vezeti vezétökníek segítségei nyújtsanak , különösen tekintetűbe kell venni a kezdeti nehézségeket a munka megkezdésének első időszakában. Ezt megkívánja a vezetésben. irányításban az elvtársiaknak járatlansága és gyakorlati tapasztalatlanságok. Fontos szerep jut a pártbizottságoknak, hogy a hozzájuk tartozó alapS/Cn-ezeteket irányítsák és munkájukat ellenőrizzék, A párt- bizottságok jó, vagy rossz munkája nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy mennyire ihajtjuk végre megyénkben is ia 11. Pártkongresszus határozatát ■ A nagyatádi községi pártbizottsághoz összesen 1*2 t&lajpsziervezet tartozik. De anCg kell mondani, hogy a megválasztás óta az új vezetőség még a mai napig semmi segítséget sem nyújtott alapszervezeieinek. Á nagyatádi községi pártbizottságA föld műveléstíg j :s miniszter rendelet© a burgonya kötelező termeléséről A földművelésügyi miniszter az állami mező- és erdőgazdaságok miniszterével egyetértésben elrendelte, hogy a szántófödi művelés alatt álló , mezőgazdasági ingatlanok művelői kötelesek az Í951—52. gazdasági évben burgonyát termelni. A burgonyatermelési köíelezettsé- get megyénkén:' a. tavaszi vetésterv határozza meg. Az egyénileg termelőket összes szántóterületük figyelembevételével az alábbi mértékben lehet bur' gonyafermelesre kötelezni: Ha a szántóterület 5 holdnál kisebb, a burgonya kötelező vetés- területe a szántóterület 8 százaléka. Ha a szántóterület 5 holdat elér, de 15 holdat nem halad meg, a kötelező vetésterület a szántóterület 12 százaléka. Ha a szántóterület 15 holdnál nagyobb, de 25 holdat nem halad meg, a vetésterület a szántóterületnek 15 százaléka. Ha a szántóterület 25 holdat elér a kötelező vetésterület a szántóterület 20 százaléka. A burgonya ermelési kötelezettséget egyénenkint az előbbiek szerint megállapított mérték alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A termelési kö elezettséget úgy kell megállapítani, hogy annak alapján a község burgonyavetéstervének teljesítése biztosítható legyen. A termelőszövetkezetek, termelőcsoportok kötelező bugonya-ve- tés:erü!etét vetéstervük az állami gazdaságokét, továbbá a kísérleti és tangazdaságokét, valamint az egyéb mezőgazdasági állami vállalatokét pedig ütemtervük határozza meg. A szerződéssel termelt burgonya vetésterületét a burgonya kö telező vetésterületébe be kell számítani. Intézkedik a rendelet a jóminő- ségü vetőborgonya előállításáról is. Előírja, hogy a termelőszövetkezetek, csoportok burgonya-vetésterületük 15 százalékán, az állami gazdaságok annak 25 százalékán, az egyénileg termelők pedig 10 százalékán kötelesek nyárí-ül- tetésű burgonyát termelni. A rendeleit függeléke felsorolja azokat a községeket, amelyekben a tavaszi vetéstervben meghatározó# területen ipari burgonyafajtát kell termelni. Az ipari burgonya kötelező vetésterülete a termelő egész burgonya-vetésterületének 50 százalékát nem haladhatja meg. Az étkezési burgonyafajták közül az Ella fajtájút ebbe* az esetben ipari burgonyának kell tekinteni. A termelési kötelezettség mértékének megfelelő terűiéi beiilte- : éséhez szükséges — holdanként 12 mázsa — vetőburgonyáról és annak téli tárolásáról a termel° köteles gondoskodni.. A rendelet a továbbiakban a burgonya-vetés- tervek elkészí éséről intézkedik. A termelők 1952 február 10-ig a végleges tervet írásban megkapják, A rendelet külön szabályozza az ugyanazon termelő több községben fekvő ingatlanain a kötelező termelés kérdését és módot nyújt arra, hogy a iermelő egy községben lévő ingatlanain tegyen eleget teljes egészében burgonyatermelési kötelezettségének. A burgonyatermelés i kötelezettség teljesítéséért a termelő felelős. A termelő személyében történt változás esetén a terraelési kötelezettség Iteljesitéséért a régi és az új termelő egyaránt felelős. Mindegyik, köteles tényleges gazdálkodásának ideje alatt a szükséges munkát kellő időben, a jó gazda gondoskodásával elvégezni. A termejpsi kö elezetitség teljesítését a végrehajtó bizottságok elnökei ellenőrzik. Ame rikai szolgálatban álló kém ban da bűnügyét tárgyalja a prágai áüambíróság VSA-kémek a népi desmoheáeiákham Csütörtökön délelőtt 8 tagú amerikai szolgála ban álló terrorista kémbanda bűnügyének nyilvános tárgyalását kezdte meg Prágában a csehszlovák állambí- tóság. A vádirat rámutat, hogy a banda tagjai 1947 és 1951 között Csehszlovákiából Nyugát-Németoi-szágba szöktek, ahonnan az amerikai kémszclgála fegyverekkel, hamis. iratokkal, titkos leadókkal és pénzzel ellátott ügynökeiként tértek vissza Csehszlovákiába. A vádirat ismer e ése u!án a bíróság megkezdte a vádlottak kihallgatását. Az amerikai felderítő szolgálat újabb kén-csoportjának bűnpere kezdődőit meg a varsói kafonai bíróság előtt. Január 10-én a varsói katonai bíróság W. Bikulics, J Koj, P- Grieger, J. Baron és A. Planety. az amerikai kémszolgálat Lengyelországba küldött kémek tárgyalását kezdte meg» A vádlottakat a lengyel hatóságok 1951 áprilisa és októbere között tartóztatták le, törvényellenes határátlépés megkísérléséért. A vádlottakat diverziós kámtevé- kenvség folytatására küldték Len- í gyelországba. Johannes Dieckmann elküldte Bonnba a? össanémet választási tervezetet Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, január 10-én elküldte az össznémet választási fövény-tervezetet Bonniba, Rhlersnt’fc, a szövetségi gyűlés elnökének. Dieckmann kísérő levelében bé‘ jeleníti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népi kamará ja .a Kelelés Nvugat-Nérne'ország 5—5 képviselőjéből álló bizottságba, mely az egész Németországra érvényes választási törvényt tárgyalja majd mteg, Hermann Martent, a népi kamara alelnökét, Ottó Much ke mi" n is z t erei n ökbelvetiiest, dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettest, dr. Hans Loch minisztere1 n ök h e 1 y e lt e sl és dr. Leo Zuck jermann professzort választották .meg. Levele befejező részében Dieckmann kéri Ehlerset. javasolja, hogy a szövetségi gyűlés részéről is küldjenek öt képviselőt a közös bi" zöttságba, amely megtárgyalja a választási törvénytervezetet és a Német Szövetségi Köztársaság Adenauer kancellár 14 pontján alapuló .javaslatát. A helyi népi erők és a partixanoh nikere* harcai És*ah- én Dél- Vietnamban A vietnami hírügynökség jelentése szerint az Észak- és Dél-Vietnamiban! hadműveletet folytató helyi népi erők és a partizánok — » néphadseregnek az északvietnami arcvonalakon indított támadásaival összhangban — fokozzák tevékenységüket és kiszélesítik támaszpont" jaikait. 1951. október közege és december közepe között a helyi népi erők és a partizánok Dél-Vietnam Gia- dingh és Tayninh tartományaiban — Saigontól északra — 247 ütközetet vívtak » francia agres szór okkal. Ezekben a harcokban megsemmisítettek 1507 és megsebesítettek 167 ellenséges katonát, elpusztítottak vagy súlyosan megrongáltak sok ellenséges őrhelyet, elpusztítottak tíz motoros járművet és elstüllyesz" tettek négy folyami hajót. nak az eddgi tevékenysége mindössze abból merült ki, hogy egy pártlbizotilsági ülést tartott, amelyen megtárgyalták a pártbizottság tagjai a reszortok elosztását. Azóta másfél .hónap telt el, de ezidő alatt a pártbizottság egyetlenegy ülést nem tartott. Igaz, hogy egy esetben bizonyos időre ki volt tűzve a párt- bizottság ülésének időpontja, de ez az ülés is elmaradt, mert csak egy pártbizottsági tag, Tóth János elv- társ jeleni meg. Az ülés elmaradása a helytelen időpont kitűzéséből adódott, mert ugyanebben az időpont" ban tartotta az alapszervezet is vezetőségi ülését. A pártbizottság munkájának hiányosságai elsősorban Tászli János elvtársat, a pártbizottság titkárát, de ita-J’i« kívül a pártbizottság többi tagjait is terheli. Helytelen az, (ho.’-'v a pártbizottsági ülést egy időpontra tűzitek ki az alap szervezetek vezetőségi üléseivel. A pártbizottság ■tagjainak az alapszervezeti vezetőségi üléseken ellenőrzés és segítés szempontjából is részit kell venni. Az is ismeretes, hogy a pártbizottság tagjai az alapszervezetek vezetőségi tagjaiból tevődik össze és ez a tény szinte lehetetlenné teszi, hogy ta pártbizottság teljes lé\l\szám- mal tartsa meg gz ülést. • Akadályozta, a pártbizottság munkájának beindítását az is. hogy Tászli elvtárs a pártbizottság tágjainak tudta nélkül elment szabad* ságra és nem gondoskodott helyetteséről. Tászli elvtársijaik ez az eljárása arról tanúskodik, hogy lebecsüli vagy egyáltalán merni törődik a pártbizottság munkájával és nőm gondolt arra. hogy 12 lalapszervezeí vár segítséget a 'pártbizottságtól. De .nemcsak Tászli elütárs mulasztott ezen a téren, hanem a párt- bizottság többi tagjai js, akik másfél hónapon keresztül nyugodtan arra vártak, hogy mikor kapnak majd értesítést, hogy ülésre 'menjenek. vagy valami konkrét feladattal majd megbízzák őket. Ezt bizonyítja az is, hogy csak akkor tudták meg, hogy Tászli elvtárs Szabadságon volt, amikor már a szabadságideje létöltése után visszajött. Megállapítható, hogy a községi pártbizottság tagjai nem érzik át teljes egészében a párt által rájuk bízott feladatok nagyságát. ■Nem gondollak arra, hogy az 6 munkájuktól függ, hogy az alap- szervezetek szorosabbá tudják.-« fűzni kapcsoltjaikat a tömegekkel, ■tudják-« • őket mozgósítani ans, hogv erejükhöz mérten kivegyék részüket a szocializmust építéséből. A pártbizottság munkájának az ■egyik fokmérője az,' hogy az al*p~ sZervezdtek milyen inéit ékben Erősítik a Pártot és milyen mértékben mélyítik el a párttagság közök a pár\lfegyelem szigorú betartását. Mindezek a hiányosságok megkövetelik a községi pártbizottságtól, hogy a legrövidebb időn belül haladéktalanul . fogjon hozzá a műn- . kához és a fennálló hibák felszámolása érdiekéiben tartsa meg a pártbizottság -ülését. Ezen az ülésen dolgozzák ki az elkövetkezendő időre a munkateiwet és tegyen felelőssé elvtársakat a feladatok megvalósításáért. Így az alapszerveze- itetk több .segítségben részesülnek, hozzásegítik őket ahhoz, hogy minél előbb elsajátítsák a vezetés és irányítás taktikáját. Január 14-én fél 9 órakor, reggel a Pártoktsí ás Házában megtartandó tapasztalatcsere értekezletre jelenjenek meg. Hozzászólásra készüljenek fel az alap- és középfokú propaganda szemináriumvezetők. Városi Pártbizottság ágit. prop. osztálya. Á JUGOSZLÁV MUNKÁSOSZTÁLY HARCA A TITO-FASISZTAK ELLEN Jugoszlávia munkásosztálya az illegális Kommunista Pást vezetésével egyre ei&zántabban, szervezettebben és egységesebben harcol a Ti (o-fasiszták eilen, mind szorosabbra zárja sorait és felkészül •> nyílt, tömeges támadásra. A haditermelés és a fegyver- behozatal fokozása, az ország és a nép kifosztása megmutatta, hogy a fasiszta Tito banda ellen folyó mindennapi harc megszervezése és fokozása minden dolgozó létérdeke, Zeníca, Varosa, Lyubina munkásai jói tudják, hogy amikor szervezetten boj- kottáíják a termelést, a nép békéjéért, kenyeréért, szabadságáért küzdenek. A dolgozók 42 százaléka ezért marad távol nap mint nap a munkahelyétől. Ezért csökkentették a havi széntermelést 30.000 tonnával Szerbia és 57,000 tonnával Horvátország bányászai. A nagy iparí központokban, Kragujevacban, Borban, Belgrád- ban, Nísben és az egész országban az egyre súlyosabb életkörülmények, a munkaidő meghosszabbítása és a haditermelés ellen tiltakoznak az illegális forradalmi sajtó terjesztésével is, A békeharc jegyében csökkentették 25 százalékkal a termelést a szénipari vállalatoknál és sztrájkolt az elmúlt hónapokban 20.000 rakodómunkás az adriai kikötőkben. A Tito-Rankovícs banda hiába igyekszik a munkásság harcát a besúgó- és provokátor-hálózat kiszélesítésével, letartóztatásokkal és nyílt tárgyalásokon hozott ítéletekkel elnyomni, nem képes elgáncsolni a munkásosztály egységes és szervezett ellenállását. A jugoszláv munkásosztályt semmiféle terrorral nem lehet megfélemlíteni, A fokozódó kizsákmányolás és elnyomás csak meggyorsítja a felszabadító harc kifejlődését, a kipróbált és az új harci módszerek alkalmazdA tííóisták mesterkedései és provokációi fokozzák a munkásosztály fasizmus elleni gyűlöletét és forradalmi éberségét. A bori és irepcsaí bányászok letartóztatása és tárgyalása idején, 1951 szeptemberében Kreka bányászai 54 százalékkal, Bor bányászai pedig 30 százalékkal csökkentették a termelést. A jugoszláv munkásosztály szolidaritása, — az egységes akció előfeltétele — egyre általánosabbá és erőteljesebbé válik. A títóísták építkezési terveit alig 50 százalékra teljesítették. Horvátország faipara, amely 1948-hoz képest 50 százalékkal csökkent, csőd előtt áik A munkások lépíen-nyomon szabotálják a termelést. A fakitermelő területeken a szállítást végzi vasútvonalak 78 százalékát m egseirant sí t e jjték. Az illegális Kommunista Párt által vezetett, jugoszláv munkás- osztály, amely fel van vértezve a marxizmus lenínízmus fegyverével, legyőzhetetlen erővé vált, olyan erővé, amely a Tito-fasísz- ták elleni győzelmes harcban képes m ga mögé sorakoztatni Jugoszlávia egész népét. A Tito-banda a jugoszláv költségvetés 75 százalékát fegyverkezésre fordítja Az österreichische Volksstímtme írja: Titóék a napokban tettek közzé az 1952. évre szóló költség- vetési tervezetüket. Eszerint 282 milliárd dinár összegű költségvetési kiadásokból mintegy 21Q milliárd dinárt szándékoznak katonai jellegű célokra fordítani. A valóságban azonban még ennél is többet költenek fegyverkezésre, mert ebben az összegben nem szerepelnek az UDB és a széleskörű k fimhálózat fenn tartásának kiadásai. A költségvetési tervezet szerint 1951-hez képest 40 százalékkal növekednek a kiadások. A törvényjavaslat azonban nem beszél arról, hogy milyen forrásokból kívánják fedezni a megnövekedett kiadásokat. A Tito-band a a költségvetési kiadások mintegy 75 százalékát foiidiít;.jla fegyverkezési célokra.
