Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-24 / 300. szám

A levelezőmozgalom Pártunk és Népköztársaságunk belső demokratizmusának sarkalatos pontja A KOMSZOMOL-SZERVEZET BÜSZKESÉGE Estenként munkájuk végeztével tömegével keresik tel a kolhozparasztok a fémyárbia úszó kolhozklubokat. A )&. vezér ett kolhozkiubban minden­ki kedve szerint töltheti el szabad­idejét. Valamennyien jól ismerjük a ,,Vojkov“ kolhozklubhoz vezető utal“ — írja Szkvorcov elviárs, az orlovszki kerület kromszki körze­téből. — A klubban gyakran ren­deznek ifjúsági estéket, fiimbemu- ta.ókat (és könyvekről szóló meg­beszéléseket. Különösen nagy si­kerük van a színjátszó- és az ének­együttesek misoros estéinek. A klub tanulóköreit irányító tanító orvosok és technikusok is gyakran tartanak itt előadásokat és beszá mólókat. A kolhoz vezetősége, is­merve a klub hasznos munkáját és az ifjúság kultúrigényeit, elhatá­rozta, hogy új, az eddiginél nagyobb kuk.úrházat épít. A Bolsevik Párt nagy gondot fordí; a kolhozparasztok kulturá­lis fejlődésiére. A. kolhozrendszcr gyökeresen megváltoztatta a pa­raszti életet- Csupán az ÜSzbzbzK. falvaiban körülbelül 60.000 klub, olvasóterem és 10.000 könyvtár lé­tesült- Emellett számos mezőgaz­dasági kultúrháza és mozit építet­tek. A kolhozlsfnb a falu kultúrközpontja, amely el­viszi a tömegek közé Lenin-—Sztá­lin pártjának eszméit, a micsur.ni tudomány vívmányait és minden :éren elmélyíti a kolhoztagok mű­veltségét. A falusi kultúrintézmé­nyeknek igen nagy szerepük van <iz ifjúság nevelése terén is. A Komszomol Központi B zottságá- nak IV. teljes ülése utasította a Komszomol szervezeteket, hogy rendszeresen foglalkozzanak a klu­bokkal, az olvasótermekkel és a könyvtárakkal. Felada.ukká tette, hogy ellenőrizzék az otf folyó munkát, gondoskodjanak róla, hogy a helyiségek melegek, világosak és kényelmesek legyenek. A Komszomol szervezetek leg­főbb feladata a klubok eszmei szín­vonalának emelése. A szovjet nép és elsősorban a szovjet ifjúság a politikai 'és tudományos élet ese­ményeit nagy figyelemmel kíséri. A falusi klubokban minél több elő­adáson és tankörben tárgyaljuk me* az időszerű termelési és poli­tikai kérdéseket, a szovjet nép bé­keharcát, valamint az irodalom és művészet legújabb eseményeit. így válnak a kolhozklubok a falvak kulturális-felvilágosító közpon',fai­vá 'is a. Komszomol szervezetek büszkeségévé. A hároméves állattenyésztési terv sikeres vég­rehajtása érdekében a klubok ki­váló állattenyésztőket kérnek fel szakelőadások tartására, s ugyan­akkor kirándulásokat szerveznek az élenjáró kolhozokba, szovho- zokba és traktorállomásokra. A fiatalság szereti a dalt, a mu­zsikát, ki akarja próbálni erejét a sportversenyeken, meg akarja nrn látni tehetségét a színjátszás e_ rén. A Komszomol szervezetek te­hát ének- és zenekarokat, sport-, tánc- és egyéb körökéi- szerveznek a klubok segítségére. A Komszo­mol szervezetek igyekeznek min­den fiatal kolhozparaszt-lányt ős ifjút bekapcsolni a körök, illetve a csoportok munkájába. 4 gyakorta és rendszeresen megrendezett hangversenyek, s színielőadások a fiatal tehetségek seregszemléi, me­lyek elősegítik, hogy a falusi kul- túrcsoportok műsorainak színvona­lát rendszeresen emeljék. A falusi kulturális-felvilágosító munka tökéletesítése megköveteli, hogy jól képzett vezetők irányít­sák a klubokat és az olvasószobá­kat. A Komszomol szervezetek a legkiválóbb komszomol-ifjakat és Szafoaü Hiúság Filmszínház December 22 —24-ig KÍU.CZ3K KINCSE Szovjet film ______________ El őadások kezdete kőznapokon 5 és negyed H-kor, vasárnap 3, háromnegyed 6 és fél 8 órakor, PénzMrnyltás előadás előtt egy órával. leányoka: vonják be ebbe a mun­kába, akik állandó segítséget kap­nak munkájukhoz és tanulásukhoz. A klubok ifjú vezetői nagy lendü­letet adnak a kulturális-felvilágo­sító munkának. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szfálin elvfars 70. születésnapjá­éit előestéjén, 1949 december 20-án, „A népek közti barátság megszilárdításáért'* néven nemzet­közi Sztálín-díjat alapított. A Sztálin-békedíjat évente ítélik oda azoknak, akik — a világ bármely országában — a legkiemelkedőbb eredményeket értek el a nemzet­közi békeharcban. A khüníetettek Sztálin elytárs arcképével díszített aranyérmet és 100.000 rubel pénz­jutalmat kapnak. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége 1950 december 24 én, a nemzetközi Sztálin díj odaítélésére Kína, Franci ország Angii', Lengyelország, Romám2 és Chile demokratikus erőinek képvi­selőiből, valamint a Szovjet unió : (izéié/i tényezőiből nemzetközi bízót ságot lakítoti a Sztálin-bé- kedíj odaítélésére. 1951 április 6-án h f ország (Franciaország, Kínai Anglia, USA, Korea és Mexiko) békeharcának ér­demes képviselői részesültek ,,A sepek közti béke megszilárdítá­A falusi komszomolisták arra törekednek, hogy minden kolhoz­klub a kultúra melegágyává, az if­júság tanulásának, pihenésének és szórakozásának közkedvelt köz­pontjává váljék. sáért“ elnevezésű Sztálín-békedíj- bcn. A különböző nemzetiségű, különböző politikai, vallási felfogá­sú és társadalmi állású kitüntetet­tek cs)ak egyben hasonlítanak egy­máshoz: mindnyájan a népek köz­ti barátság megszilárdításának, a népek békéjének és biztonságának önfeláldozó harcosai. A nemzetközi Sztálín-békedíj új­ból kifejezésre juttatta a szovjet népnek a béke ügye iránt irányí­tóit következetes békepolitikájáf. A szovjet nép szilárd; n hisz a de­mokrácia és a szocializmus táborá­nak legyőzhetetlenségében és tud­ja hogy „a béke fennmarad és tar­lós lesz, ha a népek kezükbe ve­szik a béke megőrzésének ügyét és végig ki’artan k mellette“, A két évvel ezelőtt megnlspt iotí nemzetközi Sztálin-békedíj, I mely lelkes visszhangot keltett a Szovjetunióban és a halárain túl élő népek között egyaránt, megszilár­dította a népek békeakaratát és fokozta az egyre nagyobb mérete­ket öltő békeharc lendületét. A BŐSÉG FORRÁSA írta: N. Szerenko, a „Szovjetek Országa” kolhoz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának tagja KOLHOZUNK: a ,,Szovjetek Ors.zúga“, évröl-évre ff;ősödik és gazdagodik. Munka- és iejznslési lehetőségünket a szovjet államnak köszönhetjük, amely ölök és ingyenes használatra többezer hektót földet juttatott kolho­zunknak- Ez a föld az erőforrásunk és fejlődésünk alapja. Mindannyian igyekszünk minél tevékenyebben és mind jobb munkával részt venni a mezőgazdaság fejlesztésében, úgy a mezőgazdasági növények termesz­tése térén, mint megteremteni azokat a lehetőségeret, amelyek között az állatállomány gyorsan szaporodhat [k, s amellett hozama jelentősen nö vekedhßtik. Közös gazdaságunk nemcsak fö Idhöz jutott, Iranern a föld mfigmű- tmésésez is segítséget kap az államtól. A kolhoz földjein 13 hatalmas traktor ós 12 kombájn dolgozik, gépek végzik a talaj megművelését, « gcibonanemüek és ipari növénytk Vetését, a termés betakarítását és sok egyéb mezőgazdasági munkát■ A „SZOVJETEK ORSZÁGA” valóságos gabonagyár. Kolhozpa fasztpúnk minden évben gazdag gabo­natermést takarítanak be és sokszázezer piiő gabonáé juttatnak az álla­mi magtárakba. A szorgalmas és jó munka eredményeképpen az oszt­hatatlan alapok is állandóan növekszenek, évenként 150-—200.000 ru­bellel. s a múlt évben már 1,540.000 rubelre emelkedtek. A po-lhoz egyre fejlődik és azért tud nagyszabású termelési beru- hásásvkait eszközölni, imert több ágazató, jólfejlett kollektív gazdaságot teremtett meg■ A megossz ínvonalú földművelés mellett kitűnő eredmé­nyeket érünk el a, kollektiv állattenyésztésben is. Határidő előtt teljesí­tettük az állattenyésztés fejlesztésének hároméves tervét. Jelenleg 1200 tehén, 360 ló, 500 sertés, 5700 julv S000 tyúk ás 300 liba az állatte­nyésztő telep állománya, s ennek hozama jel&niős jövedelmet biztosít a kolhoznak. A JÓ MUNKA, a tervszerű kollektív gazdálkodás eredménye minden téren megmutat" kozik. Épül és szépül telepünk, öt év alatt villanyerűmü létesült, rd- dióközvetítő állomást kaptunk, nagy klub, szülőotthon, hárem más köz­épület, továbbá téglagyár, négy magiár, olajiilő, daráló, tehénistálló, két jiah-ákol, baromfitelep épült, számos mezőgazdasági eszközt és sóik faj- ('Műtőt vásároltunk. A közös gazdaság továbbfejlesztéséért nívóit harc nem lankad, ha­nem a jó eredmények még jobb eredményekre serkentenek bennünket, hogy minél gazdagabb legyen a bő ég forrása. Ebben a munkában a pártszervezet viszi a vezetőszerepet. A nárttagok a kolhoztermelés leg­fontosabb területein dolgoznak és személyes, példájukkal, lelkiismere­tes bolsevik felvilágosító munkával önfeláldozó és még eredményesebb *teljesítményekre lelkesítik a kolhoz parasztokat- így halad kolhozunk — egy a sokezer közül — a korrfnuinizmus feli. A NEMZETKÖZI SZTÁLIN-BÉKEDlJ MÁSODIK ÉVFORDULÓJA Táviratban üdvözölték Somogy megye kultúrotthon-igaz- gatóí, járási és megyei népműve­lési funke onáriusai forró szeretet­tel Révai elvtársat abból az alka­lomból, hogy a megyei kultúrott- hon-igazgatók taP3sztalatcsere «r- tekezletén évi munkájukat kiérté­kelték és a jövő év feladatait kije­lölték. Megyénk határán acsarkodó Ti- to-banda aljas provokációira, mi, kul úrotthon igazgatók is megkíván­juk adni a méltó választ azzal- hogy még fokozottabban foglalko­zunk megyénk dolgozóinak szocia­lista emberré való átnevelésével. Az értekezleten megfogadjuk nagy Pártunknak, szeretett vezé­rünknek, Rákosi elvtársnak és igé­re, et teszünk, hogy szocialista épí- ésünk hőse hez, Sztálinváros dicső munkása hoz méltókká leszünk az­zal, hogy munkánkat még tervsze­rűbbé tesszük, meglévő eredmé­nyeinket fokozni fogjuk. Erről az értekezletről küldjük kőszönetünkef Révai elvtársnak, hogy lehetővé vált számunkra, hogy a legszebb feladatok egyiké­nek, a széles dolgozó nép szocia­lista átnevelésének munkásai lehe­tünk. Somogymegyeí kulfúrotthon-igazgatók tapasztalatcsere értekezlete, ,,A szovjet ttép tudatéiba.» van erejének ős útja helyességének, meg.ugath'atatlan nyugalommal és a jövőbe vetett bittel foly­tatja nagy alkotó munkáját“. (Ilefrja elvtársnalk az Októ' 'béri Fanadalam 34. éivíorduló- ján mondott ünnepi beszédé­ből.) Régmúlt időkről regél a sztá­lingrádi sztyeppe, ugyanak' kor azonban beszél a szovjet nép ragyogó jövőjéről is. Mély megha­tottsággal gondolunk vissza a hősök' re, amikor sir halmok « a már csak­nem teljesen betemetett lövész árkaik és bombatölcsérek mellett vezet el utunk. A sztáiingrádkörnyéki pusz­iikon mindenütt 'megtalálhatjuk még a hatalmas ütköaßtek nyomait Ezen a tájon Sztálin nevével forr­ott össze a mult, a jelen és a jövő. A Volga-partoji álló óisti erődvárost nem egyszer mmtette meg már Sztá­lin. Az ő kezdeményezésére épült a ha- ’a'jnias sztálingrádi traktorgyár ée neki köszönhető, hogy az egykor ós­di, piszkos és poros Cáricin virágzó kertvárossá fejlődött. Verdun és Diinkirche n is átszen- viedle a háború poklát, ott is látha­tók még a lövészárkok, a rozsdamar­ta német ágyúroncsok és drót aka­dályok s a lob oda alatt szintéin lehet még találni repeszdaraboJcat. Ott azonban mindez „háborús ereklye" a. spekulánsok kesében- Ha jenki ,turisták‘‘ érkeznek, hogy meg­szemléljék az egykori csataterek ,látvány osságait“, a sipekulánsok dollárért háborús emléktárgyakat kínálgatnak a tengerentúli „vendé­geknek“. Sztálingrád, a hősi város, amely­nek harci dicsősége immár összefo­nódott a munka, a nagy alkotás di­csőségével. egészen más látványos­ságot tartogat a külföldi vendégek részére. A külföldiek a sztálingrádi hősök vérével megszentelt földön új. erőt merítenek a világbékéért vívott harchoz. Látták itten az új Kína. riáit és leéiinyait, találkoztunk koreai íjakkal, ar,gol bányászokkal, fran­cba, dokkmunkásokkal, magyar pa­rasztokkal és lengyel fémmunká­sokkal. — Hová kiiklik ezeket a trakto- -okat? — kérdezte a traktorgyárban a ki mii küldöttség egyik tagja.-— Kínába — felelt az üzem mér­nöke. — Arí a szállítmányt pedig — matatott más gépekre — Bulgáriáiba ■>s Magyarországra küldjük. Sztálingrád alatt a kommuniz mus ké't nagg építkezésének lehetünk tanúi és résztvevői. Sze­münk előtt épül a sztálingrádi viszi- erőmű és a Volga—Don csatorna. Az évit ők lelkesedése örömmel tölti el a szívet és azt a vágyat ébreszti filmes csoportunk minden tagjában, hóm/ mi is még lelkesebben végez­zük munkánkat és adjuk tovább az alkotás pátoszát. Anti kor -a cimlj-anszkajai vast.bc- ton-gát alapár ka közelében filmez­tünk, ogy alkalommal öt munkás merni fel a 35-méter magas torony­ba, ahonnan filmjelvéiteleinket szok­tuk készíteni. A toronyból csodála­tosan szép kéip tárult szemünk elé• i földnyeső gépek, a kotrógépek, a bulldózerek és a billenőszekrényes tehergépk&csik százai dolgoztak a munkaihelyen, a 15'ös számú zsi­lipnél lévő exkavátorok — a szovjet technika legújabb csodáinak — óri­áskarjai mozogtak. — Milyen nagyszerű ez, filmes elvtársak!. Ne vesztegessétek hát 'az időit. Vájjuk tőletek a jó filmeket — mondotta Iván Farfenov. Minden, ami már megvalósult és minden, amire törekszünk, vissza­tükröződik a kommunizmus gigan­tikus építkezéseiben. A Volga—-Don csatorna torkola­tánál, a 13mas számú z»ili\p közelé­ben dolgozik az ,,üs:trovsZkij“-ex- kaváiorbrigád, amelynek tagjai Kumszomol-ifjak. Ez a munkahely egyike annak a sokszáz munkahely­nek, ahol a kommunizmus épít kézé sernek munka-lázában új embertfpub kovácsolódik. javait Hudjakov brigádvezetö nemrégiben rekordteljesít­ményt ért el: egy műszak alatt 3 U5 köbméter földet mozgatott meg ES —1 típusú exkavátor jóval. Amikor eljutott ennek híre hocánk is, fel­kerestük a brigád vezetőt, hogy fil­men megörökítsük. Ivan Hudjako- vot az exkaivátorkezelő kabinjában lafáltuk, bár munkaidejét már órák­kal azelőtt ledolgozta. Éppen váltó­társát oktatta a maga új fogásaira. Részletesen beszámolt eddigi ta­pasztalatairól, sőt azt is megmondta váltótársának, hogy miképpen leh(t~ nf még ez ő csúcsteljesítményét is úl szár nyalni. Még olt voltunk, ami­kor Alekssej Kováratjuk a brigád­vezető útmutatása nyomán megdön­tötte a korábbi rekordot: egy mű­szak alatt már 3160 köbméter föl­det mozgatott meg. Késeibb Hudjakov és Kondratjuk az új munkamódszeieket átadla több más ex kanéi or kezelőnek is, így pél­dául Nyikolaj Lukinnak, aki hamar tosan túlszárnyalta mestereinek tel­jesítményeit. Ezidőszerint már nem­csak Hudjakov brigádja, hanem más brigád is az újabb csúcsered­mények színvonalán dolgozik. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója tiszteletére in­dult szocialista munkaverseny még tovább fokozta a munkalendületet. Ebben a felfokozott teremlő ener­giában ismét megmutatkozott, hogy Lenin—Sztálin nagy eszméi napról- napra mélyebben hatolnak be. a szovjet emberek tudatába s ez meg­sokszorozza erőiket. A munka az egész építkezésen most a legfelelősebb szakaszához ér­kezett: megkezdődött a cimljansz- kajai vízi erőméi zsilipéinek és turbi­náinak szerelése, üzembcheiyiezik az e’ső kész hidrotechnikai berendezé­seket is. A Volga—Dein csatorna medrét már végig kikövezték, a Csendes Don vize pedig Cimlfan- szkajónál új medrében hömpölyög most már a vasbeton-gát nyílásain át az Azovi-tenger felé­^ jilmoperátörök megörökítik még a Sztálin elvtárs szüle­tésnapja tiszteletére indult szocia­lista munkavers enyhén élenjáró dol­gozókat és az egyes munkahelyieken folyó munkát, hegy elkészíthessük a .,Volga—Don“ címéi színes filmet. Visszatér,ve Moszkvába, átnéztük a: eddigi felvételeket. Amikor ni' szontld.tuk az ismerős tájakat, az éipílkezés nagyszerű harcosait, az új élet hőseit ér. alkotóit, hatalmas lel­kesedéi! fogott el bennünket. Határ- tahn boldogság bemutatni a sztálini építkezésieket, ez alkotásnak azt a pálos-ód, amely Sztálin nevével im­már az eresz szovjet népet magával ragadja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents