Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-24 / 300. szám

Munkás-paraszt levelezik a prcletár közvélemény parancsnokai A Pusztakovácsi Kísérleti Gazdaság dolgozói becsülettel helytállnak a béke frontján A Meaőgamdasógi és Erdésseti Dolgozók Szakszervezetének megalakítása A Pasztakovácsi- Kísérleti Gaz- j •daság üzemi értekezletet íariotó! melyen valamennyi foglalkozási ág dolgozói resztvettek. Az ér ekez- let előtt is már a tehenészek az -elért eredményekről beszéige.nek, másik csoportnál a növendékek fejlődését dicsér.k. A juhászok fa- asztala cserét folytattak. A foga- osok a szép vetéssel dicsekednek, s ezután kezdődőit az értekezlet, melyen fény derült a gazdaság dol­gozóinak dicséret reméltó eredmé­nyeire. A gazdaság a vetési és őszi me­zőgazdasági munkákat befejez!e. A jól végzett munkáért a gazdaság 176.000 forint értékű C-j egyet, •ezenkívül minden dolgozó egy pár bakancso: kapott. A kollektív szer­ződésben biztosítod terményjá- arandóságot minden állandó doígo- -zó megkapta. A jó ' munka eredményeként a -gazdaság leadott a közellátás ré­szére főbb terményekből 60 vagon kenyérgabonát, 30 vágón é kezesi burgonyát, 15 vágón cukorrépát, 2 vágón napraforgó:, 250.000 liter te­jet, 150 darab zsírsertést, 130 da­rab szarvasmarhát- 15 mázsa b r- kagyapiut és 25 vágón dohányt. Kiváló eredményeket ér ek el az állattenyésztésnél is. A szaksze­rű gondozás és takarmányozás mel­lett érték el azt, hogy a jerke bá­rányok 3 kilóval, a kos-bárányok 4 kilóval voltak az előírt súlyátla­gon felül. Győréi Ferenc juhász ki­váló eredményeiért 750 forin- ju­talmat kapott. Versenytárs*, Fehér Vendel, a bárányok szakszerű gon- -dozása eredményeként 105 száza­lékos elleni átlagot ért el. A jutal­mat ö is megkapta. A súlygyarapodás annak köszön- he ő, bogy az abraktakarmányt pontosan adagolták és keverték. A tehenészek 160 liter tejjel töb­bet fejtek november hónapban, mint át’agosan az előző hónapok ban. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez nagyban hozzájárul a szeszgyár1 ól kapoj. moslék helyes ■felhasználása. Az egyedi takarmá­nyozás mellett tehát november hó­napban tehenenként átlagosan 2 literes napi emel­kedést értek el. A munkafegyelem további szilár­dítása lehetővé teszi, hogy a gaz­daság az ö éves terv végére min- .2gazdasággá fejlődjék. A gazdaság az elmúlt «évben épített 100 férőhelyes tehénisíállót, egészséges munkáslakásokat, gép­műhelyt és gépszínt Jó ivóvízű kutakkal látták el a gazdaságot. Kijavítottak és átala­kítónak több közpon i lakást, iro­dahelyiséget és felszerelték a szeszgyárat, A gazdaság újabb 100 munkást toborzott, akiknek jól végzett mun­kájuk u án biztosi vá van a maga­sabb életszínvonal, a fejlettebb kulturális, békés élet. A pusztako­vácsi kísérleti gazdaság dolgozói becsületei állták meg helyüket a béke fron ján. Ez azonban nem szabid, hogy el- b zakodofságot keltsen a dolgo­zókban, merf még harcosabb mun­kával, a munkafegyelem további szilárdításával még magasabb ered­ményeket érhetnek el. Az elkö­vetkezendő időkben tartsa felada­tának minden dolgozó, hogy jó kezdeményezéseit tapasztala;csere formájában adja át többi dolgozó társainak. A gazdaságban eléri eredmények munkamód­szerét ismertessék más szocialista szektorokkal is Ne tartsa meg a gazdaság belső titkának a helyes kezdeményezést, mint pl. a juhászok úgy tud. ák el­érni a négy-öt kilogrammos súly­gyarapodást, hogy a takarmány összetételét a kővetkezőképpen A t?rmesset nagt) termében Égő szemünk a jövőbe néz. Hó takar mindent fehéren, Esküre lendül millió kéz. Edzett kezrok. munkás öklök, üj munkára, készen állnak, így felelnek sok gaztettre, így élnek ők a hazának. Dalol ni ó's keleti szél, üj eszmék tüze lángol, .4 nép nemes harcokra bél. Lehullik ct szennyes fátyol Szemünk lát könnyű felleget Ruhánkat nem tépi vihar, ő nékünk hoz üj szellemet, .4 nép ünnepelni akar. Látom, nagy ünnepi díszben Somogy dombjait, falvait. Uj ének kél völgyön, hegyen Fényben látom Kreml falait. eszközölték: zabból 10, árpából 10, kukoricábó1 10 és olajpogácsából is 10 százalék. Ezenkívül minden állatra számítanak 20 százalék le­gelőt, majd a többit szálasíakármá­nyokból porolják. Igen helytelen, hogy van még nagyon sok ilyen helyes kezdeményezés, amit „egye­lőre" nem ak r a gazdaság agro- uómusa elmondani, mert hát akkor a gazdaság lemarad a versenyben. Körkinccsé kcü tennünk • a tudást Nekünk az a véleményünk: sok­kal több segítséget nyújtsunk a szocialista szektoroknak és ezt az agronómus elv:árs is érezze át! Úgy kell hasznosítani tapasztalatát, mini*. Pioker Ignácz elvtárs, aki 4 szt hánovistá-t nevelt saját mun­kamódszerével, Közk nccsé kell tennünk a udást, hogy azt a dol­gozók szülés tömegei hasznosítani tudják. Az átadó t tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak dolgo­zóinknak egyes kérdések megoldá­sában. A pusztakovácsi gazdaság biztosi va van ilyen szép eredmé­nyek, ilyen munkafegyelem és ver­seny szellemében, hogy továbbra is élenjárjon, dolgozó népünk hasz­nát cs a béke ügyét szolgálja. Szikrázó fényében jó atyánk. Hozzánk szól, ifjú nemzedék- Városok, falvak és tanyák, 3 múltat mind átsZenv&dék. Felszabadult Ős földeken, Ezer traktor szánt, dübörög. Fent, fent a magas hegyeken Szén hossza)! ömlik, hömpölyög. öreg földünk örömében. Átadja rejtett kincseit. Munkáinknak nagy hevében Költő szül i új verseit. Emberi szív forrón lüktet, Feltört érzés heve alól, Az új ifjúság, forrongó Tömege tüntetve dalol. ünnepi ritmus járja át Edzett s forrongó szívünk Sztálini korszak hajnalát Ünnepli ma boldog népünk. Tölli József. SZTÁLIN NEVÉVEL ÉPÜL A VILAQ Az egész ország dolgozói felajánlásokkal, tnbbtermeléssel, a be' gyűjtés száz százalékos teljesítésével készültek Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára. Ficntxd. levelezőnk verssel ünnepli tanítónk, Sztálin elvtárs születésnapját. Az attak! „Béke64 termelőszövetkezeti csoport munkája Attahü- községben 1950, decem­berében 17 dolgozó parasztcsalád 135 hold földön alakított termelő- csoportot. Ezek a dolgozó parasz­tok a jobb élet útjai választották, szén eredményeket is értek el. Az évvlégi jövedelemelosztáskor egy munkaegységre búzából 4.85, árpából is, zabból is 1.99, kukori­cából 7.2, szénából 0.75, burgonyá­ból 2.60 kilogrammot oszto-tak ki. Vörös József és családja meg­dolgozott munkaegységeik után kapott búzából 16.5, ár­ából 7.64, kukoricából 24.52, urgonyából 8.89 mázsát és pénzt. Horváték a megdolgozott mun­kaegység u nn búzából 4.45, árpá­ból, zabból 2.48, kukoricából 6.74, burgonyából 2.36 mázsát kaptak és még készpénzt is. Lehetne felsorolni még jónéhány példát, amelyek a term«íőcsoport magasabb jövedelmezőségéről tesz­nek tanúbizonyságot. A csoport kenyérgabonából többet takarított be, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok átlagosan. Burgonyából és cukorrépából is jóval magasabb volt a terméseredményük, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. így nagyobb jövedelmet tud adni a termelőcsoport, biztosítani taáfai- nak, minf amennyi az egyénileg dolgozó parasztok évi tiszta jöve­delme. Azonban az eredmények mellett hiányosságok is vannak Ezeknek egyik oka a tapasztalat- lanság, másik pedig az, hogy egye­sek az alapszabályt figyelmen kívül hagyják. így történt meg, hogy Nagy János volt csendőr, aki természetesen ma is gyűlölt ellensége a becsületes dclgo- zókn.-k, a csoport tagja. Rábízták a munkaegység jegyzé­sét, amit több esetben eltussolt. Natfv Jánost már egyszer, mint a csoport belső ellenségét kizár;ák. de Nyirő Imre opportunist a módra, megalkudva újra visszavette, és a jövedelemelosztásnál mindent úgy megkapott, mint a többi dolgozó. Nem véletlen, hogy zúgolódik a „Béke“ csoport tagsága. Követelé­seik jogosak. Tudják, hogy a volt csendőr az egész dolgozó népünk ellensége. A csoport elnöke nem lépett fel erélyesen a rendbontók ellen, ezért maradt kapálatlan hat hold kukorica. Nagy János keze ide is elérj. Hiba van a csoporton belüli de­mokrácia körül is. Nyíró Imre — a csoport elnöke — legtöbb eset­ben önkényesen hozott határozatot A rossz vezetésben, a befura­kodott ellenség aknamunkájá­ban rejlik a munkafegyelem lazasága. A csoport tagsága erélyesen lép­jen fel minden önkényeskedés, min den opportunizmus ellen. A tagság hozzon határozatot egyes felada- :ok elvégzésére^ ez üzemfervet; ko­szi se el. Az egyéni felelősségre pedig sokkal nagyobb gondot for­dítsanak. Érezze feladatának az elkövet­kezendő időkben minden tag, hogy az állammal szembeni kötelesség teljesítése becsületbeli dolog és el­sőrendű feladat. Minden íermelőcsoport tagjának tisz án kell lá ni, így az atfalai „Bé­ke" termelőcsoport tagságának is, hogy dolgozó népünk állama Pártnak, a termelőszövetkeze­tek fejlődéséhez minden támo­gatást megad. Hitelben, adófizetési kezdvezmé- nyelcben részesülnek. Állami me­zőgazdasági gépállomásaink ked­vezményes feltételek mellett mű­velik meg termelőszövetkezeteink, és csoportjaink földjét. Termelő- szövetkezeteinknek ezt a segítsé­get jó munkával, példamutató ter­meléssel kell meghálálni. * A másik, és dön'ö fontosságú kérdés pedig az, hogy az alapsza­bály, a termelőszövetkezetek tör­vényei szerint élnek, a tagság úgy dolgozzon, ahogy az előírt követel­ményeknek megfelelően munkája a maga hasznára és dolgozó népünk államának javára váljon. Az elmúlt heteikben az ország különböző gépállojnásfir, állami és erdőgazdasági üzenwgvségei dolgo­zói üzemi gyűléseikéi rendeztek, ahol megállapították, hogy meg kell alakítani u mezőgazdasági dolgo­zók szakszerviz rtót. A Szakszervezetek Országos Ta­nács« Elnöksége foglalkozott a me­zőgazdasági és erdészeti dolgozók kérelmével és határozatot hozott és támogatja kívánságukat, mindent elkövet azir árnyban, hogy a Mezß- QC.zdmáfji és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetébe tömörüljenek­A Mezőgazdaság és E dészeii Dolgozóik Szakszervezetének meg­alakulását a fejlődés követőéi. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusa egész népünk elé alap velő feladatként tűzte a mezőgaz­daság szociálist« if sk Tv«zésén*k meggyorsítását. Feladatként tűzte ki az állami mezőgazdasági ii:<<:nek gyorsiftemű fejlesztését, munkájuk megjavítását. Ma máj 368 gépállomásunk, sok' száz állami gazdaságunk, erdőgaz­dasági üzeműink van Ezekben az üzemekben egyre fokozódik a gépe­sítés üteme­Uj mezőgazdasági munkás­réteg alakúit ki aanelv egvrc jcfljftjcan elsajátítja a fejlett mezőgazdaság módsz érdit. A DÉFOSZ üzem ti szervezete', munkástagoaaiíad a változott körül­mények között reem tudnak megfe­lelni a feladatuknak. Kevés a kap­csolatuk az Ipari üzemek dolgozói­val, nem jut le hozzájuk az Ipar' üzérnek dolgozóinak munkaverseny tapaszítalatai. Nehezen tudják bizto­sítani a munkafegyelem megszilár- dílásáit, azoknak a dolgozóíkmak a nevelését, akik még nem tanulták meg a szocialista munkafegyelmet, a szocialista öntudatot. A DfiFOSZ üzenni szervezeteinek vezetői nem tudtak kellőképpen foglalkozni a dolgozók mindennapi érdekeinek védelmével, nem tudják érvényesíteni (kellőén a népi dvcno kiratikus állam által törvényben biztosított jogait. Ezek J&. fogyatékosságai; megmu' tatkoztak megyénkben az állami gazdasáfiainknáll is. Különösen a munkaerőhulláinzás, a munkai egye" lem lazasága terén, amikor tőié) üzemegységben, pl. a nagybereki állami gazdaságnál is több esetben otthagylak a munkahelyükét a dol­gozók. Ilyen és ehhez hasonló ese­tekben mutatkozott meg, hogy a DEFOSZ üzemi bizottságainak ver zetői nem tudták biztosítani a dől- gozók részére a törvényben előírt jogokat. A Mezőgazdosági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének döntő feladata lesz 1. M’nden erejére! törekedni ar­ra, hogy az üzemekben a szocialis­ta munkafegyelmet kialakíts), meg­szilárdítsa Pártunk vezetésevei, harcolni kel] a magasabb termés­eredményekért, a munka jó minő­ségéért. 2. Elő kell sigíleniek a szocia­lista bérezés bevezetését az erre vonatkozó rendeletek érvényesí­tését. 3. Meg kell javíteniok a dolgo zók mindennapi szükségleteiről való szocialista gondoskodást, kü­lön gondot kel! fordítani a magán gazdaságokban fogh lkoztatott dol­gozók érdekeinek a védelmére. 4 Nevelni kei! a dolgozókat »z éberségre, a volt földesurak és tő­kések kiszolgálóival és a kalikók­kal szemben. 5. Segítséget keli nyujtaníok a dolgozók poliíík i, kulturális és szakmai színvonalának emeléséhez. Terjeszteni keli a szocialista kul­túrát, a dolgozókat a szocialista kazaííság. ; proletár nemzetközi ség szellemében kell nevelni. > A SrakszervezeteJk Országos Ta­nácsának határoznia írtelmélvp-n megvéuk állami gazdaságaiban, gépállomásainkon, erdészeti üzem* egységeinkben a napokban üzemi gyűléseken tárgyalták meg a dől* gozók- a Szakszervezetek Országos Taoiesrimk & határozatát és egy­ben megválasztották a küldötteket a december 30-án tartandó megyei értik /leire- .4 dolgozók helyeselték ff szakszervezet megalakítását és felszólalásaikban rámutattak a kti lönböző hián2JosjSÚ{wkM, amit majd a megalakuló szialkiszcwezet yezß" tőinek ki kell küszöböln ök- így pl. Végh Józsii elviárs a csurgói Tan­gazdaság dolgozója arra hívta fei a fV.1 iveimét a megalakuló szakszeT Y.—et vezetőségének, hogy a éolgo- zók szociális 'körülményeivel tö­rődjenek. Hasonló kérdésekről be­szél Szarka József, a gázlói állami gazdaságból, aki szóvá tette, hogy az eddi ui ÜB nem törődött meg­felelően a munkásók elhelyezésé* vei, szállásával, nem biztosítom«. * szociális normáikat. Becsei Katalin ugyancsak a csur­gói Tangazdaságtól rámutatott ar­ra. hogy a szakszervezetnek fokozottan kell szerveznie és támogatnia a szocialista munkaversenyt A marcali állami "gazdaságból Vart a János a szakszervezet legfőbb feladatának tartja, hogy a Párt- Szervezet vezetésével .a munkafe­gyelmet megszilárdítsa. A munkafegyelem megjavítása, « munka-verseny szélesítése mellett szálltak síkra a bárdübrlkki állami gazdaság dolgozói is. így Róka László tehenész, l ábos János gép­kocsivezető és más dolgozók. Az üzemi gyűléseken küldöttek' nek az üzemegységek legjobb dol­gozód jelölték és választották meg. igv pl. Becsei Katalint a csurgói Tangazdaságból, aki mint növény- gondozó a legmagasabb százalékot érte U a -munkájában. Filó Máriát a- vörösanezej kísérleti gazdaságból, aki mint az állatgondozó brigád tagja, munkáját állandóan 100 szá­zalékon félül teljesíti és a többi dolgozót is segíti munkájában. Dábrányi Erzsébetet a vései állami gazdaságból, akit élenjáró munk& jóért az üzemi Pártszervezet felvet­te a tagjelöltek sorába. Ezért vá­lasztották meg Kálóé Júliáit a tabi gépállomás traktoristáját, Takács Gyulát a balalt crnktliti. gépállomás dolgozóját, valamint Lukics Gizel­lát a sZőUősgvöröki erdöüzemegy- ség brigádvezetőjét. Megjelentek a gyűléseken tz ipari üzemek küldöttei is, akik a* ipari munkásosztály részéről üdvö­zölték a mezőgazdasági és erdészeti üzemegységeik dolgozóit. így pl. Szekeres Sándor a somogyezobi MÁV rakodómunkásai nevében szó* lalt fel és elmondotta, hogy hogy a* versenyeznek tervük teljesítéséért és milyen felajánlásokat teltek Sztálin elvtárs 72. születésnapjár» és a felajánlásdkiait teljesítették. Az üzemi gyűléseken a megvá­lasztott. küldöttek jó munkával ké szülnek a december 30-án, Kapos­váron tudandó megyei küldöttérte­kezletre, ahol meg fogják válasz­tani, a január első felében Buda­pesti) tartandó szakszervezeti al»* kuló kongresszus küldötteit. Az or­szágos értekezleten mondják ki a* új szakszem ezet megalakítását é* megválasztják annak központi ve­zetőségét. Ez után következnek az üzemi szakszervezeti alakuló gyűlé­sek. amelyeken meg fogják válasz" tani az új üzemi bizottságokat. Az új szakszervezet megalakítás* és megerősítése egész munkásosz­tályunk fontos ügye, • fontos felté­tele hazáidéban a szocializmus fel­építésének. A Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Szakszervezetének üzenni bizottságainak következetese* kell harcolnia Pártunk politikájá­nak megvalósításáért, a mezőgaz" daság szocialista átalakításáért, a mezőgazdasági termelés emeléséért a munkás-paraszt szövetség erősíté­vígért

Next

/
Thumbnails
Contents