Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-24 / 300. szám

sájság als kos* lesz élő és eleven, ha 5 vezető és állandó írással foglalkozó Irodalmáé mellett 500 és 5000 nem hivatásos irodalmár munkatársa lesz46 (Lenin) PART ÉS PÁRT É Pí T ÉS Emeljük a propagandista szemináriumok színvonalát Félrevezette a Pártot, aiegkárosította a dolgozók államat Weltner Rodolf volt tőkés, a Báróévá! vállalatvezetője A Politikai Bízol tsáá május 17-i határozta ér ékelte az 1950—51-es oktatási év eredményeit és hiá­nyosságait Megszabta az 1951— 52-es pár toki a'ási évben pártbi­zottságaink és aiapszervezeeínk előtt álló alapvető döntő feladato­kat. Az új párroktatási évad alap­vető feladata a marxizmus-leniniz- mus tani ásának, elsajáfí ásának alapján Pártunk II. Kongresszus« ha­tározatának levitele a párttag­ság széles tömegébe. Ezért pártbizottságainknak az idei okja ási évben fokozottabb gon­dot kell fordítani párttagjaink marxista-leninista neve-ésére. Biz­tosi aní kell. hogy elsősorban funk­cionáriusaink, vezetőségi tagok, a pártbizalmiak és a népnevelők ki­vétel nélkül résztvegyenek az ok­tatásban. Megyénkben az oktatás kérdé­sét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezen a téren ér ünk el ered­ményt. Az 1951—52-es oktatási évad folyamán a párttagság 40—45 százalékát kell bevonni a szerve­zett oktatásba. Megyénkben ezideig a párttagság 56-57százaléka lett bevonva szervezett oktatásba. Ez azt mutatja, hogy a Politikai Bizottság határozatának, azt a pontját, amely a párttagság okta­tásba való bevonásáról szól, a párt- szervezeteink végrehajtották. De tneg kell mondani, hogy a hallga­tók kiválogatását egyes iárási bí­zót ságok, alapszervezetek, néma Politikai Bizottság határozata sze­rint végezték. Ennek hiányossága mutatkozott meg már az iskolák beindításakor, október 26-án, a hallga ók 90 százaléka jelent meg. Ez a százalékarány november 2-i foglalkozáson még alacsonyabbra csökkenj, A hallgatók létszámának csökkenése azonban ezideig sem szűnt meg egyes helyeken, sőt in­kább állandóan fokozód k. Ez a hiányosság már az oktatás hiányos előkészítéséből és abból is adódik, hogy egyes propagandistáink sem tartják fő feladatuknak úgy * saját képzésűket, mint a hallgatóknak az oktatását- Ezt tapasztalhatjuk a megtartott propaganda szemináriumból is. A tahi járási pár bizottságon a leg­utóbb megtartott alapfokú propa­ganda szemináriumon 52 propagan­distának kellett volna megjelenni, ebből 20 propagandista jelent csak meg. A marcali járási pártbizottsá- on december 15-én megtartott özépfokú propaganda szeminári­umon 18 propagandise helyett 9 propagandista volt jelen. Az ilyen nagyfokú hiányzások mellett még az a hiányosság is fennáll, hogy a propagandista szemináriumra a po­litikai iskola vezejők egyrésze nem készül fel és az itt kapott anyagot sem jegyzeielik le. Ebből adódik, hogy a propaganda szemi­náriumok vonta'attak, ebből kö­vetkezik a pol. iskolák alacsony színvonala. A propaganda szemináriumok színvonalát csökkenti elsősorban az, hogy a propaganda szeminádiu- mok előadó nem készülnek fel megfelelően az előadásra. A nagy­atádi járásban Nagy Pál elvtárs az előadási anyagot az útmutató­ból gépelte ki és azt felolvasássze- rűen tartotta meg. Természetes, hogy az ilyen előadás nem emeli a szeminárium színvonalát, ellen­kezőleg, csökkenti azáltal, hogy nem köti le a hallgatók figyelmét, de másrészt az is csökkenti, hogy a propagandisták egy része nem bo­csátkozik vitába. Pl. a marcaliban a középfokú propaganda szeminá­riumon Bőröcz Imre elvtárs, bö- hőnyei propagandista egyetlen egy kérdéshez sem szólt hozzá. Az ilyen propagandisták, akik a sze­mináriumokon csak aktív hallgatók, nem, értették meg a Politikai Bi­zottság határozatát, nejm tudják Pártunk által reájuk bízott felada­tokat és követelményeket megol­dani, pedig a Politikai Bizottság határozata világosan kimondja, hogy ________■ „o lyan propagandistákra van szükség, akik alaposon ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkez­nek, a gyakorlati munkában sza­badon tájékozódnak a belpolitika és a nemzetközi helyzetben." A propagandistáknak azért kell arra törekedniük, hogy a Politikai Bi­zottság határozatának ezt a pont­ját elsősorban magukévá tegyék, mert csak így tudják elérni, hogy a politikai iskolák magasabb szín­vonalúak legyenek. A propaganda szemináriumok hiányosságai kihajnak az alap- és középfokú politikai iskolákra is. A politikai iskolák egyik föhíá- nyossága a nagyfokú lemorzsoló­dás, ez tapasztalható volt a mutt- heti politikai iskolánál is. A Cu­korgyárban két alapfokú iskola hallgatóinak létszáma 50 fő és eb­ből csak.10 hallgató jelen; meg az iskolán. Ilyen nagyfokú iemorzso I ód ás volt a SZÖVOSZ-nái is, ahol 28 hallgatóból csak öten jelentek meg, de olyan esetekkel is találko­zunk, ahol az előadó nem jelent meg, min- a Textil Vállalatnál, ahol Bognyák elvtárs, az iskola vezetője már két ízben megfeled* T ermelőszöveíkezeíehuk legjobb­jai, gépállomásaink kiváló harco­sai décémlber 27—28-án tartják or­szágos tanácskozásaikat, ahol a kg" égetőbb problémákat tárgyalják meg. Határozatokat hoznak az el­következendő idők feladatainak v égr aha j t A xária vonatkozólag. A gépállomások falun nemcsak az erő bázisai, hanem a munkás" paraszt szövetség összetartó kapcsa, politikai tényező. Ez a ianáeskozás ezt a kapcsol k vámja még szoro­sabbá fűzni. Nemcsak termelőszö- veikezeteijik. hanem egyénileg dol­gozó parasztságunk felé is. A répáspuisztai ,,I ötéves terv" szövetkezeti csoport, Szőllősi Fe­renc és Szántó János elvtársiakat bízta meg, hogy csoportjukat kép­viseljék. Nem véletlen, hogy ezt a két elvtársat küldik. Példamutató, becsületes munkával érdemelték ki ezt a megbízatást. Nagy részük van a hizlalásban és a marhalén yész- tt#foen elért kiváló eredmények el­érésében, .4 tehenészetnél 9 literes fejé&i átlagról számolhatnak majd be­Klement Árpád elvlárs a kaslé‘ lyosdomlbói „.Felszabadulás" terme­lőszövetkezet küldötte elmondhatja majd az országos tanácskozáson, hogy ebben az évben hogyan tud­tak 271 hízót, 40 darab hizómanhát adni államunknak. Elmondhatja, hogy hogyan érte el a sertéshíz’a- lásnál a 23 százalékos, a marii» hizlalásnál 20.2 százalékos takar" mányéi tékesítést. Klement elVtárv mak az érdeme, hogy 100 férőhelyes fiaztostót és 100 férőhelyes marha­istállót építettek ebben az évben Alkalmi» lesz átadni az állattenyész­tés terén szerzett tapasztalatait, hogy termelőszövetkezeteink ered­ményeket tudjanak felmutatni. kezve kötelességéről, nem jelent meg az előadáson. A politikai is­kolákon meg nem jelenő hallgatók ált lános kifogása az, — különösen a SZÖVOSZ dolgozóinál —, hogy vidéken való tartózkodásuk miatt nem tudnak rész venni a szeminá­riumokon. Apártszervezeiek vezetőségei­nek feladata, hogy gondoskodjansk arról, hogy a politikai iskolán a lemorzsolódások megszűnjenek. Abban nagy segítséget tudnak nyújtani az előadók is jó felké­szültségűkkel. A pártvezetőségnek állandóan ellenőrizni kell, hogy minden kommunis a részt vesz-e megfelelő elméleti képzésben. An­nál is inkább fontossá vál.. mert a megyénkben mind nagyobb mé­reteket ölt az oktatás terén a le morzsolódás. Minden alspszervezet vezetősége ezért egye feladat» központjává a politikai ok áfás., mert csak ezer. kérésziül tudja a párttagjait szilárdságra, elvhüség- re és figyelemre nevelni. El kell ér­ni, hogy minden egyes haliga ó lás­sa az oktatás, saját elméleti kép­zésének jelen'őségét. Ennek meg­valósításához elsősorban állandó ellenőrzésre van szükség. — H. L. — A barcsi „Vörös Csillag“ terme­lőszövetkezet küldötte Losanczi elvtárs- Aki a 'termelőszövetkezet i helyes vezetésével, a munkafegye­lem betartásával, a helyes irányí­tás és szakszerű növényápolás kö­vetkeztében átlagosan 2—3 mázsá­val magasabb eredményt tudott fel­mutatni termelőszövetkezetében, mint amennyit az egyéni gazdák elértek. Vaigy a tkukoricatermék ki­váló eredményelineik a titkát mond' hiúja el á többi küldötteknek. A büssiii ,,Zalka Máté" termelő" szövetkezet Nyári László elvtárs­inak adta a nagy megbiziatiáist, hogy a többi küldötteknek arról számol­jon bogg miért látták helye­sebbnek a magasabb típusra való átalakulást, LWondihat jia, hogy ál­lamunk és Pártunk intézkedéseit megértye, az igazi útat választot­ták. Bóháitka Gyulát a somogyturi , Ujbarázda“ termelőcsoport bízta meg, aki minden munkában az élen jár. Villád Juliet a tabi ,,Dó­zsacső pori kiváló DISZ tagja 230 munkaegységet dolgozott meg eb­ben az évben. Járányi Jánost a ki" váló állattenyésztőt a csurgói ,.Zrínyi" csoport küldi. Horváth llona a somogyaszalói ,.Latiinka“ csoport üdvözletét viszi a tanácsiko. zásra. T e rm e lös zövetkezet ei nk legjobb­jai mennék, akik a magasabb tép méseredimények elérésének élharco­sai. Akik lepj óbban jsimenib a prob­lémákat, melyek még fennállnak a csoportok, és a gépállomások közt. Ezek a becsületes dolgozók vannak arra hivatva, hogy a jobb termés elérésének érdekében úgy a terme­lőszövetkezetek, mint a gépállomá­sok részére megSzalbják a jövő pers­pektíváját. B. G. Gerő elv-társ kongresszusi beszé­dében mondotta; ,,Népgazdaságunk jelenlegi vezetői bebizonyították, hogy a munkásosriály nemcsak ké­pes vezetni a termelést, a népgaz­daságot, hanem jobban tudja ve­zetni mint ahogyan a burzsoázia vezette.“ Gerő elvtársinak ezt a mondását 5 "é.es tervünk eddigi eredményei fényesen igazolják. A kaposvári Barnevál Vállalat vezetőjére. Welt­ner Rudolfra azonban nem ven.át­kozik Gerő elvtársiunk ez a meg­határozása, — bár Weltner is nuv gát „m u nk ás kád croak,1 ‘ nevezi. Weltner Rudolfnak nőm is na­gyon régen Pápán volt tojáskeres- kedése, a saját elmondása szerint raástfébniiliós évi tojásforgalmat ‘.onyol.toéi le saját teherautóján, amj azt bizonyítja, hogy Weltner Rudolfnak igen kevés köze volt es van is a munkásosztályhoz. A jelen légi viszonyával pedig —- amely a vállalat dolgozóihoz fűzi — egvál ‘alán nem dicsekedhet. A Bániénál dolgozói úgy vélekednek róla, ahogy az valójában is van. Weltner egy kapitalista kizsákmányoló, aki semmibe veszi a dolgozók vélemé­nyét, dmv-a, goromba . hozzájuk Egyetlen egy esetiben sem támasz­kodott a dolgozóik meglátásaira, ész­revételeire, véleményiikre és taná' c iáikra. És, hogy a dolgozóknak ilyen véleményük van Weltner Rudolfról, annak meg van az alapja. Termé­szetesen, mint régi kapitalista, nem kívánja, hogy körülötte jó munká­ban kitűnt, becsületes munkáská­derek dolgozzanak- Olyan egyének­kel veszi körül magát, mint amilyen ő maga is olyanokkal, «fette a múlt fasiaaim rendemért in hűségesen kiesőig áliák, akik most kifelé próbálnak helyez­kedni, de a dolgozók érdekeit fi gyeimen kívül hagyják, lábba] ti­porják .az emberi jogokat. Ellenben, hogv a vállalatvezető kegyeiből ki ne essenek, hízelegnek, hajbókol­nak n®ki. Az egyik ezek közül Kovács Etek ka könyvelő, akinek az -upja a múlt­ban csendőr volt, ö maga pedig Hangya tisztviselő. Hogy Kovács Etelka hogy viszonyljk a dolgozók­hoz, elég a munkásokat megkér­dezni, akiknek az a véleményük róla, hogy nem lehet megmaradni mellette, nrtrt lehetetlen légkört tcr<mt a számukra. Ezen nincs is sóik csodálkozni való, hiszen alig pár évvel ezelőtt — de már a fel' szalbadnláis után — panasszal ment a vállalatvezetőhöz, mert a dolgo­zók nem szólították őt „kisasszony­nak". Kovács Etelka méltó társa a tőkés Welt nemek, ami szintén nem csoda.- Egyik tőkés, a másik csendőr csemete, céljaik a múltban is egy vök, ma is az. A másik ilyen egyén Tarnavölgyi László főkönyvelő, aki a múltban szintén vezető szerepet töltött be a Hangyánál. A dolgozóikhoz nó-bi sincs Semmi köze, most Tamavöl- gyi is igyekszik helyezkedni. Több esetben részegen ment a telepre, de Weltner Rudolf telepvezető mindig elsimította a dolgait, mondván, hogy „kitűnő -szakember“. Az ilyen szakenib rek kellenek Weltnemők, mert ezekkel jól össze szokott a múltban, megértik egymást most is. Balázs Jánosit művezetőnek tette meg, annak ellenére, hogy ő maga vette észre a 92 forintos csalását. 'Jutalmul“ felvásárlóból, műveze­tővé nevezte ki- U gylancsiaik Weltner Rudolf vette vissza az üzembe Kia­lván Imrénél, akiiről a dolgozók tudják, hogy korábban lopás miatt kellett eltávolítani a telepről. Mosd, Weltner minőségi ellenőri funkció­ba helyezte. Sihhaeató műveaető, lopőaaai foglalkozó minőségi ellenőrt estek Weltner kedvencei Az üzemben az elmúlt napokban 477 kilogramm hús megromlott, amiént legélsősorhan Weltner Ru­dolf, a vállalat vezetője a felelős. Kiderült, hogy ezt- sem lehet vélet­lennek nevezni, a hűtőüzem veze­tője Bárdos Ferenc volt csendőr, akit már egyszer el akartak távolí­tani az üzemből, de Weltner Rudolf ezt- is megakadályozta. Ezen kívül Kocka Mátyás a vágócsoport veze­tője, szintén csöndőrmóli tál rendek kezik. Sóik kétesmul'iú elem van, „dolgo­zik“ Weltner Rudolf közvetlen kör- n.vendében, de nincs egyetlen mua- káskúd'Sr Sem vezető funkcióban, akit ö maga emelt, volna ki- Az üzem dolgozói elmondják, hogy hiába küldik el a munkában kitűnt dolgozókat iskolákra, tanfolyamok* ra. emunk elvégzése után, csak ugyan cuki, a régi munkahelyükre kerülnek vissza. Nem is löhetn* másképp, mert akkor Weltner dol­gai már rég napfényre kerültek volna. Az c-gész üzemben beszélik er­kölcstelen magara rfását is, hogy Weltper előtt csak azoknak a női dol­gozóknak van becsülete, ak'k haj­landók magukat néki kiszolgáltatni. A munkások félnek és rettegnek tőle, ntrai mernek, a.saját problémá­júikkal hozzá menüi, mert Weltner vállulatvéaető „ jóvoítáhoí“ ügyük elintéaési »oka nem nyeri Előfordult olyan eset is, hogy egy olyan dolgozó fordult kérelem­mel hozzá, akinek a felesége terhe* volt, do Weltner kijelentette, hogy nem áll módjában segíteni. Ugyan­akkor másnap ő maira aktatáská­jában vitte haza a hízott baroanfit a saját részére. ír'- most már a dolgozók m"g sem kísérelik, hogy kéréseikkel hozzá fordultján»^ az a vélemény alakult ki közöttük, hogy igen hamar megmondja a munká­soknak ,,ha man tetszik elméSid.-" Weltnernek ez régi szava járása, megszokta a múltban, hisz akkor is sókat használta. Mindezek dacára Veltner Rudolf Diztonságban lérezje magát „válla­latvezetői" funkciójában, gyakran hivatkozott funkciójára. „A minisz­tériumban rokona van, a szakta­nácsban rokona, van". Ezzel igye kezet elfojtani a dolgozók bírála­taezzel próbálta fenntartani uralmát a munkások felett- Mi még azt is hozzátehetjük, hogy ameri- kában is vannak rokonai, akikkel a kapcsolato;, állandóan fenntart­ja — igaz, hogy ezzel nem szo­kott úgy dicsekedni, min! a minisz tóriumban lévő rokonával. Gondo!- ja, az ilyenről jobb hallgatni, mert ez nem olyan jó ajánlólevél senki számára sem. A dolgozók a Barneválnál jog­gal beszélnek arról, hogy ők az egyszemélyi vezetést nem úgy kép­zelték el, hogy a vállalatvezető kiskirályoskodjon, basáskodjon fe­let ük, hogy mindent a pártszer­vezet vezetőségének, az üzemi bi­zottságnak tudta nélkül tegyen. Hogy as üsemben a párt- axerveset gyengéül dolgozik azt nem utolsósorban maga Welt­ner Rudolf személy szerint segíti elő. Megakadályozza a pártnapok taggyűlések olyan megfelelő időbea vájó megtartását, amikor a pártta­gok legnagyobb része részt tudna rajta venni. Weltner Rudolf nem tett még semmit, annak érdekében, hogy az üzem pártszervezetének munkáját elősegítse, ő a Pártot csak ugródeszkának használta fel saját egyéni céljainak érdekében. Sikerült egy ideig álcázni magát, a párttagságát karrierjének meg­alapozására felhasználni. Ahol ilyen vezetők vannak 9z üzemek élén, ott a termelés nem fog növekedni, a munkafegyelem nem fog megszilárdulni, az alulról jövő bájor kezdeményezés és bí­rálat nem fog kiszélesedni Gerő elvtárs kongressszusi be­szédében nem az ilyen Weltner Rudolfokról beszélt, akik befura­kodtak a Párt, a dolgozó nép bi­zalmába, azután csúnyán visszaél­lek vele, hanem olyan gazdasági vezetőkről, akik szorgalmukkal, odadásukkal, szerzőkészségűkkel bebizonyították, hogy érdemesek a beléjük helyezett bizalomra. Vilá­gos. hogy Weltner Rudolf nem ezek közé tartozik, ezért nem va­ló olyan funkcióba, ahol becsüle­tes dolgozóknak kell helyet foglal­ni. „Én is tagja lettem a Szovjet Barátok táborának" December 21~én, Sztálin elvtárs születésnapján örömmel látom, hogy az a fáradozás, melyet tanács tagt ácsaimmal együtt a begyűj­tés eredményes végrehajtásának érdekében tettünk, nem volt hiába­való munka. Ezen a téren a barcsi járánban a 28 község köziül az első helyen állunk. Ez a munka nem volt könnyű. Bizony sok házhoz be kellett kopogtatni és meggyőzni népnevelő munkával a begyűjtés fontosságáról gazdatáétorlnkat. fin erre gondolok, sokszor eszembe jutnak a szomorú elmúlt idők. Több mint négy éven keresetül cseléd voltam, ara-tó és sommás, 16 íiuQs korom óta. Az 1915-ös év meghozta a szovjet katonák által ré­szemre is a független szabad életet, boldogulásom alapját. A földosz­tás engem is földhöz és házhelyhez juttat ott. melyet a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetek­Tudom, hogy ezért hálával tartozom és hogy politikai vonaton is bebizonyítsam hűségemet, Sztálin előtár6 neve napjának nagy ünnepén én is beléptem a Magyar Szovjet Társaság tagjai közé, mert tudom, hogy ennek a szeretetnek az elmélyülése, a világbéke meg szilárdítása nak, megvédésének biztos alapja. Krizsanics Imre somogyamcsi MSZT tag. A legjobb dolgozók vesznek részt a gépállomások és termelőszövetkezetek országos kongresszusán

Next

/
Thumbnails
Contents