Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-16 / 294. (293.) szám

SOMOGYI rsLác pmm.m'A&jdS xeYmű&jXTxau Mai agámban« \ NÉPLAP Ujsbb megvesztegetési botrány tz USA-ban (2. o.) — Küldöttek ielszólalása a megyei pártértekezleten (4. o. — Pártcsoportok har­ca a t*r?^rt (4. o.) — Igazságos ítéletet ho­zott a nép (3, o.) — Több ügyeimet a Sza- V bad Föld Téli Esték szervezésére. (6. old.) 's. ___________________ MD P SOMOGYMPOVF I DAPTÍJ| 7O7 Is AGÄN AK LAPJA Vlil. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM. Ara ptf ttUtir, VASaKNAP, 1951 DECEMBER 16. Ötéves tervünk valóra váltását, szociális és kulturális felemelkedésünket, békés építőmunkánk védelmét SKolgáija jövőévi költségvetésünk Az országgyűlés megkezdte az 1952. évi költségvetés tárgyalását Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ezévi második ülésszaka. A diplomáciai páholy­ban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. A képviselők és a karzaton he- lyetfogbló dolgozók felállva, hossz^ntar ó lelkes tapssal köszön­tötték terembelépésükkor Rákosi Mátyás elvtársat, a magyar dolgo­zók szeretett vezérét, Rónai Sán­dor elv ársat, a Népköz* ársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét és a kormány tagjait­Az ülést Dögéi Imre eivfárs, az országgyűlés elnöke nyitott* meg. Megemlékezett az országgyűlést ért fájdalmas veszteségről, Gyön­gyösi János képviselő, volt kül­ügyminiszter novemberben béke vetkezet haláláról és javasolta, hogy az elhunyt érdemeit jegyző­könyvben örökítsék, meg. Ezuíán közöké, hogy a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa az elha Iáiozás és lemondás folytán meg­üresedett képviselői helyekre Lu­kács György, Kambalgó Benjá­minná, Németh Imre, Papp Mihályt, Suba Fái és Szabó Ferenc pótkép- vige’őket hívta be. Bejelentette to­vábbá, hogy p.z Elnöki Tanács tag­jai sorában lemondás folytán két hely megüresedett. Betöltésükre később ! esz javaslatot. Ezután Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának az országgyűlés 1951 május 18-án berekesztett és az 1951. december 14-én megnyitót: új ülésszaka közötti időben végzett munkájáról. Elmondotta, hogy az Elnöki Tanács 18 törvényerejű ren­deletet. alkotót. Ezek közül je­lentőségénél fogva többel külön is foglalkozott. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács munkájáról szóló beszámolót tudomásulvet e. Ezután 01 Károly elvtárs, pénz­ügyminiszter beterjesztette az 1952. évi állami költségvetést és az erről szóló törvényjavaslatot, majd meg ártotta költségvetési be­szédét. Olt Károly eivtárs beszéde Az 1951. év II. törvény — a Magyar Dolgozók Pártja II. kon­gresszusának kezdeményezésére — jelentősen felemelte ötéves tcr" vünk feladatai. Ezeknek a hatal­mas feladatoknak a megvalósítása szükségessé ! ette, hogy az 1951-es esztendőben is az eredetinél na­gyobb célkitűzéseket állítsunk dol­gozó népünk elé. Tízínegy hón p eredményei alapján megállapítható, hogy nópíiak áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségé­re támaszkodva, n Magyar Dolgozók Pár ja szilárd veze­tése mellett megr-lósítjak az 1951. év feladatait. Ezekben a napokban egyre újabb és újabb üzemek jelentik hogy az 1951. évi feszített tervfeladato’ végrehajtották és további száz és száz üzem vállalta, hogy !térvét Sz álín elvtárs születésnapjára be­fejezi. üzemeink egész sora növek­vő versenylendülettel már 1952. évi tervén dolgozik. Gyáripari termelésünk a folyó év első tíz hónapjában 29 1 százalék­kal volt magasabb a tavalyinál és különösen gyorsan tőit előre az ipar ..szíve", a gépgyártás, amely­nek termelése közei 50 százalék­kal emelkedett:. A Korthy-rendszer idején a magyar ipar termelése évi átlagban 08 százalékkal nőtt. Ez évben t>ed g iparunk átlagosan 12 •apónként fejlődött -annyit, mint a kapitális:: a ipar egy egész év alatt. Ipari termelésünk színvonala ma már eléri a háború előttinek 2 és félszeresét. A gyáriparban az egy főre eső termelés novemberben 16,5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év végén. Beruházási programmunk nagy­arányú bővülésének eredményei már a folyó évben megmutatkoz­tak. Számos úi létesítmény készül; el és járul hozzá párunk teljesítő­képességének fokozásához. így megindult többek között a Kiskun­félegyházi Vasszsrkezeígyár, elké­szül: a Győri Vagongyár kétemele­tes szerelőcsarnoka. A Nagy Októ béri Szocialista Forradalom évfor­dulójának ünnepén megindult öt­éves tervünk büszkeségének, a Sztálin Vasműnek három segédüze­me, az öntöde, a fémforgácsoló és vasszerkezeti szerelőűzem és ugyanezen a napon próbajáraton beindított uk az Inofai Erőmű első gépegységét is. Az Inotai Erőmű azója már bekapcsolódott a terme - lésbe. Számo' tevő előrehaladást tettünk a mezőgazdasági termelés kerületén is. A termelőszövetkezetek szántó- területe egy év ala't 2 és félszere­sére emelkedett. Megnőtt az álla­mi gazdaságok szántóterülete is, amely ma mintegy 864.000 kát. held, úgyhogy a szocialista szektor ma már í>.t, ország szán (ó területének cs kn<m egynegyedét íogí-lj* el. A betakarított kenyérgabona mennyisége jelentősen túlhaladta a sokévi átlagé.. A dolgozó paraszt­ság a gaben:5 beszolgáltatás jó tel­jesítésével rótta le háláját -népi de­mokráciánk állama iránt, teljesíti adófizetési kötelezettségét és az őszi munkák jó elvégzésével' járul hozzá jövő évi I.érmésünk biztosí­tásához. Nagy haladást értünk ei a mező- gazdaság gépesítése terén. A fo­lyó év III, negyedében a gépállo­másokon a traktorok száma 47 szá­zalékkal, az aratógépeké pedig 188 százalékkal nőtt az előző év azo­nos időszakához viszonyítva. Állatállományunknak a feiszaba- dulás ó: a tartó fejlődését a tavalyi rendkívüli szárazság visszavetette. Az ids’ kedvező takarmánytermés azonban biztosítja az állatállomány újabb növekedését, ezért hozhatok kormányunk határozatot a hús- és zsiradékjegyek február 29-ével tör­ténő megszüntetésére. Jelentősen kibővül az áruforga­lom is. A szocialista kiskereskede­lem forgalma a III. negyedévben a múlt évihez képest 38.5 százalék­kal emelkedett. Az állami üzletek száma egy év aia<t 2591-gye!. a szövetke­zeti boltoké 1,117-1«! növeke­dett. Kiskereskedelmi forgalmunk túl­nyomó többségét az állam: és szö­vetkezeti kereskedelem bonyolítja le. Közlekedésünk teljesítménye a személyszállí ásbsn a múlt évihez képest 21.6 százalékkal, az áruszál­lításban 31.6 százalékkal emelke­dett. Kulturális és szociális eredmé­nyeink közül kiemelem, hogy a társadalombiztosításba bevonjak száma egy év alatt 15 százalékkal nővekedet:. Egy év alatt 54 szá­zalékkal nőtt a bölcsődékbe felvett gyermekek száma. Az új tanév kez­detén 116,000 rel több tanuló irat­kozott be az áll alános iskolákba, mint 1938-ban, a középiskolai ta­nulók létszáma ped g több mint kétszerese a háború előttinek. Uj egyetemek, főiskolák kezdjék meg működésüké: . Tovább fejlődött egészségügyi hálósa tank is, a kór­házak befogadóképessége egy év alatt 3600 ággyal bővült. Az 1951-es év első felében az üzemi dolgozók lakásigényeinek kielégítésére állami erőforrásból 135.000 négyzetméter lakásterüle- f«t építen ünk és adtunk át rendel­tetésének. Ugyanezen időszak al«H bányavárosainkban: Komlón 36S, Oroszlányban Í56, Petőfibányán 132, Tata­bányán 179 új lakásba költöz­tek be bányászaink. Dolgozó.nk számára számos klu­bot. ku'túrházat építettünk és ad­tunk át rendeltetésének. Azok a jelentős eredmények, me­lyeket népgazdaságunk fejlesztése, tekintetében 1951-ben elértünk le­hetővé ették, hogy a Magyar Dol­gozók Pár* ja és a Magyar Népköz- társaság minisztertanácsa decem­ber í-cn továbbfejlődésünk szem­pontjából nagyjelentőségű határo­zatot hozzon, amellyel megszüntet­te a jegyrendszert, ár- és bérrende­zést h-jtoft végre és felszabadítot­ta a mezőgazdasági termékek for­galmát. Pártunk és kormányunk nagyje­lentőségű határozata ha almas ösz­tönzést jelent az ipari termelés nö­vekedésére, mert *z ipari dolgozók teljesítmé­nyük fokozásával elért több le;keresetüket szilárd állami álakon költhetik el és így ér­dekeltségük a termelés emelé­sében jelentősen megnövelte­dé t*. A határozat erősíti a falu és vá ros közöe);i piaci kapcsolatot, új l-ndületet ad a mezőgazdasági áru­termelés növelésének. A rendsza­bály életbelépése óta eddig -eltelt kéj hé: tapasztalatai azt mutatják, hogy Pártunk és kormányunk nagy kezdeményezését a dolgozó nép döntő többsége nagy örömmel fo­gadta. A szabadpiaci árak egy sor cikkben már az állami árak szín­vonalára. vagy sz alá csökkentek. A december í-í rendszabályok következtében forintunk még értékesebb, még szilárdabb lett; Szocialista építésünk gyorsüte­mű előrehaladásában hatalmas. se­gítséget jelent számunkra a kom­munizmust diadalmasan építő Szov­jetunió tapasztalatainak felhasz­nálása és az az önzetlen, baráti tá­mogatás, melyben a dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt fel­szabadításunk óla részűnk van. évi olt sérvet* sün feleslege: 200 milllié forint Az országgyűlés az 1951. évi i kői ségvetés kereteit 29.5 milliárd forintban határozta meg. Az 1951. Évi II. törvényből folyó megnöve­kedett feladatok alapján az 1951 évi költ ségvetés végrehajtása elő­reláthatóan eléri a 33 milliárd fo­riní: ot. Ezj- a jelentősen kiszélesített feladatot költségvetésünk tel­jes egyensúlya melléjt hajijuk végre és már most bejelentem, hogy az 1951. éri költségvetés feleslege megközelíti & 200 millió fosi»tot. (N»gy taps.) 1951. évi költségvetésünk alaku­lása vissza: ükrözi dolgozó népünk szorgalmát, békés építő munkáját- Bizonyítja gazdálkodásunk tervsze­rűségét, pénzügyi helyzetünk sz.- iárdságát. Ezzel szemben a tőkés világnak katasztrófa-politikája nyil­vánul meg a kapitalista országok állandó hiányt mutató államház­tartásában. Míg a béketábor or­szágaiban mindenütt jelentékeny bevételi rabbiét mutajkoz k, addig 1952-re az Egyesült All., -. okban 4.2 milliárd dollár. Angliában 457 millió font, Franciaországban 1100 milliárd francia frank, Olaszország­ban 396 milliárd líra, Ausztriában 1030 millió schilling deliekre szá­mítanak, A deficit az Egyesült Ál­lamokban az összes állami kiadá­sok 6.2 százalékát, Angliában 10,8 százalékát. Franciaországban 30.3 százalékát, Olaszországban 21 szá­zalékát. Ausz riában 5.4 százalékát teszi ki. A kapitalizmus egyre jobban el­mélyülő általános válságából a lö­kés uralkodó körök az agresszív háború előkészítésében keresnek menedéket, így akarják elodázni az elkerülhetetlen gazdaság! válságot, így akarják a maguk számára biz­tosítani a milliárdos nyereségeket. A' tőkés világ válságos gazdasági helyzetének legfőbb jellemzői: egy­felől a hadiipari konjunktúra mil­liárdos profitja, másfelől infláció, a dolgozók reálbérének zuhanása, a dolgozó tömegek további elnyo- morodása. Az Egyesült Államok­ban pl. az olajváilalajok profitja 1951. első felében az egy év előtti §;ocsaíii>ta éplfi«űii Rátérek az 1952. évi költscgvc- iás ismer elésére. Az 1952, évi költségvetés be­vételei 42 milliárd 599.7 millió forintot, kiadáséi 42 milliárd 314.2 millió forintot lesznek Id, ■a költségvetés mérlege tehát 285,5 millió forint felesleget mutaí. A költségvetés kiadásainak elő­irányzásánál azokkal a hatalmas feladatokkal számoltunk, melyeke; a 'következő évben az 'ötéves ter­vünk vslőraváitása, népünk szociá­lis és kuiiurális felemelkedése, bé­kés építőmunkánk védelme, álla­tnunk igazgatása .tekintetében meg ke.l valósítanunk. A költségvetés kiadási oldalá­nak főösszege 42.3 milliárd forint, 12.8 milliárddal több, mint az 1951. évi. A kiadások ilyen jelentős emelkedése elsősorban hatalmasan megnövekedet feladatainkkal kap­csolatos, de kifejezésre jut a költ­ségvetés kereteinek emelkedésé­ben az ár- és bérrendezés hatása is. Régi árakon számítva az emel­kedés 9.1 milliárd for ni, ami ke­reken 30 százalékos fejlesztésnek felel meg. Az összkiadások 61,5 százalékát irányoztuk elő népgaz­daságunk fejlesztésére. 19.4 száza- 1 álcát dolgozó népünk kultu.rá'is és "zociális igényeinek kielégítésére. Békés építőmunkánk, szocialista építésünk biztonságát a k adások 14 százalékát kitevő védelmi és állambiztonsági kiadások szolgál- a ják. Az igazgatási kiadások ará­nya az összkiadásokhoz képest fél százalékkal csökken az 1951. évi­vel szemben. A népgazdaság fejlesztésére szol­gáló kiadások között első helyen áll a beruházásokra előirányzott 15.3 mil-.’árd forint. E leadásoknak 40 százalékát a nehézipar, 1 övábbí erőteljes fejlesztésére fordí juk, . helyzethez képest majdnem meg­kétszereződött. Ugyanakkor a be­következett áremelkedések, vala­mint a dolgozók adóterheinek emelkedése állandóan csökkenti a dolgozók reálbéré:. A reakciós US News and World Report is megál­lapítja 1951 október 12-i számá­ban az amerikai munkásság reál­bérének jelentékeny arányú k seb- bedését és többek között megírja, hogy az Egyesült Államok koreai agressziójának kitörése óta a~ sucerikai autógyári munkások reálbére Í2 százalékkal, a bá­nyászoké 6 szúzaíékk i kiseb­bed ej. Emellett a fegyverke zés sem képes megszüntetni a hatalmas méretű munkanélkü­lisége), A kapitalista sajtó az) sem tud­ja tagadni, hogy Jugoszláviában m lyen kztaszi rofális a gazdasági helyzet, Tito áruló politikája mi­lyen mély nyomorba taszítja a ju­goszláv népet. így például a már idezcjt US News and World Re­port megállapította hegy Jugoszlá­viában az ipar túlnyomó részének termelése messze elmarad a hábo­rú előtti színvonaltól, az ón- és horgany-bányáknál teljesmértékű rablógazdálkodás folyik és a fel­szerelések is lényegében már hasz­navehetetlenek. í z iparvállalatok ellenőrzését a Títe-klíkk a régi bankárok­nak adta áx. A New York Herald Tribune, vala­mint a Christian Science Monitor a jugoszláv dolgozó parasztság nö­vekvő ellenállásáról, szabotázsáról számol be. i wajfysxeríí távlatai 1952-ben egész sor nagyjelen­tőségű ú; üzem kezdi meg a termelést. Üzembe helyezzük a Rákosi Má­tyás Művek új csőgyárát- a békés­csabai szerszámgyára), befejezzük a Kaposvári Fonoda, a Sarkadi Kendergyár, a Mályi Téglagyár építkezéseit. Legnagyobb beruhá­zásaink közöl t ; ovább építjük a Szfá'in Ya-művet, az Inotai Erő­müvet, a budapesti földalatti gyors vasú tat. Beruházásainknak 13 százalé­kát fordítjuk a mezőgazdaság fejlesztésére, Eisősorbm a mezőgazdaság szocia­lista szektorának erősítésére. 1952- ben _ különösen nagy súlyt helye­zünk állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben az ál- latférőhelyek bővítésére. Jelentős lépéssel haladunk előre a mezőgaz­daság gépest ésénél, öntőzöcsator- nák coí'.écénéi, a falu villamosítá­sánál, a mezőgazdaság fejlesztésé­hez szükséges közlekedési hálózat kiszélesítésénél. A város- és köz- ségfejlesztési beruházások összege 1952-ben 80 százalékkal nő az idei évhez képes). A beruházásoknál azonban rá kell mutatnunk arra. hogy a szocía- i sta gazdálkodásra jellemző taka­rékosság nem mindig érvényesül maradéktalanul. Nem egyszer elő­fordul, hogy egyes terüle eken be­ruházási igények lépnek fel, holott. 3 termelő kapacitást új üzem lé­tesítése nélkül is növelni lehet. Építőiparunk fejlődésében * Szovjetunió gazdag tapasztalatai­nak átvétele hatalmas lendületet adott. Építőiparunk azonban még mindig m g*s önköltséggel dolgozik, ami egyebek között összefügg a munkafegyelem terén fennálló la­zaságokkal. Emel’« f- a rendelke­zésre álló gépkapacitás nem kellő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents