Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-16 / 294. (293.) szám

2 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 DECEMBER 16. kihasználása és egyes építkezések­nél a túlzottan drága megoldások alkalmazása további olyan ténye­ző, amely építőiparunkban az ön­költséget indokolatlanul emeli. Népgazdaságunk hatalmas ü.emű fejlődésével együttjár a vállalatok forgóeszközsziikségletének növe­kedése is. Arra kell törekednünk, hogy a felmerülő szükségletnek mind nagyobb hányadát nem újabb forgóeszközök lekötésével, hanem a meglévők hatékonyabb kihaszná­lásával, forgási sebességük fokozá­sával elégítsük ki. Itt még komoly mozgósítható tartalékaink vannak. Vonatkozik ez elsősorban a kész­letekre. Az 1952-es költségvetési évtől a forgóalapfeltölíés új rendsze­rét vezetjük be, amelynek ér­telmében a vállalatok a terme­lés emelkedésével eg'yüttjáró ngyobb forgóalapszükségletü­ket — a megtervezeti mérték­ben — nyereségükből közvet­lenül, visszatartás útján fedez­hetik. Ez az új rendszer számos techni­kai előnye mellett fokozza a vál­lalatok érdekeltségét jövedelme­zőségük emelésében és lényeges egyszerűsítést tesz lehetővé hitel- rendszerünkben. A vállalati nyere­ségekből nem fedezhető forgó ilap- szükséglet kielégítése továbbra is az állami költségvetésit terheli. Az ipari és mezőgazdasági kuta­tóintézetek száma 1952-ben tízen- eggyel emelkedik. A kutatóintézetekre 264 millió forintot fordítunk, 129.7 millió forinttal többet, mint az előző évben. Jelentősen emelkedik a kísérleti gazdaságok területe az 1951. évi 20.000 kát. holddal szemben 1952. évben 45.000 kát, holdra. A költ­ségvetés 1952-re 960 millió forin­tot irányoz elő, népgazdasági tar­talékok képzésére. Népi demokráciánk politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan kul­turális fejlődésünk is jelentékeny eredményeket mutat. Ez jut kife­jezésre z 1952. évi költségvetés kulturális jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, amely az 1951. évivel szemben. 1000 millió forint emelést jelent. A közoktatás területén eléri idei eredményeinket méltán sorol­hatjuk kultúrforradalmunk sikerei közé. Az 1951—52. tanévben az általános iskolákban jobb mint 1.2 millió tanuló iratkozott be, a kö­zépiskolai tanulók lé száma pedig 108.000 főre emelkedett. A közép­iskolákban 65.3 százalék a mun­kás- és parasztszármazású tanulók száma a háború előtti 4 százalék­kal szemben, míg az egyetemi és főiskolai hallgatóknál 58.2 száza­lék ez az arány. De ott vannak fő­iskoláinkban a néphez hű értelmi­ség és a dolgozó kisemberek gyer­mekei is. A nép állama szereliő gondosko­dással kiséri a dolgozó nép jövő értelmiségének tanulmányait. Nép- köztársaságunk kormánya komoly áldozatokat hoz a minél zavartala­nabb tanuláséit. Az 1950—51. tanévben az ösz- szes hallgatók 53 százalék*, 1951—52-ben 60 százaléka ré­szesül ösztöndíjban. Az 1950—51-es itanévben közel hatszor annyi mérnök, kétszer annyi orvos, négyszer annyi peda­gógus, háromszor annyi közgazda és másfélszer annyi mezőgazda nyert oklevelet, mint 1937—38-ban. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma jelenleg több, mint 40.000, mintegy 25 százalékkal magasabb a multévi létszámnál. Az új értelmiség kialakítása ér­dekében jelentékenyen kibővítet­tük az egyéves szakérettségi tan­folyamokat, 1950—51-ben 4390 volt a hallgatók száma, az új tan­évben majdnem 6000 hallgató kezd­te el a tanulást. Az ipari tanuló- képzést új alapon szerveztük meg. A múlt rosszemlékű „tanoncrend- szerét" teljes egészében felszá­moltuk. Uj tanulóműhelyek és ta­nulóotthonok egész sorát építettük és szereltük fel. 1951-ben 50.000 ipari tanulónk van. -1952-ben 63 ezer lesz, akik közül mintegy 22 ezret tanulóműhelyben, 26 ezret tanulóotthonban fogunk elhelyez­ni. Államunk eddig soha nem Iá* oft anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti a magyar tudósokat. Ez évbem 800-nái több tudományos dolgozó részesül fizetésén felül rendszeresen tudományos pótdíj­ban és mintegy 700 tehetséges fia­tal szakember akadémiai ösztön­díjban. Régi értelmiségünk zöme az új értelmiségijei vállvetve vesz részt a szocializmus építésé­ben. Ezután a pedagógusaink munká­jának jelentőségéről és a róluk való gondoskodásról beszélt Olt elviárs, majd így folytatta: Dolgozó népünk szociális élet- színvonalának fejlesztésére elő­irányzott kiadások az 1952. évi költségvetésben 5.3 milli­ard forinttal szerepeinek. A be egek gyógyítására szánt in­tézményeink a kórházak, rendelő- intézetek, vérellátó szolgálat, szak­orvosi rendelők céljára folyósítan­dó összegek 1952-ben több mint 44 százalékkal fognak emelkedni a folyó év megfelelő kiadásaival szemben. A kórházi ágyak száma mintegy ezerrel emelkedik és az ötéves terv harmadik évében meg­közelíti az 54 ezret. Bővül rende­lőintézeti hálózatunk. 1952-ben kórházakra és rndelőíntézetekre 1164 millió forintot, 350 millió fo­rinttal többet fordítunk, mint 1951. évben. A biztosításba bevont ta_ gok száma 17.4 százalékkal 3,110.000 főre emelkedik. A nyug­díjra. járadékra kifizetett összeg 1129 millióról 1575 millióra emel­kedik egy év alaf. Anya- és csecsemővédelemre a jövő évben kereken 93 millió forinttal többet fordítunk, mint a most záruló évben. A dolgozók üdültetésére fordított kiadása nkat új költségvetésünk­ben 90.4 millióra emeljük. Az 1952. évi költségvetési elő­irányzat jelentékeny lépést .esz a szocialista takarékosság érvényesí­tése felé azzal, hogy államigazga­tásunk kiadásainak részesedése az összes államháztartási kiadásban az 1951. évi 5.6 százalékról 5.1 százalékra csökken. Az adminisztratív kiadások to­vábbi csökken lését a bürokratiz­mus minél teljesebb kiirtásával kell megvalósítanunk. Az 1952. évi összes költségveté­si kiadásokban a helyi tanácsok 4,072 millióval szerepelnek, ami az 1951. évi előirányzathoz képest ke­reken 47 százalékos emelkedésnek felel meg. A tanácsok költségvetési ke­retének kitágulása, szók egész­séges fejlődésének bizonyít« ka. Igazgatási feladatkörökben a taná­csok immár nagyszámú olyan teen­dőket látnak el, amelyeket azelőtt az állam közvetlenül intézett- A szociális-kulturális szervek és in­tézmények igazgatása ma jórészt a tanácsok feladata és ehhez képest az állami költségvetésben szereplő szociális-kulturális kiadásoknak a társadalombiztosítás kiadásait nem számítva, közel 50 százaléka sze­repel a helyi költségvetések elő­irányzataiban. Sxerrezettebb, fegyelmezettebb munkái, nagyobb lakarékosságot A költségvetés bevételeinek döntő részét, 87.1 százalékát a szo- cialsta szektor adja. Jelentősen megnövekednek az állami vállala­toktól befolyó bevételek: ez állami vállalatok 36.6 mil­liárd forinttal járulnak hozzá költségvei ésíink fedezetének biztosításához. A vállala októl származó bevéte­lek két legjellemzőbb tétele a for­galmi adó és a nyereségbefizetés. A forgalmi adó az a legfőbb csa­torna, amelyen keresztül a szocia­lista vállalatok által létrehozott íerméktöbblet pénzbeni ellenérté­két költségvetésünkbe bevonjuk. A forgalmi adó feszített előirány­zatával ösztönzőleg hatunk a szo­cialista gazdasági szektor tervíei- jesítésére, a takarékossági mozga­lomra és az önköltségcsökkentésre, egyszóval a szocialista akkumulá­ció ütemére. A vállalatok adóbefi­zetése 26.2 milliárd forintban van kök ségvetésünkben előirányozva. Míg a vállalatok á'tal befizeten­dő forgalmi adó független működé­sük gazdasági eredményeitől, ad­dig a vállalatok költségvetési be­fizetéseinek másik fő formája: a nyereségbefizetés attól függ,, hogy a vállala ok milyen mértékben tel­jesítik túl termelési, értékesítési, önköltségcsökkentési stb. tervei­ket. A nyereségbefizetési előirány­zat biztosítása a fervfeljesítés egyik legfontosabb fokmérője. A nyereségbefizetés 1952. évi előirányzata 5330 millió forint, a mali évinél 40 százalékkal nagyobb. A nyereségbefizetés költségvetési összegeinek két alapvető tényező­je: a uermelés kibővítése és az ön­költségcsökkentés terén számotte­vő haladást könyvelhetünk ugyan el, de 1952ben erőfeszítéseinket még jobban kell fokoznunk, hogy eleget' tehessünk a szocialista épí­tés gyorsuló üteme által támasz­tott akkumulációs igényeknek. Egyik legfontosabb feladat a szilárd szocialista munkafegye­lem biztosítása. A munka észszerű megszervezése mellett a munkafegyelem megszi­lárdításának hatalmas emelője az a mindinkább észlelhető jelenség, hogy a jól, becsületesen dolgozók a munkájukat rosszul, hanyagul végzőkkel, a nép vagyonát fecsér- lőkkel szemben maguk lépnek fel, mert megértették, hogy a munka- fegyelem meglazulása az egész szocialista építést hátráltatja. Szorosan kapcsolódik a munka- fegyelem kérdéséhez a szilárd bér­fegyelem. Az iftóbbi hónapok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a béralap kérdését egyes vállalati igazgatók még mindig nem kezelik fontosságának megfelelően és csak akkor kezdenek foglalkozni a bér­alaptúllépéssel, amikor a bank — kötelességét teljesítve — kifogást emel a termeléssel nem indokolt bértöbblet miatt. Legalább ilyen fontossága van az önköltség szempontjából annak, hogy az anyaggazdálkodás terén is a legszigorúbb takarékosságot va­lósítsuk meg. Véget kell vetnünk az egyes üzemekben még mindig folyó anyagpocsékolásnak, mara­déktalanul érvényesílenünk kell a szigorú normák alapján való anyag­felhasználást- Meg kell szüntet­nünk azt az egyes gazdasági veze­tőknél a tőkés gondolkodásmód maradványaként még mindig ér­vényesülő gyakorlatot, amely sze­rint nagy anyagkészletek felhalmo­zásával hosszú időre előre igyekez­nek ..magukat biztosítani". Bevételeink 12.9 százaléka szár­mazik a lakosságtól, döntő részben a lakosság adóbefizetéseiből. Az adóbefizetésí fegyelem —- sokszor még egyes pénzügyi szerveknél is — számos lazaságot mutat. Bár a parasztság zöme teljesíti adófizetési kötelezettségét, mégis sokan vannak, akik az adónemfizetést szerzett jognak tekintik és ki akarják vonni magukat a közteherviselésből. Az ilyen lazaságokat maradéktala­nul fel kell számolnunk, annyival is inkább, mert ezekből rendsze rin; a kulákok, jómódú parasztok, spekuláló elemek húznak hasznot A lakosságtól származó bevéte­lek között meg kell említenem a második békekölcsön kibocsátását is. Emellett elsőrendű fontosságot kell tulajdonítanunk az egyéni 'ta­karékosságnak is. Ezzel kapcsolat­ban a takarékpénztári hálózatot erőteljesen kibővítjük és a Szov­jetunió példája nyomán a takarék­pénztári fiókoknak új típusát ál­lt juk- fel, s ezek az üzemek dolgo­zóinak bevonásával magukban az üzemekben végzik munkájukat. Költségvetésünk bevételei 285.5 millió forinttal haladják meg a kiadásokat­Ugyanakkor, amikor a tőkés álla­mok költségvetését a fegyverkezé­si hajsza következtében a deficit, pénzügyeiket a fokozódó infláció jellemzi, dolgozó népünk költségveté­sünk számaiból is megelége­déssel állapíthatja meg forin­tunk szilárdságát, pénzügyeink kiegyensúlyozottságát, A bevételi felesleget mutató költségvetés bizonyítéka annak is, hogy Prátunk és kormányzatunk december 1-i nagyjelentőségű ha­tározata pénzügyeink alakulására is kedvező hatással volt, A forga­lomba kerülő pénzmennyiség és a rendelkezésre álló árualap között egészséges egyensúlyi helyzetet te­remtett. s ezáltal jelentősen meg­nőtt a forint szerepe, a forint sú­lya, pénzünk értékmérő funkciója az állami, szövetkezeti kereskede­lemben és a. piaci forgalomban egyaránt. Az 1952. évi költségvetés mind szerkezetében, mind tartalmában népgazdaságunk hatalmas fejlődé­sét mutatja. Ilyen fejlődést csak olyan or­szágban lehet elérni, ahol a mun­kásosztály, a dolgozó nép van ha­talmon, ahol a lenini-sztálini taní­tások alapján a szocializmust épí- i k, estvéri együttműködésben az ugyanezt az utat járó népekkel. Eredményeink felmérésénél egy pillanatra sem szabad elfelejte­nünk, amit Rákosi elvtárs mon­dó;'.: ,,A magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevő­je mindaz a b-'rá i segítség, melyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a se­gítség nem egyszer kiindult, ma­gának Sztálin elvtársnak,“ A magyar dolgozók lelkesedés­sel, szilárd egységben tömörülnek ezeknek a feladatoknak a megva­lósítására harcokban megedzett nagy Pár unk, a Magyar Dolgozók Pártja köré és híven végrehajtják azokat a feladatokat, amelyekét népünk szeretett, bölcs vezére, Rákosi elvtárs állít elénk. Kérem az Í952. évi költségve és elfogadását. Olt Károly elvtárs beszéde után ;zünet következett. Utána az or­szággyűlés megválasztotta az El­nöki Tanács két új tagját. Dögéi Imre elvtárs bejelentet.’e, bogy Rákosi Mátyás elvtárs mi­niszterelnökhelyeitestől, a Magyar Függetlenségi Népfront elnökétől levél érkezeit, amelyet az ország­gyűlés jegyzője felolvasott. — Az Országgyűlés Elnökének, Budapest. — A Magyar Függetlenségi Nép­front Elnöksége a Magyar Népköz- ’ársaság Elnöki Tanácsa megürese­dett t3Hágára' Varga István és Parragi György országgyűlési kép­viselőket javasolja. Rákosi Mátyás, a Magyar Függetlenségi Népfront elnöke. A levél felolvasása után az or­szággyűlés Varga Istvánt és Parra- gi Györgyöt megválasz;otta az El­nöki Tanács tagjaivá. Ezután Dögéi elvtárs javaslatot tett a költségvetés tárgyalására szánt idő megállapítására, valamint a legközelebbi ülés idejére és na­pirendjére. Az országgyűlés az 1952. évi költségvetést hétórás üléseken tárgyalja, s legközelebbi ülését december 15-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartja. Az ülés napirendjére az alkotmány 27. szakaszának 1 bekezdésében fog­lal; rendelkezés értelmében a Mi­nisztertanács elnökének beszámo­lóját tűzte ki az országgyűlés. A koreai néphadsereg főparancsnokságának december 14-1 hadíieleniése Phenjan (Taszsz). A Koreai Nép: Demokratikus Köztársaság hadse­regének főparancsnoksága december iá-én közölte, hogy a koreai nép­hadsereg alakulatai, szoros ecnrütt- mii ködösben a kínai népi önkénte­sek egységeivel, védelmi harcokat folytatnak a korábbi vonalakon, emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okozva az amerikai­angol intervenciósoknak és a liszin- mernista csapatoknak. December iá-én ellenséges repü­lőgépek barbár bombatámadást in­téztek a keleti és nyugati partvidék ellen és géppuskázták a békés la­kosságot. A néphadsereg légvédelmi osztagai és a~ ellenséges repülögé' pekre vadászó lövészek, két ellem séges repülőgépet lőttek le. A Koreai Központi Távirati iroda kommentárja a fegyverszüneti tárgyalásokról Phenjan (Uj Kína). A Koreai Központi Távirati Iroda december 12-i komim éntáriában megbélyegzi az atrnerikaiaknak a koreai fegy­verszüneti tárgyalások, megakadá­lyozására irányuló mesterkedéseit és a többi között megállapítja: — Tizenöt nlaip múlt el azóta, hogy az albizottság megkezdte a 3. napirendi pont tárgyalását. Az ame­rikai félnek a tárgyalásokat akadá­lyozó politikája és a Korea elleni támadásra irányuló makacs szán" déka, azt eredményezte, hogy még mindig nem jött létre megegyezés ebben a napirendi pontban. A kül­döttségünk által javasolt alapvető elvek a legnagyobb mértékben meg. ifejelőek a napirendi pont kielégítő rendezésére. Az amerikaiak azonban ■makacsul elutasítják javaslatainkat és ragaszkodnak, küldöttségünk szú­■mára elfogadhatatlan, észszerűden javasltaikhoz. Vájjon mi a szándékuk azzal, hogy ellenzik, hogy kiépítsük re­pülőtereinket, míg ök maguk azt íkö ve telik, hogy növelhessék kato­nai erejüket és tetszésük szerint végezhessenek légi felderftést Korea északi része fölöl t? Aki csak vala­mennyire is ismeri a nemzetközi jogot, az hídja, hogy az amerikai­ak célja: beavatkozni más nemze­tek belső ügyeibe. — A koreai és a kinai né|p — fejeződik be a komimén tár, őszinte, igaz erőfeszítéseket tett a béke ér­dekében. lka az amerikai agresszo- rejk ezt az őszinteséget a gyenge­ség jelének tekintik és kitarta­nak agressziós háborújuk mellett, akkor a koreai és kinai nép egy­ségének erejével, még súlyosabb csapásokat fog mérni az ellenségre. Újabb megvesztegetési botrány az USA-ban Az amerikai sajtó a katonai szál- 'itásokkal kapcsolatos visszaélé­sek u;án új, hatalmas megvesztege- téskről számol be, amelyeket ma­gas állású kormányszemélyek kö­vettek el az adószedés során. Az Truman elnök sajtókon] hogy nem bocsátja el a államfc Trumannál, az USA elnökénél lefolyt sajtóértekezleten a saj­tó képviselői kérdéseket in­téztek az elnökhöz arra vo­natkozóan, hogy milyen intézke­déseket szándékozik íeuui a kor­mány azzal a botránysorozattal kapcsolatban, amely feltárta a kormányapparátusban lévő korrup­ciót, Truman válaszából kitűnik, hogy egyáltalán nem szándékozik az igazságügyminisztert helyéről új botrány méreteire jellemző, hogy az adóbeszedéssel kapcsolatban ál­ló tisztviselők közül 118 at nyug­díjaztak, vagy elbocsátottak. A meg nem fizetett adók összege több mint 632 millió dollár. ’erenciáján kijelentette, botrányokba keveredett trfiakat elbocsátani, vagy leváltani. Pedig az igazságügyminiszter botrányos pénzügyi mesterkedésekbe kevere- detr. Az 1952 évi elnök- és kongresz- szusi választásokról szólva Truman azt a benyomást akarta kelteni, ho^v a jövőben kormányának szán­dékában áll, „egyetmást tenni" az állami kulcspozícióban lévő szemé­lyek, — arninf Truman kifejezte, — „nem etikus" magatartása el­len. í A nemzetközi munkásmozgalom hírei PAnlvS „ A francia haditengerészet fegy­vergyárai dolgozóinak szerdai ’fi­gyelmeztető két órás sztrájkja után ia kcytmány kénytelen volt 17 száza­lékos béremelést engedélyezni. A szakszervezetiek ezt az emelést elég­telennek minősítik. A dolgozók el­határozták, hogy békebarcukat to­vábbi figyelmeztető sztrájkokkal folytatják­OTTAWA A Windsori (Kanada) amerikai tulajdonban lévő Ford “müvek to­vábbi 4 ezer dolgozója csatlakozott a már több mint egy hét óta szráj- koló hétezer társához. A Ford-imű- vek dolgozói 26 munkás igazság­talan elboicsájtáis» elleni tiltakozá­sul és. bérköveteléseik kivívásáért léptek sztrájkba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents