Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)
1951-12-02 / 281. szám
VASÁRNAP, 1951 DECEMBER 2. SOMOGYI NBPLAP , 3 MBaagm^ig^MgrahaBiiMaasEaisgifaKdias«^^ vagy disznózsír; akart venni szabadpiacon, annak erre 3—4 napi jövedelmét kellett volna fordítani, Természetesen ilyen magas sza- badárak mellett csökken az ösztönzés a termelés növelésére. A túlmagas szabadárak, fékezőleg kainak az iparban. A jegyekkel kapcsolatos tilalmak és forgalmi korlátozások pedig a mezőgazdaságban hátráltatják a termelést. .Minél föbfa cikkre ' erjesztenénk ki a jegyrendszert, annál érezhetőbbé válna a tűim?,gas szabadáras. feketéző hatása, annál kisebb lenne az ösztönzés az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A jegyreedszer tipikus háborús rendszabály. Minél messzebb kerültünk a háborútól, annál inkább leépí.ettük a jegyrendszer'.. A jegy- rendszer kiterjesztése helytelen irányba sodorna bennünket, csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, a spekulációt, a bürokratizmust. Nekünk más utat kell járnunk. A mi véleményünk szerint eljő'.t nz ideje, hogy megszüntessük a jßgyrendszert. A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk, mert megtörténhet', hogy * fogyasztók a jegyrendszer megszüntetése után kezdetben az eddigi mennyiségnél többet vásárolnak, Az ipari termelés állandó emelkedése, a jó termés, a begyűjtés sikere, egyszóval a dolgozók zömének odaadó, szorgalmas munkája következtében az élelem és a fogyasztási javak ma bővebben állanak rendelkezésünkre, mint 1 évvel ezelőtt. Ezért a kenyér-, a lisztv cukoi-- és szappanjegyet meg fogjuk szőnie ni, mert erre már megfelelő készleteink vannak. A itejelláíás mostani módját is meg tudjuk szüntetni úgy hogy a terheS- ás szopta.ó-anyák, valamint a kisgyermekek részére megváltozott formában biztosítjuk a juttatást. A hús- és zsírjegye tekintettel arra, hogy a bízottsertések beadása csak most van felfejlődőben, később, 1952 február havában kívánjuk megszűnt érni. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: nem fog-e megismétlődni az idei tapasztala:, nem fogják-e az olcsó kenyeret újra állati takarmányozásra felhasználni és nem vásárolják-e fej _nem ra ktározzák-e cl a tarlósabb élelmet, cukrot, liszté:, stb.-t a spekulánsok. A felelet erre az, hogy a veszély feltétlenül fennáll, ha a jelenlegi, aránylag olcsó árak mellett kitartunk. Ezért gondoskodásunk kelt arról, hogy a kenyér ta- fcarmáaycélokra váló felhasználása ke fisé ődjön ki. Egyben meg kell változtatnunk árpolitikánkat egy sor más cikknél is olymódon, hogy megvédj ük a dolgozó nép érdekeit. Mi ezért azt javasoljuk, hogy * jegyrendszer megszüntet ésével egyidejűleg emeljük fel a kenyér, » liszt, a cukor és bizonyos egyéb élelmiszerek, ruházati és más fontos cikkek árát. Ez az áremelés az élelmiszereknél a legtöbb esetben a szabadár alatt, de a jegyes ár felett legyen és természetesen külön vegye figyelembe s> sokgyer »ebes családok érdekeit. Ezzel párhuzamosan emeljük a béreket, a fizetést, a családi pótlékot, a nyugdíjat. így a bérek és fizetések felemelésével ellensúlyozzuk az; az áremelés', amelyet a spekulációs árufelvásárlás kivédésére létrehozunk, li/cn módón a dolgozóknak lehetővé válik, hogv szükségletüké;, jegyi endszer nélkül szabadon, korlátozás nélkül vasár-diák meg az adatni üzlegekben, szövetkezetekben. Viszont a megemelt kenyér- és iísztárak ■«ini teszik gazdaságossá h.igy s' lati takarmányozásra használják íe1 és megnehezítik az ellenségnek, hogy újra árukészleteket vásatöljön fel elraktározás céljából. Ezek az áremelések arányban hozzák a vásárlóerőt a rendelkezésre álló árumennyiséggel. E rendszabályok egy csapásra kihúzzák a talajt a spekuláció alól, mert az állami üzletekben meghatározott áron, kor. láfozás nélkül megvásárolhatók azok az áruk, amelyek a spekuláció főtárgyát képezték. A jegyek megszüntetéséve] kapcsolatos áremelés nem érinti a lakkért, a. villanyt, a gázt, a postai szolgáltatások, a városi közlekedés díjszabásait, a dohányárudat, a tüzelőanyagot, péksüteményt; száraz- tésztát. a- főzelék, gyümölcs, újság, mozi, színház, könyv, stb. árait, . szóval olyan cikkeket és szolgáltatásokat, melyek az átla- fífs dolgozó családok kiadásainak ttóbségét képezik. Miden termelő, aki kötelezettségének sieget tett, szabadon értékesítheti terményeit A jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatos árrendezést ki kell egészítenünk oly űr. intézkedésekkel, amelyek a falu dolgozó népe számára előnyösek és arra ösztönzi a gazdákat, hogy fokozzák 'termelésüket és több élelmiszert hozzanak a piacra. Ezért javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezet*-» sí-gének eleget - ett, decembr 2-án legyük szabaddá a mezőgazdasági termények és termékek forgalmát. Elsősorban tegyük szabaddá az őr. 1 é atsál—snrdlucmfwycmfwypmfw lést, a gabonaforgalmat és a bor- forgalmat is. Ennek .megfelelően a jövő évi aratásig, 1952 június 30-ig felfüggesztjük a kenyérgabonára és lisztre vonatkozó összes forgalmi korlátozásokat. Aki beadási kötelezettségének eleget -tett- kenyérgabonáját bárkinek eladhatja és bárhova szabadon szállíthatja. Saját szükséglétére bárki vásárolhat kenyérgabonát. Viszontdadásra természetesen ezen túl :s csak az állami szervek vásárolhatnak gabonát. Javasoljuk, hogy a terrne- tők —- és akik : ermészetbeni juttatásként szereztek kenyérgabonát: —szabadon őröltét.'.essenek és szabadon árusíthassák r~ így kapott lisztet, Természetesen azok. akik a kenyérgabonát vásárolták, csak saját szükségletük mértékéig őrölhetnek és lisztet nem hozhatnak kereskedelmi forgalomba. Eladásra szánt kenyér és péksütemény készítéséhez a jövőben is csak ha:ó«ági liszt használható fel. Az árpa és a zab forgalmi korlátozását 's fel kell függeszteni az új aratásig, június 30-ig. A kukorica forgalmát azonnal fel kell szabadítani azokra a községekre, járásokra és megyékre, .amelyek beadási tervüket 100 százalékra teljesítették, Fel kell, szabadítani az árpa, zab, köles, hajdina és'kukorica vámörlését- Fel kell szabadítani az eddig tilos vám- és bérdarálást. Szabaddá kell ‘tenni az árpa és köles hántolását. Fel »kell szabadítani december másodikával a burgonya és az alma forgalmát isi Fel kell szabadítani a baromfi, olás, fei és tejtermékek forgalmát. Szabaddá kell tenni a sertéshús, zsír. szalonna szállítását. Az őstermelők nyershúst is árusíthatnak ha megfelelő egészségügyi ellenőrzést be ártják. Javasoljuk egy sor k.evéöbé fontos cikkre vonatkozó .forgalmi és Szállítási korlátozás megszüntetését, annak haíálycnki- vül helyezését, hogy a vasúton ké- zipodgyászkén-.' szállított élelmi- nzermennyiség súlyhatára 10 kg- 1 e£vsn. Nem kétséges, elytársalm, hogy ezeket a rendszabályokat a munkásság csak úgy, mint a dolgozó parasztság helyesli és üdvözli. A munkásság megszabadul attól az áruhiánytól, mely életszínvonalának fejlődéséi' gátolta, fékezte a főbbtermelést, és amely ugyanakkor jó táptalaja a spekulációnak új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sorvadó maradványainak. A dolgozó parasztság is örömmel üdvözli a ; erményforgalom felszabadítását- a háborúból megmaradt sok kötöttség megszüntetését. Ez a parasztság az új intézkedésiek ha.ására szívesebben többet termel a jövőben, de már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészleteket, melyeket' eddig a spekuláció okozta ár- bizonytalanság miatt vissza! ar; ott A mi intézkedéseink .serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mezőgazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egyaránt ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rangú és rendű ellenségei számára. Ez is egyik főcéljuk. E rendszabályok sikerének elI engedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötelezettségüknek maradéktalanul {egyenek eleget és a jövőben is pontosan, gyorsat! 'lelkesítsék .a terménybeadást. Ennek megfelelően most fokozott erővél kell gondoskodni arról, hogy azok a termelők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat. Dolgozó parasztságunk, * tanácsok, pártunk szervezetei és a begyűjtést végző állami szervek legyenek tudatába* annak, hogy a terménybeadás további jó ménéit élői ffírfg jelentékeny mértékben- hogy az irt javasolt rendszabályok simán ’egyenek végrehajthatók, hálásuk gyorsan mutatkozzék, eredményük tartós és sz idni legyen. Minden lazaság és hanyagság e téren .súlyos köri okoz és ezért megfelelő eréílyel kell vele szemben fellépni. Az állampolgári kötelességüket hűen teljesítő gazdák, dolgozó parasztságunk túlnyomó I többsége egyenesen megköveteli tőlünk, hogy ezen a téren terem'- sünk végre rendet. Hogy gondos- jkodjunk az igazi közteherviselésA meaöíf$eaKda«íájari termékek izabadforgalma, a jegy rendszer isiej^sEMjatetése népi demok rate iánk fljabb siliere Az elvtársak egyetértenek velem, hogy a jegyrendszer. megszüntetése és a mezőgazdasági termények sts had forgalmának helyreállítása néni demokráciánk újabb nagy sikere, gazdasági és politikai erejének lilább imponáló megnyilvánulása. Azzal is tisztában vannak, hogy ?zek a rendszabályok súlyos csapást mérnek a régi rendszer híveire, a ki:lakukra, a tőkések maradványaira, a spekulánsokra» E rendszabályok helyes végrehajtása tovább fogja Szilá'Híí'tani, még szorosabbra fűzi népi demokráciánkon belül a munkás*paraszt szövetséget Fo. vább fogja szilárdítani a békeif'ron- tot is. mélynek hű katonái vagyunk, s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. (Taps.) Az elvtársiak hasonlítsák ösSzé ezt a mi bátor és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Mar* shall-segély „áldásait“ oly hosszú esztendők óta élvező n.agv lökés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be ChurchilFkor- mány új pénzügyminisztere, Battler. Beszámolójából egyetlen mondatot Idézek: „Nagyi)nitannia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy me'-"ke resse -annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek csőd, éhezés, munkanélküliség tesz a vége-“ Egyben bejelentetté, hogy a húsadagol olyan kicsire csökken* tik, aimire még nem volt példa Angr liában, de nem- felel érte, hogy (hamarosan nem- kerül-1 újabb csökkentésre a sót. Az angol helyzetet egy amerikai tőkés lap cikke ezzel a címmel jellemzi: „Anglia újra * csőd szélén“. Az ansrol pénz-- iigyroiniiszíér után nemsokára Pleven franc a miniszterelnök tartott beszámolót. Beszédéből kiderüli. hogy Franciaország helyzete még rosszabb, mint Angliáé. Olaszországról, mely ‘két és fél milliárd dollár Marsball-ségélyt kapott, az „U. S. News and World Report“ című amerikai lap megállapította, faoev ..politikailag roskadozik“. A .,Journal de Geneve“ svájci tőkés* lan ehhez hozzáteszi — „Az olasz lakosság munkaképes részének egyötöde : négy millió ember munkanélküli“. Többé-kevésbé hasonló a helyzet a többi európai kapitalista államban, ahol mindenütt nő a munkanélküliség., a gazdasági hi* zonyfaiansás és csökken a dolgozó tömegek életszínvonala. Ezzel szemben nT, támaszkodva nagy segítőnkre, a Szovjetunióra és a népi dcrnkorúciák szolidaritására gyorsan építjük szocialista jövőnket bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a siker tudatában foghatunk hozzá ilyen erőteljes rendszabályokhoz. T’Jviársainkat, Pártunk minden szervezetét és minden tagját hassa át az a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsabban és sikeresebben hajijuk végre az itt javasol; rendszabályokat, annál hamarabb győzzük le a magvalósításukkal el* kerülhetetleniil velejáró kisebb-,nagyobb nehézségeket. Annak is legyenek tudatában, hogy e rendsza* Irályaink;- gyorsan eredménnyel járnak, ha az eredmények megszilárdulnak és állandóknak bizonyulnak, akkor mi e téren ás követjük nagy példaképünkét, >a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan csökkentsük és ezzel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszínvorur lát. Mé&egyszfir alá kívánom húzni: az elvtársak legyenek tisztában azzal, hogy most nem egyszerűen csak arról van szó, bog»; az év elején élefbejéptetett közellátási rendszabályokat. az élelmezési jegyeket megszüntetjük. Esek a mostani ja' vaslaíajm sokkal mélyebbre nyúlnak, érintik mindazokat a közellátási bér és árkéroSfiseket, amelyek megváltoztatása szükségessé vált, miután hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá és kapitalista országból szocializmust építő országgá leit. Jelentősége alapján ez a mostani javaslatunk folytatása annak a fejlődésnek, amellyel megterem tét lük a jó pénzt, államosítottuk ars ipart, megkezdtük a falu cs az egész ország szocialista átépítését. Befejezésül rá akarok mutatni arra, Jtogv a gazdasági és politikai téren elért eredményeinket, valamint ezt a nagy lépést jegyre nd- szer megszüntetését elsősorban az teite lelte:övé, hogy Pártunk szívósan és következetesen megvalósítja a IT. P ártkon gir es szíts határozatait. E Kongresszus útmutatásai nagyban elősegítették Pártunk jó munkáját, megszilárdították egységét. fokozták egészséges fejlődését és lehetővé tették, hogy ennek a feladóinak a megoldásához hozzáfoghassunk. Az, hogy újra ilyen jelentős lépést tettettünk előre, egyik lej jobb bizonyítéka annak, hogv Pártunk tudásban, tapasztalatban, fegyelemben -növekszik és mind a múltban, úgy most vs eredményes munkával és bátor kezdeményezés* síd szolgálja dolgozóink ügyét. A mi erős, egységes, lendülte’es Páx- j tünk a biztosíték arra, hogy ezt a feladatot is dolgozó' népünk javára teljes sikerrel fogja megoldani. (A Központi Vezetőség ülésének résztvevői percekig tantó lelkes tapssal fogadják Rákosi elvtárs beszámolóját.) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és feér- rendezésrőf. s át mezőgazdasági termékek, forgalmának szabályozásáról ötéves népgazdasági tervünk -első kjV: évének sikeres megvalósítása, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk szorgalmas, odaadó munkája, valamint az 11)53 évi jó mezőgazdasági termés ered" ményeként az élelmiszereik és egyéb közszükségleti cikkek a múlt évűnél jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Népi demokráciánk gazdasága erősebb lett. Az elért eredményekre támaszkodva, a Magyar Népköztársaság Mi niszterfanácsa és a Magyar Dolgozók. Pártja Központi Vezetősége elhatározza: a jegy,rendszer megszüntetését és — igen kévés kivétellel — a mezőgazdasági termények és termékek forgaflmáTuak felszabadí fását. A jegvrend&zer megszüntetésével s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadításával biztosítani kell a fogyasztói árak helyes arányát is s ennek megfelelően egyidejűleg rendezni kell -a dolgozók bérét és fizetését. A jegyrendszer megszüntetésével a dolgozók —■ a városban és falun egyaránt — szabadon, korlátozás nélkül vásároltatnak ‘ élelmiszert és egyéb közszükségleti d'kkeket, mert ez az állam rendelkezésére álló jelentős árukészletek, valamint a termelés állandó emelkedése biztosít jóik. A jegyrendszer megszüntetése s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítása elősegíti az ipari termelés és a munka termelékenységéinek további emelkedését és ezzel együtt a termelésben dolgozók keresetének növekedését. Elősegít ti a mezőgazdaság termelésének és árutermelésének növekedését- Elősegíti a városaink élelmiszerrel, a falunak és városnak több iparcikkel való ellátását. Kihúzza a talajt az üzérkedők Iáiba alól. Erősíti a munká»- paraszt szövetséget. A jegyrendszer megszüntetése egyben komoly megerősödése a világot átfogó béke- front magyarországi szakaszának, mert kézzelfoghatóan bizonyítja népi demokráciánk életerejét. Újabb tanúbizonysága országunk következetes békep öli1 tiká j ánák, amely a népek közötti béke megőrzésén és megszilárdításán alapul. A fenitek figyelembevételével, a Magyar Népkífefálnsaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja a következőket határozza: A jegyrendsxer megszüntetése és a mezőgazdasági termények forgalmának és szállításénak Himbáddá tétele 1. 1951 december 2-től jegy* Az idei évet megelőző tarlós szárazság s az ezzel együttjáró gyenge taksrmánytermés átmeneti csőkké* I nést idézett elő az ország állatállományában s bizonyos élelmiszerek* b«n megnehezítette az ellátási- j Üzérkedő elemiek ezt arra jgyekez- 1 .tek felhasználni, hogy azokat az | árukat, amelyekben, az ellátás sízii- f kös yolt, felvásárolják a dolgozók I elől. Ezért a magya-r népköztársia- | ság minisztertanácsa, 1951 elején a * legfontdsabb élelmiszerekre és né- I hány más árura jegyrendszert ve- S zeíett be. A jegyrendszer átmeneti ! bevezetése helyesnek bizonyult, ; mert lehetővé tette a dolgozók ellátását a legszükségesebb élelmiszerekkel s eáősegjtette, too,gy az állam a dolgozók ellátásának megjavítására jelentős árukészleteket nyújtson. Az előnyük mellett azonban egy- í re inkább jelentkeztek a jegyrend- j szer hátlányos következményei. A ! jegyrendszer kezdte fékezni az ipari ; termelés emelkedését, mert a dolgo- } zó'k a jobb munkájukkal elért több- l letjövedelmiükből a jegyes ellátás j körébe tartozó cikkeket a magas í szabadpiaci árak folytán csak igen ' kis mennyiségben vásárolhatták. A jegyrendszer a kizsákmányoló osztályok és maradványaik számára újabb üzérkedés! tehetőséget hozott ugyanakkor növelte a bürokratizmust az aHamgépexetb en. A jegyrendszerrel Sziüksélgképpen együttlijárt » mezőgazdasági termié- nyek és termékek forgalmának jelentős korlátozása, ami megnehezített«. hogy a parasztság, az ál- j lammal szemben fennálló kötélé' | zettségének tdljesítése után, felesle" * «eit szabadon értékesíthesse, ez í viszont gátolta a városi lakosság- I n«k asz éteTm'ezeirekkel való jobb S ellátását s ugyanekkor fékezte a í mezőgazdasági termelés még gyor- í sabb saaelkedését. nélkül teeljesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosó* mosdó- és borotva - szappan, a tej és vaj és minden iparcikk. 2. A hús. és zsira,diákjegy, illető- j leg u'ialvánj eHenébea töriénö áru- I síiást legkésőbb 1952 február 28-én j még kell »süntetoi, ezután az idő- p*nt utá* a kús és zsiradék telj®! sen szabadon, jegy nélkül vásárol* 1 ható. A kiadott és forgalomban lévő hús- és zsiradék jegy, illetőleg u al- v'ánvok tehát a ineglszüntetés időpontjáig továbbra is érvénybe® maradnak. 3. A mezőgazdasági termények forgalma terén fennálló korlátozások Í951 december 2-től az alábbiak szerint megszűnnek: st) az a temsel», aki beadási ki) j ről és ne engedjük meg Hogy egy- i kapzsi, törpe kisebbség, orsz&gépí- , j fésűnkhöz való köteles hozzájáru- j J -ás helyett spekulációjával, fejtve!, i | niez& lcaiségéve! és nem egyszer- j íuda os ellenséges szándékkal kárt -1 okozzon, vagy megkísérelje aláás*- J ni szilárd alapjainkat.
