Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-27 / 276. szám
X KEDD, 195 i NOVEMBER 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 A milifarizálódás fokozódása Tito Jugoszláviájában Mo&zkvo. November 25. A- Turcsi», a Szovjet Tájékoztató Iroda ■ezámáTa írt c’kkében ,,A miUtari- .zálás fokozódása Tito Jugcszláviár fában“' címmel a kővetkezőket írja: Tito fasiszta klikkje, miutáh nyíltan, visszaállította a kapitalista rendet Jugoszláviában és az országot as amerikai-angol imperializmus gyarmatává változtatta, lázas háborús készülődést folytat. A tito-klikk félre akarja vezetni a világ közvéleményét és el akarja tüntetni véres gaztetteinek nyomait -ezért különböző hazugságokhoz, rágalmakhoz és provokációhoz foly? módik a Szovjetunió és a népi de Tncikrác:ák ellen. Ehhez felhasználja az ENSZ közgyűlésének 6. ülésszakát is, amelyen a tüo’khkk képviselője javasolta, vegyenek fel a közgyűlés napirendjére egy piszkos rágalmakat tartalmazó javasla- tof, amdy szerint a Szovjetunió és a népi demokráciák állítólag Jugoszláviát fenyegetik. A tények megcáf o l'ha lati an u 1 ta- fuisitják, hág)' éjjpen a tito-klikk változtatta Jugoszláviát agressziós felvonulási területté, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, az amerikai-angol imperialisták agresszív politikájának táimofatására- Washington parancsára Jugoszlávia gazdasági életét, háborús vágányokra állította át. Jugoszlávia hadikiadásai ebben az évben, az 1949. évihez viszonyítva megkétszereződtek és a költség" vetési kiadások 73 százalékát alkotják. Títoék amerikai fegyverekkel szerelik fel a jugoszláv hadsereget, a hadsereg kiképzésére pedig német fasiszta oktatót alkalmaznak. Az oktatók szabadlábra helyezett háborús bűnösök, akik , .megbízhat ósági bizonyítványt“ kaptak az amerikai tábornoki kartól. (Tiltó nem elégedett meg az efajta katonai „szakemberek“ lét" számával és ez év október 29-én, még 54 háborús gaztettért elítélt nácit helyezett szabadlábra. Ezek közül 22-őt annakidején halálra ítéltekAz amerikai háborús usz tők, hogy közvetlen ellenőrzésük alá vehessék a jugoszláv hadsereget, ■amerikai katonai missziókat létesítettek Jugoszláviában. “Az állandó amerikai missziók megalakítása — hangsúlyozza teljes joggal a Erűd o’mű bolgár lap — azt célozza, hegy előkészítsék Jugoszláviának amerikai csapatokkal való megszállását és elárulja, hogy a tito- isták halálosan rettegnek a jugoszláv néptől, nemi bíznak a jugoszláv hadseregben“. A* amerikai-angol imperialisták agresszív terveivel összhangban, Jugoszlávia területét repülőterek, ka tonai támaszpontok, újabb katonai közlekedési utak hálózata borítja. Titoék militarizálják az Adriai-tenger partvidékét, hadiflottája szá mára. Az Adriai-tenger mellett új hadikikötőket építenek és a meglevőket kibővítik. Spilit kikötőjében nem is olyan régen a „Liverpool angol cirkáló tett látogatást, Edelstein tengernaggyal, az angol hadiflotta parancsnokával a fedélzetén, A találkozás során Tito sietett biztosítani a tengernagyot _ arról, hogy hajlandó tö‘bb adriai jugoszláv kikötőt az amerikai-angol imperialisták rendelkezésére bocsdjta- ni* Edelstein tengernagy után, hamarosan Jugoszláviába érkezett Collina tábornok, az amerikai szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke is. Igen jellemző, hogy Collina jugoszláviai Látogatása egybeesett Bradley amerikai tábornok és Síim angol tábornagy görögországi és tö- rökonzági utazásával. A sajtó azzal a nevetséges állításával próbálta el ködösíteni Colling jugoszláviai utjának végleges célját, hogy az amerikai tábornok azért utazott Jugoszláviába, hogy megismerkedjék az ország kultúrtörténeti emlékműveivel. A New York, Herald Tribune tudósítója azonban elárulta, milyen szándékok vezették Collinat amikor elhatározta, hosy Titoval találkozik, A tudósító kijelentette, hogy a belgrádi kormánynak nyújtott amer kai katonai segítség mérvét és jellegét érintő problémák mellett Collins és Tito megvitatta ttzt a kérdést is, hány •amerikai tisztet küldjenek Belgrádit*, « jugoszláv hadsereg átképzésére. Ezen kívül egész sor egyéb ..stratégiai problémát“ is érintettek Jugoszláviának a nyugati országokkal való katonai együttműködésére vonatkozóan, ,,egy országgal való háksri esetén.“ "A belgrádi provokátorok állal szított háborús hisztéria, napról- napra féktelenebbé1 válik- Igen gyakorinkká váltak a titoista jugoszlár via határsértései a vele szomszédos demokratikus országok határain. Bukarestben ez év szeptember 10-től 17-'g lefolyt összeesküvő és kémperben, a Vatikán aknamunkád jának leleplezésével párhuzamosan feltártak olyan újabb érveket is, amelyek tanúsítják, hogy a *ito- klikk, aljas provokátor szerepét játsza a Jugoszláviával szomszédos népi demokráciákkal szemben. Azon a titkos találkozón, amely Sforza volt olasz külügyminiszter és Tito között folyt le, — jelentette ki Pietro Topa vádlott — Tito Tirana, (TASZSZ.) Mihal Prif.i, az Albán Népköz- társaság külügyminiszterbelyette- se levelet intézett Paaila Nervo- hoz, az ENSZ közgyűlésének elnökéhez, arról a szüntelen ellenséges tevékenységről, amelyet Jugoszlávia az Albán Népköztársasággal szemben folytat. A levélben megállapítja, hogy az ellenséges tevékenység a következőkben nyilvánul meg: Albánia és az albán nép elleni mérgező propagandában, 2 abban, hogy a jugoszláv kormány menedékjogot ad az albán háborús bűnösöknek, pénzügyi támogatásban részesíti és fegyveres bandákba szervezi őket 82 Albán Népköztársaság'"ellen, Q az Albán Népköztársaság * területének, jégiíerének és felségvizeinek szakadatlan és rendszeres megsértésében, A, abban, hogy a jugoszláv kor* irány 1949 november 12-én önkényesen és egyoldalúan felbontotta a kéj ország között 1946 július 9-én megkötött segélynyújtási és barátsági szerződést, — hogy ezzel is szabadkezet adjon háborús politikájának folytatására, ^ abban, hogy a jugoszláv kor* irány szabotázs, diverziós és terror-tevékenységet fejt ki a tiranai jugoszláv követség által toborzott ügynökök útján, ^ ebben, hogy a jugoszláv kormány nem teljesítette a két ország közötti kereskedelem terén fennálló kötelezettségeit és ezen felül önkényesen visszatartja a Borova nevű 3.500 tonnás albán fehérhajót és különféle árut, amely 1946 júliusa előtt Jugoszláviában meredt, aj abban, hogy a jugoszláv kor. * • mány embertelen módon ül. Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága november 22-én folytatta a gazdaságilág elmaradott országok fejlesztése kérdésének megvitatásátA félgyarmati sorban élő országok küldötteinek felszólalásai egybehangzóan megállapították, hogy ezekben az országokban a gyarmati hatalmak politikájúnk következtében egyre nagyobb mérvekét ölt a nép elszegényedése. „Segítség" ürügyén ezeket az országokat felvevőpiaccá, nyersanyag és olcsó munkaerőforrássá változtatják. A svéd küldött a földkerekség túlnépesedéséről” szóló, reakciós elméletet adott elő és azt állította, hogy a születések számának korlátozásával lebe, elkerülni az emberiségre váró katasztrófát. G. D. Sztadnik, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője világosan bizonyította, hogy hozzájárult, hogy átadja Olaszországnak a Trieszti Szabadterületet, ha cserébe jogot kap, hogy „meghódítsa Albániát és megosztozzék rajta a görög inonarchofaxisztálr kai.“ A tifoisták véres tervei azonban nem váltak valóra. A demokratikus országok, szabad népei önfel- áldozóan harcolnak a békéért és a Szovjetunióra, egy olyan hatalomra támaszkodnak, amely szabadságuk és függetlenségük megbízható védelmezője. Elszánt akaratuk megingathatatlan akadályt gördít a ti- toisták véres terveinek útjába, a tito-klikk és agresszív terveivel szemben egyre tevékenyebben lép fel maga a jugoszláv nép isdőzí azokat az albán állampolgárokat, akik 1948 júliusa előtt Jugoszláviában tartózkodtak és nem tudnak hazatérni, O abban, hogy a jugoszláv kor. * mány önkényesen, minden indokolás nélkül megszakítja az Albániát és Magyarországot ösz- szeköfd rendszeres légijáratot, Q fibbíin a nagyszámú akadály 7* ban, amelyet a jugoszláv kormány Albánia külföldi posta- forgelnui ’ és az albán kormány külföldi távirati összeköttetése út- fába gördít, 1 D abban, hogy a jugoszláv kor * irány az 1950 november 11-i jegyzékében önkényesen és egyoldalúan követelte ez Albán Népköztársaság belgrádi képviselete személyzetének eltávolítását és ugyanakkor minden ok nélkül vísz- rzavonta saját. tiranai külképviseletének személyzetét, abb^n, hogy a jugoszláv kor* mány és kémszervezeteí szorosan együttműködnek az USA, Nagybriiannia, Olaszország és Görögország kormányával és kém- szervezeteivel, azzal a céllal, hogy az Albán Népköztársaságot bekerítsék és elszigeteljék, 12. abban, hogy ». jugoszláv kor* mány üldözi, elnyomja és kizsákmányolja Koszovo vidékének békés albán lakosságát. A jugoszláv kormány kidolgozta a tervet a Koszovo-vídéki több, mint 8C0 ezres lakosság tömeges kiirtására. Az Albán Népköztársaság felkéri sz Egyesült Nemzetek szervezetét — fejeződik be a levél —, tegye m«g a szükséges lépéseket, hogy egyszersmindenkorra végetér- jeu n jugoszláv kormánynak ez az ellenséges tevékenysége, amely egyben a béke és nemzetközi biztonság ellen is irányul. a gyarmatosító hatalmak gátolják az elmaradt országok gazdasági fejlődését azzal, hogy megakadályozzák a nemzeti iparok kialakulását. Sztadnik rámutatott, hogy a trumani politika, az USA gazdasági uralmát akarja megvalósítani és' katonai felvonulási területeket létesít az elmaradt országokban. Az ukrán küldött beszéde további során kijeléntetíe, hogy a technikai segítség és az elmaradt országok gazdasági fejlesztésére irányuló pénzügyi intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az elmaradt államok mezőgazdaságának fejlesztését és nemzeti iparának kifejlődésé; segítik elő, Befe^ jezésül kijelentette, hogy az ENSZ. nek szembe kell szállni azzal a törekvéssel, hogy az elmaradt 'országok megsegítését gazdasági és politikai behatolásra használják fel. Az Albán külügyminiszterhelyettes levele az ENSZ küzgyűlés elnökéhez A koreai néphadsereg főparancsnokságának november 25-i hadijelentése A Koreai Néphadsereg alakulatai szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel valamennyi frontszakaszon folytatják védelmi harcaikat az angol-amerikai intervenciósok, valamint a liszinmanista csapatok ellen és súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek emberben és hadianyagba«. A nyugati és középső front- szakaszon a néphadsereg egységei az előző vonalakon folytatják harcukat az ellenséggel. November 25-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek 4 repülőgépet lőttek le ®z ellenség repülőgépei közül, melyek folytatták barbár bombázásukat és a békés lakosság géppuskázását Nairpho, Szuncson és Vcnszan körzetében. Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának november 22-i ülése I------A (ffEKEHARC ^TjlREI-------, Ta pasztalatcsere értekezletet tartottak öt község békebizottságainak titkárai és elnökei Kastélyosdombón Járási békebizottsági titkári értekezleten, Barcson határozatot, hoztak a békebizottsági titkár elv. .ársak, hogy agitációjukat sokkal harcosabbá tesz k. A határszélen, közvetlenül a népnyúzó Tito bandának szomszédságában fokozzák munkájukat. Azért hozták béke- bizoftsági titkáraink ezt a határozatot, mert jól ismerik, látják Tito gazt etjeit. Elhatározták, hogy tapasztalatcsere értekezletet tartanak Kastélyosdombón, ahol 5 község békebizottságainak titkárai és elnökei jönnek össze, ahol a szerzett tapasztalataikat kicserélik egymás között, hogy a külső és belső ellenség elleni harcot konkrétan, még az eddigieknél is sokkal keményebben tudják folytatni s a haza iránti kötelezettség teljesítésére még nagyobb mértékben mozgósítsák a dolgozókat. 24-én délután 2 órakor a kas- télyosdombói tanács termében harmincán jöttek össze. Kasíélyosdom- bó, Drávagárdcny, Drávatamási, Tótujfalu, Darány, Potony békebizottságainak titkárai és elnökei, valamint Kastélyosdombó legharcosabb aktívái jelenjek meg. A II. csoport titkára, Varga Sándor munkatárs elmondotta, hogy a békebizottságoknak valamennyi tagja bekapcsolódott az agitációs munkába a erménybegyüjtésnél, az őszi mezőgazdasági munkában. Segítik az idősebb dolgozókat és a lemaradókat. A kultúrotthon felépítését a békebizottságok kezde. mónyezték és mind a két békebi- zo íságnak tagjai több napon keresztül példamutatóan kivették az építésből is a részüket. Fábián Ferenc községi felelős vállalta, hogy a meglévő békebizottságokhoz még két új békebt- zottságot alakít azokból a jóltelje, sítő gazdákból, akik tanúbizonyságát tették, hogy a békéért harcolni tudnak, s érte harcolni akarnak. Tótujfaluból Virovácz munkatárs elmondotta, hogy ők a tanáccsal közösen és a tömegszervezetekkel karöltve végzik munkájukat, az agitácíót és a kisgyűléseket is. Vasárnap, amikor az emberek a házak előtf csoportokban- beszélgetnek, a békebizottság tagjai odamennek és elbeszélgetnek a béke kérdéséről és sok esetben felolvassák az Országos Béketanácstól kapott beszédvázlatokat. Ehhez a hozzászóláshoz csatlakozott Pávics munkatárs is, aki elmondotta, hogy Potonyban is a kisgyűléseken elmondják az impe- rial.sták gaztetteit, amit vegbez- visznek Koreában és szeretnének kiterjeszteni Titon keresztül Magyarországra is. Kastélyosdombó, Darány, Tóíúj- falu bejelentette, hogy békenagygyűlést tart december 1-én s azt kultúrműsorral egybekötve tartják meg. Szükségesnek tartják, mert a békeharc és feszült nemzetközi helyzet a dolgozók békeakarata ezt megköveteli. A tapasztalatcsere értekezlet sok segítséget jelent Ti o és bandája a háborús gvujto- gatók, valamint az itt megbújt ügynökeik, a kulákok elleni harcban. A gryümftlcsösökben alkalmazott gépi erő: kevesebb munka több és jobb termés Napjainkban országszerte nagyméretű gyümölcsfatelepítés folyik. Ebből a munkából megyei állami gazdaságaink is ki veszik a részüket. Ebből az alkalomból nem árt, ha összehasonlítás végett visszatekintünk a tőkés rendszer idején telepített gyümölcsösökre. Elmondhatjuk, hogy ebben az időben megyénkben alig egy-két olyan gyümölcsöst telepítettek, mely mint gyümölcstermő üzem számításba jöhet. Ebben az időben gyümölcsöseink rendszerint egy lökés, vagy földesúri család kénye-kedvét szolgálták. Erre bizonyság, hogy meglévő álla. mi gyümölcsöseink egy-két kivételtől eltekintve vegyes állományúak, vagyis ahány fa, annyi féle fajta. Telepítésnél az volt a cély hogy a legelső gyümölcsféleségektől a legutolsóig mindig legyen gyümölcs az asztalon. Dolgozó népünk részére ezekből a gyümölcsösökből nagyon kevés termés jutott. Falvaink gyümölcstermesztése még ennél is kezdetlegesebb fokon á\]t. Nemes gyümölcsfát itt alig lehetett találni, ami volt, rendszerint elhanyagolt állapotban. A tápanyag utánpótlást és a talajmíí- velést teljesen szükségtelen valaminek tartották. Úgyszintén a növényvédelmet is. Mezőgazdaságunk átszervezése folytán gyümölcstermesztésünket is már dolgozó népünket szolgáló szempontok szerint telepítjük. A jelenleg telepítésre kerülő gyümölcsösökben már nem a fajták tömkelegét, hanem néhány egymással egyidöben virágzó, jól termékenyülő, eyyidőben érő jártát ültetünk. Arra ügyelünk, hogy az összeke rülő fajták növekedés és különösen növényvédelem szempontjából egységesen legyenek kezelhetők. Csak ezeknek az elveknek a fontos betartásával valósítható meg a nagyüzemi gépesített művelés. így érhetjük el. hogy hűlőháza inkát Ssszel kiváró minőségű és nagy- mennyiségű téli almával fogják megtölteni. A tavalyi esztendőben négy helyen, Barcsom, Bárdibükköm, Balar tonbogláron és Tengődön folyt összesen 210 kh. telepítésIdén a tavalyi ültetéssel szemben, amikor a gödrök kiásása kézi erővel történt, ma már talajelőkészítéshez gépi erőt, gőzekét hasz- j nálunk. A sűrű ültetésű fákhoz — I mint például őszibarackhoz — a talajt teljes egészében 60 centiméter mélyen megforgatjuk. Nagyobb ültetési távolság esetén sávos forgatást alkalmazunk, amikor * fasoroknak megfelelő helyen két méter széles sávon a talajt 60 centiméter mélyen ugyancsak gőzekével megforgatjuk. A másik fontos előny, amit ft szovjet módszer szerinti gépi tal&.Í" előkészítés jelent, ai emberi munkaerő megtakarítása. Az 1961. év őszén telepítésre kerülő 34.900 gyümölcsfa gödreinek kiásásához 1700 munkanapra lenne szükség. Ez n munka yő zekével 2/ nap alatt elvégezhető. Ugyanakkor a felszabadult munkaerőt rohamosan fejlődő iparunk foglalkoztatja. Állami gazdaságaink dolgozói nagy szeretettel végzik a telepítést. Szemünk láttára nevelődnek a jövö gyümölcsösének szakember«. Munkájukat azzal a reménnyel vécéik, hogy az általuk telepített gyümölcsösök termőre fordulása esetén szocialista hazánknak kincses kamráivá lesznek, ahonnan bőven fog kerülni gyümölcs minden dolgozó asztalára. Halmai József. — Felhívás! F. hó 6-án érkezett a kiskorpádi vasútállomásra a so- mogvsárdi állami gazdaság részé- re 36 drb 'tinó és tehén. Az éjszakai kirakás következtében 7 darab elszabadult, eddig 6 darab meglett és egy darab vöröstarka tehén hiányzik. Kérjük a megtalálót az alábbi címre értesítsen: Somogy- sárdi Állami Gazdaság, Somogy- sárd. Vörös Csillag FHmszinfiáz November 27—98-án Csehszlovák fiim K 0 T K B Előadások kezdete fél 6 */« 8-kor vasárnap fél 4, */4 6 és 8 érakor Pénztárnyitás előadás előtt egy érával. Szattao Hiúság Filmszínház November 25— 27-én Nappalok és éjszakák 25-én Matiné: Legény a tálcán uöajásoK kezdete Röznapukon b e» négy ed 8-kor, vasárnap 3, háromnegyed S és fél 8 órakor. í í
