Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-27 / 276. szám

/ SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951 NOVEMBER 27. A somogymegyei tanítóképzés tegnap és ma Irtat Ssabó Gyula igaxgató A ,-régi szép idők" után. amely a magyar tanítóság számára csak nyomorúságot, megaláztatást és kaserűséget jelenteit, nézzük meg, mir hozott a ma és mit fog hozni a holnap. Népi demokráciánk egyídő'oen a gazdasági alapok megteremtésével, hozzálátott a népoktatás szélesebb alapokon való felépítéséhez, ami­kor megszervezte az általános is­kolát, amely felső négy ősz áiyá- val az egykori középiskolák alsó négy osztályának ez őrökébe lé­pett. Ez a jelentős lépés szükség képpen maga után vonta a taQí*ó- képzés egész rendszerének az új jászervezését is. Az általános iskolai tanító­képzést két részre tagolta az új terv Az alsó négy osztály számára a gimnáziumi érettségivel egyen rangú végzettség nyújtásával, a pe- dagógiai gimnáziumban, illetve ía «ítóképzöben gondoskodik < nevelők képzéséről. A felső tag'o zat tanárainak képzése a gimná­ziumi érettségi letétele után a pe •iagógiaí főiskolákon történik. En­nek az újszellemű tanítóképzés nek -— melynek szervezeti szabály­zatát a Népköztársaság Elnöki Ta »ácsának 1950. évi 43 számú tör­vényerejű rendelet e foglalja magá fean — a jegyében vetette meg né­pi demokratikus kormányunk a k jsosvári tanító- és tanítónőképző alapjait. Az újtípusú tanítóképző 1950 szeptember 1 én, mint a pedagó­giai gimnázium, a kaposvári Tán csícs Mihály fiúgimnázium 'tagoza­taként egy osztálycsoporttal. 50 fiú és Leány tanulóval, a gimnázium épületében nyílt meg. Ez az .osz­tály a tanév végére, mind tanul­mányi, mind pedig fegyelmi szín­vonal ekintetében nem csupán a megye középiskoláinak legjobb első osztályai közé emelkedett, hanem az ország összes tgnítókép- zőinek első osztályai között is az élre tudott törni. Önálló életét ezé? szeptember 1-én kezdte meg az intézet a vele egy igazgatás alá kerülő, s Megyénkben még soha ezelőtt nem !étez_ett, új középiskolával, a ka­posvári óvónőképzővel. A megyei és városi tanácsok végrehajtó bi­zottságai a két intézetét ideigle- ■esen a volt központi leányiskola épületében helyezték el, ahol ez- időszerinf a tanítóképzőnek egy II. vegyesosztálya, egy fiú I. és egy leány I. osztálya, továbbá egy óvó­nőképzői I. osztálya működik, ösz- szesen 172 tanulóval. A két inté­zethez négyosztályos gyakorló ál­talános iskola és egy minta óvoda tartozik, mintegy 160 tanulóval. A tanító- és óvónőképzősök elméle­ti és gyakorlati oktatását és neve­lésé; az igazgatóval együtt 14 fő­hivatású és 6 óraadó tanár, össze­sen 20 nevelő látja el. Bár ideiglenesen az iskolaépület nem a tanítóképzés céljára készült, külsőleg nem szimbolizálja a benne folyó oktató-nevelő munka nagy jelen- őségét, belül azonban annál szebben berendezte népi demo­kráciánk kormánya ezt a kettőscé­lú, pedagógiai intézményt, A tan­év eleje óta ízléses, szép, új is­kolapadokat, dobogókat, tanári asz alokat, osztályszekrényeket, két új zongorát, tíz új gyakorlóhe- gedüf, tankönyvsegélyre 2000 fo­rint, tanári és ifjúsági könyvtárra több mint 5000 forint, a bejáró 'ta­nulók utazási segélyére 600 forin­tot kapott rövid két hónap alatt az in ézet. APRÓHIRDETÉS Gyümölcsfát, díszfáf, díszcser­jét, rózsát szállít elsőrendű minő ségben a Dunántúli Faiskola, cégt. Tófh Zsigmond Szombathely, Za- zati-u. Kérjen árjegyzéket. Asztalosokat egész évi állandó munkára alkalmazunk, lakás, koszi biztosítva, jelentkezni lehet: Álla­mi Gazdaság, Lenin-u 1. sz. 646 A t®xtilkon?bÍEát közelében ház eladó, könnyű átalakítással elfoglalható. Kanizsai-út 25 832 Gorkíj-u. 47. sz. ház szoha-kony- hás része eladó, nagy kerttel Azonnal elfogialhaló. •33 Az új tanítóképző, külsőleg, belsőleg merőben más mint volt a régi A már ídzett törvény szerint a tanítóképző tanulói négy évig ta­nulják a gimnázium anyagával azo­nos t aranya go: és ezen kívül még éneket, zené', rajzot, neveléstant. A négy év után ugyanúgy, mint az általános gimnázium tanulói, érett­ségi vizsgát tesznek. Az érettségi­vel mehe nek az egyetemekre és a különféle főiskolákra — némi kü­lönbözeti vizsga letevése után az orvosi és mérnöki karokra is —, de ha nem akarnak tovább tanul­ni, akkor a közoktatásügyi minisz­térium azonnal beosztja őket - a kezdő tani ói illetménnyel — amit az új fizetésrendezés már igen szép összegben állapított meg — gyakorlóéves tanítónak valamelyik általános iskolához. A gyakorló év letelte után vissza* érnek az anya­intézetbe, ott a tanítói képesífő vizsga letétele után az érettségi bi­zonyítvány mellé általános iskolai tanítói oklevelet, is nyernek! Az ötéves terv biztosítót.a fel­növekvő ifjúságunkat minden idők­re arról, hogy nekik már -nem kell száz-kétszázad magukkal tüleked­ni egy-egy tanyai tanítói állásén:, mint ICL—15 évvel ezelőtt végzett, elődeiknek. Mindnek azonnal ad tisztességes kenyeret az állam, ké­szen várják őkei az egyre inkább épülő, szépülő falusi és városi ál­talános iskolák. A fentiekben ismertetett tárgyi és személyi feltételek adót saga mellett kiképzett új típusú tanító már teljesen egyenrangú tagj* a magyar értelmiségnek. Az új tanítóképző már teljesműveltségü embereket bocsát ki falai közül A gimnázium tantárgyain kívül a zenéi a folyó tanévtől kezdve oly alaposan tanífják a tanítókép­zőiben mint még soha Magyaror­szágon. A zongora- éi hegedűok- tteás színvonala és rendszere tel­jesen azonos az állami zeneisko­lákban folyó zene tanítással. Amíg a múlt évig a tanítóképzőkben egy egósz osztálynak volt heti egy ze­neórája, most, ha ez az osztály 48 tanulót számlál,' altkor heji 24 órában tanulja a zenéi. A kapos­vári tanítóképzősöket — bár még csak két évfolyam működik—ma­rs három zongorajaná>- okfa/ja. Az óvónőképzesöknek külön hegedű­tanáruk van. A zongoragyakorlás 6 zongorán folyik. Az eredmény máris szembetűnően szép. Az így kiképzett tanítók a negyedik év végére befejezett zene; tudással, mint müvek zeneművészek kerül­nek ki a falvakba és városokba és élesztői lesznek egy olyan mű­vészeti nevelési forradalomnak, amiről még , legjobbjaink is csak álmodni mertek. Ez az elméleti, gyakorlati és mű­vészeti téren egyaránt művelt ta­nító mindenképen megbecsült tagja lesz az új magyar társadalomnak Ez lesz az a „szabadító magyar t.a. nító“, akinek megszületését Ady óte a magyar népnek minden har­cos, haladószellemü nagyja óhajt­va várta. Ez a tanító lesz az a sze­rencsés értelmiségi dolgozó, aki masabb képesítése mellett falun is megtalálja munkahelyét, otthon él­héj szülei, testvérei között, akire büszke lesz családja és községe egyaránt, mert ez az új magyar tanító már egy új, szebb világ­nak, a szocialista Magyarország­nak munkása lesz. A kaposvári tanító- ás tanítónő- képző és a vele együtt: működő óvónőképző tanulói meleg szere­lttel hívják és várják a jövő évi elsőcsztályosokat- Jöjjenek biza­lommal, morf biztosak abban — üzenik —, hogy ezt a szép és kel­lemes iskolát éppen olyan gyorsan meg fogják szeretni, mint ök, akik­ről legutóbb a vidéki szülők érte­kezletén a szüleik jelentették ki egyhangúlag, hogy gyermekeik már éppen úgy szeretik ezt az iskolát, mint az otthonukat. (Vége.) SPORT) A% alapfoktól az iVO. II. ijj 1950. tavaszán alakult meg posváron a Vasas Sport Ka­kor­(ÁVESZi Az üzem dolgozóiból ki­kerül; sportolók csapatot alakítot­tak és beneveztek a városi alapfokú bajnokságba. Veretlenül nyerték meg a bajnokságot. Utána benevez­tek a városi bajnokságba, amit Szintén veretlenül nyertek meg, 1951. tavaszán beosztották a sport kört a megyei bajnokságba. A csapat szorgalmasan készülve minden mérkőzésre, veretlenül nyerte a tavaszi fordulót. Az őszi fordulóban a Kinizsitől és Nagy­bajomtól szenvedett vereséget és megnyerte a megyei bajnokságot- Az NB Il-be való jutásért játszott őszi ályozókat is veretlenül nyerte a Vasas. A jó felkészülés, a kollektiv szel­lem. a közösségi munka gyümölcs“ az NB II. Nem volt könnyű fel adat, de a sport kör minden egyes ‘tagja, sportvezetők, sportolók, va­sas dolgozók mindent elkövettek a siker érdekében és egy cél volt előttük: Kaposvárnak újból legyen NB lies csapata. A sportolók át- érSzték azt is, hogy a sportolónak nemcsak a sportban kell az élen járni, hanem a itermelő munkában is. Az üzemiben a sportolókból ala­kult hrigádok 140—150 százalékra teljesítették munkájukat, két szia' hanovistája van a sport körnek. A sport kör vezetősége felismerté az M’HK testnevelési rendszer je­lentőségéi. Edzéseiket az MHK pró- bázás és a próbák gyakorlataira építették fel- A sport kör MHK ter­vét teljesítette. „Minden dicséretet megérdemel a Sport kör minden tagja, vezetője, akik fáradságot nem ismerve dol­goztak a város sportjáért. A szép eredmény elérésében nagy része van a sport kör edzőjének Morvái Gusz­távnak, aki tapasztalatait, Rzaktu" dását átadva tanította a sportoló­kat. Az üzem vezetősége megértve azt, hogy a sport állami feladat, biztosította az üzem dolgozóinak a sporthoz való jogát. Kaposvái i Vasa»—N?gymá*yokí Bányász 2:1. A Kaposvári Vasas csapata ve­retlenül nyerte az NB Il-be való jutásért játszott osztályozó mérkő­zéseit. Vasárnap lejátszó© mérkő­zésen már az első 5 percben Zsol­dos I-I révén 2:0 ra vezettek. A gó­lok után ellaposodott a játdk és fölénybe kerül a mányoki csapat, amely egy 11 es révén szépített az eredményen; Kőbányai Lokomotív—Pécsi Dózsa 2:1. A pécsi csapat 1:0-ra vezetett és- csatárai nem tudták a jó helyzete­ket kihasználni. Ezzel a vereséggel nem 'kerültek fel az NB ll-be. Elm Et ád t a Kinizsi—Pécsi Bőrgyár mérkőzés. A vasárnapra hirdetett pécsi Bőr­gyár mérkőzés menetrendváltozás miatt elmaradt. A Kinizsi Sport Kör vezetősége értesíti a közönBé* gpt, bosy a tméi-kőizésre kiadott jegyek a december 2‘án megrende­zendő mérkőzésre érvényesek. Kaposvári Lokomotív—Barcsi Lokomotív 5:4. A barcsi csapat hat tartalékkal jelent meg és a lelkei kaposvári csapat megérdemeltjén nyert a me­gyei bajnokság Ilik helyezettje ellen. Baromfipestis elleni oltás lesz Kaposváron A baromfi pestis a baromfiak leg­veszedelmesebb fertőző betegsége. Magyarországon az 1940-es évek­Üsemi bizottságaink patronáló csoportjainak munkájáról Elmúlt már 1 éve, hogy a mező­gazdasági szocialista üzemeknél, állami gazdaságoknál, gépállomá­soknál és az erdőgazdaságoknál is az ipari üzemek mintájára —- megalakultak az üzemi bizottságok. A-mezőgazdasági szocialista szek­torokban ugyanaz a hivatása az üb-knek, mint az ipari üzemeknél: elterjeszteni a* új szociálisa mód­szereket, megszervezni a munk&ver- senyeke* kialakítani a munkához való új viszonyt, a szocialista munkaerkölcsöt. Kinevelni a munka élenjáró hőseit -—- azokat népszerü- íteni — biztosítani a dolgozók ré­szére a kollektiv szerződés által előírt jogokat. Őrködni a dolgozók szociális védelme felett, folytatni az ellenség elleni harcot, a befura­kodott ellenséges elemek ellen. Le­leplezni őket és eltávolítani az ál­ami gazdaságok, erdőgazdaságok és gépállomások területéről­Amióta a mezőgazdasági üzemek, nél az üb-k megalakullak, fejtettek is ki munkát e (éren, egyik helyen több, á másik helyen kevesebb ered­ménnyel. . Ez év tavaszán, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa a hiányok Jer küszöbölésére javasolta, hogy orszá­gos viszonylatban gZ ipari üzemek, — amelyek elég gyakorlatra tettek már szert az iib. munkák területén — patronáljanak mezőgazdasági üzemeket. Adják át tapasztalatai­kat. tanítsák meg a mezőgazdasági üb'k tagjait a szervezési munkák­ra, a műnkaverseny, a társadalom- biztosítás, a kultúr, a sportmunka •és egyéb feladatok • elvégzéséhez szükséges jó munkamódszerekre. Ennek a mozgalomnak volt 4L eredményei. Elsősorban a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóinak szociá­lis körülményéi megjavítása terén. Az ipari üzemektől kintjárt üb- tagok felfedték egyes állami gaz­daság területén az elhanyagolt szociális állapotaikat, nem megte­lő szálláshelyeket, hiányos tisz­tálkodási lehetőségeket és javasla­tokat tettek az üzemi konyhák színvonalának emelésére. Sokat javult a helyzet a patronálási munka következtében azon a téren, hogy a gazdasági vezetők és az üb. funkcionáriusok között több helyen megjavult a vi­szony. Felfedték a patronáló cso­portok, hogy a gazdaságvezetők félvállról kezelik az üb. funkcio­náriusait, elnyomják őket, javasla­taikat nem veszik figyelembe. Megállapították néhány helyen, hogy a gazdaságvezető befidyása alá került az üb. funkcionárius- Sok helyen a gazdaságvezetők igye­keztek eltávolítani az olyan üb. funkcionáriusokat, akik harcosan kiálltak a dolgozók érdekében és követelték, hogy a termelési ügyek­ben is lehessen beleszólásuk. A patronáló csoportok eredmé­nyes munkájának tudható he, hogy néhány gazdaságnál az ellenséges elemekről lerántották a leplet, aki­ket a gazdaság területéről eltávo­lítottak, mint például a marcali állami gazdaságban, hol a gazda­ság néhány vezetőjét ki kellett cse­rélni. A patronáló munka eredményes­ségét az bizonyítja :r legjobban, hogy nrn már a marcali, balatonuj- helgi, balatonbog'ári állami gazda­ságai üb. titkárai kérik, hogy az eddigi pair őnálám nn kát gyakori időközönként végezzék az ipari üzemek. Kifejezésre juttatták ezek az üb- elnökök, hogy munkájuk nagyban megkönnyült, mert olyan kérdésekre kaptak választ az ipari üzemektől kiküldött elvtársaktól, amelyeken sokszor napokig gondol­koztak, ez munkájukat nagyban megkönnyíti. Az ipari dolgozók napról- napra látják, mit jelent a segítségadás a tapasztalat­csere, amikor a szovjet munkamódszere­ket, élenjáró tapasztalatokat alkal­mazhatják munkájuk közben. Ép­pen ezért fordulnak elvtársi lelke­sedéssel az állami gazdaságok üzemi bizottságai felé, s adják át készség­gel tapasztalataikat, melyeket az üzemi bizottsági tevékenységük közben megszereztek. Ki kell emelni Beliczki elvtárs csoportját, a balatoni Hajózási I7áUalattól Soll­test elvtárs csoportját, a marcali Olt LAK építkezéstől Varga elvtárs és csoportja, jó munkáját a siófok: szakmaközi bizottságtól, a nagyatá­di fonalgyár, I>arcsj fűrészüzem patronáló csoportjának munkáját. Az elkövetkező időkben a patro­náló munkának újabb lendületet fognak adni az ipari üzemek üzemi bizottságai. Eddigi munkájukat ki fogják egészíteni még azzal is, hogy tapasztalatcserére fogják meg­hívni az állami gazdaságok üb. tit­kárait és gazdaságvezetőit, az ipari üzemeknél tartandó termelési érte­kezletekre, s egy-egy ülésre. így tapasztalhatják majd a mezőgazda ságban dolgozó-elvtársak, hogy ho­gyan járulnak hozzá a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseikkel a munka jobb megszervezéséhez, a tervek teljesítéséhez és túlteljesíté­séhez üzemeinkben. A kezdeti munkák apatronálásterén eredményt hoztak Kétségtelen az is, hogy újabb len dületet vevő mozgalom fokozott eredményeket fog hozni. Fogadják ezért az állami gazdaságok uhri olyan szívesen az ipari üzemek részéről nyújtandó segítségadást, mint a munkásosztály önzetlen tá­mogatását s -ezzel .biztosítani fog­juk, hogy mezőgazdaságunk üzemei szervezettségben a termelés terüle­tén a dolgozók szociális védelme terén is el fogják érni azt a szín­vonalat, melyet Pártunk vezetésé­vel ipari üzemetek elértek, az el­múlt évek során. Lajtos József ni. szervező titkár. ben lépett fel, s éveken keresztül rendkívüli nagy károkat okozott. Veszedelmességét főként az jelenti, begy a beteg állatok nagy része, néha 90—95 százaléka elpasztul, s- a betegség olykor egész községek vagy városok teljes baromfiállo­mányát veszélyeztette. A betegség ellen az úgynevezett zárlati intézkedések, mint a barom- fipiacok betiltása, a tojásforgalcm korlátozása, a baromfiak zárt hely­re élesukása, vagy leölése, nem bizonyult megfelelőnek ,a betegség továbbterjedésének megakadályozá­sára. Ha valahol fellépett, irgalmat­lanul terjedt és pusztított. A már föllépett járványt nehéz ■megállítani, éppen . így nehéz a megbetegedett állatok gyógyítása is, de erre a megbetegedések gyors fel­lépése és a tömeges elhullás miatt nem is igen kerülhet sar­A kialakult védőoltási módszer célja az, hogy az oltással a még egészséges állatokat védettséggel ruházza fel, hogy szervezetük el­lenállhasson a betegségnek. Az így oltott állatok ugyanis bármilyen erős baromfipestises fertőzés is éri őket, nem betegednek meg ebben. Kormányzatunk óriási anyagi áldozatok árán, mint minden téren, irt is a dolgozók jólétének emelé­sére, szocialista népgazdaságunk fejlesztésére biztosítja, hogy a min­den dolgozó család hasznos kis szárnyasát megmentse a pusztulás­tól. E nehéz és fáradságos, a dolgozó nép érdekét szolgáló munkához, a város tanácsa a közönség segítségét kéri. Kéri — azon felül is, hogy a törvény ezt kötelezővé teszi min­den baromfitartó részére —, hogy az oltás napján, 1951. november 28-án mindenki tartsa zárva ba­romfiét. A kőtelező oltásra kerül minden korú baromfi, tyúkféle, gyöngytyúk, pulyka — amelyik már kitollaspdott: — tehát mintegy tíz hetes kortól kezdve azok is, ame­lyek a muH évben már oltva vol­tak­SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: BOGNÁR ILONA Felelő« kiadó: GABRI MIHÁLY Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor-*. •„ I. »*e Kiadóhivai «1: Kaposvár, Máju6 luu. 21. TeleTwt: SSt Előfizetési díj: havi ti — Ft. u j-bomogy nyomán, Kaposvár, Laíioik* Sáidor u, S. #*, Nyomdáért félti: László Tibii?,

Next

/
Thumbnails
Contents