Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-22 / 272. szám

A KOMMUNIZMUSEPITESENEK ORSZÁGÁBÓL Erdőültetés az Ural mellett írta: B. Olhovsskaja zt a hatalmas védőé rdő sá­vot, amely as Ural folyó mindkét oldalán, Európa és Ázsia földrajzi határán, Gora Visnyevá- jától kiindulva 1080 kilométer hosszúságban átszeli Kazahsztán sztyeppéit és behúzódik egész o Káspi-tenycrig, a szovjet emberek az aszály elleni támadás első arc- vonal áruik nevezik. Ez a leghosz- szabb a nyolc állami erdősáv köziül, amelyet a sztálini iermészetátala- kítási terv szerint a sztyeppéken létesítenek., Az uraimenti erdő védő­pajzs elállja majd a délkeletről jö~ vő, perzselő sivatagi szelek útját és gazdag termés lehetőségeit bizto­sítja az eddig sivár területeken. A szovjet ember felvette a küz­delmet az elemi erőkkel is. A sztyeppel erdőültetésnek több mint százéves tapasztalataivannak orosz földön és ez a tapasztalat a haladó' agronómiái (üdwnány, s ennek a tudománynak kiváló mű­velői: Dokucsajev, Koszticsev, Tyi- mirjazev, Micsurin, Viljamsz, Lr szenko munkásságával fejlődött to­vább, a Szovjetunió kormánya pe­dig megadta a lehetőséget, hogy a sztálini természetűt alakító terv a tudomány és a munka erejével ezen n területen is valósáqqá vál­jék- ­pavlovszki erdövédő gépál lomás első a sok, hasonló állomás közül, amelyeket a Gora- Visnyevája—KáspityengCr J vonalon létesítettek. Az erdővédő gépállomá­sok helyén nemrég még csak az ár- valányhaj susogása hallatszott a, szélben, — a sztyeppén most fris­sen ácsolt lakóházak, garázsok, műhelyek emelkednek, klub és vil­lanytelep épül. Az erdővédő gépál­lomások mindegyikét tökéletes technikával szerelték fel. Főfelada- tuk, hogij előkészítsék a talajt és elvégezzék a magról, vagy cseme­téről történő ültetést. A szovjet állam 20 új, hatalmas hernyótalpas traktort, nltetvény ekéket, erdei vetőgépeket, a fiatal ültetvények ápolásához használatos különleges gépeket küldött a pav­lovszki erdövédő gépállomásnak, amely mérnök, gépész és talajjaví­tó szakembereivel a helyi káderek kiképzésének központja lett. A tan­folyamokon és tanulókörökben az idős és ifjú földművesek, férfiak és nők százai tanulták meg a sztyeppéi erdőtelepítés agrotechni­káját. Az állomás vezetője, Vaszilij Jackevics hős katonája volt a Nagy Honvédő Háborúnak- Most ugyan­ilyen hős harcosa annak a nagy békemunkának, ami itt folyik és átalakítja a sztyeppék kietlen vi­lágát. A faház kis szobája a köz­pont, itt készülnek a munkatérnek, a beosztások, itt tartják meg az er­dészek, talajtani szakemberek, híd- rolótjusok, geobotanikusok, n Me­zőgazdasági és Erdőgazdasági Mi­nisztérium képviselői megbeszélé­seiket és beszámolóikat. A ház mögötti emelkedésen vörös zászló lobog a szélben, jelzi, hogy a nagy munka, -az erdősáv telepi, lése megkezdődött. J?zen a részen a zöld vonal „építését“ a tervezet szerint 1950 tavaszán kellett megkezdeni és a cskohmi 472 kilométer hosz- szúságú területen 15 évre irányoz­ták elő az állami erdősávok létesí­tését. Itt azonban kellemes megle­petés várakozott az emberekre: a tavaszi hó alól előtűnő földben fia­tal tölgyek egyenes sorát pillantot­ták meg. Mi történt itt? Honnan kerültek ide? A cskalovi terület komszomoljai< a falvak és közeli városkák fiatal­jai elhatározták, hogy az llek és Cskalov közti 100 kilométeres sza­kaszon határidő előtt megvalósítják az erdősáv ültetését. Télen a fiatal kormzomol térképészek sí-osztag a járta be a terepet és a felderítő munka tapasztalatai alapján 1949 tavaszán a fiatalok ezrei vettek részt a tölgy, akác és kőrisfa ülte­tésében Nyáron szorgalmasan ir­tották a gazt, télen pedig vigyáz­tak arra, hogy minél dúsabb hóta­karó borítsa a beültetett sávot és így minél több nedvesség jusson a fiatal ültetvényeknek. 950 tavaszán már lázas len­dülettel folyt a munka, a tölgyültetvények vonala mind mesz- szebb és messzebb kígyózott az Ural folyó két partján. Liszenko híres <g tudományos újításával: a fészkes | faültetési módszerrel dolgoztak. A | pavlovszki erdővédő gépállomáson | a közönséges erdei vetőgépet átsze- g telték a fészkes vetéshez. Mennyivel más géppel a munka! | A múltban ahhoz, hogy egy nap 1 alatt kézi erővel GO hektárnyi te-1 riileten magról ültessenek, 240 em-g bér munkájára volt szükség. Gépi B erővel — 6 traktor és 3 fészek-1 vetőgép áll rendelkezésre — ugyan-1 ezt a munkát tíz ember végzi ef | ami nagy távlatokban azt jelenti," hogy a gépesített fészekvetés mód­szerével az Ural-part endősávjót 15 év helyett 6 év alatt ültetik el. így születik a jövendő termésé­nek erős pajzsa, a legnagyobb vé­dőerdősáv a Szovjetunióban. TELEVÍZIÓ a kolhozban írta: Je. Nyecsajeva A kolhoz könyvtártermében le­oltják a uillangt. A terem zsúfofá- megtelt, még az oldalajtókat is ki kellett tárni, hogy akik a folyo­sóra szorullak, azok is láthassanak valamit a nagy eseményből: az emelvény asztalán ott van a televí­ziós készülék, Glier melódiái csen­dülnek fel és a vetítővásznon a moszkvai Nagy Színház táncművé­szeinek előadásában megelevenedik a „Vörös pipacs“ balett. Az ,,Iljics emlékezete“ kokhoz nemrégiben szerezte be a televíziós készüléket, amelynek adásait min­dig nagy érdeklődés kíséri. A vetí­tővászonról feltárultak a kommu~ niz-mus nagy építkezései, majd drá­mai, opera és balettelőadások, a legújabb filmek és a nagy sport­események közvetítése pergett. A könyvtár vezetősége megszervezte, hogy kollektiven nézzék a televí­ziós adásokat. A gazdag könyvtár, a rendszeres ismeretterjesztő előadások, a film­vetítések mellett most már a tele­vízió is terjeszti a kultúrát a kis kolhozban, amelynek tagjai között egyre növekszik a tudásszomj. Itt van Ivan Fjodorovics Petuhov, az öreg zootechnikus, aki szabad ide­jében a szovjet irodalom müveit olvassa. Nyikolajeva „Aratás“ ci’ ■mű regényét annyira megszerette, hogy sorozatos olvasókonferemiún vitatták meg a könyvet. Egyik munkatársa, a kis Marija Kresz- tyinyina a fiatal természetbúvárok tapasztalatairól készült filmért lel­kesedik és sürgeti a könyvtár veze­tőségét, hozzaissanak filmet az ifjú micsurinisták munkásságáról is. A hatvan éves Anna Szergejevma Be- szpalova segédméhész fiatalos lel­kesedéssel figyeli a televíziót, nem mulasztana el egyetlen adást sem. Régen azt mondták egy távoli tanyára, — „itt még a madár sem jár“, — a modern kolhozban olt van a villany, a rádió, a mozi, el­jut minden új könyv, a legfrissebb újság és folyóirat és bevonult most már a diadalmas televízió is. RÖVID de VELŐS ELOSSZAK A SZOVJET SAJTÓ NYOMÁN Az irodalmi szakéU'á A „Daily Worker“ mßgtsrta, hogy a „felforgató elemek“ ellen in­dítóit hírhedt- pittsburgi perben egy Mac Manno nevű bíró szerepelt irodalmi szakértőként. A mélyreható irodalmi ismeretekkel rendelke­ző szakértő egy alkalommal azt a vádat szegezte a per egyik szerep­lőjének, hogy Tolsztoj Leó műveit azért olvassa, mert „marxista is­mereteit“ ezzel is bővíteni kívánta­A vádlott megkérdezte: — Voltaképpen milyen írónak tartja a bíró úr Tolsztoj Leót? — A ma élő kommunista írók egyik legveszedelmesebbjének! —• jelentette ki az irodalmi szakértő. — És ezt az állítását fenntart ja a bíró úr minden körülmények között? — Természetesen! — Akkor — jelentette ki a vádlott csendesen, — bele kell nyu­godnunk abba, hogy a világ valamennyi lexikona téved, amikor eze­ket az adatokat tünteti fel Tolsztoj Leóról: született 1828-ban, meg­halt 1910‘bén .. . ?,áuz&L tswidéUt \ Franciaországban kitünően érzik magukat az amerikai katonák és sok egyéb között élvezik a francia borokat és aperitif eket. Italfo­gyasztásukkal egyenes arányiban áll jókedvük növekedése, s ennek egyik megnyilatkozása volt a legutóbbi napokban az a hangos jele­net, amely a párizsi Place de 1‘Europe téren játszódott le és amely­nek első felvonása egy szegény taxisoff őr félholtra verésével végző­dött. Az esetben aktív szerepet vivő amerikai katona meglepő kész­séggel követte az őr szobára az igazoltató rendőrt, amikor aztán beér­tek, megkezdődött cn második felvonás. Egyetlen jólirányzolt ütéssel leterítették a francia rendőrt, majd a segítségére siető társát, azután pedig a harmadikat és a negyediket. A rendőrőrszoba úgy festett már, mint egy amerikai vadnyugati film az elmaradhatatlan vej-eke- dési jelenetben. Végül -előkerült az őr szoba ügyeletes tisztje, {harmadik felvo­nás), aki szembeszállás helyett könyörgésre fogta a dolgot és sikerült is elérnie, hogg a két amerikai katona a Yankee Doodle melódiáját fütyülve kegyesen eltávozott. Az őr szoba többi tagja ilyenformán meg­menekült a knock-autolástól- Lega-lább ebben a körzetben is marad­hatott készenlétben néhány épkézláb rendőr, ha a kormány parancsá­ra akcióba kell lépniük — a béke hívei ellen ... Tel & Uűlo-pfuil! A „Canadian Tribune“ című lap megírta, hogg Spector, a ko- lapgyárosok newyorki szervezetének elnöke nemzetközi értekezlet összehívását javasolta, amelynek feladata, hogy küzdjön a fedetlen fővel járás és — a kommunizmus ellen- Mister Spector beszámolt kilencheles nyugateurópai utazásár ól és mint, világjelenséget tette szóvá, hogy a kalap kiment a divat bál. Az embereknek már csak igen kis része visel kalapot, nagyon sokan hajadonfővel járnak, vagy leg­feljebb kis baszk sapkát tesznek a fejükre. Fiz nincs rendjén, s ha így megy tovább, a kalapipar dolgozói munkanélküliekké válnak és a kommunistákhoz csatlakoznak. Ezért tehát, mister Spector véle­ménye szerint, a fedetlen fővel járás ellen indított küzdelem szorosan összefügg a kommunizmus elleni harccal is. — Küzdjünk a kalapnélküliség ellen — fejezte be beszédét, — mert aki nem visel kalapot, az — felforgató elem . ■. A taUcUUiáfty- fnefyoldása Köztudomású, hogy Ausztriában nagy lakásínség van. A bécsi vá­rosi tanács előtt legalább százezer lakáskérvény hever, — elintézet­lenül. ‘ Ausztria kormánya most elhat Arozta, hogy nagyszabású építkezést végeztet, folyósított is 2 millió schiUirtget arra a célra, hogy egy régi várat — börtönné alakítsanak át. Hozzátartozik a krónikához az is, hogy az építési munkálatokat — amerikaiak irányítják. Nekik már nagy gyakorlatuk és tapasztalatuk van — börtönök építésében Ivan Kuropata, a Harkov területi volcsanszki kerület Bolsevik“ kolhozának dolgo­zója elmondja, hogy mit adott a kolhoz? na 1^ es a kolhozpa­rasztoknak az 1951. évi ter­més. KOLHOZUNK nem sokban különbözik a szocia" lista Ukrajna számos más kolho­zától. .tó kulturális viszonyok kö­zölt és jómódban élünk; közösen dolgozunk a kollektívában. A kol­hoz-dolgozók közösségi javai évről- évre gyarapodnak, ezzel egvütt nö­vekszik minden egyes kolhozpa- irílszl jövedelme is. Elég, ha meg­említem, (hogy kolhozunk máris milliomos kolhozzá lett. A mostani gazdasági évben jól dolgoztunk és olyan termésered­ményeket értünk el, amelyek min­den kolhozparasztnak bőséget biz­tosítanak. Jómagam a második nö­vénytermesztő brigádban dolgozom. Brigádunk földje az Októberi For­radalom előtt Botkin földesúré volt és meglehetősen rosszul ter­mett, mert rablógazdálkodást foly­tattak rajta. Ha végigtekint az em­ber a megú jhodott mezőkön, a bő­ségesen termő gyümölcsösökön, a hatalmas kolhoznváijakon, a mes­terséges tavakon, a ködfátyolboré tóttá sztyeppéi erdősávokon és el' KOLI gondolja, hogy mindez a mérhetet­len gazdagság a nép javát, a kol­hozdolgozók javát szolgálja, (büsz­keség tölti el az ember szívét. Büszkék vagyunk szeretett hazánk­ra. SOKSZOR eszembejul a mult, a muzsik keser­ves számvetése, amelyről Vaszilj- csenko ukrán i.'ró írt. A lényeg ez: a muzsikok megkérték a föides- urat, adjon nekik könyvet olvasni. A földesúr egy számtankönyvet nyújtott át, mert úgy vélte, hogy a számtankönyv ártalmatlan és ve­szélytelen. A muzsikok azonban sa­ját eszük szerint magyarázták a számtant. Kiszámították, mennyi földje van a földesúrnak és ponto­san elosztották egymás között, mi­kor a Bolsevik Párt 34 évvel ez­előtt győzelemre vezette a népet. Bqtikin földesúr egykori földjén mi már bőséges termést aratunk és kolhozszámvetésünk alapján osz­tozkodunk rajta. Brigádunk idén több mint 9 ezer mázsa gabonát ta­karított bo. Becslésünk szerint ezenkívül a cukorrépa földekről több mint 20 ezer mázsa cukorré­pát gyűjtünk be. A második nö­vénytermesztő brigád a legszeré­(OZSZÁMV nyebb számítások szerint is idén 700 ezer rubel jövedelmet ér el, az egész kolhoz pedig legalább 7 mil­lió rubelt. Ez azt jelenti, hogy min­den hektár szántóra legalább ezer rubel tiszta jövedelem esik. MIRE FORDÍTJUK a kolhozmilliókat? Hétszázhúszezer rubelt a kolhoz oszthatatlan alap­jának növelésére szánunk és na­gyobb összegeket irányoztunk elő építkezésre is. A Nagy Honvédő Háború óta sokat építkeztünk, de a gazdaság állandóan fejlődik és ezért az, ami tegnap még elégségesnek tűnt, ina már nem elégít ki min­ket. Tavaly közös kcjlhozklubot építettünk, idén Pedig felszereljük a kiilönbrigádklubot. A brigád könyvtárában ezidőszerint több mint 2 ezer kötet könyv található. Könyvtáranyagunkat tovább nö­veljük. Minden kolhozparaszthá- zat, amelyet a hitleristák szétrom­boltak, újjáépítettünk, ezenkívül azonban sok új épületet is emel­tünk. Jó istállóink vannak, de az állattenyésztés gyors fejlődése meg­követeli újabb istállók és ólak épí­tését. Most két olyan tehénistálló épül, amelyet önműködő hatókkal, gépi fepberendezésekkel szerelünk E T É S fel. Kétszáz férőhelyes sertésólat, ■baromiiólat, malinc&t és mezei szál­lást is építünk ezenkívül. Nemré­giben befejeztük a téglagyár épí­tését s .az új üzem már eddig 50 •ezer darab elsőosztályú téglával látta el az építő brigádot. A jöve­delem ■egyrészét tenyészállatok vát sárlására, teherautók beszerzésére fordítjuk. A közgyűlés elhatározta, hog" most már személyautót is vá­sárolunk. ÁLLANDÓAN fokozódik a kolIiQziparasztok sze­mélyes jóléte is. A gépesítés alkal­mazásával és a munkamódszerek javításával csupán a termésbetaka- rításnál 7 ezer munkaegységet ta­karítottunk meg, ami azt jelenti, hogy a kolhoz lényegesen emelheti a munkaegység díjazását. A kol- hoZparasztok minden egyes telje­sített munkaegység fejében 3 és fél kilogrammnyi gabonát és 6 ru­belt kapnak készpénzben. Csiíládcyriiból ketten; (feleségem és én) dolgozunk- Eddig már 840 munkaegységet teljesítettünk, ,az év végéig pedig összesen több mint ezerre emelkedik munkaegységeink saama. így jövedelmünk legalább 3 és fél. tenne gsbmnm és G ez«r ru­bel készpénz lesz. Ezenkívül sok cukrot is kapunk még a beadott cukorrépáért. Mindezt pénzre át­számítva legalább 30 ezer rubelt keresünk feleségemmel. Ilyen jö­vedelmet csak a kolhoz tud biztosí­tani a parasztnak. BEVALLOM: feleségemmel most azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk jobban felhasználni ezt a sokezres össze­get, miké’men állítsuk össze csalá­di költségvetésünket. Mint minden kolhozparasztnők, nekünk is saját tehenünk van, tejre, vajra és egyéb tejtermékre tehát nem kell költenünk. A háztáji gazdaságiban bőségesen terem a zöldség. Vagy 9 mázsa búzát meghagyunk magunk­nak, lesz jó fehér cipónk és kalá­csunk. A keresetből elsősorban motorkerékpárt vásárolok és elha­tároztuk, hogy két új ruhát is ve­szünk: egyet nekem, egyet pedig az asszonynak. 'Veszünk lábbelit, új rádiót és beszerziink új köny­veket. Az áruházak telve vannak áruval, nem nehéz elkölteni a pénzt­Mint látják, jobban megtanul­tunk számolni, mint Botkinék, élni pedig úgy élünk, ahogy az ő ural­muk alatt még csak nem is álmod­hattuk.

Next

/
Thumbnails
Contents