Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-13 / 264. szám

1 2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951 NOVEMBER 13. Dolgozó parasztjaink kövessék a tojás­os baromübeadágban élenjárók példáját Tanácsainknak a terményfélese­gek begyűjtése mellett nem szabad szem elöl téveszteni a tojás és ba • romíi begyűjtését sem. Most már ennek a begyűjtése vált mind sür­gősebbé, mer. az év végefelé já­runk és megyénk a tojás- és ba- romíibeadásban lényegesen gyen­gén áll. Különösen nagy lemaradás mutatkozik a baromfi beadásában, pedig ennek a begyűjtése sürget, mert a hizlalásra kerülő állatok is megfelelők beadásra. Tanácsainknak a népnevelőkön keresztül tudatosítani kell a dolgo­zó parasztokkal ennek szükséges­ségéi. A 'abi járásban az egyéb soronlévő feladatok mellett a tojás és baromfi beadását is szorgalmaz­zák, nem tévesztik szem elöl jelen­tőségét. A gabona, a kukorica és más egyéb termények begyűjtése ala}t is mindig foglalkoztak a tojás és baromfi begyűjtésével, am nek eredményeképpen ebben a begyűj­tésben is elsők a járások közt: ver­senyben. Évi tojásfoc-gyűjtési tér vüket eziiíesg 84 százalékra teljesítették A baromfibeadást azonban itt >s jobban kell szorgalmazni, mert ez nem kielégítő. Az évi tervhez_ vi­szonyítva a begyűjtött mennyiség csak 33 százalék. A tojás- és baromlibeadásban a marcali járásban is szép ered­mény mutatkozik. A tojásbeadási terv telijesí écévei 81 százalékra állnak, míg a baromfibeadásban 34 százalékos eredményt értek el- Nagy lemaradás mutatkozik a bar­csi járásban, ahol a tojás és ba­romfi begyűjtését másodosztályú kérdésnek tekintik. Nem érzik át hogy népgazdasági szempontból mi­lyen fontos ez a munka. Nem gon­dolnak arra, hogy ha a beadást el­mulasztják, a munkások asztaláról vonják el az eledelt, azokéról, akik minden igyekezettel azon vannak, hogy dolgozó parasztjainkat a leg­fontosabb anyagokkal és szerszá­mokkal lássák el. A barcsi járás dolgozó parasztjai t°iásbeadásu- kat mindössze 58 százalékra telje­sítették, a baromfíbeadási terv tel­jesítésével 29 százalékra állnak. A nagyatádi járásban sem kü­lönb a munka. A tojásbadás 60, a baromfibeadás mindössze 10 száza­lékos begyűjtési eredményt mu­tat. Azokban a községekben, ahol a tojás és baromfi beadását is szorgalmazzák, ott eredményt is tudnak elérni. A nemeskisfaludi tanács a tojás és baromfi beadásának szorgalmazá­sát egybekötötte más egyéb fel­adatok ismertetésével, most a ba­romfi begyűjtését szolgalmazzák, mert ezzel is hamarosan végezni akarnak. A jó munka eredménye­képpen a község dolgozó parasztjai tojásbeadási tervüket 116 százalékra teljesítették A baromfibeadással 65 százalékra állnak. Szentborbás község dolgozó pa­rasztjai a tojás- és baromiíbeadás- sal is választ adnak közvetlen a ha­társzélen Tito háborús uszító ban­dájának. Tojásbeadásukat 110 szá­zalékra, baromfibeadásukat 89 szá­zalékra teljesítették. Kőkút község dolgozó parasztjai is1 a példamuta­tók közé tartcznak- Tojásbedásu Írat 140 százalékra, baromfibeadá­sukat 54 százalékra teljesítették. Vídák Józsefné bala.önkiliti 5 hol­das dolgozó parasztasszony tojás- beadását- ÍOÖ, baromfibeadását 75 zúzalékra teljesítette. Miháldinecz József szintén balatonkiliti dolgozó paraszt [ojásbaedását 100, baromfi- beadását pedig 60 százalékra tel­jesítette, Dolgozó parasztjaink ve­gyenek példát az élenjárókról és kövessék azokat. A tanácselnökök, tanácstagok mutassanak példát a beadásban, hogy a dolgozó parasztok —■ kö­vetve példájukat — teljesítsék be­adási kötelezettségüket. Taná csainknak nem szabad opportunis­ta megalkuvással a begyűjtést akadályozni, mint ahogy azt a ta- szári tanácsnál teszik. Maga a ta­nácselnök sem túrija fontosnak a to­jás- és baromfibegyüjtést. Maga sem teljesí ette azt, még 300 da­rab tojással és 19 kiló baromfival adós az államnak. Mind g arra hi­vatkozik, hegy a községben vész van és nem lehet a baromfiakat begyűjteni. Ilyen munka mejlett nem kétséges, hogy a dolgozó pa rasztok nem teljesítik beadásukul és a begyűjtésben le vannak ma­radva, pedig a tanácselnök állílása nem fedi a valóságot­Éíiisem lett a nagyatádi Fonalgyár A Nagyatádi Fonalgyár dolgozói értékes felajánlások teljesítésével igyekeztek ünnepelni a Nagy Ok­tóberi Szociális:a Forradalom 34. évfordulóját. A vállalások teljesí­tésében élenjártak a kommunisták, mint például Vas Györgyné elvtárs nő, aki 168 százalékot teljesített és Cz'ikovics Dénes né. aki 134 százalékot teljesített. Az ű példamutatásuk magával ragadta a többi dolgozókat is és így teljesített Buries Margit 171 pzázalckof, Menínerics Anna 154 százalékot, Kriszt Erzsébet 149 százalékot, Bódis Jánosné 151 szá­zalékot Varga Jenő 186 százalékot, Horváth Ferencné 174 százalékot, Szubák Gézáné 170 százalékot. Ebben az esztendőben az üzem­ben állandóan szélesedett a munka- versenymozgalom, mind kevesebb és kevesebb lelf a 100 százalékon aluli teljesítők száma. Az üzem az első évnegyed tervét 114.2 száza­lékra teljesítette. Ugyanakkor az egy főre eső termelési érték 7740 forintot fett ki. A második negyedév üzemi át­laga 115.7 százalékos volt, s az egy főre eső termelés’ érték 8840 forintra emelkedett. Emellett; az anyagtakarékosság terén is egyre emelkedőbb sikereket értek el. En­nek következtében az üzem a má­sodik negyedév végén megkapta a Textilszakszervezeti Központ ván­dorzászlaját. A harmadik negyedévben az eredmények tovább fokozódtak. A harmadik negyedév üzemi átla­ga 117.7 százalék volt, ugyanak­kor az egy főre eső termelési érték 10.690 forintra emelkedett. A dol­gozók által eszközölt újításokon keresztül az üzem egy esztendő alatt másfélmillió forintot takarí­tott meg. Ezeket az eredményeket az ellenség ellen' állandó harcok közepe:te érték el. Eltávolították az üzemből Jankó vies János műve­zetőt, aki minden újításnak ellen­sége volf. A harmadik negyedév­ben elért eredmények jutalmául az üzem megkapta a büszke ,,Élüzem" címet, amelyet a könnyűipari mi­nisztérium részéről kiküldött elv­társnő ünnepi gyűlésen ado't át, a hatalmas, négy méter hosszú zász­lóval együtt. A lelkes hangulatú ünnepi gyű­lést Kuglc-sits Mávia, az üzem párt­titkára nyitotta meg. Megemléke- kezett a Nagy Októberi Forrada­lomról, majd Derkai Nándorné elv­társim vállalatvezető, valamint a minisztérium kiküldötte ismertet­ték az elért eredményeket és. rá­mutattak a még meglévő h.búkra és azok kijavítására híviák fel a dolgozók figyelmét. Ugyancsak a minisztérium k kül­dötte adta át a vállalatvezetőnek, Derkai Nándorné eivtársnőnek és az üzem élenjáró dolgozói inak a ki- tüntetéseket. A Járási Pártbizottság részéről Szabó elvtárs, a Pártbizottság tit­kára, a Megyei Pártbizottság ré­széről M kecz elvtárs üdvözölte a dolgozókat. NEHÉZ A DOLGOZÓK ÉLETE TITO-JUGOSZLÁ VIÁB AN Ott folyik el közvetlenül Vízvár község mellett a Dráva, amely elválasztja Magyarországot Jugo­szláviától. Könnyen átlátni a túlsó partra, nem egyszer látják a vízvári dolgozók, hogy Tito janicsárjai, hoßiJ hajtják a jugoszláv dolgozó­ikat kora hajnaltól késő estig dol­gozni, látják mily nyomorúságos az életük. Össze sem lehet hasonlítani a i jugoszláv dolgozók életét Vízvár község dolgozóiéval, ahol már megalakult a íll-ik típusú termelő- szövetkezet, jóf működik, az idén is szép eredményeket értek el, Na termelőszövetkezet dolgozói azt szeretnék, ha J u go szí áb iában is a dolgozó parasztok úgy tudnák épí­teni a szocializmust, mint ahogy ők építik, Itci a jugoszláv dolgo­zóknak sem kellene annyit nyomo­rogni Tito igája alatt. Sokszor látta már Pénzes Gá- borné termelőszövetkezeti tag, hogy milyen nehezen dolgoznak odaát a Parasztok, kézi erővel, kis igavonó jószágukkal. Nem is tudnak olyan eredményt elérni, mint a termelő- szövetkezet dolgozói, akik traktorral szántanak földjeiken, kevesebb erőt kell kifejteni, mégis nagyobb az eredmény. Amikor pedig legutóbb a termelőszövetkezet tagjai a Dráván kompon hordták a fát, amit rocso (motorcsónak) hajtott, néztek a túlsó határon, hogy mi lehet az, ami így megkönnyíti a magyar dolgozó parasztok munkáját. Ahogy a jugoszláv dolgozók egy­re jobban látják a magyar dolgo­zó parasztok szebb életét, azt, hogy mindig több traktor pöffög a földeken, hogy mindig több ara­tógép jelenik meg a magyar határ­ban, úgy f gjrozódik gyűlöletük saját elnyomóik ellen, Tito fasiszta rendszere ellen. A jugoszláv dolgozó nép soha nem felejti el azt, hogy a Szovjet­unió egyszer már felszabadította őket és biztosan tudják, hogy most is a Szovjetunió vezetésével az összes népi demokráciák,de a világ minden szabadsúgszeretö embere küzd az ő szerbadságukért. Ezért fokozzák ellenállásukat Titomal szemben, aki minden reak­ciós és fasiszta elemet felhasznál, hogy Jugoszlávia dolgozóit minél jobban sanyargassa, hogy eleget tegyen angol-amerikai gazdái pa­rancsának. Ezért bíznak nálunk is a kulákok Tiioban, azt gondolják, hogy sikerül még nekik visszavenni a dolgozóktól a földeket, szeretné­nek továbbra is bmóiskodni, kiski- rá'iyosködni a faluban a szegény és középparasztokon. Erre gondolt Molnár János, víz­vári kulák is, amikor a nyár folya­mán egész családjával együtt át­szökött titoékhoz, mert nem tetszett neki, hogy náhtnk már nem diri­gálhat a faluban úgy mint a mult- bain. Nem tetszett neki, hogy a dolgozó parasztokat támogatja mindenben az állam, nem pedig őt segíti gazdagodni. Egy hónappal ezelőtt Molnár János kulák fele­sége, amikor meglátta Pénzes Gá­bor termelőszövetkezeti tagot kia­bált neki — Pénzes bácsi, Pénzes bácsi... azonban ő háttal fordult neki, mi beszélgetni valója lenne egy olyan becsületes dolgozó pa­rasztnak, egy olyan kulákasszomj- nyal, aki Titoékhoz szökött át. . Vízvár község lakossága egyiiU a határőrökkel vigyáz arra, hogy Titoék ne tudják zavarni békés munkájukban őket. Ahogy Pénzes néni mondta, ,.a határőrökkel kar­öltve vagyunk, szereti őket, az egész község“ és Pénzes bácsi még hozzáteszi, ,rezek a horvátok is jobb szeretnének ám velünk lenni“. Mi biztosuk vagyunk benne, hogy Pénzes bácsi jóslata valóta vál.: A jugoszláv dolgozók is csatlakoz­hatnak a Szovjetunió köré tömö­rülő, szocializmust építő népek nagy családjához. VEZETŐSÉGVÁLASZTÁSOK HÍREI # * Beleg község alapszervezetében az el midi hét végén tartották meg a vezepőségválasztó taggyűlést. Szabó János párti tikár elvtárs, beszá­molójában bírálatot gyakorolt a nagyatádi Járási Pártbizottság felé> amiért a mait oktatási évben az alapszeroezetnek nem nyújtott meg­felelő támogatást. Ugyancsak bírálatot, és dicséretei gyakorolt a tit­kári beszámoló egyes elvtársuk felé, akik jól vagy rosszul dolgoztak a békekölcsön jegyzésben, pl. Derengi elvtárs mint jó népnevelő dol­gozott, ugyanakkor Szabó Dezső elvtárs csak az utolsó nap volt haj­landó jegyezni.-4 beszámolót vita követte, ahol nz elvtársuk elmen .lottók, hogy a népnevelő értekezlet éjfélig eltartott, mégis eredménytelen volt, vagyis az ,,eredmény az voll“, hogy a legközelebbi népnevelő értekez­leten már meg sem jelenjek a népnevelők. Az új vezetőséget egyhangúlag választották meg, anélkül, hogy kérdéseket tettek volna fel a vezetőségbe javasolt elvtársaknak, ami bizonyítja, hogy bizonyos fokig közömbösen viselkedett a tagság az új vezetőséggel szemben. A DISZ t itkárt itt nem tudták a vezetőségbe megválasztani, mert még mindig csak tagjelölt, bár 15 hónap eltelt azóta, hogy tagjelöltnek felvették. ­A pártszervezet régi vezetősége eléggé elhanyagolta „ pártépítést, főleg a tag és tagjelölt felvételt, ez mutatkozott meg a DISZ titkár esetében is. A; új vezetőség tartsa központi feladatának u belegt pártszervezetben a pártépítés megjavítását, hogy minél több fiatal, agilis, jó munkát végző dolgozóit vegyenek fel a Pártba. & Babccsa községben vasárnap este kellett volna megválasztani a csúcspárf vezetőséget és a járási pártkonferenciára a küldötteket. Azonban a rossz politikai előkészítés miatt ez a taggyűlés nem tu­dott megtörténni. A községben a b’zalmihálózat egyáltalán nem mű­ködik, így a párltifkár elvtárs főleg arra támaszkodott, hogy a pos­táson keresztül értesítse ki a párttagokat, ezenkívül 10 párttaggal ő maga személyesen beszélt. Természetesen ezekül án a postáson ke­resztül kiértesített elvtársak nem jöttek el, a (agyágnak egyhanmtd része jelent csak meg a vezetőségválasztó taggyűlésen, amelyet így el kellett halasztani. Azonkívül, hogy Babccsán rossz volt a politi­kai előkészítés, hiányzott a tagságból a pártíegyelem. MUNKAMÓDSZEREINKET A RIN YABESENYŐIKARTÁRSAKNAK Ráksi község tanácselnökének levele Értesültünk községieknek a be­szolgáltatás•< terén történt nagy­mérvű lemaradásáról, amellyel kap­csolatban munkamódszerünket meg­küldjük. Ráksi községnek, a beszolgáltatás terén történt kiugrása, elsősorban is a hivatali munkáknak teljes rendbehozatala, vagyis a ,,Nyilván­tartási“ lapoknak naprakész álla­potba való hozatala, vételi jegyiek­nek napi lekönyvelése mellett vált lehetségessé. Ezzel kapcsolatban a MDP és a tömCysZervezetek aktíváinak teljes bevonása, azok lelkiismeretes és törekvő munkája, de ugyanakkor a tanács keretén belüli dolgozók élen- járása a beszolgáltatás terén. Természetesen ez nagyon hozzá­segítette a tanácsot a beszolgálta­tásban, de ezzel sem elégedtünk meg, hanem a fennálló b e szolgál- tatási törvény értelmében a hátra­lékos gazdákra az öt és lü száza­lékos kivetéseket a beadási határ­idők leteltével, azonnal kivetettük, ami továbbiakban arra kényszeri- lelte a gazdákat, hogy beszolgálta­tásaikat azonnal eszközöljék. A ka­matok kivetése folytán, már kárté- ‘rl'léS't kivetni nem kellett. A tanács belső hivatali munkáját is úgy szervezte meg, hogy délután í .óráig a belső adminisztrációs munkák elvégzésével, mindennap határjárást végzett és S'mgoru ellenőrzést gyakorolt a burgonya- szedés, kukorica és napraforgó törés terén és megmagyarázta a gazdáknak azt, hogy terményeiket azonnal szolgáltassák be. Ebből látható, hogy, szívós ps tar­tási munkák folytán értük el azt, hogy községünk a megye élenjáró községei sorába került. Ezen munkamódszereinket ajánl­juk a ringabesenyői karátosaknak és szeretnénk, ha ők is rövidesen a megye élenjáró községei sorába sorakozha inának. Elvtársi üdvözlettel. Tóth István tanácselnök. Munkaerőtoborzás Somogybán A felszabadulás előtt Somogy megyében nagyon sok volt a mun­kanélküliek száma és így Somogy megye munkásságának helyzete meglehetősen rossz volt. Felszabadulásunk óta eltelt, idő bi­zonyítja a Kommunista Párt harcát és igazát, mert épül az ország, el­tűnt. a munkanélküliség. A munkanélküliség helyébe a munkaerőhiány lépett, Somogy me­gye területe nagy és Somogy me­gye elég népes ahhoz, hogy orszá­gunk nagy építkezései számára a szükséges munkaerő egyrészét me­gyénkből biztosítsuk, ezen. a téren értünk el már némi eredményeket, de Pártunk és Rákosi elvtárs irán­ti szeretetünk kötelez bennünket a még nagyobb eredményekre. Hogy eredményeink kielégítőb­bek legyenek, ahhoz fontos legelő­ször, hogy járási tanácsaink felis­merjék a munkaerő toborzás jelen­tőségét és huzamosabb időre ne vigyék más területre a járási mun­kaerőgazdálkodási előadót. Alig van egy-két járás a megyében, ahol felismerték a toborzás országos je­lentőségét és megadták a segítsé­get a járási munkaerőgazdálkodá­si előadónak. Még az is előfordul, mint a Kaposvári Járási Tanács­nál, ahol Vitmann József mezőgaz­dasági osztályvezető nyomdafesté­ket nem bíró hangon kijelenti — mit agitál a községben a Munkaerő. Nem jobb a helyzet a helyi taná­csoknál sem. van olyan község, ahol a vállalati toborzókat ellen­ségként fogadják. Az ilyen helye­ken kiderül, hogy az illető tanács elnöke befurakodott egyén, volt csendőr, tehát magatartása érthe­tő. Példát mutat a marcali járás és annak községei, ahol a vállalati to- boi’zókat úgy fogadták, mint a nép kiküldöttet, kik a dolgozó nép or­szága nagy építkezéseihez a mun­kaerőt toborozzák, itt az eredmény nem maradt el. Megyénket az a megtisztelő fel­adat érte, hogy toborozhat újra no­vember hónapban is 5 éves ter­vünk alkotásaihoz. Újra alkalom nyílik Somogy megye dolgozói szá­mára, hogy a békeharcból, a béke nagy építkezésein tettleg kivegyék részüket. Somogy megye dolgozói! Jelent­kezzetek munkára a helyi taná­csoknál, a helyi tanács a jelentke­zést továbbítja és részesei lehettek szocialista hazánk építésének. Somogy megye járási és községi tanácséi! Vegyetek páldát a marca­li járási és községi tanácsokról. Adjatok meg minden támogatást a munkaerőtoborzóknak és foly­tassatok kíméletlen harcot a helyi ellenséggel, a kuláksággal szemben, amely nem egyszer lebeszéli a dol­gozókat arról, hogy országunk épít­kezéseihez munkát vállalni men­jenek. Ha járási tanácsaink és községi tanácsaink összes szervei, ame­lyeknek kötelességük a munkaerő­toborzás, eddigi hibáikat kijavít­ják, akkor a november havi munka­erőtoborzás jó lesz, jó munkánk­kal hozzájárulunk 5 éves tervünk sikeres építéséhez. Varga István helyettes osztályvezető. T

Next

/
Thumbnails
Contents