Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-25 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951 OKTÓBER 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Mao Ce-Tung elvtárs megnyitó beszéde a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának III. ülésszakán Peking. (Uj-Kína.) Mao Ce-Tung eivtárs október 23-án kedden Pekingben a kínai népi po­litikai tanácskozó testületi országos bizottságának ülésén tartott meg- nyió beszédében a többi között a következőket mondotta: — A három nagy mozgalom, amely országunkban az elmúlt év­ben kifejlődött, az amerikai ag­resszióval való szembeszállás és Korea megsegítése, a földreform, valamint az ellenforradalmi elemek elnyomása — nagy győzelmet ara­tott. A szárazföldön maradt ellen­forradalmárok zömét rövid idő alatt felszámoljuk. A földreformot 1952-ben befejezzük, kivéve a nem­zetiségek által lakott néhány terü­letet. A kínai nép az amerikai ag­resszióval való szembeszállás és Korea megsegítésének mozgalmá­ban egységesebb volt, mint valaha és elszántabb harcot vív az ameri­kai imperialista agresszió ellen. Az amerikai imperialisták betör­tek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, majd megkísérel­ték. hogy onnan behatoljanak a kínai szárazföldre, a kínai népi ön­kéntesek a kínai nép őszinte aka­ratán fejezik ki, amikor a Koreai IN éphadsereggel vállvetve szétzúz­zák az amerika: imperializmus ho.dkóros terveit­E három nagy mozgalom eddig kivívott győzelmeinek és a népi kormány különböző szervei, vala­mint a nép minden rétege erőfeszí­tésének eredményekénii elértük or­szágunk eddigi példátlan egysége­sítését- A tibeti kérdést békés útpn megoldottuk. Országunk vé­delme megerősödött. A nép' de­mokratikus diktatúra megszilár­dult. Mi több: pénzügyi helyzetünk és kereskedelmi áraink megszilár­dultak, gazdasági, kulturális és ok­tatási fejlődésünk nagy lépéssel halad előre. Az ipar és a mezőgaz­daság terén gyorsan terjed a ter­melés fokozásának hazafias moz­galma, Mindaddig, amíg eredmé­nyesen egyesítjük a munkásokat és a dolgozó parasztokat, addig oktatjuk őket és reájuk támaszko­dunk, addig országunkban egész biztosan széleskörű lesz a terme­lés fokozásának hazafias mozgal­ma. A kulturális és oktatási téren elért eredményekről szólva Mao Ce-Tung emlékeztetett: az orszá­gos bizottság második ülésszakán javasoltam a bírálat és önbírálat alkalmazását önmagunk művelésé­re és átformálására. Most ez a ja­vaslat fokozatostul átment a gya­korlatba. Az ideológiai átnevelés, elsősorban pedig az értelmiségiek különböző rétegeinek ideológiai átformálása fontos feltétele orszá­gunkban a demokratikus reformok különböző területeken való meg­valósításának és az iparosítás foko­zatos végrehajtásának. Ezért re­méljük. hogy még nagyobb ered­ményeket érünk el az önművelés és az önmagunk átformálása moz­galmának állandó fejlődésében. Az amerikai agresszióval való szembeszállás és Korea megsegíté­sének nagy kampánya folyik to­vább. Ezt a kampányt addig kell folytiatunk, amíg az Egyesült Álla­mok kormánya nem hajlandó bé­késen rendezni a kérdést. Nincsen szándékunkban beavatkozni egyet­len ország belügyeibe sem. Egysze­rűen csak szembeszáliunk az or­szágunk elleni imperialista agresz- szióval. M ndenkí tudja, hogy ha az amerikai fegyveres erők nem száll­ták volna meg a mi Taivanunkat, nem támadták volna meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, nem terjesztették volna ki támadá­saikat északkeleti határaink felé, akkor a kínai nép nem harcolna az mer'kai katonák ellen. Ez a harc szükséges és igazságos. Kína egész népe felismerte ezt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal a világ népei győ­zelmes állomáshoz érkeztek el. Most pedig a Kínai Népköztársa­ság és a demokratikus országok megalakulásával ez a helyzet to­vább fejlődött és ^megszilárdult- Az első világháború és az Októberi Forradalom utáni időszakban ugyan három imperialista ország: Német­ország, Olaszország és Japán meg­kísérelte uralma alá hatjani az egész világot. Ez a Kínai Népköz- társaság és a népi demokráciák megalakulása, előtt történt. Mi lett azonban az eredmény? Nem az left a vége, hogy e három imperialista ország kísérlete fantasztikusnak és hiábavalónak bizonyult? Vájjon az. eredmények nem éppen ellen­kezőleg következtek-e be és nem a világuralomra törő imperializmus szenvedett-e vereséget­Ma a helyzet egészen más. Meg­alakult a nagy Kínai Népköztár­saság és létrejöttek a népi demo­kratikus országok, emelkedett a világ népeinek öntudata. Egész Ázsiában és Észak-Afrikában fo­kozódik a nemzeti felszabadulásért folytatott harc és nagy mértékben meggyengültek az mperializmus egész rendszerének erői. Rendkívül fontos tény, hogy legközelebbi szö­vetségesünknek, a Szovjetuniónak hatalma nagymértékben növeke­dett. Vájjon, ha bármely más im­A Koreai Népi Demokratikus I Köztársaság Néphadseregének Fő parancsnoksága jelenti október 23-án; A Koreai Néphadsereg egységei zoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, vala­mennyi arcvonalon sikeresen vísz- Jzaverték az angoí-ameríkai inter­venciósok és a liszímnanísta csapa, ok elkeseredett rohamait és nagy '.eszteségeket okoztak az ellenség­nek emberben és hadianyagban. A középső arcvonalon, Oshol- vontól északra a néphadsereg egy­ségei sikeresen visszaverték az el­lenség több mint tíz rohamát. Az amerkai légierő heves bom- baitámadást intézett Phenjan el­len. Az amerikai repülőgépek az október 23-ára virradó egész éjsza­ka bombázták a várost- A bomba- íámadásnak halott és sebesült áldo­zatai vannak. Kensamri kerületben a bombák szétomrboltak egy óvó­helyet, amelyben gyerekek keres­október 23-án foag;dta SiraKary Gascoignej, Nagybritannia rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét perialista ország igyekszik a három egykori agresszor: Németország, Olaszország és Jaján nyomaiba lép­ni, nem tudjuk-e ma már teljes biztonsággal megjósolni az ered­ményt ? Egyszóval: a jövő világa a nép világa kell, hogy legyen. A népek­nek kell az országokat kormányoz- niok. Nem lehet, hogy az imperia­lizmus lakájai tovább zsarnokos­kodjanak a világ fölött. Országunk népei szilárd egység­ben, egyemberként összefog szö­vetségesünkkel, a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal, valamint a világnak aozkkal a né­peivel, melyek velünk tartanak és tovább halad előre a győzelem felé az agresszió elleni harcban, nagy országunk építésében és a világ tartós békéjének védelmezésé- ben. Elvtársak, hiszem, hogy ameddig így dolgozunk, győzelmünk biz­tos, * A keleti arcvonalon, Janggutói északra az ellenség hét dühödt iá madást indított, de a néphadsereg egységei valamenyit visszaverték. Az ellenség vereséget szenvedett és több mint 1500 halottat és nagy­mennyiségű fegyvert hátrahagyva a harctéren, visszavonult. Október 23-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellen­séges repülőgépkre vadászó lövé­szek lelőtték az ellenség hét repülőgépét, amely békés helyse gek barbár bombázásában vett részt Phenjan, Nampho, Hvancsu, Szohín, Vonszan és Muncshon tér­ségében. tek menedéket. Az óvóhelyen tar­tózkodó valamennyi gyermek éle­téti vesztette. Más kerületekben szintén sok gyermek és nő vesztet­te életét. Az amerikai repülőgé­pek már másfél hónapja minden éjszaka bombázzák Phenjant és környékét. Kedden délelőtti újból bombázták a várost. a Szovjetunióban azzal kapcsolal- ban, hogy rövidesen át fogja nyúj­tani megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső1 Tanácsa Elnöksége elnöké­nek. i 11 1 : 1 Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke Prágába utazott A koreai néphadsereg főparancsnokságának október 23-i hadi jelentése Üjabb barbár amerikai bombatámadás Phenjan ellen Visinszldj szovjet külügyminiszter fogadta Gascoigne angol nagykövetet Moszkva (Taszsz). A. J. Vfsinsz- kij, a Szovjetunió külügyminisztere Berlin (ADN). A Német DemO- .kratikus Köztársaság elnöki iro­dája közli: Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke Kle­men! Gotíwaldnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének meghívására kedden, reggel baráti látogatásra Prágába utazott. Pieck elnököt kormányküldött­ség .kísérte. Otto Grotewohl miniszterelnök kifejezte azt a reményét, hogy Pieck elnök prágai látogatása hozzá fog járulni a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság baráti kapcsolatainak további elmélyüléséhez és megszilárdutásá- sáihoz. ' Manolisz Glezosz abbahagyfa éhségsztrájkját' Szófia (BTA). A Hellas íress je­lentése szerint (Manolisz Glezosz október 20"án este hét órakor, 12 nap után abbahagyta az éhség- sztrájkot. Az EDA-t és személyesen Manolisz GlezOiszt ugyanis biztosí­tották arról, hogy szabadonbocsá­tásának kérdését rövidesen eldöir kik, az athéni bíróság ügyészhe­lyettese pedig Ígéretet tett, hogy megfelelő intézkedéseket tesz Ma­nolisz Glezosz kérésének kielégíté­sére. Tíz napja tart Ámvatelosz éhségsztrájkja AIMn (Taszsz). Tíz napja tart Ámvatelosz éhségsztrájkja. A De- mOkratiki című lap jelenti, hogy Ámvatelosz állapota rendkívül sú" lyOs. A lap rámutat, hogy a kor­mány az éhségsztrájkot tartott po­litikai foglyokat a központi bőr tűnőkből a távoli vidékek börtö­neibe akarja átszállítani. A tiióisták soha nem fasizálhatják a jugoszláv katonákat kJ int a jugoszláv hadsereg ka­tonájának, számtalan al­kalmam volt hallani, milyen szé­gyentelenül rágalmazzák a titois- ták a Szovjetuniót és a. népi de­mokratikus országokat s ugyanak­kor a legádázabb szolgai módon dicsérik a nyugati imperialis­tákat és az „amerikai élet- mód“-ot, A .titoisták az utóbbi időben kü­lönösen az úgynevezett „politikai értekezleteken" erősítették a had­seregen belüli propagandájukat. Egy ilyen „értekezleten" Ko- kovskí títoista „politikai biztos” nyíltan és kétértelműség nélkül be­szélt arról, ho<*v látják el hadse­regünket fegyverrel az amerikaiak, majd közölte, hogy hadseregünk készen áll a háborúra. Amikor elterjedt; a, híre, hogy az áruló Kocsa Popovics Washington-; ba utazott, amit megerősített a Szovjetunió és a népi demokráciák rádiói is, a títoista „komeszárok“ és u db ások megkísérelték min­denféleképpen eltitkolni a ka­tonák előtt ezt az utazást. A „komeszárok" előkészítették a terepet és azt mesélték nekünk, hogy Jugoszláviát veszély fenyege­ti a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok részéről. Amikor azonban észrevették, hogy a kato­nák mégi csak beszélnek erről az „utazásról", beismerték, hogy Po­povics hadianyagot kér Amerikától, majd az északatlanti tömbről be­széltek, amelyet mint „békeszere­tő tömböt" mutattak be. A mikor vége volt az „érte­kezletnek", akkor kezdő­dött az igazi értekezlet a katonák között. A vita hevében az egyik katona a következőket mondta: „Inkább harcképtelenné te­szem magam, de nem sütöm puskámat egyetlen szovjet, vagy népi demokratikus kato­nára sem.“ Az amerikai szenátor beszéde, amelyben dollárokra számította át katonáink értékét, dühös elkese­redést váltott ki bajtársaim kö­zött. Az egyik katona kijelentette: „De olcsón adott él Tito benőn­ket: egy katonát 75 dollárért. A mi golyóink is Tito ellen fordulnak, hogy soha többé ne adhassa el dol­lárokért az embereket-“ A „komeszárok" az „értekezle­ten" mindig arról beszélnek, meny­nyire szereti a nép Tit'ot és hogy egységesen áll Tito mögött, A kö­vetkező példa, amely az 1950 már­cius ,13 és 14 közötti éjszakán tör­tént, bizonyítja, hogy milyen nagy a nép „szereíete“ a vérengző, áruló Tito iránt. Ezen a napon az egész banjalukai ezred a tuzlai és a szarajevói ez­reddel a vasútvonalat biztosítot­ta, amelyen Tito bandájával Drvár- ba utazott. Amikor szétosztottak bennünket a vasútvonal mentán, a „komeszárok“ megparancsolták: rejtőzzünk el, nehogy meglásson bennünket, a nép. Azt mondták, szigorúan megbüntetik, aki beszél­ni mer a vasútvonal biztosításáról és Tito utazásáról. p rvárban 300 méteres kordont kellett vonni a tribün kö­rül, ahová csak az udbások me­hettek föl, a- népnek pedig, ame­lyet erővel hajtottak a gyűlésre, a legszigorúbban megtiltották, hogy a tribünhöz közeledjék. Tito beszéde kezdetén már szökdöstek az emberek, az ud­bások azonban ismét visszate­relték őket erőszakkal. Ez a példa világosan bizonyítja, mennyire érzi magát biztonságban Tito. Fegyveres kordonra, van szüksége, hogy a nép „szeretető" fejére ne sújtson. A jugoszláv hadsereg katonái minden alkalmat felhasz­nálnak, hogy meghallgassák Moszkva és a népi demokráciák rádióadásait. Meggyőződésük, hogy a jugoszláv hadsereg valójában az amerikai imperialisták eszköze, akik háborút készítenek elő a Bal­kánon. S éppen ezért egyre gyako­ribbak az öncsonkítások. Inkább azt választják a katonák, csak­hogy ne kelljen a Tito-bandájának szolgálniok. Mind gyakoribbak a dezerlálásQk is. A 24. gyalogezredben Dujas- kovics alhadnagy egy csoport katonával az erdőbe menekült. Hiába küldtek a titoisták egész csapat udbást utánuk, nem sikerült felkutatni őket. Míg a hadseregben voltam, na­ponta beszéltem a katonákkal. Egyetlen vágyuk, hogy hazatérhes­senek. Tudják, hogy -a Tito-baiida okozója a jugoszláviai rettenetes helyezetnek. Hiába erőlködnek a Kosta „komeszárok", hogy elva­kítsák a katonákat, men a jugoszláv katonák jól tud­ják, ki és hol van az igazi el­lenség. KJ őst, hogy már a Magyar Népköztársaságban va­gyok, saját szememmel játom, ami ről azelőtt csak a rádióban hal­lottam: látom a^magyar dolgozók boldog életét és a szocializmus építését. Csak most tudom a, ma­ga teljességében felmérni az ud- bás-komeszárok aljasságát, akik minden módon megkísérlik soviniz­mussal mételyezní a jugoszláv ka­tonákat, rágalmazzák a Szovjet­uniót és a népi demokratikus or­szágokat. Boldog vagyok, mert alkalmam adódóit, hogy ezután még job­ban erősítsem a harcot né­pünk hóhérai: a Tito-Ranko- vícs banda ellen. Lénárdícs Bogomir. Példás büntetés a kukorica és burgonya lek előzéséért A dolgozó nép kormánya ígéretét betartja és azoknak a községeknek amelyek a la ka rm á nygab o n abe a dió­sa k fi t teljesítették, engedélyezi a szabad piacot. Mégis előfordul- hogy egyes dolgozó parasztok anél kiil, hogy teljesítenék az állammal szembeni kötelezettségüket, speku Iáinak, piacra akarják szállítani a kukoricájukat, burgonyájukat. Az ilyenekre a mi államunk, a dolgozó nép törvénye lesulyt. If j. Baksai Ferenc iharosi lakos. 1951 október 5"én 145 kiló esőves- kukoricát szállított engedély nél­kül Nagykanizsára eladás végett A csurgói járásbíróság négy hónapi börtönre és 100 forint pénzbünte­tésre lítélte. Ugyancsak Somogyi János 6 holdas iharosi lakost azért, mert 1951 október 2-án 278 kiló csövestengerit szállított enge­dély nélkül Nagykanizsára eladás végett, 6 hónapi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak méltón büntette a megyei bíróság azokat az egyéne, két, akik engedély nélkül árpát szállítottak, vagy adtak el. Boffdán Károly, Szilágyi József és Kárász Istvánné sz. Szántó Esz" tér balatonkjliti lakosok engedély nélkül árpát adtak el Kapronczai Gyuláné, Marton Henrik, Buzsáki Ferenc és Krausz Ferenc siófoki lakosoknak. A megyei bíróság ügyükben a kö­vetkező ítéletet hozta: Bogdán Károly 30 napi börtönt és 200 forint pénzbüntetést, Szi­lágyi József 2 hónapi börtönt és 300 forint pénzbüntetést, Kárász Istvánné 30 napi börtönt és 400 forint pénzbüntetést, Kapronczai Gyuláné és Marton Henrik 800-800 forint pénzbüntetést, Buzsiáiki Fe­renc p00 forint pénzbüntetést és Krausz Ferenc 1000 forint pénz- büntetést kapott. Dolgozó népünk kormánya kimé" lettemül lesulyt az olyan, egyénekre, akik spekulálni próbálnak, akik az állami tervet nem tartják be. Az állami terv törvény, amit minden dolgozónak teljesíteni kell, ahol ezt megértették a dolgozó parasztok* ott már lehetővé is tette kormá­nyunk, hogy szabadon szállítsák felesleges terményüket piacra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents