Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-25 / 249. szám
SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951 OKTÓBER 25. íQákii köziéq, dőlqúzú paraudjaL if júk: örömömet fejezem ki és köszönöm a Pártnak, hogy Ráksi községnek a beadás teljesítése alkalmából részemre és a többi dolgozó paraszttársam részére szabadpiacot engedélyezte. Pártunk és kormányunk ismét bebizonyította, hogy teljesíti ígéretét, amit a dolgozó parasztságnak tett. Én is 9 mázsa kukoricát vittem a szabadpiacra és ott jó pénzért el is adtam. Mindezért ígérem Pártunknak, kormányunknak, hogy jövőre még jobban és még többet fogok termelni, hogy hazámat jobban segíthessem. Azt üzenem a többi dolgozó parsszttársamnak is, hogy igyekezzenek a kukorica és burgonyabegyüjtésnek eleget tenni, hogy a megmaradt terményüket ők is olyan ünnepélyesen vihessék a szabadpiacra, mint Ráksí község dolgozó parasztjai, A reakciónak pedig azt üzenem, hogy fondorlatos hazugságaikat többé el nem hiszem. :. .... [ Kovács Vendelné. . ' .. ... ,/ ■■ i Ráksi. 3 Kedves gazdatársaim! Dolgozó kis- és középparasztok! Ráksi község felszabadult, szabad szállítása van. Én magam is 450 kiló kukoricát vittem eladni szabad piacra és örömmel mondom, hogg jó pénzen értékesítettem is, ami bizony most jól jött, mert a gyerekeknek mindjárt meg tudtam venni a szükséges holmikat. Én kérem minden dolgozó pa~ rasz Harsamat, hogy teljesítse kötelességét a nép államával szemben becsülettel, hogy országos viszonylatban létesüljön a szabad piac. A Magyar Dolgozók Pártja amit Ígért azt meg is adta, a dolgozó kis- és középparasztoknak. Ezért ne üljenek fel az ellenség hangjának, hanem leplezzék le. őket, hogy ügyünk minél hamarabb győzelemre jus' son. Fonai János Ráksi. A szabadpiacot, hogy elsőnek kapta meg Ráksí község a megyében, a pártszervezetnek, a tanács jó munkájának köszönhető elsősorban. Én úgy látom, hogy a felszabadult piac nekem is, de a többi dolgozó paraszttársamnak is nagy segítséget és kedvet adott a további munkánkhoz, A többi gazdatársammal együtt köszönjük ezt Rákosi elvtársnak. Én azt az ígéretet, amit Rákosi elvtársnak aláírásommal tettem, már ICO százalékig teljesítettem, mert tudom, hogy hazámat segítem vele. Felhívom azokat a dolgozó pa- raszttársaímat, akiket a népi de- mokrácí hozzásegített ahhoz, hogy a saját házukban lakhatnak és saját földükön gazdálkodhalnk, akik nek már nem kolompolhat alz uradalmi ispán kora hajnalban, hogy a dolgozó néD államának tegyenek eleget, teljesítsék beadási tervüket. Kovács János. Ráksí. Ráksi község piacának felszabadulásakor az első nap már én is vittem Kaposvárra 6 mázsa kukoricát, nem akartuk még a saját Szemünknek sem elhinni, olyan fogadtatásban részesítettek bennünket, arra, hogy a munkások ilyen szeretettel várnak, nem is számítottunk, zeneszó melleit vonultunk be .a piacra, itt meg kell mondanom, hc-igy Rákosi elvtárs és a Párt szavába sohasem kételkedtem, de azért mégsem gondoltain, hogy a kukoricámat ilyen jó áron tudom értékesíteni. Én ígérem, hogy az elkövetke' zendő időben még jobban azon leszek, hcygv elősegítsem az 5 éves terv megvalósítását. A megye többi dolgozó parasztjait meg arra kérem, hogy vigyék be miinél előbb azt a kukoricát, meg a burgonyát amit az állam kér tőlük, hiszen ezzel saját maguknak tesznek jót, mert elősegítik, hogy az ő községlükben is felszabadni a piac. Sándor István Ráksi. Síi p Én, özvegy Böröcz Ernöné 75 éves vagyok és úgy látom, hogy a Párt igazságos, mert Ígéretét bebetartja és nálunk Ráksiban a becsületes parasztok igyekeztek is eleget tenni takarmány beadási kötelezettségüknek, így mi ráksi dől' gozó parasztok vígan vihetjük terményeinket a szabad piacra• Somogy megyei dolgozó parasztok kövessétek példánkat. őzv, Böröcz Ernőné Ráksi. EGY NAP A HOANGHO FOLYÓNÁL Autónk meredek emelkedésen kapaszkodik fel. Váratlanul a szemünk elé tűnik San- Tnng tartomány fővárosa, Kína egűik legrégibb városa, Ci-nany. Kora reggel van. A város ébredezik, utcáit dolgozók munkába siető tömege lepi el. .4 regi város egyik épségben maradt fala és több emlékmű Jue Fei a legendás néphős rettenthetetlen hadjáratairól beszél, amelyeket a Szunszi dinasztia korában a külföldi területrablók ellen vezetett. A várostól 10 kilométernyire hömpölyög a Iloangho, Kína egyik leghatalmasabb folyója. A folyó iszaptól vöröses-sárga vizének, mélysége eléri a 10—15 métert. A Iloangho kilométerekre ki szokott áradni és ilyenkor mindent elsodor, amit útjában talál. A ki' r.ai parasztok évszázadokon keresztül sokat szenvedtek az árvíztől. Amikor azonban megérkezett a népi felszabadító hadsereg, San- Tung tartomány népei hozzáláttak a „Népbánata“, a Iloangho folyó megfékezéséhez. Most lehetőségünk nyílik, hOgy saját szemünkkel győződhessünk mßg a fol/Jó két partján megindul! óriási méretű munkáknál. A folyót mOrajló áradata a Cziie-sany és r. Jue'szany hegyek között tör utat. Autónk a Iloangho újonnan épült gátja melletti kanyargós úton halad. Megérkezünk az építkezés központjába és megismerkedünk a: építés vezetőjével, Suj-Vang-csan' ■ital. Szabóját Sztálin és Mao Ce Tuny elvtársuk arcképei díszítik. egy táblázat pedig a szocialista munkaverseny eredményeit mutatja. A szoba nemsokára megtelik emberekkel. Feltűnik nekünk egy komoly, kerekarcú parasztasszony, Si-Cja-fin. aki az építkezésnél végzett kiváló munkájáért már háromszor kapott kitüntetést. Megismerkedünk Csae'Bin- in-nel, a zömök, szélesvállú kőművessel is. — Szovjet elvtársaink! Nagyon boldogok vagyunk, hogy eljöttetek hozzánk — mondja Csae-Birrin. — A Szovjetunió és Kína édestesivé- rek. Építkezésünk minden munkása tagja ci Kínai-Szovjet Baráti T ár saságnak-Suj-Venyrcsan vezetésével körülnézünk az építkezéseknél. Az építkezés vezetője beszél a múlt szenvedéseiről és a jelen lázas munkájáról. 19-19 nyarán, amikor a Kuomintang'csapatok a népi felszabadító hadsereg csapásai alatt visszavonultak dél felé, a Iloangho erősen felduzzadt ■— mondja. — Különösen nagy veszély fenyegette Ci-nany kerületét, mivel a Kuomintang' banditák visszavonulásukkor az ideiglenes gátakat és a töltés nagy- részét szétrombolták. Beszél arról, hogy a Kuomin- 'cfng-uralom nhtl!, amikor az ideiglenes (álakat a víz áttörte, erőszakkal hajtődéi: ki a parasztokat- i folyóhoz, hogy megvédjék a fői' lesúri földeket az árvíztől. .4 gátépítőire szúrd összeget a Kuomin- taíig-hivatalnokok vágták zsebre. — Nézz (Jel: csak, mire fordították a nép pénzót —- mutat Suj- Veny'csun ironikus mosollyal a folyó szemközti partjára. A jelzett irányban mm * li gránitoszlopot pillantottunk meg amelyeknek hieroglifái a népnyúzó Kuomintang-tisztviselők „érdemeit“ hirdették. .4z oszlopokon mOsf ez a felirat olvasható: ,.Álljunk étjén Amerikának, segítsük Koreát“. Az egész kínai nép e jelszó szellemében él és dolgozikMegtudjuk, hogy, a mesterséges partokat a felszabadulás után építették. Ezek a gigantikus építmények hatalmas munkát és svkezer ember óriási akaraterejét követelték. Az árvíz elleni hare az egész nép ügyévé vált. A HOangho folyó mentén fekvő falvakban a parasztok önkéntes munkaosztagokat alakítottak, amelyek a nyári esőzések idején „harci készültségben“ állanak. A vállalatoknál, intézményeknél, iskolákon és főiskolákon az árvíz ellen küzdő osztagok alakultak. Ci-nanifban külön főiskolát nyitottak a Howngho-menti építkezések szakkávtereinek képzésére. Az iskola tanulóinak száma jelenleg eléri a 800 főt. A H oanghO-parfi nagyarányú építkezést a K uomintang-rendszer évtizedek alatt sem tudta volna vég' lehajtani. Az építkezés méreteire jellemző, hogy csupán egy 35 kilométer hosszúságú részlegen több mint 1 millió köbméter földet mozgatlak meg. Ilyen részleget pedig mindenütt találhatunk, ahol a folyó áradással fenyeget■ San-Tung iaijOmámybgsn az építkezési front hOssza több, mint AOtí kilométer. Ellátogatunk a Ci-nany részleghez, ahol sokezer építő és egyéb munkás, tiszt vise~ lő, diák és paraszt gyűlt össze, hogy az alapmunkálatok befejezését megünnepelje. Azokról a hatalmas eseményekről beszélgetnek, amelyeket a népi Kína a Kommunista Párt és Mao Ce Tung vezetésével elért. Szavaikból kicsendül a hála a nagy Szovjetunió iránt, azért az önzetlen segítségért, amelyet a kínai népnél: nyújtott. Ünnepélyes keretek közt tüntetnek ki 47 brigádot a „Példaadó munkabrigád“ címmel. A IfoanghO-menti építkezések terve 10 évre szól. Ez alatt az idő alatt felépülnek az új gátak, megerősítik, korszerűsítik a régieket és az öntözés céljaira víztárolókat építenek. A népi hatalom megza~ bálázza és saját hasznára fordítja a természet erőit. Kína népe sokmillió aláírásával is bebizonyította törhetetlen békeakaratát. Képünk Csang Ting pekingi festőművész rajza, a kínai nép békealáírásáiiak erejét mutatja be a karikatúra fegyverével. ESEMÉNYEK KÉPEKBEN lípüS már a turkmén főcsatorna A múlt év szeptemberében jelent meg a szovjet kormány határozata az Amu-Barja és Krasznodovszk közötti turkmén főcsatorna építéséről. Ez ez ilOO kilométer hosszú szerteágazó öntözőhálózattal ellátott csatorna 8,300.000 hektár földet fog ellátni vízzel. Már szerelik az iszapszívattyúkat, amelyek segítségével teremtik meg a csatorna árkát a homoksivatagban. A szovjet tudomány valamennyi ágának képviselői segítik a kommunizmus nagy építkezéseit. Vaszilkov- szkíj professzor (balról) és Pjaszkovszkij tudományos munkatárs a szovjet építőművészet! akadémia teningrádi tagozatának tagjai mar elkíszítették a turkmén főcsatorna építői házainak tervét. Képünk is egy ilyen makettet ábrázol, amely megmutatja, milyen házakban fognak lakni a turmén főcsatorna építői. Hektár oh késit 4».’üO mázsa cukorrépa A. Azuzjak, az egyesített Hruscsev kolhoz (Ukrán SzSzK) munka csapat vezetője felajánlotta, hogy munkacsapata 5 hektár kiterjedésű cukorrépa táblájának minden egyes hektárjáról 650 mázsa cukorrépát takarít be, A képen A. Azuzjak munkacsapatvezetőt (baloldalon) és Je. Tkacsukot, munkacsapatának tagját látjuk. lícmszeiiioüisták az erdősítési tériért Sztálingrád komszomol tagjai rendszeres segítséget nyújtanak a go- íodisenkoí erdővédő állomásnak a városuk határában lévő erdősáv felnevelésében. A komszomol tagok azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy erdőültetési tervüket hárem és fél év alatt végzik el. A képen Tatjana Birjukova, Vera SljapVna, Eija Kopíyeva és Risza Ko- vaijova konjszomolistákat láthatjuk a fiatal facsemetéknél. V. iPa«lesenko repiiSő világ-rekordja Vlagyimir Pancsenko szovjet sportrepülő a sport mestere, harmadik súlycsoportba tartozó repülőgépével 2000 kilométer útvonalon órán- kint 209 kilométer sebességet meghaladó eredményt ért el. Pancsenko teljesítménye új víigrekordot jelent.