Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-25 / 249. szám

SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951 OKTÓBER 25. íQákii köziéq, dőlqúzú paraudjaL if júk: örömömet fejezem ki és köszönöm a Pártnak, hogy Ráksi köz­ségnek a beadás teljesítése alkalmából részemre és a többi dolgo­zó paraszttársam részére szabadpiacot engedélyezte. Pártunk és kormányunk ismét bebizonyította, hogy teljesíti ígéretét, amit a dol­gozó parasztságnak tett. Én is 9 mázsa kukoricát vittem a szabad­piacra és ott jó pénzért el is adtam. Mindezért ígérem Pártunknak, kormányunknak, hogy jövőre még jobban és még többet fogok ter­melni, hogy hazámat jobban segíthessem. Azt üzenem a többi dolgozó parsszttársamnak is, hogy igye­kezzenek a kukorica és burgonyabegyüjtésnek eleget tenni, hogy a megmaradt terményüket ők is olyan ünnepélyesen vihessék a sza­badpiacra, mint Ráksí község dolgozó parasztjai, A reakciónak pedig azt üzenem, hogy fondorlatos hazugságaikat többé el nem hiszem. :. .... [ Kovács Vendelné. . ' .. ... ,/ ■■ i Ráksi. 3 Kedves gazdatársaim! Dolgozó kis- és középparasztok! Ráksi köz­ség felszabadult, szabad szállítása van. Én magam is 450 kiló kuko­ricát vittem eladni szabad piacra és örömmel mondom, hogg jó pén­zen értékesítettem is, ami bizony most jól jött, mert a gyerekeknek mindjárt meg tudtam venni a szük­séges holmikat. Én kérem minden dolgozó pa~ rasz Harsamat, hogy teljesítse köte­lességét a nép államával szemben becsülettel, hogy országos viszony­latban létesüljön a szabad piac. A Magyar Dolgozók Pártja amit Ígért azt meg is adta, a dolgozó kis- és középparasztoknak. Ezért ne ülje­nek fel az ellenség hangjának, ha­nem leplezzék le. őket, hogy ügyünk minél hamarabb győzelemre jus' son. Fonai János Ráksi. A szabadpiacot, hogy elsőnek kapta meg Ráksí község a megyé­ben, a pártszervezetnek, a tanács jó munkájának köszönhető elsősor­ban. Én úgy látom, hogy a felsza­badult piac nekem is, de a többi dolgozó paraszttársamnak is nagy segítséget és kedvet adott a továb­bi munkánkhoz, A többi gazdatársammal együtt köszönjük ezt Rákosi elvtársnak. Én azt az ígéretet, amit Rákosi elvtársnak aláírásommal tettem, már ICO százalékig teljesítettem, mert tudom, hogy hazámat segítem vele. Felhívom azokat a dolgozó pa- raszttársaímat, akiket a népi de- mokrácí hozzásegített ahhoz, hogy a saját házukban lakhatnak és sa­ját földükön gazdálkodhalnk, akik nek már nem kolompolhat alz ura­dalmi ispán kora hajnalban, hogy a dolgozó néD államának tegyenek eleget, teljesítsék beadási tervü­ket. Kovács János. Ráksí. Ráksi község piacának felszaba­dulásakor az első nap már én is vittem Kaposvárra 6 mázsa kuko­ricát, nem akartuk még a saját Szemünknek sem elhinni, olyan fogadtatásban részesítettek ben­nünket, arra, hogy a munkások ilyen szeretettel várnak, nem is számítottunk, zeneszó melleit vo­nultunk be .a piacra, itt meg kell mondanom, hc-igy Rákosi elvtárs és a Párt szavába sohasem kételked­tem, de azért mégsem gondoltain, hogy a kukoricámat ilyen jó áron tudom értékesíteni. Én ígérem, hogy az elkövetke' zendő időben még jobban azon leszek, hcygv elősegítsem az 5 éves terv megvalósítását. A megye többi dolgozó parasztjait meg arra ké­rem, hogy vigyék be miinél előbb azt a kukoricát, meg a burgonyát amit az állam kér tőlük, hiszen ezzel saját maguknak tesznek jót, mert elősegítik, hogy az ő közsé­glükben is felszabadni a piac. Sándor István Ráksi. Síi p Én, özvegy Böröcz Ernöné 75 éves vagyok és úgy látom, hogy a Párt igazságos, mert Ígéretét be­betartja és nálunk Ráksiban a be­csületes parasztok igyekeztek is eleget tenni takarmány beadási kö­telezettségüknek, így mi ráksi dől' gozó parasztok vígan vihetjük ter­ményeinket a szabad piacra• So­mogy megyei dolgozó parasztok kö­vessétek példánkat. őzv, Böröcz Ernőné Ráksi. EGY NAP A HOANGHO FOLYÓNÁL Autónk meredek emelkedésen kapaszkodik fel. Vá­ratlanul a szemünk elé tűnik San- Tnng tartomány fővárosa, Kína egűik legrégibb városa, Ci-nany. Kora reggel van. A város ébrede­zik, utcáit dolgozók munkába si­ető tömege lepi el. .4 regi város egyik épségben ma­radt fala és több emlékmű Jue Fei a legendás néphős rettenthetetlen hadjáratairól beszél, amelyeket a Szunszi dinasztia korában a kül­földi területrablók ellen vezetett. A várostól 10 kilométernyire hömpölyög a Iloangho, Kína egyik leghatalmasabb folyója. A folyó iszaptól vöröses-sárga vi­zének, mélysége eléri a 10—15 mé­tert. A Iloangho kilométerekre ki szokott áradni és ilyenkor mindent elsodor, amit útjában talál. A ki' r.ai parasztok évszázadokon ke­resztül sokat szenvedtek az árvíz­től. Amikor azonban megérkezett a népi felszabadító hadsereg, San- Tung tartomány népei hozzáláttak a „Népbánata“, a Iloangho folyó megfékezéséhez. Most lehetőségünk nyílik, hOgy saját szemünkkel győződhessünk mßg a fol/Jó két partján megindul! óriási méretű munkáknál. A folyót mOrajló áradata a Cziie-sany és r. Jue'szany hegyek között tör utat. Autónk a Iloangho újonnan épült gátja melletti kanyargós úton ha­lad. Megérkezünk az építkezés köz­pontjába és megismerkedünk a: építés vezetőjével, Suj-Vang-csan' ■ital. Szabóját Sztálin és Mao Ce Tuny elvtársuk arcképei díszítik. egy táblázat pedig a szocialista munkaverseny eredményeit mutat­ja. A szoba nemsokára megtelik emberekkel. Feltűnik ne­künk egy komoly, kerekarcú pa­rasztasszony, Si-Cja-fin. aki az építkezésnél végzett kiváló munká­jáért már háromszor kapott kitün­tetést. Megismerkedünk Csae'Bin- in-nel, a zömök, szélesvállú kőmű­vessel is. — Szovjet elvtársaink! Nagyon boldogok vagyunk, hogy eljöttetek hozzánk — mondja Csae-Birrin. — A Szovjetunió és Kína édestesivé- rek. Építkezésünk minden munká­sa tagja ci Kínai-Szovjet Baráti T ár saságnak­-Suj-Venyrcsan vezetésével körül­nézünk az építkezéseknél. Az épít­kezés vezetője beszél a múlt szen­vedéseiről és a jelen lázas munká­járól. 19-19 nyarán, amikor a Kuomin­tang'csapatok a népi felszabadító hadsereg csapásai alatt visszavonul­tak dél felé, a Iloangho erősen fel­duzzadt ■— mondja. — Különösen nagy veszély fenyegette Ci-nany kerületét, mivel a Kuomintang' banditák visszavonulásukkor az ideiglenes gátakat és a töltés nagy- részét szétrombolták. Beszél arról, hogy a Kuomin- 'cfng-uralom nhtl!, amikor az ideig­lenes (álakat a víz áttörte, erő­szakkal hajtődéi: ki a parasztokat- i folyóhoz, hogy megvédjék a fői' lesúri földeket az árvíztől. .4 gát­építőire szúrd összeget a Kuomin- taíig-hivatalnokok vágták zsebre. — Nézz (Jel: csak, mire fordítot­ták a nép pénzót —- mutat Suj- Veny'csun ironikus mosollyal a fo­lyó szemközti partjára. A jelzett irányban mm * li gránitoszlopot pillantottunk meg amelyeknek hieroglifái a népnyúzó Kuomintang-tisztviselők „érdemeit“ hirdették. .4z oszlopokon mOsf ez a felirat olvasható: ,.Álljunk étjén Amerikának, segítsük Koreát“. Az egész kínai nép e jelszó szellemé­ben él és dolgozik­Megtudjuk, hogy, a mesterséges partokat a felszabadulás után épí­tették. Ezek a gigantikus építmé­nyek hatalmas munkát és svkezer ember óriási akaraterejét követel­ték. Az árvíz elleni hare az egész nép ügyévé vált. A HOangho folyó mentén fekvő falvakban a parasz­tok önkéntes munkaosztagokat ala­kítottak, amelyek a nyári esőzések idején „harci készültségben“ álla­nak. A vállalatoknál, intézmények­nél, iskolákon és főiskolákon az árvíz ellen küzdő osztagok alakul­tak. Ci-nanifban külön főiskolát nyitottak a Howngho-menti építke­zések szakkávtereinek képzésére. Az iskola tanulóinak száma jelenleg eléri a 800 főt. A H oanghO-parfi nagyarányú építkezést a K uomintang-rendszer évtizedek alatt sem tudta volna vég' lehajtani. Az építkezés méreteire jellemző, hogy csupán egy 35 kilo­méter hosszúságú részlegen több mint 1 millió köbméter földet moz­gatlak meg. Ilyen részleget pedig mindenütt találhatunk, ahol a fo­lyó áradással fenyeget■ San-Tung iaijOmámybgsn az építkezési front hOssza több, mint AOtí kilométer. Ellátogatunk a Ci-nany részleghez, ahol sokezer építő és egyéb munkás, tiszt vise~ lő, diák és paraszt gyűlt össze, hogy az alapmunkálatok befejezését megünnepelje. Azokról a hatalmas eseményekről beszélgetnek, amelye­ket a népi Kína a Kommunista Párt és Mao Ce Tung vezetésével elért. Szavaikból kicsendül a hála a nagy Szovjetunió iránt, azért az önzetlen segítségért, amelyet a kí­nai népnél: nyújtott. Ünnepélyes keretek közt tüntetnek ki 47 brigá­dot a „Példaadó munkabrigád“ címmel. A IfoanghO-menti építkezések terve 10 évre szól. Ez alatt az idő alatt felépülnek az új gátak, meg­erősítik, korszerűsítik a régieket és az öntözés céljaira víztárolókat építenek. A népi hatalom megza~ bálázza és saját hasznára fordítja a természet erőit. Kína népe sokmillió aláírásával is bebizonyította törhetetlen béke­akaratát. Képünk Csang Ting pekingi festőművész rajza, a kínai nép békealáírásáiiak erejét mutatja be a karikatúra fegyverével. ESEMÉNYEK KÉPEKBEN lípüS már a turkmén főcsatorna A múlt év szeptemberében jelent meg a szovjet kormány határoza­ta az Amu-Barja és Krasznodovszk közötti turkmén főcsatorna építé­séről. Ez ez ilOO kilométer hosszú szerteágazó öntözőhálózattal ellá­tott csatorna 8,300.000 hektár földet fog ellátni vízzel. Már szerelik az iszapszívattyúkat, amelyek segítségével teremtik meg a csator­na árkát a homoksivatagban. A szovjet tudomány valamennyi ágá­nak képviselői segítik a kommunizmus nagy építkezéseit. Vaszilkov- szkíj professzor (balról) és Pjaszkovszkij tudományos munkatárs a szovjet építőművészet! akadémia teningrádi tagozatának tagjai mar elkíszítették a turkmén főcsatorna építői házainak tervét. Képünk is egy ilyen makettet ábrázol, amely megmutatja, milyen házakban fognak lakni a turmén főcsatorna építői. Hektár oh késit 4».’üO mázsa cukorrépa A. Azuzjak, az egyesített Hruscsev kolhoz (Ukrán SzSzK) munka csapat vezetője felajánlotta, hogy munkacsapata 5 hektár kiterje­désű cukorrépa táblájának minden egyes hektárjáról 650 mázsa cu­korrépát takarít be, A képen A. Azuzjak munkacsapatvezetőt (bal­oldalon) és Je. Tkacsukot, munkacsapatának tagját látjuk. lícmszeiiioüisták az erdősítési tériért Sztálingrád komszomol tagjai rendszeres segítséget nyújtanak a go- íodisenkoí erdővédő állomásnak a városuk határában lévő erdősáv felnevelésében. A komszomol tagok azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy erdőültetési tervüket hárem és fél év alatt végzik el. A ké­pen Tatjana Birjukova, Vera SljapVna, Eija Kopíyeva és Risza Ko- vaijova konjszomolistákat láthatjuk a fiatal facsemetéknél. V. iPa«lesenko repiiSő világ-rekordja Vlagyimir Pancsenko szovjet sportrepülő a sport mestere, harmadik súlycsoportba tartozó repülőgépével 2000 kilométer útvonalon órán- kint 209 kilométer sebességet meghaladó eredményt ért el. Pancsen­ko teljesítménye új víigrekordot jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents