Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-16 / 241. szám

SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1951 OKTÓBER 17. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS 'é­A Városi Pártbizottság értekezlete a Pártoktatás Házában az új oktatási évad beindításáról A Városi Pártbizottság asit. prop. Osztálya értekezletet tartott 15-én. hétfőn délután a Pártoktatás Há­gában a város összes alapszerveze­tet, párttitkárai, uépneveU/felelp- #ei, valamint az alap- és középfokú politikai iskola vezetők, a közép- káderképző tanfolyamok, konferen­cia vezetői részére. Az értekezlet az új oktatási évad fontosságával, jelentősségével, an' nah előkészítésével és hiányossá­gaival, valamint a már beindult politikai iskolák tapasztalataival foglalkozott. Az előadó. Varjú elvtárs, előadása elején az elméleti képzettség fontosságáról beszélt, arról, hogy a szocializmus alapjait rakjuk le az ötéves tervünk folya­mán- Ennek a feladatnak a végre­hajtásához ped’g elengedhetetlenül szükséges az új káderek k'nevelé- so, amely elsősorban az oktatáson múlik. Ötéves tervünk megvalósító' sót ágit elképzelni, hogy megvan­nak a szakkádereink, de ideoló- giaialag nincsenek kiképezve, nem lehet. Majd rátért ezzel kapcsolatban a pártszervezetek vezetőségének fel­adataira. Arra, hogy a kaposvári pártszervezetek tagsága jelentős részének két éven keresztül az ok­tatásban részt kell venni. Ennek végrehajtása és megvalósítása a párttitkárok feladata, hogy megszervezzék és ellenőrizzék az oktatást, (jk a felelősek azért, hogy Pártunk Politikai Bizottságának határozatát végrehajtsák, hogy a párttagság hO —fíO százalékát vonják be az okta~ tásba. Varjú elvtárs az oktatás előké­szítésében hiányosságnak hozta fel a Megyei Tanács pártszervezetének munkáját, ahol nem hajtották vég­re a Politikai Bizottság határoza­tát. elmulasztották az oktatás elő­készítését, nem állítottak fel egy külön b'zottságot, amelynek felada­ta az lett volna, hcyiy elbeszélges­sen a párttagsággal és megérdek­lődjék az elvtársaktól, milyen fo­kon kívánnak tanulni, ugyanakkor számhavették volna a politikai fej­lettségét és így osztani be az is­kolákra a tagságot. Helyette a tagság megkérdezése nékül, egysze­rűen beosztották őket. Ennek kö­vetkezménye lett, hogy több elv- társ még most sem tudja, hogy mi­lyen oktatási formába van beoszt' va. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy azokon a helyeken, ahol a pártszervezetek az oktatás előké­szítését elmulasztották, azok a legrövidebb időn belül pótojják. A párttitkárok feladata a politikai iskolák meg­szervezése ott is, ahol kévés a hallgatók létszáma. Ilven esetben vonják össze két- három üzem dolgozóit, egy pol'ti­lsai iskolára. Azonban fontos, hogy a pártszervezetek időben értesítsék a politikai iskolák hallgatóit az ok' tatás megkezdéséről. Az oktatás ideje alatt a párttit- károk érezzék központi feladatuk­nak az iskolák ellenőrzését._ Az el­lenőrzés arra is terjedjen ki, hogy a hallgatók felkészülve jelennek meg az iskolában. Figyelni kell a fejlődésüket, hogy olyan káderek kerüljenek ki, cikik képesek lesz­nek az irányításra és vezetésre. Olyan dolgozókra van szükségünk, akik a szocialista társadalom fel­építését meg tudják valósítani. A pártszervezetek ezentúl nyújtsanak sokkal nagyobb segítséget a DISZ szervezeteknek is, támogassák ott is az oktatás szervezését és beindí tását. A párttitkárok godoskodja- nak arról, hogy az oktatás megvita­tásánál a DISZ vezetőség is ott le­gyen. Varjú elvtárs felhívta a párttit­kár eívtársak figyelmét a lemorzso­lódás veszélyére, hogy ezt az el­lenőrzéssel meg tudjuk akadályoz­ni. Ezenkívül a párttitkárok vegyék fel a kapcsolatot az iskola- vezetővel és kérjenek felvilágosítást arról, hogy hogyan készülnek fel a hall­gatók- Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, ha egyes hallgató kél' három foglalkozásra nem készült jel, akkor valószínű, hogy a közel­jövőben el sem megy az oktatásra- Ilyen esetben a párttitkár, vagy a vezetőség valamelyik tagja beszél­gessen el a hallgatóval az elmélet jelentőségéről. Az oktatást kössék össze a pártszervezetek a pártépí­téssel. Az értekezleten az elvtársak fel­szólalásukban -elmondták, (hogyan készítették elő az új oktatási éva­dot, feltárták a már beindult isko­lák hiányosságait és bírálták a Vá­rosi Pártbizottság munkáját. A Húsüzem párttitkára elmondotta, hogy ők háromtagú bizottságot ala­kítottak, amely hat napon át fog­lalkozott a tagsággal, melynek az lett az eredménye, hc,gy az iskola beindításakor a hallgatók hiány nélkül megjelentek. Elvhez hasonló felszólalása volt Takács elvtársinak, a kórházi párt- szervezet titkárának, ahol a bein­dulásnál egy-két elvtárs kivételével megjelentek a hallgatók. Takács elvtárs megbírálta a Városi Pártbizottságot azért, hogy nem ellenőrizte kellően a pártszervezeteket, hogy hogyan készítették elő az oktatást. Cinkotai elvtárs alapfokú iskola- vezető arról szántóit be, hcvgy a Cukorgyárnál az iskola beindítása­kor 20 hallgató közül egy sem je­lent meg. De hasonló volt Ferenci elvtárs felszólalása is, aki a cseri körzetben polilikai iskola vezető, hogy a hallgatóiknak csak egy része jött össze, a párttitkár pedig azt mondta, hogy ez abból adódott, lipgy az ailapsservezetet a Városi Pártbizottság nem értesítette az isr kola beindításának napjáról­Ugyancsak hibák mutatkoznak a Vörös Hadsereg-úti téglagyárnál is. ahol 24 hallgatóból csak 10 jelent meg, de még Árulhatnánk tovább az ezekhez hasonló hiányosságo­kat. Az értekezleten felszínre jött hi­ányosságok az oktatás terén nagy- részben a Városi Pártbizottság munkájának hiányosságából ador dik. Helyes volt Takács elvtá'rs bí­rálata, mert ha a Városi Pártbi­zottság [öhb gondot fordított volna az oktatás előkésztésének ellenőr­zésére. akkor ilyen hibákat nem követtek volna el pártszervezete­ink az előkészítés során. Az ellenőrzés hiányából adódott az is, hogy a területen az alapfokú iskolák száma az előirányzattól el­térően 35 helyett 50-re emelkedett, ugyanígy a középfokú 15 helyett 35-re. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a Városi Pártbizottság nem nyújtott kellő segítséget az alapfedezeteknek, hogy azok megfelelően ki tudták volna válogatni a hallgatókat. A Városi Pártbizottság az ed­diginél nagyobb gondot fordítson •az ellenőrzésre, javítsa meg szer vetési munkáját is, hogy mindenről időben értesítse a pártszervezete­ket. A Városi Pártbizottság jó munkájától függ, hogy a város pártszervezeteinek tagjai > milyen, mértékben tudnak fejlődni az új Oktatási évadban. A tahi járásban jól, a siófoki járásban rosszul folyik a knkoricafoegyüjtés Tabi járás 58 százalék A tabi járás szilárdan tartja a kukorícabegyüjtésben az első he­lyet, 58 százalékos begyűjtési ered­ménnyel. Az elmúlt három nap alatt 10.7 százalékos emelkedést értek el. A itabi járásban a népne­velők eredményes munkát végez­nek, a dolgozó parasztokat felvi­lágosítják a beadás fontosságáról és a szállítási szerződéskötések előnyéről. A járásban eddig 2026 mázsa kukoricára kötöttek szállí­tási szerződést, ami nagy mér: ék­ben segíti a begyűjtési eredmény elérését. A járási tanács elnöke, Szappanos elvtárs jó kézben tart­ja a begyűjtést és Skiba Miklóssal, a begyűjtési csoport vezetőjével mindig megbeszélik a teendőket­Marcali járás 56.3 százalék A marcali járás a 14-i kiértéke­lés szerint a járások közti verseny­ben változatlanul a második helyen van 56,3 százalékos begyűjtési eredménnyel. Az elmúlt három nap szép fejlődést mutat, csaknem 10 százalékos emelkedést. Ezzel az eredménnyel jóval mögöttük hagy­ták a begyűjtés kezdetén élenjáró csurgó: járást. A marcali járásban e szép eredmény elérése azt bizonyítja, hogy Dínovics Péterné, a járási ta­nács elnöke jól irányítja a begyűj­tést Harangozó Gyulával, a begyűj­tési lesöpört vezetőjével együtt, segíti a községi tanácsokat mun­kájukban. Emellett nem hanyagol­ják el a becsüjtési rendelem alkal­mazását sem, ami nagymértékben segíti az eredmény elérését. Barcsi járás 48 százalék A barcsi-járás a 14-i kiértékelés szerint a járáisok között a. harma­dik helyre került. A barcsi járás munkája mindjobban kezd megja­vulni, a 8-i kiértékelés szerint még az ötödik helyen voltak a kukori­NYOMOR ÉS SZEGÉNYSÉG A TITÓISTA JVGOSZLÁEIÁB IJV Jugoszlávia átalakulása az ** angol-amerikai imperialis­ták gyarmatává és katonai támasz­pontjává általános káoszt, az or­szág gazdasági életének felfordu­lását és a ‘termelés állandó csökke­nését eredményezte. Ma Jugoszlá­via népei kétszeres kizsákmányo- j lás alatt szenvednek: a dolgozókat úgy a külföldi imperialisták, mint a belföldi burzsoázia tagjai kizsák­mányolják. Ma az ország vala­mennyi nagyobb üzeme, vállalata a tőke kezében van, elsősorban pe­dig a külföldi ‘tőke kezében. A vállalatok egykori tulajdono­sai, akikre Jugoszláv’a népei az or­szág felszabadítása után súlyos csa­pást mértek, ma ismét megkapa­rintják üzemeiket, gyáraikat. így például a szénbányászat főigazga­tósága a következő személyekből áll: Radomir Zlaticanin, a „Vrszka Csuka" bánya egykori tu­lajdonosa és Gojko Mesics, a ,,Re- szava-Rare" bánya egykori tulaj­donosa. Az egykori gazdag gyáros Dimendzserszki, a söriparban kor­látlan úr, Szonda, egykori gyáros, ma a belgrádi élesztögyár ura. A kisiparban és kiskereskede­lemben a kapitalizmus visszaál­lítása még nagyobb méreteket ölt. A fasiszta Tito-klikk min­denfelé egymásután zárja be a szövetkezeteket és minden eszközzel bátorítja a tőke gya­rapodását. j^jap, mint nap tapasz::álhatók Jugoszláviában a kapitalis­ta rendszer visszaállításának jelei, mint például az árak ugrásszerű növekedése és a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó csök­kenése. A kapitalizmus visszaál­lítása állandó nyomort és éhínsé­get hozo t- Nem megy ritkaság- számba az ‘ olyan eset, amikor a keresekdők egyetlen nap le­forgása alatt 100—200 száza­lékkal emelik az iparcikkek árát. A jugoszláv nép szánalmas hely­zetét már maga a belgrádi ügynök­ség fasiszta propagandája és a nyu­gat reakciós sajtója is kénytelen beismerni, A dolgozóknak havi 4 ezer dináros átlagfizetésből kellene megfizetniük az 5 ezer dináros ci­pőt, az 1300 dináros inget, a 9 ezer dináros ruhát. Egy silány minőségű'’ ebéd, vagy vacsora 300 dinárba ke­rül. jyjíközben a dolgozók bére ál­landóan csökken, egyre na­gyobb méreteket ölt az adók és a különböző kötelezettségek nö­vekedése. A mai jugoszláviai vi­szonyok közepette, amikor a fo­gyasztási cikkek ára. 1945-höz vi­szonyítva 750 százalékkal emelkedett, egy négytagú jugoszláv mun­káscsalád havi létminimuma 30—40 ezer dinár. Ezzel szem­ben egy munkás havi fizetése alig éri el a 3—4 ezer dinárt. A jugoszláv dolgozók 6—7 hó­nap óta nem láttak rizst, tésztá­éiul, szappant, olajat, a ruházati cikkek pedig teljesen hozzáférhe­tetlenek a dolgozók számára. Ez­zel szemben minden negyedév vé­gén személyenkint 330 gramm piros amerikai cukrot kapnak. Joggal je­lentették ki a montenegrói hősi halottak hozzátartozói: „Ha tudtuk volna, hogy fiaink egy oly?n áruló klikkért ont­ják vérüket, mint a Títo-klikk, még kutyáink vérét sem enged­tük volna kiontani.“ kapitalista elemek nem­csak a városban, hanem fa­luhelyen is erősödnek, ahol Tito fasiszta klikkje a ktilákokra tá­maszkodik. A hivatalos statiszti­kákból is tapasztalható, hogy a közép- és kisparaszfok egyre job­ban elszegényednek és ugyanakkor gyarapszik a kulákok vagyona. Ma Jugoszláviában a termő­föld 18.1 százaléka 77 ezer ku- lákcsalád kezében van, ugyan­akkor 629 ezer szegényparaszt. család mindössze az ország termőföldjének 7 százalékát műveli. Egyre nehezebb lesz a helyzet a ti’oista álszövetkezetekben is. így például Gyakoba körzetében a nivokazi ..szövetkezetben” a ta­gok az évi jövedelemelosziáskor egy munkanapra 6 dinárt kaptak. Ugyanakkor egy kendő 300 dinár­ba kerül, tehát egy szövetkezeti tagnak 60 munknapot kell teljesítenie, hogy egv kendőt vehessen. A szöveíkezetek hasznát ez ott basáskodó kulákok vágják zsebre, Jugoszláviának a Wall- ** Streettől való teljes gazda­sági függése egyre növekvő mun­kanélküliséget is eredményez. Na­ponta az ország minden részében százával bocsátják el a munkáso­kat. A Títo-fasiszták olyan hatalmas ínsége:1 és nyomort okoztak a dol­gozó tömegek körében, minőre példa még a hitleri megszállás ide­jén sem volt. De vájjon lehetne-e jobb gazdasági helyzetben a jugo­szláv nép, am'kor a fasiszta Tito-banda ez impe. ríalísta gazdáitól kapott pa- rancsokn k megfelelően hábo­rúra készülődik, Jugoszlávia nemzeti kincseit, termékeit kifosztják az angol-amerikai imperialisták, amikor Jugoszlávia teljesen elvesz­tette politikai és gazdasági függet­Az MNDSZ országos vezetőségének fogadása a szovjet mezőgazdasági küldöttség nőtagjai részére ca begyűjtésében, a 11-i kiértéke­lésnél már a negyedik helyre tör­tek, most azonban már a harmadik helyre kerültek 48.7 százalékos begyűjtési eredménnyel. A fejlődés azonban nem egyenle­tes, míg a 11-i kiértékelésnél 12.3 százalékos emelkedési értek el, addig most az emelkedés lényege­sen gyenge, mindössze 4.7 száza­lék. Csurgói járás 47.7 százalék A csurgói járásban lényegesen gyengül a begyűjtés, ami arra kö­vetkeztet, hogy a járási pártbi­zottság és a. járási tanács is sokat veszített lendületes munkájából, amit a kukor cabegyüj:!és kezdetén végeztek. Az elmúlt három nap alatt mindössze 3 1 százalékos emelkedést értek el. így a verseny­ben a negyedik helyre kerültek 47.7 százalékos begyűjtéssel. A járási tanács elnökének, Li- pics elvtársnak jobban meg kell fogni a begyűjtést mer: az ilyen munka mellett hamarosan az utol­sók közé kerülhetnek. Fonyódi járás 45.8 százalék Az elmúlt három napban 5.8 szá­zalékot emelkedett a járás telje­sítése. Ez az eredmény gyenge. A népnevelő munkát ne egyoldalúan végezzék, hanem az őszi mezőgaz­dasági munkák szorgalmazása mel­le t, a kulcoricabegyiijtést is szor­galmazzák. A szállítási szerződés- kötés ismertetése mellett a dolgo­zó parasztokat neveljék rá arra, hogy a kötelező beadás törvény, amit mindenkinek be kell tarta­ni. Kaposvári járás 42 százalék A kaposvári járás a járások köz- íti versenyben továbbra is a hato­dik helyen van. Erről a helyről ne­hezen mozdulnak el, nem igyekez­nek munkájukat javítani. Az aktí­vák munkájának hiánya a gyenge eredmény. Szervezzenek külső ak­tívákat minél előbb és azokat kel­lő agitációs érvekkel ellátva küld­jék a községekbe, hogy munkájuk­kal segítsék a kukoricabegyüj- tést. Nagyatádi járás 37.4 százalék A nagyatádi járásban nem hasz­nál a bírálat, nem fogadják el a se­gítséget. Az aktívák munkája ke- vésbbé látszik meg a kukoricabe­gy üjtében. A népnevelő munkát most sem tartják fontosnak, elha­nyagolják a népnevelő értekezle­tet és nem törődnek a népnevelők nevelésével aminek eredményekép­pen a járások közti versenyben a hetedik helyen vannak, 37.4 szá­zalékos teljesít éssel. Emelkedés az elmúlt három nap mindössze 4.3 százalék. Magyar István, a járá­si tanácselnök helyettese nagyobb gondot fordítson a begyűjtésre. Ne mulassza el a felelősségrevonást azokkal szemben, akik megszegik a begyűjtési törvényt és-nem jár­nak el helyesen a begyűjtési tör­vény rendelkezéseivel. Tamás La­jos, a begyűjtési csoport vezetője, az aktívák ellenőrzésére vegye a fősúlyt, mert lényegében az aktí­vák gyenge munkájának eredmé­nye a lemaradás. Siófoki járás 34 9 százalék A siófoki járásban nem igyekez­nek a munkát megjavítani. A fele­lősség elhárítása mindjobban meg- mu" átkozik. Nem vonják felelős­ségre a törvényt megszegőket. A balatonendrédi, szóládi lés balaton- szabadi szövetkeze'ek nem gon­doskodnak a kukorica tárolásához szükséges helyiségről. A dolgozó parasztoknak fél nap is ott kell ücsörögni a raktárnál, amíg a leadásra szánt terményüket átveszik. A ságvári szövetkezet a vételi jegyeke: nem adja ki kellő időben, napokon keresztül magá­nál tartogatja. A járási pártbizottság az ilyen jelenségekre is figyeljen fel. A já­rási tanács elnöke, Fenyvesi János- né jobban fogja kezébe a begyűj­tést. Horváth Jánosnéval, a be­gyűjtési csooort vezetőjével közö­sen beszéljék meg a feladatokat és a lehető legnagyobb segítséget adják meg a községi tanácsoknak. daságokban az eddigieknél nagyobb számban létesítsenek napközi ott­honokat és bölcsődéket, mert ez teszi lehetővé, hogy a gyermekes anyák is bekapcsolódjanak a ter­melésbe és nyugodtan Végezzék munkáinkat. Az MNDSZ országos vezetősége fogadást rendezett a szovjet mező- gazdasági küldöttség nőtagjainak tiszteletére. A fogadáson a szovjet vendégek hangsúlyozták, hogy az MNDSZ-nek fokozottabb gondot kell fordítani arra, hogy a termelő­szövetkezetekben és az állami gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents