Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT, 1951 OKTÓBER 6. A csurgói Járási Pártbizottság megjavítja begyűjtési munkáját A növekedő feladatok a járási pártbizottságoktól, 1 járási taná­csoktól fo'kozo'lt lendületet köve­telnek. Előrelátónak kell! lenni, idő­ben felkészülni a soroiílévő felada­tok megvalósítására, így tudják biztosítani a soron'évő feladatok jó és időben való elvégzését. A csurgói járásban nem készül­tek fel időre a gabona begyűjtésé­re A járási pártbizottság nem se­gítette kellően az alapszervezete­ket munkájukban, népnevelők szervezésében és az oktatásban. Ennek az lett a következménye, hogy a legnagyobb munkában kel­lett a népnevelőket megszervez­ni, ami aztán nem a legjobban si­került, mert nem tudták kioktat ni őket, melynek hiányában nem is tudtak komoly munkát végezni. A hiányos népnevelő munkának nyoma maradt. Berzence községben nem szervezték meg kellőképpen a nép­nevelő munkát és az értekezleten 15—20 népnevelőnél többet nem lehetett látni egyetlen esetben sem. Az oktatás ellaposodott, az előadók több esetben hallgatók nélkül maradtak. A pártszervezet nem vonta be a népnevelő munkába a jól telje­sítő dölgozó parasztokat, a mun­kákban élenjárókat. A dolgozó pa­rasztoktól elszakadt a pártszerve­zet, nem volt meg a kapcsolat, amelynek eredménye az, hogy a község dolgozó parasztjai nem tel­jesítették 100 százalékra kenyér- gabona beadási tervüket. Ez nem­csak Berzencén, hanem az egész csurgói járás területén megmutat­kozik. A' csurgói járás mindössze 48 százaléknál tart a kenyérgabo­na beadási terv teljesítésével. Elhanyagolták az ellenőrzést is és így a községi tanácsok maguk­ra hagyva azt csináltak, amit ép­pen akartak. A nyilvántartó lapo­kat nem kezelték rendesen, nem emelték fel azoknak a dolgozó pa­rasztoknak a beadását, akik nem teljesítették beadás tervüket stb. Ezek a hiányosságok mind akadá­lyozták a íerménybegyüjtést, Ber­zencén úgy, mint Somogyudvarhe- íyen, Iharosberényben és a járás még több községében. A gctbonabegyüjtés hiányosságaiból sokat tanult a Járási Pártbizottság és a Járási Tanács Uj tapasztalatokat szerzett mindkettő, melynek alapján meg­változtatták munkájukat. Első feladatnak vették a népne­velők megszervezését, (oktatását, a járási aktívák nevelését és el­osztását, amelyet komoly munká­vá’ sikerült is megvalósítani. Segí­tették a községi alapszervezeteket munkájukban. A népnevelők ok­tatását a járási aktívák biztosít­ják. Minden községben két aktívát osztottak be, ak k közvetlen se­gítséget adtak az alapszervezetek­nek. Az aktívák munkáját ellen­őrzik és minden három községben dolgozó hat aktívának van egy körzeti ellenőre, aki motorkerék­párral járja a községeket, így a fe­lelősségérzet elmélyült, amelynek eredménye már meg is mutatkozik a csurgói járásban. A járási aktíváknak háromna- ponkint értekezlet van, ahol egy­más tapasztalataiból tanulnak, új szempontokat kapnak és így fel­készülve mennek ki újra a közsé­gekbe. A kapott szempontokat át­adják a népnevelőknek is, akik megfelelő agitációs érvekkel fel­vértezve mennek ki a dolgozó pa­rasztokhoz. A népnevelők sokol­dalú munkát végeznek, nemcsak egy feladatról beszélnek, hanem a soronlévő feladatokat valamennyit átbeszélik. A dolgozó parasztok jobban megértik a feladatok elvégzésének jelentőséget, megkönnyebbül a népnevelők mun­kája is. Porrogszen;királyon a népneve­lők azt beszélték meg, hogy a feladatokat hogyan lehet legered­ményesebben összekapcsolni. Az elhangzott sok hasznos javaslatot megszívlelve indultak ki a dolgo­zó parasztokhoz Tóth elv árs népnevelő; Göbölös Imre dolgozó paraszt azzal fogad­ta, — tudom, hogy mit akartok, de hiába is jöttök, mert nekem nincs pénzem, nem tudok békekölcsönt jegyezni. Én már jegyeztem, de öbb pénzem nincs. — Tóth elv­társ hosszasan elbeszélgetett Gö­bölös bácsival a szántás-vetésről, a kukoricatörésről és Göbölös bá­csi elmondta, hogy bizony az idén jó termés volt. Tóth elvtárs így szól; Göbölös bácsihoz: — Mit szólna ahhoz, ha ebből a termés­ből adna el valamit,, mindjárt vol­na pénze és a béke megvédését is tudná segíteni. Göbölös bácsi szállítási szerződést kötött és meg­duplázta az előbbi jegyzést- Azzal köszönt el Tóth elvtárstól, hogy jöjjön el máskor is beszélgetni. Az ilyen munkának az lett az eredménye, hogy a csurgói járás a kukoricabegyüjtésben megyénk­ben a járások között az első he­lyen van, , B"-tervét 31.9 száza­lékra, ,,B‘‘ és „C“ tervét pedig 24.3 százalékra teljesítette. A járási pártbizottság és járási tanács a kukorica begyűjtése és egyéb munkák mellett számolja fel a kenyérgabonabeadásban mu­tatkozó lazaságot, hogy olyan ered­ményes munkát tudjanak végezni, mint a kukorica begyűjtésénél. A termelési értekesiet után sokat javult a Tatarosó Vállalat munkája A Kaposvári Tatarozó Vállalat rékosságra, csak nem szabad rest*) szüntették a régebbi 5—6 százalé­szeptember 8-i termelés,’ értekezle­tén Kiss elvtárs, a vállalat ÜB tit­kára rámutatott azokra a hibákra, amelyek a munkahelyeken fenn­állnak. Különösen kiemelte beszé­dében a nagymértékű anvagpocsé* kopást, amely az üzem területén hosszabb idő óta fennáll- Kiss elv- társ szavait a dolgozók megszívlel­ték. Meggyőződtek arról, hogy amit ők semmibe sem vetlek, nagy károkkal jár. Az értekezleten meg­fogadták, iiry’y ezeket a hibákat ki­javítják, az anyagtakarékosság ki- szélesítéséért harcolnak. Az értekezlet utáni napokban a dolgozók arról beszélgettek hogv az anyagtakarékossági harchoz szükséges Gazda Géza elvtárs k®z- deményezéséhez való csatlakozás. Egy hét múlva megszervezték az üzemrészenkinti termelési értekez­letet, ahol részletesen megtárgyal­ták a tennivalókat. A Dani-féle építkezésen mutat­kozott a legnagyobb anyagpazar­lás. Az értekezlet után a munka­helyen dolgozók a műszaki veze­tőkkel karöltve hozzáláttak a szét­szórt anyagok összeszedéséhez. A darabtéglákat összeszedték, ami 2000 téglának felelt meg, pénz­értéke átszámítva 2620 forintot tesz ki. Csak most látták tisztán az anyagtakarékosság fontosságát. Rájöttek arra, hogy egy év alatt ezzel a mozgalommal 31-440 forin­tot tudnak megtakarítani, amiből 1 családi házat lehet elkészíteni. Azóta a termelés fokozásával együtt viszik a Gazda-mozgalmat is. A balatonfenyvesi vasutasszáHó építkezésén is hozzáláttak a bírálat után a hibák kiküszöböléséhez Az értekezlet előtt az asztalosára! kint hagyták az udvaron, ahol eső mosta, nap száregatta össze, ami az áru rovására ment. Ma már tető alá teszik a kész árut és vigyáz­nak, nehogy kárba menjen, értékéi veszítse. Bór István, és Frenka Lajos is bekapcsolódott a Gazda-mozgalom­ba. Arra gondoltak, hogy az asz­talos szakmában van mód a taka­rék lenni. Azelőtt a 20—30 cm-es faanyagot eltüzelték, mcy?t kiválo­gatják őket méret szerint és pultláfoaknak és javításokhoz használják fel. Ezzel a szabásnál megengedett 12 százalékos hulla­dékot 3 százalékra csökkentették. Havonta 8 tized köbméter anyagot takarítanak meg, melynek értéke '760 forint, egy év alatt 0.120 fo- fi’ntclt takarítanak meg, (2 ezer tégla árát­A vállalat fűrészüzemi dolgozói forint értékű tüzelőt takarítanak varon szokták hagyni, ahol elró,l hadt, tönkrement, mQst fel használ­ják a kazán fűtésére, amellyel ha­vonta 800 forint, évente pedig 0600 fornt értékű tüzelőt takarítanak meg. Ezért az összegért 3300 cse­repet lehet venni. A fűrészüzemnél leeső darabokat nem tüzelik el, hanem a TÜZÉP részére tárolják, ezzel is havonta 900 forint megta­karítást érnek el. A lakatosműhely 1 százalék alá csökkentette a hulladékot. A fazOnvas készítésénél a mérete­zést úgy állítják össze, hogy a hulladékot elkerüljék. Méretek szerint összegyűjtik és azokat ké­sőbb a megfelelő helyre felhasznál ják. A mííkőüzemben, a cementlap présnél visszateszik a selejt lapo­kat és újbpl bekeverik, ezzel meg' kos selejtet. Ennek a megtakarí­tásnak összege a múlt hónapban 900 forint volt. A papa-zsákokat is jobban megőrzik, mint a múlt­ban. amikor üzletekben vásárolták meg a hiányzókat- Az értekezlet Óta 1000 zsákbf; gyűjtőit;dki ‘öslzT sze, amelynek darabjáért 20 fil­lért kap az a dolgozó, aki megta' karította. A mesztegnyői ianácsház építke­zéséhez 8 méteres gerenda volt ki­jelölve. melyet külföldről kellett volna beszerezni. Az építkezés dol­gozói ezt úgy oldották meg, hogy beépítettek egy fiiggesztöanüt, melynek használatával há.rommé- teres gerenda is megfelelő lett. A vállalat múlt-havi megtakarítása a darabtéglák felhasználásával 10.442 forint vcjlt, amelyből a Dani telepen egv 4x5-ös rakárat és egy üzemi konyhát tudnak felépíteni. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a vállalat termelési érteke/.' lete tanulságos volt minden dolgo­zó számára, amikor feltárták a hi­bákat és a vezetőség mindjárt rá­mutatott a hibák kijavításának módjára. Megyénk üzemei és épít­kezései vegyenek példát a kapos­vári Tatarozó Vállalatról és ha' scmlóan javítsák ki a meglévő hi­báikat és harcoljanak a termelés fokozásáért, a Gazda-mozgalqm ki' szélesítéséért, -amellyel elősegítik ötéves tervünk sikerét. Készüljünk fel a pártvezetőségek újraválasztására Tanulmányozzuk nagy tanítóink műveit! SZTÁLIN: A kritikáról és önkritikáról. (Szemelvények Sztálin elvtárs műveiből.) 64 oldal. Fűzve: 2.— Ft. LENIN—SZTÁLIN: Párt és pár;építés. (Gyűjtemény Lenin és Sztálin elvtárs műveiből.) 780 oldal. Fűzve 18.—, kötve: 28.— Ft RÁKOSI MÁTYÁS: A pártról és pártépítésről, (Szemel­vények Rákosi elvtárs műveiből.) 160 oldal. Fűzve: 3— Ft. SZIKRA-KIADÁS Kaphatók az állami könyvesboltokban, az üzemi könyvpropa­gandistáknál és földművesszövetkezeti boltokban. „Szívesen jegyzek, meri1 a béke nem 1200 forintof ér" mondotta Kelemen József és újabb 300 forinttal toldotta méz az 12Ó0-at i .Teneki József, a Tatarozó Válla­lat kőművese 700 forintos fizetésé­ből 1600 forintot jegyzett. Amikor jegyzett, a következőket mondotta: — Szívesen jegyzek, mert látom az előbbi jegyzés eredményét, amit már százszorosán visszafizetett ál­lamunk, nekünk dolgozóknak. Asz- talosműhelyünk új gépeket kapott, vállalatunk dolgozói között az idén 4400 forintot kifizetett szociális juttatásként, egv teher és egv sze* mélygépkocsit, 11 darab motort kaptunk. még 300 forinttal megtoldja jegy­zését és azt mondta — szívese* jegyzek, mert a béke nekem nem 1200 forintot ér, a békéért áldoza­tot akarok hozni, mert a békét nemcsak kívánni kell, ez pedig nem is áldozat. O Kiss Sándor ÜB titkár 900 fo­rintos fizetéséből 1200 fqrintot jegyzett, Kovács László ipari ta­nuló fizetésének dupláját jegyezte. 300 forintot. Amikor jegyzett, ezt mondotta: —• örömmel , adtam. Kelemen József munkavezető 960 forint fizetéséből a jegyzés elején mindjárt 1200 forintot jegyzett, másnap újból jelentkezett, hogy mert csak békében építhetjük a szocializmust, ahol a jövő a dolgo­zó népé, az ifjúságé, a jegyzés pe­dig békénket erősíti. Eredményi csak akkor tud elérni a népnevelő, íia »sitációja konkrét,------->.... ----­ne m szorul védekezésre A fonói népnevelők szerdán es­te értekezleten beszélték meg, hogy -miÍven hiányosságok mutatkoznak a II. békekölcsön jegyzésben és mi a tennivaló azc,k felszámolásában. A népnevelők beszámolóiból csak hiányosság került felszínre, fay többek között a példamutatás hiá­nya, agitációs érvek hiánya, ame­lyek visszatükrözik ci sikertelensé­get. A népnevelők beszámolóiból kitűnt, hogy egye» vezetők népszerűtlennek tartjuk a jegyzést. Igali Gyula, Turcsik tanácstagok vonakodtak a jegyzéstől, amikor a népnevelők felkeresték őket. Elfe­ledkeztek arról, hogy mint tanács­tagoknak, mindenben, még a jegy­zésiben is példát kell mutatni., Eh­hez hasonló volt az eset a szövet­kezeti igazgatósági . tagoknál is, akik szintén kifogásokkal igyekez­nek a jegyzés alól kibújni. Tehát várható'e akkor az, ha a falu veze* tői elmulasztják a példamutatást, hogy a dolgozó parasztok, akik a vezetőiknek minden mozzanatát figyelemmel kísérik, és csak akkor követik, ha a vezetők mindenben áldozatkészen kiveszik részüket, hogy azok önzetlenül jegyezzenek. Nem! Nem várható. Kandikán György 10 hojdas dolgozó paraszt nem jegyzett békekölcsönt, úgy érzi, hogy elég az, hogy a fia, áki katonatiszt, fegyverrel a kezébe* őrködik békénk felett, őneki már nem fontos a békét erősíteni. Fonó eddig mégcsak 25 száza­lékra áll a békekölcsönjegvzé’ssel. A lemaradás a népnevelőktől függ, akik nem tudtak saját jegyzésükkel agitálni. Helyesen mondotta Balogh elvtárs az értekezleten, hogy eredményt csak akkor tud elérni' a népnevelő, ha agitáció közben nem szorul vé­dekezésre, hanem mindig megtalál­ja a helyes érveket. A pártszervezet az eddiginél jobban készüljön fel a feladatok végrehajtására, több agitációs érvvel lássa el a népnevelőket, (hogy mindenkor vissza tudják verni az ellenség hangját. Gondoskodjon a jegyzés­ben élenjáró dolgozók népszerűsíté­séről, erre a célra használják ,fpl a Békeharc Hírei táblát. A párt- szervezet vonja he a tanácstagokat is a népnevelő munkába, hogy a lemaradást behozzák, ügy dolgoz­zon a pártszervezet, hogy ne le­gyen egyetlen egy dolgozó paraszt sem a faluban, aki jegyzésével ne támogatná a szocializmus építését, békénk védelmét. MNDSZ-asszonyok a békéért A II. békék ölesön jegyzés sikeré­nek érdekében az MNDSZ asszo' nyok a tszcs-ken belül is igyekez­nek elősegíteni, hogy a termelő­szövetkezetek példát mutassanak a békekölcsön jegyzésükkel is. Utat mutatnak a többi asszo­nyainknak, hogy ők élnek az al­kotmány adta iqgokkal, ezért ön­állóan jegyeznek a családban, fér­jeiktől függetlenül békekölcsönt- Megmutatják, hogyan lehet az asz- szony saját háztartásán belül taka­rékos és önálló, és hogy nem hiába dolgoztak a nagyüzemi gazdaság­ban, jut a békevédelemre, az ötéves terv sikeres befejezésére megtakarított pénzükből. Ezért tudott egy barcsi MNDSZ a&sizorty, aki tszcs-t'ag, Bogyóné 200 fcy,intőt jegyezni, vagy a somi MNDSZ asszony, Kayy József né, szintén tszcs-tag 300 forintot je­gyezni. K potonyi tszcs-ben lévő Kertai JánOsné MNDSZ asszony is úgy osztotta el megtakarított pén­zét, hogy a család minden tagja je­gyezhesse a magára eső részt, és így férje 200 forintot, fia 100 cs ő is 100 forintot jegyzett a bé­ke megszilárdítására. Ezért jegyzett a torvaji MNDSZ ügyvezetője, aki szintén tszcs-tag, 200 forintot, akit követett a hat többi nőnevelő is, és mindannyian 200-—200 forintot jegyeztek le, mint tszcs asszonyok. Vízváron Dombóvári Margit tszcs- ben do/lgozó apjától függetlenül 100 forintot jegyzett. A gyékényesi 'MNDSZ ügyvezetője, özv. Varga Jőzsefné. äki családját é!s öreg szüleit tartja, seiht én > tsacsKben dolgozik, de hozzá akar járulná ő is a béke megerősítéséhez, mert naponta látja Titóék ellenségeskedését ott a hetárszélen és érzi, milyen szükség van arra, hogy néphadseregünk és népgazda­ságunk erős legyen, hogy elvegyük a kedvüket a leselkedő bitangoknak mindet^ támadástól. A ráksi MNDSZ ügyvezetője, Ko­szi Rozália azért jegyzett 300 fo­rintot, mert tud ja értékelni a de­mokráciát. ő érzi, hogy soha nem tudott volna 3 hold földje mellé egy kis házat építeni, ha nem kap­ja meg mindazt a lehetőséget, ami­ben eddis részesült, földet kapott, melyen állandó, eredménye» mun­kát végezhet, és látja, hogy ezentúl a tszcs-ben még löbb eredményt fog elérni. ö igyekszik' is mindezt meghálálni államunknak, ezért kötött 20 má­zsa kukoricára is szállítási szerző­dést. Ezek az MNDSZ asszonyok pél­dát mutatnak a többi tszcs asszo­nyoknak is, hogy saját jegyzésük­kel takarékosságukkal bcbizonyíl- sák hazájuk, gyermekeik iránti őszinte szeret etüfcet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents