Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-05 / 206. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1951 SZEPTEMBER 5, A SZVIRl „SZTÁLIN“-KOLHOZ MÚLT ÉVI JÖVEDELME 3 MILLIÓ RUBEL Tónéhány kollioz megtekintő' " se után személyautón foly­tattuk utunkat a szviri II. ,,Sztá' lin“ kolhozba. A kolhoz hatalmas gabonatáblái már előre elárulták, hogy gazdag helyre megyünk. A hatalmas búzatáblákon kombájn aratta a gabonát, teherautók gyor­san egymásután hordták a kicsépelt tiszta szemet — amint később a kolhoz elnökétől megtudtuk, az első szállítmányt az állami be- gyüjtőlbelyre, mert a kolhoz dol­gozó parasztjai első és legszentebb kötelessége az állammal szembeni kötelesség teljesítése. — így van ez minden kolhozban. Elöljáróban ezt csuk azért említettem meg, mert ezt láttuk meg először, mielőtt a kolhozba értünk volna. Nem sokáig nézegethettük a ha - talmas búzatáblákat, mert mire feltekint!etünk volna, már a kolhoz gyönyörű, egydmelék-s kultúr háza elolt álltunk, ahol hatalmas lelke' sedés közben virágcsokrokkal kö­szöntöttek bennünket. A kolhoz elnöke meleg hangon köszöntött bennünket és mindjárt reggelire hívta meg a küldöttség tagjait. Reggeli, mint minden kolhozban, bőven voll. KolhOzbeü lányok és asszonyok egyre-mésra kínáltak bennünket, de ami igaz., csak a felét tudtuk végigkósolni az elénk tálalt eledelnek, mert híz ebből is bőven jóllaktunk. Reggeli után a kultúrterembe mentünk át, ahol az elnök röviden elmondotta a kolhoz történetét az alakulástól mostanáig. A szvtii „Sztálin“ kolhoz 1930-bán alakult — mondotta a kolhoz elnöke- — Ekkor még 300 család volt csak a kolhozban. Most 700 család és 2500 tagja van a kolhoznak, földterüle­tül: 1500 hektár, ebből szántó 800, szőlő 150 hektár, a többi erdő és legelő Ebben a kolhozban nagy súlyt helyeznek a szőlőtermelésre. ^ kolhoz állatállományban, különösen a szarvasmarha állományban gazdag, amiből mint" egv 680 darab van. Ezenkívül van 65 darab ló, 190 darab sertés, 1500 darab baromfi, 80 kaptár méh. Eb­ben a kolhozban különösen a mun­kaszervezésre voltunk kiváncsiak- Kimentünk a mezőre, hogy a, gya* korlatban győződjünk meg a ma­ga sf o kú munkaszervezésről. Kint a mezőn brigádokban doh goznak a kolhoziparasztok. Három szántóföldi, brigádjuk van és had szőlőtermelő brigád. Minden brr gádnak egész1 évre, sőt több évre meg van szabva az állandó lórii le te. Ez azért fonlos — mondotta a kolhoz elnöke — hogy minden bri­gádtag önállóan és felelősségtelje­sen tudja végezni a munkáját. Emellett mestereivé tudnak válni a földnek és olyan munkát végeznek azon, ami Legjobban megfelel an* bak a területnek. A brigád kísérle­teket is végezhet a rábízott terüle­ten a magasabb termés érdekében. A Iiligád minden tagja lelkesedés­sel dolgozik, mert tudja, hogy ha a rábízott területen többet termel, ■akkor őneki is több van. A brigádok egymásközt -hosszú- lejáraiú versenyszerződést kötnek a magasabb terméseredmény elérésé' ért. így egész éven keresztül ver­senyszerűen folyik a munka az egész kolhozban- Ugyanígy a bri­gádokon belül a munkacsapatok közt is versenyeznek. A verseny­eredményeket. rendszeresen értéke­lik ki a brigádvezetők. A brigád vezetőik közt telefonösz" •szeköttelés van, ami kint a mezőn van, hogy állandó ,kapcsolatot tud­janak egymásközt fenntartani. Napközben ezen keresztül cserélik ki, tapasztalataikat és adják át az új munkamódszereket, mert itt bi­zony a kolhoÁtlagok az ipari mun­kásokhoz hasonlóan nap mint nap újabb és újabb módszerekkel, újí­tásokkal könnyítik munkájukat. Ezt nem titkolják el egymás előtt, hanem azonnal átadják a másik brigádunk. Nem irigykednek, ha valamelyik brigád, vagy annak tag" ja új módon többet tud tenni. jobbén a kolhozban kint a földön is ugyanolyan tudo­mányos munka folyik, mint bár­melyik tudományos intézetben. A kolhozparasztok tudományos ala­pon gazdálkodnak. Úgy kezelik itt a földet, mint a munkás a bonyo­lult gépet a gyáriban. A föld szá­mukra egy élő szervezet, amit ápolni kell, vigyázni annak egész­ségére­M'i csodálkoztunk, hogy ebben a kolhozban mintegy 150 olyan dol­gozó paraszt van, akik elvégezték a mezőgazdasági főiskolát és most újból a kolhozban dolgoznak, őná­luk ez természetes már, mert, ahogy mondják is — tudomány .nélkül gazdálkodni nem lehet. Most láttuk csak, hogy a szovjet hatalom milyen nagy gondot ferdít a dol­gozó parasztok nevelésére. így vál­nak Szovjetunióban a kolhozpa- rasálok a föld igazi mestereivé. Ebben a kolhozban 65 dolgozót tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse címmel. Négy agronómusa van a kolhoznak, ezenkívül vau egy állatorvos. A kolhoznak 5 te­hergépkocsija, egy személyautója van. .4 csopOrútagok közül 6 csa­ládnak van egyéni tulajdonban lévő személyautója. Szovjetunió kolhozaiban ez nem olyan furcsa már, hi .szén gazdag, jövedelmük ezt megfen' gedi. A %zviri „Sz>tálin‘‘ kolhoznak az elmúlt évben is 3 millió rubel volt a jövedelme, így minden mun­kaegységre esett 14 rubel, 8 kiló gabona, 1 liter bor, 0,5 kiló sajt. A kolhoztagok legtöbbje ebben az év­ben keresett 19 ezer rubelt, amit ruházkodásra és egyebekre köl­tött, kapott ezenkívül 610 liter bort 17 mázsa kenyérgabonát. Ahol többen 'voltak a családban, Ott természetesen a munkaegysé­gükhöz mérten ugyanilyen arány­ban részesültek a jövedelemből. De egyre gyarapszik a kolhoz közös vagyona js. A nők egyenrangúak a férfiakkal, ugyanúgy megállják a helyüket a munkában, mint a fér­fiak. Jó feleségek, példás család­anyák, ezt mindennél világosabban bizonyítják a gyönyörű, tisztán, csi­nosan tartott lakások, >az egészsé­ges, erőtől duzzadó gyermekek. gyermekek számára most egy új iskola épül, emellett egy kórházat is építenek. A nők a Szovjetunióban igen megbecsült tagjai a társadalomnak. Elmondták az asszonyok, hogy a Nagy Hon­védő háborúban egyik kezükkel a hazájukra törő ellenséget verlek, másik kezükkel pedig tovább épí­tették a jövőt, -az egész emberiség jövőjét, Elmondotta: Varga Géza paraszlkii Időit, Nyim. A nagybajomi pártszervezet együtt viszi a begyűjtést a pártépítéssel, új tagjelöltek felvételével erősíti a Pártot Nagybajomban is, mint a többi községiekben, a kommunisták jár­nak élen. 'Szabó János elvtárs, 15 holdas középparaszt 350 százalékra tel­jesítette beadását, így mutatott pél­dát a község többi dolgozó paraszt­jának. A pártszervezet volt titká­ra, akit már azóta leváltottak, miért kulákbarát volt, megakadályozta, hogy becsületes dolgozó paraszto­kat vegyenek fel a Pártba. Ezért a párttagság szociális összetétele rossz, mindössze 3—4 egyénileg dolgozó paraszt tagja van a Párt­nak. A csiéplésnél és főleg a termény- begyűjtésnél sok jóldolgozó paraszt tűnt ki, különösen a fiatalokból, akik munkájukkal bebizonyították, hogy érdemesek arra, hogy tagi je' löltnek vegyék fel őket. Az elmúlt 2 hónap qíö'fif a pártszervezet 10 új tagijelöltet nett fel, túlnyomó­részt dolgozó parasztokat, mint pl. ifj. Lárics József, aki igen jó ági' tációs munkát végzett a termény- begyűjtéssel kapcsolatban. Az édesapja is ■ beadott 8 mázsa gabonát C-jegyre, amivel bebizo­nyította ugyan, hogy jó hazafi, de még mindig van terményfeleslege és most az a feladata ifj Lárics Józsefnek, hogy győzze meg az édesapját is, hogy ne tartogassa odahaza felesleges gabonáját, ami­kor az állam jó áron megveszi és ráadásul még sok kedvezményt is ad utána­Most még sokkal jobban kell ifj- Lárics Józsefnek dolgozni, hogy tagjelölt lett. Gyócsi József agrár- proletár DISZ fiatalt azért vette fel a pártszervezet ‘itagjelöltnek, mert minden népnevelő munkából alaposan kivette a részét, eredmé' nyes agitációt folytatott a termény­begyűjtésnél is és a DISZ-ben szin­tén kitűnt jó munkájával. A többi tagjelöltek is jó munkájukkal érdemelték ki felvételüket. Azonban ebben a pártszervezetben is vannak hibák. A Párt vezető­sége elég hosszú ideig halogatta Zavagyil Gyula kulákcsemetének a kizárását, akinek apja az udvará­ban nagymennyiségű építőanyagot ásott el, a dolgozók éberségie azon­ban leleplezte Zavagyil kulákot. Amikor végre kizártálc a Pártból, hagyták, hogy a párttagsági köny­ve három hétig nála legyen. Ez igen súlyos hiba volt a pártvezető­ség részéről. A pártszervezet vezetősége két taggyűlésen tudatosította már a tagsággal a Politikai Bizottság ha­tározatát az új vezetőségválasztás­ról. Elmondották, hogy nem az a cél, hogy minden vezetőségi tagot leváltsanak, hanem csak a rosszul dolgozó, parancsolgató, az ellen­séggel megalkuvó vezetőségi tago­kat, ezért bátran bírálják a régi vezetőség munkáját. A hiba ott van hogy bár igen sok olyan dolgozó paraszt van a községben, aki be­csületesen teljesítette az állam iránti kötelességét, mégsem vették fel őket a Pártba, ezért nem is tud' ják óké a pártvezetőséybe java­solni. A legutóbbi 10 tagjelöltfelvétel azonban lényegesen javít a szer­vezet szociális összetételén. Hang­súlyozva volt a taggyűlésen az is, hogy ismertetni kell a páHonkí" | viiliekkel is iá vezetőségválasztás fontosságát, hisz a pártonkívüliek előtt sem közömbös, hogy ki lesz a község irányítója. A tömegszervezetek közül leg­több segítséget ad a pártszervezet­nek a DISZ. A fiatalok minden munkából kiveszik a részüket, mint pl. Kovács János DISZ tit­kár, vagy Eller Emma, de nem mondható el ugyanez az MNDSZ" ről, jóformán semmi segítséget nem nyújt a pártszervezetnek, ami abban is megmutatkozik, hogy az új tagjelöltek között egy nő sincs, igaz ugyan, hogy ez elsősorban a pártszervezet hibája. A feladat most az, hogy a párt- szervezet a népnevelőket még foko­zottabban állítsa rá a begyűjtési agitációm, hozzák ifel példának az olyan gazdákat, mint Sebestyén István, aki '1400, Horváth János, aki 1800, 'Simon József, aki 450 százalékra teljesítette beadását, az olyan gazdák előtt, akik még n,em tettek eleget kötel-eze|t'tségtüknek, mint Teleki István 5 holdas, aki 259 kg, Molnár József 6 holdas, aki 219 kg és Németh Gylua 7 holdas, aki 350 kg felesleggel ren­delkezik. Ezeket a dolgozókat győzzék meg a népnevelők arról, hogy a tér' mény beadás sál hazájukat, a békét erősítik. 40 tagú parasztküldöttség vesz részt a tervkölcsön- sorsoláson A tervkölcsön harmadik sorso­lásán küldöttség képviseli dolgozó parasztságunkat. A küldöttség tagjai közül a termelőszövetkezeti I csoportokat 12, az állami gazda­ságokat 6, a gépállomásokat 8, az erdőgazdaságokat 2, az egyénileg dolgozó parasztokat 12-en képvi­selik a sorsoláson. Jugoszlávia építőmunkásai harcolnak a békéért A jugoszláv építőmunkások is kiveszik részüket a Tito-rendszer ellen, a fiákéért vívóit harcból. Az építőmunkások harcának leg gyakoribb formái a szabotázsok: az -építőipari gépek és felszerelé­sek megrongálása és az anyag ei- pocsékoiása. Jugoszláviában gyakori eset, hogy az építke­zés teljes gépi berendezését KiegseirmÍEÍ/ik, vagy az egyes objektumokat úgy építik lel, bogy azok használhatatlanok, A közelmúltban például a titóis- íák kénytelenek voltak Jabi'ani- cán földig lerombolni egy már be­fejezett építkezést, éppen használ­hatatlansága miatt. A horvátországi építkezéseknél a téglavetők 50 százaléka, a kompreszorok 62 százaléka, a zú­zógépek 90 százaléka, a habarcs- keverőgépek 36 százaléka és a te­herautók 53 százaléka, vagy oly mértékben megrongálódott, hogy ho sszú ideig hasznavehetetlen, vagy megsemmisül!,'. Ugyanez a helyzet az ország többi területein is. Gyakori eset Jugoszláviában a kész épületek felgyujtása is. Nem­rég például Belgrádban a Knéz Míletina-utcában felgyújtották a „Napred" katonai .építkezési vál­lalatot. Július végén hatalmas robbanás történt a belgrádi víllanytelepen, ami­nek következtében tönkre­mentek a kazánok és az vil­lanytelep egyéb felszerelései. Egyidejűleg* hajlottak végre sza­botázs-akciót Kosztoiác villlanyte- h.pén is, amely a Belgrád környé­kén működő titóisfa hadiipart látja el villanyárammal. Kosztolá- con elpusztult a nagy 8 ezer kilo­vat os áramfejlesztő. • Mint köztudomású. a titóís/ák kényszerrel hurcol­ják el a dolgozó parasztokat a katonai objektumok építke­zéseihez. A jugoszláv dolgozó parasztok —- amennyiben sikerült őket össze- íogdosní — a lehető legrövidebb időn belül megszöknek ezekről a kényszerimunkahelyekröl. A tifóis. fáknak egyetlenegy hadászati építkezésnél sem sikerül az úgy­nevezett „munkaerő-terve:" telje­síteni. A dolgozók elszánt ellenállása következtében a haditámaszpon- i'ok építésének tervé'.' még 25 szá­zalékra sem tudták teljesíteni, sőt Zenicében, Varezsben, Jabflanicán, Sziszkon, Miavrovban és más he­lyeken a badítámaszpontok építé­se -teljesen csődbe jutott. Ezek a megdönthetetlen tények világosan bizonyítják, hogy Jugo­szláviában az lépítőmunkások is egyre elszántakban harcolnak rab- tartóik ellen, mert tisztában van­nak azzal, hogy a tíótísta építke­zések mind a háborús készülődést szolgálják. A szervezett, irányított és ellenőrzött népnevelő munka eredményeképpen egy iiap akii 11D mázsa gabona gyűlt be Mesztegnyőn Mesztegnyő községben is megin­dult a népnevelő munka és vele együtt a begyűjtés üteme. A köz­ségi pártszervezet ós a tanács vég­re megtalálta a begyűjtés hátrál­tatóját: a népnevelő miunka szer­vezetlenségét. A községi pártszer­vezet a tanáccsal karöltve a régi, ellaposodott népnevelő munkát új módszerekkel, új szervezéssel gaz­dagította. Eddig az volt a hiba, h°gy képzetlen népnevelőik, irányí­tás nélkül végezték a népnevelő' munkát. A községi tanács versenytúblár kon, dobszó és ga:daßyiíléseken keresztül népszerűsíti most az élen­járókat, elmondja, hogy azoik, akik C-jegyre adják be gabonájukat, a beadott gabona után milyen árukat vásároltak. A népnevelők pái önkin t vannak beosztva 4—5 gazdához A tanács ügyel arra is, hogy a népnevelők ne legyenek túlterhel­ve, miinél több idő legyen arra, hogy a gazdákkal, akik lemarad­tak, foglalkozzanak. A népnevelő- párak, akik főleg a társadalmi bi­zottság tagjai versenyre hívták egymást. Varga Imire társadalmi bizottsági tag, aki maga is 200 százalékra teljesítette beadását, versenyre hívta Boros Imre társa­dalmi bizottsági tagot, alki 180 százalékra teljesítette beadását, az­zal a fettétellel, hogy a béke be­gyűjtési idő alatt 10 gazdáit győz meg a beadási kötelezettség telje- sVésé'-öl. Suszter Ferenc, aki 319 százalékra teljesítette beadását, ver­senyre hívta Nagy Istvánt, aki 745 százalékra teljesítette -beadási kö­telezettségét. A személyes példamutatásnak és a versenyszellem kiaÁ-aku l ásónak meg van az eredménye. A népnevelőpárok nem hagyják magukat, mindenki azon van. hogy minél több gazdát győzzön meg a beadá­si kötelezettség teljesítésének fon­tosságáról. Varga István népnevelő Rumi Istvánt, aki 390 kiló gabo­nával tartozott a hazának és Rumi Mihályt győzte meg a beadásról, aki 788 kilóval tartozott. Borsos Imre, Varga Imre ver­senytársa sem akar lemaradni. Ő Csermalovics Istvánt győzte meg a beadásról, aki aztán nemcsak az állammal szembeni kötelezetts-égét teljesítete, hanem 224 kiló gabo-. nát C-jegyre is adott. A népnevelő versenyszellem ki­szélesítése és eredménye megmu­tatkozik a napi begyűjtésben is- Az eddigi 15—20 métermázsás és napi begyűjtési eredménnyel szemben. naponta átlag 50— 70 q terményt gyűjtenek be. Csütörtökön pedig 110 mázsa volt a napi begyűjtési eredmény. A begyűjtésben a tanácstagok mutatnak példát Pável Lajos 6 -holdas 408 kilót, Bors József 4 holdas 216 kilót adott be C'jegyre. A taszári építkezés dolgozói vállalták: szeptemberi tervüket 20-ára teljesítik A taszári építkezés dolgozóinak 95 százaléka tett felajánlást al­kotmányunk tiszteletére. A ver­senyeredményt az augusztus 31-én tartott termelési értekezleten is­mertették és azt, hogy melyik az a 8 brigád, mely elérte a sztahano­vista szintet ebben a versenyben. A legjobb eredményt a szolnoki kubikus-brigád érte el, -amely a korábbi 140 százalékról már a ver­seny beindulását követő hetekben 200 százalékra emelte (teljesítmé­nyét, s azóta állandóan 210—220 százalék körül teljesít. Ezen az értekezleten 200—1000 forintig terjedő jutalmat osztottak kí a verseny legjobbjai között. A díjak kiosztása után az építkezés dolgozói az augusztus 20-i verseny továbbfejíesztégét vállalták. Pro. hászka József építésvezető fel­ajánlotta, hogy a győztes Októ­beri Forradalom tiszteletére leg­jobb tudásával segíti elő tervük idő előtti teljesítését. Megígérte, hogy könnyen áttekinthető felbon­tott tervet bocsát rendelkezésre az építkezés dolgozóinak és minden vonalon biztosítja a jó teljesítés­hez szükséges munkaterületet. Példája nyomán az összes műve­zetők és brígádvezetők felaján­lották, hogy szeptember havi ter­vüket szeptember 20-ra teljesí­tik. Amivel1 elősegítik évi tervük teljesítését éls ezen keresztül öt­éves tervünk mielőbbi teljesíté­sét.

Next

/
Thumbnails
Contents