Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

L SOMOGYf VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 NÉP1AP "rtoL"-;-!:. f. S/gtfit&jfc­M DP SOMOGYMEr Vm. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM. Ara 50 fillér. Mai számban: Vezetőségválasztások előkészítésének ta­pasztalataiból — Teljesítsük a tervet, mert ezzel megelőzzük a kárt. — Őrség a hatá­ron, — Somogy megye az ötéves terv tük­rében. — A kínai filmművészet útja. — Sport. \ J 'Ai|r€|j|p SZERDA, 1951 SZEPTEMBER 26. «0 ••Ötéves terffink: béketerv" Az ötéves terv szebbé boldogab­bá teszi egész népünk életét. Erről a hatalmas vállalkozásról beszél az a könyv, amelyet a közeljövőben ad ki a népművelési minisztérium „Ötéves tervünk: béketerv“ cím' mel. Ebiből a könyvből közöljük az alábbi részletet. Újfajta emberek Az ötéves tervtörvény előírja, hogy a munka termelékenységét a gyáriparban a tervidőszak alatt 92 százalékkal k®ll felemelni. A termelékenység emelésének legfőbb módja a több és jobb mun­ka. Ez nem kis dolog. Sok ember, aki megszokta a munkának egy bizonyos módját, nehezen határoz­za el magát arra, hogy elhagyja a régit és egyik napról a másikra új módcyi dolgozzék. Az 1919-es év tavaszán Szovjel- Oroszörszágban a Moszkva—-kazáni vasútvonalon egv szombat délután világjelentőségű esemény történt. Ezen az emlékezetes napon egy maroknyi, a háborús koszton ki­éhezett vasúti munkás nem ment haza, hanem korgó gyOmcy ral és teljesen ingyenesen nekiállt, hogy kézié nővel a javítóműhelybe szál­lítsa a .javításra szoruló vasúti ko' csikat, mozdonykerekeket és ka- zánroncsokat. Hat óráig dolgoztak ezek az em­berek és a hat óra alatt az akkori szemtanúk szerint egy hét műnké . ját végezték el. Ezen a napon ejtette ki ember a száján először azt a szót: mun­kaverseny. Pénteken még rettenetes „bűvös körbe" voltak ezek az emberek szorítva. ’ A háború nyomában járó pusz­tulás és nyomorúság, elkeseredés és fáradtság, a betegségek és a hiá­nyos táíplálkozás a munka terme­lékenységének zuhanását idézte elő Az éhség — ez volt az ok. Hogy az éhséget megszüntethes­sék. hogv mindenkinek több táp­lálék és ruházat juthasson, ezt nem lehetett elérni anélkül, hogy ne emelték volna a munka termelé­kenységét a mezőgazdaságban is, a közlekedésben is, az iparban is. A műn.ka termelékenységét éhe­sen nein lehet emelni -— az éhség­től nem lehet megszabadulni, csak a termelékenység emelésével Ez volt a helyzet pénteken. Szombaton a Moszkva—kazáni vasútvonal munkásat megtörték ezt a „bűvös kört“, elősegítették a világtörténelmi fordulatot. A példát csakhamar sokan kö­vették. A fordulat nemsokára be is állott. Általános termelékenység emelkedés kezdődött, amit rövidé sen az éhség megszűnése, majd pe­dig növekvő jólét követett SzOy- jet-OroszOrszágban. A névtelen kazáni vasutasok — minden szocialista munkaverseny hősei. ök értették meg elsőnek, hogy a szocialista társadalom tagjainak nincs más közös gazdaságuk, csak amit két kezük munkájával előál­lítanak. Nekünk már nem éhséggel küzd­ve kell emelnünk a termelékenysó get. A mi versenyeink a jómód kő rülményei között folynak le. Nem ingyenes erőfeszítéseket kell ten­nünk, mint az 1919-es vasutasok­nak, hantim a termelés emelkedése azonnali keresetemelkedéssel ;s jár. Magyar sztahanovisták Minden magyar munkaverseny hazai ősei, a lebombázott üzeme inket rohammunkával helyreállító nagyszerű ipari munkások voltak A haza újjáépítésének hősi korsza­kában nem egyszer lángolt fel a rohammunka lelkesedése. A nagy­üzemek államosítása után orszá-' gos mértékben bontakozott ki a munkaverseny. ,A gyárak dolgozói egyre nacyobb számban tettek munkafelajánlást a magyar nép minden nagyobb ünnepe alkalmá­ból. Találékonyságukat ügyes szer­kezetekbe. és forradalmi gyártási eljárásokba öntötték. Megjelent az újítómozgalom. A munkaverseny magasabb for mái 1949 őszén, az örökre emléke­zetes sztálini munkaverseny során bukkantak fel először hazánkban. Megjelentek a magyar munkasók között is Sztahánoy tanítványai és követői. Eljött hazánkba a szovjet sztahá- novisták egész sora, hogy segítsen munkásainknak. Bikov elvtárs, Sztálin'díjas esztergályos megtaní­totta Muszka Imrét, Horváth Edét, Kiszlinger Józsefet és még sok mást a gyorsvágás új módszerére­Azóta már esztergályosaink 10 —15 százaléka alkalmazza a gj'ors- vágás jól bevált szovjet módszerét. Ha meglévő gépparkunkon kisebb átalakításokat végzünk, a gyorsvá­gó st az esztergályosok 30—40 sza zaléka alkalmazhatná. A gyorsvágást a sorozatmunkán kívül darabos munkán is lehet al­kalmazni. Kiszlinger József Kos- suth-díjas esztergályos állandóan kisebb munkákon dolgozik gyors" vágással, többszáz százalékos tel­jesítménnyel­A magyar kohómunkások közül sokan megtanulták és alkalmazzák a szovjet munkamódszereket, ame­lyeket a hazánkban járt szovjet kohászok ismertettek meg velük. Az ózdi kohómüveknél dolgozik Mitterpach István sztahánovista hengerész, brigádvezetö. alu egy órára eső tonnaldhozatalt -29 száza Iákkal emelte. A diósgyőri nagyol­vasztó átépítésénél a brigádok 21 nap alatt végezték el az egykor hó­napokig, tartó munkát. Bányászaink i felbecsülhetetlen segítséget kaptak Filimonov, Podzsárov és Logvi- nyeoko elvtársaktól, akik megtaní­tották őket a szovjet termelési módszerek alkalmazására. Kónya László tatabányai sztahá- nOvista a szovjet tapasztalatok hasznosításával 200 százalékos át­lagteljesítményt ér el, egy műszak alatt 90. forintot keres és jó mun­kájáéit tőbbízben pénzjutalmat ka­pott­A pécsvidéki szénbányáknál, Komlón és másutt a Szovjetuniótól tanult ciklusos, azaz munkálaton1 ként előre megtervezett fejtési módszerrel máris nagy eredményi két értek el. A ciklusos tervezés ben minden bányász és minden bá nyagép szerepe pontos időrendiben van feltüntetve. Ez nagyban emeli a termelést és egyre nagyobb szá mú gépeink kihasználását. Ha dől gOzóink a szénbányák felében .ez­zel a módszerrel dolgoznának, per­cenként 9 tonnáival több szenet nyernénk­A közlekedés dolgozói, főleg a vasutasok, mind eredmé­nyesebben alkalmazzák a szovjet munkatapasztalatokat. A kétezerton.nás mozgalom lé' nyege, bogy a mOzdony-vezető nem továbbít kétezer tonnáinál kisebb; súlyú ‘teherszerelvényt. A három­éves terv vége óta havonta sokezer ilyen túlterheléses vqnatot továb­bi tőt tak kiváló mozdonyvezetőink, mint Kaitona Lajos dombóvári, Var­ga Károly miskolci mozdonyvezető és sokan mások. A másik nagyjelentőségű moz­galom a vasútnál az ötszáz kilo- méteres mozgalom. Lényege, hogy a mOzdonypark jobb kihasználása érdekében egyfolytában, tehát fű tőházba való beállás nélkül ötszáz kilométert fut le a mozdony. Ezt a mozgalmat Lengyel József szta­hanovista főmozdejnyvezétő tridtj-j tptta el. ’A mozgalom eddigi ered­ménye. hogy hazánkban az egy mozdonyra eső napi kilométerátlag 97 kilométerről napi 137 kilomé­terre emelkedik. A szovjet munkatapasztalatok­ból rengeteget használhatnak fel építőipari dolgozóitok. A Szovjet­unió az az ország, ahol a világon a legtöbbet és a leggyorsabban építkeznek- Ma tnintegy négyezer kőműves és 12 ezer segédmunkás dolgozik nálunk Makszimenko elv­társ, a híres szovjet kőműves mun­kamódszerével. Emberek, akik a jövőben élnek... ilyen ember is van már szép szám­mal üzemeinkben. Pioker Ignác, a budapesti Egye­sült Izzó sztahánOvista gyalusa az ötéves terv második évében az öt éves terv negyedik évének elő- irálnyzatát teljesíti. Szilágyi Imre tatabányai sztahánovista vájár fél­évvel halad saját tervelőirányzata előtt. Ormai Árpádné, a budapesti Hazai I’ésüsfonó sztahánovista dol­gozója a második tervóv közepén olyan fonalat fon, amelyet társai csak két, két és fél év múlva fon­nak meg. Ezek a sztahánovista dolgozók nemcsak maguk élnek a iövőben, hanem számunkra is közelebb hoz­zák a jövőt, az ötéves terv meg­valósulásának időpontját­Grammokból tonnák Az ötéves terviörvény előírja hogy 25 százalékkal kell csökken­teni a gyáriparban az önköltséget. Mi is az önköltség? Az az összeg, amelybe egy-egy gyártmány előállítása kerül. Ha az önköltség magas: drága és kevés terméket kapunk. Ha az önköltség alacsonyabb: ugyan aranyi befekte­tésből több és qlcsóbb termék ké sziil. Világos, hogy mi arra törek­szünk, hogy az ötéves terv ipara sok jóminőségű és olcsó terméket készítsen. Az önköltségnek sok tényezője van és azokból a legfontosabbakat fokozott takarékoskodással erősen leszoríthatjuk. Takarékosság az anyaggal Az önköltség legfontosabb ténye­zője a nyersanyag. Sokféle hazai nyersanyagunk van, de akad olyan is, amit külföldről kell behozni!. Az imperialista államok nem nézik jó szemmel gazdasági erősödésünket és ezért egyre kevesebb nyersanya­got hajlandók nekünk eladni- A Szovjetunió és a baráti államok nagy segítséget nyújtanak a nyers­anyagellátás terén, de a barátok szívesen adott kincsével js takaré­koskodni kell. Gazda Géza, a Rákosi Mátyás Müvek acélhengermű üzemének he­lyettes üzem vezetőije kezdeménye zésével hatalmas mozgalomnak let! elindítója. Egy már használaton kívül helyezett hengerállványba ugyancsak használaton kívüli hen' gereket szerelt és ezzel a géppel az eddig beolvasztásra került buaavé- geket (kovácsolt vastömbök végei) most elsőosztályú gömbvassá' beu­ge rlik. A nagyszerű újítás évi ezer tonma beton-vasat ad a népgazdaság szá­mára. Ennyi beton vasból 750 kétszobás lakáshoz szükséges betonfödém ké­szíthető. Ha a megtakarított első- cjsztályú vasanyagot kerékpár ké­szítésére használnák, 50.000 kerék' pár készülhetne belőle. Gazda Géza kezdeményezésé nyo­mán a legkülönbözőbb üzemek ad­ták ki a jelszót: Használjunk fel minden gramm hulladékot! A hulladékfelhasználási javasla­tok már az első néhány nap alatt csupán a Rákosi Mátyás Művekben 34 millió forint évi megtakarítást lettek lehetővé. A Csőgyár újra- olvasztás helyett ösSzehegészti a rövidebb csöveket- A Martinban a? úgynevezett ingof-sapkákat nem ol­vasztják be újból, mint eddig te1' lék, hanem átadják a hengermű­nek. A fémmű párosítja a selejtes ólombronz-csapágygyűrüket és ez zel évenként 2000 kiló ólombron­zot ment meg. A fóliahengermü hulladékát hőszigetelésre használ­ják fel. A legkülönbözőbb üzemek dol­gozói jelentették be részvételüket a Gazda'mOzgalomban.. A budapesti Betonjvasfeldolgozó Vállalat egy­millió forint betonvasat termel hul­ladékokból. Az újpesti Bőrgyárban 50.000 forint értékű gyermekcipő készül eldobásra szánt bőrből. A Landler Jenő Járműjavítóban két­millió forint értékű hulladékot használnék fel. A budapesti Hazai Fésűsfonó hulladékából készült fo­nalból egy évben 2400 elsőrendű férfiöltönyt lehet készíteni. Az alapanyagokkal való takaré­koskodás hatalmas ötéves iparosí­tási tervünk teljesítését hosszú hó­napokkal hozza előbbre. A tompa kés, a rosszul köszörült szerszám, a csúszós transzmissziós szíj — mind pazarolja az áramot Turkeve szövetkezeti város egész elektromos energiaszükséglete ki­telnék a budapesti MÁVAG egy perces árammégtakarításából. A selejt a termelés legsúlyosabb vesztesége —. kidobott pénz! A se- lejtet gyártó ,,jelentéktelen" hibái­val ellopja azt a pénzt ,időt, nyers­anyagot, elektromos áramot és fű­tőanyagót, amit az egész gyár együttesen megtakarít. A selejt' csökkentés .áz önköltségcsökkentés legfontosabb módszere. Egy perc értéke Az idő kihasználása is bő for­rása a takarékosságnak, viszont az időveszteség súlyos pazarlás. 1954-ben a gyáriparban egy dol­gozó egy percnyi munkavesztesége 80 fillér kidobott pénzt jelent. Az egész gyáriparban kőtműszakos váltás esetén egymillió 352 ezer fo rin-tot veszítenénk el a munka egy percnyi kiesésével. Könnyű .kiszámítani, hogy az 1954-es esztendőben a magyar szénbányászok percenként 190.97 tonna szenet, a kohászok percen­ként 88-88 tonna acélnyersvasat, 2.3 tonna ^asönlvényt termelnek. Minden félórában elkészül egy Die­sel szántó- és kapálótraktor. A textilmunkások egy perc alatt 286 négyzetméter anyagot, a bőripari munkások 85 pár különböző lábbe­lit gyártanak. "Minden elszalasztott perc súlvo-i veszteség, minden mun­kával töltött perc hatalmas, új gazdaság forrása. íme, ilyen hatalmas iparunk ké­pe. A külföldi, ak: a felszabadulás óta,nem járt itt, iá s'in ismer or­szágunkra. A magyar ipar gazdag ságáról, -fejlettségéről és kiváló termékeiről néhány éven belül el­ismeréssel fog beszélni minden nép Hatalmas erő lesz a magyar dol­gozók kezében. ötéves iparosítási tervünk sike­rére úgy kell ügyelnünk, mint a szemünk fényére. A nép államának belső ellensé­gei! hosszú évek alatt egyetlen pil­lanatra sem hagyták abba a kárte­vést. Gyárainkban és ipartelepeinken a nagy költséggel beszerzett vado­natúj gépek és a millió forintokat érő drága nyersanyaghaknok köz­vetlen közelében olt lapul még most is a nyomorúságos, megvert úri osztály utolsó maradványa. Ott vannak bent Tito és Truman kémei is. Lcgleplezettlenebh eszközük a közvetlen szabotázs. Robbantani, gyújtogatni', gépet törni, balesetet előidézni, mint azt egynémely ipar- vállalatunknál megkísérelték. A szabojtázs másik fajtája: elpocsé­kolni a dolgozó nép megtermelt ja­vait mint azt a MAORT gonoszte­vői tették. A S'tandard'gyárban dolgozó amerikai kémek hibás munkát ké szitietlek, kémadatokat szolgáltat, tak a dolgozó nép iparáról. Az üzemekben rejtőző jobboldali szociáldemokraták valóságos had­járatot szerveztek a szocialista munkaverseny és a Sztahánov mozgalom ellen. Cgyancsak ezek az imperialista ügynökök szervezték meg széles körben a bér- és norma- csalásokat. Volt csendőrök, horthysta tisz­tek, börtönviselt kulákok — kellő ellenőrzés híjján — legnagyobb építkezéseinken is a dolgozók és a vezetők bizalmába furakodnak és ahol csak tudnak, kárt tesznek a nép vagyonában. Az ötéves iparosítási tervet nem­csak mi tartjuk szívügynüknek. ök is ismerik, ők is fon.os és maguk­ra nézve halálosan veszélyes dolog­nak tartják és minden tőlük telhe­tőt megtesznek sikereink és bol­dogságunk ellen. Ne felejtsük el: a nap minden órájában védenünk kell ellenük ki­bontakozó gazdaságunkat. Hatalmas iparfejlesztési tervünk mt'ndém órájában a jövő harcol a muH ellen, a forradalmi munkás az elmaradottság ellen, a szabad hazafi a népszabadság gyűlölői el" len. / Csapó Gyula 20 mázsa kukoricát ajánlott fel Most a kukorica- és a burgonyabegyüjtésí versenyben egyre több dolgozó paraszt bizonyítja be, hogy nemcsak a kényérgabon«be­gyűjtésben, de a kukoríce/begyüjtétben is méltóképpen akar har­colni megyénk becsületének visszaszerzéséért, Valter Imre, a ráksí földművesszövetkezet felügyelőbízoftsá- gánsk tagja a gabónabegyüjtésben is példát mutatott gazdatársai nsk, most a kukorícabegyüjtési versenyben is példát mutat, már eddig is 6 mázsa kukoricára és 5 mázsa burgonyáié kötött szállí­tási szerződést, melyet azonnal be is szállított a szövetkezethez. Nagyfeerényben Csapó Gyula mutat példát, aki 20 mázsa kuko. rí cár.- kötött szállítási szerződést, de amint végez a töréssel minden feleslegét az államnak adja el, Csorna község dolgozó parasztjai előtt Ireg József mutat példát, aki 10 mázsára kötött szállítási szerződést Mezőcsokonyán Magda JózseJ, aki 7 mázsa burgonyára kötött szerződést, Csapó János kadarkúti dolgozó pireszt szintén 6 mázsá­ra kötött szállítási szerződést- Megyénk dolgozó parasztjai kövessé­tek az élenjáró dolgozó parasztok példáját-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents