Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

Vasárnap, 1951 július 8. SOMOGYI NÉPLAP 5 Van mit megvédeniük a barcsi fűrészüzem dolgozóinak a Tito-fasizmus ellen „Országhatár két kiGométer" — .anttatja egy tábla Barcs közepén az útelágazásnál a Dráva felé. Szé­les, a dunántúli tájakra annyira jellemző homokos út ez, amely .a barcsi Dráva-hídben folytatódott valamikor s vezetet; át Jugoszlá­viába.. A viz fölé karcsún ívelő híd Jugoszlávia felöli negyed.k pil­lére ma már nem létezik— mintha azt az űrt jelképezné ez a szaka­dás, ami Ti'oék.ó! elválaszt min­ket. A híd ép pilléreit és a jugo­szláv partot csunán két szál acél kö;i össze, a. negyedik pillér ma­radványa- S a T.fo jármában síny­lődő jugoszláv nép bízik abban, hogy a híd egyszer újra merészen és el| éphete‘líienül a Dráva fölé szőkéi, s rajt összeöleikezheít a jugoszláv dolgozó nép a magyar néppel. Bízik benne, mert bízik a Szovjetunióban, Bízik Sztálin­ban és a nemzetközi .munkásszoli­daritásban. És ez a bizalom ad erőt ahhoz, hogy még merészebben har­coljanak Tito öllen. Pár lépésnyire a híd első p'llé- ré1 öl egyszerű vaskapu, s kerítés húzódik. Ha nem volna felette |áb la, közelről talán senki sem tud­ná megállapítani, hogy ez Délma- gyarország büszkesége, a Barcsi Fűrészüzem. A kapun belépve s túlhaladva a, hatalmas deszkaraká­sokon, előtűnik a gyár, a barcsi fű­részüzem. melyet két éve gllamo- sí fótiak, kéj éve lett) jogos tulaj­donosáé, a népé. melyekből sugárszerűen, ernyő mintájára, és még több formában sugárzik a fahasábokra a víz, hog-j azok nedvességének párolgását megakadályozzák. Ezf a locsolási módszert a. Szovjetuniótól vettük át és siekrrel alkalmaztuk fűrész­üzemeinkben. • Mindez Ti c»ák személá.tára tör­ténik. Tii.o megfősz na természeti kincsei’;ől — különösen a fától az országot, s a fakitermelésre el­hurcolják „önkéntes munka" cé. gére alatt a falvak szegény paraszt­sága;. A barcsi fűrészüzemben a kitermelt fából parket ;lécek, bútor- anyagok, épületanyagok készülnek épülő házaink, gyáraink, iskoláink számára. M ndezt a, jugoszláv dol­gozók is 'tudják, s kétszeres erővel harcolnak hogy Tito uralmának véget vessenek, hogy náluk is úgy legyen, mint nálunk. Az a ké; év, ami az államosítás óta eltel;, sok győzelemről és eredményről judna beszélni. De nemcsak a termelés növekede’t. Nő tt a dolgozók éle‘színvonala is. Többet termiek és többe* ke­restek a dolgozók. Morvái Artval rafkodó munkás valamikor alig ka­po'T 6 pengőt egy napra — pedig volt úgy, hogy darabbérben is dol­goztak. Most 150 -160 forintot keres egy héten Ugyanígy Pálfi György sztahánovista kőrfűrészes is Az államosítás óta az üzem kultúrofrhonf, ebédlőt, orvosi rendelőt és zuhanyozót, ka­pó t. A közeljövőben elkészül az üzemi napköziotthon, ahol az üzemben dolgozó anyák gyerme­kei gondos felügyelet mellett tölt­hetik a napon. És hogy mindezt kinek köszönhet k, azt. nem kell a fűrészüzem dolgozóinak elmonda­ni. Két éve államosították a barcsi fűrészüzemet.‘Ez a. két év sok min­denről tudna mesélni. Harcról, eredményekről. Ma már nem a svájci tőkéseké a gyár és ez meg is látszik rajta. És az a. harc, amit. eddig vívtak j fűrészüzem dolgo­zó , az még nem. ért véget. A harc tovább folyik minkét parton. A jugoszláv parfon Tito eliten — és nálunk ugyancsak Tito ellen, az ötéves !<erv győzelméért. „4 megye legjobb békeharcos községe6Í Az átlagbér 17 százalékot emelkedett. Ezzel párhuzamosan az egy órá­ra eső termelési érték is emelke­dett. Míg 1949-ben 16.76 forint volt, most 35 forint. Tehát majd­nem 100 százalékos az egy órára eső termelési érték emelkedése 1949-hez viszonyfiva. Hogy ezeket az eredményeiket elérték, aijhoz hozzájárult ,a szov­jet! tapaszt! alllátok széleskörű alkal­mazása, 'a Sztahánov-,mozgalom kifejlesztiése is. Nyolc sz(jhánovis- ta adja át módszerét az üzem iöbbi dolgozójának. Különben is az üzemben minden dolgozó munka- módszer átadó és átvevő is. Nem restéinek tanulni egymástól. És a fűrészüzem dolgozói szerint ez ma­gától értetődő, természetes dolog. Átadják munkamódszereiket, ta­nulnak egymástól, hogy többet termeljenek, mert hiszen maguk­nak termelnek. Minden téren hat, almas fejlődést ért el az üzem. A termelés foko­zatosan emelkedett. Normarende­zéskor 101 százalék volt az üzemi áflag, a sztálini műszakkor 115 százalék, a kongresszusi verseny alatt 142 százalék. Van mit irigyelniük Titóéknak. Közvetlenül a Dráva-parton ha­talmas 'I erűletet borít be a feldol­gozásra váró faanyag. A fahalma­zok fölött vascsövek húzódnak, A Somogymegyei Békevédelmi Bizottság a megyében a legjobb eredményt elérő községe; a „me­gye legjobb békeharcos községe" címmel tűnt.elite ki. A beadási kötelezeltségének 100 százalékig eleget tett- a tavaszi mezőgazdasági munkákban élenjárt és az aratás;, legelsőnek végezte el és az é:iens,ág ellen folytató’, harcot legjobban viszi előre So­mogy vámos község dolgozó pa­rasztsága. Megyénkben legelső he­lyen Somogyvámos község végezte el mindenféle munkáját és ezért a megyei vándorzászlót ők nyer­ték el elsőnek. A megye minden községe verseny.;, indít azért, hogy a vándorzászló hozzájuk kerüljön és elnyerje az, a magas kitünte­tést, hogy „a megye legjobb bé­keharcos községe“ címet megkap ­ja. * A Somogymegyei Békevédelmi Bizottság hangszórós gépkocsija vasárnap este „A vidám vásár“ c. filméit' fogja vetíteni és a gazdá­kat', akik kiváló munkát végez­nek egy-egy dallal köszönti, okle­véllel jutalmazza és ünnepélyes keretek között békenagygyűlésen adja át a megyi békeiroda ván- dorzászílóját;. * A megye minden községe foly­tatja a harcot, hogy hozzájuk ke­rüljön a következő héten a leg­nagyobb elismerés, a békebizott­ság vándorzászlója és elnyerje a legszebb és legmegliszteltetőbb kitüntetést, , a megye legjobb bé keharcos községének “címét. * Somogyvámos község dolgozó népe nagy lelkesedéssel készül er­re az ünnepségre, amelyen a bé- keb.zoílt'ság titkára fogja átnyúj­tani a kék selyemből készült ha­talmas vándorzászlót. Ha végignézünk a gyáron, ma is megál'la.pílha.ó, hogy volt tulajdonosai, a. svájci tőkések nem nagyon szerelték. Olyanra építet­ték, min| egy ócskavas telepet. Egészségtelen deszkahelyiségek, üzemrészeik b zonyí;ot;ák, hogy a svájci részvényeseknek csak az volt a fonfos, hogy minél! több ha­szon folyjon be, jobban dagadjon a zsebük. Az államosítás ója nagy változások történtek. Bár külsőleg még ma, is megőrizve régi formáját az üzem — a dolgozók ima már egészségesebb környezetben, 'biz­tos bele^etelleni óvóberendezések­kel dolgoznák a. gépek mellett­Ha az üzem fejlődéséről akar­nánk beszélni, azokról az eredmé­ny ékről, melyekét az államosítás óla elértek, összehasonlításképpen beszélni kell arról is, hogy meny­nyit 'Iérméi; az államosítás előtt a gyár. A gyárban ugyanazokkal a gé­pekkel, s ugyanannyi munkaerővé, dolgoznak m,a is, mint az államo­sítás előt‘|. Csodálatos azonban a dolgozók alkotókészsége, a felsza­badult nép munkaereje. Míg az ál­lamosítás előli; havonta. 2000 köb­méter rfáf dolgoztak fel, a mosda­ni terv 4700 köbmétert ír elő, amit jelentősen ;úl is teljesítenek. a (Békeharc ^jIREI BEGYŰJTÉSSEL A BÉKÉÉRT Békeharcunknak soha el nem ha­nyagolható eszköze a jó felvilágo­sító munka. Ha nem ismerjük cél­jainkat, nem is harcolhatunk azok uir«3valósításáért Boldog szocialista jóv'inknek, békénk lu/toMtásáiivK igen fontos lépcsőfoka a begyűjtési terv teljesítése. Mindenkinek tud" nia Kell. hogy í tennénylicgyQjtés nem szükségintézkedés, amelyet a ko',msVnyzat állam', készletek terem­ts*.:» végiéit foganatos f. A termény begyűjtés a kibontakozó szociahk ia ten gazdálkodás 3m v.js része, c.gy«k legjelentősebb népgazdasági intéz­kedés, amely hivatva van egyrészt szilárd élelmiszer és nyersanyag bá­zist 'biztosítani fejlődő népgazdasá­gunknak, másrészt a javak munka szerinti elosztásának szocialista el­vét megvalósítani és végül kialakí­tani a város és a falu, a munkássá a és a parasztság között a kölcsönös gazdasági kapcsolatok és együttmű­ködés új formáját, ami különösen a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása szempontjából szinte felmérhe" tetten jelentőségű. Dolgozó paraszt­ságunk számára a kitűnő termés mindén feltételét megteremti an­nak, hogy az állammal szemben fennálló törvényes beadásj kötele­zettségének jobban eleget tegyen, mint bármikor a múltban­A fej-, tojás-, baromfi­beadás már javában folyik, de szép eredményeket Ígér a „géptől a >*>e- gyüjtőhelvre“ akció is. Horváth Ferenc G holdas ádándi dolgozó por rasat tojásbeadási kötelezettségét, í í0 százalékra, Villány Ferenc 13 1 I holdas lakácson békeharcos 143 szá­zalékra teljesítene tojásbeadási kö­telezettségét. Kisgyalánöcm Jánosi Fái és Takács Ferenc, Két helyen Bíró András, Horváth Sándor és Miskovitsi József járnak élen köte­lezettségük teljesítésében. Nagyatá­don Apáti Lajos né tanácselnök he­lyes szervezésével biztosította a to- jásbegyüjtés sikerét. A szabadforgalom komoly hasz­not jelent dolgozó parasztságunk­nak, de a jövőben csak azok szá­mára teszi ezt lehetővé kormány­zatunk, akik beadási kötelezettsé­güknek eleget tettek­A gazdák saját jólfelfogott érde­kükben cselekszenek tehát, ha hát­ralékaikat felszólításra nem várva sürgősen rendezik. Magukra vesse­nek azok, akik a jó tanácsra nem hallgatva elesnek a szabadforgalom előnyeitől és az elsőbbségtől az iparcikkvásárlás terén. A begyűjtési rendelet minden ellenséges fecsegés ellenére igazságos és könnyen telje­síthető. Helyes azért is, mert * töblbtermelést segíti elő azáltal, hogy nem a termést és az állatállo­mányt veszi alapul, .hanem a föld holdjainak és aranykorona értéké­nek mennyiségét. Igazságos, mert progresszív, vagyis a holdas és aranykorona értékek számával együtt növekszik a beadási kötele­zettség mértéke és Így dolgozó pa­rasztságunknak arányosan kevesebb a beadási kötelezettsége, mint né­pünk ellenségeinek, a kulákoknak és kupeceknek. A kulákok mindent elkövetnek az új begyűjtési rendszer megváló" sílásának akadályozására. Balogh Sándor 40 holdas, özv. Lóki Jó- zsefné 54 holdas, Horváth József 44 holdas siófoki és balátonszabadi kulá'kok az ősziárpa aratását szabo­tálták, hogy .szemveszteséggel káro­sítsák népgazdaságunkat. Magya- ricza József karadi 26 holdas kulák 703 kg búzát hagyott megzsizsikc sedni. Tóth Sándor mezőcsokonyai kulák 397 kg olyan rozsot vitt be" szolgáltatni, amely közé előző évi zsizsikes rozsot kevert. Megyénkbe* eddig 150 ku!ák vette el büntetését feketevágás miatt, de ezen a téré* még fokozni kell az éberséget. Nem léptek fel kellő szigorral Balé, Iha- ros'berény és Zamárdi tanácsai és békeszerető dolgozói a feketevágók ellen. Megalkuvás nem segíti győ­zelemre népünk békéjének biztosí­tását. Jól megértették a begyűjtés fontosságát Csallos István bedegkéri párttitkár, aki Horváth Istvánt, Horváth Já­nos, aki Madarász Józsefet és ifj- Horváth József, aki Maráéi Lajost hívta ki versenyre a búza viasz- érésben történő aratása és a b«" gyűjtéstől való teljesítése érdekében- M'inden becsületes, népét és ha­záját szerető dolgozó parasztnak tudnia kell, hogy a begyűjtési ter­vek pontos teljesítésével védelmezi a békét, növeli népünk jólétét és erősíti Népköztársaságunk szilárd (alapját, a munkás-paraszt szövetsé­get. II bárdibyicki állami gazdaságban befejezik a búza és a rozs aratását Még alig pírkad, de a bárdíbük- ki állami gazdaságban már folyik az ara ; ás. 7-e van, s az üzemi gyű­lésen úgy határoztak, hogy ma be­fejezik a búza és a. rozs aratását, s ez nem maradhat puszta ígéret- A munka lendülete azt mutálja, hogy nem is marad az. Óráról-órá- ra közelebb jutnak az igére; be­váltásához. Az ara: óbrigádok min­den erejüket megfeszítik, de együtt dolgozik velük a párttitkár, s nyo­mában a műhelyek, irodák dolgo­zói. A jó példái követik a többiek is. nem akarnak kimaradni a bé­kearatás nagy harcából. Eljött!» a kadarkufi üzemegység­ből is egy brigád. Hencsérő-1 az állatgondozók még a családtagjaikat is elhozták, se­gítenek azok is megvívni a holnapi kenyérért folyó harcot. Együtt haj­long a könyvellőnő és a gazdaság igazgatója a páritbkár kaszája ultán. Vidám énekszótól hangos a ha­tár. A kísérőzenét a cséplőgép zú­gása szolgáltatja s a tarlót hánré traik'or szinte az aratók sarkába* van. Az aratás első napjaitól folyó gyors tarlóhántás és a másodnö- vónyvetés eredményeként hatal­mas területen már kikelt a. csa- lamádé, szépen fejlődik. A csép- íés is szépen halad. A lakarmány- növények nagyrészét már elcsépel­ték, most niég í—2 napig az árpa cséplése folyik, utána rövidese* megkezdik a búza és a rozs aratá­sát. Ölt megértették a Párt felhívásá­nak jelentőségét, mely a nyári munkák mielőbbi befejezésére hív­ta fel figyelmüket. Minden percet kihasználnak, mindenkit egy vágy, egy akarat serken; jobb munkára: megmutatni, hogy be tudják fejez­ni nem 8-ra, de 7-re az aratást- A felhívás július 20-ra szorgalmazz*, hogy be kell fejezni a behordást, ők addigra a cséplést is befeje­zik. A Koreai Néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan. (TASZSZ.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének Fő­parancsnoksága július 6-án közölte ,hogy A Koreai Néphadsereg egy­ségei a kínai önkéntes osztagokkal szorosan együttműködve, * íront egyes szakaszain továbbra is helyi jelentőségű harcokat vív­nak és komoly veszteségeket okoznak az angol-amerikai interven­ciósok, valamint a Li Szín Man.féle hadsereg csapatainak. „Amerikaiak, takarodjatok haza...“ Stuttgartban díszfelvonulást tar- tot»tak az amerikai megszálló csa­patok. A stuttgarti békeharcosok hatalmas feliratot szeretitek a 80 métter magas gáziartály tetejére a kővetkező felírással: „Takarodja­tok haza amerikaiak és vigyétek Adenauert maitokkal!“

Next

/
Thumbnails
Contents