Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-24 / 94. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951. ÁPRILIS 24. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A csurgói járás pártszervezetei harcolnak az ellenség ellen A Pártkongresszus határozatai' nak végrehajtását megkezdtük járá­sunkban. Ez népünk ellenségeinek l'okQ'ttabb ellenállását, támadáséi váltja ki. ami többek között a ta­vaszi munkák során is megmutat­kozott. Horváth István 41 holdas pori'ogszentkirályi, Ráskó József 20 holdas cséplőgéptulajdonos kólák, csak .kis részét teszik ki a dolgozó nép azon esküdt ellenségeinek, akik szabotálták a vetést, a tavaszi mun­kák elvégzését. .- . Megmutatkozott iaz miadása a közellátás Ddlgozóink jogosan kenyéreloszlás ellenség tá- területcn is. panaszolták, hogy a kenyéreloszlás nem történt igazságosan. Amíg a kulákok, spe­kulánsok, akik ráértek naphosszat sontá'lni. vagy kilesték, mikor ér­kezik az üzletbe kenyér, és rögtön felvásárolták 4—5 kilószám, addig a ténylegesen ráutaltak, az eIllájar lanok, akik egész nap üzemben, műhelyben, hivatalban idő'gőz lak, nem jutottak hozzá. A spekulánsok, kenvérhalmozók elleni küzdelem so­rán leplezték le Horváth B. József 91 holdas csurgói kulákot, aki a disznai számára vásroRa fel a ke­nyeret. Az ellenség azonban nem elégszik meg azzal, hogy kívülről támadja Pártunkat, népi demokráciánkat, hanem igyekszik a Párton belül is romboló tevékenységet kifejteni. Ennek felfedéséit és kijavítását el­sőrendű feladatának tekinti Já­rási Bizottságunk. Ezért állandóan foglalkozik az alapszervezetek munkájának ellenőrzésével, a határozatok, különösen a kongresszusi hatá­rozatok végrehajtásának előse­gítésével. Amikor a csurgói alapszervezet munkáját megvizsgáltuk kitűnt, hogy a pártépítés, különösen a tag- és lagjelöllfelvétel terén súlyos hiá­nyosságok vannak a pártszervezet­ben. Annak ellenére, hogy sok dol­gozó paraszt tűnt ki a munkákban, a begyűjtésben, mégsem vettek fel közülük hat hónapon keresztül egyetlen tagjelöltet sem. Nem folyt rendszeres népnevelő munka, a népnevelőket nem vértezte fel a pártszervezet megfelelő érvekkel. Emiatt a [itóista hóhérok és a ku' Iákok ellen sem folyt agitáció. A rossz pártmuinka rányomja bé­lyegét az egész község életére. A ta- nácsválasztásban Csurgó az utolsó vol t. A békekölcsön jegyzés is von­tatottan ment. Az őszi, de különö­sen a tavaszi munkákban nagyon elmaradt a járás többi községeitől. Ennek ellenére a szabotáló ku Iá ko­kat mentegetlek, nem büntették meg. Varga Fejes József 40 holdas kulák például nem szedte fel 1 hold burgonyáját, amit a becsületes dolgozó parasztok felháborc/lva je­lentettek a pártszervezetnél. Az ak­kori párt,vezetőség semmibe sem vette a dolgozó parasztok jelenté­sét. Sőt, a kulák kérésére egy• bizottsá­got alakítottak, amely megái" lapította: „a kulákot fel kell mentem, mert nem tavaly, ha­nem tavalyelőtt hagyta a bur­gonyát a földben.“ Ezekre a hibákra csak nemrégi­ben kaptak választ a csurgói dol­gozó parasztok, miután magunkévá tettük Rákosi elvtárs tanítását és a hibák, a nemtörődömségek soroza­tai mögöll megkerestük és megta­láltuk az ellenséget. Az alapszerve­zetben meghúzódtak: kulák, ma­lombérlő, több alkalmazottat tartó pékmester, horthysta Katonatiszt, kizsákmányoló asztalos. Mindezeket a februári taggyűlésen kizárta so­rai közül az alapszervezet. Ezután kiderült, hogy a pártszervezet tit­kára is ellenséges elem, akinek fér­je horthysta, nyugatos katonatiszt volt. A márciusi taggyűlésen őt is kizárta az alapszervezet tagsága. De a vezetőségei is megújították, a kulákokkal, az ellenséggel szoros kapcsolatot) fenntartókat leváltották és figyelmeztették. Ezek között volt a szervező is, aki azf mondotta: „ha meg akarjuk tudni az ellenség ál­láspontját, akkor szoros kapcsola­tot kell vole fenntartani“. A csurgói alapszervezet sokat erő­södött az ellenséges elemek eltávo­lításával és azóta is. Az elmúlt há­rom hónap alatt 12 dolgozó paraszt tagjelöltei vett fel soraiba. Ezzel a ténnyel ismét beigazolódott előt­tünk Sztálin elvtárs tanítása: Pár­tunk erősödik, ha kiveti magából a nem odavaló elemeket. A csurgói pártszervezet tanulsá­gain okulva járásunk több alapszer­vezete is hozzálátott a soraiban meghúzóldó ellenséges ideinek ©tá­volításához. Őrtiloson például köve­telték a tagok, hogy váltsuk le a titkárt, mert a tagjelöltség beveze­tése óta egyetlen kérelmet sem ter­jesztői! a taggyűlés elé, pedig amúgyis kislétszámú a pártszerveze­tük. A titkár leváltását'mi is he­lyesnek láttuk és a taggyűlés le is váltotta. Azóta 12 tagjelöltet már fel­vettek és most újabb 8 becsü­letes dolgozó kéri felvételét a Pártba, közöttük 3 közép pCb- raszt is. A mostani jelentkezők között van NerrasicS János dolgozó paraszt is, aki 250 százalékban teljesítette be­gyűjtési előirányzatai és a tavaszi munkákban is az elsők között van. Hasonló fejlődést eredményez az ellenséges, alkalmatlan és megalku­vó elemek eltávolítása a többi pártszervezetünkben is. Gyékénye­sen, a zákánytelepi kavicsbányában is megjavult a munka, amióta meg­kezdték a pártszervezetből eltávolí­tani a nem odavalókat. Akad azonban még olyan párt- szervezet is járásunk területén, ahol nem figyeltek fel a hibákra és nem keresik azok mögött az ellenség ke­zel. így pl. Szentán, ahol keretle gúny, csendőr, Berzencén pedig hor­thysta tisztek, egyéb levitézlett ele­mek húzódnak meg meg ma is a pártszervezetben és akadályozzák a munkát. Nagyon sok ellenséges, a párttagság nagy kitüntetésére nem méltó elemre hívják fel a párton- kíviili dolgozók figyelmünket és kérik, hogy távolítsuk el azokat Pártunk soraiból. Ez is bizonyítja, mennyire a magukénak érzik Pár­tunkat a párt’onkívüli dolgozók is. Ez a tudat még inkább növeli ben­nünk a felelősségérzetet és arra ser­kent bennünket, hogy még ébereb­ben őrködjünk Pártunk tisztasága, az ellenség elleni védelme felett. Nem egy esetben kapunk levele­ket is a pártonkíviili dolgozóktól, akik ezúton is nagy sgítséget nyúj­tanak számunkra az ellenség elleni harchoz, a Pártba nem való elemek eltávolításához, illetve felvételük megakadályozásához. Több levelet kaptunk, nogy ne vegyeic fel tag­jelöltnek >. N't, mert lusta, ha­nyag, még nem végezte el a, tavaszi munkáját, iszákos stb. Amikor ki­vizsgáljuk a levélben foglaltakat, legtöbbször az derül ki. hogy igaz. Legjobban igazolja ezt a lenüzemi eset. Ott a Pártból kizárt telepveze­tő, Rgffa, a visszavételét kérte s az alapszí rvezet fel is vette. Mikor ezt megtudták a dolgozó parasz­tok, azonnal megírták, ho/jy ilyen ember nem való a Pártba, mert az ő verejtékes munkájukkal megter­melt rostkendert clrothasztotta a gyárudvaron. Ezekután természete­sen nem javasoltuk a Pártba védő felvételét, sőt, a dolgozó pat- rasztok levele után felelősségre vontuk és eltúvolítottuk a vál­lalat éléről. Az ellenség elleni harc terén azonban követtünk el hibákat is. Azt például, hogy nem lepleztük le Széles körben a megtalált ellen­séget, nem tártuk a közvélemény elé, nem mutattuk be aljas gaztet­teiket- Emiatt sokan értetlenül áll­tak a kizárásokkal szemben, nem tudták az igazat. A taggyűlések elő­készítésére is nagyobb gondot kel­lett volna fordítani, ügy nem for­dult volna elő például a csurgói taggyűlésen sem, hegy „egyesek“ a horthysta tiszt mellett szavazza­nak. Hiba volt az is, hogy nem kísér­tük kellő figyelemmel az eltávolí­tott ellenség munkáját. Voltak pél­dául olyanok, akik az hnűesztelték, hogy „minden kispolgárt kizárnak“ stb. és akadt olyan is, aki hitelt adott szavuknak. Az egyik ilyen hi­székeny például lemqndott igazga­tói állásáról, mert „nem akarja be­várni, amíg kizárják a Pártból és leváltják“. Amikor azonban elma­gyaráztuk az elvtársinak a valódi helyzetet, önkritikával belátta hi­báját. Azóta a többi értelmiségi, kispolgári párttagok sem azonosít­ják magukat a Pártból kizárt ellen­ségekkel. Az éberség terén is még sok a tennivalónk az ellenség elleni har­cunkban. Különösen fontos ez ná­lunk, hiszen járásunk a ■Tito-féle fasiszta banda közvetlen szom­szédságában fekszik. Ilyen • körül­mények között kétszeres hibának számít,, hogy Csurgón pl. „ember“-! láltük a horthysta katonatisztben és nem osztályellenséget. Hagyták, hogy terjessze ellenséges nézeteit: „ne nézzük meg senkinek a múlt­ját, a kulák is lehet jó párttag“ stb. Újra sorra kell vennünk Rákosi elvtárs beszédeinek, cikkeilnek ta­nulmányozását, amelyet a Rajk'féle kémbanda lelplezése alkalmából is mondott, illetve írt. Nagyobb gon­dol kell fordítanunk a párttagság eszmei politikai képzésére is, ha­sonlóképpen a pártonkíviili dolgo­zók nevelésére. így még erősebbé tehetjük Pártunkat, olyan bevehe­tetlen erőddé kovácsolhatjuk, ame­lyen megtörik a dolgozó nép ellen­ségeinek minden próbálkozása és amely szilárdan, biztosan vezeti dol­gozó népünket a béke védelméért, a szocializmus építéséért folyó harc­ban. Kozma Béla, a csurgói Járási Párbizottság titkára. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A kollioxpártszervexeí titkára Sztálin elv/árs arra 'tamil, hogy * párlkáderek a Párt és ál lom vezet és döntő ereje, Az alapfokú pártszerveze­tek tkíkárai —a falusi pátlíimuintkások legnépesebb csapata. A pártmunkás, mint, politikai vezető, a tömegek! szer­vezőjeként és nevelőkért működik és tudatában van. annak, hogy a páiftve- zietés afiapveiő módszere a meggyőzés « Párt és áUamfegyelem megszilárdí­tásának, a sikerek kivívásának legbiz­tosabb eszköze. Az alapfokú pár) (szervezőit tií.lkárá- nak legfőbb célja és megtisztelő fet- ada la, hogy fáradhatatlanul haicdljon Lenin—Szláliim pártja politikájának — a «izoviet rendszer létalapjának meg- valósü (ásáérk hogy foglalkozzék az emberekkel és őket a kommunizmus szellemében nevelje. A szövetkezetek egyesi lése, a kol- hozépíiíós új szakasz®, hatáijia'.ani lehe­tőségeket kár*: fel a kolhozok közös javainak gyarapítására. A nagy gaz­daságok nem csökken ik, hanem e&n,- kezőleg, növelik a pártszervezeteit, mraden falusi kommunisl'la felelősségéi a mezőgazdaság fejlesztését, a kefihő- zók szervezeti-gazdasági megsztilárdí- lásáért. A nagy kolhózok több fi gyei­met, több gondoskodást követeinek. Ugyanakkor ágén megnövekedőit: a le­hetőség a pártszervezetek harcképes­ségének erősítésére, a kolhózparaszt ok körébeni végzett politikai tJömegmuntka fejüe-szli, ősére. Az alapfokú pártszervezetek szám­szerűleg megnövekedtek, szerve­zetileg és eszmeileg megerősöd­tek. kimélyítették és szorosabbra fűzték a kapcsolatot a tömegekkel. A Kongresszus határozata után megjavítjuk munkánkat A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa feltárta Pártunk és népi demokráciánk eddigi eredmé­nyeit és hibáit és egyben megjelöl­te további fejlődésünket. Hatalmas feladat áll pártszervezeteink előtt. A Kaposvári Magasépítési Vállalat pártszervezete előtl is. Ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha erős pártszervezettel rendelkezünk. Az MDP II. Kqngreszusának ha­tározata alapján a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet megköveteli, hogy erősítsük pártszervezeteinket. Most arra veszünk irányt, hogy a kongresszusi rmmknver.vény ben ki­tűnt dolgozókat felvesszük tagnak, illetve tagjelöltnek, akik munká­jukká' bebizonyították Pártunk, Rákosi elvtárs iránti hűségüket. Eddig beleestünk abba a hibába, hogy nem foglalkoztunk a terme­lésiben élenjáró dolgozókkal, vár­tuk azt, hogy ők közeledjenek és kérjék felvételüket a Pártba. Ezt a hibánkat kiküszöbölve, a Pártkon­gresszus határozata alapján a ter­melésben kitűnt dolgozókkal egyé­nileg foglalkozva erősítjük párt- szervezetünket, különösen a nők és ifjúság soraiból. A Kongresszus' megállapítja, hogy a szocializmus építésében folytatóit politika helyes volt, amit bizonyít az, hogy ötéves tervünket fel kellett emelni 60-—80 száza­lékkal. Ahhoz viszont, hogy fel­emen ötéves tervünket idő előtt be tudjuk fejezni szükséges, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsuk. Ez a mi vállalatunknál is nagymér­tékben fennállt és áll ma is. Töb­bek között a központi iroda dolgo­zói közül április 11-én négyen, 12- én ketten, 14-én négyen, 18 án hár­man elkéstek. Ezt egyéni foglalko­zás útján Sikerült annyira kiküszö­bölni, hogy ma már nincs késön- jövő. Feladataink megoldásához szükséges népnevelő munkánk megjavítása Az utóbbi időben a mi vállala­tunknál a népnevelő munka visz- szaesett, ami meglátszik a terme­lésben is. Bevontuk a békebizottságot is a népnevelő munkáiba, o béke- ívek aláírását összekapcsoltuk o termelő munkával, illetve annak fokozásával-. Így sike­rült behozni január és február havi lemaradásunkat a terme­lés terén. Ahhoz, hogy jól tudjunk dolgozni, szükséges a fokozottabb ellenőrzés. Ezt január hónapban elhanyagol­tuk. A KoXigresszus határozata óta kezdtünk hozzá még fokozottab­ban az ellenőrzéshez. Azóta szép eredményeket értünk el, különösen anyag takarékosság terén, a május 1-i felajánlások során eddig 50.520 forint értékű anyagot takarítottunk meg. Eddig az történt, hejgy a mun­kahelyeinken a deszkadarabokat el­égettük, amit máshová is lehetett volna használni. A cementet rosz- sZul tárolták, aminek következtében bizonyos mennyiség tönkrement. Ezekre ellenőrzésünk során jöttünk rá. Különösen a Pártkongresszus hívta fel figyelmünket az anyag ta­karékosságra. A II. Pártkongresszus alapján a DISZ szervezetet fqkozot'tabban se­gítjük és támogatjuk, amit meg kell mondanunk, hogy az utóbbi taggyűlésig lazán kezeltük az ifjú­ságot, nem foglalkoztunk velük kel­lőképpen és nem tanítottuk, oktat­tuk őket. Komolyabban az utóbbi hetekben kezdtünk csak hozzá az ifjúság neveléséhez. Ennek ered­ményeképp minden héten egy este politikai oktatásban részesítjük őket, hogy elméleti vonalon képzet­tebbek legyenek és ezen kérészitől megismerjék Pártunk helyes politi­káját és célkitűzéseit és méltók le­gyenek arm, hogy Pártunknak tag­jelöltjei és tagjai legyenek. Az alapszervpzetünk hibájául kell felhoznunk azt is, hogy elhanyagol­tuk a tagjelöltekkel való foglalko­zást. Nem bíztuk meg őket kon­krét feladatokkal, az oktatásba sem vontuk be őket, csak később vet­tünk arra irányt, hogy tagjelöltek­kel foglalkozzunk, neveljük őket és munkába ál'Iftsuk. Mindezekből levonva a tanulsá­got, a Pártkongresszus határozata alapján kiküszöböljük a munkánk­ban lévő hiányosságokat, hogy a feladatokat el tudjuk végezni. Végh János, Kaposvári Magasépítési Vál­lalat h. párttitkára. Ez változásokat, idézőit e!ő a párt­ti károk műköciésében is. A kisíétezámú pártszervezetben at ikkár kénytelen volt maga vezetni am egész pár (szervezed és politikai ilö- megmunikáit. Most sok egyesített kol­hozban páré vezetőségei szerveztek. — Egyedül Ukrajnában 1226 kolbózpárt- ezer vezet bem választottak vezetőséget). A pártvezetés most kollegiális alapon folyik, airnii lehetővé . eszi, hogy alapo­sabbá. sokoldalúbbá és rugalmassá te­gyék, Ez megkönnyíti a titkár mun­káját és ugyanakkor nagyobb felelős­ségei ró rá aizért, hogy a vezetőség valamennyi tagja „ minden kommuniist- ilálí bevonjon az aktív párbmunkába, hogy beléjük nevel jé a feíelős&égéirze- tet a párlszervezet éle léér , a koihóz- ügyék álláséért Uj dolog az is, hogy a termelési brigádokban és az álaE.enyésziső-íar- mokon moöi párlicsoportoika:1 alakítanak. Ezek és elsősoflbaro vezetőik — a párit- esoportvezeiiők — a titkár segítőtársai. A pártcsoporrt a brigádban nagy erő. amelly arra hivaiott. hogy nö­velje a kolhozban a pártszervezet szerepét. A kfetdilszámú pártszervezet ífrtkára, akit túlterheltek a különböző ügyek, gyakran nem széniéit elég figyelmeit a páronbelüli munkának és a koíhóz- pairasztok körében végzőit) pdltikai agitáció megszervezésének. A titkárok gyakran nem vezették személyesen az agitiációs kotókíiiívákat, amelyek amúgy is rászorultak volna azt erösí.ésro. Mosfc más a helyzeti az egyesített kol­hozokban tevékeny agilációs kollektí­vák®:' aCakEoltiak a kommuiniia Iákból, a pártonkívüli értelmiségből és) a kol- hóztermelés élenjáróiból. Megvan, mini­den feltétel arra hogy a titkár harcos módén teljesítse a SEovjetlunlió Kom­munist,a (ibdliseválk) Pártja'Központi Bi­zottságának útmu-üaitásáti, amely köte­lezi a pánéiijkárokd j, hogy személye­sen vezessék w agiácáós .koltektiíva munkája;,, mindenmiaip megbeszéléslt tartsanak azt ági látorökikal, éjájékozlas- sák őkelt a folyó gazictsisági és politikáé fetadalőkrójl. a termelési tervek telje­sítésének menetéiről, ikióki lássák az a^gi- iátoroka: a következő telőadások té­májáról iés felhasználják erre a célra a képzett propagandistlákai, tainílókiat, mezőgazdasági szakembereket! és a fa­lusi értelmiség más. képviselőit. Hozzáértéssel! vezeti a pár'iszeirvezésj és politikai tömegmunká'l Csucsin elv­társ. a Henslzon- területi geloprisziía-nyi járási „Lenin'’ kolhoz páíJszerveGiellé- nek titkára. Ebben a kolhozban! meg­szerveztek az ellenőrzési a szövetkezet, vezetőség gazdasági működlétsie fedek. A titkár kezdeményezésére ,a vezető­ségi üléseken és pártgyűléeteikeni rend­szeresen meghallgatják a vezeőség elnökének, a brigádvezetőlkmeik, az ál- latlteniyásztési dolgozóiknak betdzámo- lóií. A beszámolókat a kolhóztermelés különböző részlegeinek gondos ellemj- őrzése előzi meg. Ez segíti a pártszer­vezet di abban, hogy idejében felfedje a hibáikat a munkában és segítséget! nyújtson a vezetőségnek ezek kikü­szöböléséhez. Csucsin elvtársi helye­sen osztja ki a pártmegbízalásokah, fel­ügyel teljesítésükre, ami biztosítja a kommunistáik aktivitásának növekedé­sié;. Mosi a kolhozok legfontosabb gaz­dasága és politikai feladata, hogy a tavaszi szántóföldi munkákat kifogásj- taliamd dlőkészátsók .és végrehajtók, A pártiszervezeteknek és ititkáraiknak, kihasználva az ellenőrzési jogól) a szö­vetkezet vezietőséigéinieik gazdasági 'te­vékenysége felelt^, arra kell töreked­niük, hogy miniden! kolhóz. Itieljesen: felt- kőszülve fogadja a itavasfcj. Gondosan felül (kell Vizsgálni a szövetkezeti fel- készültségét a vetésre, segíteni kei a vezetőségnek a hibák kiküszöbölésé­ben, mindten IterMék kihasizmálásábam. A vetési előkéseüle lek napjaiban és a sizamioioldi munkáknál a legnagyobb mértékben ki kell fejleszteni a politi­kai tömegmunkát, azéles körben meg kell szervezni az egész népeit átfogó szocialista muhkaversemyil azért), hogy minden mezőgazdasági növényből nagy termést takarítsunk be. A Bolsevik Párt tapasztalt) irányí­tásával, a nagy Sziláim vezidtésévell a kollhózparaisztóg új sikereket (ér el a kommunista építésben. Amerikai hadihajók olasz Tizeken Róma. (Taszsz.) Április 20 án Genovába érkezett egy amerikai torpedóromboló. Ugyanezen a' na­pon a Genova közelében fekvő Ba- palleba is érkezett ggy amerikai torpedóromboló, egy segédhajó kí­séretében. Az Unita megírja, hogy a nápolyi kikötőben, ahova április 18-én hat' van amerikai hadihajó érkezett, máris incidensek kezdődtek a vá­rost elözönlő amerikai tengerészek és a lakosság között. Az Unita az amerikai hadihajók olasz kikötőkbe érkezéséről ezt ír­ja: Az olasz nép tudja, hogy az amerikai hadihajóknak ezek az „udvariassági látogatásai“ veszély­be döntik városainkat és növelik Olaszországban a háborús veszélyt. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents