Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-24 / 94. szám

J. SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1961. ÁPRILIS 24. JHjífm eli^fík JlaJkÁemit AZ 1900-AS ÉVEKRE még ma is úgy gondolnak vissza Lakácsa dolgozói, mintha tegnap, nem pedig fél évszázad­dal ezelőtt történt volna. A falu hatá­rát káptalan-birtokok vették körül, amerre szem ellátott, mindenütt nagy- kiterjedésű uradalmi birtokok bénítot­tál. meg a falu életét. Füstös lakások omlctdozá falai négy-öt család lokóhs- , líjé.iil szolgáltak. A délszláv község dol­gozói valamennyien summások, hónap- számosok voltak. Magángazdálkodó nem volt a községben. A csélédsorsnál rosszabb életet élő emberek a 6 hónapi robot-anunkával még a család kenyerét sem tudták megkeresni. Éhezlek, szen­vedtek az emberek­Minden május 1-én ökölbeszorultak a munkáskezek, amikor szekereken hosszú sorban egyik káptalan-birtok­ról a másikra vándoroltak. A vályog­ból épült viskók, a rongyos, chezö gye­rekek, a görnyedthátú munkások, a sírószemű anyák, adciket aggodalom­má1 töltött el a holnap bizonytalansága, valamennyiem a nagybirtok kiszolgálói voltak. 1920-ban a falu aljában meg­húzódó ingoványt busás fizetség elle­nében osztotta ki a káptalanság a falu dolgozói között házhelynek. De ez et mocsaras terület továbbra is a békák­nak. «1 betegséget, szennyet terjesztő szúnyogoknak a tanyája maradt, mind­addig, amíg le nem égett a fél falu A fáradt, meggyötört emberek arcára kiült a rémület. A tűz után nem tudták mitévők le­gyenek. Jugoszláviából kaptak épület- anyagot, szabadságukért, függetlensé­gtikért cserében. A Tanácsköztársaság bukása után, azalatt az átmeneti idő alatt, amikor a káptalanok levesztették u Mlmukat, Lakácsát Jugoszláviához csatolták. A NAGY BIRTOKBÓL OFB-bérlet- földeket osztottak szét, és minden csa­tád 3 holdat kapott. Az emberek meg­könnyebbültek. Azt gondolták, egysze­ribe végeszakadt a nyomornak, szenve­désnek• saját maguk gazdái lesznek, de tévedlek. A magas bérletet nem tud­ták fizetni, eladósodtak, a bank egyik napról a másikra verette dobra ke­vés földijüket, házukat. A, község €0 százaléka árverés alatt. <8!tíf. Loukovics Vendel, Berika József, Kecskés Pál dol­gozók kevés vagyonát májusban ver­ték dobra. Semmijük sem maradi. A birtok, melynek nagyrészét kifizették, visszakerült a káptalanokhoz. Kormi felügyelő, A puszta teljhatal­mú ura, 100 holdas birtokra tett szert. Ezalatt a község dolgozói tönkremen­tek, sorsuk mindennap rosszabb volt, reménytelenebb. A kukoricakenyér, ku- koricaprósza, — a máié — volt min­dennapi eledelük. A keserves munkával keresett pár mázsa gabonát értékesíte­ni kellett, hogy kevés ruhát vehessenek maguknak. Az emberek lázadoztak. A kormány kénytelen volt enyhíteni ier- hükön, 1938-ban védettség alá vette a községet, mert egyébként mindent el­árvereztek volna. Ez azonban látszat A törlesztést továbbra is fizetni kel­lett. A NAGYBIRTOK MELLETT a falu akkori gazdái szintén embertelen mó­don nyúzták a becsületes dolgozókat, okik lenézettek, az urak szemében rákfenések voltak. Kopllovics ,,főjegy­ző úr“, több mint tíz esztendőn keresz­tiül volt a községnek piócája, szívta a dolgozók Vérét, a dolgozó parasztok becsületes munkával szerzett kerese­téért volt hajlandó elintézni ügyes-ba­jos dolgaikat. Kopllovics a község gőz­malmát egy kocsi fisztér' adta el a sellyet 'malmos kutaknak. Az embereket rémületben tartotta, nem merték még az irodában sem felkeresni. Ha jegyért mentek hozzá, legelni küldte őket. LoVkovics József még ma is emlék­szik, amikor ..mars"-tszóval kidobták a községházáról. .4 csendőröknek telefo­náltak, mert gyermekei otthon éhezlek és nem akart jegy nélkül hazamenni. Lovkovics főjegyzőnek mindene volt. Négyszemélyes gépkocsija, minden má­sodik nap házibált fartőit. A dorbézo­lások egifmást követték. Mindez a la­kácsai dolgozók rovására, a dolgozók verejtékéből. így ment ez egészen a f els zabad ul ősig. 1944 december 5-én szabadult fel a község. A szovjet katonák vidám szá­vai köszöntötték a sokat szenvedett község fakóit. A gyerekek és öregek között kenyeret, konzervet osztottak szét. Ezt a boldogságot, jóleső érzést, a szabadság érzetét soha nem fogjuk el­felejtem, mondotta a tanácselnök elv- társ. —- A szovjet katonák segítettek felépíteni a hidat, amit a németek fel- robbantottak. Kisegítettek pótolni azo­kat a hiányokat, amelyeket a németek pusztítottak, el. A falu nyúzói, dr. Nánj Károly, a MÉP szervezője, Imrédi jobb­keze, Huber Jakab bérlő, a nyilas párt titkára és a többiek, valamennyim külföldre szöktek és a nép kezébe vette jugos tulajdonát. 1945 MÁJUS í-ÉN 16 taggal megala­kult a pártszervezet. Irányításával ki­osztották a káptalan birtokot, teljesült a lakácsai dolgozóknak is évtizedes vá­gyuk. A felszabadulás után a község állandóan fejlődött. 25 új ház épült fel. A fogaterő is majdnem kétszeresére emelkedett és ugyanígy valamennyi jószágállomány. De közben a belső ellenséggel állandó harcot kellett vívni és az eredmények a nehéz harc közben születtek csak meg. 1946 május 1-én szabadon ünnepelt Lakácsa népe is. Volt mit ünnepelni. A szabadságot, a földet, az új házakat, azt, hogy megbecsült polgárai lettek Lakácsa község délszláv dolgozói is a hazánknak. Mennyire különbözőit ez a többi május 1-től. Nem a hosszú tár- szekereken vándoroltak egyik pusztá­ról’ a másikra, hane mvidám énekszó­val, a felszabadult emberek énekével ünnepelték május 1-et. Az 1941-es vá­lasztásnál már igyekeztek beépülni a lüoista agitátorok,szerették volna meg­bontani a Aiagycrr és a délszláv dolgo­zók egységét. Arra akarták rászedni az embereket, hogy kérjék visszaqsatolásu- kat Jugoszláviához. Lakácsa dolgozói azonban leleplezték az ellenséget. Ma százszoroson érzik, milyen he­lyesen cselekedtek akkor. Hallgatlak a Pártra és amikor összehasonlítják életüket a jugoszláv dolgozók életével, boldogok. Földm űvesszöve t kezet ük van, 16 kommunista kezdeményezésére ala­kult, ma 400 tagja van. Boltja, tej­csarnoka, kocsmája, több üzemága van, amely az ő érdeküket képviseli. A MÚLT ÉV FEBRUÁRJÁBAN a Párt szavára hallgatva 9 család 54 hold földlön társasgazdálkodás átjárd tépett, termelőcsoportot alakítottak. Ma 30 csatád 164 hold földön kazdálkodik. Gyönyörű állatállomány, az 50 méteres istálló, több építkezés tesznek tanúsá­got a csoport fejlődéséről. Eemelkedett a dolgozók gazdasági és kulturális életszínvonala. Sándorics Pál DlSZ-titkár büszkén beszél kultúr- cso portjuk munkájáról. A múlt év augusztusában gyönyörű kultúrházat építettek, mozi gépet vettek, szép könyv­tárat kaptak. Most a kai túr park léte­sítését. szervezik társadalmi munkáival. Sok régi délszláv kultúra, előadást, népi táncot hoztak felszínre, melyet szeretettel ápolnak. Büszkék a dálszláv népviseletre, a bikláirakra, színesszőt­tesre, botdogok voltak, amikor * me­gyei, járási döntőn szerepelitek. Fucskár Károly, Pusztai János, Ki­rály Borbála és a többi fiatalok vala­mennyien telkesen készülnek 1951 má­jus l ének megünneplésére. Színadarbot tanulnak, népitáncokat próbáinak, ter­vezik a község feldíszítését, hogy az ün­nepély szebb, jelentőségéhez méltó te­gyen. Május 1-et munkával ünneplik. A határon túl még felszántathn föl­dek, za ősszel b ént hagyott kukoricasza- irak mutatják Tito politikáját. A laká­csai határban, amit két-hárwn, kilomé­ter választ csak el a jugoszláv határ­tól, zöldéinek a vetések, Május 1-re minden tavaszi munkát elvégeznek. Ezt vállaltak, teljesítik is. Május 1-eil a bé­ke ünnepévé teszik. A béke’v aláírásán túl. jobb munkával, több termeléssel harcolnak a békéért a termelőosoport élenjárásával. A FIATALOK KÖZÜL tízen Duna- penlelér-e mentek dirlgozni, most újból 6 fiatal jelentkezeti a béke egyik nagy művének felépítésihez. Tudják, hogy miért dolgoznak, tudják, hogy miért ünnepelnek. És májas 1 ünnepe min­den évben többet jelent számukra. A sok május elseje között a csak a fel- szabadulás óta ünnepeltek. Azelőtt má­jus elseje félelmet kelllett bennük. Mat óta Pálné, az MNDSZ titkára, boldogan beszél arrólj hogy a nők, akik a multiban elnyomottlak voltak, ma egyenjogú polgárai az országnak é: asszonytársaival együtt, amit a népi demokráciától, a Párttól kaptak, jó mun­kával viszonozzák. Május elsején úgy ünnepelnek, hogy az egész községei zászlódíszbe öltöztetik, a szabadság pi­ros zászlaját tűzik ki, amit minden •el­lenséggel szemben készek megvédeni. Lezajlottak a városi kultúrversenyek középdöntői A MUOSZ újjáalakuló közgyűlése Vasárnap tartotta a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége újjá­alakuló közgyűlését. Vadász Ferenc főtitkár a vezető' ség nevében beszámolt a végzett munkáról. Ezután „A szövetség munkája és feladatai“ címmel Bet- len Oszkár, a Sazabd Nép szerkesz­tőbizottságának vezetője tartott re­ferátumot. A közgyűlés táviratot intézett Rákqsi Mátyáshoz és a Nemzetközi Újságíró Szövetség titkárságához. A közgyűlés az új alapszabályok elfogadása után 11 tagú elnökséget és 25 tagú választmányt választott. A Szövetség elnökévé Mihályfy Ernő népművelési miniszterhelyet­test, főtitkárává Vadász Ferencet választották meg. Az elnökség tag’ jai lettek: Barcs Sándor, Rétién Oszkár, Boldizsár Iván, Gábor An­dor, Katona Jenő, Kenyeres Júlia, KomjáUi Aaladárné, Nánási László és Parragi György. Vasárnap, április 22-én zajlott le az Országos városi íkuitúrverseoy városi középdöntője a megye Területén. Nagyatádon délelőtt fél 11-kor zsú­folásig megtöltötték az érdeklődői dol­gozók ia Leányiskola: tannia/termié;\, hogy résztvehessenak a csoportok próbázá- saán. 5 üzem ikuKlúrosoportja vett részt ezen a versenyen;, a Nagyatádi Fonal­gyár lánc- és énekkara, n Kanziervg.yár színjátszó éisi tártccisopartjja, a barcsi Fűrészüzem óánccsoportja. a marcali Kórház színjátszó és a marcali ORLAK tánc csoport ja. A versenyem minden üzem lefkes munkát és komoly tanuláaj mutatott előadásával és a bírálóbiizoófságnaik, ne­héz volt a döntés. A végső eredmény szerint a kiértékelésben a színjátszás terén első lett a marcali Kórház szín- jáiszócsoportja az „5 éves terv’“ című jelenettel, amelyben bemutatták a cso- potn tag jai,» hogy jó népnevelő mimiká­val hogyan lehel meggyőzni a maradi, haladni nem akaró dolgozókat, A szín- játsizőcsopoft igyekezete, természetes játéka és a darab meggyőző ereje tette érdemessé őket arra, hogy az el­sők közök kerüljenek majd a megyei döntőbe. A tánecsoportoty közüf. a leg­jobb helyezésé érte el a barcsi Fűrész­üzem csoportja, amelynek tagjai ma­gyar népi láncokat mjtfteíftaik be, A Háriccsoport jó játéka és. felikészüiííUége nagyiban hozzájárult a jó eredmény­hez, azonban még vannak hiányossá­gaik is. A magyar népi láncok mellei! Szovjet vagy más baráti népeik táncai­ból is mutassanak be a jövőben ké­peket, aikkar tesz teljes rlánctudásuik. Az énekkarok közül az első helye- zaít a fonalgyár vegyes kórusa vök', amelynek tagjai a ..Cinege madár1’ című magyar nópolalt, a Sztálin ka-nlá- tái, a Postakocsis és Liszt ünnepi da­lát adták elő n/agy sikerrel. Kft ennél a csoportnál is van javítani való, fel kell erősíteni a. férfikart, hogy ének­kar iériitaigjai is jobban érvényre juH- via, emeljék a kórus tdjesítőképessé- igit. A három ejaő csoport melleit meg kell említeni a többi csoportokat i*. amelyek ugyancsak derekasan kivetnék részüket a munkából. Nagy sikerrel mpríatla be a FomaJgyár táncesoporllja a szebbnél isizabíb szovjet táncokat, szép Itarka népi viseletben. Ez a csoport fejlődőképes, — »mini 'ez *z előadás is mutatta. — de ahhoz, hogy Itáocuk elérje a kívárfi eredményt, sokkal tök­bet gyakoroljanak és a szovjet Itán- '■ok meUetti a magyar népitinicokaí is vegyék be tervükbe. Á Konzervgyár színjátezócsoportjánalk még sok javí­tani valója van, ami sikerüli is, h* ki­tartó munkával javítják ki felmerülő hibáikat „I\atiaa elindul’1 című jele­netei mutatták be, ezen a döntő« minden igyekezetük melletti egy nagy hibájuk volt az, hogy a tszereplők nem egyes embereket személyest«térték meg. hanem versszerűen szavaltak és nem tették élénkké és természetessé a da­rab mandiamrvalőját mozgásukkal, A Konzervgyár itlánccsopoiiijánáil mu­tatkoztak a legnagyobb hibák. Csoporti, juk népitáncc-oportként alakúik mely nek felad© a tenne, hogy a( magyar és .a baráti népek néphagyormányait és szokásai; mutassák be dől gaz óinknak táncaikkal. Ehelyett azonban a cso­port a városi közép dóri lőre baSeí tánc­cal készük, amely erejét! meghaladta. Ez a súljyos hiba azonban ne vegy-u ei a iiáncalktívák kedválj hanem hibá­jukat kijavítva, a jövőben magyar, vagy szovjet nép kancákkal szórakoz­tassák dolgozó tárnáik»!, Legyen ez a verseny a kuVjúrcso- pentjaink számára tanulság és a me­gyei döntőre jelöli csoportok készül­jenek minden erejükkel, hogy minis jobb eredménnyel tegyenek tanulságod május 13— 14-én an ól, 'hogy minden erejükkel küzdenek a kultúra frontján a reaüsjiia kultúráén',. A többi csopor- i tak pedig, ©kik nem jutottak, el a me­gye: döntőig, fokozzák itovábib munká­jukat, a felfedezett hibákat javítsák ki, hogy a következő versenyen /őkéi is d\ láthadsulk a legjobb eredményt el­érő csoportok közöth. Finnország nemzetközi helyzetét a finn—szovjet barátsági egyezmény határozza meg Helsinki. (Taszsz.) Pekkala vo't finn köztársasági elnök a Szocia­lista egységpárt egyik gyűlésén rá­mutatott, hogy a világbéke ügyét súlyos veszély fenyegeti az ameri­kai imperialisták részéről. Pekkala hangsúlyozta, hojgy Finnország nemzetközi helyzetét a Finnországgal kötött békeszerződés és a fimvSzovjet barátsági, együtt­működési, valamint kölcsönös se­gélynyújtási szerződés határozza meg. — Tiszteletben keliC iartajAunk és teljesítenünk kell a Szovjetunió­val kötött szerződésünket — mon­dotta Pekkala. Finnországnak hé" kére van szüksége. A finnek egy­millió aláírása a stockholmi felhí­vásra eléggé meggyőző bizonyítéka annak, hcyty nem akarunk háborút. Csak abban az esetben kell har­colnunk, ha megtámdanának ben’ nünket, ha országunk területén át a Szovjetunióra támadnának. A kormánynak minden intézkedést meg kell tenni a háborús propagan­da megszüntetése érdekében. A Cannesi Festival zsűrije odaítélte a díjakat PÁRIZS. (MTI.) A Cannesi Festival döntött ia díjak odaítéléséről. A nagydíjat megosztották az olasz De Síca ,,Milánói csoda“ című A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA A Turkmen Szovjet Szocialista Köztársaság A Szovjetunió déti részén, az iráni és afganisztáni határ mentén terül el a Turkmen Szovjet Szocialista Köztár­saság. A Nagy Októberi Forradalom előli Türkmenisztán területe nem alko­tott egységes államot. Egyik rés-izén a lávái kánok és a buharai emirek ural­kodtak, az. óriási Kaspi-tcnger melletti vidék pedig közvetlenül Oroszországhoz tartozott. Abban azonban egységes volt Türkmenisztán, hogy mindenütt primi­tív volt a gazdálkodás és mindenütt egyformán — a legnagyobb mértékig — kizsákmányolták a dolgozó népei. A orosz ófrradalom győzelme után a turkmén nép is önálló állammá ala­kult. A Szovjetunió testvéri népeinek állandó ■ segítségével Türkmenisztán gyorsan megszüntette az évszázados elmaradottságát és virágzó ipari-agrár szocialista köztársasággá alakult át. Türkmenisztán ipara a forradalom előtt kézműves jellegű volt és a mun­kások létszáma a 3 ezret sem érte el. A szovjet hatalom éveiben, csupán a háborúelőtti ötéves tervek folyamán több mint másfél milliárd rubelt fek­tettek be a köztársaság iparába, amely­ből 352 iparvállalatot építettek fel, fő­leg olaj, vegyészeti, textil, selyemszövő, nyomda, építőanyag- és élelmiszer/el­dolgozó iparvállalatokat. A kolhozrendszer a mezőgazdaság fellendülésének kimeríthetetlen forrása és a turkmén nép jólétéinek alapja. A szovjet hatalom évei alatt a vetésterü­let mintegy kétszeresére emelkedett és hatalmas arányban megnőtt az összes mezőgazdasági növények terméshoza­ma. A gépesítés csodálatos változáso­kai hozott a falun és 1950-ben például a gyapotültetvények területének 95.8 százalékát traktorral szántották fel és a gyapot betakarítását is gépekkel vé­gezték. Az átlagos gyapottermés a hek­táronkénti 50 mázsát is eléri, sőt sok­helyütt túlhaladja. Nagy sikereket ért el az állattenyész­tés terén is. A legutolsó tíz év folya­mán háromszorosára nőtt az állatállo­mány és a turkmén karakiibjuh szol­gáltatja a legjobb gyapjút a világon. Rlfejlödöl't a köztársaságban a selyem- herny''denyésztés is. Természetesen ez melleit sikeresén fejlődik a gabonater­mesztés, a kertészet és a szőlőtermelés. A szovjet hatalom évei alatt a köz­társaság területén 1700 vizierőművrl építettek fel. A csatornák és a víztáro­lók elhozták elhozták az életadó vizet 9 sivatag okba és az egykor kietlen terü­let virágzó kertié és szántófölddé vál­tozott. A Párt és a kormány gondoskodásá­nak egyik legragyogóbb megnyilvánu­lása az a határozat, amely elrendeli a Turkmén Főcsatorna építését. A csator­nával egyidőben három vízi-villany erő­művet is létesítenek. A csatorna hossza 1100 kilométer lesz és 1.300.00G hektár földnek a sivatagból való elhódíiásái cs öntözését teszi lehetővé. Ugyancsak megteremti az előfeltételét annak, kegy a Kara-Kum pusztaságom mintegy 7 millió hektár legelőt lássanak el vine! Áz újonnan művelés alá vett földeken különösen a gapollermelést fogják ki­fejlesztem és ezzel a köztársaság gya- •‘ottermése mintegy 7—8-szorosara emelkedik. Ennek a gigantikus csator­nának a felépítése elősegíti Türkmenisz­tán egész gazdaságának soha nem tá­lolt ütemű fellendítését és a nép jólé­tének emelését. A csatornát 1957 folya­mán helyezik üzembe. A turkmén nép hatalmas lelkesedés­sel fogadta a Párt és a kormány hatá­rozatát, amelyből ismét a turkmén nép iránti atyai gondoskodást látja és hatalmas lendülettel látott hozzá e ha- iarozalotik megvalósításához, « kom­má s építéséhez. filmje és a ,Júlia kisasszony“ című svéd film között. A „Muszorgszkij“ cl mű szovjet filmnek a legjobb helyezett diját ítélték oda. A legjobb rendezés díját Bunuel mexikói filmje, az „Elfe­lejtettek kapták. Ezenkívül díjat kapott az „Éva“ című amerikai, a „Hoffman meséi“ című angol film. A legjobb filmzene díját Kozma József, a Párizs­ban élő magyar hahdószellemü muzsi­kus nyerte el. A dokumentum-filmek közül díjat kapott a ,,Kelet-nyugati út“ című len­gyel film és együttes díjat adott a zsűri a bemutatott szovjet dokumentum-fit- meknek (Azerbajdzsán, Lettország, Észtország, Ukrajna). Haladó filmkörök a zsűri döntését — a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák rovására — teljesen részrehajló­nak és igazságtalannak minősítik. Mint „Muszorszkij“ mint az , Arany csillag lovagja“ sokkal inkább megérdemelte volna a nagy-díjat, mint például a technikailag is középszerű „Júlia kis­asszony“. Mindezek a mesterkedések, valamint a ,,Felszabadult Kíná“-nak a program­ról történt levétele arra mutat, hogy a Festival rendezősége mindent megtett, hogy ezeknek az országoknak filmál- kotásait elüsse a méltó jutalomtól. Az utolsó percig úgy volt, hogy az ,,Eyy kerecsen sólyom története“ díjat kap, a zsűri azonban végül is méskép dön­tött. A sok tiltakozás miatt egyébként a Festivál bizottsága kénytelen volt meg­engedni, hogy a „Felszabadult Kínát“-t szombaton a Festivál műsorán kívül « sajtó képviselői előtt levetítsék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents