Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-24 / 94. szám

SOMOGYI WILÁG FM@i,EWÁMMB EGYESÜLJETEK! NÉPLAP MAI SZÁMBAN’: A csurgói járás pártszervezetei harcolnak az ellen­ség ellen. —. Az Amerikai Békemenet felhívása az ENSZ-hez. — A nemzetközi békemozgalom hírei. — Május elseje Lakácsán. — Az állami gazdasá­gok dolgozóinak országos tanácskozása. — Sport. M DP SO MO GYM EGY El PÄRTBIZ OTTS ÄGÄN AK LAPJA YIII ÉVFOLYAM. 94 SZÁM ARA: 50 PILLÉR. KEDD, 1951. ÁPRILIS 24. A munkafegyelemről Minden társadalmi rendszernek meg van a masa sajátos munkaié" gvelme, mivel egyetlen társadalom sem lehet meg a dolgozók vala­milyen fegyelme nélkül. Lenin elv­társ mondotta: „A társadalmi mun­ka hűbéri Szervezete a deres fe­gyelemre támaszkodott, s emellett a dolgozók, akiket egy maroknyi földesén1 rabolt és gyötört, a legtel­jesebb sötétségben és megfélemlí- tettscgbcn éltek. A társadalmi mun ka' kapitalista szervezete az éhség fegyelmére támaszkodott.“ Kz a fegyelem eszközül szolgált arra, s szolgál még ma is a kapitalista ál­lamokban. hegy a kizsákmányolok kis csoportja rendszeresen fokoz­hassa. a dolgozók kizsákmányolá­sát. Ebben a társadalmi rendszer­ken — melyben a termelőeszközök a tőkés kezében vannak — « fcgyel- mezelt munka nem a dolgozók életszínvonalának emelését szolgál­ja, mint a szocializmust építő or­szágokban. hanem a tőkés profitját növeli, s így a munkás sajáit maga, saját osztálya ellen vét, ha fegyel­mezetten termel. A f egye meze ( len- ség, bércsalás, selejttemnelés, lógás a kapitalista társadalom munkása szempontjából nem bűn, hanem a védekezés egy formája a kizsákmá­nyolással szemben. Ha a kapitalista társadalmi rend­szerben munkafegyelemről beszél­nek, ezerszer inkább előbbre kell nekünk helyezni a szocializmus építése közben a munkafegyelem kérdését — és ennek betartása, a munkafegyelem Szocialista formá­jának megteremtése csak itt érdeke a munkásoknak. Ez a fegyelem azonban alapvetően különbözik az ősz tálytársada inra k munka fegyel­métől.“ „A társadalmi munka kom- munisia szervezete — mondotta Lenin elvtárs — amely felé az első lépés a szocializmus, maguknak a dolgozóknak szabad és tudatos fe­gyelmére támaszkodik.“ I* új fajta, a szocialista munka­fegyelem megteremtése azonban nem jön önmagától, csak úgy „Is­ten parancsára“ létre. A szocialista munkafegyelem törvény, s pontjai­nak betartása kötelező és érdeke a szocializmust építő munkásoknak. A mi társadalmi rendünknek, mely a dolgozókból, az azelőtt, kizsákmá­nyolt proletariátusból tevődik ösz- sze. nem szabad szem elől tévesz­teni Lenin elvtárs szavait: „a szo­cializmus győzelme elképzelhetet­len a tudatos proietárfegyelem győ­zelme nélkül.“ Pártunk Kongresszusa által fel­emelt ötéves terv sikeres végrehaj­tása megköveteli a munkafegyelem megszilárdítását és az e téren mu­tatkozó hiányosságok, lazaságok megszüntetését. És itt meg kell mondanunk, hogy a hatalmas len­dületű kongresszusi verseny alatt és a kongresszusi verseny óta ér­tünk el e téren eredményeket. Azonban hiányosságok még min­dig vannak s nem lehetünk any- nyira optimisták, hegy most, a késések csökkenésével, egykét bér- cSaló, lógós, jobboldali szociálde­mokrata leleplezésével máris meg­valósul a szocialista munkafegye­lem. Gerő elvtáirs kongresszusi be­szédében megállapította: „még min­dig laza az állami és népi fegyelem és a javuló, de még távolról sem szilárd munkafegyelem, az anyag- pazarlás a felszerelések és a gépek e'égtelen kihasználása, a felelős egyszemélyi vezetés elmosódottsága a bürokratizmus, elburjánzása gaz­dasági szerveinkben, a bírálat gyen­gesége, a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseiknek elégtelen fel­karolása és hasznosítása“ Sok mindenről beszélnek me­gyénk üzemeinek Párt és tömeg- szervezeti és gazdasági funkcioná­riusai. Egyről, a munkafegyelem kérdéséről azonban, nem tudni miéri, de kevés szó esik. Megyénk üzemeiben talán olyan szilárd a munkafegyelem, hogy e fölött nyu­godtan el lehet siklani. Sajnos, nem így van. \ munkafegyelem terén még mindig komoly hiányosságok vannak és éppen ezért furcsa, hogy ez a fontos kérdés, mely nélkül sem terv teljesítés, sem a munkaver- seny eredményeinek megszilárdí­tása és fokozása nem lehetséges, háttérbe szorul. Példák tömegeit lehetne említeni megyénk üzemeiből. MY-g mindig gyakran megfeledkeznek arról, 'bogy ahol az éberség, munkafegye­lem kérdése báltérbe szorul, Qlt az ellenség szabad területet talál aknamunkája kifejtésére. üze­meinkben túl liberálisan*kezelik a munkaieeyeleun kérdését, a bér- és normacsalókat, szabó látókat. Meg­tűrik soraikban a jobboldali szo- ciá demokratákat, demagógokat, volt nyilasokat. Példa erre a Vö- rös hadsereg-úti téglagyár esete, ahol a jobboldali szociáldemokra­ták az üzemi bizottságba Kirakod­tak be és onnan végezték ellenséges munkájukat, _ akadályozták a ver- smymcpgalom fejlődését az üze­men beliül. Vagy a Vasöntöde es ­te. ahol az ÜB titkár részeges volt es rajta kivid hat jobboldali szo­ciáldemokratát távolítottak el az üzemből . nemrég.' Jellemző egyes funkcionáriusok megalkuvására, hogy a Vasöntöde vezetősége a hat részeges jobboldali szociáldemo­krata leleplezése és eltávolítása után is „erősnek“ találta a hat eltávolítottra a jobboldali szociál­demokrata nevet. És sorolhatnánk még tovább a példákat csak az el­lenség kérdését tartva szem előtt. A l'onyódi tőzegtelepen1 a vállalatve­zető egy volt horthysta főhadna­gyot és nyilast „babusgat“, ki mint főpénztáiros tölt be felelős po­zíciót a telepen. Ugyancsak a munkafegyelem meg lazulására mutat az, hogy üzeme­inkben, s főleg az építőipar terüle­tén megszaporodott a későn jövők száma. A Magasépítési Vállalat és az ORLAK marcali építkezésén nemcsak a munkaidő megkezdése után 10—15 perces késéssel érkez­nek a munkások közül többen, ha- i-l’m gyakori eset a munkaidő be­fejezése negyedórával előbb, mint lejár. A munkásak vándorlása szintén a fegyelem meglazulására vezethető vissza, ami megint az építőipar te­rületén észlelhető leginkább. A mi­nőség romlása, a selejt emelkedése s mindaz, ami a termelékenység emelését hátráltatja, a. munkafegye­lem meglazulása által következett he. Jelentkezik a munkafegyelem lazasága a sorozatos táppénz- és hércsailásokban, norma,csalásokban is. A munkafegyelem lazasága aka­dályozza a termelékenység emelé­sét. A Szocializmus építésének, győ­zelmének szempontjából a terme­lékenység emelkedésének kérdése a legfontosabb. Ezt az ellenség is tudja. Tudatában van annak, hogy az öntudatra épült, fegyelmezett munka egész termelésünk alapja. Éppen ezért ma, az ellenség táma­dásának egyik legfőbb pontja a szocialista munkafegyelem megbon­tása. Ezért követi el és szervezi az ellenség a bér-, norma- és táppénz­csalásokat, igyekszik rávenni az ön­tudatlan munkást, hogy selejtet gyártson, hogy hiányozzék a gyár ból, építkezésről. Nekünk most is erős fegyver van a kezünkben, amivel a békéért harcolunk: a munka — A rinyakovácsi dolgozó parasztok levele — Rinyakovácsi község dolgozó pa­rasztjai jelentjük Pártunknak és kormány Tatunknak, hogy befejez­tük tavaszi vetésünket, teljesítettül; azt a> kötelezettségei, amely ma (i becsület és dicsőség dolga. Határidő előtt befejeztük tavaszi vetésünkét, amely ma, április 23-án délben készült el. Megértettük Pár­tunk felhívását, megértettük és magunkévá tettük minden becsüle­tes dolgozó magyar ember ügyét, amely ma legszentebb előttünk, a béke ügye. Tudjuk, mit jelent a háború, mert végigszenvedtünk már kettői, odwhahak fiaink, édesapáink, test­véreink és többet nem akarunk há­borút, nem akarunk vért látni és szenvedni egy újabb háború borzal­maitól. Tudjuk, hogy az imperialista há­borús uszító Imidet leselkedik a mi békés építő munkánkra ás megsem­misíteni akarja a mi családi fészke­inket, azonban mi, dolgozó magyar parasztok nem könyörögni akarunk a békéért, liánom mi először mun­kával és ha kell fegyverrel fogunk harcolni (üzért, hogy megvédjűl; eredményeinket és családunkat. Nem akarunk több Koreát és ezért írtuk alá a békeívet, ezért teljesí­tettük begyűjtési tervünket ás ezért végeztünk határidő elölt a vetéssel is. Mi, Rinyakovácsi község dolgozó parasztjai megfogadjuk, hogy a jö­vőben előttünk álló fontos és dol­gozó népünk érdekeit szolgáló fel­adatok teljesítésében az elsők kö­zött leszünk, legyen az a növény­ápolás, aratás, csépién ős begyűjtés, hi seen minden munka, amiéig ma előttünk áll, ha időben és ponto­san, lelkiismeretesen végezzük el, agy láncszem lesz, amely lánccal gúzsbakötjiik a háborús uszító ku­tyákat, hogy ne harapjanak és ne tegyenek kárt gyermekeinkben. Tudjuk, hogy előttünk áll a be­gyűjtés kérdése. Tudjuk, hogy fo­kozott; erőkifejtést kell tennünk annak érdekében, hogy úgy teljesít­sük a begyűjtésünket, hogy min­den felesleges szem termény a mél­tó helyre, az áJ'lami begyűjtőhöz kerüljön, hogy dolgozó népünk ne szenvedjen hiányt, ellássuk munka­társainkat, hagy velünk együtt zök­kenésmentesen végezhessék minden­napi teendőiket, munkáikat, hogy győzelemre vihessük nagy tervün­ket, felépíthessük a szocialista Ma­gyarországot. Ehhez a tervhez minden erőnk­kel hozzá akarunk járulni és példát mutatni• minden község dolgozó pa­rasztságának én lui van még olyan dolgozó panaszt, aki nem tudja, hogy hot a helye és mi a köteles­sége, úgy gondoljon orrá és vegye számítsába, hogy mit jelent neki a béke és mit a háború és ha visszanéz a múltba, bizonyára eszébe jut, hogy valamikor bizony belezavar­ták a háborúba, <4z urak érde­keiként és nem kérdeztek meg, hogy akar-e háborút vagy sem, és ma megkérdezik, mert alkalom van arra, hogy harcoljunk a békéért, fegyvert adnak a kezünkbe és ez a fegyver ma az eke, amelyet ne ni adunk ki a kezünkből', és ha kell holnap megfogjuk a másik fegyvert is azért, hogy a mi legszentebb ügyünket, a békét senki .ve hábor­gassál Köszönjük Rákosi eMársnak, a Pártnak a segítséget, amelyet ne­künk nyújtott és hogy utat mutat a következő' feladótokban és a há­lónkat a Szovjetunió és a Párt iránt azzal fejezzük ki, hoyg a jö­vőben niég fokozottabb inunkéival harcolunk a mi nagy ügyünkért. A rinyakovácsi dolgozó parasztok nevében; Szabó Heh tanácselnök. Sztálin, Svernyik és Visinszkij üdvözlő távirata a lengyel-szovjet barátsági szerződés alá­írásának hatodik évfordulója alkalmából VARSÓ (PAP) A Lengyel-Szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés aláírásának 6. évfordulója alkalmából I, V. Sztálin üdvözlő táviratot intézett Jozef Cyran- kiev'lchez, a lengyel Köztársaság mi­niszterelnökéhez. Táviratot küldött Svernyik. a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke Boleszláv BietruWk, a Lengyel Köztársaság elnökének és Visinszkij, a Szovjetunió külügymi- niszlere Stanislav Skreszewskinek a Lengyel Köztársaság külügyminiszte­rének. Túlteljesítették a Kaposvár déli erdőgazdaság dolgozói a május 1-i felajánlásaikat A Kaposvár déli erdőgazdaság dől-1 gozöi az 1951 évi tavaszi erdősítési tervüket a május J-i felajánlásokkal kapcsolatosan teljesííteítüék, sőt az elő­irányzatukat messze túlszárnyalták. A tavaszi idényre előírásuk 112.5 hold • volt. ezzel szemben a mai napig 254.6 j holdat erdősíte tek, amely 226.7 száza- • lékos eredménynek felel meg. A Kaposvár déli erdőgazdaság dol­gozói kiváló eredményeikkel megmu­tatták, hogy szilárdan állnak a terme­lés frontján a békéért vívott harcban. Elért eredményeiket táviratban jelen­tették az erdőgazdaságok országos központjának. A salzhurgkörnyéki parasztság felhívása Becs. (Taszsz.) Sajtó jelentések szerint a salzhurgkörnyéki paraszt­ság körében nagy felháboro|dást keltett az amerikaiaknak az a szán­déka, hogy Salzburg környékét ka­tonai övezetté változtatják. Salzburg környékének parasztjai bizottságot választottak. A bizott­ság felhívást bocsájfott ki: „Meggyőződésünk — hangzik a felhívásban — hogy csak az) egész osztrák nép tiltakozása akadályoz­hatja meg az amerikaiakat abban, hogy országunkat katonai táborrá változtassák“. Az ellenség tervgazdálkodásunk menetét akarja megakadályozni, mikor a munkafegyelmet züliieszii. Természetes, hogy tervgazdálkodá­sunkban egyes dolgozók fegyelme­zetlensége komoly kárt jelent. Te­hát ha harcot indlfumc a munkafe­gyelemért, az harc az ellenség ellen, tervünk maradéktalan megvalósítá­sáért és túlteljesítéséért. Kíméletlen harcot kell tehát in­dítanunk azok ellen, akik a szo­cialista munkafegyelmet lazítják, nem tartják be. Sztálin elvtárs több esetben rámutatott arra, hogy el­szánt harcra van Szükség a munka- kerülés megszüntetéséért és a mun- kafegyel em megszilárdításáért.. „Meg kell magyarázni a munká­soknak — mondqtta Sztálin elv- társ — különösen azoknak, akik nemrég jöttek a gyárakba és üze­mekbe, hogy ha elmaradoznak a munkahelyükről és nem emelik munkájuk termelékenységét, meg­károsítják a közös ügyet, azí egész munkásosztályt, egész iparunkat. A munkakerülők elleni harc, a mun­ka termelékenységének emeléséért, iparunk, egész munkásosztályunk érdekében folytatott küzdelem, — ime a feladat. Üzemi, póri’ és tömegszervezeti funkcionáriusainkra komoly fel­adat vár a munkafegyelem megszi­lárdításáért indítqtt küzdelemben. Elsősorban népnevelőink kövesse­nek e! mindent a hibák megszünte­tése érdekében. Ezen a téren igazi harcos, a krilika és önkritika szel­lemétől átfűtött kommunista agi- tációra van szükség. A munkafe­gyelem meglazítói, a munka meg­szervezését elhanyagoltok leleple­zése, a kár ismertetése nagy gya­korlati módszer nemcsak a hiá­nyosságokért felelős dolgozó, ha­nem az egész közösség számára. Harcot kell indítani nemcsak a munkafegyelem meglazítói eliten, hanem a hibák elnézői ellen is. Az opportunizmus elleni harc kommu­nista tulajdonság és kötelessége nemcsak minden párttagnak, ha­nem minden becsületes dolgozónak. Ezeknek végrehajtásában üzemi pártszervezeteinkre, kommunistá­inkra hárul elsősorban ez a fontos feladat. Párttagjaink és kommunis­táink tartsák szem előlit Lenin elv­társ szavait: “ Tarts számon pon­tosan és lelkiismeretesen a pénzt, gazdálkodj takarékosan, ne henyélj, ne lopj, tarts szigorú fegyelmet a munkában — éppen az ilyein jel­szavak, melyeket a forradalmi pro­letariátus joggal gúnyolt ki akkor, amikor a burzsoázia, mint kizsák­mányoló qsztály az efféle beszédek­kel burkolta unalmát —, ilyen jel­szavakkal most, a burzsoázia meg­döntése után a jelen pillanat ak­tuális és fő jelszavává vájnak.“ A munkafegyelemért indiliojtt harc annyi, mint elszánt küzdel­met folytatni az ellenség ellen, gyermekeink boldog jövőjéért, bé­kénkért és szocializmusunkért. Minden megalkuvás, hibák elbírálá­sánál minden, liberalizmus az el­lenséget segíti. Üzemeink az osz- tálvharc csataterei. A munkafegye­lem egy fegyver ezen a csata téren. Használjuk tehát eredményesen ezt a feg3rvert ellenségeink ellen, bé­kénk védelméberh, szocializmusunk győzelme érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents