Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-13 / 85. szám

2 SOMOGYI NÉP6AP PÉNTEK, .MSI. ÁBKLES 13, A tavaszi munkák győzelméért Megalakult az Országos Papi Békebizottság Somogy megyei Tagozata A 'békeharc jelentőségét megvitat­ni, a feladatokat megbeszélni jött össze a tegnapi napon megyénk 15 papja a Megyei Tanács szépen dí­szített termében. Az elnökségben Balogh István páter, államtitkár, dr. Bercsztóczy Miklós esztergomi kanonok, a Kát. Papok Orsz. Béke- bizottságának elnöke, dr. Ixtmgmár Lipót apát, dr. Horváth Richard és Polőnyi József tanácselnök foglal­tak helyet. Az értekezletet dr. Langmár Li­pót nyitotta meg. Üdvözölte a meg­jelent katolikus papokat, az Orszá­gos Papi Bizottság megjelent Köz­ponti Vezetőségét és az értekezlet más megyéből küldött résztvevőit. A béke megvédésének jegyében küzd ma a dolgozók sokmilliós t'á­Beszámolójában ismertette a nem­zetközi békemozgalom jelentőségét, rámutatott a tőkés országok hábo rús törekvésére. — Az első nagy megmozdulás a stockholmi kon­gresszus volt, amikor a világ né­peinek nagy összessége 800 mülió béke aláírással követelte, hogy ne legven háború. Utána a varsói kon­gresszuson, ahol egy lépéssel már több követelés, a háborús készülő­dés ellen küzdöttünk. A jelenlévők közül négyen vettünk részt ezen a kongresszuson. Még most is szí­vünkben él az ott elhangzott ko­moly, mindent megdöntő határozat. Ez a Béke Világtanács tartotta első értekezletét Berlinben és ezek, ame­lyek legközelebb állnak hozzánk és hívnak bennünket munkára, ncim állítottak fel nagy programmokat, hanem a béke gondolatát foglalták össze, hogy a világ sorsát irányító öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt, mert a valójában csak ez biztosítja a világ békéjét. Megkívánja és joggal, hogy ne legyünk az ország testén egy olyan gennyes góc, amely a fennálló koin- mányzat elten dolgozik. \ annak, akik nem tudnak belenyugodni az üj világ, a társadalom és gazdasági élet körülményeinek megváltozásá" ba. Akadnak jezsuiták, akik egyes vidéki papokhoz civilben térnek be, fenyegetik őket, hogy megfordul a világ és akkor akasztófa vár a nép­hez, békéhez és kormányunkhoz hü papokra. Nem kell félni, hogy megváltozik. Az ilyen egyének a reakció embe­rei, akik a papi ruha palástjai alatt folytatják káros tevékenységüket, ezeket le kell leplezni. Nekünk a békesség útjára kelt vezetnünk a ránkbízott nyájat, papságot, és hí­veket egyaránt abban a hazában, amely a szocializmus felé visz ben­nünket. Horváth Richard a békebizottság munkájáról számolt be. Hangsú­lyozta, hogy amit mond, azt lelki- ismeretére hallgatva mondja el, mert sokat tanult, tapasztalt a múlt és jelen összehasonlításából. Ha újságot olvasunk, rádiót hallgatunk ne csak azt olvassuk és hallgassuk, ami nekünk tetszik, hanem szoktas­suk fülünket, eszünket arra, hogy a valót, a tényeket úgy lássuk, ahogy valójában vannak. Aki így cselek­szik^ az látja a béke hatalmas erőit. A hatalmas Szovjetuniót, a 470 mil­liós Kínát és akkor másként cse­lekszenek. Az egyház minden nép­hez és minden korhoz elküldetett, ehhez a korhoz is, az ú j embertí­pushoz is, az új rendhez, amely most kialakulóban van. —- Feladatunk a békemozgalmat kiszélesíteni, s azok a paptesbvérek, akik itt vannak, az öntudatos jövő útján járnak és soraink állandóan növekedni fognak. Somogybán 150 pap van, ebből 14 van jelen, de leg­alább száz mellettiünk van, csak kény szerkőn! lm é» vek még távol tartják értekezleteinktől. Remélem, rövidesen ez is feloldódik és még közelebb kerülnek hozzánk békénket egyházunkat és államunkat szerető papokhoz. — Majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus az embereknek csak jót akar, de most, amikor egyik kezünkben fegyverrel védjük a békénket, nem lehet bőségben él­ni. hanem bizonyos áldozatokat is kell vállalni. Majd felhozta az ellenséges pa­pok magaviseletét, mint Báráth bora szerte az egész világon szer­számmal kezében, hogy a népek ere­jével kiáltson nemet a háborús gyújtogatok felé. Mi, lelki pászto­rok is a béke szolgálatába állítjuk erőnket, részt akarunk venni köz­ségünk békebizottságának munkájá­ban. Felvilágosító munkánkkal, alá­írásunkkal, állásunk iránti köteles­ségünk teljesítésével, a rém hírter­jesztők aknamunkájának tettekben nyilvánuló cáfolatával, a szószékről és dobogóról híveinkhez intézett szavunk erejével az élet legnagyobb örömét, kincsét, az alkotó munka legelső feltételét, a békét akarjuk szolgálni. A megnyitó után dr. Beresztóczv Miklós esztergomi kanonok, az Or­szágos Papi Békebizottság elnöke tartott beszámolót. Imre balatonkereszturi esperest, aki minden szeretedet megcsúfoló mó­don utasította el a hozzája érkező küldöttséget, amely között pap is volt. Az ilyeneket el kell ítélnünk és amikor azt mondják, nem poli­tizálnak, akkor már politikát foly­tatnak, mégpedig ellenséges politi­kát. Meg kell győzni az ilyeneket,- s ha ez nem használ, akkor viselje következményét az illető. , A ' helybeli küldöttek felszólalá­sukban sok nehézséget vetettek fel, melyre Polónyi József tanácselnök megadta a kellő válaszé, majd utána Balogh István ny. plébános, országgyűlési képviselő szólalt fel. Balogh István ny. plébános, országgyűlési képviselő felszólalása — 150 pap közül tizenöten je­lentek meg, ennek oka, hogy az egyház vezetői terrort fejtenek ki a papság felé, mert ha ez nem vol­na, akkor valamennyien itt lenné­nek — állapította meg. Majd utána kifejtette nézetét ebben a kérdés­ben. — Ha egyházi vonatkozású dologról van szó, nem jöhetünk össze püspök nélkül, ha ellenben politikai kérdésekről van szó, akkor minden katolikus pap erezze a ma­ga nagy fontosságát, szabadságát és éljen ezzel. Ismertette egy francia és angol nyelvű könyv tartalmát, mely a következő: A nyugati hatal­mak könnyű helyseiben vannak, amikor Magyarországra kerülnek kémeik, mert a határon belül ha el­érik a kolostorokat, akkor már nyert ügyük van, mert ruházatról, Mi, somogyin egy ti római katolikus popok kije! rntjuk, hogy minden erőnkkel Át tehetségünkkel az ég és föld legnagyobb ajándékát, a békét kíván­juk szolgálni. Az öntudatra ébredt né­pek erejébe kapcsolódom aláírásunkon túlmenően cselejktetdeleinkkel is követel­jük, hogy hárítsák >ei az emberiségei újabb borzalmakkal fenyegető háborús veszélyt és mi somogy me gyei papok követeljük, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményl. — Segg ni értékeljük és minden szavunk­kal és cselekedetünkkel megvalósítani kívánjuk a Magyar Püspöki kar és a Magyar Népköztársaság Kormánya kö­zött kötött megegyezést, s ennek érde­kében elhatározzuk: 1. Népünk alkotmányára tett es­künknek megfelelően támogatjuk Nép- köztársaságunk ó'lamrendjét és mikot monyát. Minden erőnkkel azon te­szünk, hogy erősítsük népünk egy­ségét. Ennek érdekében kijelentjük, hogy nemesink államrendünk, hanem egyházunk ellenségének is tekintjük azt, aki az egyház és állam megegye­zésének betűje, vagy tartalma ellen szól, vagy cselekszik. 2. Istentől kapott hivatásunk tuda­tában arra törekszünk, hogy községünk egész lakosságának jó példát adjunk állampolgári kötelességeink mintasze­rű teljesítésével, követve Krisztus Urunk szavait: „Adjátok meg « csá­szárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené." 3. Népünk boldogulását célzó öt­éves itervet és felemelkedésünk cél­kitűzéseit léhetőségeirvken belül elő­segítjük, tudva azt, hogy nem lehetünk útbaigazításról gondoskodnak és az illető kém itt remek munkát foly­tathat. Tehát a kolostorokkal kap­csolatosan a kormány intézkedése önvédelem volt. Segítő kezet nyúj­tott felénk, azt megragadtuk és a bizalmat, amit kaptunk államunk­tól, igyekezzünk kiérdemelni. — Vannak Babies Endrék, mint a kaposvári kanonok úr, aki kiski­rály módjára megfékezte a becsüle­tes papokat, hogy eljöjjenek az ér­tekezletre. Ő azt hiszi, hogy társai, akik politizálnak, zsákutcába kerül­nek, de téved, mert ő kerül zsák­utcáiba. A papság érzi és tudja, hogy zsákutcában volt ezelőtt két éve. Babicsok azt mondják békeív aláírás előtt, aláírom, de ahol lehet fúr­juk, gyengítjük a békemozgalma f. Ahol lehet SugdcdózásSal és egye­bekkel gyengítik a helyzetet. A papságot állandó sugdolózással bi­zonytalanságban tartják, rémhí­rekkel ijesztgetik és úgy tovább. Van egy körlevél, amit Babicsék felolvasnak, fülbesúgntak és az táji mossák kezeiket, mert püspök nem ír alá ilyen körlevelet és utána a békeivet, mert ha ezt tenné, kétszí­nűén játszana. * Babicsék saját szakállukra talál­nak ki ilyen körlevelet, mellyel az egyházat akarják vásárra vinni. Mi minden erőnkkel megmentjük az egyezményt és hiszem, hogy ez sike­rül is. Azt mondta Babies, ő nem jön az értekezletre, de majd meg­figyelőt küld. Megnyugtatom, hogy nem arra megszégyenítő, aki vál­lalta, hanem arra, aki ilyen utasí­tást ad. Miért nem jött «1 az érte­kezletre? Mert félt az igazságtól és nem az hangzik el, ami neki jól es­ne, tetszene és nincs ereje szembe­nézni az igazsággal. A pap ne legyen fegyvere az ellen­ségnek hanem legyen papja saját val­lásának, népének és hazájának. Be­fejezem előadásom, összefoglalom azzal, hogy mi magyar papok apos­tolai leszünk az ügynek. Akik el­lenségeink, azok álljanak félre, azaz Babies is éfl mindenütt, ahol Babicsok és izgatok vannak. Szol­gáljuk a béke és haladás ügyét a magyar katolikus egyházat és a magyar hazát, népünket. Balogh államtitkárt- beszámolója utáü megválasztották a megyei bé­kevédelmi bizottság elnökének Langmár Lipót s. apát, somogy- sámsoni plébánost, titkárnak György Lajos hetesi plébánost, majd si­kert kivárna a békeharchoz, befeje­ződött az értekezlet. Az elnök hatá­roztál javaslatot terjesztett elé a további munkára. híveink örök boldogságiínalk egyenge­tői, földi boldogulásának ápolása Mi­kul. s A. Felvilágosító munkát fejtünk ki a gondjainkra bízottak között annak bizonyítására, hogy « tunya közöm­bösség haszontalan, sőt káros maga­tartás a béke szent ügyének kérdésé­ben, mert ha mindenki a közömbös­ség álláspontjára helyezkedne, a né­pek 'békéje menthetetlenül • hadiipar és hadsereyszáUítók nyereségszomjá- nak zsákmányául esne. 5. Tevékeny részt veszünk községünk békebizottságának munkájában és minden erőnkkel elősegítjük a Béke Világkongresszus határozatainak vég­rehajtását. 6. Mozgalmunktól még elzárkózó pap'estvéreinket kitartó meggyőző munkával sorainkba hozzuk és visz- szaulasítjuk a lények ismerete nélkül, ellenséges mesterkedések Itatása alatt mozgalmiunkat kísérő rágalmakat és azok mesterkedéseit, .akik Egyházunk és hazánk békéje és egysége ellen tör­nek. Felhívjuk megyénk minden néphez hű papját, vegye lei részét m békéért folyó küzdelem jelenlegi szakaszából, mely a tavaszi munkák sikeres és mi­előbbi elvégzésével népünk megerősö­dését és békénk biztosítását szolgálja. Biztosak vagyunk abban., hogy nem lesz megyénkben egyetlen jóakaratu pap sem, aki határozott kiállásával és a békeív aláírásával ne állna be a né­pek hatalmas táborába, mely az öl nagyhatalom békeegyezményének alá­írását követeli. minisztertanács határozata megállapítja, hogy mezőgaz­daságunk, egész dolgozó parasztsá­gunk, gépállomásaink, állami gaz­daságaink termelőszövetkezeti tag­jai előtt a legnagyobb jelentőségű munka a tavaszi szántási-vetési és növényápolási munkálatok elvég­zése áll. Ennek a munkának időben való elvégzése jelenti dolgozó né­pünk kenyerének biztosítását és öt­éves tervünknek a mezőgazdaság­ban való sikeres végrehajtását. Ennek a döntő jelentőségű mun­kának sikeres elvégzése komoly feladatokat ró pártszervezeteink és tanácsainkra is. A falun ma két döntő feladatra kelt mozgósítani dolgoz parasztságunkat. Egyrészt a tavaszi munkáik gyors és si­keres végrehajtására, másrészt pedig a békeív aláírásán keresz­tül a 'nemzetközi helyzet meg­ismerésére és a békeharc fon­tosságának tudatosítására. Tennelősz.övetkezeteink tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, a gép­állomások, az állami gazdaságok dolgozói a tavaszi munkák elvég­zésével alapozhatják meg ötéves tervünk második évenék magasabb i terméseredményeit. Megyénk mezőgazdasági dolgozói ezen a téren beszámolhatnak komoly sikerekről. Ma már me­gyénkben több mint 100.000 katasz­teri holdat vetettünk be tavasziak­kal, ami azt jelenti, hogy a tavaszi vetési tervünket közel 66. százalék­ban teljesítettük. Eddig elért ered­ményeink azt mutatják, hogy párt- szervezeteink és községi tanácsaink megértették a korai vetés jelentő­ségét és harcot indítottak a mara- diság, a régi Szokás ellen, amely azt tartolta, hogy az ősszel felszán­tott fölklet újból kell szántani, a kukoricát elég egyszer kapálni, ko­rai vetés nem jó stb. v A Szovjetunió tapasztalatai vi­szont’ bebizonyították és ma már szakembereink és dolgozó parasztságunk is elismeri, hogy tudomány nélkül a mezőgazda- sági termelés sem fok ózható. Ma már sikerült elérni pártszerve­zeteinknek és tanácsainknak, hogy dolgozó parasztságunk körében mindinkább elterjessze a Szovjet­unió élenjáró mezőgazdaságában nagy sikerrel alkalmazott agrotech­nikát. Ez azonban még nem mond­ható el mezőgazdaságunk minden szektorára, mert ha megnézzük, hogy a tavaszi szántási-vetési mun­kákban mely területen sikerült dön­tő eredményt elérni, látjuk azt, hogy megyénk termelőszövetkezeti cso­portjai érték el eddig_ a legjobb eredményt. Megyénk ’ termelőcso­portjai már eddig is bebizonyítot­ták, hogy dolgozó parasztságunk összefogása hatalmas eredményeket tud felmutatni és ezt bizonyítja a tavaszi szántási-vetési munkálatai is. termelőszövetkezeti csoportja­ink nagy részében ma már sikerrel alkalmazzák a Szovjetunió mezőgazdaságának gazdag tapaszta­latait. Ezt teszi a komiósdi termelő­szövetkezeti csoport is akkor, umi- 1 kor a répavetésnél sorhengert alkal­maznak. amelynek segítségével egy­részt fogaterőt sikerül ettől a mun­kától mentesíteni, másrészt pedig biztosítani tudják a mag kikelését és annak erőteljesebb fejlődését. De számos más termelőcsoportban és állami gazdaságban is bátran nyúl­nak a szovjet agrotechnika módsze­reihez, mert ennek alkalmazásával soha nem látott nagy eredményeket tudnak elérni. Ezért pártszervezeteinknek a tavaszi vetési munkák elvégzése mellett komoly figyelmet kell fordítani a termelési módszerek javítóvá- i ra és a fejlett agrotechnika at kalmüzására. Különösen fontos ez az állami gazdaságokban és termelőszövetke­zetekben, de a lehetőséghez képest az egyénileg dolgozó parasztok gaz­daságaiban is alkalmazni. A fejlet­tebb agrotechnikai módszerek alkal­mazásával már az idén is komoly terméseredményt érhetünk el. Ilyen módszereink, ahogy az előbb mon­dottuk, rendelkezésünkre áll egy­részt a Szovjetunióból, de vannak saját tapasztalataink is, amelyek felhasználásával szintén lényegesen nagyobb eredinéayeket érhetünk el. Állami gazdaságokban, termeiőcso- portjainkban és egyénileg dolgoz« parasztoknál man volt ritkaság ta­valy a 10—18 mázsás búza, 50—53 mázsás kukorica és a 200—220 mázsás cukorrépa termés. Ez az eredmény nem titok, nem is csoda és éppen ezért ezeket az eredmé­nyeket túl fogjuk szárnyalni, amely nek előfeltételei biztosítva varinak, különösen a mezőgazdaság szocia­lista szektoraiban. Ezért Járási Pártbizottságainknak és pártszerve­zeteinknek' gondoskodni kell arról, hogy az agrotechnika terén is újabb lépest tehessünk előre. mezőgazdasági munkák gyors és sikeres elvégzésé­ben elsőrendű feladat, hogy a meg­lévő hiányosságokat és egyes járá" sok lemaradását sürgősen kijavít­suk. Különösen vonatkozik ez a csurgói járásra, ahol még mindig nem tettek intézkedést a tavaszi munkák­ban mutatkozó lemaradás fel­számolására, sőt még mindig az esős időjárásra hímet koznak. Kivételek azok a termelőcsoportok, amelyek a csurgói járásban is kitű­nő ütemben végzik a tavaszi mun­kálataikat. Jól dolgoznak Somogy- csicsó dolgozó parasztjai iis, akik az elsők közé küzdöttek fel magu­kat. Ezek az eredmények világosan mutatják azt, hogy ahol a pártszer­vezetek felveszik a harcot az ellen­séggel szemben, ott nem ütheti fel a fejét a maradiság, görcsös ra­gaszkodás a régihez. Ez ellen küzd és sikeresen, a szennai tszcs párt szervezete és tagsága is, akik büsz­kén jelentik ki, hogy elsőnek feje­zik be a csurgói járásban a tavaszi munkálatokat. Pártszervezetek ré­széről ilyenfajta lelkesedés meghoz­za a maga gyümölcsét. Jó munka, magasabb terméshozam, jobb és boldogabb élet és ezért a boldogabb életért érdemes harcolni. y^ tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtása az ellen­ség eddiginél fokozottab ellenállása közepette megy végbe és éppen ezért párts-zrveizeteinknek és tanácsa­inknak fokozott éberséggel kell küzdeni és leleplezni az ellenség eddiginél Sokkal fondorlatosabb támadásait, ami megmutatkozik abban is, hogy olyan területeket jelent bs a ta­nácsnak, amelyet valóságban nem is vetett el, vagy nem megfelelő meny nviségű vetőmagot vetett el, amely nek eredménye a ritka vetés, kevés terméshozam és amely komoly ki­esést jelent megyei és országos vi­szonylatban. Vagy pedig csávázat­lan magat vetett el, amely elősegíti a különböző kártevők, betegségek elterjedését és komoly károkat okozhat dolgozó parasztságunk ve­téseiben. Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel igyekeznek megkáro­sítani államunkat. A tavaszi munkák végrehajtása különösen nagyjelentőségű az új csoportoknál, ahol még mindig megmutatkozik ez a bizonytalanság és határozatlanság. Nem figyeltünk fel arra, hogy csoportjainknál a munkaszervezés terén még ma is komoly hiányosságok vannak. En­gedtük, hogy az I. típusú csoportba tömörült dolgozó parasztok a tava­szi munkákat szervezetlenül, sok helyen egyénileg végezzék el. J7 zért az I—II. típusú csopor­toknak fokozott gyakorlati segítséget kell adni és akkor ők maguk fognak rájönni, hogy ha je­lenleg kis táblákban is, de egyféle növényt fognak vetni. Az új I—-II. típusú csoportok mellett komoly se­gítséget kell adni a legfejlettebb Ili. típusú csoportjainknak és egyes csoportjainknál mutatko­zó helyes kezdeményezést, ta­pasztalatcsere értekezleteken át kell vinni a többi csoportjaink- ba. Ilyen kezdeményezés indult a barcsi Járási Pártbizottság részé­ről, ahol rendszeresítették a cso­portok között a tapasztalatcserét. Ilyen tapasztalatcserét kell beve­zetni minden járásban, sőt még a községeken belül is és úgy elérik azt megyénk mezőgazdasági üze­mei, egyénileg dolgozó parasztjai, hogy a Pártkongresszus határozata­it valóra válthatják. Dr S^eresztóezi Miklós esztergomi kanonok beszámolója HATÁROZATI «IAVASJLAT az Országos Papi Békebizottság Somogymegyei tagozatának alakuló ülése alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents