Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-13 / 85. szám
PÉNTEK, 1951. Á PALIS 13. SOMOGYI NÉPLAP Április 14-én kerül bemutatásra a „Májusban történt' című csehszlovák vígjáték /§ Csehszlovák Filmhét egyik kiemelkedő oígjátékalkotása a „Májusban történt“ című csehszlovák /ihn, (finely április 14-én kerül beinm- latiísra Kaposváron a Városi Moziban. Ez a vígjáték egy család éleién keresztül >bemutatja, hogyan változott iicég egy év alatt a csehszolvák nép élete hogyan éjiült újjá az ország és bemutatja a felszabadult csehszlovák dolgozók derűs életéi. .1 film főszereplői, Sebesta, a maradi munkás, zsémbes családfő, — aki újítások helyett inkább kedvenc házinyu- iaival foglalkozik. Sebestáné, aki az örökké füstölgő tűzhely miatt sóhajtozik, zongoráért pityergő kislány és a jobb termelésért harcoló lelkes fiatalok, Lida és szerelmese Brejha, az élmunkás. Szegény öreg Sebesta, sehol nincs nyugta, Sürgetik az üzemiben, hogy lemarad a termeléssel és otthon is állandóan bossankodi'k, meri még barátja, a suszter is újításokra biztatja. ,,Akkor leszek újító, amikor Ferda, a kan- nyutam megkölykczik —■-■ így válaszol rá a ház ura. .4 gyárban lemarad a tervvel, akadályozza társai munkáját. fj'gy nap egy fiatal élmunkás ér- kezik a gyárba, hogy segítse megszervezni a lemaradó gyár munkáját. Sebesta mellé osztják be Brejchát. csak úgy ég a fiú keze alatt u munka, nz öreg meg mellétté dúl-fúl mayában ezért a szégyenért. „Még mit nem, ilyen fiatal gyermek akarja őt-tanítani, a régi munkást“ — zsörtölődik. Nem szereti az új munkást, mert jobban dolgozik nála, de úgylátszik üldözi a balszerencse, mert még az utcában is találkozik vele és a fiú elárulja, hogy nősülni akar. Már minden kellék megvan a lakás, a bútor, a helyes kislány, de azt mondják nagyon mogorva az apja — jegyzi meg Brejcha, Sebesta lakása előtt elbúcsúznak, Brejha menyasszonya lakását keresi és néhány perc múlva szembetalálja magút Sc- beslával a ,,mogorva apával“. — „Hát már a családba is beszemtelenkedik ez a fiút Tollún itt is újításaként akar bevezetni“ — füstölög magában Sebesta és dühösen megkérdi: —,;Mi lesz, ha nem adom férjhez a lányomalf“ — „Nem tesz semmit, — nyugtatja meg a vőlegény, — akkor is összeházasodunk.“ ff *-* iába, — mondja Sebesta — ilyenek ezek a fiatalok, az apa már nem számít.“ De néhány np múlva a kispolgári nézeteket valló zsémbes öregnek új meglepetésben vem része: Ferda a „kannyul“ meykötykezett, 8 kis kölyke van a ketrecben. Míg az öreg szörnyű szemeket mereszt és így dünnyög: — „Ezek után még újító leszek• Csodák persze nincsenek és a rémült Sebesta hamar kideríti, hogy a könnyűiét elcserélték barátai, a cipész nőstény nyulával. Amíg Sebesta méltatlankodik, a fiatalok mitsem törődve tervezgetik jövőjüket, és azon törik a fejüket, hogyan lehetne többet és jobbat termelni. A gyorsan fejlődő csehszlovák ipar hamar megszüntette a munkanélküliséget és mert új iminkástömegekre van szükség, megkezdődött a munkuerötci- borzás. Lida és társnői azonnal jeleni- keztek, de nem ígg a velük dolgozó piperköc fiatalemberek. Éppen ezért nagy lesz az ámulat, hogy az üzlet női vezetés alatt fog állani és ők más munkabeosztást kapnak. Az új vezető Lida lelt. /i fiatalok tanításának lassan megjön az eredménye, Sebesta megváltozik, késő estig dolgozdt az üzemben, hogy meggyorsítsa munkafolyamatát. Újítani akar. Otthon sem barátságtalan többé, nyul-ai helyett családjával törődik, még Breijchával is megbarátkozik és a fiatal pár boldogan készül az esküvőre. Az esküvő napján nejével az öreg Sebesta újításának részleteit tárgyalja és fogja magát, úgy ahogy van, ünneplőruhában a gyárba siet, hogy újítását kipróbálja. .4 finn befejező része vidám májusi felvonulást mulat és a vidám felvonu-. Iák között ott látjuk az egész Sebesta családot. Sebesiának már nem „szorít a cipő“ mint az elmúlt felvonulásokon, hanem veje, Brejcha melleit büszkén viszi a nagy táblái: „Élmunkások, újítók, üzemünk legjohb dolgozói. így változott meg egy év (ágii a kispolgári elveket valló ember gondolkodása, így fejlődött az ipar a tervek nyomán és így étnek ma a boldog dolgozók, de nemcsak Csehszlovákiában, hanem minden népi demokratikus országban, ahol a munka a becsület és dicsőség dolga. A <2>ékeharc K>\rei AZ ALÁÍRÁSUNK MELLETT MUNKÁNKKAL IS harcolunk a békéért Az őrei dolgozó parasztok még jobban fokozzák a tavaszi munkálatok iramát, hogy megtartsák a versenyzászlót .4 nap még alig véli sugarait őrei házaira, a dolgozó parasztok már <j ve- tógépet huzatják ki a mezőre, vagy már vetnek is. .4: őrei haitárban mindenült szépek az őszi és a tavaszi vetések, verni azt bizonyítja, hogy őrei község dolgozó párosít zsúga ide félben, a mi n iz st értőn ács áltat megjelölt időpontban végezte el a vetést. A falutól nem -messze Kocza Ferenc már a kukoricát veti. de nem ő az egyedüli, aki elkezdte a kukorica vetését. Felismerték a gépi munka előnyeit Őrei községben úgy az ősszel, mint most tavasszal traktorral szántanak legnagyobbrészt a község dolgozó parasztjai. Igaz, hogy ebben a községben már az előző években is szántottak egyes dolgozó parasztok géppel és terméseredményeik jóval magasabbak voltak, mint azoké a dolgozó poroszlóiké, okik lófogattal szántották meg földjeiket. A jó termés- eredményekre felfigyeltek a többi dolgozó parasztok és m‘a már a község dolgozó parasztságának mintegy 80 százaléka traktorral végzi a lalajelő- készíté&t és a vetési munkálatokat. A fő és gyors gépi munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy őrei község dolgozó parasztjai a kukorica vetésén kívül ■£! kaposvári járásban elsőnek .fejezték be a tavaszi növényféleségek vetését. Jó munkájukért elismerésképpen megkapták a járási tanács vándorzászlaját, amelynek átvételekor a dolgozó parasztok megfogadták, hogy a ■zászlót további jó munkájukkal megőrzik és elsőnek fejezik be a kukorica vetését is. Az élenjárók népszerűsítésével még nagyobb eredményekért .4 Békeharc Hírei táblán Kertész Imre, Keczeli János, Salaimon Pálné és Darányi János élenjáró dolgozó parasztok nevei vannak feWjntetve. Ezek •a dolgozó parasztok megmutatták harcos békeakaratuhai azzal, hogy élenjárlak a tavaszi munkálatokban. Jó munkájukra felfigyelt a járási tanács és díszoklevéllel Hintette őket ki. Őrei község dolgozó parasztjai közül mind többen fogadják el kormányzatunk tanácsait, ami megmutatkozik nemcsak a mezőgazdasági munkák jó és időbeni elvégzésében, de megmutal- kozik abban is, hogy míg a múlt évben csak 5 mázsa pétisót használtak fel a dolgozó parasztok, ez évben meghaladta a *8 mázsát. Ezek az eredmények a pártszervezet és a tanács jó munkájának, a kommunisták pcldamutatásűnrak tud hatók be. Másrészt pedig raz eredmények elérésében nagy része van a munkaversenynek is, mert őrei község dolgozóparasztjai a toponári dolgozó parasztokkal állnak párusversenyben. A versenyszellem jelentősen kiszélesedett a dolgozó parasztok között és most az elsőségért folyik a verseny egymás között is. Megvédj ük, amit eddig kaptunk Őrei község dolgozó parasztjai a békééit harcolnak. A tavaszi munkák idő- bem és fő elvégzésével erősítik a béke- láborl, hogy megvédhessek a községben épüli 67 új, egészséges lakóhazat, a oiHunyt, ami 1948-ban gyulladd fel először,a községben és az új iskolát, melyben az őrei diákcktanulnak. Mire képesít a közgazdasági Főiskola? Módosított 5 éves népgazdasági tervünkről, népgazdaságunk szocialista építésének új feltételeiről beszélve, Gerő e’vtárs Pártunk II. Kongresszusán a következőket mondotta: ,,A mérnökökéhez és a technikusokéhoz hasonló arányban kell fej-, lesztenünk a közép- és felsőfokú közgazdasági szakemberképzést s még ennél is sokkal nagyobb arányban a m e ző gaz das ági szak- káderek kiképzését. Ilyen szakemberek képzése folyik a a Közgazdasági Főiskolán is, amely 2 év alatt képez népgazdaságunk ágazatai — az ipar, a mezőgazdaság, a bélés külkereskedelem számára ■— irányítani, vezetni tudó szakkádereket. Az oktatás a főiskolán négy szakon belül folyik már az első évtől kezdve. Ezek a szakok a következők: 1. ipar- szaft, 2. mezőgazdasági-szak, 3. belkereskedelmi-szak és 4. külkereskedeimi- s/ak. A második éofolaymon az ipar szak két ágazatra oszlik: 1. általános ipar- szakra és 2. építőipar-szakra. A’főis- ketúró. kikerülő hallgatók szakjuknak megfelelően szocialista iparunk, a szocializálás felé haladó mezőgazdaságunk, állami intézményeink, belkereskedelmünk és külkereskedelmünk fontos posztjain fognak majd dolgozni, mint üzemgazdászok, szervezők, tervezők, számvivő, sz'tatisstikusok és egyéb fontos munkakört betöltő szakkáderek. Szociális körülményeink szerint, szorgalmuk, munkájuk és népi demokráciánkhoz való hűségük alapján Pártunk és államunk gondoskodik minden rászoruló hallgató anyagi nvegsegítésé- röl is (ösztöndíj, stb.). A szakmai továbbképzés mellett a legmesszebbmenő sportolási és kulturális lehetőségek nyílnak meg a főiskola hallgatói előtt. A főiskolára az érettségiző diákoknak a középiskolák igazgatóinál lehet jelentkezni. A Közgazdasági Főiskola címe: Budapest. IX.. Mester-u. 56/a. A kezdeti hibák kijavítása után mindig jobb eredménnyel folyik megyénkben az aláírásgyűjtés. Helyesen gondoltak egyes községekben orra, hogy versenymű zgo. mat inditanak az aláírásgyűjtéssel ka/icsolutban, de nugyon rosszal fogták fel a versenyt, akik azt tűzték ki célul, hogy minél römdeb-b idő alatt minél több aláírást gyűjtsenek. Ez az aláírási kampány teljes félrevezetődére mutat. Ezek nem értették meg, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi versenynek van helye, azaz nem szábad arra törekedni, hogy minél több, hanem, hogy minél jobb, meg- okolhtb'b, teltekkel megalapozóit vidít ást kell gyűjteni. Minden aláírásnak olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen előbbre vinni a béke ügyét. Helyesen végzik az aláírásgyűjtési Homokszentgyörgyön, ahol húsz kis- gyűlést tartottak, melyeken .megmagyarázták az öt nagyhatalom béke egyezmény ének fontosságát a népek életében. Ezenkívül a község négy békebi- zuttsága és a népnevelők szívós felvilágosító munkával minden becsületes dolgozóban tudatasítothák a békeharc jelentőségét és feladatait. Ladon és Fel- sőmvcsoládan is komolyan vették a Zoltán örömmel fogadta a népnevelőket, s így nyilatkozott: ,fáéig vártam Uiár, hogy jöjjenek a békeívvel, mert én is oda akarom írni a nevemet, vhol a többi békeszerető ember neve szerepel. Én már öreg ember vagyok, de szeretem és értékelem az életet, nem oltárok háborút. Ami erőmtől tetik, megteszek mindent, hogy én is segítsem erős bástyává építeni hazánkat a béke frontján.“ Nagy elvtársnő, « Közgazdasági Kollégium igazgatója ezekkel a szavakkal írta alá az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő ívet: „Örömmel ipám alá a követelést, mert nekem 360 gyermekem van. Úgy érzem, hogy a növendékeknek én vagyok a tmásodik édesanyjuk. Amikor aláírom «z ivet, « fiamra gondolok, az ő 360 testvérére, az egész világ összes gyermekeire. Mi anyák nem adjuk oda gyermekeinket az imperialisták érdekeinek, nem akarunk látni vérző gyermekeket, síró anyái, rsonka katonát. Békét akarunk, s a békéért harcolni is fogunk.“ Novotni István a Tüskevári Téglagyár dolgozója így nyíl átkoz ott: „Ha ois rátekintünk a múltba és összehasonlítjiík « két rendbckeharcosok a felvilágosító munkát, !szer közötti különbséget, akkor vilá s vigyáznak arra is. hogy ne kerüljön az ellenség neve a becsületes dolgozók nevei mellé. Nagyberkiben nelm nehéz meggyőzni a dolgozókat úrról, hogy a béke nagy ügyéért érdemes dolgozni, s ha kell áldozatokat is hozni A község kultúrcsoportija abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a budapesti Rákosi Mátyás Müvek dolgozóinak mulathatták be tudásukat, s közelről szemlélhették azoknak a munkáját, akik a falu éleiének megkönnyítésére, a szociális gazdálkodás elősegítésére gyártják a gépeket. Látták a nagyberkiek a béke hőseit, s megjegyezték maguknak a tanulságot: a békéért igazán az harcol, aki a szép szavakon túl a hétköznapi cselekedetek eredményével is megmutatja, hogy békét akar. Kaposváron a Damjanich-utcában is megértik n dolgozók, hogy a legnagyobb erő a népek ereje a-kaemas arra hogy o bókeegyzmény megkötését követetje -az öt nagyhatalomtól. Papp go-sím látjuk, menyire igaz, almit Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak tanítaniuk: — tiéd az ország, nimfádnak építed. A múlt rendszerben hiába dolgoztaim látást ót vakulásig, soha nem értékelték kellően a munkámat, meg annak huszita is a tőkés zsebébe vándorolt. Most díszoklevelet kaptam jó munkámért, becsületes megélhetéshez futok, s látom. hogyan épül az ország. Éppen ezért megfogadom, hogy a téglavetőd idény meginduldsa után munkámat tovább javítom, eddig szerzett tapasztalaimmat új munkatársaimnak átadom és azon teszek, hogy üzemünkben 100 százalékon alul teljesítő ne legyen. Munkatársaim előtt példamutató magatartásommal akaróim szolgálni a béke- harcot. Azon leszek, hogy neeyvalásut- husson Rákosi elvtárs vágya, hogy a magyar föld a dolgozók boldog hazája legyen. Én hiszek a dolgozó nép erejében, s tudom, ha minden becsüettes ember összefog, rá tudjuk kérvjszertie- w az öt nagyhatalmat, hogy kössenek békeegyezményt, is hárítsák el « emberiség feje felől a háborús veszélyt.“ HÍREK TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBÓL Mi nem adjuk oda a jelenlegi jólétünket Április 7-én Kálmánom dolgozó parasztasszonyai is nagy ünnepre készülteik. A délelőtt megválasztott béke bizottság beszámolójára készült minden asszony és a község minden becsületes dolgozója. Jómagam is örömmel, vidáman végeztem még aznapi hátralévő munkámat, hogy mint megválasztott békebizottsági tag az elsők között írjam alá a békeívet. Soha életemben olyan boldog nem voltam, mint eaem az estén. Katona fiamén gondoltam, aki a Petőfi Politikai Tisztképző Iskola hallgatója és aláírásommal kiáltottam a háborús uszítók felé, hogy fiam a hadsereg soraiban, én pedig itthon, fokozott munkával helytállók a béke védelméért. Mi mindent elkövetünk, „áUj“-t kiáltunk az amerikai imperialistáknak és alja-s, háborús terveiket meg fogjuk hiúsítani. Asszonytársaim, akik valamennyien népnevelők, örömmel és boldogan követtek aláírásukkal. „Mi nem háborút, hanem békét akarunk“. Ezt mondják azok a boldog szemek, amelyek ezen a-z estén a békéről, szabadságról és növekvő jólétünkről beszéltek. Mi, volt cselédek és kisemmizettek, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen sorsot akarnak nyakunkra zúdítani a-z amerikai imperialisták és megfizetett ügynökeik. De mi ebből nem kérünk! Mi nem adjuk a termelőcsoportot és nem adunk semmit az országból, mert itt minden a miénk. Mi nemcsak aláírással, de jó munkánkkal is megpecsételjük harcos békeakaratunkat. Tóth Véndelné Kálmáné síi, „Szabadság“ tszcs-tag. Mindinkább kiszélesedik a fasiszta sajtó bojkottálása A Tito bandának próbálkozása, hogy a sajtó segítségével vezessék félre a néptömegeket és álcázzák bűnös politikájukat, — teljes csőd’ be jutott. Jugoszlávia népei boj- kottálják a fasiszta sajtót. A fasiszta „Borba“ példányszámla az utóbbi pár hónap alatt jelentősen csökkent és a lapok nagy mennyiségét csomagolópapírnak adják el. A párt horvátországi lapja, a „Nap- rijed“ arról „híres“, hogy még a párt titkárai sem olvassák. A „Sza” had Vajdaság“ című lap példány- száma 40.000-ről 4.800'ra csökkent. A „Zsenft danasz/“ című lap a fasiszta nőmozgalom újságjának példányszámú 48 százalékkal csökkent és Zágrábban összesen 70 előlfizető je van. Boiazanszka Krajina népe harcol a titóisfa fosztogatók ellen Amikor BoSzanszka Krajinán — éppen úgy, mint egész Jugoszláviában — a még soha nem látott éhség kezdett pusztítani — nyílt lázadás tört ki. Nagyon sok faluiban, mint például Brekinyben, Trigován, Kososában és Mirkovácon a dolgozó parasztok u titóista kulák „szövetkezetek“ elhagyásával kezdték meg a nyilt ellenállást. Mirkovác faluban példáiul egy éjjel a parasztok ösz>- SzeSzedték a szövetkezetben lévő juhai kát, kihajtották onnan őket és nem voltak hajlandók a felszólítások ellenére sem visszaadni. Erre az akcióra a titóisták büntető expedíciók küldésével felőliek, de az állig felfegyverzett fosztogató bandát a faki apraja-nagyja baltákkal, kaszákkal és kapákkal felfegyverezve fogadta. A környéken most már egyre gyakrabban üti fel a fejét a I nyik fegyveres ellenállás. Kenyérgabonával is teljesíthető a terménybeadási hátralék A dolgozó parasztság kérésére a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a termelők elmaradt terménybeadásj kötelezettségüket a burgonya kivételével kenyérgabonával is teljesíthessék. Ennek az újabb kedvezménynek a megadásánál figyelembe vették, hogy *a múlt esztendőben aszálykár következtében gyenge volt a takarmánytermés és hogy a dolgozó parasztság állatállományát továbbfejlesztette. A kenyérgabona- beadást a dolgozó parasztság sikeresen teljesítette és még most is jelentős mennyiségű szabadgabonáival rendelkezik. HELYREIGAZÍTÁS Április 12~i számunkban „46 éve született József Attila“ címmel megemlékezést közöltünk József Attiláról. A cikkbe több hiba csúszott be. Igv például József Attila nem 37, hanem 32 éves korában lett öngyilkos. Az utolsó mondat pedig így hangzik: „Születésének 46-ik évfordulója alkalmából közöljük egyik versét, mely a földalatti mozgalomban elterjedt volt s nagy szerepet játszott a kommunista Vörös Segély-akcióban. A „Lebukott“ című vers első sorának utolsó szava nem „hasunk“, hanem „húsunk“. A hibák a hosszú áramszünet miatt csúsztak be a cikkbe.
