Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-13 / 85. szám

PÉNTEK, 1951. Á PALIS 13. SOMOGYI NÉPLAP Április 14-én kerül bemutatásra a „Májusban történt' című csehszlovák vígjáték /§ Csehszlovák Filmhét egyik ki­emelkedő oígjátékalkotása a „Májusban történt“ című csehszlovák /ihn, (finely április 14-én kerül beinm- latiísra Kaposváron a Városi Mozi­ban. Ez a vígjáték egy család éleién keresztül >bemutatja, hogyan változott iicég egy év alatt a csehszolvák nép éle­te hogyan éjiült újjá az ország és be­mutatja a felszabadult csehszlovák dol­gozók derűs életéi. .1 film főszereplői, Sebesta, a maradi munkás, zsémbes családfő, — aki újí­tások helyett inkább kedvenc házinyu- iaival foglalkozik. Sebestáné, aki az örökké füstölgő tűzhely miatt sóhajto­zik, zongoráért pityergő kislány és a jobb termelésért harcoló lelkes fiata­lok, Lida és szerelmese Brejha, az él­munkás. Szegény öreg Sebesta, sehol nincs nyugta, Sürgetik az üzemiben, hogy le­marad a termeléssel és otthon is állan­dóan bossankodi'k, meri még barátja, a suszter is újításokra biztatja. ,,Ak­kor leszek újító, amikor Ferda, a kan- nyutam megkölykczik —■-■ így válaszol rá a ház ura. .4 gyárban lemarad a tervvel, akadályozza társai munkáját. fj'gy nap egy fiatal élmunkás ér- kezik a gyárba, hogy segítse megszervezni a lemaradó gyár munká­ját. Sebesta mellé osztják be Brejchát. csak úgy ég a fiú keze alatt u munka, nz öreg meg mellétté dúl-fúl mayában ezért a szégyenért. „Még mit nem, ilyen fiatal gyermek akarja őt-tanítani, a régi munkást“ — zsörtölődik. Nem szereti az új munkást, mert jobban dolgozik nála, de úgylátszik üldözi a balszerencse, mert még az utcában is találkozik vele és a fiú elárulja, hogy nősülni akar. Már minden kellék meg­van a lakás, a bútor, a helyes kislány, de azt mondják nagyon mogorva az apja — jegyzi meg Brejcha, Sebesta lakása előtt elbúcsúznak, Brejha meny­asszonya lakását keresi és néhány perc múlva szembetalálja magút Sc- beslával a ,,mogorva apával“. — „Hát már a családba is beszemtelenkedik ez a fiút Tollún itt is újításaként akar be­vezetni“ — füstölög magában Sebesta és dühösen megkérdi: —,;Mi lesz, ha nem adom férjhez a lányomalf“ — „Nem tesz semmit, — nyugtatja meg a vőlegény, — akkor is összeházaso­dunk.“ ff *-* iába, — mondja Sebesta — ilye­nek ezek a fiatalok, az apa már nem számít.“ De néhány np múlva a kispol­gári nézeteket valló zsémbes öregnek új meglepetésben vem része: Ferda a „kannyul“ meykötykezett, 8 kis kölyke van a ketrecben. Míg az öreg szörnyű szemeket mereszt és így dünnyög: — „Ezek után még újító leszek• Csodák persze nincsenek és a rémült Sebesta hamar kideríti, hogy a kön­nyűiét elcserélték barátai, a cipész nőstény nyulával. Amíg Sebesta méltatlankodik, a fia­talok mitsem törődve tervezgetik jövő­jüket, és azon törik a fejüket, hogyan lehetne többet és jobbat termelni. A gyorsan fejlődő csehszlovák ipar ha­mar megszüntette a munkanélkülisé­get és mert új iminkástömegekre van szükség, megkezdődött a munkuerötci- borzás. Lida és társnői azonnal jeleni- keztek, de nem ígg a velük dolgozó piperköc fiatalemberek. Éppen ezért nagy lesz az ámulat, hogy az üzlet női vezetés alatt fog állani és ők más munkabeosztást kapnak. Az új vezető Lida lelt. /i fiatalok tanításának lassan megjön az eredménye, Sebesta megváltozik, késő estig dolgozdt az üzemben, hogy meggyorsítsa munkafo­lyamatát. Újítani akar. Otthon sem ba­rátságtalan többé, nyul-ai helyett csa­ládjával törődik, még Breijchával is megbarátkozik és a fiatal pár boldogan készül az esküvőre. Az esküvő napján nejével az öreg Sebesta újításának részleteit tárgyalja és fogja magát, úgy ahogy van, ünneplőruhában a gyárba siet, hogy újítását kipróbálja. .4 finn befejező része vidám májusi felvonulást mulat és a vidám felvonu-. Iák között ott látjuk az egész Sebesta családot. Sebesiának már nem „szorít a cipő“ mint az elmúlt felvonulásokon, hanem veje, Brejcha melleit büszkén viszi a nagy táblái: „Élmunkások, újí­tók, üzemünk legjohb dolgozói. így változott meg egy év (ágii a kis­polgári elveket valló ember gondolko­dása, így fejlődött az ipar a tervek nyomán és így étnek ma a boldog dol­gozók, de nemcsak Csehszlovákiában, hanem minden népi demokratikus or­szágban, ahol a munka a becsület és dicsőség dolga. A <2>ékeharc K>\rei AZ ALÁÍRÁSUNK MELLETT MUNKÁNKKAL IS harcolunk a békéért Az őrei dolgozó parasztok még jobban fokozzák a tavaszi munkálatok iramát, hogy megtartsák a versenyzászlót .4 nap még alig véli sugarait őrei há­zaira, a dolgozó parasztok már <j ve- tógépet huzatják ki a mezőre, vagy már vetnek is. .4: őrei haitárban min­denült szépek az őszi és a tavaszi ve­tések, verni azt bizonyítja, hogy őrei község dolgozó párosít zsúga ide félben, a mi n iz st értőn ács áltat megjelölt időpont­ban végezte el a vetést. A falutól nem -messze Kocza Ferenc már a kukoricát veti. de nem ő az egyedüli, aki elkezd­te a kukorica vetését. Felismerték a gépi munka előnyeit Őrei községben úgy az ősszel, mint most tavasszal traktorral szántanak legnagyobbrészt a község dolgozó parasztjai. Igaz, hogy ebben a községben már az előző években is szántottak egyes dolgozó parasztok géppel és terméseredményeik jóval magasabbak voltak, mint azoké a dol­gozó poroszlóiké, okik lófogattal szán­tották meg földjeiket. A jó termés- eredményekre felfigyeltek a többi dol­gozó parasztok és m‘a már a község dolgozó parasztságának mintegy 80 százaléka traktorral végzi a lalajelő- készíté&t és a vetési munkálatokat. A fő és gyors gépi munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy őrei község dolgozó parasztjai a kukorica vetésén kívül ■£! kaposvári járásban elsőnek .fe­jezték be a tavaszi növényféleségek ve­tését. Jó munkájukért elismeréskép­pen megkapták a járási tanács vándor­zászlaját, amelynek átvételekor a dol­gozó parasztok megfogadták, hogy a ■zászlót további jó munkájukkal meg­őrzik és elsőnek fejezik be a kukorica vetését is. Az élenjárók népszerűsí­tésével még nagyobb eredményekért .4 Békeharc Hírei táblán Kertész Im­re, Keczeli János, Salaimon Pálné és Darányi János élenjáró dolgozó pa­rasztok nevei vannak feWjntetve. Ezek •a dolgozó parasztok megmutatták har­cos békeakaratuhai azzal, hogy élen­járlak a tavaszi munkálatokban. Jó munkájukra felfigyelt a járási tanács és díszoklevéllel Hintette őket ki. Őrei község dolgozó parasztjai kö­zül mind többen fogadják el kormány­zatunk tanácsait, ami megmutatkozik nemcsak a mezőgazdasági munkák jó és időbeni elvégzésében, de megmutal- kozik abban is, hogy míg a múlt évben csak 5 mázsa pétisót használtak fel a dolgozó parasztok, ez évben meghalad­ta a *8 mázsát. Ezek az eredmények a pártszerve­zet és a tanács jó munkájának, a kommunisták pcldamutatásűnrak tud hatók be. Másrészt pedig raz eredmé­nyek elérésében nagy része van a mun­kaversenynek is, mert őrei község dol­gozóparasztjai a toponári dolgozó pa­rasztokkal állnak párusversenyben. A versenyszellem jelentősen kiszélesedett a dolgozó parasztok között és most az elsőségért folyik a verseny egymás kö­zött is. Megvédj ük, amit eddig kaptunk Őrei község dolgozó parasztjai a bé­kééit harcolnak. A tavaszi munkák idő- bem és fő elvégzésével erősítik a béke- láborl, hogy megvédhessek a község­ben épüli 67 új, egészséges lakóhazat, a oiHunyt, ami 1948-ban gyulladd fel először,a községben és az új iskolát, melyben az őrei diákcktanulnak. Mire képesít a közgazdasági Főiskola? Módosított 5 éves népgazdasági ter­vünkről, népgazdaságunk szocialista építésének új feltételeiről beszélve, Gerő e’vtárs Pártunk II. Kongresszusán a következőket mondotta: ,,A mérnökökéhez és a technikuso­kéhoz hasonló arányban kell fej-, lesztenünk a közép- és felsőfokú közgazdasági szakemberképzést s még ennél is sokkal nagyobb arányban a m e ző gaz das ági szak- káderek kiképzését. Ilyen szakemberek képzése folyik a a Közgazdasági Főiskolán is, amely 2 év alatt képez népgazdaságunk ágaza­tai — az ipar, a mezőgazdaság, a bél­és külkereskedelem számára ■— irányí­tani, vezetni tudó szakkádereket. Az oktatás a főiskolán négy szakon belül folyik már az első évtől kezdve. Ezek a szakok a következők: 1. ipar- szaft, 2. mezőgazdasági-szak, 3. belke­reskedelmi-szak és 4. külkereskedeimi- s/ak. A második éofolaymon az ipar szak két ágazatra oszlik: 1. általános ipar- szakra és 2. építőipar-szakra. A’főis- ketúró. kikerülő hallgatók szakjuknak megfelelően szocialista iparunk, a szo­cializálás felé haladó mezőgazdasá­gunk, állami intézményeink, belkeres­kedelmünk és külkereskedelmünk fon­tos posztjain fognak majd dolgozni, mint üzemgazdászok, szervezők, terve­zők, számvivő, sz'tatisstikusok és egyéb fontos munkakört betöltő szakkáderek. Szociális körülményeink szerint, szor­galmuk, munkájuk és népi demokrá­ciánkhoz való hűségük alapján Pár­tunk és államunk gondoskodik minden rászoruló hallgató anyagi nvegsegítésé- röl is (ösztöndíj, stb.). A szakmai to­vábbképzés mellett a legmesszebbmenő sportolási és kulturális lehetőségek nyílnak meg a főiskola hallgatói előtt. A főiskolára az érettségiző diákok­nak a középiskolák igazgatóinál lehet jelentkezni. A Közgazdasági Főiskola címe: Budapest. IX.. Mester-u. 56/a. A kezdeti hibák kijavítása után min­dig jobb eredménnyel folyik megyénk­ben az aláírásgyűjtés. Helyesen gondol­tak egyes községekben orra, hogy ver­senymű zgo. mat inditanak az aláírás­gyűjtéssel ka/icsolutban, de nugyon rosszal fogták fel a versenyt, akik azt tűzték ki célul, hogy minél römdeb-b idő alatt minél több aláírást gyűjtse­nek. Ez az aláírási kampány teljes fél­revezetődére mutat. Ezek nem értették meg, hogy nem mennyiségi, hanem mi­nőségi versenynek van helye, azaz nem szábad arra törekedni, hogy minél több, hanem, hogy minél jobb, meg- okolhtb'b, teltekkel megalapozóit vid­ít ást kell gyűjteni. Minden aláírásnak olyannak kell lennie, hogy alkalmas le­gyen előbbre vinni a béke ügyét. Helyesen végzik az aláírásgyűjtési Homokszentgyörgyön, ahol húsz kis- gyűlést tartottak, melyeken .megmagya­rázták az öt nagyhatalom béke egyez­mény ének fontosságát a népek életé­ben. Ezenkívül a község négy békebi- zuttsága és a népnevelők szívós felvi­lágosító munkával minden becsületes dolgozóban tudatasítothák a békeharc jelentőségét és feladatait. Ladon és Fel- sőmvcsoládan is komolyan vették a Zoltán örömmel fogadta a népnevelő­ket, s így nyilatkozott: ,fáéig vártam Uiár, hogy jöjjenek a békeívvel, mert én is oda akarom írni a nevemet, vhol a többi békeszerető ember neve szere­pel. Én már öreg ember vagyok, de sze­retem és értékelem az életet, nem oltá­rok háborút. Ami erőmtől tetik, meg­teszek mindent, hogy én is segítsem erős bástyává építeni hazánkat a béke frontján.“ Nagy elvtársnő, « Közgazdasági Kol­légium igazgatója ezekkel a szavakkal írta alá az öt nagyhatalom békeegyez­ményét követelő ívet: „Örömmel ipám alá a követelést, mert nekem 360 gyer­mekem van. Úgy érzem, hogy a növen­dékeknek én vagyok a tmásodik édes­anyjuk. Amikor aláírom «z ivet, « fiamra gondolok, az ő 360 testvérére, az egész világ összes gyermekeire. Mi anyák nem adjuk oda gyermekeinket az imperialisták érdekeinek, nem aka­runk látni vérző gyermekeket, síró anyái, rsonka katonát. Békét akarunk, s a békéért harcolni is fogunk.“ Novotni István a Tüskevári Téglagyár dolgozója így nyíl átkoz ott: „Ha ois rátekintünk a múltba és összehasonlítjiík « két rend­bckeharcosok a felvilágosító munkát, !szer közötti különbséget, akkor vilá s vigyáznak arra is. hogy ne kerüljön az ellenség neve a becsületes dolgozók nevei mellé. Nagyberkiben nelm nehéz meggyőzni a dolgozókat úrról, hogy a béke nagy ügyéért érdemes dolgozni, s ha kell áldozatokat is hozni A köz­ség kultúrcsoportija abban a megtisz­teltetésben részesült, hogy a budapesti Rákosi Mátyás Müvek dolgozóinak mu­lathatták be tudásukat, s közelről szemlélhették azoknak a munkáját, akik a falu éleiének megkönnyítésére, a szociális gazdálkodás elősegítésére gyártják a gépeket. Látták a nagyber­kiek a béke hőseit, s megjegyezték ma­guknak a tanulságot: a békéért igazán az harcol, aki a szép szavakon túl a hétköznapi cselekedetek eredményével is megmutatja, hogy békét akar. Kaposváron a Damjanich-utcában is megértik n dolgozók, hogy a legna­gyobb erő a népek ereje a-kaemas arra hogy o bókeegyzmény megkötését kö­vetetje -az öt nagyhatalomtól. Papp go-sím látjuk, menyire igaz, almit Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak tanítaniuk: — tiéd az ország, nimfádnak építed. A múlt rendszerben hiába dolgoztaim lá­tást ót vakulásig, soha nem értékelték kellően a munkámat, meg annak huszita is a tőkés zsebébe vándorolt. Most díszoklevelet kaptam jó munkámért, becsületes megélhetéshez futok, s lá­tom. hogyan épül az ország. Éppen ezért megfogadom, hogy a téglavetőd idény meginduldsa után munkámat to­vább javítom, eddig szerzett tapasztala­immat új munkatársaimnak átadom és azon teszek, hogy üzemünkben 100 százalékon alul teljesítő ne legyen. Munkatársaim előtt példamutató maga­tartásommal akaróim szolgálni a béke- harcot. Azon leszek, hogy neeyvalásut- husson Rákosi elvtárs vágya, hogy a magyar föld a dolgozók boldog hazája legyen. Én hiszek a dolgozó nép ere­jében, s tudom, ha minden becsüettes ember összefog, rá tudjuk kérvjszertie- w az öt nagyhatalmat, hogy kössenek békeegyezményt, is hárítsák el « em­beriség feje felől a háborús veszélyt.“ HÍREK TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBÓL Mi nem adjuk oda a jelenlegi jólétünket Április 7-én Kálmánom dolgozó parasztasszonyai is nagy ünnepre készülteik. A délelőtt megválasztott béke bizottság beszámolójára ké­szült minden asszony és a község minden becsületes dolgozója. Jó­magam is örömmel, vidáman végeztem még aznapi hátralévő munká­mat, hogy mint megválasztott békebizottsági tag az elsők között ír­jam alá a békeívet. Soha életemben olyan boldog nem voltam, mint eaem az estén. Katona fiamén gondoltam, aki a Petőfi Politikai Tisztképző Iskola hallgatója és aláírásommal kiáltottam a háborús uszítók felé, hogy fiam a hadsereg soraiban, én pedig itthon, fokozott munkával helytál­lók a béke védelméért. Mi mindent elkövetünk, „áUj“-t kiáltunk az amerikai imperialistáknak és alja-s, háborús terveiket meg fogjuk hiú­sítani. Asszonytársaim, akik valamennyien népnevelők, örömmel és bol­dogan követtek aláírásukkal. „Mi nem háborút, hanem békét aka­runk“. Ezt mondják azok a boldog szemek, amelyek ezen a-z estén a békéről, szabadságról és növekvő jólétünkről beszéltek. Mi, volt cse­lédek és kisemmizettek, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen sorsot akarnak nyakunkra zúdítani a-z amerikai imperialisták és megfizetett ügynökeik. De mi ebből nem kérünk! Mi nem adjuk a termelőcsopor­tot és nem adunk semmit az országból, mert itt minden a miénk. Mi nemcsak aláírással, de jó munkánkkal is megpecsételjük harcos béke­akaratunkat. Tóth Véndelné Kálmáné síi, „Szabadság“ tszcs-tag. Mindinkább kiszélesedik a fasiszta sajtó bojkottálása A Tito bandának próbálkozása, hogy a sajtó segítségével vezessék félre a néptömegeket és álcázzák bűnös politikájukat, — teljes csőd’ be jutott. Jugoszlávia népei boj- kottálják a fasiszta sajtót. A fa­siszta „Borba“ példányszámla az utóbbi pár hónap alatt jelentősen csökkent és a lapok nagy mennyi­ségét csomagolópapírnak adják el. A párt horvátországi lapja, a „Nap- rijed“ arról „híres“, hogy még a párt titkárai sem olvassák. A „Sza” had Vajdaság“ című lap példány- száma 40.000-ről 4.800'ra csökkent. A „Zsenft danasz/“ című lap a fa­siszta nőmozgalom újságjának pél­dányszámú 48 százalékkal csökkent és Zágrábban összesen 70 előlfizető je van. Boiazanszka Krajina népe harcol a titóisfa fosztogatók ellen Amikor BoSzanszka Krajinán — éppen úgy, mint egész Jugoszláviá­ban — a még soha nem látott éh­ség kezdett pusztítani — nyílt lá­zadás tört ki. Nagyon sok faluiban, mint például Brekinyben, Trigován, Kososában és Mirkovácon a dolgozó parasztok u titóista kulák „szövet­kezetek“ elhagyásával kezdték meg a nyilt ellenállást. Mirkovác faluban példáiul egy éjjel a parasztok ösz>- SzeSzedték a szövetkezetben lévő ju­hai kát, kihajtották onnan őket és nem voltak hajlandók a felszólítá­sok ellenére sem visszaadni. Erre az akcióra a titóisták büntető ex­pedíciók küldésével felőliek, de az állig felfegyverzett fosztogató ban­dát a faki apraja-nagyja baltákkal, kaszákkal és kapákkal felfegyverez­ve fogadta. A környéken most már egyre gyakrabban üti fel a fejét a I nyik fegyveres ellenállás. Kenyérgabonával is teljesíthető a termény­beadási hátralék A dolgozó parasztság kérésére a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a termelők elmaradt terménybeadásj kötelezettségüket a burgonya ki­vételével kenyérgabonával is telje­síthessék. Ennek az újabb kedvez­ménynek a megadásánál figyelem­be vették, hogy *a múlt esztendőben aszálykár következtében gyenge volt a takarmánytermés és hogy a dolgo­zó parasztság állatállományát to­vábbfejlesztette. A kenyérgabona- beadást a dolgozó parasztság sike­resen teljesítette és még most is je­lentős mennyiségű szabadgabonáival rendelkezik. HELYREIGAZÍTÁS Április 12~i számunkban „46 éve született József Attila“ címmel megemlékezést közöltünk József At­tiláról. A cikkbe több hiba csúszott be. Igv például József Attila nem 37, hanem 32 éves korában lett ön­gyilkos. Az utolsó mondat pedig így hangzik: „Születésének 46-ik évfordulója alkalmából közöljük egyik versét, mely a földalatti moz­galomban elterjedt volt s nagy sze­repet játszott a kommunista Vörös Segély-akcióban. A „Lebukott“ cí­mű vers első sorának utolsó szava nem „hasunk“, hanem „húsunk“. A hibák a hosszú áramszünet miatt csúsztak be a cikkbe.

Next

/
Thumbnails
Contents