Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! w Éljen népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép első békeharcosa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! J M DP SOMOGYMEGYEI PÄRTBIZOTTSAGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFQLYAiM, 98. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR-SZOMBAT, 1951. ÁPRILIS ,2a Megkezdte tanácskozását a Magyar írók Szövetségének I. Kongresszusa JÓÉN TEKEN DÉLELŐTT Budapesten megkezdődött a Magyar Írók Szö­vetségének I. Kongresszusa. A kongresszus ünnepélyes megnyitásán megjelentek: Révai József nép­művelési miniszter, Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi- zotsúgónak tagja, Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Ha- rustyák József, a SZOT elnöke, Masev, a szovjet nagykövetség kulítuirálrs atta­séja és több baráti állaim külképviseletének képviselői. Földesi Gyula Kos- suth-d&jas korelnök megnyitója után a kongresszusi küldöttek egyhangúlag megválasztották az elnökséget, amelynek tagjai: Révai József, Horváth Már­ton, a Szovjet Írószövetség küldöttei: Borisz Polevoj, Konsztantyin Fegyin, Szánjon Babcijevszkij Sztálin-díjas író, Mariin Andersen Nexö, a világhírű dán író, Jorge Amado brazil író, a Bélbe Világtanács tagja és a többi kül­döttség tagjai, továbbá Bölöiii György, Darvas József, Deveoseri Gábor, Déry Tibor, Földeák János, Földesi Gyula, Gábor Andor, Geltért Oszkár, Gergely Sándor, Hetted Jenő, Illés Béla, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Kónya Lajos, Lányi Sarolta, Lukács Gy örgy, Mámli Évű, Máté György, Nagy Lajos, Szabó Pál. Veres Péter és Zeik Zoltán. Ezután Gergely Sándor üdvözölte a megjelenteket, majd hangsúlyozta, hogy a magyar írónk 1. Kongresszusa olyan időiben ül össze, mikor szerte a világon a békéért harcoló erők az em bér iség legszebb ügyéért küzdenek a hódítás bestiái ellen. Korea városainak és falvainak dolgozói, Mao-Ce-Tung nagy népének hős önkénteseivel együtt, a mii békénkért is. az egész világ dolgozóinak békés jövőjéért is harcolnak — mondatva. A koreai ,harcmezü­kön hősi háláit hiút harcosok és az imperialista 'íégibanditák bombái által elpusztított békés polgári lakosság emlékét tiszteljük meg felállással. (A kon- greszus (tagjai felállva, 1 perces néma csenddel áldoztak a koreai nép hős mártírjai emlékének.) A nagy harcos népi egységben zárt sorokban menetelnek a magyar írók. Azonosítjuk magunkat népünkkel s a toll erejével segítjük hazánkat — fejezte be beszédét Gergely Sándor. Ezután a kongresszus tagjai egyhangúlag elfogadták a kongresszus napi- . rendjét. A napirend: 1. Darvas József beszámolója, 2. Devecseri Gábor be­számolója, 3. A Magyar Írószövetség alapszabályainak módosítása, i. Az új vezetőség megválasztása. Ezután Darvas József mondotta el beszámolóját. fokozott világnézeti, marxista-leni­nista nevelésében kell megnyilvá­nulnia. Ugyanakkor azonban nem hanyagolhatjuk el, sőt fokoznunk kell a pártonkíviili, szövetséges és utitárs-írók segítségét ős nevelését is, hcjgy ne maradjanak ezek örök útitársak. — Kiizdeniink kell az egyes úti- társ-iíróknál meglévő olyan helyte­len nézetek elleln, -,hoßy „útitárs­nak“ lenni külön misszió. Meg kell látniok: „úlitá-rsi“ mivoltuk, szere­pük nem örök szerep, hanem át­meneti állapot. Rájuk is vonatko­zik az, hogy aki nem fejlődik, az lemarad. Utiíárs-íróink gondolják meg, hogy írónak lenni Magyaror szagon nemsokára már csak szocia­lista-realista íróként lehetséges, s aminek elengedhetetlen feltétele a marxizmus-leninizmus mély átélé­se. Nem azért nem lehet majd más­kép írónak lenni, mert az tilos lesz, hanem azért, mert épülő szo­cialista világunkat hitelesen, íróiam ábrázolni másképpen nem lehet. A témaválasztás kérdéséről szól" va megállapította Darvas József, hogy nem helyeselhető az -az egyre inkább tért hódító gyakorlat, hogy íróink trilógiák és regényciklusok fedezékei mögé húzódjanak a mai élet ábrázolása elől. Szükséges, ho,gy íróinkat elsősorban a mai té­mákra orientáljuk. A témaválasztás kérdése annyiban, is probléma még Szá­munkra •— folytatta Darvas Jó­zsef — hogy még a mai életről szó" ló művek közül is ma még jóval több szól a parasztság, mint a munkásosztály életéről. írói közvé­leményünkben még mindig nem él eléggé mélyein annak a tudata, hegy a munkásosztály • életéinek gazdag ábrázolása az irodalomban elengedhetetlen része a szocialista- realista irodaio-m megteremtésének. — Feladata még íróinknak új irodalmunk témavilágának szélesí- tése is. —• A szocialista realizmus nem lusunk-at, ápolni kell nyelvünket. Beszélt Darvas József a kritikák terhelő felelősségéről. Kritikai éle­tünk kétségtelen fejlődése mellett komoly fogyatékosságok mutatkoz­nak. X legfőbb hiányosság az, hogy még mindig nem elég magas kriti­kai életünk eszmei színvonala, kri­tikusaink sokszor niem látják elég világcwan irodalmi fejlődésünk dön­tő .kérdéseit. Otlykor túlbecsülték a felénk közeledő polgári írók ered­ményeit, és túl élesen bírálták a feltörekvő fiatal proletár írókat, máskor viszont túlzott radikaliz­mussal inkább taszították, semmint segítették a velünk szövetséges úti- társTrókat. — Ki kell szélesíteni kritikai éle­tünket ugyancsak a szovjet ta­nulságok alapján — az olvasók széles rétegei felé is. Az írói utánpótlás kérdéséről szólt ezután Darvas József. — Az új írókat nekünk elsősor­ban a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kell várnunk, írószövetségünk és egész irodalmi életünk egyik fontos feladataként kell megjelölnünk új írótehetségek felszínre hozását és a fiatal tehet­ségek nevelését. Befejezésül az íróknak a béke- harcban betöltendő szerepéről be­szélt Darvas József. Darvas József beszéde közben érkeztek meg a kongresszusra Mar­tin Andersen Nexö, a világhírű dán, író, valamint a délelőtt Budapestre érkezett Szovjet íróküldöttség tag­jai: Borisz Polevoj, Komsztantyin Fegyin és Szemjcji Babajevszkij, Sztálin-díjas írók, akiket a kon­gresszus résztvevői hatalmas lelke­sedéssel, hosszasan ünnepeltek. A kongresszus nevében Gergely Sán­dor, az írószövetség elnöke köszön­tötte őket. Darvas József beszéde után az elnöklő Gergely Sándor bejelenteti te, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság írószövetsége képviselői nem tudnak megjelenni a Magyar írók Szövetsége kon­gresszusán­Darvas József beszéde — Néhány héttel ezelőtt iinne peltiik országunk, népünk felsza­badulásának hatodik évfordulóját. S mi magyar Írók, úgy hiszem, nem kezdhetjük el első kongresszu­sunk tanácskozását anélkül, hogy el ne mondanánk a hála és szere­tet szavait a felszabadító hatalmas Szovjetunió és a népek nagy vezé­re, Sztálin felé. Az, amiről' költő­ink, íróink a múltban álmodoztak, ami csak vágyaikban, s forró szen­vedéllyel megformált szavaikban élt — végre testet öltöt. — Csodálatos és elsodró dolog az, ami országunkban ma végbe megy-. írónak lenni egész történel­münk folyamán nem volt még szebb dolog, mint ma. Magyar író számára nem adatott még szebb fel­adat, mint nekünk ma: művekben megörökíteni az új kort, s a születő új ember arcát. De nemcsak meg­örökíteni mindez), hanem mutatni az előre vivő utat, a művészet esz­közeivel küzdeni az igazság és a szépség végső győzelméért. Darvas József ezután áttekintést adott a felszabadulás után megmu­tatkozó burzsoá irodalmi irányza­tok elleni küzdelemről. • — A Párt ezekben az esztendők­ben az irodalompolitikában is az egyetlen lehetséges és helyes utat követte: a haladó nemzeti erők ösz- szefogásának politikáját. Elvi bí­rálatot gyakorolt a különböző pol­gári irányzatok felé — de viszony­lag leghaladóbb elemeiket igyeke­zett bevonni az újjáépítés munká­jába. — A fejlődés lassan indult meg. Hibák történtek az írók átnevelé" se és a kommunista író nevelése terén, amiben Lukács György hibá­inak is része volt. — A Párt mozdította ki abból a nehéz helyzetből irodalmunkat is, amikor meggyorsítqtta a kultúrfor- radaknn kibontakozását. — Az úttörő munkát a szovjet irodalom végezte, amelynek nagy­szerű szocialista-realista alkotásai valóban, ahogy mondani szokták: egj'csapásra százezres olvasótöme- geket hódítottak meg. A szovjet irodalom felszabadító és nevelő há­lása hatott magukra az írókra is. Mindezzel együtt népi demokráci­ánk politikai fejlődése és az, hogy' népünk ideológiai fejlődése is meg­gyorsult — kiszorította irodal­munkból az ellenséges, burzsoá irányzatokat. Könykiadásunkból legnagyobbrészt eltűnt a szemét, a ponyva, eltűnt a rothadó kapita­lista-imperialista kultúra halálos mérge. — A Párt segítsége, kritikája, és fokozott támogatása kiszélesítette és megerősítette irodalmunk prole­tár bázisát. Ezen túl azt is el­mondhatjuk, hogy a Párt irányító szerepének megerősödése komoly hatással1 volt a pártonkívüli, úir társ-írók fejlődésére. Legkiemelke­dőbb példája ennek Veres Péter gazdag írói kibontakqzá.sa, vágj7 Szabó Pál írói metamorfózisa — bár nem ők az egyedüliek, akikről szóiani lehetne. — Irodalmi- életünknek azonban — eredményei ellenére —• még van­nak olyan fogyatékosságai, ame­lyeket meg kell szüntetnünk, ha az irodalom nevelő erejét jól, az ed­diginél jobban be akarjuk tölteni. — Két főkérdés köré lehet cso­portosítani feladatainkat: tovább kell folytatnunk a harcot irodalmi pártszerűség érvényesítéséért, fo­koznunk kell irodalmunk eszmei és művészeti Színvonalát. Az irodalmi pártszerűség elveinek érvényesítése mindenekelőtt azt jelenti, hogy to- vábra is éles harcot kell folytatni az ellenséges burzsoá irodalmi irányzatok minden megnyivánulása ellen. Ezek, ha hallgatnak is, még jelen vannak — ha másképpen nem, hát az írók fejében, szívében, ahonnan fbe-'beszivá!rognak irodal­mi életünkbe, de még a művekbe is. — Az irodalom pártszerűségéért folytatott küzdelem másik, nem ke- vüSbbó fontos része az, hogy to­vább kell erősítenünk prqletár iro­dalmunkat. Ennek elsősorban a se­gítő bírálatban, kommunista íróink A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériumának jegyzéke Jugoszláviához köti meg az író kezét, sőt ellenke­zőleg, felszabadítja, amilyet sza­bad még soha nem, volt. A Szocia­lista realizmusban a marxista-leni­nista világnézet eszmeisége a dön­tő — de azon túl a témaválasztás legváltozatosabb gazdagságának, a legkülönbözőbb műfajoknak, írói alkotásformáknak nagy,. szabad versenyét jelenti — kell is, hegy jelentse. Ezután Darvas József a regénye­ket benépesítő egyszerű emberek (a kis hősök) fontosságáról beszélt. — íróinknak, főleg fiatal íróink­nak sokkal többet kell foglalkoz" niok az írói alkotás mesterségbeli tudnivalóinak elsajátításával.. Az eddiginél még többet kell tanul­nunk, mindenekelőtt a szovjet iro­dalomtól, de klasszikus íróinktól is. Állandóan fejlesztenünk kell írói eszközeinket, csiszolnunk kell stí­Szófia. (BTA) A bolgár népköz- társaság külügyminisztériuma a Szófiai jugoszláv nagykövetség út­ján jegyzéket intézett a jugoszláv kormálnyhoz. A jegyzékben a bol­gár külügyminisztérium közli, hogy a szófiai bíróság 1951 április 4. és 20 közötti tárgyalta a Jugoszláviá­ból Bulgáriába küldött kém- és dr verzáns csoport perét. A bíróság a 'bizonyítékok és a vádlottak vallomása alapján meg­állapította, hogy a kémeket és di- verzánsokat a jugoszláv hatóságok küldték Bulgáriába. A jegyzék a továbbiakban meg­állapítja, hojgy a bolgár népköztár­saság kormánya már többízben til­takozott a jugoszláv kormánynál a jugoszláv hatóságok által szervezett kémkedés és diverzió miatt. A béke és a balkán nyugalma el­len irányuló jugoszláv kémtevé­kenység az angol-amerikai imperi­alista háborús uszítok szolgálatá­ban egvre rendszeresebbé és szer­vezettebbé válik. A bolgár népköztársaság külügy­minisztériuma a leghatározottabban tiltakozik a jugoszláv kémszerve­zet működése ellen és követeli, hogy a jugoszláv kormány tegyen intézkedéseket az ilyen megnyilvá­nulások ellen. Nagy készülődés Kaposváron május 1 méltó megünneplésére jLELKESEDÉSSEL KÉSZÜ LSEK Kaposvár, de egész Somogy megye dolgozói május 1 méltó megünneplésére. Nemcsak munkafelajánlásuk túltelj építésével, hanem azzal is, hogy piros zástzló- és virágdíszbe öltöztetik a várost és díszes felvonulásukkal tüntetnek a béke mellett. Felvonulnak az iskolák DISZ fiataljai, az üzemek dob gózói és ezer ötlettel teszik színessé a 6. szabad május elsejét. \ Meqvei Tanács 2 méteres ötáqú csillaqqal a menet élén Reggel zenés ébresztő köszönti Kaposvár dolgozóit és néhány órá­val később kezdődik meg az igazi ünnepség. Megindul a felvonulás. A dolgozók ezrei viszik kezükben a vörös zászlót és vidáman éneklik majd az indulókat. A felvonulás élén a megyei ta­nács dolgozói 2 méteres ötágú csil­lagot visznek majd, felette 3 mé­teres virágkarika és a táblán fel­írás: „Éljen május 1.“ Közvetlen utána 4 méteres bástyaszerű fal, piros téglalapokkal, kifestve, köze­pén a köztársasági címerrel. Egyik Oldalon egy munkás, másiken egy parasztasszony áll, kezükben kala­pács, sarló, baljukban egy magas­ra tartott vörös zászló, rajta a felr írás: „Tanács a nép hatalmas ere­je“. A képet elevenné és színessé teszi majd a megyei tanács népi tánccsoportja, amely körtáncával kíséri a dolgozókat. Készülnek a vasút dolgozói, élen a MÁV intemáitus csapatával, akik majd motorkocsin mutatják ki a vasutas dolgozók egységét. A Hídépítő Vállalat dolgozói sem maradnak le ötletben. Két teher­Néphadseregiink fiatal katonái' I nak díszszemléje lesz a legnagyobb élmény dolgozóink számára, mert amikor fegyelmezett sorokban el­vonulni látja őket, büszkeség tölti el valamennyit: ezek a mi fiaink. Nem maradnak le az ünnepélyről sportolóink sem. A város vala­mennyi sportegyesülete szervezett, záirt Sorokban vonul fel az ünnep­ségen. Majd utána több sportágból tartanak bemutató játékot, egy röplabda, boxolás, birkózás, szer­torna. Az ünnepséget a városhoz közel lévő erdőségben tartják a dolgo­zók, ahol a felállított szabadtéri autón és pótkocsin természetes anyagiokból illusztrálva mutatják be munkájukat a híd" és útépítést. A cukorgyáriak élén a DISZ fia­talok csoportja, mögöttük 8 szta­hanovista halad, 7 fiú és 7 leány színes nemzeti viseletben, majd a menetet 12 szabadságharcos ifi zár­ja be, akik hagyományos máliusfát is visznek. Ott láthatjuk majd az ünnepségen a Közgazdasági gimná­zium kultúrcsoportját, amint tarka népviseletben teszik szebbé a felvo­nulást. színpadon üzemeink kultúrcsoport- jai színjátszás, ének- és táncszá- mokkal szórakoztatják a dolgozó­kat. Megindul a sportmozgalqim a férfiak részéről 1000 méteres, a nők részéről 500 ^éteres mezei fu­tás lés ezenkívül MHK próbázás is lesz. A tervek és az előkészületek azt mutatják, hogy dolgozóink méltó keretek közt fogják megünnepelni május elsejét és még ezen a napon is azt akarják bebizonyítani, hogy mindig ilyen vidáman és boldogan akarnak élni, mert nekünk a béke mindennél drágább. Békénk biztosítéka, a Néphadsereg is felvonul május 1-én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents