Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT, 1951, ÁP RITAS 28. Újít© mozgalom a Kaposvái0! Tejüzemnél Az 1951. év első negyedében 86.647 forintot takarítottak meg különböző újításokkal a Tejüzemben A Magyar Dolgozók Pártja U. Kqiimresszusa hatalmas lendületet adott szocializmust építő népi de-' mokráciánk fejlődésének. Kiértékel­te eddigi ereiméi: veinket, megvilá­gította hibáinkat, hogy azok kija­vításaival fokozni tudjuk eredmé­nyeinket. Nagy feladatok állnak előttünk, melyek megoldásához nem elegendő átlipos teljesítményt nyújtani. A munkaverSi'-y, újító- és Szia- hánQv mozgaiom niCe$ nem Bonta­kozó A ki nálunk megfelelő mér­tékben. Nem vettük még at te'jes egészében ezeknek a fontos moz­galmaknak szovjet tapasztalatait, melyekkel még hatalmasain ered­ményeket tudnánk elinni ‘eranelé- kenységünk f'cko/ásábán. Tetemed ötéves tervünk ezeknek a lehető­ségeknek teljes kihasználásává1 nem kétséges, hogy teljesíthet1'., sőt túlteljesíthető íesz. Természetei, döntő szerepe van a‘rejtett tarta­lékok feltárásában az újító mozga­lomnak. Az újítók azek, akik for­radalmasítani merik régi begyakor­lott munkamódszereket, helyükbe új ab/», fejlettebb munkamódszereket alkalmaznak. Az újítók olyan dol­gozók, akik régi gépeik elmaradott­ságát felszámolják, azokat átahr kítják, jobba teszik, kapacitásukat felemelik, hogy azok nagyobb tel­jesítményekre legyenek képesek. így indult meg nálunk Üzemünknél az újító mozgalom 1949 májusában tette meg első lé­péseit. Nehezen indult, hisz nem volt szervezett irányítása, s ha volt és újítási megbízottja, harmadrendű feladata volt az újítási ügyek inté­zése másirányú elfoglaltsága miatt. Ez nem mehetett így tovább. No­vemberben felelős személyt állítot­tunk ebbe a funkcióba, s ettől kezdve valóban kezdett javulni munkánk. 1950 dső negyedében már tej­ipari viszonylatban országosan el­sők voltunk és felszabadulásunk ötödik évfordulójára tett vállalá­sunkat, mely az újítási mozgalom ■kiterjesztését, valamint a javaslatok forintértékéinek emelését célozta, 219 százalékban teljesítettük. Ha- talmas lendületbe jött újító mozgal­munk és igyekeztünk, hogy ezt a lendületet, további fejlődésünk ér­dekében jól kihasználjuk. Rendsze­resen, havonta tartottunk újítási értekezleteket, öüetnapc.kat, me­lyek eredményeként jelenleg már dolgozóink sürgetik az újítási érte­kezletek megtartásút. Ha pl. vala­mi oknál fogva el kell halaszta- nunk későbbi időpontra egy érte­kezletet, az máris hibának számít dolgozóink előtt. így a múlt hó­napban Kurucz és Borda elvtársak erélyesen felszólaltak emiatt. Töké­letesen igazuk volt. Nagyon jól tud­ják dolgozóink, mivel tartQznak öt­éves tervünk megvalósításának és mit jelent népgazdaságunk nagy tervében az újító mozgalom. Nagy­ban hozzájárult üzemünk ahhoz, hogy a Somogymegyei Tejipari Egyesülés jelenleg is országosan az élvonalban van. Azqkat az eredmé­nyeket, amelyeket nemcsak papi" ron, de gyakorlatban is érzékelni tudunk, tervünk tartalékaként bátran kezelhetjük. Nézzük meg közelebbről az eredményeket 1949-től 1950 december 31-ig a következőképp alakult: Beadva 549 javaslat, ebből elfo­gadva 232 javaslat, elutasítva pe­dig 130 javaslat. A gyakorlatba vett javaslatok gazdasági eredmé­nye 509.375 forint- Ezekért a ja­vaslatokért kifizetett újítási díja- zás 22.158 forintot tesz ki. 1951. év I. negyedének az ered­ményei: Beadva 57 javaslat, ebből elfo­gadva 36 javaslat, elutasítva 12. Fenti javaslatok gazdasági értéke 86.647 fqrint. Ezekért kifizetett dí­jazás az I. negyedévben 3.196 fo­rint. Fenti eredmények elérése szívós munkát igényelt dolgozóink részé­ről, de komoly munkát kellett vé­geznie a mozgalom irányító Szerve" inék is. Újítási értekezletek, ötleit- napok, különböző újítási rendezvé­nyek tartásával dolgozóink állandó­an értesülve vannak az újítási mozgalom eredményeiről és saját javaslataikról is. Legfontosabb fel­adatunknak tartjuk as újítókat tá­jékoztatni újításuk sorsáról. Igen rossz hatást kelthet az újító mozga­lomra, ha egyes újítások elfeküsz- nek és az újító nem tud annak okairól, holott joga van betekin­tést nyerni javaslatának intézésé­be. Újítási bizottságunk ezért min­dén hónapban rendszeresen ülése­zik és tájékoztatja a dolgozókat eredményeikről. Újítási bizottsá­gunk ezenkívül feladatának tartja, hogy az újítóknak egyegy nehéz probléma megoldásában segítsen. Komplex-brigádjaink pedig az újí­tások megvalósítása terén dolgoz­nak eredménnyel. Március hónap­ban 4 olyan nagyjelentőségű javas­latot vettek gyakorlatba, melyek­nek nem is annyira gazdasági ered­ménye, ami megközelíti az 50.000 forintost, hanem minőségi és szo­ciális jelentősége az érték. Ezek kö­zül egy a tejipar egyik legégetőbb nyári problémáját, a vízkérdés t ol­dotta meg csaknem tökéletesen, mellyel a városi vízellátást is rész­ben tehermentesítette. Kommunisták az élen az újító mozgalomban Párttagjaink példamutatása' is szépen érvényesül üzemünk újító mozgalmában. Legelsősorhain ma­gát a párttitkár elvtársai kell meg­említeni, aki már eddig is sok tíz• ezer forintot takarított meg jelen­tős újításaival népgazdaságunk számára. Balogh elvtárs legutóbbi javaslata alapján a 2 kazánról egy­re való áttéréssel nagymennyiségű — napi 3—4 mázsa — szénmegta- karítást értünk el. Ez a mennyiség évente felszapqrodik 1000 mázsára, ami villamosenergia termelésünk részére fennmaradhat. Vagy ;id. Engl János elvtárs, aki 49.000 fo­rintot takarított meg azzal az újí­tásával, hogy a kazeinszári í|ást mindkét szárítóban fáradtgőzre ala­kította át. Ezért 3.150 forint újítói díjban részesül. 1.574 forintot máiris kézhez kapott. De sorQlhat- nánk a neveket tovább, Samu elv­társ, Borda elvtárs, Takács elvtárs, akik mindannyian üzemünk újítói­nak élvonalában haladnak. Termé­szetes, hogy pártonkíviili dolgozó­ink is jelentősen viszik előre moz­galmunk eredményeit. így Bóli Ist­si“ javaslatával 36.000 forint meg­takarítást ért el. Jelentős javaslata az összes követelményeknek megfe­lel, mégis felsőbb újítási szervek leállították a dí jazás ni áso/l ili ré­szének kifizetését azzal az indoko­lással, hogy nem lehet jó, mert el­lenkezik a tejipar eddigi elméleté­vel. Mi ennek ellenkezőjét bebizo­nyítottuk és a legutóbbi időkben ennek értelmében kezdenek felsőbb szerveink az üggyel foglalkozni. Sipos János, aki a kazeinszárító kapacitását iqegnövelte javaslatá­val, ezért 2.20Ö forint újítói díjat kapott. De so,k pártonkívüli újítónk van még, Juhász György, Czár Ist­ván, Deák Sándor, Kurucz Jáúos, Vágó Tibor slb., akiknek szintén az a céljuk, hogy a rejtett lehető­ségek kiaknázásával előre vigyék társadalmunk építését. Mozgósítani kell a nőket és fokozottabban bevonni őket az újító mozgalomba Hibának tartjuk azonban, hogy női dolgozóinkat nem tudtuk kellő' kép bevonni még a mozgalomba. Női dolgozóink, mintha azt gon­dolnák, hogy ők nem értenek hoz­zá és azt a férfiakra hagyják. Ez helyetelen. Igenis megvan nekik is ugyanaz a lehetőségük ezen a vo­nalon is, mint a férfiaknak. Egyik fontos feladatunknak tekintjük női dolgozóinkat aktivizálni a mozga­lomba. Nagy hiba az is, hogy üze­münknél dolgozókat úgy mint újí­tókat, nem népszerűsítettünk, pe­dig ezen a téren igazán gazdag le­hetőségeink volnának. Igen helyes volt, hogy a Megyei Pártbizottság kritikát gyakorlót ezért felénk. Ezt a hibánkat is rövid időn belül ki fogjuk javítani. Hiányosság az irá­nyító szervek részéről, hogy az újí­tási kataszter még nem készült el, aminek pedig országos viszonylat­iban, főleg a tapasztalatcsere és a szük-keresztmetszetek feltárása érdekében jelentősége van. Jövőbeni feladataink egyike a II. negyedévi feladattervet elkészíteni, mely magába foglalja az üzemi szűk-keresztmetszeteket és hiá­nyosságokat. Ezeket tudatosítani fogjuk dolgozóinkkal és mintegy irányítás lesz ez a beadandó javas­latok tárgyára vonatkozóan. Komo­lyan készülünk egy újító ankét megrendezésére is. Tervünk szerint május első felében fogunk tartani egy ilyen ankétqt, melyen részlete­sen megtárgyaljuk „Az újító moz­galom megszervezése Moszkva nagyüzemeiben“ című szovjet ta­pasztalatokat átadó könyvecskét. Az ankét résztvevői már előzőleg gondosan tanulmányozzák ezeket a szovjet tapasztalatokat, hogy azokat átültetve helyi viszonyla­tunkra, javítani tudjunk hibáinkon és fokozhassuk munkánkat. Kaposvári Tejüzem Újítási Bizottsága. ván üzemvezető, aki „hidegfölözé" Még jobb munkával hálálom meg, hogy a Pártnak tagja lehettem. . . Egy ifjúmunkás levele Mint ifjúmunkás kőműves dolgozom a Balatanmeflélci Magasépítési Vállábát lepsényi építkezésén. A kongresszusi verseny tapasztalatait le­szűrve, mely alatt brigádommal 1-36 százalékot teljesítettemt— újúlt erő­vet lendültünk neki a május elsejei munkafelajánlások teljesítésiének. Nem tartottuk kielégítőnek az elért eredményt. Megtanultam az idősebb szakmunkásoktól, Gáspár János és Varga Lajos sztahánovistáktól Ma- kszimemko elvtárs falazást és vakolási módszerét, brigádom többi négy tag­jának a munkamódszert átadtam és már így lendültünk neki a munka ünnepe versenyének. Most, hogy a vállalatunk kihívta párosversenyre a Veszprémi Magas- építési Vállalatot — mi fiatal ifjúmunkások építésvezetői nikkel, mű­szaki értelmiségünkkel összefogva azon leszünk, hogy mint kihívó válla­lat, a versenyt meg is nyerjük. Egy hónapja, hogy tagjelöltből Pártunk tagja lehettem. Annak a Pártnak a tagja, mely érettünk, ifjúmunkásokért, a mi boldogabb jö­vőnkért harcol. Én a munkahelyemen munkámmal fogom meghálálni Pártunknak ezt a nagy kitüntetést. A munka ünnepére, május elseje tiszteletére felajánlásunkat már túl is teljesítettük, de nem nyugszunk addig, míg még magasabb száza­lékot el nem érünk, mert tudjuk azt, hogy minden túlteljesített százalé­kunk az egyéni jobblétünkön kívül nekünk ifjúmunkásoknak is egy boldog, békés életet jelent. ifj. MOGYORÓSI VENDEL kőműves. TANULJUNK 4 SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan vezessünk? Sztálin elvtárs zárszava a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának teljes ülésén, 1937. március 3—5-én V. Mit jelent saját Isilbáikom tanítani a Ikádereket ? Lenin azt tanította, hogy a Párt hi­báinak lelkiismeretes feltárása, a hibá­kat előidéző okok tanulmányozása és az e hibák kijavításához szükséges út megjelölése a pártkáderek aktatásánux és nevelésének egyik legbiztosabb esz­köze. Lenin ezt mondja: „A politikai pártnak a saját hibái­hoz való viszonya egyik legfontosabb és legbiztosabb ismertetiöjele a párt komolyságának és annak, hogy mi­ként teljesíti a valóságban kötelessé­geit osztálya és a dolgozó tömegek irányában. A hibát nyíltan elismerni, okait feltárni, kielemezni a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan meg­vitatni, hogy milyen eszközökkel le­het a hibát kijavítani — íme ez jel­lemzi a komoly a pártot, ilymódon teljesíti a párt kötelességét, így ne­veli és tanítja az osztályt s ezután a tömegeket is.“ Ez azt jelenti, hogy a bolsevikoknak nem az a kötelességük, hogy a hibáikat elkenjék, hogy kitérjenek a hibákra vonatkozó kérdések elöl, amint az ná­lunk gyakran előfordul, hanem az, hagy hibáikat becsületesen és nyíltan beis­merjék, hogy becsületesen és nyíltan rámutassanak e hibák kiküszöbölé­sének módjára, hogy becsületesen és nyiltmn kiküszöböljék hibáikat. Nem mondhatnám, hogy elvtársaink közül sokan szerelik ezt az eljá­rást. De a bolsevikoknak, ha valóban bolse- vikok akarnak lenni, kell annyi bá­torságot találniuk magukban, hogy hibáikat nyílban beismerjék, azok okait feltárják, a javítás módjára rámutassanak és ilymOCon segítsék a pártot abban, hogy <j kádereket helyes oktatásban és helyes politikai nevelés­ben részesítse. Mert csakis eze<n az úton, csdkii a nyílt és becsületes önkritika légkörében lehet valóban bolsevik kádereket nevelni, valóban bolsevik vezetőket nevelni. Két példát hozott fel Lenin tétele he­lyességének ólát rima szia sóra. Vegyük például a kolhozépítés terén elkövetett hibáinkat. Bizonyára emlékeznek még 19,30^ra. amikor pártbeli elvtársaink a parasztság kolhozé pitéire való át­állásának rendkívül bonyolult kérdését alig három-négy hónap alatt akarták megoldani és amikor a Párt Központi Bizottsága kénytelen volt vis sziaránt a nt a túlságosan nekirugaszkodott elvtársa­kat. Ez Pártunk életének egyik legve- szélysebb időszaka volt. A hiba az volt, hogy pártbeli eívtársaink megfe­ledkeztek ia kolhózépítés önkéntességé­ről, elfelejtették, hogy nem hehet a pa­rasztokat közigazgatási ínyomássat a kol­hozok útjára vezetni, hogy a kolhúz- építéshez nem néhány hónapi, hanem többévi alapos és átgondolt munka szükségek. Megfeledkeztek erről és nem akarták belátni hibáikat. Bizonyára emlékeznek még, hogy mikor « Köz­ponti Bizottság rámutatott twrü, hogy a sikerei: s,ok ewlársnak u fejébe száll­tak és arra, hogy eívtársaink a vidéken ne rohanjanak előre, megfelemezve « reális helyzetről — ezt ellenségesen fo­gadták. De ez tartotta vissza a Köz­ponti Bizottságot attól, hogy <az ár el­len ússzon és pártbeli elvtársíénlaat a helyes útra térítse. És mi történtf Most mindenki előtt világos, hogy a Párt elérte, amit akart, amikor a helyes útra térít ette a párt- beli elvtársakat. Most több tízezernyi nagyszerű káderünk van par osztókból, akik értenek a kolhozépítéshez és a kolhózo-k vezetéséhez. Ezek a kádereik az 1930-as év hibáin okuhtak és neve­lődtek. De ezek a káderek ma nem vol­nának meg, ha a Párt akkor neon fútta volna be hibáit és nem javította volna ki azokat idejében. A másik példát már az ipari építés területéről veszem. A sachtii kártevés időszakában elkövetett hibáinkra gon­dolok. Hibáink abban állottak, hogy nem számoltunk ipari kádereink tech­nikai elmaradottságának egész veszé­lyével. belenyugodtunk ebbe az elma­radottságba és a szélesméretü szocialis­ta ipari építkezést ellenséges indiulaiú szakemberek segítségével akartuk kifej­leszteni, saját gazdasági kádereinket pedig a burzsoá szakemberek mellett álló rossz komiszárok szerepére kár­hoztattak. Bizonyára emlékeznek rá, hogy gazdasági kádereink akkor mi­lyen kelletlenül ismerték he hibáikat, milyen kelletlenül ismerték el technikai elmaradottságukat és milyen nehézke­sen tették, magukévá a otechnika elsa­játításának“ jelszavát. Es mi történtf A tények azt limitál­ják, hogy a „technika elsajátítása“ jel­szavának meg volt a foganatja és ked­vező eredményekkel járt. Most tíz- és százezernyi nagyszerű bolsevik gazda­sági káderünk van, akik már elsajátí­tottál: a technikát és előreviszik ipa­runkat. De ezek a kádereink ma nem volnának meg, ha a Párt meghátrált volna saját technikai elmaradottságu­kat elismerni nem akaró gazdasági szakemberek makacssága elől, ha a Párt akkor nem látta volna be saját hibáit és nem javította volna ki azo­kat idejében. (Eolgtatjuk.) Folynak az előkészületek a berlini Világifjúsági Találkozóra Berlin. (MTI) A világifjúsági ta­lálkozó nemzetközi előkészítő bi­zottsága április 23-án ülést tartott, amelyen közleményt adtak ki a ta­lálkozó programjának egyes rész­leteiről. A közleményből kitűnik, hojgy Berlinben a találkozó alkalmából á XI. főiskolai világbajnokság mellett kulturális versenyeket is rendez­nek. A DÍVSZ és a nemzetközi diák- szövetség folyóiratainak védnök­sége alatt' verseny zajlik majd le fiatal írók és költők között, me­lyen a békéről és a különböző or­szágok ifjúságának (barátságáról szóló legjobb költemény vagy no­vella szerzője lesz a győztes. MOSZKVA. A szovjet ifjak és leányok nagy lelkesedéssel készülnek a berlini ta­lálkozóra. Az üzemekben, kolhozokban és iskolákban gyűléseket tartanak, metyeken a budapesti és prágai vi­lágifjúsági találkozón résztvett szovjet fiatalok számolnak be a VIT jelentőségéről. VARSÓ. A varsói rádió jelentése szerint a lengyel fiatalok közül több mű­vészegyüttes is utazik Berlinbe és résztvesz a találkozó alkalmából rendezett versenyeken. BERLIN. Berlin demokratikus övezetében a tetőfedő ifjúmunások egyik bri­gádja elhatározta, hogy szc|mba- tonként egy órával tovább dolgo­zik és a túlórákért felajánlja a ta­lálkozó céljaira. A berlini Hum- bold egyetem 70 diákja tanfolya­mon vesz részt, hogy a Berlinbe ér­kező külföldi résztvevőket (kalau­zolja. PÁRIZS. Párizsban megalakult a VIT franciaországi országos védnökségi bizottsága. A bizottság tagjai kö­zött találhatjuk Aragon és Eluard világhírű költőket, Pierre Got volt minisztert, Moullec tengernagyot, Petit tábqrnokot és a békemozga­lom több más vezetőségét. A francia ifjúság a VIT előké­születeit összekapcsolja a Béke Vi­lágtanács felhívását támogató alá­írásgyűjtéssel, valamint a német újrafelfegyverzés elleni aláírásgyűj­tési mozgalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents