Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-02 / 51. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP PÉNTEK. 1951. MÁRCIUS 2. krt'e.Ic&de.’lmii áruforgiahnunik srálmára a w".k'yéges áTulyászOetiftk remfdelkeziésine bocsiVás», Mr aiz éléhniisziorlKvi teilt .eit- íiw ■leinv'üiiík fotíyaimám minid nagyobb iáéintökben fogjunk góplkii.vij!ie!IM Iv.-l'yét- tes.ite.ni, Kfllkere§kedelműuk az émiperiaíliistálk ái!l‘.<a>l ve’iiimk szemben aükn'inuzott eTanségen iremdsza.M3iy.oik dadáira, á'.'Siafátan m.agotldoilit'a az ötéves lem vUS 'énéiben ráváró íeialdaitiolk'ait. — Wbf r í dö'ttU) szerepet jkhsBolíiil a Szov- jcOir.n'tá és a népi demokrácia országai ikiw:'-'3 .'élrio;ö:!l! újtípatsi gazdbiíági itaap- csaliiSoik inenidsizierc, mie.ty meggyorsítod n és meggyorsítja a népi demokrácia OTzalágiiinalk iparosítását. A.z -új v.i- aaany, airaePy a Kölcsönös Gazdasági Seg/úvég Taináicsu révén a Szovjetaiiiió és sí .népi demokrácia országai közölt inK?v:.r’lj‘snA, .vaüéban a tólésönös meg- segí'érm «l'iapui. Lényegié a .szítsad mi’ipcik iszioíihdariilásá, egymás kölcsönös ■érdieké: melk figyetembevútv' ■ laz, Itoogy az eirö'-sshb segíti a gyengébbet. Mert tatán ffiNMtgH Ikiütön aláhúzni, 'hogy Ixáir fcölkssßiniöa sogiitesröd van s®ó, mégis e'tósorbain a nagy iSzwvjetiunió az, «mely segít valamen,nyilunkéit, gfti o népi demiokmácia össze« országáéit. (Nagy taps.) •Mi ciVtársaik természetesen nemcsak » 'Sznvijeüuini&vali és a népi demokrácia orszfái^aiivail akarunk fennittarfiini kiüli r-resk.edeflmi kapcsol af'o-kjajt, hanem a tőkés orsizáigokkal is. A Itiőibés oirszá- eioik ainnk, amialyek, ifőkiónit alz almeriildai iu'jpe.ria3ijsiiáik nyomására, mindé nikább eltóirikáizmak ajKóí, .hogy véliiinik -keres- kediV'HSk,. ijólLeíbet ez a imaigatórHás ezekre tűz országokra nézve ltótrányo* sahti, mihvt a írni számunkra. Szóéiaíizmuistt építő 'népi dianolkirá- ciárak szeMipowtjábi) rendlkfriW fontos kéndás a népgazdaság 'beruh ázása írtak alakulása, mert ezen miériheillyiik ie a se-oeia.Vstia foMu’.’lmoz.i.s iifwni.it ors.zá- gimklbam. 1950-lxen 3iányegesen magasabb össziageil ruháztunk. he, un int «mekkorát ötéves tervűnlhnieik megfcfV Wíesv erre az (Vre elöirányozftiumk. iAz 195tMwm ímegvaüósií’l'o.tt öst-izies jiépglaz- dairági! beruh ázáspk értéke 67.4 slziá.za- Jtökte! hafiadtia meg a.z 1949. évi beruházások összegét. Egyetlen év ólait több mint 10 milliárd forintnyi öisiszc- gat ruháztunk be népgazdaságunkba. A gyáripar feijtesztóslét iszóigáló bera- házásokmra'k 'több mint 90 százaillfikiárt fordítódtak iOéhéziLpariinikra, ami megír V> a saosiai’iisla iipaposttiás kíöiueteilmié- i ivének, de haf annas összegeik .jutoül'aik incnigizdiivsáiguniknaík, köztelked ésünik- n»k könnyűiipammkuak és szuci'aifeta keverik edelmnlnlkneik is. Beruházásaink révéin jetienfl&s mértékben fejiieszitelltüik iskoOahá’özaitortUiat, kulturális intéamé- nysírikrrt, növelniük a doCigozók szi>- cüálús 'ás egészségügyi (kisaoégAláráit ibdtr- íositó énlllézinlénytek sztáimát. Népünk életszínvonala az ötéves terv eQsö érében gyorsaibbi'n niövekedeft. mént eztt ötéves népgazdasági íeirvünk előírta.. A gyáriparban dolgozók bérailnpj«, vagyis az összes gytáriparban fogial'koz- laiboit.tnk forintban iküfizetétit bére — a' kü'iönbüziö kodlvezmiémyokot mem számítva —, égy é,v aliatt Ő7.6 sziázaJíékkM1 nöivakedetit nniag. De jiellenitiősem emieike- dertst az áMaigmiunlkabér is. Így. miig 1949 decemberében az ál'l'aigmiuníkaibléT a gyráriparbain 7Ó8 forint vo'Jt, addig 1950 decemberében az áli’lagmnukiabér 767 forniitrá nőtt. lEgyietilera év 'állatit, 1950-ben ] 549-hez képest, 2,23.000-reT etruolkedett a fogliaillkozltialt'ötltalk szúrna s ebből (kereken 195 000 fő eimie.lkediés a gyláiriipúínra és az épftőipairra jiulitott. Kiülő nősen jeltenkös a dől,gőzé paraszit- ság ólrttszínvonatának emelkedése. A dolgozók családtagijai éllet,szirmvon.D'ä.niivk , emeléséhez nagyimé ntékben ltozzáljiíruMaik azok a li altat Ima san meg- nöyekedetlt összegek, me'iyeket álta- numiik a .munkások és al'kat mazotitlak szakképzésiére, társadlalimi bi-ztoisfUásina, üdülésre, in.épii.nlk kiül!uráliis igényiéinek kieCiégífésléne, failvaánk viilí/amosítósára íft). .fordított. A .nemzietti jövedelem, v'agyiis n'épgaiz- daságunikiban term,elit összes új .érték, 1950-bän imii'ntegy 20 isziázaíéklkait vált ■maigaisalbb, -miiül az előző évben. ötéves tervünk első évében tehát a nemzeti .jötvedielieim növeked'éséiuek üteme a Horthy-remdszerbe® átílagos évi növekedésének ihusaonniégyszenese volt. (Taps.) Már a hároméves íierv ult.o'1'só évé- t<cn. 1949-ben. a memzieti jövedieleni- iveflv o'.akinem 80 százailékát adta mép- gazdais'áiguin'kniak az a része, ahol! nincs. Idzsálkmáinyoliás (Vagyis a népgazdasá- gunlkuak szodia:lliista része és az idegen munkaerőt nem fogllaitk'oztaitó fcisáru- ínr.meilők, dolgozó parasztok, kásáparoso'k)- 1 lUlülOll 1950-ben a sz'ocia,lista szrikltor és az idegen munkaerőt nem kizsákmányolok részesedése a nemzeti fövedeiembßi 01 százalékra^emelKedett, a tőkés szektor részesedése pedig 9 százalékra csökkent. Népgasdaiságtunlk szoo'lat'ljfa szetctonánalk nészesedése ia niemireli jö- v.edia'isimib&l ugyanefflen idő a'alf 63.8 iszázailiákról csiaknuem 70 iszáza'li.'íürj, lerneV.cedialtt. A szooialV?s!.a ipar nészeise- ■dése a inemzwli jövedeleminek az egész iparra jutó résziében egy év ailvT 77 5 százai'lékró’1 9lt.4 százaiékra növakodiett. miig a tőkés e'ieamak részesedése 18.5 száza'léikról 4j3 sviázai’ökra csökikenK 1919-beni a melniteflhi ijövadlélátHn beiül az ipar résrtetsedíiste 77 .sztizlailéfckaf. fe- fiii’lmluCIta a, mezlósgirdla slagéit, 19i50-ben pedig miár 124 százaOéikikaik Wt mutatnak az említett számadatok? iMirideniekie’löM 'azt nwii'lattják. hogy nélpgazdaságunik kemib'y ■s.r.'HWai' li'a f.eir In.'lmioiriást iképes mieglvaflösi‘«nii 'és ilény,'legesen meg its ■vUflfiSÄ. Azt rnntat- ják, hogy a nemzeti jövedelem mind fokozottabb mértékben válik ténylegesen a nemzet, a nép jövedelmévé, s ra Indánkáibb össziezisugocodik a niom'zelH jövedeleminek az P része, amely a tőkés szektorra jut. Másrészt c’.VtársalV, niépga.zdiaságnok- tMfc '1960-ben- efiint feii'lődésiét vizsgálva, aizit is meg ke'fi á.'',|aipítanuink. hogy országiunk 'SzOiciia.'iiíA óparostViáisláiniak ksr- llsélt döntően iipltruinlk viselli. A vaflórág az, ihogy 105’Olben a gépeik, ‘épíitésd liilc- ieik. vetlőimarikiedviezmények, ,a ímező- gaizdais'ági munkáiknál a glépálljumiánoik utján nyujtofit e’lönyölk, stlto. fonmájá- iban lál'jaimiunk sotklküJ többéit adott a meziőgazd'aisiáginhk. minit -a,mekkora összegét .a nueziőgazidaslíigtó' viívszaká- po-tt. 1050-ben államiunk klüDön.fléOte os- íok'na ilceiriekien 4130 m.iflf.iió fönn tot jiut- frito'f a miezögandaiságinnk. de Cítaík 2578 mKiió forÜütot kapoftt vissza a mezőanzdlaiságtóill és bár é'flbető. bogy áVamunk komoly ftldnzmtvknt ihoz a mezőgazdaság fejlesztése érdekében és fog hozni a jövőben is, mégsem lehet helyesnek és igazságosnak tekinteni wir iparosítás terlázineik jelenlegi, nagyon is aránytalan megoszlását az i;>ar és a mezőgazdaság között. Az igen komioAy fej’índlés eiftewéme, mely népgazdaságunkat jdT'emri, meg k*H enwlteheini egy sor olyan, haányossá- goit, a/meíiy tmeim csupán nlépgaizld'a Ságunk .eigyilk-mnásik körülhalámit torit- ■’■ötére, bainem eigésziére, vagy teigaftiibb is jo’ienjos részére vonatkozik. A feg- fonto'iaihib ezek körül a Ibiányorságok közül: n még mándig laza állam' és népi fegyéhetn s a javuló, (te még távolró. sem elég szilárd munkafegyelem; rendszeres szervezett takarékosság hiánya (i legutóbbi időkig; a rendelkezésre álló ipari felszerelés, gépek elégtelen kihasználása, a nyersanyag pocsé- káfása a termelésben, s általában üzemeink viszongfag alacsony szervezettségi foka; a felelős egyéni vezetés el- mosódáitsága; a gyakori szervezés és átszervtezl'js, ami sok felésteges költséggé,II jár és .zaivanj» a folyamatos munkált; a vezető kédereUoben.. s á.Ma- Üába a «».ikklépzelít, munikiaerőben m.u- la.llkozó Ih'iáiny mefftett. ewkndk sokisiznr fossz fehasznái'lása; a bürokratizmus élburjánZálsai gazdasági snerve'inkben, a bírálat és az önbfrálát gyengesége, a do'igazok javlalslíatainak, 'kezdetnénye- zBaéinielk gVégtefen fatklairolláisa és ihasz- nosításia, ami miegkönnyibi 'alz elteinség aklnamunkáijláit a népi demokrácia gazdasága élten. Azonban eivtársak a gazdasági munkánk bon és népgazdaságunkban fellelhető összes hiányosságok és hibák semmit sem változtatnak az alapvető tényen, melyet ötéves tervünk eredményei napnál világosabban bizonyítanak: országunkban sikeresen rakjuk le a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot, sőt, a számok is azt bizonyítják, hogy népgazdaságunk szocialista építésének üteme jóval gyorsabb, mint ezt magunk egy évvel ezelőtt feltételeztük. (Nagy taps.) Különösen vonatkozik ez a megállapítás szocialista gyáriparunkra, mely az 5 évre előírt termelés emelkedésének egy év alatt 10.6 százalékát valósította meg. (T\aps.) Az ötéves terv első évében elért eredményeink azt is mutat ják, hogy bizonyos tekintetben tebecsültük salát lehetőségeinkéi. Nem láttuk viz lúgosán a rejtett tartalékok nagyságát népgazdaságunkban, amelyért az utóbbi év folyamán népgaz- dia,Ságunk aíiaposabb fé'tmiéréisiével, ' érvelésünk ni égj övi tá sóval, helye" sebb szervezéssel, a szocialista munketvértény, és a Sztahánov-moz- gyl.om segítségével. • z addiginál na“ • 1 1) mértékben sikerülj feltárnak. De ezek n rejtett tartalékol' • ég "iveiről sem merültek ki s nem in egyszersmindenkerra adót-, tak, hanem fejlődésünk folyamán a népgazdaság szocialista építése folyamán újra“ és ujraitermelődnek. Fej.löd ésül ik ütemének megnőve" kedésében, népgazdaságunk szocialista építésének sikereiben döntő súllyal esik latba a nagy Szovjetiimé sokoldalú, baráti segítsége, n szovjet tapasztalatok mind következetesebb hasznosítása országunkban, a népgazdaságunknak nyújtott sión" jei műszaki és tudományos segítség. A Dunai Vasmű felépítése, kohóipari üzemeink teljes újjászervezése, a budapesti földalatti vasút megépítése leheletén volna számunkra a Szovjetunió, a szovjet népek hatalmas segítsége nélkül. Az ötéves terv első évének ered" menyei, elvtársak, nem maguktól születtek meg. Az eredményeket, a Szovjetunió támogatása és állandó segítsége mellett, munkásosztályunk, dolgozó népünk — Pártunk mimkavervony, mert mindinkább tért hódít a Sztahánov~m&z)ga!nm. Az ötéves terv első évében elért komoly eredményekért: köszönet a mi nagyszerű munkásaszf Syunk~ mik (nagy taps), mely szövetségben a dolgozó parasztsággal. Pártunk vezetésével olőrelendétetite a népgazdaság szocialista építésének ügyét! Népgazdaságunk szocialista é\píté~ seben megvalósított sikereink cgy~ ben az imperialista háborús gymj- tovrcJók ellen, a beké megvédéséért folytatott harcunk eredményei , is. Kimondhatjuk, hogy ha szerény mértékben is, de gazdasági eredményeinkkel mi is hozzájárultunk a világot átfogó hatalmas béketábor erejének gyarapodásához, a világ” békefront megerősítéséhez, melynek bástyája: a szocialista Szovjetunió! (Lelkes taps.) Elvtársak! Népgazdaságunk fejlődésének meggyorsulása azt jelenti, hogy az ötéves tervről szóló törvényekben kijelölt feladatokat t>z ipar és közlekedés terén mintegy három-három és fél év alatt megtudjuk valósítani. (Viharos^ taps. hurrá! A Kongresszus percekig vas- tapssal ünnepli a bejelentést.) Es ha behoztuk a mezőgazdaságunk fejlődésében mutatkozó elmaradást, akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ötéves tervtörvenyben előírt összes feladatokat, tehát egész ötéves tervünket, négy év alatt vagy ennél is rövidebb idő alatt megvalósítsak. (Hosszantartó, nayy taps.) Másszóval: megnyílt előttünk az a lehetőség, hogy országunkat az. I eddiginél is gyorsabb ütemben for- i múljuk át virágzó azoKva'lWja ar- Effiiáigigá, tagy haiziámJűalt még erősebbé tegyük, hogy fokozzuk né" pünk, felemelkedésének ütemét, hogy népünk életszínvonalát még nagyobb mértékben növeljük, mint amit ezen a téren eredetileg célul tűztük magunk elé. Mindennek érdekében szükséges' ötéves tervünknek olga-n átdolgozása, melynek értelmében a még hátralévő négy i évre az eredet iné! sokkal nagyabb feladatokat állítunk országunk elé, s amely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, amelyet; népgazdaságunk fejlődésében az' ötéves terv első évi részlegének megvalósítása során kerültek felszínre. ötéves népgazdasági tervünket olymódon kell átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagyis mindenekelőtt a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villa” mosenergia és gépgyártás s általában a termelőeszközöket előállító iparágak fejlődését. Mert, elv- tárSaik, csak ilyen módon tudjuk még inkább fokozni könnyűiparunk termelését, kielégíteni a mostaninál sokkal nagyobb mértékben népünk gyorsan növekvő sokféle szükségleteit, hatalmasan megnövelni mun" kásoszl ályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk kultúrális színvonalát. Továbbá: mert ahhoz, hogy mezőgazdaságunk sokkal több ga" bonát, húst, zsírt, vajat, tejet, gyű" mölcsöt, főzeléket és sokkal több ipari nyersanyagot adjon népünk ellátására, a kis- és középparaszti gaizdoisálgunvkinaik öniklénitas társulás útján fokozatosan nagyüzemi gazdaságokban való egyesítése mellett, arra is szükség van, hogy az eredeti ötéves tervben előírtnál lényegeseti tölfcb gépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot jut íassunk a falunak. Els szükség van arra. is, bogy a dolgozó parasztok soraiból a mező" gazdasági szakemberek tízezreit és százezreit képezzük ki, hogy a tudományt és a kultúrát bevigyük a faluba gyorsabb ütemben és na- gyob mértékben, mint ezt erodeá ötéves tervünk előírja. Megvizsgálva lehetőségeinket és szükségleteinket, arra az eredményre jutottunk, hogy —- amint ezt Rákosi elvtárs már említette — az ötéves tervtörvényben élőért kereken 51 milliárd forint beruházással szemben 1950~5i-ben mir,/egy SC- 85 milliárd forintot tudunk és kell beruháznunk népgazdaságunkba. Másszóval: az ötéves tervről szótó törvényben előírt beruházások összegét mirit- egy 65—70 százalékkal tudjuk és kell megemelnünk. A mintegy 8©—ffi mcifiárd íorinl'myi ösnzeis bemháaásIbóC körü.!lbe!iül 40 mii- 'liárd forintot javasolunk juttatni a gyáriparnak, szemben az ötéves terv- rőt szótő törvényben előírt 21.3 milliárd forinttal. Tteháit, míg ínépgaadáisá- gunlk egészében « beruházásök ösiszie- giéft a iterytörvén.ylbein iineigálilhlpítoi't összeghez képest m in'tegy ©5—70 Birá- Ziafélkiktiil ifim éljük, addig a.z ipari iberu- iiázávoik összegét mintegy 90 szálzlaíéilc- k.'ilí növeljük meg. A gyáiripam jutó in.iiutogy 40 imiiiő'lórd foafiuhnyi beruihíí- ztásból jaiva,so'lunk 37—33 m.irliárd íb- r'inttOit. a nehézipar beruházásaira, ne- béziipaTiuink fejlesztésiére fordítani, síz emberi a.z ötlívelr tervbörvénybui erre a ccfra megáiütipttott 18.3 m.f'lfárd forjntltal. Vagyii's azt javasoljuk, hogy a nehézipar fejlesztésére brüh rí zandó összeg több mint kétszeresére emelkedjék annak az összegnek, •amelyet az eddig érvényes határozat és tervlör- vényrrük « nehézipar fejlesztésére előirányzott. Ugyaniakkor javasoljuk rninitegy 13—>14 '«zúzaiiékknfi megemelni b könnyűiparra jutó berulházástoikíat is. A félem elit iberuiházósi összegnek 'cmi- Wliétí imifgoiszIVálsiáibiain kifejezésre (jut a szocialista iparosítás sztálini törvényének ■ fokozott érvényesítése népgazdaságunk fejlesztésében. A iberulháztásoklnak minltiegy 601—86 mí'Tfáird foriritösszegíben v.a’ó megláffá- pá’úsn és r féladait megváltlésíAisa niem- c-ak Tfrtt'is. hamem imkáibí» óvatos élő- inátnyzalt, thésren, eövüársaik. már 4950- l>«n, nz ötévvo terv első éaébein, imiinit emifítie.'Viem, több, mlimrl 10 mil:árit forint értékű .benitiúz'ást valósiifoltmin?: m.eg. De elvtársiak, ez semknikiéppen nem jeleinllfhetS és nem is ijeüiesniti, ihiogy ént a fietadlateyt köninven reglyliik, Jiogv ne vőlua isaiiikség erőnik koimoly meg- fieslzit'Hé'éine e 'hatei'lmias összeg megsta- ■’'ósftáráihoz. Azonban nemcsak nagyobb eiíőlfesizíiéslt .és nagyobb fegyelmet ké- rülnk népünkitöl, hanem bizonyos áilldo- ZaiHotkalt is jövőnk miegai'lapozáisia érdfc"- kiében.. Mimikiásoszlláilyuinikltól, doígiozló pair.aszitirái'pmkóJ, népiilnikto la.zt kér- jfiilk. hogy addig is. amíg iberubázása'inik révén .iparúink és metrögazdaságunik nagy It'ömegbien fog)ia onifami a Itegikiii- ööinflé'ébb ifogya sztáisii javakat, tolkairié- kosfcodijéik a magánéltei!ében. Hiszen ez az áiüdozait az öíéves terv további évéiben isolkiszoirosain megltlérüik Ez az á!t- diozalt östze sem hason’íilbatló azoklkal b biaflaflmias áldozatokkal!, amelyeket a Szovjetunió munkáisoszlálya, a szovjet nép, a szioeiaíiiSta népgazdaság megte- remitéséért, a fasiszta barbárok szél'BÚ- ;iAráért, Európa és nemcsak EuTÓpa néipeiinck fe'Kzahadításáér.t, a világ ölsz- szes dolgozóéért, ' tehúit éretüiimik lis iho- zotit. (Taps.) A úri im ttogy SÓ—86 mlilTiáidd foriinllira felem «’mii jnvívsio’í berulháziádi össizcgbői 11 milliárd forintot tartunk szükségesnek beruházni mezőgazdaságunkba, memben nz öltéve» tervíi'örvénybcin ieflö- ínt 8 miüilíárd ifonimlltal!. Tehát az jiavta- soilijuk, bogy a nnezőgiaizdiaisáigli beruihá- zások összegét iklb. . 40 isZözialléikilcál emeljük fel. A mezőgazdasági országunk ilyen jelentős felemelésére azért van szükség, hogy felszámolhassuk mezőgazdaságunk elmaradottságát, hogy elláthassuk mezőgazdaságunkat új kor- szeri! fegyverekkel gépekkel, a többi között nagyteljesílőképességű lánctalpas szántótraktorokkal, univerzáltraik- t or okkal tehergé pkocsikka], különféle ültető-, vető-, szedő- és rakodógépekkel, kombájnokkal, továbbá különféle műtrágyával, épületekkel, egyszóval mindennel, amiit a korszerű, miagasijö- vudétlmiező'ségű, sok árut termelő nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása megköveteli Tarmésztekeiseín a mwzőgntztíaffiáiglblain közvjeiMenül beruházoií jiavliso'il 11 mi’V. r.Márd foTÍínboai- fcíül, a miídosiftoílt ötéves in-épgazdösági terv afapján, meg fog növi’lóé dini a miezőgpzidaivág résce- sedlése azokbiaTi a benilliázá.siokbain iiis amre.lyie.ket nem közvetlenül'; u meizőgMiz- dar.ágra fordí'liuink, de amcfyieik 'teny.e- giesetn a mezőgazdawig, a dobozó parasztság, ia felu,síi llaikosiság ördeikcit1 ■szo'llgiáiijuk: új ultaik épgséix, át indában közi'lek'edésá és pos.la-hál'ótznit’unik fejleszh főse a ibikm. fofliKi kuiVúrottbonok, könyvtárak KtesiKése. a mczlölgazdlarági sziaikiskoMk és kü'ömifé'te lonfotyamok (számán :ik növekedése, községek rendezése u falVak víJfamosStóisa, az egé' iz.- irágiligyi liáiüózalt kilerjeszttéBie a INura,' silátegészségiigyünik gyöikcres megjavítása, stb. Közlekedésünk fejlesztésére a féléméit beruházási Összegből kereken 10 naifí'tárd forini'c*! jami'sio't’ink ford-'itaíu. szemben a.z ötéves tervlörvétnyban e.'lö- irí 7.5 mditilliáird forÍTitlaC, I'lVm ódon az új lellőéráinynat miinliegy 36 azázaiMkkeiil haíádija meg ráz ötéves .tervben a .közlekedés fej:Iesz|l;ésiéne előáirányEofti ö'asize- get. Fe’iemie’it, 80—8’5 miíírúrd fortnlinyi, brruíhfáiíárHi előjirthnyzalilunitból mirategy 10 mdtiárd forintot javasolunk juthatni lakásépítésre, község- és váró sfejjesz- tésre és különféle kultúrád« létesítményekre, szemben az ötéves lltervr-® sztó- i'ó törviénybein ezekre a eflioikra. míjgiáí- iapítoút 7.4 mi Ailárd forinitlthl. Vagyis az emék ed és itt minltiegv cgyha’nmad- nyS. Az építőipar beruházásaira karé ken 3 milliárd forintot javasolunk fordítani. Egyébként lis ahhoz, hogy fetemeft ötéves torvünlkelt meg tudjuk ví?óvlhaini, kiüHöniös gondot keli fordítanunlk iparunk, köjfte'kcdésiiiinlk, egész imtnuelA gépePeillüinik műszaild fejleszlíésiére. Kiá- föinös gonddal keCit ügyelnünk arra, hogy .terméllés;iiinkibein a 3legkors*rűil)b clljiárásiolklat., gépeiket, fei’lszieirierlSsekiot al- kiai'lmlazzuik. Eninek miegefelellöen Országos Tervhlivatiaiiuuk a termelés küllön- féCle ágairá kidolgozta a míflsrakri fej- lesiZiüSs ötéves tervét, amieilyeit Niélplkiöz- .tlársiasáiguink Mi ni'szi'rrltainiác.sa jólvába- gyiott lés ezze! Ikö'lef'leiziővé 'telit. Részhen a benihó zondó összegnek igen jefeinl'lös fietlemjalése, résziben a tier- mellékienység növelésie s az önköltsfig- csölkkieinitlés .letiietővé és egyben szniiksé- gessé teszik, hogy átdoi’gozuitt ötéves terviiinkiben iparunk termelésének emelkedését jóval erősebben fokozzuk, minit eat az ötéves tervről szótő törvény megáld a,pDtija. Ipari termelésünket 1954-re, 1949- hez képest, nem 86.4 százsdéklatl, hanem körül 200 százalékkai tudjuk emelni, a nehézipar termelésit pedig mintegy 280—290 százalékkal javasoljuk megemelni. A 'könnyűipar tiermeléséneik növekedéséit az öléves terv utolsó érére, a hároméves .terv utolsó évéhez képest a terv'örvényben megálllapítctít 72.9 százalék helyeit, mínltegiy 150 százalékkal javasoljuk előirányozni. Az új ötéves i'terv eredményeikónlt meg fog válfbzini nagyiparunik szerkezete. Ez a változás kifejezésre juit ab. ham. hogy az ötéves lervidőszak végére a. 1‘erme.löeszlközöket előálllPto iperágak részesedése az egész ipar termelési értékében körüülbelül 70 százalékra eme'ikedik, a fqgyaszltási cikkeket előállító iparé pedig annak ellenére. hogy mini!: előbb Iá ti luk, termelése aibszoM éltekben mimitegy 150 százalékkal nő, az egész ipar iterme. légii értékében 30 százalékra csökken. De kifejezésre jut nagyiparunk szer. kezeiének megváltozása abban is. 'hogy a gépipar termélése 1954-ben, az oft11. Módosított ötéves népgazdasági teiBviink fö vonásai vezetésével, * Rákosi elvtárs vezetésével — kemény, szívós küzdelem” ben harcolta ki külső és belső ellen” ségeinkkel szemben, a kizsákmányoló osztályokkal, és maradvá” araikkal szemben. Kiharcolta az imperialisták, a kulákság, a kleriká" lis reakció és az áruló jobboldali Szociáldemokraták élen folytatott küzdelemben. Az ellenség aknamunkája és támadása azonban, ha itfrott ideiglenesen sikerült is elérnie némi ered" nébyt, meghiúsult. Meghiúsult ízért, mert Pártunk, Rákosi elv- ársat, munkásosztályunk a mi nagy Pártunkat, dolgozó népünk munkást- >srtá\ynnkat követte! (Nagy taps.) Meghiúsult azért, mert Pártunk, nunkásosztályunk sziklaszilárdan illőt# és áll a szocialista építés rontjám, mert töme'-’mozgalommá | ált országunkban a szocialista
