Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-02 / 51. szám
4 SOJftÖCYI NÉPLAP PÉNTEK. 1051. MjÁRCIfelS 2. lag kereken 11.000 mérnököt képezünk ki műegyetemeinken és műszaki főiskoláinkon, tehát többet, mint' ahány mérnökünk ösz- szesen volt az ötéves tervidőszak kezdetén. A mérnökök mellett, közvelte- nül a termelésben, rendkívül nagy szükségünk van szakképzett technikusokra, azaz műszaki középkáderekre. Uj, felemelt ötéves népgazdasági tervünk szerint öt év alatt 17.000 új technikust fogunk kiképezni. És már most kell gondolnunk arra, hogy mi lesz ötéves tervünk befejezése után. Figyelembevéve a várható szükségletet és számot- vctve lehetőségeinkkel, azt javasoljuk, hogy az ötéves tervidőszak végére. 1954-re, az ipari technikumok tanulóinak számát 50.000- re, a különféle műegyetemek hallgatóinak számát pedig 21.000- re emeljük fel. Es, hogy ezt megteheösük, a már épülő miskolci és veszprémi műegyetemeken kívül, új építészmérnöki főiskolát, új általános mérnöki főiskolát és kilenc új ipari technikumot kell építenünk. A mérnökökéhez és a technikusokéhoz hasonló arányban kell fejlesztenünk a közép- és felsőfokú közgazdasági szakemberképzést s még ennél is sokkal nagyobb arányban a mezőgazdasági szakkáderek kiképzését. Ezeknek az új, fiatal műszaki és gazdasági kádereknek tízezrei túlnyomó többségükben már a munkások, a dolgozó parasztok fiaiból és leányaiból fognak kikerülni. A megváltozott feltételek, amelyek között népgazdaságuk most fejlődik és a legközelebbi években fejlődni fog, megkövetelik azt is, hogy bizonyos tekintetben új módon vessük fel a gazdaság, a termelés, az üzemek vezetésének kérdését. Jelenleg és az elkövetkező években többé már nem békélhe- -tütik meg a vezetésnek testületi jellegével, az egyéni felelősség elmosásával azért, mert a vezetésnek ez a fonnájai leveszi a felelősségei az üzemek, a vállalatok igazgatóiról, gátolja ipari és általában gazdasági kádereink fejlődését, összekuszálja a dolgokat és mindezek folytán káros népgazdaságunk fejlődésére, szocialista építésünkre. Pártszervezeteink az elmúlt évben igen nagy segítséget adtak a termelésnek. Alapjábanvéve megvalósították, legalábbis az iparban (de sokkal kisebb mértékben állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, termelőszövetkezeti csoportjainkban) — Központi Vezetőségünknek azt az utasítását, hogy munkájuk központjába a termelés kérdései! állítsák. Enélktil a fordulat nélkül nem érhettük volna el azokat az igen komoly 1 eredményeket, amelyeket az ötéves terv első évében ténylegesen elértünk. A pártszervezet, a kommunisták szerepe és jelentősége a termelésben kell, hogy még tovább növekedjék. S ez nemcsak magára a pártszervezetre s a pártvezetöségre vonatkozik, hanem minden egyes párttagra és tagjelöltre is. abban az értelemben, ahogyan V. I. Lenin meghatározta az agitátor, a népnevelő szerepét a termelésben: „Minden agitátornak állatni vezetőnek kell lennie, az összes parasztok és munkások vezetőjének. a gazdasági építés kérdéseiben.“ Nagy tanítómesterünk említett szavai azt fejezik ki, hogy a kommunista, a párttag legyen tudatában kötelezettségeinek, felelősségének saját államával szemben, képes legyen megmagyarázni a; pártonkívüli dolgozóknak az előttük álló feladatokat és példájával járjon elöl a feladatok megvalósításában. A pártszervezeteknek, a párt- szervezetek vezetőségének, az üzemi pártbizottságnak ezután sokkal komolyabban és alaposabban kell foglalkoznia az üzemvezetés, az igazgató ellenőrzésével, mint ahogy ez eddig történt. Időről- időre be kell számoltatnia az igazgatót a végzett múiikáfól, bírálatot kell gyakorolnia az igazgató; az üzemvezetés munkája felett, javaslatot kell tennie a munka megjavítására, az anyaggal, az energiával, a munkaerővel való takarékosságra, stb. Azonban, elvtársak, az új feltételek között a vezetés helyes módszereinek biztosítására nem elegendő, hogy az üzem vezetése felelős egyszemélyi vezetés legyen. Ehhez az is szükséges még, hogy ugyanez meglegyen az üzem egyes részlegeinél, műhelyeinél, telepeinél is. Továbbá szükséges, hogy egy-egy nagyobb üzemen belül az egyes részlegek, műhelyek, telepek önálló elszámolás alapján működjenek. Ez nemcsak azért helyes, mert igen komoly megtakarításokra ad lehetőséget, hanem azért is, mert segít felfedni, az üzemben, a termelésben mutatkozó hibákat és hiányosságokat, tehát segít megtalálni az eszközöket is a hibák és hiányosságok felszámolására. Elengedetlietetlenül szükségek hogy üzemeinkben részletesen kidolgozott, kötelező erejű, írásban rögzített gyártási előírások legyenek. Ideje, hogy komolyan elkezdjünk foglalkozni a. technológia, a gyártási előírások kérdéseivel, mert ennek a kérdésnek elhanyagolása azzal jár, hogy gazdaságtalanul használjuk ki a rendelkezésünkre álló korszerű munkagépeket és ipari felszerelést, pocsékoljuk a nyersanyagot, magas t. selejt százaléka, gyártmányaink nem éléggé szabványosítottak. Másrészt a jól átgondolt, részle- .oson kidolgozott, korszerű és kö telező erejű gyártási eljárások be. vezetése az előfeltétele annak is hogy iparunkban a lehető legszélesebb területen alkalmazzuk a folyamszerv, termelés módszereit, a futószalag és félfutószalag- rendszert, ami Itlvejöségeí ad a termelés igen jelentős fokozására a termelékenység emelésére, az önköltség további csökkentésére vagyis ipara termékeink olesóhbi- tásáraA helyes vezetéshez hozzátartozik a helyes ellenőrzés is ■ A hiba nem all vau, hogy Ináhurík nincs elegendő ellenőrzés. Nem a mennyiséggel van nálunk baj. ffieitve gyakran a mennyiséggel is, de a legtöbbször nem abban a© éiíjdlemibeti, hogy kevés az ellenőrzés, ihanem ab- pan. hogy túlságosan sok a párhuzamos és egymás i keresZlezlő formális ellenőrzés. Bllenőrz-ésü-nk-melk tehát egyik legnagyobb hiányossága az, hogy formális és rendiszeiúelan. Az ellenőrzési munkánk másik hiá- j ny-ossága a liberalizmus-. (íz ellenőrzés során észleli mu’.asz).-ások, vSaaaéüések elkövetőivel szemben, sőt nem j egyszer olyanokká! szemben is. akik nyilvánvalóan akraamun'ká' folytatnak nép- gaiadaaágumk dien. Végül ejpersőrzési munikánlknajk tjgen komoly fogyatékossága az is, hogy a széles dolgozó lüömegekdi jnég gyengén von juk, ibe az ellenőrzési munkájába. még nem használjuk fel eléggé észrevételeikéi::, •bírálatukat-, jezéseikeh. nőt -akadlak -olyan szégyenbe!',jes esetek is. amikor -a- visszaálések lelepleződ oibocsátclitaik a munkahelyükről, a visszaélés11 etkövedök pediiig a beíyü- kön maradták mindaddig, amíg központi szerveink bette wem avaükaaárk ;:• dolgba. Az Ilyen esetek mögül! népünk ellenségeinek -kezét Ikéll keresnünk. Fdladgiunlk iehát az Ellenőrzés älteren ez. hegy a jolenfteg még jórészlj ronmális ellenőrzést tényleges ellenőrzéssé .fejlesszük, hogy megszünfas- sük a sok felesleges, párhuzamos sokszor egymást kérész,ezö -eíllenőr- zésO. hogy felszámoljuk a még széles körben eÜ:,erjedt 'liberalizmust az állami-, a 'lervifegyelme-í semmibe vevőkkel, az. állam vagyonát filékczitókkall, s mlnxieraekeilőtt, az ellenséges élemék- kel szembeni ás -hogy rendszerré tje- gyük a dolgozó tömegek részvételéi az elilenőr-zós 'munkájában s ezt a rendszert 'törvényerőre emefljük. Apró Antal elvtárs felszólalása A Párt iránti megbecsülés jut kifejezésre — mondotta — azokban a hatalmas termelési győzelmekben, amelyek a Párt II. Kongresszusának tiszteletére az iparban és a mezőgazdaságban a Központi Vezetőség zászlajáért folyó szocialista munkaversenyben születtek. Ma már büszkén számolhatunk be arról, hogy a munkaverseny nálunk is mindjobban széles tömegmozgalommá fejlődik. Ezt bizonyítják a versenyben résztvevők számainak adatai. Januárban a nehézipar, könnyűipar és építőipar területén 550.0Ü0 dolgozó vett részt a szocialista munkaversenyben, 380.000 volt az egyéni versenyzők száma, 38.500 brigádban pedig 250.000 brigádtag vett részt a munkaversenyben. , Számos üzemben a dolgozók 75- 80 százaléka tett kongresszusi felajánlást és a kongresszusi verseny sokhelyen kiterjedt a mező- gazdaságra is, az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek dolgozóira. Sok helyen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is vállaltak kötelezettséget a Kongresszus tiszteletére. A Kongresszusi Hét során az u. n. feszített tervet is az üzemek egész sora lényegesen túlteljesítette és nemes versenyben áll. Apró elvtárs ezután a kongresszusi versenyben éjen járó üzemek, az Egyesült Izzó, a Fémáru és Szerszámgépgyár, a Rá- cosi Müvek, az Ózdi Kohászati üzemek, Petőfi bánya, Dudar a üunai Vasmű és a1 Budapest-Fe- rencvárosi Fütöház kimagasló 3redményeit ismerteti majd így folytatta: — A kongresszusi verseny bizonyítja legjobban Rákosi elvtárs megállapítását, hogy megdv’tozott a dolgozók viszonya a munkához. Mindjobban megértik a szocializmus építésének nagy jelentőségét. — Egűsz biztos, — folytaiba — hogy a módosított 5 éves népgaz- d.usági tervet is, — amelyet Gerő elvtárs referátumában ismertetett. — teljesíteni tudjuk, megszervezzük jobban a munkát, mint ahogy azt a kongresszusi versenyben tettük. Jelentkezik azonban olyan, hogy egyes üzemek a 100 % alatt teljesítők számát mindenáron felakarják számolni, de úgy. hogy magasabb teljesítmény nélkül többletjuttatásokat biztosítanak, más besorolásokat adnak, darabbérből órabérbe teszik át öklét. Fontos feladata a vállalatvezetés és a szakszervezetek számára, hogy ügyeljenek arra, hogy a magasabb teljesítményekre való törekvés egyben ne jelentse n normák fellazulását. A túlórák számának növekedésével ne következzen be az, hogy a bérek ki- ugranak, a teljesítmény pedig lemarad. Apró elvtárs ezután a munkaverseny hibáira mutatott rá: — Meg lehet állapítani, hogy a munkásosztály egészéhez képest még mindig alacsony a sztahanovisták száma. A sztahanov mozgalom kiszélesítése most az egyik alapvető feladat, mert a 10.000 sztahanovistára még nem mond- haijuk, hogy ez már tömegmoz- galoúi. Hiba az is. hogy a sztaha- novmozgalom fejlődését a minisztériumok és a1 szakszervezetek munkájában mutatkozó lélektelen bürokratizmus is akalályozza. Apró elvtárs ezután számos példával alátámasztva világította meg a munkafegyelem terén mutatkozó hibákat, majd rámutatott arra, hogy a munkafegyelem állandó szilárdítása, különösen most a módosított 5 éves népgazdasági terven belül, még nagyobb jelentőségű lesz. Ezután a szakszervezetek fejlődéséről, feladatairól beszélt. A kongresszusi versenyben és azt megelőzően is a üormareudezés, a Békekölcsön jegyzés során és a dolgozókról való gondoskodás, a nevelés, a kultúrális és sportmunka terén mutatkozott a szak- szervezetek munkájában javulás. Ez összefüggésben van azzal a mérhetetlen nagy segítséggel, IV. Népgazdaságunk jellege és fejlődésének perspektívája 'Mint Ismeretes, uépgaizd-a-ságu-nfK. .jelenlegi állta-palába a átmeneteit képez a tőkés gazdaságiból a szocaliista gazdaságba. Népgazdaságunk mlég -két, egymástól gyökeresen különböző, egymással el*- -en-tsóMs -aiíapan nyugszik: a szocialista, nagyipar és & kisárubermeüő mezőgazdaság állapján. Lenin—Sztálin tamütá- >akbó! -és ia Szovjetunió -taiptasztatotai- búí, d-e saját itiapaszka-lia tankból is tudjuk,, hogy nagyon sokáig ezjt a kettősséget nem teilet, fenohart-aini. Pártunk döntő stratégiai feladata — tehát nem közvetlen feladata — munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk előkészítése e kettősség felszámolására, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése, a dolgozó parasztságnak term előszöv étkét kezetekben való önkéntes társulása s ezzel együtt a kulákságnak, mind osztálynak megszüntetése útján. Országunk ipairosftástán-afc meggyorsulása egyrészt, miásrésizlt -pedig -az •imperialista -háborús gyu-jtaga-tók -áttérése -a -háborús propagandáról rnyliít agresszív cselekedetre, megköveteli, hogy -mind erősebb és mindinkább szocialista népgazdaságunk 'legyen, tízért fokoznunk kell az előkészületeket az jé egységes, szocialista gazdasági 'alapra való áttérés érdekében. Ez pedig elkérililihetettenü 1 maiga után vonlja az osztályharc további kiéleződését a falun, amire Pártunkat mnnkláisoszitáliy-unlkáit, dolgozó -parasztságunkat tol keiül véritezraünk. A fokozott -(-íök-észíttő munka mellett, amelyet mezőgazdaságunk se'ocialista ívtszenvez'éisip -érdekében IkeöJ végeznünk, folytatnunk kell -népgazdaságunk egész területién a tőkés elemeik korlátozásának és 'kiszorításának pántlikáját, mindenekelőtt a ikereskeid-ef/emben, amelyet -fok-ozialíosatn, olyan -mértékben, n-ho-gyan erre a szükséges feltételeket meg itudjuk yaillósífiain:, 'helyellfesítenlünk IceJit szocialista .kereskedelemmol: állami kereskedelemmel -a városban, xziövdlikazeifi k ereske delem iniel falun. Gazdasági .rendszábálly-oikk-ali, beruházási -és forgótőkeh'i,teltek 'juttatásával, yaiainvi-nlt fe'iviiá-goisíló és -szervező munkánkkal élő keli s-egá-temi-nik a kisipari lemvelőszövetkeztek mozigaitmlán'alk kifejlődéséit. Pá-rt-unlk polilbikájiánlak -tengelye, népi denaokraífilkus -állaim uruk alap ja: a munkásosztály szövetsége .a dolgozó pa- raiszlsággalt s e -szövetségen belül a imiuíiikáso'szltáilly vezető -szerepe. G'azdais-ágpől'itilká-nkihain ez -azt jelein- Ili, -hogy -toiválbbra is -aijka-llmiazinunk kell, a sajátos magyarországi viszonyoknak megfelelően, aiz űgyn-eveze-i-t új gazda- sáigi pollilt Ilkáit, -amelyet most is aükaíl- maziunlk, s 'ámletyet, Leniin ©seinlrálBs iel- gom-doílása atepjáin eóősizör -a Szovjet- uinüótaain -a-Ikáilmjazitlaik. ACIkallm-aznuirik kelt ez-t -a politikáit milnidladidiig, amíg a szooiaüíizmius -gySzelliméll iá népgazdaiság minden -ilerülleltléii ki nem vfvitiuik, miért ezt -a po-fitkáit, mint Satáúiin «Qvlttárs ta- üainítja, -egyeKlen- -szöcia-tizmuist épííiő ország segn m-é’Clőahieti.-E'nn-ek a poOiit-ikának az lalkiallmaZá'sa azt jeleníti h-ogy -Iwábbra iis f«m 'kell taritlatnunk, sőt bizonyos vo-natkiaZálsiban erősfiieniiink .kiélt a piaci kapcsolatokat a -termelés különféle ágai, elsősoilbiain pedig a szociilaitesil.a -ijpa-r és a kisáruter- mélő mezőgaZda-ság közölik •Ez a rendsziábáliy, itlermész'etiasieii, hiem jelanth-et-i «ez álJlaim pi-a-csaaibállyzó szerepének tolfiüggeszilésőt, vagy lalkár korlátozását. üJ-gyauakko.r . laizointan, laimükor fenn- Jüajran-i, sőt bizonyos itakinteBbm bőv-í- tenü akarjuk ia piaci kaipcso'ia'tolkat, még sokkal határozottabban, sokkal nagyobb mértékben kell fokoznunk, erősítenünk, fejlesztenünk, Mierjesztte- nünk. növelnünk, a közvetlen, -termelési kapcsolatokat népgazdaságunk különféle ágai s mindenekelőtt iparunk és mezőgazdaságunk között.-Melyek -ezek -a -termelési kapcsolatok? Ezek a gépállomások -és a segítség, -mElyet -ezek termel/ílszöve'Jkeze- '.ínkark és <a még egj’éniileg dolgazó pa-raisztlsláguinkníak nyujliainaik. Ezek a különféle m-azögaizda-sági -gépek és eszközök, melyeket a fa&uin-ak ju-'H-aliiuinlk. Ez a miezőgaz-d-aság lakozol',l -ell’látálsa műt-rágyá-vail -és -nom-estlett -Métlőniagv-ák- ittaií. Id'e tartozik aiz a soko'-da-hí -segítség ás, a-miettyet népi demjoikratilkus államunk miezőgazdiaisági tienm-előszövet- kezetei-n'kniek nyújt nemcsak -a gépáS-o- másoik útján, hanem beruházási -és egyéb kölcsönök fionmájábam, -tenyész- törzsek ren-d-e'iekzé'STe -bocsátásával, stb. Ide .tartozik a t-ermelésíi szerződé- tok kérdése, amelyek útján biztosítjuk az á-lla-m számára -a szükséges miozlö- gazdasági termiöke.k bizonyos részét s ugyanakkor a -nyújtott előnyök, dllőfle- gek. szak-tanácsadás, vetőmag, műtrágya segítségével- emieíjiik a tterméaboiza- mot s ilymódon lehetővé -tesszük, :1er- m-elB-szövet'kezetei-nik -és dolgozó -pa- -nasztságunk jövedelemének fokozását- Tehált arról- van szó, 'hogy me cSalk a parasztság személyi szükség lie leit elégítsük k;i, hanem minid- -nagyobb nrér- ;iékbon termjellési szükségleteit ás. A hal év alatt. mi elv hazánk to-Lszia- bad Etára óta eltelt, -hazánk -a fejlődés -útján nagyobb lépést tett előre, mént a megelőző évszázadok aíalt't. E ,rövid, de ehed-mlópyékben gazda-g .niűbánv ;év a’aitlt. Pártunk, munkásosztályunk tettekkel bizonyította br. hogy hivatott népgazdaságunk, államunk, nemzetünk vezetésére. lAzo-mban, eóvUársak, a feladat, -aimie íyet a legközelebbi években Pártunknak, m-uii káso szlt-á ly unknalk, doHgozil nlépniiiknek eí kell Végeznie: & szétapnó zódott, dlmiaradotit kisparaszti mezögaiz d'a-ság Irelyén,, -nagyüzemű, korszert szoríalilsia m-ezőgazdaság léhiethozása é ú), -felamiaft ötéves tervünk segítségé vei országunk iparosításának meggyon afflása s m’-ndezek eredményekénlt a. egységes alapon nyugvó szocialista me zögazdaság megteremtése — nehezebl és bonyolultabb minden feladatnál, amit eddig elvégeztünk. Ezt világosain kelll fátnuink -s ennek megfelelően kel rá fe.'ikésziüilniünk. De -nemcsak az elvégzendő tolad-at nőillt m-eg s nemcsak népűink ellenségeinek eile mállása ifolg növekedni, hanem hialtaiimiasan megnőt, és szakadatlanul, feílta-rtóztnitlhalíailllain-u növekszik lés fog -n-övekedna Pártunk m u-nká sosztlá'.vünk népünk ereje is aoélasodiik és aicélosodni fog népünlk ialbaraiíla, h-ogv la növekedés -nehézségeivel dacokva, szabad hazánkat virágzó szocialista országgá formálja. (Nagy taps.) Ezért, elvtársaík, mi u mioisrt! előttitMiiIk álló, az edidiginiél nagyobb és nehezebb feladíaitolt -is meg fogjuk oldani Meg fogjuk oldani, mert maga a történelmi fejlődés tűzte napirendre! Mert hálía Lenin—Sztálin 'legyőzhetetlen i#a- níHlá-sá-ríak t-udtjuk, hogyan (keíl megoH- dan-i! -mert m.unikiá'sosztlái'Jyunlkniak, d’öl1- gioz-ó .n’Sp-n-ülknjelk van harcoklbain meged- zöllt, taipasztaJit éítesapai-a, van oíyain vezedő (Pártja, -amilyen a imi nagy Pártunk, -am'dty M-arx—-Engels—Lenini— Sztálin nagy zászlaja al-altlt szt-iárd akarattal, törhetetlen hittel vezeti -nepün- Ikét a, 'harciba 'a -szodiaffizmius Heljes győzelmiéért országunkban 1 Éljen c mi nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Lenin—Sztálin halhdtatlan tanítása! Gerő Ernő ibeszáMol-úját a 1.üMö-lítti. nagy f-igyel-emmel 'kís-értlék. Gs-aknein val'aimienyi küllldlött jegyezné az új ö-t'-éve' terv -ragyogó ,tjávl>aitiad-t jelző számokat Többször telkes taps tört ki, tosszú percekig -élteMék Rákosi etVtá-rsat. Felszólalások a Kongresszus negyedik napján A továbbiakban -az Osztrák Komim-u- nisla Párt üdvözletét J-oba-nn Koplc- ning. az Osztrák KomimiunKlSlia -Pá-ZI elnöke tolmácsolta. A nagy t'apsnai fagadptt felszótapás után Koczina Gyula, a Rákosi Mátyás Művek pártbizoilt- t-ágá-nak .titkára szólt hozzá a 2. napirendhez. (Ezután Pioker Ignác az Egyesült izzó sztahanovistája, a szakma -legjobb gyalusa- szólalt fel. Munkájának eredményeiről számolt be Horváth Ede, a Győri Vagóngyár Kossuth-díj-as «rfr'.iá- n-ov-istága, eszltergályiois ifjúm'ím V-1 Le-lk-es taps foga'dte az A'bán Munka- pár,! képviselője, Hiymi Kapó. -a politikai íbizo-ttság tagja feiszóllaláisái. -Ezzel a kongresszus 4. napjának déCellőtHii ülése végétért.- Ebédsziünelt után Hónai 'Sándor -nyi- trIta meg 'a délutáni ta-nádskozást. Elsőnek 0rma.i Árpád-né, a Haza: F-ésü-s- fonó Ko'ssni'Sh-díjals szHia'h-ánoy-istája s/ólait fel. .Nagy érdeklődés közepelte mondta el felsróla'lását Fuss Z-óltán, ar. Országos Tervhiviaital elnöke, a Párt Pollitkai BizoUsúgának -tagija. Ezután VíSIe Pessi, ,a Finn K-ommn- nlslta Párt főtitkára üdvözölte -a kongresszust. Ezután Apró Antal, a SZOT iföiiiit- feára, -a Políítiba-i Bizottság itagja -szólt hozzá G«tő Ern-ő r»ferá-twmához.
