Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-13 / 60. szám

4

SOMOGYI NÉPLAP

KEDD, 1951. MAROiUS 13.

de nem a hazafias érzésű, munkájából élő dolgozó parasztságé.

Az egyéni parasztgazdaságoknak harcot kell ind ílaniok a jó termésért. Ehhez döntően az keli, hogy időben el u égé zzék a tavaszi mezőgazdasági munkákat, hogy minimális tudományos módszereket használjanak fel tevékenységükben. Ihr romja község parasztsága, mint értesültünk, versenyre hívta ki Lábad

község parasztságát és ehhez több községben csatlakoztak. Ez a párosverseny nagy emelője lesz a tavaszi munkák sikeres elvégzésé“ nek. A tudományosabb módszerek az egyéni parasztgazdaságokban sok ezer vagon kukoricát, gabonát, gyapotot, slib. fognak jelenteni megyénk dolgozó parasztságának és államunknak.

Most minden erőt mozgósítsunk a

III.

tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére. Lelkesítse a pártmunkásokat öiz a tudat, hogy a Szabad Nép, a Párt központi lapja három nappal ezelőtt megírta, hágd a megyék versenyében Somogy a második helyen áll. Azóta a rádió kétszer bemondta, hogy Somogy megye az első hehre került. Őrizzük meg élenjáró szerepünket a tavaszi munkákban!

A szocialista iparosítás kérdése

A mezőgazdaság szocialista átszervezése, népünk életszínvonalának nagyfokú emelése nem lehetséges az ipar és különösen a nehézipar ugrásszerű fejlesztése nélkül. A nehézipar fejlesztése — ez a szocialista építés legfontosabb törvénye. A szocialista ipar fölénye a kisárúíermelö mezőgazdasággal szemben, minden területen megmutatkozott. Iparunk 1948'ra elérte az 1938-as, az utolsó békeév termelését. 19ö(rben 3ti százalékkal szárnyalta túl a szocialista j.par az előirányzatot: ebben az egyetlen évben az ipar annyit fejlődött, mint a Iwrlhysta-fasizmus idején 20 év alatt. 1948-hoz képest a gyáripar termelése megkétszereződött. Ezt a hatalmas fejlődést, most mi ugrásszerűen növeljük tovább. 1919-hez képest a gyáripar háromszorosára (200 százalékkal), a nehézipar négyszeresére (280 sztátzalékkal), a könnyűipar két és félszeresére; (150 százalékkal) nő. Az iparnak e rop pant fejlődése csakis a munkásosztály hatalma alatt képzelhető el, Mind az iparra, mind a mezőgazdaságra vonatkozik a Szabad Nép 1931. március 4 i szánra vezércikkének megállapítása: „Csak az a nép képes ilyen lelkesen építeni, amelynek Szemében már nem örömtelin robot, hanem dicsőség a munka, amely tudja, hegy munkája minden gyümölcsét maga élvezi.“

A gyáriparban e hatalmas eredmények forrása a munkához való újfajta, szocialista viszony, melyet a Párl alakított ki a munkásokban.

'A munkaversenyben a 11. Párt- kongresszus tiszteletére megyénkben is nagy eredmények születtek. A Megyei Pártbizottság kangresszu si versenyzászlaját a Kaposvári h'iítöház nyerte, cl. Itt minden dolgozó felajánlást tett és azt teljesíteti« is; többek között 845 vagon

szenet .takarítottak meg, s ez 08 vonat fűtéséhez elegendő. A mar call építkezésen a 100 százalékon aluli teljesítők szúrna 17.3 százalék voli; a verseny során ezt teljesen kiküszöbölték. Megyénk üzemei közül a TEJÉRT és a Teherfuvar megyei vállalatai az országos versenyben elsők leltek.

Ezzel kezdjük felszámolni aZ; az el maradót iságot, mely megyénkben az ország többi vidékéhez képes’ a íminkaverSeny terén fennállt.

Megyénk gazdaságában az ötéves lew teremti meg az első nagy uze" met. Somogymegve eddigi urai, a földbirtokosok, grófok visszavetették egyes tőkések, kísérleteit, hogy itt üzemeket létesítsenek, mondván, hogy ,,kommunista munkásokra nekik szükségük nincs.“ Népköztársaságunk ellenkezően, itt létesíti a hatalmas, a szegedinél is hatalmasabb Kaposvári Textil-művet, melyben ,'UiüO munkás fog dolgozni. Ezzel és az ipar megyei fejlesztésével a munkások száma megyénkben megsokszorozódik.

Ez lelkesítse megyénk ipari dói' gozóit arra, hogy április 4-re és május 1-rc a niunkaverseny lendít letét fokozzák. Rákosi elvlárs emit tette, hogy az ipar egyik legje" Leni ékein ebb problémá ja :i munkaerő. Megyénkben az úgynevezett segítő családtagok száma minimálisan 48.000. Ebből bőségesen leírni meríteni az ország munkaerőszük' séglethez. A szervezett toborzásban megyénknek 4.000 főt kell adnia. Ez a munka nem folyik elég lendülettel. Az ütemterv szerint eddig 000 főt kellett volna toborozni, szerződési pedig 150 férfi és 42 nő kötött csak. Ennek egyedüli oka abban áll, hogy Megyei Bizottságunk és Járási Bizottságaink e munka kezdetén még nem értettek meg, hogy az egész szocialista iparnak

IV.

éppen a szervezett munkaerötoboi- zás az egyik legfontosabb problémája. Ezen a hibán pedig gyorsan változtatni keil.

Az ipar és a mezöguz daság nagy fejlődése, mint Rákosii cilvtárs rámui látott, változásokat hozott tétre a 'társadalmi osztályokban is. Ez Somogy megyében i-s be,követik ezélt. Megyénkben a munkások és alkalmazottaik száma 51.000-re 'emelkedőéit. A fötdltlufojdoninal rendelkezők száma 65.000. Egyéb önálló 9000. A parasztság osziiálytaigozódása azt mutatja, hogy megyénkben számbelileg is és földiterülelileg is a kö- zépparaszllság jutói, túlsúlyba, 25.000 birtok van >a. 0—5 kát. kőid kategóriában. 5—25 kát. hold között 38.000 birtokol, mulattak ki, 25 hoídl felett pedig 1300 birijokot.

A múltban 1 ezzel iszpmlben 17.000 agrárproleliár volt a megyebeli és

53.000 5 holdon aluli. Ezek az egyszerű számok megmutatják, hogy megyénkben a dolgozó parasztság óriási kizsákmányolása a népi demokrácia áldásos lé tie folytán megszűnt.

Megyénkben a kizsákmányoló osztályok maradványai még szerepei játszanak. Széles körben törekeditek Itae a Pártba, ra tanácsokba, a, különböző üzemekbe és v általaitokba A Molnár- fé'e ellenséges csoport tevékenység® ezek munkáját elősegíteltlte. Ezeket innen eli'ávoiítiaim még teljes egészében nem sikerült, A kulákokat illetően, egyelőre, a rendelkezésünkre adopt szám szerint 2250-mől tudunk. Több példái lelhetne azonban ,felhozni, hogy egyiets helyeken síikéi ült a kullákoknak a mai napig ellepleznie kútá-kmi- voltuka/v és kibújni a kotftátozó rém áelkezések alól. A leadd It földeik ellenére még mindig az összes szántóterület 17 százaléka van a kulákság kezén megyénkben. Ha figyelemba- vesszük. hogy a kis,- és középparaszlt- ság osztáljyharca még nem eléggé fejlődött ki a falun, akkor láthatjuk, hogy a kizsákmányolok elleni harcban még 'hatalmas feladatok állnak előttünk.

A kultúr for r adä lom

A Pari kongresszus megállapítoliíta, hogy a szocialista ipar nagyarányú fejlesztése a mezőgazdaság nagyüzemi alapokra való helyezése nem képzelhető el népünk kultúrszínvonalának emelése nélkül.

Megyénkben a kuKúrfarradalom kibontakozása terén vannaik eredmények. A Horthy.fasizmus s az előtte el,tett évtizedek megyénkben a feudális elnyomás, a udaj.lanság, a nyomor forrása, i volt Csokonai Viijéz, Mihály szomorúan írta „Jövendölés az első oskoláról a Somogybán” című versé,- ben, hogy: .,e kies (tartományban számkivetve volt minden tudomány; hqgy csak 'kanászmak termeti a so- mogyi paraszt; hogy a paraszt tu. da /au, formálásán.’* A felszabadulás előtt iközségejmk nagy rész ében nem volt út, vasút, villainy, mozi, újság, könyv stb.

A felszabadulás után. ma. már elmaradhatjuk; hogy a községek 34.6 százalékában van, kúMúrház és 46.8 százalékában könyvf.ár. 101 község villamosítva vain, s a községeik 20 százalékában van mozi. Megyénkben gimnáziumok létesüllek s a dolgozó pias- raisztság gyermekei közül százan és százan kerültek egyetemeikre, középiskoláikba. kollégiumokba, reindőrtisz'ti. katonatiszti iskolákra, sáli a Szovjetunióba,. az ottani egyetemekre.

Megyei Pártbizottságunk ön- bírálattal megállapítja, hogy a kulitúr - fcanradialom jelentőségén,, felismerte ugyan, de a kellő linitézlkedéseiket sokszor nem teilte meg. Így a fciíltúrhá- zak kihaszála ilainsága 22 százalék. A Múzeumok látogatói között még mindig csak 15 ..százalék a muinlká® és csak vialamivel több a paraszt.

Il: vetem fel a pártsajtó és párt- kiadványok ■terjesztésének kérdésér., A Szabad Népnek megyénkben 14.735 előfizetője van Emellett naponta még kfo. 3000 példányt adnak el ,az árusítók, A Somogyi, Néplap előfizetői és napi elárusítása ikib. 7000. A Tartás Bókéért című lapé 1400. Mindez azt múlatja, hogy a pártsajió rendkívül gyengén terjedt el .a megyében. Ezért most nagy gonddal kell meg- i

szervezni a sorrakerüiő Szabad FőJ-d kampányt.

A könyvek terjesztése Herén is komoly hiányosságok vannak. Januárban a Szikra könyvterjesztő 173, februáriban . 193 szépirodalmi könyvét adott el. Marx, Engels, Lenin, Sztálin müveiből ugyanezen hónapokban 195, illetve 331 darabot. Egyéb politikai irányú könyvekből 401, álét ve 234 darabot1. A pártépítéssell foglalkozó könyvekből 1638, illetve 193 darabot. Ezen is vátoztaitmi kell. Emellett külön meg kell szervezni a Titói leleplező könyvek széleskörű terjesztését, ilyenek: Desanti: ,,Titóék arca és álarca”. Brodski: ,.A Tito fasizmus története’- síjb.

Nagy hibának tekintjük, hogy a Ka- i posvári Színház kihaszinállatliainiull áll.

Megyei Pár bizottságunk megszívleli Révai elvtársit feíszókiáisát. mélyé) elmondott a Pártkongresszuson és ennek szelleméiben, a kultúriorradalom kiszélesítésével a jövőben jobban fog foglalkozni,, ,

Az államapparátus

Rákosi elvtáis a Pártkongresszuson újból leszögezte,. hogy népi demokra- l ikus államunk a proletár átus diktatúrájának funkcióját teljesíti. Kijelen.

éltté, hogy a síziociai'izmus akpjai lle- rakáisiához hazánkban döntően még két dialog kell: hogy a parasztság lépjen a termelőszövetkezetekbe és hogy a tanácsokon keresztül a, nép teljesen birtokába vegye az; államhatalmat,. A .nnácsofc jelentőségére muftafi • az a megállapítás is, hogy ,,jó tanácsok nélkül nincs jó tszcs sem”.

A '‘janácsok megszilárdítása terén komoly fe,’adataink vannak. A Tanácsok Végrehajtó Bizottságáj s kiiLö- J nősen azok elnökeit, titkárai:; ki kell j képezni, meg kell tanítani a munkára. I A horthysta, sziaboitáló, kártevő ele- I meket, azokat, akik szembefordulnak j népi demokráciáinkkal, el kell távolí- i tani a -»ácsokból. Meg kell teremteni j a tanácsokban az állami fegyelmet, a j kormány határozatainak feltétlen vég- I rehajtását.

1 Hogy mindezeket biztosítsuk, a Párt I veze ő, irányító szerepét kel! nemcsak I a Megyei Tanácsban, a Járási Taná. | csókban, de valamennyi községi ta- I nácsban is.

VI.

A Párt

A Pártkongresszuson Rákosii elvlárs megállapította, hogy a magyar népi demokrácia sikerei. Pártunk sikerei, hogy népünkben forró ragaszkodás van Pártunk iráni:, hogy a Magyar Dolgozóik Pártja nem végzett rossz munkát, megállta a helyét.

Pártszervezeteink tekintélye, befolyása,, vezeő szerpe nagyot nőtt megyénkben is. Jelentékeny részben sikerült felszámolni a Molnár.féle csoport pártromboiló murikájáril. A dolgozók követik Rákosi elvtársat me. gyérekben is. miniden kérdésben Pártunk szavára hallgatnak.

A feladatokban az utóbbi hónapokban bizonyos sikereket értünk el. Ezek mind arra vezethetők vissza,, hogy megyénkben nagy Szervező és felvilágosító munka eredményeképpen a Párt szociális összetétele megjavult, a párt vezető' tisztségeibe becsületes elemek kerültek.

I liúl-nyolc honjap aíltaílt púirHszerv t-ze felilnlk Mlveilitiek 449)1 tagolt és ibaig je 1 ö l- let, ööinitöen miwnikéisiolkialt és dofgiozó prrbisziloikait. Ezzel Páultomík szociális összetétele jeQlemitökleinyen váillto aoitit. Je- iemiiéig 14,286 páirittiagnmkbóil éis tag.je■ -ö ltiin-k'bőil 6819, vagyis párttagságunk

48 szláiziail'ákia, sZármlazását lakiinljve munkás és 4943. az öslszes párttltagrik

34.4 szláiziaHiétoa sziámmlatzláisált <te)k!ilníive panaiszlti. Jeifenlliegi foigiMlk-ozéisált itefkliinlt- ve a numikáisiOik száma 40.4 százlalék, a parasztok szúrnia 24.9 isiziázialllak, «gyii.lt 65.3 százalék.

Ez ialz egésziségeisiniek üátszló íeíjCIöldlés wilt miimden ik'ezdieitli síikeiriimlk foinnás-.i.

Nem 11‘elnett íuzoinhain iaizt hliintiä, hogy moisit már mieiginyugodbailiiinlk. Még miiindliig vám 39 oQyhm pávliazenvezeUüiik aüiioil egyéimiiteg dolgozó pairlaiszlt ipái'l- itag nines! 143 párll'sizeinvtezeiliiinlklbein .reines klÖBjélppaina,szlt, ttólr a középpramaisz- 4ofk airányta havonlklinf emeékied-eltt a fel- velil líiagjeiö'Mek között okltótoarítőll februáriig 9 szráiziaitékira. BmidlJiett 89 szer vezdüüink van még mia is, 'alhioll nines e- nek nők ás ifjak.

Ezek a. számuk még imlndlig ívfiss'/ia- l ükirözlik azll a szöruyüslégias pántolom- boilló rmnnkiáll, amelyielt MoSmáir és társa j ivIégieEttelk 2 esizilendöm tor'eiszilliill' óbban |a miegyéban.

Ivoimiolly ihillba. hogy ia pártllbgiság airá- °yh « ilak'o'ssáigihioz vlszio'riyíllivia marad- kívül oOacsomij-, miiindjössze 3.0 százalék.

Pártnnk egészséges növekedése tehát továbbra is teljes erővel kelt, hogy faltgék. Ki köti küszöbölni ti nők terén vialVó «’Imáradúsít, s bábám kie*"n iil'- j'a.knlt iis bewinnf a Pániba. Kiiiltömlöseui fc.kozná teM a középpairaiszitok fietlvék»- l'élt.

A Párlikiocngrösszus tetározjalla líaszö. geai: ,-Mcg kell erősíteni a pártszervezeteket s meg kell javítani a párt munkát mindenütt, de elsősorban és döntően falun. Erős faluid pártszerv'- zilek, erős falusi pántve.zet&ség, egységes falusi pártbizottság, .erős, jólműködő Járási Pártbizottság szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy feladatát megoldhassuk . . ‘1

Ez a megyei pártbizottságok egyik legfontosabb feladata.

•A illaJSuisii párt szervezetiek megrőslíitése nálunk külllönílleigieis prohllléimákaít íis fel- veit. Miég imindlig 'riagy 'sziálmimial! vannak detgiozió párasatok, akikéit a Moltaár- ift-to éisiopoirt ifalsiziítiolilt e!í a PáirlIISólt .Soik- hall inlaigyohb oiVivol és ihlalháipozoititslág gall Iklelll iá 'járláisii párilbiz:olttt.aáigioikinia k ezekét iroslsEtevamií' a Pártfea. Az úgy- «nevezieüit Hagren d ezüst Helhált ornltielijesieili- hon ké'f limáinyfiliainlin a .Piárlt és Tő nregMizpirvaziiílék Osizitláilyáuiaík, síit az egész Megyei Púrlhbablisáigniaik, aitelv magp i$ ezzel a laóndlésisél leigv kissé e imbmaJdlt,

Edidi'ig la 'faduisli páirltezervezieteiklbí'! rgen sok hefiyirő'l /távoMtloHauk el laz el- 'em-égat. I.egml'ább iMbrcjil'iilbóil, Fel.ső- segesdirőlí, Csurgórál zárf.ák ikii az ioisz- ItelyíldlegeBi, kuipieic, kieiresikedő, Iku'llák efemiekol, akik .befunalkiodüiaik miég a tnuitlbhln ia Pláirlübia. Hfaisomilólkjéppein járt e* a Megyei PtSmUzioQüsiág,. Irllüekvie a járási plánt,bíi zottsiágoík sziáimlllal’iani h? lye/n.: Rüniylaiúljraéplbm. Mikén, Hoirwáí- kútloln, BlalíaltloiniSlzl9n.tigyiöing:y;öiri 'Sllb. 1M azonböm íviilöigsoisiajn lie keil't .szögezlrai: a ifaíliusíi páiritiszlanvazelidk imiuinikáijlániaiK nneigijbvíliá'sU, a dol'lgozló paimiszlllok Mivé- 'to-fc a Piáirllba /semMyoa mláls lúJtlou nem ikepiziel lliieltlő e11 csak a falmsii páríbsizeir- vozieilieklb.e régtíblbein b'eépiiflt o'sizllláijylsdle- gen, kupié,c, kiúlálk, miafiomlblélrflő, .voll! csepdiör, flasisizlta kaitlomialSsizlt. isith., sltib. eleineknMi n Pártiból való íkiizáiráisla útján.

Mieg kiellfí emflítenű, hogy >a Megyei Pártbizottság bizonyos hibát követett d, hogy a járási pártbizrMságmkíMk rum nyújtott elég támogatást a tág- és lagjetött-fdvciet kérdésében mióta a K. V. rájuk bízta ezt a kérdést. ,Ez't a miegá&pllást álíliaílláinioisiítlnníi íis Sehdlne. A Megyei P&iflbűzoi'.ilság, bár tlöaleíkadejl, még mbnitlrg nem érte el, hogy a jámá/si páiritll«'iZ:o'l!lM:igO''kiniak elég isejgítslégpl ínyiijisiM, hogy azok a Műin öná'Piöan rlolgozznnnk, képesek legyenek ia flailu- si párftszem-ezet vezetésére. Eriinek kö- vel'kezílében iá járási párlllbiizótl'isiáigak kiütömösen nlaigy hibáit követitek el la, falusi és egyéb aliap szervi titkárok ki- váLoigialfásla köirüit. Még ,nieim lismierlék fel. hogy n fafuin 'Hévő ,allaipsz©rwi itllüikláirok kiVáTloiglailfea, kiképzése, jlskoCőzáista, ,a •letgföbb íefltélieóe a párlmiuikp megjaiví- itáisánlalk a Műin.

A Megyiefi Pálrtbizoititeág la lleguitóhb' iüésén hialöálrioizlal'iolt doílgozoltt ki ia járó síi párljbizol'IMágiOik munkaimiödsizeiri'i - r.idk m.e.gíjvílfáisáUa., is 'az ájomo.ain beftáfjl'í- itotlt é’Miánstaik kí'lklépziélsiáre. Fél éven bein! e'liérjiüllc, hogy ia jlálnásli páintlbiizoililsiá- goiv im'anvi'rt'gilTg .miegltegiyienidk. s 'He- l'etől’lag miinöságjllieg is miagáíTIják ia he- lylüfeelt.

iErötiafijea 'haroot kefl'l vívni a falion a pártdemokrácia tiovábbli WiszéTlelsiíiV.- sóért is. aiz egyes dlMatáitiomok és iklivsik 1 rf.'Iiyok Wlaplezsésáérit.

Magyénlkbzin kölönöHan m;aig|y jelkinitó siege van Rákosi eflvltöms azosi sziavbfimialk iho'gy meg kelt erősíteni a pártappará tust. Eziem n í.emüi'teltien siolkiait Végzidl'l a

Megyei Pártbizoitltiság. Lamiadatiareu harco'l't és Jieiepjezte a ipúanupparáliuis- i.'2'n 'llérvo leileliniseges, WzoinjyUiauaia megalkuvó '©iieimiekelv mioistt lazoirabian még Jiagyóbb' arówi kiei.ll hozizá'.láilui, u tgy a pairtiiappairújiiusba állíitsia be ia pánüü, osztialiphu, ijeglkl.iváU'oibb és uiegkiép,.ei::!.bb e.vlúrisalkjait, uiknk elvtársi módra Vcíe- úk és segiíLlk imiaijd a ii'óimasgzier, izetekéi, áUkuni szerveket, ib.nmetk az ú,j hciyaeiunieik elisiő .miegíiyúiallitoziáisia, mety- luek ilot.yiltelúisa iis iifcsz, hegy iárusKn eiMtáinsfait;, a. Vúnosi liamlács euiüikél ja- vaaoürai ibgijulk ia, iKözipoinitli \ lezeíöség- nek, hogy a VáJfosi Par,tlbáizol,itS'ág ititka- iáui íliúgyjia jóvá és jaivuiso'.ni lógjuk a Városi iPiairtivú'Jaiszitimiainiyinia'k, hogy ót (ijUkiünäiull .vÄlaiaswa miéig, ile.yiéibe pedig ujj í rass erőit ivádaszí a Tanáicis, s la Páni íaimio,gjattiáiaávalli jól nneg fogja áLitai a 'helyiéit.

beszéjnii kell ra púrtmunka módszerei- roi is. ,

Már lidlézlliijk Rákosi eílvitlállslait, hogy a páalitaiuai/ká'siuk/niaik mervnyiire tfumios a pántiimilanuziatok temiu.imúiiyo'zása. lígyiaintitllt .K'ákiotsú lelllvilárs raizlt uis mioaKltn, hogy „pártiul ike i unarm smnk tekintélyes része nem ismeri sem a kultúránk, sí in népgazdaságunk konkrét kérdéseit, sem .a saját területén sem országosam'-. — ,41‘ogiy púiniiiunJkci'omáriu- sui'ii'k jól (tudijaaiak vezeiirai, jnáeUHt meg e.imiéüeilli temeretefe mejiie-iit riendieJüez- niíölk kel/, funkci ójiukhoiz miárltieu hizo- avois imdin-ianáwl's koiikrkitt isxaeiretltel es jamfcaisfiággiall u Pánit és a ikoinmláiny ita- tározíajliaiibain, trogy a maguk íiem'Ifelé'U veg.ne -tudjuk h/ajitiaini és eliíeiruörázlh essék a dol.gokialt.“ Eíénkezelllt ae síz idő, miiuit ezit Kúlkiosá elliv.tlárs a Tlársiadáílaii izemi iébem írltlai, hogy bizonyos uráli múi.lis íkövieWituiényit áiilldllisiuiiiik fel la la- “Un dio'ljgoizö leUvilláinsiaiklkiall szemben. Mű- VfcÜiségnielk, ku.fiúmáUtlságniaík, eájnté-kíu es 'szűfcl'udiásinialk ibiizooiyos ni'iiniimjá.is résziéit niiaguikévú ke),II teamj. Ez komoly es íúnadisagos munkáit dióig je.lemibein. Aizlt logyia megköivietieCIni, hogy a pár I- n: umíkúisiok iltnmu'ljjainlaJk. 'Mlimll Sztálin elvtíáirls miondja, a kiöniyivtoől és az életből, sőt az etikaislégtöl ás, napról-tnap- na iszíivósan lés ifo@uka,t összeszioríitvii Umitljamk és imuitjan-ak és újra csak tanuljanak. Ez most eilleingedhieteltllletniüil «srtiksiégies.

Gcrö eíivitáins renldlkiíviiil éliesen irámu- Itat iaiz ellenőrzés fionltiojsságiáma. A vég- írehtujmá's, .jói megiszieinvezölit «üjenöinaé- >*> unétjkiü'L jelltemlteg mjálr miéin üetoliüuk mieg. A páintlhialláinozatfcolk sorsúit mieg 4.oz)aito.'JUik indáin ínyiombain eil kéíi koz d'enii eilQéiniörM3nS. A mullaisztióiklat azonnali ifelielllösségire lkell/1' 'Voinmí, a hihiáki.iit csírájukban keíi felfedezni, ralieőölltmég azolk ekniélIyiüiHnjémelk s végizeitieisidklké válihlailnáinlalk. A végröhiaijtlás elftenörzé- sére a Miegyei iPáritbizotltiság már haltiáiro- aait'olt hioizoitit is azt a járási pártihiziolK- ságoik rövidesen fiel fogják doiljgozrui.

Rákosi eOVHárs löhbizben emlllíllléslt itetí a szovjet tapasztalatok mérhetetlen kincsestáráról. Nem illohéilünik meg egynapira isiOm anéükiilli, hogy me mieiriite- nénik ia SzavjeHuniiü gyálkioii'üaitli lliapaisz- ttálall'aiibál. Ezért a, Megjtei Pártbizottság miniden pánt ni unkára számláira előírja, hogy a Somogyi Néplap „Tlamuújuinlk ia -SízomjetiUinliólílóSi“ oímű rovatait neiadiazenesiein I liainui'.imámyo zzláík s tegyek el, merít ezelkielt a iMiagyier iPárt- brZoWIISág úgy válogalt|ja öslsze, hogy éppen la inlaipi feíaidaitok iiniagvállósí dúsai - liio-z injyujlisiainiák segfciséget, ,a naponta j feílmieirülllő kiérdlésökire aidljainiák váüaiszft.

iDe ifdllhívjuik ia párltmenikúsok íiigyet- nté:t ü Szikira kiaidiviánylaiina s Iküliöniöse« a- Púiriljápítés kisíköinyvtára soroz/aíú- bain m-qgíjdlleinő kiilliönlböző kiiaidivia- nyoikira.

Ezzeil klaiposioilaithan Ikellt lieövallnii az ágit. prop. munka színvonalát. Tldk-ilnit- ve, (lioigy lezft már egy ikioráblbi fumkcao- nániiuis lértlekezöeite.u miegivlitlaitlliuk, ;:it csak ifetlhiíivoim ,a ifligydllmldt az oitlt hozott iiiltlé.zkdd'ések bocsü-liűtes Végrebaijtá- sán.t. ntugjUs a Poillifflkiái BiizoitHisÄg 1949- ben iaz -oikltlailiási munkára és 1950-ben az 'aigilUáai'ós munkáira hozoflt h-attároza- ta.-_ nléigrehiaíjltúsiáira. Mimit megádlapítot- tuk, pártszrevezeteilnk imiumlkláljáhlain a A-gS'úOyosiabb ihiiiblává az in/öllltle kfi miaigat, iipgy szemidöl itléveszlbellbök az aigtációs és propp'gaittdla munka íreimdlkivüll iniagy jelienllőislégét, hogy küllöniösicm ia pártok- lltntáisbain lliéptdk fel maigyom miély hibák. A Jeglújíabbain öss'zseüäö párti,skoüátk azt mmtialtlják, begy kezdetű javuTJás ezen a Itedüllieten miáír van.

A pártmunka módszereihez tartozik az ellenséggel szembeni erélyes és határozott fellépés. Ezt is a Megyei Pártbizottság több értekezleten és hatáirozailtban már megvitatta. De a Járási Pártbizottságok még min" dig nem értették meg kellően ezt. Rákosi el\ társ s a Pártkongresszus pedig megállapította, hogy a szocializmus előnyomulása fo-lytán az I ellenség egyre veszettebbül harcol ellenünk. Így az éberségre nagyobb súlyt kell helyezni.