Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-13 / 60. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951. MÁRCIUS 13. A Nemzetközi Nőnap ünneplése a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap első jelentős eseménye volt Kaposváron Máncftuis 11 -én,, vpisárníaip ünncpellltiéik Kaposvárt- ctofljgozóá a Mogviar-Saovjet liarlíüisláigi Hónap megnyitását és a Nlettnzeöközii iNönlapioll. A dlíöuilánli óráikban soha nieim lálotí (;eök1ésieldlélíisic|l, vÄgÄJä’llhia'tiartlliain sorofkjbtm vwmilklaík fel Kaposvár dolgozói. iMtaít- egy 3 eaer dJoűgozió vettt ricísizrt ezen, a félvaniuüáisan. Lelkes énekük lés ijölisza- \iaiik a béke Juaircos megviédiésél és a Seavjutuinió irtánrtli saeaélleltet' isnguoiatá'k szét Klaposváír urtcáiin. A NTomaelllközi Nőnöp mogüinni épülésé­nek allk/aiSmávafl dolgozó aisiSEolnyaliink- nlaík is unióst n-yiíllodit e!ös®ör laijklataiuk ama, ‘bogy ilyen; nagy Itömegű feLvonn- láisultakiall kiitfejeaizläk bélkeülklainaltluikait. Éppen eZértt él|jiötllt'e/k az áii/jennelkíbő^ az írtSaisatlalloik unleiffilőll az aissziomyok, de iniaigiuiklkiaC hoaitálk iá fartlu üidvüzíie'llilft is a iflaliusli alsssnoaiyttáinsaik. LObogioM a sok '•őrös és neímzíaű iszínű záisiziló. Békét íilkja-miinik!11 — -hirdebt/ék a tláibllláík fel- irlaltlai és ugya/nlaz aiz egy afkíamalt SaiáMlt a diaMkbóll és a jtíísmavalkMl A falllu és a város dolgozó latezonyaii ejgyennberlklón't össztafomvia nyff.lviáinílőt­tük. laikiairlailulklalt, a békét. Blékie. Ez a .szó osíi Lkoigoíit a iszemieklbein, ez a szó száHTlt a Cevegőbem és n sóik Ifeihléir gia- liaimlb a jeflkép a békiés jövő íigéreildkiérit i magasnál a tömeg feje ifteQeT.it hirdé.l'te a 'szabadsógort. A détottám/i ifieUvoiniuilás ultláin, ©site a szépem fléldiszítélit Ós 1.200 jefJenUltlvö- vel BSTifoOáaág megítélt színháizlbain tiair- thotuítátk mieg a diódig ózó asszonyok a Maigyür-Sjxxvjieít Raaálliságli Hómaip tmeg­nyilüálsáit és enmielk kiareitéttí bedül a Nemiz/dllközli iN'ötalaport. Az ikunépélyiern a megnyúló szarvadat ullsm Sziahó Lászlómé, a budaipesiti MNDSZ (külMötile miandoibt iiilniniepi be­szédét. Szabó elivtlársaiö iniiegváCiáigíliollltla, hogy mliklánlt 'iiinmepieilihetniek a iMlszlaba- diuíit országok doLogz ói és miilliyem kö- initluniények Iküzöffi 'iinmiepellmek az im- penilaSizmris rábigiája laílaitit mylötglő ortlsizű- gok aTOzioinyali, imlajd isaweirtietltie a föl- aidlaitoklait, atmcl'ylkét a Páirtlklongirelssizus füzölrt a dol'igiozó ftssaonyok, vlagyfc az iMNlDSZ elé. Ezullláin Sulyok Györgynlé, íaz MNDSZ stonnoigytm egyeli illMkálna miomdoltt aörviid Ijiasajékiislt és szaivialiim ihtartlaDniais itaps kí­sérleteibe® jaivaisoOBák a jjelieinOéíVök, hogy kitldjanelk rtläviiraltolt íaz ENSZ-hez. A rtáviirlalt.olt iát is kiüi'dték, amelyben köve- tfeffiik ia Szwtjiötmniiióibólí .NyugialbNiélmett- ■oitszágba ihuirooílt gyeinmekek vús-száiadá- .sáit lés ilííHüaltazmk Nyugtait-Némlélorsizáig feOlíiegyvonZése ©Ten. „Mi, kaposvári asszonyok, Ultako~ zásunkat fejezzük ki a Nemzetközi Nőnap alkalmával az ellen, hogy a fasiszták által elhurcolt szovjet gyér mekeket Nyugat-Nemet országból az amerikai fasiszták nyomására r.em engedik hazájukba a szüleikhez és tiltakozzunk N y ugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Követeljük, mielőbb engedjék haza az elhurcolt szovjet gyermekeket szüleikhez tő ezzel bizonyítsák be, hogy ők is a béke hívei. Ezután Pintér Györgyné, a Vaicsi Pártbizottság képviselője üdvözölte az asszonytársakat, majd Klauz Já­nos né. az MNDSZ városi titkára vándorzászlót adott át a legjobban dolgozó nyugati körzet M.NhfeZ eso- porinaK. Végül Hortobágyi István, j. MSÓT megyei titkára a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap megnyitása alkal­mából tartott ünnepi * beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy e ba­rátság fontos alappillére a béke megvédésének. „Az egész világ népéivé1, iggiitt a mi népünk 's a -izovietua < ban Untja a béke legfőbb vénein.' zűjét I mondotta — Sztálin etlvtárs nyilat­kozata a magyar néj számára is 'kijelölte a feladatokat. Fokozo.tabu munkára íigyelmezLI» bennünket és arra int, hogy neveljük éberségre és gyűlöletre népünket a déli lutá­rainkon mesterkedő, minden aljas­ságra kész Tito banda ellen. ,,A Szovjetuniót szeretni, szovjet barát­nak lenni, egyet jelent a béke sze­retedével. Aki szereti a Sz vi uniót, szereti a békéit. A magyar nép for­rón szereti a Szovjetuniót é» harcos hazaszeretettel aK i-ja a nettet. Ezer1 készülnek lelkesen városon és falun jdolgozóink a mag'a r szovjet na rút­ság hónapjára, mint a béke ünne­pére.“ Ezt a kettős ünnepélyt íz MlNDSz és az MSZT kultúrcsoport- jainak a kultúrműsora zarta be. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan vezessünk? Bieisxtfmii ki.-fJi airród a fouvtlo-s kíárdés- nöi!, .amit a koihozokinaik a városi és iizemii piníszervezieték mésziérőii nyuj- toilit védnöki segítség jieCieml A imotsiZkVái ós anoiszlkvafi iBrüCéten felv'vw városi TOdlllafllaítok és hMUalbok ko'.üekrtlLVáii mngy segíillségeit nyújtóinak a koiliioKotaialk. Ezt a segílislégeit meg kell atílrni ItioMáíbbra is. Moszkvában és a maszkrlai iteriidiert vÚFösaita-n sziásniws válllatllait és ihlivalllati dolgozó váll'iatltalk most kötidüe/jelftsűgeil, latgy seglteáget nyujllainak a koithozok- n'alk. Ez igein, üdvös dolog. Alit kívánunk a védnököktől, mik a feladataik? A védnökségben a ifődaíag a kodhoz megtwgfelÉH» 'szeinvozési deren. Ez azt jeCöu«, hogy «egítjüik a koCthmt 'veizertö kádeiréiinek erősíitésében, az erők he- IVies teffoiSKÍösáihain, a fegyelem meigszi- iárdíllósátoii,, isegiütijüik miegisiziartveziud a putiliíiklaS diömleigvniuinlkiáit, bogy mlég job- I twi liokoEz'UIk a ikiodlliozpainaisizjtoík ösul-u- dartáit. A védmölkiséigiet fö'leg ItielhiéllSéges .•«arvezok, és isizalkemlbenetk Ciá'togiallláisa úHjáí.i gyalkiouiol'ijuik, láklTs kiomlkn.ilt, SKtik- értö stglfeégielt lliudinialk nyiuijilösili. Mi ODwkntak ia vállaílHaitolkiniak -és Wiva- CaCoknok doi’gioziónitiól, akik a ko'lhoz- nuinktt iseigiitóséntík megtiiszite'lő körtlede- zle'üisléglélt váiIfMltlálk miagulkina, aizrt vár­juk, hogy féleiiöteségülk tudallláíbiasi be- osü'lHiléí 'te'ijoviílliiik vái'l'hrib ikiüllleffözelllHsé- geiiklelt. Eiigyétlmezltétlni Ike’ll laizoklalt a válllialtaltii és fkirvtaihai'li voZéHőlkét, péflllt.i't- káifiOikintti. Eitkiík ikópiviisellöijiiilkét a ko'Jhoz- bia elküldik és ezzel megelliégszieiniek, hogy megdé'ltek mándenlt. lEz ibévedés. Ha a kofEtektí- váinlak a iBotihozba k&ld&Ilt kép­it brigádlokiaif, foJyiilk a Ikíüs fakvaik épft- kezéisónék és bé>e'epiítlc&léinek eLölklászf- •fcésie. Most, amikor a kol'lhoziaktan, miegr- kezdodneik ia laiviasizi vetésit éllöklésizítő niunüüádatok, jó 3/erane a iváfflaOaiboIk és biivalíoijolk pámtakiflh-áijiáihöl ibaipaiszíiatt eiivIüáinsBlkat fciilldanli ia liai lvlalklHai. -Steglídie— nénlek a p-áinümuinkla imugijaivStáslábain, a hzoeialtetla miumklaivensieny megszemlezé- slébep,. (Mioiszklvta ós a (terüliet miis viáinosialiinak váüy’Utlali és Ihiiivaltaflaii -nagy siegiíltléigét ludlniáimalk iniyuij'lamli a fadlu.n la kulllliúr- íniuinlkia lefweindiazléiasljnen: a kRiCIhozikilu- bclk, ibrígiádlkliulbolk, vagy vörös 'sarkok miudklájiáiniaik mleigijaviiláisátan. A Máiro-si ktubáik ddlgozlötlnlkk la költieCesIsége, bogy segítsék a fal'iuisli Ikiul'.itlikiasap'orlioikalt. A •védnökök lrainzinios miuiniklálb Mégeanek, I lia ise.gíltraiielk a ikdlboaköinyvtárlak 'léttii- wllésiét-bii, «egílllsiéged iniyutjl'.lalnnlk a fa,husi olvalsclkiölrök imiu.n'küijlánlak jobb meg- sizenveizljaäbeii. A védnökség .nmiinkájjb koüteklHv munka ttegyten és umdien efivtláifls, aki Jialuiria flá'lloigia't jfeikiinllise mnigiáit koi'fak­tiválja tklépivliiseTCöijéniek, érezze a riálbn'zo Itt ügyi inpig-y MléiőiS'légéit. A kolöiioziba «Vlylain nmlbeinc'ikicit kefll Ikliildemi, aikék nagy öriönnlmielt nvenmelk, viTláigoisan mtng értik az elléjjülk tűzöitlt Mladaltiolkalt,, kz'íivTvieC-tliéhetktkieii dioCgoaniaik. Bíizuinlk ibenine, h-ogy a miotsizkvaii ás a Mrtsiztkivia-'területi váirosioikbati la váíE»''la- Itioik és ibiivialUal'ioIk ddlgoiziói kiomof.y se- gftsjágíöt ínynjílalnialk a Wlhiozioknialk és a imhgulk rés«6riöil IhozZáé'iinb’inialkl a moszkvai terű,hét iszocitall'iislTa m«z'ög/az- dnságánialk itováillbi feij'ies'Zltlélaéhöz. A páultlszer'vieme'ték Äs iszalksizlertvéz'ébe/k J. A, Malik levele Entezamhoz és Ralihoz .J A Maliik, a Szovjetunió állialndó megbízottija az ENSZ-íbon levdet in. 'kéhez, aunely így hanigizik^ kéhez, tneely így hagtziiik:- „A Szovjetunió ENSZ-beM küldött­sége a sajtóból értesült arról a táv­iratról, amelyet a koreai egységes! de­mokratikus hazafias fron)ü központi bizottságámak albizottsága ez év már­cius elsején «idézett a közgyűlés el­nökéhez. A fávirait közli aíz említett albizottság 4. számú közíleményét az amerükiai' csapatok álltai elkövetett ál­lati kegyetlenkedésekről és pusztítá­sokról Szöülbain étsi Inosoban.’1 A. J, Malik ázzál a kéréssel forcM Entfezamhoz, hoigy he említett távira­tot az ENSZ közgyűlésének okmátn/ya}- ként adja ki és juttassa el a, (küldött­ségekhez. J. A. Malik azonos ifcartatonú levél­lel fordult Rauhoz, a biztaOsági .tanács elnökéhez, melyiben kéri, hogy a ko­reai egységes demokratikus hazafias front központi bizoltjt&ágia albfzottjság'á- n»k említett táviratát adja ki a biz­tonsági tanács okmány,akénlt és ez!t az Okmányt juttassa el a küldöttséghez A koreai néphadsereg főparancsno kságának hadi j elentése A Quirino bábkormány több mint 500 hazafit tartóztatott le viiseööje rosisEU’J végzii Ikiilllüizölllt .feOaida- rtát. ez nieimösak eaiinek az eClVIái'ismiak u kiudtarca llbsiz, hkiinienn laninbik a piáill- szienvezitilmiek ii's, amely öl klilkjülidile. iBrne imé'itó emlberékét kelll ikiüTldiani, alkík ké­peseik megife'é’inii a ko’i'lakltiítVa bel'léljiiik ibelyezeillt bizaílmáinak és az áÚHatluIk n yujifolit segjllisóggeil ©1 tudják énnii afflt, hogy a védnökség a,lia|l't ál'CIó Ikolliloiziak a '‘agrövideibb idő a'llaltrt élenijiái'óikká le­gyenek. A koflbozoikinialk mioist kül’i&nöKen szükségük van segítségre olyan kérdé­sekben, mint a tervezés, a munkaiszer­vezés, a munka normázása, az elszámo­lás megszervezése, az építkezések ter­vezése és szervezése. Eizielklbön a kéltidé- BeikJben iniaigiy sieigilUSége't Hudinak nyuj’lia- nn ka váf'iaTlaííio,kínál' ,és hiviartiaflókban d'o l­A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népiia'disereg főparancsnoksá­gának március 11-i jelen/ljése közlli: A néphadsereg egységei a kínai önkétii- itoekkeJ együtt miiraden fronlton szilár­dan tartják korábban elfoglalt állásai^ kát. A középső irantszakaszan a nép- liaidseireg egységei helyi jelenjtőségű harcokat vívtak. Március 11-én a néphadseregnek Szöul körzetében működő ■ egységei! megsemmisítették, illetve megsebesí­tették .az ellenség 120 kaltlonóját és 'lisztjét. Az ellenség egy hiajóját zsák­mányul ej‘.tették. Megsemmisítettek továbbá 8 gépkocsi^ 4 lövqget, egy benEintartályt, egy mozdonyt!, vala­mint sok egyéb hadifiechnäkai felsze­relést. Lelőtték taz eliensig 5 repüllő- gépét. A néphadseregnek a keleti partvft. dé'ken működő egységei lelö'tÄ az ellenség két repülőgépét. A Fülöpsziigeití Quirino bábkormány valamivel ‘több minit egy hét alatt 500 hazafit artóztataífí le. Január 26-án és 27-éni főbb, mind 30 személyt, főleg szakszervezeti ve­zetőket :ar;»ztattak le^ gozó 'tiaipaiszdaíflt eaniberek: imlóm&kök, iVewifkírsok, közjgnzidláraziolk, lenvaziési szn'kemibarelk, könywel'lök. iDilr.e a slegít- siégire kSi’lö'möisen szülkisléig Vain moist, oimiäkior öisiszieigieizlik na évi lertedményelkcil, összieáffilfipik az új 'lérvekét, láillszenveziik A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA részéről! a kolhozoknak nyújtom véd- nölkii seigíihsiég mefilellí szó'lnii alkiairok ainriól) a isegiltlsiégnöl is, airoielljyelt sa váTb- lailolk és Ihiivtaltatok egyes imunlklásai nyuiiila.n'aik. Sok példát tudok, amikor egyes elvtársiak — pártmunkások és tanácstagok, szakemberek, tudományos és kulturális dolgozók, tanaimányiaik befejezése után sem szakították mieg a kapcsolótokat azokkal a kolhozok­kal, amelyekből származtak. Ezek az elvtársak könyveket küldenek a kolho­zokba, időnként meglátogatják szülő­falujukat', tanácsokkal segítik a kolho­zokat, beszélgetnek a parasztiakkal, a kolhozpamisátoknak előadásiakat, farín­nak, stb. Az ilyen elvtársiakat erőtel­jesen támogatni kell. Példájuk köve­tésre méltó. A páir.tmiuinlklásioik és itia.nlács- iBagoIk, iszlalkömiberdk, iTudományos . és kml'luiráííis dofgozók lelkiinísék megttsz- rte'iő körteOesiségülkinek. hogy .sziüllökOI- .bazulkinialk mihiidienbe.n, SdüTlöni&sein a 'kuiiltur-lömegmunlkálran iseg|íl!iséigéine lé­gyének. A Tito-banda gazietteinek újabb bizonyítéka — Levél Jugoszláviából — Édes Gizellám. Mi bizony hlzát nem vágtunk, zsírt úgy veszem, nálunk a kövér hízókat mind elszedték a gazdák­tól, a soványokat is, a marhákat- is, ebben a nagy faluban alig van pár fejős tehén, a piacon csak lo­vak vannak, elszállították a sok marhákat valahová. Az öregebb emberek és asszonyok lebeteged­nek, mert nem bírják elviselni az idegeik a nagy bánatot, hogy min­den nélkül maradnak. A Márkó éedsanyja is beteg. Hízót vágtak, a zsírt kisütötték, azonban jöttek és megtalálták a zsírt. így hát mind át kellett nekik adni. Márkó kapott behívót, hogy 3 hónapra el kell neki menni munkára- Többen is kaptak, de még nem tudják, hogy melyik nap hajtják őket- Pénteken riadjuk a lovakat, má­zsára vette meg őket az állam, 10 dinárt fizettek kilójáért. Kevés a szénánk, egy-két hónapig nem is lesz elég és ha ő elmegy mun­kára, mit is csinálunk velük. Ná­lunk olyan olcsók a lovak, hogy öthónapos malacért lehet egy szép fiatal lovat kapni, mert ló van elég. Két méter szénáért szin­tén lehet venni lovat, mert a szé­na, drága. Sehová nem lehel vo­nattal utazni fényképes igazol­vány nélkül, mert ledobják az embereket a legközelebbi állomá­son, ha nincs bizonyítványuk. Csókol benneteket Etelka­A hadigazdálkodás következménye A meri káhan Az amerikai ipar hadicélokra derm elő ] panágaliník legyolWiaBlú fefiiduaziaisrtl'äisia igyre vészesebben érezteti hatását a. lollgári fogyasztásban. A kormány már lorláftozfía az acél, réz, alumínium és i gumi felhasználását a polgári 'fo>- íyaöztás céljaira termelő iparágak­on. Az amerikai dollár vásárlóereje a® utóbbi éveik sorári, még az amerikai reakciós lapok gazdasági szakértőinek beismerése szerint is majdnem feliére csökkent. A dollár vásárlóerejének csökkenése, a dolgozók reálbérének továbhii csökkenéséhez vezet Az USA-ban kb. 2 millió család­nak még a legszerényebb Létminimuma sincs meg és ezek a családok nyor mórban tengetik áLetüket. A Bjelorussz fíjelorusszia a szovjet hata­lom évei alatt, a cári Oroszország elmaradt határszéli agrárvidékből, fejlett iparral és élenjáró, gépesített mezőgazdaság­gal rendelkező köztársasággá vált. A második világháborúig a köz­társaság területén több mint 1700 új iparvállalat épült. 1940-ben az ország ipari termelése a.z 1913-as 23-szorosára. a villanytelepek tel­jesítőképessége pedig százszoro­sára emelkedett. Nagyarányú fej­lődésen ment keresztül a mezőgaz­daság is. • A Bjelorussziát megrohanó né­met-fasiszták elképzelhetetlen ká­rokat okoztak. Szétrombolták az iparvállalatokat, tönkretették a kolhozokat és szovhozokat. Német­országba hajtottak 10 millió szar­vasmarhát. A németek 209 várost és 2200 falut pusztítottak el, rom- badöntötfék a köztársaság főváro­sát, Minszket, valamint Gomel, Vityebszk, Mogilev, Breszt, Orsa és Polocsk városokat. A bjelorusz. szok kivették részüket a német­fasiszták elleni küzdelemből. Több mint egymillió bjelorussz harcos küzdött a különbőzä frontokon és főbb mint 300 ezer bjelorussz partizán harcolt az ellenség háta mögött. német-fasiszta rablók ki­űzése után a Szovjet­unió testvéri népeinek segítségé­vel Bjelorusszia dolgozói hozzá­Szovjet Szocialista fogtak a köztársaság népgazdasá­gának újjáépítéséhez. Helyreállí­tották a lerombolt ipartelepeket, sőt számos új gyárat is építettek. A mezőgazdaság már három, év­vel a háború után elérte a hábo­rúelőtti színvonalat és a szovho- zokban, kolhozokban már mint­egy 25 ezer állattenyésztő telep Van. A köztársaság városai és falvai is újjászületnek. Bjelorussziában a: első 4 háborúutáni év folyamán több mint 10 ezer falut építettek újjá és ezekben a falvakban 400 ezer házat építettek. Újjáépültek és. még szebbek Hettpk a lerombolt váj'Osok. A gazdasági sikereket kultúrális fellendülés kiséri. 12 ezer elemi- és középiskola működik az ország területén, amelyekben több mint másfélmillió gyermek tanul. Bje­lorusszia 29 főiskolával, 110 tech­nikummal, tudományos akadémiá­val és 18 múzeummal rendelkezik, ezenkívül 300 kultúrotthon és klub, 2900 könyvtár és olvasókör áll az olvasók rendelkezésére. A bjelorussz újságok több mint egy­milliós napi példány számban je­lennek meg. bjeloruussz nép egyik l eg­fontosabb eredménye, ame­lyet a háborúutáni időszakban el­ért, a köztársaság ipari hatalmá­nak jelentős megnövekedése. Ha az 1946. évi ipari ősszetermelést Köztársaság száz százaléknak vesszük, úgy a növekedés 1950-re 350 százalékot ért el. A háborúelőtti Bjelorusszi- ának nem volt sem gépkocsi- és traktor-, sem, mozdonygyártó és cukoripara■ Mindezek és még szá­mos iparág a háború óta épült ki. A háborúutáni sztálini ötéves terv elsőszülöttei, a nép büSzikesér gei, a gépkocsi- és traktorgyárak. A minszki gépkocsigyár 5—7 tonnás Diesel-motoros tehergép­kocsikat gyárt. A köztársaság iparának és me­zőgazdaságának ily nagyarányú fejlődése lehetetlen lett volna ha­talmas energetikai bázis megte­remtése nélkül. 1950-ben a köz­társaságban működő erőmüvek teljesítőképessége nagymértékben túlszárnyalta a háborúelőtti szín­vonalat. Ezidőszerint újabb ha­talmas erőművek épülnek, melyek még jobban ki fogják szolgálni az egyre fejlődő ipart és mező­gazdaságot. A gép- és traktorállomások traktorállománya az 1950-es év­ben, 1949-hez viszonyítva 50 szá­zalékkal növekedett. A mezőgazda­ság az elmúlt év folyamán a nagyszámú traktoron és gépko­csin kívül 1200 kombájnt kapott. Jfjelorusszia, a szovjet köz­társaságok testvéri család­jában biztosan halad a Bolsevik Párt vezetésével a kommunizmus felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents