Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-13 / 60. szám

I KEDD, 1951 MÁRCIUS 13. SOMOGYI NÉPLAP Végrehajtjuk a MDP II. Kongresszusának határozatát A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja képviseletében Pártunk II. Kongresszusán P. F. Jugyin elvtárs a következőket mondotta: „A munkások, parasz­tok és értelmiségiek, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nagy sikereket értek el a népi demo­kratikus állam megszilárdításai te­rén és megteremtették Magyaror­szágon a szocializmus építésének szilárd alapjait. Nem kétséges számunkra, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja újabb sikereket fog elérni a népgazdaság további fel­lendüléséért, a nemzeti kultúra felvirágoztatásáért, a békéért. <!■ mokráciáért és szocializmusért küzdő népek barátságának meg- szilárdításáénlj folytatott harc­ban.“ • A Párt II. Kongresszusán Rá­kosi, Gerö, Farkas és Révai elv- társak a magyar népi demokrá­cia sikereiről számoltak be. A külföldi testvérpárok felszólalá­sai és a kongresszusi küldöttek felszólalásai is visszatükrözték azt a tényt: hazánk bátran halad előre és nagy sikereket ér el a szocializmus építésében. A Párt- kongresszuson a Párt vezetői és a felszólalók feltárták a hibákat is. Sikereink további fejlesztésé­vel és a hiányosságok elleni harc megszervezésével országunkban meg lehet gyorsítani a szocializ­mus alapjainak lerakását. A Párt- kongresszus erre az alapvető tényre hívja fel elsősorban a fi­gyelmet. A Pártkongresszuson elhang­zott beszédeket és a Pártkon­gresszus határozatát igyekeztünk behatóan tanulmányozni. A Me­gyei Pártbizottságon szerzett ta­pasztalatok az[ mutatják, hogy egy hét alatt még nem sikerült a Megyebizottság minden tagjának politikai munkatársának kellően és saját munkaterületére alkal­mazni a Pártkongresszus határo­zatát. Egyes elvitársak némely részletkéruésekben vesznek el, egyes elvtársak az anyagnak még csak egyes oldalait értették meg vagy tették magukévá. A Járási Bizottságok és az alapszervezelek munkájáról még kellő értékelésünk nincs, de bizo­nyosnak tekinthető, hogy lejjebb a helyzet ugyanilyen. Nem lehet fontosabb feladat számunkra, mint az. hogy meg­szervezzük a Pártkongresszus ha­tározatainak rendkívül alapos jel- dolgozását. Ez a további munká­nak az alapja. Rákosi elvtárs b eszám oló j áb an meg emiiieUc hogy a pártfunkcionáriusok egyik legjelentősebb hibája: „Nem isme­rik és nem tanülmányozzák a legfontosabb párt- és miniszterta­nácsi határozatokat, azokat sem melyek a napi sajtóban jelennel meg. Emiatt munkájuk közép pontjában gyakran nem e határo zatok konkrét helyi alkalmazása- és végrehajtása áll; hanem valanv elvont, „mindenkor és mindenhol érvényes“ agitáció, propaganda és szervező munka.“ A Megyei Pártbizottság már a Központi Vezetőség október 27-i ülése után megkísérelte, hogy az ott hozott határozatokat nagy gonddal feldolgozza a Megyei Bi­zottságon, a Járási Bizottságo­kon és az alapszerveze'.ekben. Eb­ben bizonyos eredményeket értünk el. Most az akkori valumennyi ta­pasztalatokat felhasználva, a leg­gondosabban és a legnagyobb lel­kiismeretességgel kell megszervez­nünk, nekünk, a Megyei Bizott­ságnak és a Járási Bizottságok­nak, hogy valamennyi pártmunkás és a Párt valamennyi alapszerve­zete, a népnevelők tanulmányoz­zák gondosan, sokoldalúan ezt az anyagot,, váljék ez vérükké s « napi munkában rendszeresen, részletesen kidolgozott munkatér, vek alapján, céltudatosan alkal­mazzák. A Megyei Pártbizottság mai be­számolóján megkísérli, hogy a Pártkongresszus legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit megyénkre alkalmazva itt felvesse. Rendkívül hasznos volna, ha minél szélesebb körű vita alakulna ki, mert ez egész biztosan munkánkhoz nagy segítséget adna! A II. Pártkongresszus, a nemzet­közi helyzet mélyreható elemzését adta; alkalmazta a szocialista iparo­sítás lenini-sztálini elméletét ma­gyar viszonyokra, a mai viszonyok­ra; kidolgozta Lenin—Sztálin útmu­tatásai nyomán a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útját meghatározta feladatainkat, a kultúr- forradalom szélesítése terén, a népi demokratikus áram megerősítése te­rén. Végül meghatározta a Párt fel­adatait. Mi a következő sorrendben fog­juk az egyes kérdéseket tárgyalni: 1. A békeharc és a Tito-fasiz- mus elleni küzdelem. 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése. 3. A szocialista iparosítás kér­dése. 4. A kultúrforradalom szélesí­téséhek problémája. 5. A népi demokratikus állam: a tanácsok erősítése. 6. A Párt helyzete és feladata: megyénkben. Ezeket a kérdéseket természe tosen nemcsak szűkén Somogj megyei méretekben vetjük fel, ha nem mindig az elvi kérdésekből az országos kérdésekből indulunl I. A békeharc Korunkban az emberiség előre­haladása szempontjából mindenki számára legfontosabb kérdés, a tartós béke kérdése. Számunkra is ez a kérdés a legégetőbb. Hogy vívmányainkat megőrizhessük, hogy terveinket, céljainkat, melyek röl évszázadok óta a magyar nép legjobbjai álmodoztak, megvaló­síthassuk, ahhoz mindenünk meg van. Ehhez azonban béke is keli. Hogy a tartós béke kérdésében világosan lássunk, a nemzetközi helyzeteit kell megvizsgálni. A Pártkongresszus értékelése erről a következő. A béke erői világszerte gyorsan nőnek! Az imperialista kormá­nyok erői csökkennek. Ennek kö­vetkeztében a támadó amerikai imperializmus vezetésével a nyu­gati burzsoázia a kiutat a kó­borában látja. így lázasan és eszeveszetten fegyve rezik. Gyor­sítja az új háború előkészítését s így bár a béke erői növeked­nek, a háborús veszély nem csok­imat a dolgozó nép lángeszű ve­zére, Sztálin elvtárs mondja — a népek kezükbe veszik és végig ki­tartanak mellette, ha nem sikerül az imperialistáknak megtéveszte­niük és becsapniok a népeket, ak­kor a tartós béke biztosítva van. Ezért rendkívül nagy történelmi jelentősége van a Béke Hívei vi­lágmozgalmának, a szervezett békeharcnak, mely éppen azt szol­gálja, hogy a népek előtt lelep­lezzék a valódi támadókat, hazug­tanácsa legutóbbi felhívásának alá írása került. Ebben követelni fog- ják a népek, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína kössenek békeegyezményt. Jelent­sék ki, hogy semilyen körülmé­nyek között nem indítanak egy­más ellen háborút. Amelyik ha­, , . , , falom ezt a békeegyezményt nem ken, hanem színien növekszik. De. hajiandó aláírni> az a népek sze. a háború mégsem elkerülhetetlen, móben agressziv-támadó hatalom. Ha a béka magörzáeénak ügyét — | a békeegyezmány követelésével kapcsolatos aiairasgyujtesi moz­galom hatalmas felvilágosító mun­kával lesz összekötve. Nagy csa­pás lesz ez a háborús uszítókra és újabb milliók szemét fogja ki­nyitom ay. imperializmus országai­ban is. A Pártkongresszuson a béke erői növekedéséről rendkívüli fon­tos elvi jelentőségű megállapítást te;t fiókosi elvtárs: A Szovjetunió, mint a világ bé­ketáborának vezetője, békés poli- litikát folytat, soha semilyen kö­rülmények között hódító háborút nem. indít■ Bátran vállalja a ka­pitalista országokkal való békés versengési, mert tudja, hogy a szocialista rendszeré a jövő. A Szovjetuniónak ehhez a békés po­litikájához csatlakoznak a népi de­mokratikus országok is. A népi demokrácia kivívása Kí­nában, gyökeres fordulatot jelent a béketábor és a háborús tábor erőviszonyaiban. A nép győzelme Kínában a világtörténelem legna­gyobb eseménye, a^Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a fasiz' mus szétzúzása óta. A koreai és gyarmati háborúk bizonyítják, hogy a régi gyarmati háborúk korszaka végétért- Meg­kezdődött a gyarmati kizsákmá­nyolás felszámolásának korszaka. A gyarmati népeket többbé nem lehet kis, jól felszerelt? hadsere­gekkel leigázni. Mint Korea pél­dája bizonyítja, az ázsiai orszá­gok népei is a modern tűzfegyve­zetéseben feltlmetts jártasságra tettek szert és hazájuk szabadsá­gáért harcolva megsemmisítik az imperialista behatolókat. A Szovjetunió és a népi demo­kráciák sikerei a tőkés országok dolgozóiból óriási rokonszenvet váltottak ki a Szovjetunió iránt- Egyre többen mondják a nyugati világ dolgozói közül: soha nem leszünk hajlandók harcolni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A háborús táborban zavarok és ellentétek mutatkoznak. Az Amerikai Egyesült Államok bru­tálisan, a Marshall-terv segítsé­gével megsemmisíteni igyekszik csatlósai nemzeti függetlenségét. Valamennyi nyersanyag forrására igyekszik rátenni a kezét. A csat­lós népeket ágyutölteléknek sze­retné felhasználni. A nemrég le­vert német és japán fasizmus fel­fegyverzése hatalmas felháboro­dást keltebt a nyugati világban is. Megrendült az imperialisták egyik legvadabb rohamcSapata, a fásiS-új i Ttto~klikk helyzete is. A Tito-klikk- nek egy ideig -sikerült megtévesz'.e- j nie a jugoszláv nép jelentős részét. A tények azonban leleplezték őket. Teljes erővel lángol a harc Jugo­szláviában a Tito'klikk ellen, mely — mint Rákosi elvtárs mondja -— nem kétséges, hogy a Tito-klikk megsemmisítésével fog végződni. De , a Tito-klikk továbbra is igyekszik ! megtéveszteni a jugoszláv dolgozó" kat. Elég azonban csak egy pillan­tást vetni az átdobott ügynökök ábrázatára, a kulák, csendőr, főid" a dolgozókat mélységesen gyűlölő arcára, a Tito-klikk leghűségesebb janicsárjaira, s nyomban világossá válik a Tito-klikk osztályjellege Nem más ez a fasiszta csoport, mint a IcommunistaeMcnes, veszet tűi reakciós, népellenes, terrorista rendőr-állam vezető rétege. Rákosi elvtars beszédéből me­gyénk dolgozói is megértik: Fokoz~ nu\nk kell a békéért vívott harcot, s nekünk közvetlenül határaink védelmére folytatott erőjeszi’é- scinket is. Ezért megjavítjuk a bőkebizotlságok és a pártszerveze­tek bókefelelőseinek munkáját. Szélesebb körbe® terjesszük a Ti tot eleplező kiadványokat és szervez­zünk e kérdésről előadásokat; meg" javítjuk a délszlávok körében vég­zett munkánkat. Nagyobb gondot fordítunk a ,,Békeharc hírei“ című táblákra a falvakon és erre a ro­vatra a Somogyi Néplapban. Rákosi elvtárs világosan meg­mondta azt is: „Ha az imperíalis~ Iák mégis elszánnák magukat a háborúra, ha módjukban állna ezt kirobban troli, a demokratikus tá­bornak akkor sincs félnivalója. A háború nem végződhetik másként, mint a világkapitalizmus teljes és tökéietes pusztulásával!“ Rákosi elvtárs a kongresszusi nagygyűlésen elmondotta beszédé­ben: „A magyar nép a béke népe.‘‘ Éppen ezért annyi munkával és verítékkel megszerzett vívmányain" kát, hazánk függetlenségét és sza­badságát, jövő békés fejlődésünkéi a nyugati imperialistákkal szemben minden erőnkkel megvédjük.“ A békéért harcolva, mint Rákosi elv­társ mondja, vérünket és veríté­A Pártkongresszus, a Párt s alf magyar népi demokrácia előtt álló | i központi feladatként. a mezőgazda- ; n súg szocialista átszervezését jelölte j 1 meg. Sztálin elvtárs nyomán elvi- * j leg megindokolta Rákosi elvtárs, | hogy népgazdaságunk hosszú időn b - keresztül kétféle alapon, a szocia- í ; lista nagyipar és a kisárútermehí e ! mezőgazdaság alanián nem állhat, t Legtöbb nehézségünk forrása a t mezőgazdaság elmaradottságában van. A mezőgazdasa" alig érte el c az 1 ti08-as év termelési szinvona- j1 lát: nekünk pedig az ötéves terv hátralevő részében 50 százalékkal kelt emelnünk a mezőgazdaság termelését. Ezt csak úcv lehet meg- i valósítani, ha a mezőgazdaság át- \ j tér a nagyüzemi gazdálkodás út- i íjára. j A Pártkongresszus határozata I világosan leszögezi, hogy az áttérés ] ' nehéz, bonyolult feladat, mely át­menetileg komoly nehézségekkel jár, s fegyelmezettséget követel a magyar dolgozóktól. Az áttérésnek az elő­feltételei ma már egyre inkább ' megvannak. A dolgozó parasztság országszerte érdeklődéssel fordul a termelőszövetkezetek felé. Most —- : mint Rákosi elvtárs kihangsúlyozta beszédében és zárszavában: i A felvilágosító munka, az önkén­tesség lenini elvének legszinorúbb betartása u legfontosabb, hogy a 1 legkisebb nyomást, vagy kényszert i- Se alkalmcízzák, how a dolgozó- parasztság saját személyes tapasz­talatából, a meglevő termelőszövet- , kezetek eredményeiből győződjön 1 meg a iermelőcsaporlck útjának j ■ helyességéről. Ezért jelölte meg t Pártunk most azt a feladatot, hogy1 az eddig meglévő termelőszövet ke­zelőinket erősítsük és szilárdítsuk meg. El kell érni, bo<*v az újonnan t [belépett Sokezer dolgozó paraszt - 1 család mielőbb teljes egészében, véglegesen meggyőződjön a társas- \ ' gazdálkodás előnyeiről és a kivál­nia radt dolgozók százezrei a régi * és új termel öcsoportok magas ter­méshozama, jó munkája alapján ’ meggyőződjenek ennek az útnak a > helyességéről! ( a Megyénkben az önkéntesség elve felett, szigorúan őrködünk. Egyetlen ! helyről, Iharosberényből jött hír ennek az elvnek a megsértéséről:’ a " Megyebizottság ott is azonnal intéz- a kedett, az ügylet kivizsgálta, a fele­- löst felelősségre vonta és megibün- l tette, eltávolította és a dolgozó pa­rt rasztságot több előadás keretében elvüávositotta. Ebből az eselbő tanulnunk kell. Nem szabad tűr­ünk, hogy az önkéntesség elve a cgcsekólyebb cscffbát is szenved- m bárhol is. Termelőszövetkezeteink meevénk en egészségesen fejlődtek. Hét hó Lappal ezelőtt megyénk rendkívü 1 volt maradva az országos átlag ól. Ma az elmaradás még fennáll e már nem jelentős: jelenleg mo gyükben 211 termelőszövetkezet söpört van, 7608 csatád, A8.843 told szántóterületen végez közö, azááikodást. Ez a me^-e összszán óterületének több mint 9 százaléka ■A megyén belül azonban a tér lelőszövetkezelek fejlődése nen •olt. egyenletes. Nyíltan meg kei nondani, hogy a nagyatádi, fonyó ’i és kaposvári járásokban koinoli hnaradás volt 'apasztalható. Mi >en áll ennek az oka? Rákosi elv árs megmondta, hogy a termelő zövetkezelek ott fejlődtek, ahol j( olt a propaganda munka, az ági áció, ahol megértették az I. típusi ;soporf jelentőségét is, ahol a kom nunisták és a tanácstagok példa nutatóan beléptek a csoportba, aho kis- és középparasztok előtt le eplezte a Párt a kulákokai é negmutafta kizsákmányoló arcula ukat. A nagyatádi, fonyódi és ka íosvári járásokban a Járási bízott iá gok ezt nem voltak képese«, íg égrehajtani. A Megyebizoiisag is felelős, bog lean vette észre kellő időben nunka lázában e járások elő.ara Jottságat és nem tilt intézkedése vet a helyzet meg /•Utaztatására. A csoportok valóban ott fej,ód ek, ahol az eiőbb i elsőn).t feltété ek meg voltak, ezt legjobban bő länge példája bizonyulja. Böhöny iözség egész doloozó parasztsági 0ártunk jó propaganda és ágiié ziós munkája hatására feiisnu r:c nagyüzemi gazdálkodás előnyét Somogymegyében a legnagyobb köz iéyek közül elsőnek válaszolta mgyüzemi gazdálkodás útját. A termelőszövetkezetek előtt egfonfosabb feladat most a tavasz munka sikeres megszervezése, au iogy a munkát közösen végezzél íogy ebbe vonják be a családtago tat is, hogy hozzáfogjanak a közö munkaszervezet kiaiakításáho Tartsák szem előtt a termelőszove vezetek azt, hogy a csoportok edd rji sikereiket elsősorban és döntőé a közös munkának köszönhetik! cözös munka, a közös gazdálkodó volt a forrása, a .tudományosai}] munkával karöltve, a régi termelő- csoportok magas terméshozamának. A közös munka megszervezése, ez a feladat áll tehát a termeiőoso" portok előtt. Az állami gazdaságok és a gép­állomások területén megyénkben komoly elmaradás van. Az ellenség is meglehetősen dolgozik e le.-üle ten. Ezért a pártszervezetekei kell gyorsan itt megerősíteni. Ki kell emelni a pár szervezetek jelen'ősé- gét a termelőszövetkezeti csoportok" ban is. Csakis a pártszervezetek létrehozása, megerősítése fogja biz- j tosítarii ugyanúgy, mint az állami gazdaságokban éis gépállomásokban is, hogy a falu szocialista részei valóban gyorsan fejlődjenek. A termelőszövetkezeti községek száma megyénkben 17. Megyebizott- ságunk és Járási Bizottságaink for­dítsanak különös gondot e közsé­gekre, hogy ezeknek a községek- J nek eredményén lássa dolgozó pa- ; rasztságunk, hogy milyen is az élet J azokban a “falvakban, ahol a pa- ' rasztság mind a termelőszövetke" * zetek útjára lépett. * A termelőszövetkezetekben, állami " gazdaságokban és gépállomásokon 3 fel kell szítani a munkaversenyt. 'i Ezért a Megyei Pártbizottság övöm­mel üdvözli a böhönyei és iharos­■ herényi termelőszövetkezetek par >s I versenyét és felhívja a termelőszö- | vetkezeteket, hogy csatlakozzanak y ehhez. a ! Megyénk 70.000 paraszt gazdasá” gából közel 8000 halad a termelő­* szövetkezetek útján. A dolgozó pa­rasztság zöme még egyénileg gaz­- dálkodik. Ezért a Pártnak figyel­met kell szentelnie az egyéni pa­- rasz,(gazdaságok fejlődésére, a ve- e líik való foglalkozásra. Az egyéni a gazdaságok rendszeréből sok nehez­- ség származik. Kevés árut termei a nek piacra és különösen a begyáj- s tés halad rendkívül vontatottan.- Emellett forrásai a spekulációnak, . a fekeilézésnek: különösen a haracsoio kulákok végeznek e téren feihábo- a rító munkát megyeszerte. i Ezen változtatni kell. Fokozni ■, kell a kulák és a spekuláns elleni harcol. Elrejtett készleteik fdkuta ” tását, leleplezésüket. E küzdelmünk- s ben a szegényparasztságra kell szi- z lárdan támaszkodni. Ezért el kell t- érni, hogy a kommunisták, a ta- nácsfagok mindenütt beadják feles- n leges terményeiket, győzzék meg a Y középparasztságot, szakítsák ei őket, a becsületes dolgozókat a spekulá- s ciótól, mert ez a kizsákmányolás” u hói élő, harácsoló kulik kenyere, II. A mezőgazdaság szocialista átszervezése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents