Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT. 1951. MÁRCIUS 3. — Amerikai iiinaúk parancsára a btf­R>* Ca&ájok Bteágíumott a vnülágbékie el­leni asaz)eesflqün”és egytiik ikíöapoimíjáivlá väiiitortaiMaik át. A fasiszta jeNegű intézkedések a nép egyre. nydwmvalóibb eMenátlú- A ytlcözmak. Ebben a helyzct­IBzután Czottner Sándor bánya­ős energiaügyi miniszter elvtárs felszólalásában két kérdéssel, a széntermelés és az elektromos energiatormelés kérdésével foglal­kozott. — Gerö elvtárs referátuma és javaslata népgazdaságunk ötéves tervének átdolgozására, amelyben 1954. végére a széntermelés meny- nyiségét 27 és fél millió tonnában, irányozta elő, olyan feladatokat ró ránk, melynek teljesítése köte­lességünk. — Hogyan érhetjük el a 27 és félmillió tonna szén kitermelését az ötéves terv végére? — Ma a szénbányászatban ál­talában 6—6 és fél óra az az idő, amit dolgozó társaink effektiv munkában töltenek el. Mit kell tennünk, hogy a folyamatos mun­ka pillanatra se szakadjon meg? A Szovjetunió tapasztalatai, hói megismeriüh a megoldást■ Az állandó és folyamatos bá­nyászkodást, azaz a ciklusos munkamódszert kell alkal­mazni. — Nehezen fejlődik ki bányá­szatunkban a szocialista verseny legfejlettebb formája, a Sztahá- nov-mozgalom. Vannak ország­szerte ismert bányász- s z |< i h a n o - visiák, de a sztahanovista dolgo­zók a bányászatban foglalkozta­tottak egy százalékát sem teszik ki. A bányász-sztahanovisták alacsony számának nem kismér­tékben oka a minisztériumban dolgozó műszaki vezetők és bá­nyavállalatok vezető káderei. — Jelenleg bányászatunk kézi főj lószerszámokkal kb. 40 száza­lékban már gépesítve van. A kézi fejtő- és fúrókalapácsoknak to­vábbfejlesztése és jobb kihaszná­lása már jobb eredményeket biz­tosit számunkra. A gépi réseid és fejlőgépek­kel való termelés ezévben el fogja érni a teljes szénnöve­lés 12 százalékát■ — A munkahelyi szállításban 38 százalékra emeljük a gépesí­tés fokát. ben komoly lehetőségek nyitnak arra, bogi] a béke híveinek arcvo­nata és a Kommunista Pánt meg­erősödjék. A foö'gn fcomnpuln/iisiíálkí t!udnlt|áfc|aln vannak «eetadk a íriietóségefcnok és a salját fé’yiösségü kinek. — Nekünk energiatermelésün­ket azért is fokoznunk kell az ötéves tervben, mert mezőgazda­ságunk gépesíiésénél eddig na­gyon kismértékben használtunk fel elektromos energiát. A mezőgazdaság gépesítésé­nél feltétlenül szükség van iliifinigovrci cTivllíirislnlö, a csehszíkwálk ki’Mö'.lt a füt!aki zoTnámogyjár sstataáno- visláíjía .sizí'loiváikinyelívű üdvözlete utón niagyiEwnrf folytatta beszédét. — Mi imámdannyilain övömmel Msór- jöilk figyeűamtmieí] az elért lareditóíaiyie- tvket, m.uinik'ál okban lés a hlalzia épálitösé- bem. A mii doílgozéiiolk cvéíjia ugyanaz, amii iá magyar d'oégioizJÓik célljia: szocíatóz- nius. A fülek! ziomláinegyláirlbian ugyan­úgy, imiiinlt hatónk többi gyáva itta« i szovjet sztalháinioviistók pÖMtíija szerint do'jgoiziuinlk. Én 1949-btsn szetnete'it .Szltá- ffin eltviliáiis 70. szüliMéisin apuéira leülteim é! munklásnö. Fieljhíivüaim a mührfyränikibe'n doü- grraá dlV.iáirslffiSkelt vopganyire és ők eztt — niagy övömßmire —■, efJPogjadíiáik. Ma már biüszlk|é.k vagyunk lanra, hogy üzemünk százszázalékos éhmiunkás- üzem, mert minden munkás i észt­vesz a versenyben. Emellett fel­építjük Európa legnagyobb zo- máncrnühdyét, átlépítettöik az öntöde- és miilkkelezőmű- helylt, hioigjy miuinlkásainlk jobb és 'egész­ségesebb unulnklalhelyrau dollgozbiaissa- niak. Három ér attaint fieSép.íltottünlk 96 .muinikáisOalká'Slt. — A háborús uszít ók gyártanak modern fegyvereket, gyártják az atombombát, de olyan fegyvert, amely a kommunista szívét agyon- sujbaná, olyan még nem gyártói­tok. A mi mimiká,óikat a szebb jövőnként nem fogja mlegáTJjftiainu &amim5íéüie fegy- verzörgési, isieimmíflffis altomiríasztós. arra, hogy az' elektromos energiát nagyobb százalék­ban alkalmazzuk. — A szén és az elektromos energia iparunk fejlődésének alap­ja, termelésünk jelentős emelése nélkül szocialista iparunk gyors fejlődése el sem képzelhető. Erre meg van a lehetőség: végre is fog­juk hajdani! (Nagy taps.) Gonda György elvtárs, a Györmegyei Pártbizottság titkára, a kongresszusi verseny során el­ért eredményekről beszélt, majd lelkes ünnepségben részesítették a Kongresszuson résztvevő Maria Iringovát, a fíileki zománcgyár sztahanovista munkásnöjéli, a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségének tagját­iha meglhaillijaiik, tiiogy Ikört&pzieüílöégw'ie- kei teijiesfiteMéheik, mert hozzá fog já­rulni a ntaigiv bélkefronlt m^ínősRésiálhiez ős o ikapiíaliiztmius legyőzéséhez. Mi. a csehszlovák nép, .sznvbőS sóik lsükért kivárnunk ehhez a győzelemhez. .Erű tán t'r.miös Erzsébet e’Wáranő, a iKisíext-gyáir isztóbáinorviisliiája, tm|a;jd a ■viaisultpis.oik imiumkave rfien jléinől Rózsa­völgyi .József «flvtóra, a poültlilkai •otszttiáHy hetyeütes vezetője beszél!*. Rövid aszóimét utóm Tialtláir-tKEis La jos «Mars, a Hlaijdiu-bCIhiaHi Támlát» VVÍgne- toiajjSó BizoCrtiságáinalk «önöké vet’ltó át laz e’höklést. Az lértjellmisiég ipnöblémáijé- ról besä® Záonbió Pád cíviiíra, * diós­győri ikioihásmti müveik mévnlöke. IBziutóm Zsoifinyiec Mihály elviéire, * Parit PoflMtai Btmoili'i&ágáiniaik póiitógja.. kohó- ,és gépipari min'i.sz«:ipr szálait fel. Megáll'pipíllioWa; ahhoz, hogy a 'gép­gyártás ronamiols üitanél biztos'iáim *u<l- juik, iszükiségets alitapanyaiggyáirltó ipar- áigiaiink, péOdöull a vaskohászait fejlődési üi'.iemiétniek ímeggyionsittása.. Sőt ernniek voi'áimiiVieil meg ke® előzni' a v'pgyár- tós Cervezieflt ©zülkslégteitéit, mert csialk így yáilliik óethtetöivé, hogy * gépgyártás 'íúi'tet'ljiMíWiesise tervéit. Az önköNségcsökkentési kötelezett­ség tudatosításának érdekében ko­moly felvilágosító munkát kell vé­gezni. iFoo.l'os feladató a mimiisztérsumoSkinalk és a,z iiizemiélcinék a-z üziamí öneílszámioló egységek ’kiépítése, így nizetmrélsiziein- kinit ponltosan k5 itludjulk miultatná, me­lyik válfolattom .vannak veeVteségea üze­meik és mi okozza vBsiattesiógiükelt. — Sole nrumlkla vár még neaitok, de Jobban ki kell használnunk a gépeket, fel kell számolnunk az anyagpazarlágt A ciklusos munkamódszer és a sztalianoY-mozgalom kiszélesítésével, gépesítéssel, új aknák nyitásával biztosítjuk iparunk számára a szenet Maria Iringóvá elvtársnő: A háborús uszítok olyan fegyvert nem tudnak gyártani, amely a kommu­nisták szívét a gye «sújthatná niekiiink mlég nagyobb örömünk itórz, KI kell érnünk, hogy az 1949- es 0.79G tonna műszaktelje­sítményt még ez évben 1.1 tonna műszakteljesítményre emeljük fel. Un még az itt felsorolt eredmé­nyekhez hozzávesszük azt, hogy új beruházásokkal, új aknák nyi­tásával kb. 15 százalékkal tudjuk fokozni az 1951-es széntermelé­sünket, akkor azt hiszem, hogy az 1951. évre meghatározott 16 millió tonna széntermelést ipa­runk számára biztosítjuk. — A másik alapvetően fontos terület a villamosenergia terme­lése, amely nálunk a felhasználás fokáii fig-yelembevéve nagyon ala­csony. Gerö elvtárs referátumá­ban számunkra az energiaterme­lés volumenjét 6—6 és fél milli­árd kw-ban állapította meg, ami­nek az elérésére az ipar szem­pontjából feltétlenül szükség van. — A meglévő energiatermelő telepeink mellett, hogy ezt a ter­vet teljesíteni tudjuk, feltétlenül új nagyteljesítményű telepeknek a, felállítása' válik szükségessé. Addig azonban, míg ezek a tele­pek üzemképes állapodba kerül­nek, n meglévőkkel úgy kell gaz­dálkodnunk, hogy az ipart és a mezőgazdaságot megfelelő meny- nyiségü elektromos energiával lássuk el. — Beszélnünk kell itt ai mi­nisztertanács takarékossági hatá­rozatáról is. Az energia felesle­ges felhasználása — a népgazda­ság elleni bűn. A csúcsterhelése­ket, amelyek telepeinket a napnak bizonyos szakában túlzottan igénybeveszik, el kell tolni. Teinmielésüinlk továbbá fokozáslálhio«, ikiszétehésléiliez és az önkjöíü'ség csöík- keinlliéisiének iniagylmlér'tiékű leBőmiozdRlálSá- boiz ihotzziáltiairifoziik, gyáriparunk gépkapacitásának gaz­daságosabb kihasználása, ez pedig döntő mádon azon múlik, fel tud­juk-e emelni a műszakok számát. Erőfelljes üiteinhen kellí .r'á'tléirnlüink a második és hlammiad.ik műszak imteigis»er~ vetzásérie. Cftit, lalhol «ziidiö’Sizieräait fe főbb műisza&blan folyik a muinlkiai, kolmolüy 'wáinykusiSáig a déSlu'táiná és az éjiszakiaá inűszlakok isziewvieziölllienislége. Folltélbl'ertül sBÜkségieis, hogy la váííaíalílolk termelési .'errvielikielt iműszakokna boinitisiálk, imándiein műszak terimieiléisének Hegyein gazdája, egyen kieillő müsaaki vezetés. — Igm niagy Heteltőisiégieáink yainnaík az lainyaigokikal való ihelyiesebb gazdál­kodás ü.eirüi'iciüéin iis. A m'ilniiiszttertlainács l’jak'aröko'sislági hiailiároiziatóiniak vegriehiaj- lása soriam aCapoisiain uitálniajntéatümik a váítlaillaiti készlteteknelk. AaJ ItlaipaisizIHaBtuk, hogy sok váiltóil'alt több évire el van lát­va import ainyagokkalf, .közöltltük olya­nokként ás, laimelyek a forgó alapot fe­leslegesen kölnik le. A miiiniiíjZilleriilainács báitóirozhil'a ót!a a kohó- éis gépiparom belíil eddig 11.300 vágón lelifekivő .anyagot tórtak feli Je­lentős .enedményelkelt értünk élt a üaka- réiko^ság egy másíik térülieltléln: ta. forgió- eszköiZ-áíij'omálny osöldklelnllése literéin. A gépipari főosztály péidáuil a forgási sebesiség meggyorisítósáivtail) 150 imSilüSó forinit értékű forgóeszközTnegíakairí- táslt ért «!.' — Egyes vállalatainknál még ko­moly anyagpaza.rlús folyik. Az amypigiok liévágálsáméll, * tlemez- slajitoiásmáí inincsienielk Itiekiiinilleiilliell az lanyagtlakiaréikoisiságm, sok hullladiékkat dolgozinak. Plédig, hogy múityen erled- ményeket) liéhelt elérni ezen a ítémemi, aniu- tiatja ‘az laiz ainyagtalkkrékosiságii ner- Söny, niméüy az élmuüt év isotrám a Rá­kosi Műveik 'és a MÁVlAG között foHyf. A vetrstemy «redményieikiéppert annyi anyagólt ailkieirüllt nregtakiarátlalnii, amieilly- bőií a MÁVlAG egy mozdoiiiiylt, egy fuitó- dalruil', kjélt auitióbuszalivázlat és iiat szd- ■valtyúit, a Rákolsá Mátyás Műrvlek O.OOO kerékipiáirlt, 300 vairrógépet, 300 molbor- kleréklpiáirit, 4 kainusiszel padot és 2 500 tonna hengeineilt áirat tud lieglyláinilalnii. — Sóik eddiig hulliiajdlélkinjaik teikiilnliieitit anyagot ma mláír máis üizlemben gazdá- ságoisam feidtoiigoznaik. így piéliidáull a tríanlszífoimiáltiorüeimiez gyláírliáisláiniáil a GANZ VíiLi)aimiosségi gyárban keii'ellfceziő hulíadékoit ia Dinamó-gyáir Itteöjes 'egé­szében fietidoigozizia. lEzultám laa import änyagoklkiall, klüllö- nősen la sziiines fémekJlieli vtalJó tialkairié- ko'sisiágna ihlvila fel » figyielímielt Zkolfii- niyec éivtáns. •—• Eziövi tervünkéit is osialk úgy tud­juk vtégpahiaíjliiamii, ih'a a niunkaverseny- adila iehotiőslögékiet ihelyeisein felUalsználl- va, összékaiposoiijaik a rezieitéslt a dloff- gozó tömiegfSk kezdemíényeizésiávieíl, dél- kés veiisieiiym'oizgaiI/má'Vialk Hollandiában egyre fokozódik a békeharc, ezt a harcot meg- fogjuk nyerni! A Holland Kommunista Párt üd­vözletét Gerben Wagenaar elvtárs­nő, a Párt elnöke tolmácsolta. legutóbbi látogatásakor a holland kormánynak tudtára adta a végre­hajtandó programot. Ez a program, Eisenhower — mondotta — | az éhség programja, az élelmiszer fogyasztás csökkentésének, a ka"| tonai szolgálati idő meghosszabbí­tásának, az adóprés megszorításá­nak programja. Ez a program a gyors fegyverkezést és több holland katona szállítását követeli Koreába. — A holland munkásosztály azonban, amelyet a nácifasizmus terrorja és öldöklése sem tudott megítörni, most is küzdeni fog, hogy végetvessen az amerikai fa­sizmus elnyomásának és rablópoli­tikájának. Ezt nem akadályozhatja meg a most Hollandiában hetei" jesztett amerikai törvénytervezet) sem. Hollandiában egyre fokozódik a hwrc, amelynek- jelszava: nem akarunk többé nácikat! I —- Teljes erővel folyik a béke­harc. Ezt a harcot meg fogjuk nyerni, mert a harcol a békéért a szabadságSzerelő népek fasizmus feletti győzelmeinek szervezője, a sztálingrádi lés berlini győztes., Man, Engels és Lenin halhatat­lan művének folytatója, Sztálin elvtárs és a Szovjetunió legyőzhe­tetlen Bolsevik Pártja vezeti! (Nagy taps.) Ligmann Károly iizenti párttifkár elvtárs, Dudar-bányáról. beszámolt eredményeikről, majd elmondotta, hogy az üzemrészeket a felvigyázók és a lőmesterek bevonásával de­centralizálták. ’ így Dudar-bánya január havi felemelt tervét 112 százalékra teljesítette. Friss István elvtárs: Biztosítanunk kell a helyes arányt a termelés emelkedése és a munkabér emelkedése között Nagy érdeklődé, közepette tar­totta meg felszólalását Friss Ist­ván elvtárs, az MDP Központi Ve­zetőségének tagja. — A mi országunkban a szocia­lista 'felhalmozás törvénye érvénye­sül: a munkásság és a dolgozók jólétének, életszínvonalának állandó emelése. Vannak azonban még so­kan, akik sem azt nem értik, hggy az életszínvonal emelkedése ma­gához rendszerünkhöz tartozik, sem azt, hogy az életszinvonail emelkedésének mik a feltételei, akik az életszínvonal emeléséhez rendszer kizsákmányolt proletár­jai: igyekeznek a legtöbbe» keresni, megenni, elfogyasztani, mert nem bíznak a jövőben, nem látnak to­vább az orruknál!. Ezeknek szól Rákosi elvtársnak az a minapi fi­gyelmeztetése, hogy mi nem va­gyunk hajlandók a mai verébért odaadni a holnapi túzokot. —■ Az életszínvonal emelése fel­tételezi a felhalmozást: az anyagi javaknak egyre szélesebb alapon, egyre több termelőeszközzel folyó és éppen ezért egyre bőségesebb termelését. Bizonyos arányoknak kell fennállniok az életszínvonal emelkedése között egyrészt, a ter­melés é, a termelékenység emelke­dése között, másrészt. Amit az életszínvonal emelésére nézve mon­dok, az vonatkozik, természetesen a munkabér emelkedésére is. — Milyen aránynak kell fennáll­nia a termelékenység emelkedése és a munkabér növekedése között? —■ A tegnap kiosztott határozati javaslat szerint, ö» év alatt legalább 90 százalékkal kell emelkednie a munka termeié- kény ség ének és legalább 50 százalékkal a dolgozó nép élet- színvonalának. Világos, elvtársak, hogy ha a terv előírásait akár az egyik, akar a másik területen megszegjük, az egész terv teljest éset tehfijíik kér­désessé. — Az utolsó hónapokban meg­lehetős általános és kiterjedt mér­tékben megsértjük a./.okát az ará­nyokat, melyeket tervünk a terme­lékenység növelése és a munkabér emelése között előír. Ezután néhány számot idézett ennek bizonyítására, majd így folytatta: — Azt találjuk, hogy több munkással dolgoztunk és több munkabért fizettünk ki, mint amennyit a terv előírt, viszont az égy munkásra eső és a száz forint munkabérre eső termelés elmaradt a terv mögött. Ezek a számok azt mutatják, hogy nemcsak a tervet teljesítettük, hanem megszegtük azt az alaptörvényt is, hogy a munka termelékenységének nagyobb mér­tékben kéll emelkednie, mint ahogy a munkabér •növekszik■ — Ezek a számok bizonyítják,: hogy a minisztertanács Szeptern- j bér 26-i rendeletét gyáriparunk | általában és iparcsoportok szerint is megszegi, bár ez a rendelet ké­pezi egyik alapját a népgazdasági tervezésünknek is. — Friss elvtárs ezután több olyan üzemet sorolt (fel, amelyek nem tartották be a minisztertanács erre vonatkozó rendeletét. — Sajnos még kongresszusi ver­senyünk folyamán is nem egy üze­münkön foltot ejtett az a felhábo­rító gyakorlat — folytatta, — hogy a 10Ö százalékon alul teljesítőket a norma fellazításával tüntették el. — Igen gyakori az a jelenség, hogy új munkára rossz, laza nor­mát állapítanak meg. Tudom, hogy ezeket felszámolni nem könnyű dolog, de nem azért va­gyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vállaljunk el. Ez utóbbi hetekben sok szó esett arról, hogy idei terveink feszítcitT tebbek a tavalyiaknál, teljesítésük nagyobb erőfeszítéseket követel a tavalyinál. Tegyük fel egy pilla­natra, hogy feszített termelési ter­vünket teljesítjük, csak éppen arra a ,,csekélységre“ nem ügye­lünk, hogy a termelékenység emel­kedése az előírt mértékben megha­ladja a munkabérek növekedését. Mi következnék ebből? Az, hogy az előírt mértékben növekednék az élelmiszer, ruha. cipő stb. mennyi­ség, ami munkásaink rendelkezé­sére áll, de ennél jóval nagyobb mértékben az a pénzmennyiség, amivel élelmiszert, ruhát, cipőit ab. akarnak vásárolni. Általános versenyfutás indulna meg a keresettebb áruk után és amennyiben egyesek, akik ebben a versenyfutásban győznek, jól jár­nak, annyit fizetnének rá a többiek. Az milyen versenyfutás bátorítás* a társadalmunkban még meglévő sper kuládóra hajlamos elemeknek, me­legágya a feketézőknek és ár felhaj~ tásnak. Az elmúlt hónapokban a közellá­tás különböző területein tapasztat! nehézségek bizonyítják, hogy nem mesterségesen kiagyalt, hanem na­gyon is valóságos veszélyről be­szélek. — A normák fellazítása, a j°!Jnu sulatlan keresetemelkedések gátjaié­vá, fékjeivé válnak a termelés eme­lésének. Ezt tapasztaltuk tavaly tavasszal, bizonyítják a három hó­nap termelési számai is. ■—■ Ha ezen a téren nem terem­tünk rendet és nem tartunk fegyel­met, akkor egész biztosan nem fogjuk teljesíteni a termelési tervet sem. De mi a tervet teljesíteni fog­juk, mégpedig nemcsak a termelési tervet, hanem a tervet minden vo­natkozásban. {Taps.) — Ha azt akarjuk, hogy a jó eredmények nemcsak a kongresz- szusi versenyhez fűződjenek, ha­nem állandósuljanak iparunkban — ha teljesíteni akarjuk és ki kételkedhetne benne, hogy telje­síteni akarjuk 1951 évi tervünket, akkor helyre kell állítanunk és biz­tosítanunk kell a megfelelő arányt a termelés emelkedése között, ak­kor ügyelnünk kell a tervezett mturi- kabéralap szigorú betartására. A munka termelékenységének a folyó évben igen jelentékeny mér­tékben a gyáriparban általában 23.4 százalékkal, egyes vállalatok­nál ennél még lényegesebben töb­bet kell emelkednie és ez az emel­kedés sem fog bekövetkezni magá­tól, sőt nem is bízhatók egysze­rűen újítóink spontán kezdeménye­zéseire. A termelékenység ilyen méretű emelkedését gondosan elő kell ké­szíteni és meg kell szervezni, ez gyárigazgatóink egyik legfontosabb feladata, & Feladatukat mégis csak akkor fogják tudni teljesíteni, ha mellet­tük áll, támogatja őket üzemünk munkássága, a szakszervezet éis elsősorban a pártszervezet is. —- A normák fellazítására csak úgy, mint a munkafegyelem lazítá­sára irányuló törekvés a múltnak támadása a jelen ellen, a Szocia­lista öntudat ellen. Ebben a harc­ban a minden nappal erősödő szocialista öntudat fog győzni, (Taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents