Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

4 SálföGYl NÉPLAP SZOMBAT. 1951. MÁRCIUS %. A táviratok ismertetése után a Szervezeti Szabályzat módosí­tásának megtárgyalása köveike­portja azzal kapcsolatos, hogy Pár­tunk első és második kongresszusa között eltelt idő alatt létrejött a magyar dolgozó ifjúság szövetsége, mint a Párt legközvetlenebb szer" vezeti tartaléka. Ennek megfele­lően módosítani javasoljuk Szerve" zeti Szabályzatunk második pont­ját, mely szerint a Pártnak az le* hét tagja, aki 16. életévét betöltöt­te. Ea helyett azt javasoljuk, hogy a Pártnak az lehessen tagja, aki'18. életévét betöltötte, minthogy most már nagy egységes ifjúsági szerve" z etünk a DISZ, mely Pártunk legközvetlenebb tartalékát képezi, a politikailag tevékeny fiatalság számára adva van a lehetőség, hogy ennek soraiban fejtse ki működését, megtanulja szeretni és becsülni a mi nagy Pártunkat és a DISZ so­raiban odaadó munkával és jó ta" nulással felkészüljön arra. hogy Pártunk tagjelöltjeinek sorába lép­hessen. Szervezeti Szabályzatunk 7. pont" jóiban azt a módosítást javasoljuk, hogy a DISZ tagok felvételénél. a kettős ajánlás közül, amely Szer­A módosítások között, melye­ket Szervezeti Szabályzatunkban javasolunk, szerepel politikai osz­tályok létesítése, illetve pártszer- vezök küldése a szocialista épí­tés olyan területeire, melyeken különösen fontos a pártmunka megerősítése. Az elvtársak tud­ják, hogy ilyen politikai osztá­lyok és pártszervezök nálunk egyes területeken már működnek, így a vasútnál, a gépállomások szervezeténél és egyes területeink egy részénél. Pártszervezök működnek álta­lában a legnagyobb építkezések­nél. A gyakorlat' megmutatta, hogy helyes volt ilyen szerveket az említett területeken, létrehozni, illetve pártszervezöket kiküldeni. Javasoljuk továbbá új fejezet felvételét a Szervezeti Szabályza­tunkba a Párt szervezeteiről a Néphadseregbe, mert nyilvánvaló, hogy ez a kérdés szabályzásra szorul. A javasolt szabályozás minden tekintetben megfelel az eddig kialakult gyakorlatnak és ezt a gyakorlatot kívánja rögzí­teni. Pártunk Írott törvényévé tenni. A Szervezeti Szabályzathoz yaivaisolit módosítások között egész soor ollylan kisebb-nagyobb módosítás iszerepel,, amely art a célt szolgálja, hogy erősít­sük Pártunkban a belső demokráciát, birtosítstík a párttag jogait, megalka- dályozzuk, ihogy bárkit önkényesen ki­zárhassanak Pártunk «óráiból! és a le­hetőség sízerint, kiküszöböljük a bü­rokratikus akadályokat, amié!vek oly­kor megnehezítik a tagjeiölitségre. illet­ve >a, p árti Sags ágra érdemes dolgozóknak Pártunk soraiba valló felvételiét. így aiz egyik módosító javaslat 'Sízleiárat Szer­vezek Szabályzatunkban javasoljuk ki­mondani, hogy a tagjelölteik sorába fellvett párttagsága alttól a mlaplói] ,kez­dődik, amikor az aliapszervezet taggyű­lése a .llagjeliöíltet párttagnak felvette. A javadat jogos és igazságos, hogy a párttagságot attól a naptól szám,Hsuk, Bimiikor a tagjelölteit az aíapsrervezet a Párt tagjai sorába felvette. Ugyan­csak a párttag jogait kívántjuk bizlto- sítiani akkor, amikor azt jstvasoUjnk, zett. Előadója Hidas István elv­társ. a Nagybudapesti Pártbizott­ság titkára volt. tagjelöltté való felvételhez sziiksé" ges, az egyiket az üzemi, a ’buda­pesti kerületi, vagy járási, városi DISZ bizottság ajánlása helyette" síthesse. Hasonlóképpen a DISZ létrejöt­tével kapcsolatos az a javaslat, hogy a Szervezeti Szabályzatunk" ban olyan fejezetet iktassunk, be, amely világosan meghatározza a Párt és a DISZ viszonyát, amely röviden megállapítja a DISZ fel" adatát és a Párt, illetve a párt- szervezetek és iá pártbizottságok kötelezettségeit a DISZ iránt. Ez az új fejezet, melyet Szervezeti Sza" bályzatu,tikba felvenni javaslunk, a következőképpen szól: ,,A DISZ a Magyar Dolgozók Pártjának ifjúsági tömegszervezete, a Párt aktiv segítője, a szocializ­mus építésében az ifjúság neveié" sénelk minden területén a DISZ munkáját a Párt irányítja. A DISZ bizottságok és szervezetek mimká" ját a megfelelő - pártbizottságok, illetve helyi pártszervezetek irá­nyítják és segítik. (hogy a .Szervezeti Sizafojáfyzjatha oflyain módosítást vegyünk fel, mely szerint a Pántból való kizárási minden eset­ben a Megyei Bizottságnak., itLeítv» 'a Budapesti PáiitibizotitságnBk kelljen jó­váhagyni Erre 'azért van szükség, ment a tapasztalat azt miuítiailja, hogy egyes álsó pártszerveiak számos «sei­hen kellő áradok nélkül zártak ki párttagokat. A párttagság «livtársak •— enne itaníf bennünket Sztálin divtára — szent dolog és a Pártból valló kizárás Mimt <az ellvüíánsak tudják, a mútiban náilunik az aOapszervezeteu belül, úgy- Jievezett 10-es csoportok vd'itak, egy- egy tízes-bizalmával. A gyakorlat mieg- Janítoibta Pártunkat arra, hogy az aiaip- sziervieizelieken bélül nem kell feltétlenül ragaszkodni a 'tízes számihoz, hanem elsősorban a termelő munka, általá­ba« a munka alapján összetartozó páni,tagokat és tagjelölteket kell 'az aiapszervez,eteken heiül összefogni. En­nek megfelelően azt javasoljuk, hogy Szervezeti Szabályzatunk mondja ki áh t at álmosabb formában a pánttesoportok létesítését, az aóapszervezetéken belül a Pánt álltai kitűzött feladatok végre- hajtásának elősegítésére, a politikai és a .felvilágosító munka megjavítására, a párttagok jobb megismerésére és a parim,unkába való fokozott bevoná­sára. Szervezeti Szabályzaíunlklba új pont­ként javasolunk felvenni olyan pontot, amely világosan leszögezd, hogy a íer- iraeiüő üzemekben a pártszerveaeSet meg­inteti >az elé'»őrzés joga, amíg * bivia- 1 alkukban, intézményekben, miinisizltériiu- mokhan működő párilszervezatéfeet. ilyen jog nem illeti meg. Ez az új pont, amelyet Szervezeti Szarbáilyizatuinlkibiá felvenni javasolunk, a kövteikexőkéip- pein szól: ,,A termelő üzemek, köztük az álla- mi gazdaságok, gépállomások, termelő- s'ővetkezelek alapszervezeteit megilleti ar a jog, hogy a gazdaság igazgatósá­gának tevékenységét ellenőrizze.“ ,,Hivatali Pártszervezetek munkájá­ban tapasztalt hiányosságokról szóló észrevételeiket, « munka megjavítását a legnagyobb büntetés, ami párttagot érhet. Ezért igen alaposan meg kéM fontolnunk, hogy mikor, miilyen eset­ben élünk a páritibüin tetősnek ezzel a legsúSyoisialbb miértékével. A Párttag jogait kívánja hiztosíbuü az a javaslat is, hogy a 'budapesti, a megyei, a vároisi,, a járási és « Köz­ponti Vezetőség által kijelölt nagyüze­miek választmánya tagjai közüli fegyel­mi bizottságot válasszon, amely (ki­vizsgálja * f egy eltol ügyeket és javas­latot tesa a pártbizottságnak. Énre a módosításra azért van szükség, miért gyakran előfordult, hogy a fegyelmi ügyek igen sokáig elhúzódtak. Javás- Jiatank 'aObaiimias arra, hogy ‘eszft a hely­zetet rregráltaztassa. A fegyelmi bizott­ságok azonban áslak javaslatot telhet­nek, taaguik nem döraübefaeik, nem ve­szik le a ifdl'elöisiséget a pártbizottilsá- gofcrói fegyelmi ügyeikben való döntés kárdóséhen. Szervezeti S zabái y za tunk, elvfáírsajk, eddig úgy intézkedett, bog}' azokban a 'nagyüzemekben keli a Központi Vá­zéit őségével párlbbotlságot létrehozni, amelyekben legalább 1.000 párttag és tagjelölt van. Mi pedig most is azt ja­vasoljuk,, hogy a Központi Vezetőség hozzájárulásával már azokban az üze­nteikben Is pá r tvá la sztmán yt és párt- hizioilíságűit iahssseu ilétirehozini, «me­lyeikben a ipánttagok és tagjelöltek szá­ma meghaladja az 500-at. Ennek a ja- vaslálin’ak az a célja, hogy a n'agyiiizle- mak pártszervezeteinek a helyi kérdé- isoklben nagyobb önáBáságOt hidbosíi- surak, hogy a saját hatáskörükben dn- ilézhessék pl. a tag- és tiagjeiöútlfelívótel kérdését, hogy a vezaSúat 'közelebb vi­gyük « tagsághoz. Szervezeti Szahályzaíttinkiblftn olyan módosításit javasolunk, amelyek az ed­digi gyaikrolatltióil eltérően a 'ßailirasi párt- iszarveizetek taggyűlése álltai fe'lvetil ,tag- jelöilleket és tagokat ezentúl nem .ktíiil a járási pártbizottság útján föVterjasz- terai jóváhagyás végett a Megyei Biiizott- "óghoz. Inanem a felvétel kérdésében a járási pártbizottság dönt. A pártonheilülii demokrácia megisni- lárdílíását isziolgáilija az a íjavasitatuinik, hogy Szervezeti Szabályzatunk mond­ja (ki: „A budapesti, megyei, városi, toerüliati, hagyüzietai és járási választ­mányokat legalább kéllhavoinkint össze ■kell hívná.“ Ismeretes teívlánsaik, hogy az ,Egy*siiiÜésd Kongresszus óta jelentők változások történitek falun. Ezek nyo­mán megszűnt az a hélyzieit, hogy a fa­luban csupán egyletien terültet« pártszer­vezet működik, mert a. valóságban igen sok községben a helyi pártszerve­zet mé'.ílett üzemi, gépállomási, tárni e- lősszövatlkezeti, áfflamii gazdasági párt- szervezet is team. Nyilvánvaló, ihogy Szervezeti Szabályzatunkban ezt az új helyzetet rögzíteni kéül és meg ke® ha­tározni a falun működő különböző pártszerveeztek összefogásánalk és irá- nytiásánaik módját. Ennek megfelelően, javasolunk különféle módosításokat felvenni Szervezeti Szabályzatunkba. Szervezeti Szabályzatunkba a rész­ben megváiitozott helyzetűek megfele­lően az «illa,psaervezet fogalmát. elősegítő javaslataikat a hivatal, az in­tézmény vezetője szükség esetén fel­sőbb párt szervek elé terjeszti, de a hi­vatal, ,az intézmény vezetését azok sa játois feladatai folytán nem ellenőriz­hetik.“ t Pártunk II. Kongresszusát miéig,előző hojtekben Szervezeti Szabályzatunk mó­dosítása kérdésében igen nagyszámú javasltat lérkezett Központi Vezetősé­günkhöz, pártszervezeternkltőll, párttag­jainktól. sőt pártlomkívüii dolgozóink- ,töi is. A javasltatoknak esz a nagy szá­ma (azt mutatja, hogy pártszerveze­teink és pántaigjiairtk ágion fontosnak tartják a Szervezeti Sziabáliyzaitot, de imitálják ezenkívül iá párton kívüli dol­gozók érdeklődését, ragaszkodását, meleg szeretteiét is Pántunk iránt. A Központi Vezetőség az összes beérke- gállta azokat a javasltatokat, amié! ve- gállia, azioklaott a javasllatofeat, amelye­ket helyénvalónak itiarto'St, felvertite a módosítások közé. Még a Kongresszus ideje ia3ia.it is ér- Ikiezfek be javasltaitok >a Szervezeti Sza- fcálliyzat módoisításához, mely körüfl- mén,y szükségessé feszi azt, hogy a ja­vasolt Szenvezteti Sziabälyizahon a Köz­ponti Vezetőség módoisílásiolkalt jiava­S Ölj OIL Hidas elvbárs néhány ityen javasla­tot ismertetett, majd így folytatta: — Természieltesen azonban nem min­den jiavasőaitof lehet elifogadtná. Azok közül, amtelyekinek elfogadását nem tartjuk célisizerűntek, csupán kette'« t- kí­vánok kiférni: — Számos olyan javaslatot kaptunk, kogy változtassuk may Pártunk Szervezeti Szabályzatának módosítása Pártunk Szervezeti Szabályzatát a Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusa fogadta el. E Szerve­zeti Szabályzat volt az Egyesülési Kongresszus ót* Pártunk Alkotmá­nya. Jelenlegi Szervezeti Szabály­zatunk alapjában megfelel a mos­tani követelményeknek' is és így nincsen okunk arra, hogy rajt* elvi jelentőségű módosításokat változ­tassunk, ellenben igenis szükséges, hogy módosítsuk Szervezeti Sza­bályzatunknak néhány olyan pont­ját, amelyek már nem felelnek meg * jelenlegi helyzetnek;. Ezek a módosítások szinte tér" mészetesen következnek az egyesü­lési kongresszus óta megváltozott viszonyokból. Á módosított Szervezeti Szabályzat világosan meghatározza a Párt és a DÍSZ egymáshoz való viszonyát A javasolt módosítások egy csór vezeti Szabályzatunk értelmében a Politikai osztályok felállítását és pártszervezők kiküldését is magában foglalja a módosított Szervezeti Szabályzat A tizes bizalmi rendszer helyett pártcsoportokra épülnek az alapszervezetek a Párt nevét és vegyük fel újból ai Kommunista Párt nevet- A Köz­ponti Vezetőség nem tartja, cél­szerűnek e javaslat elfogadását, mert úgy véli, hogy a Párt jelen­legi neve megfelelő, mert azok a körülmények, amelyek az Egyesü­lési Kongresszus idején amellett szóltak, hogy Pártunkat a Ma­gyar dolgozók Pártjának nevez­zük, jelenleg is fennállnak. Ezen­kívül ismeretes, hogy az Egyesü­lési Kongresszus kimondotta, hogy a Magyar Dolgozók Párt­ját a marxizmus—leninizmus ta­nításai vezérli. S hogy Pártunk lényegét, tar­talmát tekintve kommunista párt, azt hiszem, hogy az Egyesülési Kongresszus óta eltelt idő alatt Pártunk egész munkájával kéz­zelfoghatóan bebizonyította, hogy ez a valóságban is megvan. Ezért nem javasoltuk Pártunk nevének megváltoztatását. A másik javaslat, melyet nem tartottunk célszerűnek elfogadni, arr*. vonatkozik, hogy változtas­suk meg a tagok és tagjelöltek felvételének feltételeit. Kaptunk olyan javaslatokat, hogy emeljük fel a tagjelöltek idejét. De érkez­tek hozzánk olyan javaslatok is, amelyek a tagjelöltség leszállítá­sát kérik. Voltak javaslatok arra nézve is, hogy a tag- és tagjelölt felvételeknél az eddiginél jobb ajánlókra lenne szükség, de kap­tunk ellenkező értelmű javasla­tokat is. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek, hogy most megváltoztassuk a tagok és tag­jelöltek felvételének a feltételeit, mert a tapasztalat azt bizonyítja-, hogy a jelenlegi feltételek helye­sek, megfelelnek a helyzet köve­telményeinek. Hidas elvtársnak a Szervezeti Szabályzat módosítására beter­jesztett javaslatait a Kongresz- 9ZU8 egyhangúlag elfogadta. (A Magjlatr Dollgozóik Párti* lil. Keni'- igrwsszusánalk hdfej.«ző itudósítáSát, Rákosi teSteSÍM záróbeszédét lapunk ho'iúaipii tztimába'* közöljük.) A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának levele Sztálin elvtárshoz Drága Sztálin, Elvtársi A Magyar Dolgozók Pártja ll. Kongresszusa- minden magyar kom, munista, egész dolgozó népünk ne­vében forró szeretettel üdvözli önt, a békéért harcoló emberiség vezérét, a nemzetközi munkásosz­tály, a kommunista pártok nagy tanítóját, a magyar nép igazi barát­ját. Kongresszusunk tanácskozásai közben újra, meg újra ön felé, a nagy szovjet nép felé szálltak gon­dolataink. Nemcsak mi, magyar kommunisták, hanem dolgozó né­pünk aprajcrnagyja tudja és soha­sem feledkezik róla, hogy a Szovjet Hadsereg véráldozata, a szovjet nép példája és testvéri segítsége, a\z Ön útmutatásai nélkül népünk nem léphetett volna rá a szabad­ság és felemelkedés útjára, nem védhette volna nemzeti függetlensé­gét, nem kezdhette volna meg a szo­cializmus felépítését hazánkban. A magyar nép saját- tapasztalatá­ból, munkájának és küzdlemeinejk eredményeiből tanulta meg, hogy önmagát szolgálja, ka követi a Szovjetunió népeinek példáját, ha életre-halálra hű marad a szovjet­magyar barátság ügyéhez, hogy az ön halhatatlan tanításainak szelle­mében cselekszik. Pártunk II. Kongresszusa is az ön útmutatásait igyekezett követni. Népgazdaságunk újjáépítését beje<- jeztuk, megkezdtük és eredményér sen folytatjuk hazánk szocialista iparosítását. Támaszkodva a ma­gyar dolgozók nagyszerű kezdemé­nyezésére, tehetségükre, szorgal­mukra, alkotó erejükre, egyre in­kább felszínre kerülő belső tarta­lékainkra, Pártunk II. Komgresr szusa elhatározta, hogy ötéves ter­vünk eredeti előirányzatát messze túlszárnyaló feladatokat tűz a mar gyár nép elé. 1954-re 86 százalék helyett 200 százalékkal akarjuk ét fogjuk emelni gyáriparunk termeié’ sét. 1954-re Ibi százalék helyek 280 százalékkal akarjuk és fogjuk növelni nehéziparunk termelését. ö év alatt 35 százalék helyeit — 50 százalékkal akarjuk és fogjuk emelni dolgozó népünk életszínvo­nalúi. Pártunk II. Kongresszusa elhatá­rozta hogy fokozzuk erőfeszítésein­ket mezőgazdaságunk elmaradottsá­gának felszámolására, egy pilla­natra sem feledkezve meg a mun­kásság és a dolgozó parasztság kö­zötti szövetség megszilárdításáról, a dolgozó parasztság türelmes meg­győzésének szükségességéről, Az egyre Szélesebb körben kibontakozó falusi termelőszövetkezeti mozgal­mat akarjuk nagymértékben fejlesz­teni. Célunk: az elaprózódott pa­rasztgazdaságok önkéntes egyesülé­se mezőgazdaságunk fokozatos szo­cialista átszervezése hogy megte­remtjük népgazdaságunk egységes szocialista alapját és megszüntesr síik embernek ember által való ki­zsákmányolását országunkban. Pártunk II. Kongresszusa elha­tározta,• hogy erősíteni fogja álla­munkat, e Magyar Népköztársa­ságot: a dolgozó tömegeket még- inkábh bevonjuk az államügyek intézésébe, a bírálat és az önbírá­lat bátor alkalmazásával még job­ban erősítjük a dogozó nép demo­kráciáiéi. Erősek akarunk lenni, mert megszívleltük az &n tanítá­sát, hogy a gyengéket verik. Pártunk II. Kongresszusa qz ön tanításait követve — elhatá­rozta, hogy erősítjük államunk vezetőerejét, a Magyar Dolgozók Pártját, hogy még jobban össze- forrasszuk pártszervezeteinket a dolgozó tömegekkel, leküzdjük az önelégültség hangulatait soraink­ban, fokozzuk a kommunisták éberségét, harcos szellemét, Pártunk II. Kongresszusa el­határozta, hogy megsokszorozzuk erőfeszítéseinket a béke védelmére. Az új világháború kirobbantásán mesferkedö, támadó amerikai im­perialisták a- mi békénket és sza­badságunkat is fenyegetik. Zsold- jukba fogadták a déli határainkon fegyverét csörtető fasiszta Tkó- bandát, feltámasztják a magyar nép ősi ellenségét, a német milita- rizmust­ön tanít arra, hogy a béke fennmaradása azon múlik, kezük­be veszik-e a népek a béke ügyét és végig kitartepnah-e mellette. Megfogadjuk Önnek Sztálin elv­társ, hogy a magyar nép kezébe veszi a béke ügyét és végig kitart mellette. Megerősítjük népünkben a szabad és a szabadságukért küzdő népekkel, a béke zászlaját hordozó Szovjetunióval való szo­lidaritás szellemét. Ott leszünk mindenütt, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni kell. Drága Sztálin Elvtárs! Hisszük, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja nem végzett ered­ménytelen munkát, de tudjuk azt s, hogy még nagy és nehéz fél­időtök állnak előttünk. Kérjük önt, segítsen Pártunknak, né­pünknek, hazánknak az előttünk álló nagy munka elvégzésében, éppúgy, mint ahogy eddig segített. Terveink egyaránt épülnek a szovjet nép további baráti támo­gatására és a magyar munkás- osztály, a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség munkájára, egységére, áldozatkészségére. Megfogadjuk Önnek Sztálin elv­társ, hogy méltók leszünk as ön bizalmára, a testvéri szovjet nép támogatására. Megfogadjuk, hogy mindhalálig hűek maradunk a marxizmus- leninizmushoz, amelynek zászlaját ön torija magasra, Megfogadjuk, hogy Pártunk, az ön legjobb tanítványának, Rákosi Mátyás elvtársnak biztoskezű ve­zetésével a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának nyom­dokain fog haladni a béke, a ha­ladás, a szocializmus ügyének végső győzelméért. Magyar Dolgozók Pártja ll. Kongresszusa.

Next

/
Thumbnails
Contents