Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-26 / 72. szám

smm, m. m&m m. i Hirrniir Ipari termelési értekezlet A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága április 1-én, vasárnap röggel fél 9 érakor a kaposvári „Béke-szálló nagytermében ipari farme ési értekezletét tart. Napirend; 1. Pártunk II. Kongresszusa határozata értelmében gyorsítsuk meg az étéves terv végrehajtását. Előadó: Gabri Mihály eivtárs. a Somogy megyei Pártbizottság szervező- J titkára. 2. A beszámoló feletti vita. Az ipari termelési értekezleten résztvesznek a Pórt- és tömegszerveze- j tak vezetői, vállalatvezetők és a termelésben élenjáró éjítók, sztahánovisták és éimunkósok. Belépés csak meghívóval. . I M. D. P. SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGA. Oetanti: TITÓÉK ARCA ÉS ÁLARCA XVIII. A kétértelműség dicsőségében* A kommunista dolgozók és a DISZ-tagok példamutatása nyomán emelkedik a vasöntödéi termelés 1947 novemberében ismét lát-; tam Tiíót, Szófiában. i A bledi egyezményeket — Tito | tervei szerint ezek a bolgár nem­zetgazdaságot a jugoszláv nem­zetgazdasággal szorosan össze­kapcsoló pénzügyi egyezmények a balkáni föderáció előjátékai let­tek volna — már nyáron aláírták Dimitrov és a Bolgár Kommu­nista Párt vezetői (Trajcso Kosz- tov kivételével) hosszú ideig vo­nakodtak aláírni az egyezményt, amely előnyösebb volt Jugoszlá­via, mint Bulgária számara és felhatalmazta Titót, hogy beavat­kozzék a szomszéd ország gaz­dasági életébe. De a rossz ter­més megnehezítette Bulgária hely­zetét és végül a szófiai kormány engedett Trajcso Kosztov sürge­tésének. 1949 augusztus 2-i hires skopl- jei beszédében, amelyben a ma­cedónokat bolgár- és görögelle­nes sovinizmusra izgatja (mindig a lehető legforradalmibb kifejezé­seket használva) ez a horvát ban­dita hirtelen ellentétbe kerül ön­magával és bevallja, hogy Bul­gária sokáig ellenállt, mielőtt el­fogadta voílna a bledi egyez­ményt. Októberben Titánok Szófiába kellett volna érkeznie hogy alá­írja a kölcsönös barátsági és se­gélynyújtási egyezményt. Megér­kezését többízben elhalasztották, félhivatalos hírek szerint: „a marsall azért nem akar eljönni. mert méltatlannak találja a fo­gadtatást, melyet számára készí­tünk”. (A későbbiekből kidéiül, milyen panaszai voltak a mar-! sálinak ) Ebben az időben kezdett hozzá Tito nagy föderációs tervének végrehajtásához. (Ez a terv első­sorban az angol-amerikai tömb terve volt.) Szófiai látogatása \ után hasonló egyezményeket ír \ majd alá Bukarestben és Buda-\ pesten. Albánia felöl — itt a' „Dzodze-klikk” az ö parancsai szerint dolgozott — biztos volt. Már mnga előtt látta a „Jugo­szláv- Bolgár-Albán Köztársasá­got", amellyel londoni és washing­toni múzsáinak kegyeit és szeren- esckivánatait kiérdemli. A |Uk>os&iav hivatalos ötéves terv előírta á fiatalok vasútjának felépítését. Ez azért volt fontos, m<>rt a fiatalok lelkesedése a titó- ista tervek egyik lényeges ele mét alkotta. A „pruga" egybe­olvasztotta volna ezeket a min­denfelől, különösen a szomszé­dos országokból érkező fiatal építőket, hogv a „Balkáni Fia­talok Föderációja" később eset­leg a „Dunameati Fiatalok Föde­rációja" propagandistáivá képez­zék őket Ezután hasonlóképpen megalakul majd a Demokratikus Nők Egyesülete és így egyre gyorsított ütemben, Belgrád, előbb a balkán, majd a népi de­mokratikus államok fővárosává válna. (Folytatjuk.) /§ minisztertanács január 1-i ha­tározata megállapítja, hogg nép­gazdaságunk hatalmas léptekkel halad előre. A további fejlődésnek azonban ecyre inkább akadályává válik a taka­rékos gazdálkodás hiánya, a termelés, a beruházások, a kereskedelem és az államigazgatás számos területén jelent­kező felesleges költekezés, pazarlás. A nemzetközi helyzet feszültsége megkí­vánja szocalizmust építő munkánk meggyorsítását s a honvédelem na- gyobbarányú megerősítését. Ebből a szempontból tehát a takarékosságnak még nagyobb jelentősége van, s a mi­nisztertanács takarékossági határozatá­nak betartása tehát elsőrendű nemzet- gazdasági érdek. Üzemeink dolgozói ezt a határozatot teljes mértékben magukévá tették. Megtárgyalták q takarékossági határo­zatot, javasltrté&et tettek, melyekkel még nagyobb tdkarékasság válik lehe­tővé. A kongreszusi verseny hatalmas lendülete sem szorította háttérbe a ha-, tározalot, hanem a termelékenység nö­vekedése mellett a dolgozók még na­gyobb gondot fordítottak a határozat betartására. A Kaposvári Vasöntöde ezelőtt pár hónappal még nagy selejt- átlaggal dolgozott. Volt úgy, hogy a se. „ejt még 10 százalékon felül is volt. Kint hevertek a selejtes munkadarabok az udvaron, s új beöntésre vártak. A kongresszusi verseny alatt aztán meg­indult a harc a seJejt, a pazarlás ellen. Es ez a harc győzelemmel végződött. Ilyen alacsony selejtszázalékkai, mint most, még soha nem dolgozott az üzem. Ez elsősorban a pártszervezet és a népnevelők munkájának köszönhető. De élen jár take a selejt csökentésében az tizem DISZ-tagjai is. A jó munka nyomán aztán nemcsak a sei ej tét si­került lecsók keríteniük, hanem az üzem átlagteljesítménye is növekedett. Si­kerrel végződött tehát a kongresszusi verseny. Az üzem 36 DISZ-tagfa közül a leg­jobb eredményt Véyh József vasöntő- sedéd érte el. ö az üzem DtSZ-titkára. 224 százalékot teljesített a kongresszu­st verseny alatt. Ezt az eredményt most sem csökkentette, hanem az áp­rilis 4-i verseny beindulása óta majd­nem 20 százalékkal emelte. Véyh Jó­zsef példája nyomán aztán az öntöde többi DISZ-tayja is jó eredményt ért e: a kongresszusi versenyben. A példa- mutatásnak meg lett az eredménye. Az április 4-1 felajánlás óta aztán fokoza­tosan emelkedik felfelé ctz üzem telje­sítménye, míg ezzel szemben a selejt egyre csökken. Most 3.5 százalék se­te jl tel dolgoznak s a többi dolgozó, mint például Véyh József, Ambrus Vik­tor, Gál Sándor és Szabó József 2, vagy 1 százalék, néha teljesen selejlmentesen dolgoznak. Vasöntödében ezernyi módja van a takarékosságnak. A selejt- csökkentésen keresztül a kokszai és egyéb fűtőanyaggal való takarékos­ságig. Mióta a szárítókemence kereszt­metszetét megváltoztatok, ugyanannyi kokszmennyiséggel 30 százalékkal több a szárító termelőképessége, mint az­előtt. Jelentős megtakarítást értek el a külföldi kokszai való takarékosságnál is. Ennek beszállítása népköztársasá­gunknak valutát jelent. A kupoló-ke- nience kezelői az öntöde többi dolgozó­jának javaslatára a kupoló rendszeres karbantartásával most már 9.6 kilo­gram kokszot használnak fel egy-egy mázsa vas olvasztásához a régi 14 ki­logrammal szemben. Ez a mennyiség azonban, — mint az üzem dolgozói mondják —• még mindig csökkenthető. A folyó vas felhasználásánál is ko­moly megtakarítást értek el a dolgozók | a kongresszusi verseny alatt. Azelőtt az ■ öntéseknél a lefolyó vm 25 százaléka ■ képezte a felöntésekei és egyéb hullm- j dákot. Most ezt lecsökkentették majd- I nem öt százalékkal s megállapították, hogy ez még mindig csökkenthető. öböl a harcból, melyet az ered­mények eléréséért folytattak, az üzem népnevelői tevékenyen kivették részüket. Egy-egy népnevelő t mun­káshoz volt beosztva s munkájuk felől az eredmények mindennél jobban be­szélnek.. Szabó Ferenc és Kostyava Bél« azelőtt állandóan 100 százalékon alul teljesítetlek s most 150—160 szá­zalékot is elérnek selejhmentes munká­val. Ugyanígy ifjú Lovró István. A kongresszusi verseny előtt TO—80 szá­zalék volt a teljesítménye, amit most tlO százai Skr« emelt. A népnevelők személyes péídurnutatással «gitáltmk legjobban: Béres László, Csontos Bá­bomé népnevelők teljesítménye sem marad el a többiétől. Pár napja, hogy a termelési értekezleten felajánlásokat tét. tek április i<re. Most már van olyan dolgozó, aki felajánlását máris teljesí­tette. Ezen a termelési értekezleten ver­senyre hívták a pécsi, nagykanizsai, pá. uai és az ország több kisebb vasöntö­déjét. A versenyrehívás legfőbb pont]« a selejtesükként és és az anyagtakrekos- ság. A vasöntöde dolgozói megértették, hogy most a legfontosabb feladatuk a minisztertanács határozatának vég­rehajtása. Amit eddig megvalósítottak, azzal máris jelentős lépést tettek a seocializ- muus, a kommunista társadalom felé, mert mint Kahnin elvtárs mondott»: „Az emberiség történetében nem volt még takarékosabb társadalom, mint « kommunista társadalom.“ — És ezt a társadalmat elérni, megvalósítani cél­ja mp minden becsületes dolgozónak. Győzelemmel végződött a 8000 szicíliai szénbányász harca Az általános olasz szakszervezeti szövetség (CG1L) kezdeményezésére aláírták a mozgó bérskálára vonatkozó új országos jellegű megállapodást, n,elynek értelmében az olasz dolgozók április 1-én az egész országban bér és fizetésemeléshez jutnak. KONFERENCIÁK a középkáder oktatásban résztvevő elvtársak számára A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága felhívja a középkáder oktatásban résztvevő elvtársak figyel­mét, hogy „A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG ELVI KÉR­DÉSEI“ című anyagból 31-én, szombaton d. u. 1 órakor tartja meg a konferenciákat. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. MDP Somogymegyei Bizottsága agit.-prop. alosztály. . /ilő-izkimí 3r(a: Som&yr/i <J)áL örömteljes élethez szükséges. Ezt az épületet kommunizmusnak nevezzük. Cementből, vasból, acélból, idegekből, szívből, új szellemből, soha nem látott szorgalommal, tervszerűséggel épül ez az épület. Sorfalak Moszkva utcáin feltűntek nekem a pillanatok alatt képződő embersorok, sorfalak. A szovjet ember soha nem tolakodik egymás hegy én-hátán, mint nálunk. Ha négyen-öicn vauinak vala­miért, rögtön sorba állnak. Ez olyan önként adódik, mintha a fegyelmezett­ség, a rendszeretet a vérükben lenne, velük született volna. Pedig nem így van. Ez az új étet a szovjet nevelés, a szocialista rendből fakad. Ismerek idősebb oroszokat, akik ma is emlékeznek olyan esetekre, mikor a a cár koronázása, esküvője, vagy más lömegcsődütetek, „néplakomák“ alkal­mával százával estek áldozatul, gázol­ták egymást halálra, vagy sebesítették meg a fejetlenség és fegyelmezetlenség következtében. Reggel van. A Nagy Színház előtt « Szverdlov-téren sorfal áll. — Mit adnak itt ingyent — kérdez­tem. — Megjelent az újság: « Pravda és az Izvesztia. Százak állnak sorban az újságért. A szovjet embernek olyan szükséglete az újság, mint a levegő, vagy a nap­fény. Nélkülözhetetlen az újságolvasás, hdlatmas a tudásszomj. Az emberek itt mind politizálnak, tőrödnek a köz­ügyekkel, saját magukkal. A cárizmus alatt Oroszország a tudatlanság sötét rengetege volt. Mint a Duna Budapestet, úgy szeli ketté a Moszkva folyó Moszkvát. Lent a folyóparton messzekigyózó embersor látszik. Be/g kis ház síéit élhtmk, m képződött szinte pillanatok alatt a sor­fal. Odeférkőzöm, megtudom miről van szó. Hajó érkezett, mely igen kel­lemesen illatozó egzotikus virágot, mi­mózát hozott. Illata betölti a teret. Ezért a virágért áll sorba száz és száz ember. Fiatal és idősebb nők, gyerekek, szakállas öregek, örömtől ragyogó arcai, csillogó szelükkel távoznak a ház elől, kezükbe lobogtatva a szín pom­pás mimózák. A másik ember falba a Vörös-téren ütközöm, a Lenin-Mauzóleizm előtt. A lér közepén, a Kreml fala tövében, vagy húsz lépésnyire a gyönyörű Vlc- zsenszkij temlomtál áll, tiszta már­ványból építve ez az emeletes ház nagyságú Mauzóleum. Bejáratánál és hint, a ravatal körül díszőrség teljesít szolgálatot. A sorfal már reggel 7 ára­kor kezdődik és,este 8-ig, amíg be nem zárják a Mauzóleumot, nem fogy e' Ez csak úgy érthető meg, ha tudjuk, hogy Moszkvában naponta félmillió az átlag ,,idegenforgalom“. Ezek részben külföldiekből, részben a Szovjetunió minden vidékéről a fővárosban időtök­ből tevődnek össze. Magam is beálltam a sorba. Lelki szükségét éreztem annak, hogy a világ dolgozóinak vezérét, tanítóját, Lenint megtekintsem. Az örökké friss virággal övezett ravatalon üvegkoporsóban fek­szik, sötétkék dolgozóruhájában, mely­ben a legtöbbet látták a dolgozók. Mint­ha tegnap halt volna meg, a balzsamo- zás olyan tökéletesen megőrizte. Bölcs, finom mosolyát a halál sem tudta le­törölni az arcáról. A szovjet dolgozó, ha Moszkvában jár, feltétlenül megtekinti a „halhatat­lan halottat“. JCo-! haz-bazár A nap már a város föli emelkedett •\s vásiraearmoí, « kelhetimmár hom­lokzatára tűz. A sugarak szikrázva tör­nek meg az ércszobrokon. A homlok­zat jobb felén a szobor munkást ábrá­zol munka közben az üllő és fogas­kerék mellett. Bal felén kollektív föld­művest a traktorral. Az utca zaját át­töri a zene. A homlokzaton lévő rádió öblös torka a szovjet pilóták indulóját énekli. „ ... feljebb, csak feljebb és feljebb föl a magasba gépmadárt A légcsavar rezgése zúgja, hogy megvédünl: szovjethatár! Belépek a csarnokba. Világos, tiszta, igen nagy helyiség. A roppant üvegku­polás napsugárözön szivárog át kris­tályos fényben. A fénynyalábok ráve­tődnek a hatalmas Sztálin-képre, me'y magasról, szemben a bejáránál tekint le ránk. De nincs szem, mely fel ne nézne őieá, hisz oly közel érezzük magunk­hoz. Fehérkütémjes kolhozasszonyok áll­nak az áruk mögött. Fehérköpenyes elárusító, fehérre festett boltok, bódék, pultok. Minden árucikk más-más szakaszban. A bejárat mellett útbaigazító iroda, jel. zötáblák. Feltűnő a rend, jólesik a tisz­taság, a nagy világosság, vidám ar­cok, a pezsgő élet. Az újonnan érkezett kolhozosoknak, asszonyoknak és férfiaknak, az ajtó melletti helyiségben fehér kötényeket, ujjavédőket osztanak ki. A bejárattól balra, az első szakaszban élő virágokat árulnak. A világ egijhatodának minden vidékéről virágritkaságok sorakoznak itt. Színes és jószagú atmoszfréra. Sok a vásárló. Utána a zöldségesek, gyümölcsösök szakasza. Friss, zöld saltáták, retkek, sóskák, sárgarépák. Életpiros eprek, csermcmfék, mim«- és Mrtokahmmk és. sok más gyümölcs. Majd fényes üveg- búrák alatt a húsnemüek következnek. Disznó-, marha- és birkahúsok felsze­letelve. Odább szárnyasok, óriási li­bák, tyúkok, vadkacsok, fácánok... Az­tán a kolbászok kacs karingó s birodal­ma következik. Itt még több a vásárló. A rövidárusok férfi és női ruhák, edé­ny esek s a büffék szakaszain túl tar­káink a „Gyermekvilág“ nevű rész. — Gyermekjátékok, bútorok mesébe illő sokasága. Vidám gyermekkacagás boldog szülői arcok, kerepelés, trombi- tálás, nevetés. Könyv- és íróeszközök szakasza. Az üvegtáblák alatt pompás kötésekben Marx és Engels. Lenin és Sztálin. Gorkij, Puskin, Majakovszki, Solohao, Ehrenburg-müvek. A kijáratná1 harmonikaszó kísér. Uj arannyal hímzett nagy fekete harmo nikát nyékiét egy legény. Most vette nem bírja ki, hogy ki ne próbálja. — Tarka embercsoport veszi körül. Kol­hozlányok és legények. Hímzett és se­lyemingekben, blúzokban. A harmoni kás a „Vidám szellői“ játssza. A cso­port közepén egy fényes sapkaellen zőjü zömök legény kissé óvatosan huneufkodva táncolni kezd. A körül állók kezdik a tánc ritmusát a tenge rükkel csapkodni. Jóleső érzés, öröm tölt el, miket gondolatban ismét végignézem < moszkvai képeket. * Somogyi Pál elvtárs, e sorok írója hosszabb ideig a Szovjetunióban élt emigrációban. Most a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából felkértük, hogg írjon lapunk olvasóinak a Szov­jetunióról, « szovjet emberek boldog életéről. Ezzel is kib&vítjük ismere­teinket s amellett még közelebb ke­rülünk példaképünkhöz, a szovjet emberhez; az 6 sorsuk, életük megis­merésén keresztül « saját holnapunk­ba, ragyogó jivőnkbe nyerünk bete­kintést. oíe idea Hint a hangyaboly, ha rátűz a nap, úgy sürögnek-forognak az utcán az cm berek. Tömérdek a nép. Szinte nem férnék el a széles járdákon. A kocsi- y1 ú'on autó, autó hátán, villamos, tro- ^ leyfmaz, autóbusz ... Lovat kívánva c sem lát a szem. Sj Az emberek egyszerűen öltözve, rét- sí tudatos ábrázatlal igyekeznek valaha- a: va. Munkába mennek, munkába van­nak, munkából jönnek. Utcasarkon ácsorgó, lézengő, kétségbeesett munka- nélkülieket, vagy puccos, semmittevő urakat, kifestett dámákat itt nem lát- $( ni sehol. < j ; *1 ? J ^ Van egy közös vonás ezeken a kü- Jt lenbőző korú és nemű embereken n Mintha egy nap fényessége derítette $ volna életvidámra, sugaras fiatalos ar- S{ cukát: a szovjet haza áldott napjat a [l( mélységes izzó szeretet és ami ebből Vl fakad, a szent gyűlölet a haza elicnsé- n ijeivd szemben. Moszkvában mintha mindig Jcolosz- (s szális építkezés helyén lenne az cm- a bér. Itt házat bontanak és falakat rak- ^ nak, villamossíneket szednek fel és n raknak le, amott házat avatnak: haltai- (t más új épületet, melynek homlokra- n ián szédítő magasságban zöld ágak p és vörös zászló leng. Kék munkásruhás legények meg Iá- S nyal;: komszomolisták éneklő csapata vonul be deszkával elkerített helyre, ti hot a kapu fölött ez 0; „Metró építke­zés.“ Uj földalatti villamoshálózatot a építenek 40—60 méter mélyen a város alatt. s-. Vidáman, mint aki magának épít, a lázas igyekezettel zajlik a munka. Ez fi a nagy céltudatos építkezés a legjob- h ban szimbolizálja az egész Szovjetuniót, it Képzeljük el: egy 200 milliós roppant ü nép elhatározta, hogy épít magának a egy olyan épületet, amelyben minden r dolgozó megtalálja a maga jólétét, ahol részesül a kultúra minden áldó- k sóban, « munka minden produkfumá- a Own megtalál mindent, »mi gtemdtehm, b

Next

/
Thumbnails
Contents