Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-26 / 72. szám

SZKtDA, 1951. MÁRCIUS 28. SOMOGYI NÉPLAP 5 Mit keli tudni a csütörtökön kezdődő tervkölcsön-nyereménysorsolásról? A/ 1949. szeptemberében jegyzett 'téves Tervkölcsön nyereményei" ek második sorsolását március 29­ii. öfl'ín, í.l-én és április 1-én bnd-'zi az Urrzágcs Takarékpénz- ár. Dolgozó népünk forintjai — melyeket az ötéves terv megindí­tsam adott — jó helyre kerültek. Ij üzemek, hidak utak, kultúrhá" ak, iskolák épültek és épülnek he­ile. Azok, akik tervköfesönt jegyez ?k. büszkén mondhatják, hogy a Innal Vasműben, az Inotai Erőmű­én benne van az ő téglájuk is. A ’árt, az állam gondoskodott! arról, ogy jó helyre kerüljön. A tervkölcsön most másodszor amatozik. Sokan nemcsak a befi" etett összeget, hanem annál jóval abbét nyernek vissza készpénzben s. Most, a második sorsolás alkál­imból 76.816 diarab nyereményt orsóinak ki, 30,782.260.— forint rtékhen, tehát többet, mint az első orsoiás alkalmából. * i Takarékpénztár küldötteiből állnak, valamint jó munkájukról ismert sztahánovisták, élmunkások, Kos- suth'díjas művészek és kiváló mun­kái végző tszcs-ía-gok vesznek részt benne. A sorsolási bizottság felelős a sorsolás szabályos, zavartalan le“ bonyolításáért. Gondoskodik a sor­solási kerekek ellenőrzéséről, elő" készítéséről. Hogyan értesülnek a dolgozók a sorsolás eredményeiről? A BEKEHARC HÍREI A KÖZTÜNK ÉLŐ HÁBORÚS USZlTÖK Hogyan történik a sorsolás ? Milyen nyereményeket sorsolnak ki ? A főnyeremény: 100.000.—• forint, zí az utolsó napon húzzák ki. Ezenkívül 12 darab 50.000 forintos, :5 da^ab 25.000 forintos, 64 darab 0.000 forintos, 190 darab 5000 fo- imlos. 4300 darab 1000 forintos, 1500 darab 500 forintos és 3Ö0 fo“ •into« nyereményt húznak ki. Mi a Sorsolási Bizottság feladata? A sorsolási bizottság tagjai a SZOT, a DÉPOSZ, a DISZ, az A N DSZ, Budapest Főváros Tanácsa, i pénzügyminisztérium, az Országos A Zeneakadémia nagytermében három sorsolási kereket állítanak fel. Minden keréknél egy-egy piros* nyakkendő:-; úttörő áll, aki majd ki" húzza a kötvényszámokat. Az 5, 10 és 25 ezer forintos nyeremények sorsolása úgv történik, hogy az 1. számú kerékből kihúzzák a sorozol~ számot, a 2. kerékből a sorszámot és a 3. kerékből pedig a nyereimé" nyék összegét. Az 50.000 és 100.000 forintos nyeremények húzása előtt az elnök mondja be ia nyeremények összegét, s ezután húzzák ki a ke­rékből a sorozat- és sorszámot. Az Í000, 500 és 300 forintos összegű nyereményeket nem egyen“ ként, hanem sorozatban húzzák ki. Ez a következőképpen történik: az első kerékből kihúzzák a kötvény sorozatszámát. A második kerékből kihúzzák a kötvény sorszámának utolsó számjegyét. Az ilyen sorozat­húzásnál mindazok a kötvények nyernek, amelyeknek a sorozatszá­ma, továbbá a sorszám utolsó szám­jegye azonos a kihúzott számokkal. Egy“egy ilyen húzással 100 nyere­ményt sorsolnak ki. A sorsolás nyereményeit a hely­színen azonnal hangszórókkal hir­detik ki, a sajtó és rádió naponta közli a nyertes kötvények számait. Az összes eredményeket tartalmazó hivatalos nyerem,ényllstát a Sorsolás befejezése után adják ki és április 2"ig eljuttatják az ország összes helységeibe. így tehát mindenki ha­mar tudomást szerezhet arról, ha kötvénye nyer. Hol fizetik ki a nyereményeket? Az Országos Takarékpénztár több pénztárt állít fel a Zeneakadémia épületében és a szerencsés nyerők már ott, a helyszínen fel vehetik a nyeremény összegét. Azok a nyerte­sek, akik nincsenek jelen a sorso­lásnál, bemutatják kötvényeiket a Országos Takarékpénztár központi­jánál (V., József Altila-utca 2.) vagy fiókjainál, ahol azonnal kifi" zetik. Április 2-itől kezdve 1000 fo­rintig a postahivatalok is kifizetik a nyereményeket. Mi történik azokkal a kötvényekkel, amelyek most nem nyernek? A további sorsolásokat féléven­ként tartja az Országos Takarék" pénztár. Ez év szeptemberében meg­kezdik — ugyancsak sorsolás útján — a törlesztést, azoknak a kötvé­nyeknek a kifizetését, amelyeket addig nem sorsoltak ki nyeremény" nvel. VET A velőgép friss csapása Keszt­helyi Györgyné földjéhez rftzet. A két fiatal ló nyílegyenesen aiegy a frissen szántott földön meg­látszó kerékcsapáson. Szita Lajos nyakába akasztott gyeplővel, kezé­ben a vetőgép kormányával vezeti a gépet, míg Keszthelyi Györgyné derekán átkötött fekete kendővel védekezik a hideg szél ellen s üszői­kével a kezében jár a gép után. Né­ha megveregeti a csöveket, hogy a vetőmag ne a csövekben maradjon, bűneim az a jól elkészített földiben találjon helyet és bőséges termést adjon gazdájának. A vetőgépben szépen megtisztított árpa vau. Szita Lajos felemeli a föld végén lévő félzsák vetőmagot és felönti a gépre. Ostorával suhint egyet a lovak füle fölött, s folytat" ják a vetést tovább. Keszthelyi Györgyné a gép után járva arról beszél hogy ennek a vetőmagnak már rég a földben kellene lenni. — Elkéstünk már a többi pa­raszttársainktól —• mondotta —- aminek az az oka, hogy a mi lo­vunk betegen fekszik az istállóban. Ezért kértük meg Szita szomszédot, hogy liuzassa bele ezt a magot a földbe, mert mi is büseges termést szeretnénk betakarítani. K íszthelyi Györgyné tudja, hogy már késve vannak a •»eléssel, de azért még bízik benne, hogy ha annyi nem is terem, mim a korábbi vetéseken, de azen- *■•». lami csak lesz. Keszthelyi Györgyné 5 hold föl­dön gazdálkodik. Az ősszel időiben elvetette gabonáját. Szépek is a ve­tései. Gazdag aratást és bőséges tér" mést Ígérnek azok, amit lát Keszt­helyi néni is. De látja azt is, hogy a tavaszi kalászosok termésével kö­zel sem ér az őszi vetések termésé" bez. mert még csak most vetik az árpát, s majd ha azzal végeznek, utána kerül a földbe a zab és a cu­korrépa. A burgonya vetését még meg sem említheti, mert hiszen még a másikak sem készek. — De az a beteg jószág — sóhajt fel Keszthelyi néni — az miatt kell nekünk utolsónak tenni. Keszthelyi néni nemrég költözött Kaposvárra családjával. Eddig Ka- posfiireden lakott s most a Kisfa" ludy-utca 39. szám alatt lakik al­bérletiben. Lakásuk kicsiny, ami »agr gondot okoz. Ha két kis gyér" ■ntka hazatér a Szabadság-parki . iskolából, alig férnek el a Szűk kis i szobában. Keszthelyi néni bízik a Pártban és tudja, hogy rövid idő nmlva Kaposváron is — mint a gomba — egymásután nőnek ki az új munkáslakások, ahol számára is épül egy szoba"konyhá6 lakás, für­dőszobával. j Amint mondja — ennek a lakás­nak és sok másik száznak az épít­kezését akarja elősegíteni további jó munkájával. j jCJzeríe a halárban mindenütt szántanak, vetnek vagy bo" ! rónáinak a dolgozó parasztok. Keszthelyiék mellett Tóth László, kaposfüredi 10 holdas dolgozó pa­raszt vét. Mát kora reggel kiment a mezőre. A zabot el is vetette. Most a cukorrépát veti, s éhből is csak egy forduló van. Ebbe a földbe a vetés előtt a Szuiperfoszfátot is el­vetette, mert bőséges termést akar. Ö nem elégszik meg azzal, ahogy 1 ezelőtt 6—7 évvel gazdálkodott, mert | a Pártra hallgat. Nem is csalódik a gazdálkodással. A múlt évben is ball gátlóit a Párt tanácsára és 2.5 hold földön 36 mázsa árpátja tor" mett. Többi paraszttársa termését jóval túlhaladta. Neki nem is oko­zott gondot a terménybeadás, mert volt miből teljesíteni az előirány- zoU kötelezettséget. Jóval túltelje" siti)ette előirányzatát, • Tóh Lászlót úgy ismerik Kapos- j Híreden, mint élenjáró dolgozó pa- j rasztot, aki korán vet és bőségesen urat Úgy a szántás"vetéssel, mint i a betakarítással élen jár a kapós- füredi dolgozó parasztok között. A Pártot szereti és szereti hazáját is. ! Még 1935-ben gazdasági szakiskolát végzett és mindig jól gazdálkodott. És, hogy még jobban gazdálkodhas­son, eljár a Szabad Föld Téli Estes előadás-sorozataira, hogy ott még bővebb tapasztalaitokat szerezhes­sen. Tudja, hogy ott sokat tanulhat, mert ott a Párt tanít és amit ott tanul, annak mindenkor hasznát veszi. I rJ'óth László már néhány hét" tel ezelőtt elvetette az ár­pát, most a zabot, s már csak egy forduló van vissza a cukorrépából is. S mikor ezzel végez, elboronálja, lehengerli, s utána boldogan indul a burgonya és kukorica vetésére, melyet már készen vár a jól meg­művelt föld. 4 széleskorf békekampánynak, mely eszköz u háborús uszítók bű­nös mesterkedéseinek leleplezésére<, ma elsőrendű jelentősége van“ mondotta Sztálin elvtárs a Pravdá­nak adott nyilatkozatában. Mintha ezt a mélyértelmű monda" tot akarta volna az Országos Béke­tanács az április 8-án induló alá" irásgvüjt'ést bejelentő határozatában folytatni ezzel a mondattal: „A bé­kevággyal telített népeket nem lehel többé becsapni az imperialista po~ litika fondorlataival“. Ezért van nagy fontossága annak, hogy min­denki előtt világosan álljon: mik a célkitűzései a béketábornak, mit akarnak a háborús uszítók? Kik tartoznak a béke harcos őrei közé, kik azok, akik a háborút kívánók szekerét tói ják? Ez utóbbiak bűnös tízeimért felfedni, a béke őreinek el nem hanyagolható feladata. A háborús uszítók bűnös mesterkedései alatt sokan csak külföldi diplomaták agyafúrt hazudozásait, vagy fegyvergyárosok gazdaságpolitikai manővereit, értik, vagy arra gondolnak, hogy Truman vagy Churchill, Tito vagy MlacArt- bur csupán mikrofonok és rotációs gépek segítségével végzik az új há" ború kirobbantását célzó bűnös mesterkedéseik et. Mások tudatosan szeretnék elte­relni a figyelmet a hazai háborús uszítókról azáltal, hány általános­ságokba burkolt kifejezésekkel csak a vezércsahosokról beszélnek, s mivel az ő személyük eilen nem áll módjukban fellépni, megelégsze­nek a békeharc szólamainak ismé­telgetéseivel, gy ülésezéssel, fejbó­lintó helyesléssel, vagy farizeusi megbotránkozással. Arról azonban megfeledkeznek, hogy a bókéért har­colni kell! A háború vagy béke kérdésének eldöntése nem a „hatal­masokon múlik. Ha rajtuk múlt volna, már régen lángokban állna a világ! Ha nem llenne az életért harcoló becsületes emberek száz­milliós tábora a béke őre, már rég lehullt volna az atombomba, s pusztuláB fenyegetné az életet és kultúrát egyaránt! Nem merülhet ki a békeharc szép szavak ismételgeté­sében, hanem a békeharcosoknak rá kell mutatni az ellenségre és le kell leplezni a becsületes emberek előtt, bárki legyen is az. Nem sikerül háborút előidézni az imperialis­táknak, ha a népek között nincse­nek csatlósaik. „Az atombomba semmi, nincs ereje, ha nincsenek emberek hozzá“ ■— mondotta Ilja Erenburg. A béke híveinek meg kell tehát ismerniük a soraikban meg­húzódó háborús gyújtogatok igazi arcát. 9 le kell leplezni bűnös mes­terkedéseiket. Sokféle alakban je­lenik meg a háború követe, de mindegyik felismerhető a csak önző érdekeit szolgáló, gyűlölködő, pusz­títást szomjazó, másokat megvető, önmagát bölcsnek tartó ember ké­pében. Az imperialista háborús uszítok azt akarják, hogy a népek könnyű zsákmányul hulljanak lábaik elé, ezért céljuk az egyes népek egysé­gének megbontása, gazdasági erejük csökkentése, békés teirmeliöinunká” I juk megakadályozása, bizionkájgér- j zetük aláásása. IÁ háborús gyújtogatok ! cinkosai tehát, akik „nyugati béke“ után áhítoznak arra számítva, hogy elveszített ezer holdjaikat, vagy gyá­raikat, vagy haitalmaskod&saikat visszaszerezhessék, ezek az amerika hangjának vezényletére évek Óta guggoló dzsentrik és vezérigazgatók gazdatisztek és Horthy-fisztek min­den reményüket egy új háború ki­robbantásába helyezik, állandó ,,jólértes ü 1 tséoiikkel., a gondolkodásá­ban kevés önállóságot tanúsítók előtt naponta hangoztatják a közeli „leszámolást“, rágalmazzák a né piink felemelkedésén fáradozó Párt programját, minden erejükkel alá­ásni igyekeznek az élet nagyszerű fellendítésének iramában eegvéforrt * népünk erejét. j Népünk gazdasági erejét akarja csökkenteni a termelést sza­botáló, termését elsepekuláló, á>ru- rejtegető kulák mindenféle fajtája. Sós Ferenc csurgón agymart oni cséplöigépes kulák állataival rend" I szeresen kenyeret etetett, Iselsfőger Alajos lakócsai esperes a rekamié- jába rejtette 97 kg íincmilisztfeles- legét, Varga József háromfai kulák már olyan közelinek vélte a „leszár mól ást“, hogy fegyvereket és lőszer! rejtegetett. Tudatosan állnak a há­borús uszítók táborába ezek a gazdasági életünk fejlődését szabo­táló jómadarak, mert tudják, hogy egy gazdaságilag leromlott országi olcsó prédája lehet az imperializr ! mns legutolsó csatlósainak is, de egy erős nép képes arra, hogy meg­védje szabadságát és függetlenségét, í verejtékes munkával kivívott ared- ményeít minden gyilkos kiaéiiattel szemben. 'A munkásság sorait akarják megbontani azok a jobb" í oldali szociáldemokraták, mormialia- í zífók, zúgolódó elemek, akiknek 1 nem tetszik, hogy hazánk ötéves i terv eredményeképpen a vaa és acél országává válik, akiknek a munka sohasem volt kenyerük, s akik szívesen megennék paprikás­csirke alakban azt a tyúkot, amely j jövőre aranytojást tojnia — mint j Rákosi elvtárs mondotta. ! A magyar dolgozó nép nem akar háborút, de tudnunk kell, hogy itt végzik még köztünk akna­munkájukat az amerikai háborús uszítók mindenfajta cinkosai. Tud­juk, hogy mit okozott a múlt rend­szerben a háborús uszítok munkája. Nem akarjuk, hogy ismét 600.000 áldozata legyen népünknek, mint a második világháború alatt. A hák I ború kirobbanásának bármilyen formában történő előmozdítása tö- meggyilkosságra való felbujtás, (amiért a békevédelmi törvény are" jével sújt le népünk ökle. A minisztertanács határozatot hozott a takarékosságról, melynek megjelenése után dolgozó népünk nagy lelkesedéssel fogott hozzá a | rejtett tartalékok feltárásához. Uze~ 1 mi munkásaink sei ejt csökkentés­sé}. ócskavasak f elhasználásával, az anyaggal való takarékossággal ver szik ki részüket a takarékossági mozgalomból és a mezőgazdasági vállalatok körében is egyre széle­sebb tömegek kapcsolódnak be. Egyre többen őrködnek népünk va­gyona feleit, i a takarékosságinak ezer és ezer módját hozzák felszín~ re. Ez a mozgalom mély gyökeret vert, amely egyre terebélyesedik, bő termést hoz népi demokráciánknak, elősegíti gazdasági felemelkedésün­ket. ) Azonban találkozunk még olyan jelenségekkel, amikor takarékosság helyett a pazarlás üti fel fejét egyik vagy másik üzemen beiül. A So- mögymeigyei Mezőgazdasági Gép jer vító Vállalatnál a legkirívóbb pél­dákat lehet erre felsorolni. Amikor szerkesztőségünk tudomására ju­tott, a sorozatos „véletlenek“-bői .adódó súlyos hibák felett éles bí­Csupán 431 forint 43 f illér . . . a rálatot gyakoroltunk. Ez a bírálat \ azonban nem talált termékeny ta­lajra mert azt a kifogások, mente í getőzések halmazával igyekeztek í „megmagyarázni“ . .. Annakidején megírtuk, hogy a j vállalatnál sorozatosan fordulnak elő olyan esetek, melyek népi de­mokráciánknak súlyos anyagi károd­ként akoznak és jó lenne, ha a nr zeiőség utána nézne a dolognak. E helyeit a feladat könnyebbik oldalát választották, megalkudtak önma­gukkal és az ellenség aknamunkáját igyekeznek palástolni. Január 25-én a vállalat kapott egy esztergapadot, melyet az ál~ tamásról az üzembe kellett szállí­tani. Az úton felborult a vontató, melyet Rene Nándor művezető ve zelett. Egy másik alkalommal ugyancsak Bene Nándor vezetésével az erdőn borult fel a vontató. A károkról a vállalat vezetősége így írt szerkesztőségünkhöz a bírálat után „Szállítás közben egy éles for­dulónál a pótkocsiról lecsúszott az csztefgapad, azonban csak jelen" takteten sérüléseket szenvedett, kőt nap múlva már üzemben volt. Az összes kár csupán A31 forint A3 fillért tett ki.“ „1951 február 10-én Bene Nán­dor az erdőre ment vontatóval és a gödrös, göröngyös úton az egy méter magas töltésről leborult. A kár összege mintegy 100 forint, baleset emberben nemi történt, a vizsgálat folyik.“ Míg a vezetőség kivizsgálja az ügyet, történhet még két~három ilyen „véletlen“, hiszen a kár „mindösstfe“ kevés, a vállalat ve­zetősége szerint és talán nem is érdemes foglalkozni vele. Elég, ha megnyugtatjuk magunkat azzal, hogy a „vizsgálat“ folyik.­De nemzetgazdasági szempont­ból annál sokkal inkább font or sabb, mint eddig bármikor. Az üzemben „dolgozik“ egy volt tőkés, annak jó barátai, ismerő­sei, akik könnyen megtéveszthet­nek ilyen „véletlenekkel“ embere­ket, de nem téveszthetik meg a Pártot, egész dolgozó népünket! Azokat, akik kommunista követke­zetességgel harcolnak az ellenség elten, takarékossággal, többterme­léssel küzdenek a szocializmus meg­valósításáért — nem lehet megté­veszteni, félrevezetni. Az üzemi pártszervezet feladata> hogy újból megvizsgálja ezt a kérdést, hogy Szívlelje meg a bírálatot, cir elkö­vetett hibákat pedig küszöbölje ki, a kárt pedig tétesse jóvá a felelő­sökkel, mert ha mindenki úgy gon­dolkodna, hogy „csupán A31 forint A3 fillér“ a kár és senki nem óvná a nép vagyonát, akkor még csak nem is gondolhatnánk arra, hogy Dunai Vasmfívet, földalatti gyorsr vasutat, Inotai Erőmüvet, Kapos­vári Fonódat építsünk ■—- hogy a szocializmus alapjait lerakjuk ha­zánkban. Nem, mert az a „csupán A31 forint‘ is — 1A37 tégla. És ha minden üzem vezetősége így gorr dolkodna, —- akkor nem tudnánk ötnaponként egy új gyárat felépí­teni — hanem naponta rombol­nánk le a meglévő'ket is.

Next

/
Thumbnails
Contents