Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-26 / 72. szám
SZKtDA, 1951. MÁRCIUS 28. SOMOGYI NÉPLAP 5 Mit keli tudni a csütörtökön kezdődő tervkölcsön-nyereménysorsolásról? A/ 1949. szeptemberében jegyzett 'téves Tervkölcsön nyereményei" ek második sorsolását március 29ii. öfl'ín, í.l-én és április 1-én bnd-'zi az Urrzágcs Takarékpénz- ár. Dolgozó népünk forintjai — melyeket az ötéves terv megindítsam adott — jó helyre kerültek. Ij üzemek, hidak utak, kultúrhá" ak, iskolák épültek és épülnek heile. Azok, akik tervköfesönt jegyez ?k. büszkén mondhatják, hogy a Innal Vasműben, az Inotai Erőműén benne van az ő téglájuk is. A ’árt, az állam gondoskodott! arról, ogy jó helyre kerüljön. A tervkölcsön most másodszor amatozik. Sokan nemcsak a befi" etett összeget, hanem annál jóval abbét nyernek vissza készpénzben s. Most, a második sorsolás alkálimból 76.816 diarab nyereményt orsóinak ki, 30,782.260.— forint rtékhen, tehát többet, mint az első orsoiás alkalmából. * i Takarékpénztár küldötteiből állnak, valamint jó munkájukról ismert sztahánovisták, élmunkások, Kos- suth'díjas művészek és kiváló munkái végző tszcs-ía-gok vesznek részt benne. A sorsolási bizottság felelős a sorsolás szabályos, zavartalan le“ bonyolításáért. Gondoskodik a sorsolási kerekek ellenőrzéséről, elő" készítéséről. Hogyan értesülnek a dolgozók a sorsolás eredményeiről? A BEKEHARC HÍREI A KÖZTÜNK ÉLŐ HÁBORÚS USZlTÖK Hogyan történik a sorsolás ? Milyen nyereményeket sorsolnak ki ? A főnyeremény: 100.000.—• forint, zí az utolsó napon húzzák ki. Ezenkívül 12 darab 50.000 forintos, :5 da^ab 25.000 forintos, 64 darab 0.000 forintos, 190 darab 5000 fo- imlos. 4300 darab 1000 forintos, 1500 darab 500 forintos és 3Ö0 fo“ •into« nyereményt húznak ki. Mi a Sorsolási Bizottság feladata? A sorsolási bizottság tagjai a SZOT, a DÉPOSZ, a DISZ, az A N DSZ, Budapest Főváros Tanácsa, i pénzügyminisztérium, az Országos A Zeneakadémia nagytermében három sorsolási kereket állítanak fel. Minden keréknél egy-egy piros* nyakkendő:-; úttörő áll, aki majd ki" húzza a kötvényszámokat. Az 5, 10 és 25 ezer forintos nyeremények sorsolása úgv történik, hogy az 1. számú kerékből kihúzzák a sorozol~ számot, a 2. kerékből a sorszámot és a 3. kerékből pedig a nyereimé" nyék összegét. Az 50.000 és 100.000 forintos nyeremények húzása előtt az elnök mondja be ia nyeremények összegét, s ezután húzzák ki a kerékből a sorozat- és sorszámot. Az Í000, 500 és 300 forintos összegű nyereményeket nem egyen“ ként, hanem sorozatban húzzák ki. Ez a következőképpen történik: az első kerékből kihúzzák a kötvény sorozatszámát. A második kerékből kihúzzák a kötvény sorszámának utolsó számjegyét. Az ilyen sorozathúzásnál mindazok a kötvények nyernek, amelyeknek a sorozatszáma, továbbá a sorszám utolsó számjegye azonos a kihúzott számokkal. Egy“egy ilyen húzással 100 nyereményt sorsolnak ki. A sorsolás nyereményeit a helyszínen azonnal hangszórókkal hirdetik ki, a sajtó és rádió naponta közli a nyertes kötvények számait. Az összes eredményeket tartalmazó hivatalos nyerem,ényllstát a Sorsolás befejezése után adják ki és április 2"ig eljuttatják az ország összes helységeibe. így tehát mindenki hamar tudomást szerezhet arról, ha kötvénye nyer. Hol fizetik ki a nyereményeket? Az Országos Takarékpénztár több pénztárt állít fel a Zeneakadémia épületében és a szerencsés nyerők már ott, a helyszínen fel vehetik a nyeremény összegét. Azok a nyertesek, akik nincsenek jelen a sorsolásnál, bemutatják kötvényeiket a Országos Takarékpénztár központijánál (V., József Altila-utca 2.) vagy fiókjainál, ahol azonnal kifi" zetik. Április 2-itől kezdve 1000 forintig a postahivatalok is kifizetik a nyereményeket. Mi történik azokkal a kötvényekkel, amelyek most nem nyernek? A további sorsolásokat félévenként tartja az Országos Takarék" pénztár. Ez év szeptemberében megkezdik — ugyancsak sorsolás útján — a törlesztést, azoknak a kötvényeknek a kifizetését, amelyeket addig nem sorsoltak ki nyeremény" nvel. VET A velőgép friss csapása Keszthelyi Györgyné földjéhez rftzet. A két fiatal ló nyílegyenesen aiegy a frissen szántott földön meglátszó kerékcsapáson. Szita Lajos nyakába akasztott gyeplővel, kezében a vetőgép kormányával vezeti a gépet, míg Keszthelyi Györgyné derekán átkötött fekete kendővel védekezik a hideg szél ellen s üszőikével a kezében jár a gép után. Néha megveregeti a csöveket, hogy a vetőmag ne a csövekben maradjon, bűneim az a jól elkészített földiben találjon helyet és bőséges termést adjon gazdájának. A vetőgépben szépen megtisztított árpa vau. Szita Lajos felemeli a föld végén lévő félzsák vetőmagot és felönti a gépre. Ostorával suhint egyet a lovak füle fölött, s folytat" ják a vetést tovább. Keszthelyi Györgyné a gép után járva arról beszél hogy ennek a vetőmagnak már rég a földben kellene lenni. — Elkéstünk már a többi paraszttársainktól —• mondotta —- aminek az az oka, hogy a mi lovunk betegen fekszik az istállóban. Ezért kértük meg Szita szomszédot, hogy liuzassa bele ezt a magot a földbe, mert mi is büseges termést szeretnénk betakarítani. K íszthelyi Györgyné tudja, hogy már késve vannak a •»eléssel, de azért még bízik benne, hogy ha annyi nem is terem, mim a korábbi vetéseken, de azen- *■•». lami csak lesz. Keszthelyi Györgyné 5 hold földön gazdálkodik. Az ősszel időiben elvetette gabonáját. Szépek is a vetései. Gazdag aratást és bőséges tér" mést Ígérnek azok, amit lát Keszthelyi néni is. De látja azt is, hogy a tavaszi kalászosok termésével közel sem ér az őszi vetések termésé" bez. mert még csak most vetik az árpát, s majd ha azzal végeznek, utána kerül a földbe a zab és a cukorrépa. A burgonya vetését még meg sem említheti, mert hiszen még a másikak sem készek. — De az a beteg jószág — sóhajt fel Keszthelyi néni — az miatt kell nekünk utolsónak tenni. Keszthelyi néni nemrég költözött Kaposvárra családjával. Eddig Ka- posfiireden lakott s most a Kisfa" ludy-utca 39. szám alatt lakik albérletiben. Lakásuk kicsiny, ami »agr gondot okoz. Ha két kis gyér" ■ntka hazatér a Szabadság-parki . iskolából, alig férnek el a Szűk kis i szobában. Keszthelyi néni bízik a Pártban és tudja, hogy rövid idő nmlva Kaposváron is — mint a gomba — egymásután nőnek ki az új munkáslakások, ahol számára is épül egy szoba"konyhá6 lakás, fürdőszobával. j Amint mondja — ennek a lakásnak és sok másik száznak az építkezését akarja elősegíteni további jó munkájával. j jCJzeríe a halárban mindenütt szántanak, vetnek vagy bo" ! rónáinak a dolgozó parasztok. Keszthelyiék mellett Tóth László, kaposfüredi 10 holdas dolgozó paraszt vét. Mát kora reggel kiment a mezőre. A zabot el is vetette. Most a cukorrépát veti, s éhből is csak egy forduló van. Ebbe a földbe a vetés előtt a Szuiperfoszfátot is elvetette, mert bőséges termést akar. Ö nem elégszik meg azzal, ahogy 1 ezelőtt 6—7 évvel gazdálkodott, mert | a Pártra hallgat. Nem is csalódik a gazdálkodással. A múlt évben is ball gátlóit a Párt tanácsára és 2.5 hold földön 36 mázsa árpátja tor" mett. Többi paraszttársa termését jóval túlhaladta. Neki nem is okozott gondot a terménybeadás, mert volt miből teljesíteni az előirány- zoU kötelezettséget. Jóval túltelje" siti)ette előirányzatát, • Tóh Lászlót úgy ismerik Kapos- j Híreden, mint élenjáró dolgozó pa- j rasztot, aki korán vet és bőségesen urat Úgy a szántás"vetéssel, mint i a betakarítással élen jár a kapós- füredi dolgozó parasztok között. A Pártot szereti és szereti hazáját is. ! Még 1935-ben gazdasági szakiskolát végzett és mindig jól gazdálkodott. És, hogy még jobban gazdálkodhasson, eljár a Szabad Föld Téli Estes előadás-sorozataira, hogy ott még bővebb tapasztalaitokat szerezhessen. Tudja, hogy ott sokat tanulhat, mert ott a Párt tanít és amit ott tanul, annak mindenkor hasznát veszi. I rJ'óth László már néhány hét" tel ezelőtt elvetette az árpát, most a zabot, s már csak egy forduló van vissza a cukorrépából is. S mikor ezzel végez, elboronálja, lehengerli, s utána boldogan indul a burgonya és kukorica vetésére, melyet már készen vár a jól megművelt föld. 4 széleskorf békekampánynak, mely eszköz u háborús uszítók bűnös mesterkedéseinek leleplezésére<, ma elsőrendű jelentősége van“ mondotta Sztálin elvtárs a Pravdának adott nyilatkozatában. Mintha ezt a mélyértelmű monda" tot akarta volna az Országos Béketanács az április 8-án induló alá" irásgvüjt'ést bejelentő határozatában folytatni ezzel a mondattal: „A békevággyal telített népeket nem lehel többé becsapni az imperialista po~ litika fondorlataival“. Ezért van nagy fontossága annak, hogy mindenki előtt világosan álljon: mik a célkitűzései a béketábornak, mit akarnak a háborús uszítók? Kik tartoznak a béke harcos őrei közé, kik azok, akik a háborút kívánók szekerét tói ják? Ez utóbbiak bűnös tízeimért felfedni, a béke őreinek el nem hanyagolható feladata. A háborús uszítók bűnös mesterkedései alatt sokan csak külföldi diplomaták agyafúrt hazudozásait, vagy fegyvergyárosok gazdaságpolitikai manővereit, értik, vagy arra gondolnak, hogy Truman vagy Churchill, Tito vagy MlacArt- bur csupán mikrofonok és rotációs gépek segítségével végzik az új há" ború kirobbantását célzó bűnös mesterkedéseik et. Mások tudatosan szeretnék elterelni a figyelmet a hazai háborús uszítókról azáltal, hány általánosságokba burkolt kifejezésekkel csak a vezércsahosokról beszélnek, s mivel az ő személyük eilen nem áll módjukban fellépni, megelégszenek a békeharc szólamainak ismételgetéseivel, gy ülésezéssel, fejbólintó helyesléssel, vagy farizeusi megbotránkozással. Arról azonban megfeledkeznek, hogy a bókéért harcolni kell! A háború vagy béke kérdésének eldöntése nem a „hatalmasokon múlik. Ha rajtuk múlt volna, már régen lángokban állna a világ! Ha nem llenne az életért harcoló becsületes emberek százmilliós tábora a béke őre, már rég lehullt volna az atombomba, s pusztuláB fenyegetné az életet és kultúrát egyaránt! Nem merülhet ki a békeharc szép szavak ismételgetésében, hanem a békeharcosoknak rá kell mutatni az ellenségre és le kell leplezni a becsületes emberek előtt, bárki legyen is az. Nem sikerül háborút előidézni az imperialistáknak, ha a népek között nincsenek csatlósaik. „Az atombomba semmi, nincs ereje, ha nincsenek emberek hozzá“ ■— mondotta Ilja Erenburg. A béke híveinek meg kell tehát ismerniük a soraikban meghúzódó háborús gyújtogatok igazi arcát. 9 le kell leplezni bűnös mesterkedéseiket. Sokféle alakban jelenik meg a háború követe, de mindegyik felismerhető a csak önző érdekeit szolgáló, gyűlölködő, pusztítást szomjazó, másokat megvető, önmagát bölcsnek tartó ember képében. Az imperialista háborús uszítok azt akarják, hogy a népek könnyű zsákmányul hulljanak lábaik elé, ezért céljuk az egyes népek egységének megbontása, gazdasági erejük csökkentése, békés teirmeliöinunká” I juk megakadályozása, bizionkájgér- j zetük aláásása. IÁ háborús gyújtogatok ! cinkosai tehát, akik „nyugati béke“ után áhítoznak arra számítva, hogy elveszített ezer holdjaikat, vagy gyáraikat, vagy haitalmaskod&saikat visszaszerezhessék, ezek az amerika hangjának vezényletére évek Óta guggoló dzsentrik és vezérigazgatók gazdatisztek és Horthy-fisztek minden reményüket egy új háború kirobbantásába helyezik, állandó ,,jólértes ü 1 tséoiikkel., a gondolkodásában kevés önállóságot tanúsítók előtt naponta hangoztatják a közeli „leszámolást“, rágalmazzák a né piink felemelkedésén fáradozó Párt programját, minden erejükkel aláásni igyekeznek az élet nagyszerű fellendítésének iramában eegvéforrt * népünk erejét. j Népünk gazdasági erejét akarja csökkenteni a termelést szabotáló, termését elsepekuláló, á>ru- rejtegető kulák mindenféle fajtája. Sós Ferenc csurgón agymart oni cséplöigépes kulák állataival rend" I szeresen kenyeret etetett, Iselsfőger Alajos lakócsai esperes a rekamié- jába rejtette 97 kg íincmilisztfeles- legét, Varga József háromfai kulák már olyan közelinek vélte a „leszár mól ást“, hogy fegyvereket és lőszer! rejtegetett. Tudatosan állnak a háborús uszítók táborába ezek a gazdasági életünk fejlődését szabotáló jómadarak, mert tudják, hogy egy gazdaságilag leromlott országi olcsó prédája lehet az imperializr ! mns legutolsó csatlósainak is, de egy erős nép képes arra, hogy megvédje szabadságát és függetlenségét, í verejtékes munkával kivívott ared- ményeít minden gyilkos kiaéiiattel szemben. 'A munkásság sorait akarják megbontani azok a jobb" í oldali szociáldemokraták, mormialia- í zífók, zúgolódó elemek, akiknek 1 nem tetszik, hogy hazánk ötéves i terv eredményeképpen a vaa és acél országává válik, akiknek a munka sohasem volt kenyerük, s akik szívesen megennék paprikáscsirke alakban azt a tyúkot, amely j jövőre aranytojást tojnia — mint j Rákosi elvtárs mondotta. ! A magyar dolgozó nép nem akar háborút, de tudnunk kell, hogy itt végzik még köztünk aknamunkájukat az amerikai háborús uszítók mindenfajta cinkosai. Tudjuk, hogy mit okozott a múlt rendszerben a háborús uszítok munkája. Nem akarjuk, hogy ismét 600.000 áldozata legyen népünknek, mint a második világháború alatt. A hák I ború kirobbanásának bármilyen formában történő előmozdítása tö- meggyilkosságra való felbujtás, (amiért a békevédelmi törvény are" jével sújt le népünk ökle. A minisztertanács határozatot hozott a takarékosságról, melynek megjelenése után dolgozó népünk nagy lelkesedéssel fogott hozzá a | rejtett tartalékok feltárásához. Uze~ 1 mi munkásaink sei ejt csökkentéssé}. ócskavasak f elhasználásával, az anyaggal való takarékossággal ver szik ki részüket a takarékossági mozgalomból és a mezőgazdasági vállalatok körében is egyre szélesebb tömegek kapcsolódnak be. Egyre többen őrködnek népünk vagyona feleit, i a takarékosságinak ezer és ezer módját hozzák felszín~ re. Ez a mozgalom mély gyökeret vert, amely egyre terebélyesedik, bő termést hoz népi demokráciánknak, elősegíti gazdasági felemelkedésünket. ) Azonban találkozunk még olyan jelenségekkel, amikor takarékosság helyett a pazarlás üti fel fejét egyik vagy másik üzemen beiül. A So- mögymeigyei Mezőgazdasági Gép jer vító Vállalatnál a legkirívóbb példákat lehet erre felsorolni. Amikor szerkesztőségünk tudomására jutott, a sorozatos „véletlenek“-bői .adódó súlyos hibák felett éles bíCsupán 431 forint 43 f illér . . . a rálatot gyakoroltunk. Ez a bírálat \ azonban nem talált termékeny talajra mert azt a kifogások, mente í getőzések halmazával igyekeztek í „megmagyarázni“ . .. Annakidején megírtuk, hogy a j vállalatnál sorozatosan fordulnak elő olyan esetek, melyek népi demokráciánknak súlyos anyagi károdként akoznak és jó lenne, ha a nr zeiőség utána nézne a dolognak. E helyeit a feladat könnyebbik oldalát választották, megalkudtak önmagukkal és az ellenség aknamunkáját igyekeznek palástolni. Január 25-én a vállalat kapott egy esztergapadot, melyet az ál~ tamásról az üzembe kellett szállítani. Az úton felborult a vontató, melyet Rene Nándor művezető ve zelett. Egy másik alkalommal ugyancsak Bene Nándor vezetésével az erdőn borult fel a vontató. A károkról a vállalat vezetősége így írt szerkesztőségünkhöz a bírálat után „Szállítás közben egy éles fordulónál a pótkocsiról lecsúszott az csztefgapad, azonban csak jelen" takteten sérüléseket szenvedett, kőt nap múlva már üzemben volt. Az összes kár csupán A31 forint A3 fillért tett ki.“ „1951 február 10-én Bene Nándor az erdőre ment vontatóval és a gödrös, göröngyös úton az egy méter magas töltésről leborult. A kár összege mintegy 100 forint, baleset emberben nemi történt, a vizsgálat folyik.“ Míg a vezetőség kivizsgálja az ügyet, történhet még két~három ilyen „véletlen“, hiszen a kár „mindösstfe“ kevés, a vállalat vezetősége szerint és talán nem is érdemes foglalkozni vele. Elég, ha megnyugtatjuk magunkat azzal, hogy a „vizsgálat“ folyik.De nemzetgazdasági szempontból annál sokkal inkább font or sabb, mint eddig bármikor. Az üzemben „dolgozik“ egy volt tőkés, annak jó barátai, ismerősei, akik könnyen megtéveszthetnek ilyen „véletlenekkel“ embereket, de nem téveszthetik meg a Pártot, egész dolgozó népünket! Azokat, akik kommunista következetességgel harcolnak az ellenség elten, takarékossággal, többtermeléssel küzdenek a szocializmus megvalósításáért — nem lehet megtéveszteni, félrevezetni. Az üzemi pártszervezet feladata> hogy újból megvizsgálja ezt a kérdést, hogy Szívlelje meg a bírálatot, cir elkövetett hibákat pedig küszöbölje ki, a kárt pedig tétesse jóvá a felelősökkel, mert ha mindenki úgy gondolkodna, hogy „csupán A31 forint A3 fillér“ a kár és senki nem óvná a nép vagyonát, akkor még csak nem is gondolhatnánk arra, hogy Dunai Vasmfívet, földalatti gyorsr vasutat, Inotai Erőmüvet, Kaposvári Fonódat építsünk ■—- hogy a szocializmus alapjait lerakjuk hazánkban. Nem, mert az a „csupán A31 forint‘ is — 1A37 tégla. És ha minden üzem vezetősége így gorr dolkodna, —- akkor nem tudnánk ötnaponként egy új gyárat felépíteni — hanem naponta rombolnánk le a meglévő'ket is.
