Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

SZOMBAT. 1951. MÁRCIUS 3.

— Amerikai iiinaúk parancsára a btfR>* Ca&ájok Bteágíumott a vnülágbékie elleni asaz)eesflqün”és egytiik ikíöapoimíjáivlá väiiitortaiMaik át.

A fasiszta jeNegű intézkedések a nép egyre. nydwmvalóibb eMenátlú- A ytlcözmak. Ebben a helyzctIBzután Czottner Sándor bányaős energiaügyi miniszter elvtárs felszólalásában két kérdéssel, a széntermelés és az elektromos energiatormelés kérdésével foglalkozott.

— Gerö elvtárs referátuma és javaslata népgazdaságunk ötéves tervének átdolgozására, amelyben 1954. végére a széntermelés meny- nyiségét 27 és fél millió tonnában, irányozta elő, olyan feladatokat ró ránk, melynek teljesítése kötelességünk.

— Hogyan érhetjük el a 27 és félmillió tonna szén kitermelését az ötéves terv végére?

— Ma a szénbányászatban általában 6—6 és fél óra az az idő, amit dolgozó társaink effektiv munkában töltenek el. Mit kell tennünk, hogy a folyamatos munka pillanatra se szakadjon meg?

A Szovjetunió tapasztalatai, hói megismeriüh a megoldást■

Az állandó és folyamatos bányászkodást, azaz a ciklusos munkamódszert kell alkalmazni.

— Nehezen fejlődik ki bányászatunkban a szocialista verseny legfejlettebb formája, a Sztahá- nov-mozgalom. Vannak országszerte ismert bányász- s z |< i h a n o - visiák, de a sztahanovista dolgozók a bányászatban foglalkoztatottak egy százalékát sem teszik ki. A bányász-sztahanovisták alacsony számának nem kismértékben oka a minisztériumban dolgozó műszaki vezetők és bányavállalatok vezető káderei.

— Jelenleg bányászatunk kézi főj lószerszámokkal kb. 40 százalékban már gépesítve van. A kézi fejtő- és fúrókalapácsoknak továbbfejlesztése és jobb kihasználása már jobb eredményeket biztosit számunkra.

A gépi réseid és fejlőgépekkel való termelés ezévben el fogja érni a teljes szénnövelés 12 százalékát■

— A munkahelyi szállításban 38 százalékra emeljük a gépesítés fokát.

ben komoly lehetőségek nyitnak

arra, bogi] a béke híveinek arcvonata és a Kommunista Pánt megerősödjék.

A foö'gn fcomnpuln/iisiíálkí t!udnlt|áfc|aln vannak «eetadk a íriietóségefcnok és a salját fé’yiösségü kinek.

— Nekünk energiatermelésünket azért is fokoznunk kell az ötéves tervben, mert mezőgazdaságunk gépesíiésénél eddig nagyon kismértékben használtunk fel elektromos energiát.

A mezőgazdaság gépesítésénél feltétlenül szükség van

iliifinigovrci cTivllíirislnlö, a csehszíkwálk ki’Mö'.lt a füt!aki zoTnámogyjár sstataáno- visláíjía .sizí'loiváikinyelívű üdvözlete utón niagyiEwnrf folytatta beszédét.

— Mi imámdannyilain övömmel Msór- jöilk figyeűamtmieí] az elért lareditóíaiyie- tvket, m.uinik'ál okban lés a hlalzia épálitösé- bem. A mii doílgozéiiolk cvéíjia ugyanaz, amii iá magyar d'oégioizJÓik célljia: szocíatóz- nius. A fülek! ziomláinegyláirlbian ugyanúgy, imiiinlt hatónk többi gyáva itta« i szovjet sztalháinioviistók pÖMtíija szerint do'jgoiziuinlk. Én 1949-btsn szetnete'it .Szltá- ffin eltviliáiis 70. szüliMéisin apuéira leülteim é! munklásnö.

Fieljhíivüaim a mührfyränikibe'n doü- grraá dlV.iáirslffiSkelt vopganyire és ők eztt — niagy övömßmire —■, efJPogjadíiáik. Ma már biüszlk|é.k vagyunk lanra, hogy

üzemünk százszázalékos éhmiunkás- üzem, mert minden munkás i észtvesz a versenyben. Emellett felépítjük Európa legnagyobb zo- máncrnühdyét,

átlépítettöik az öntöde- és miilkkelezőmű- helylt, hioigjy miuinlkásainlk jobb és 'egészségesebb unulnklalhelyrau dollgozbiaissa- niak. Három ér attaint fieSép.íltottünlk 96

.muinikáisOalká'Slt.

— A háborús uszít ók gyártanak modern fegyvereket, gyártják az atombombát, de olyan fegyvert, amely a kommunista szívét agyon- sujbaná, olyan még nem gyártóitok.

A mi mimiká,óikat a szebb jövőnként nem fogja mlegáTJjftiainu &amim5íéüie fegy- verzörgési, isieimmíflffis altomiríasztós.

arra, hogy az' elektromos

energiát nagyobb százalékban alkalmazzuk.

— A szén és az elektromos energia iparunk fejlődésének alapja, termelésünk jelentős emelése nélkül szocialista iparunk gyors fejlődése el sem képzelhető. Erre meg van a lehetőség: végre is fogjuk hajdani! (Nagy taps.)

Gonda György elvtárs, a Györmegyei Pártbizottság titkára, a kongresszusi verseny során elért eredményekről beszélt, majd lelkes ünnepségben részesítették a Kongresszuson résztvevő Maria Iringovát, a fíileki zománcgyár sztahanovista munkásnöjéli, a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségének tagjátiha meglhaillijaiik, tiiogy Ikört&pzieüílöégw'ie- kei teijiesfiteMéheik, mert hozzá fog járulni a ntaigiv bélkefronlt m^ínősRésiálhiez ős o ikapiíaliiztmius legyőzéséhez. Mi. a csehszlovák nép, .sznvbőS sóik lsükért kivárnunk ehhez a győzelemhez.

.Erű tán t'r.miös Erzsébet e’Wáranő, a iKisíext-gyáir isztóbáinorviisliiája, tm|a;jd a ■viaisultpis.oik imiumkave rfien jléinől Rózsavölgyi .József «flvtóra, a poültlilkai •otszttiáHy hetyeütes vezetője beszél!*.

Rövid aszóimét utóm Tialtláir-tKEis La jos «Mars, a Hlaijdiu-bCIhiaHi Támlát» VVÍgne- toiajjSó BizoCrtiságáinalk «önöké vet’ltó át laz e’höklést. Az lértjellmisiég ipnöblémáijé- ról besä® Záonbió Pád cíviiíra, * diósgyőri ikioihásmti müveik mévnlöke.

IBziutóm Zsoifinyiec Mihály elviéire, * Parit PoflMtai Btmoili'i&ágáiniaik póiitógja.. kohó- ,és gépipari min'i.sz«:ipr szálait fel. Megáll'pipíllioWa; ahhoz, hogy a 'gépgyártás ronamiols üitanél biztos'iáim *u<l- juik, iszükiségets alitapanyaiggyáirltó ipar- áigiaiink, péOdöull a vaskohászait fejlődési üi'.iemiétniek ímeggyionsittása.. Sőt ernniek voi'áimiiVieil meg ke® előzni' a v'pgyár- tós Cervezieflt ©zülkslégteitéit, mert csialk így yáilliik óethtetöivé, hogy * gépgyártás 'íúi'tet'ljiMíWiesise tervéit.

Az önköNségcsökkentési kötelezettség tudatosításának érdekében komoly felvilágosító munkát kell végezni.

iFoo.l'os feladató a mimiisztérsumoSkinalk és a,z iiizemiélcinék a-z üziamí öneílszámioló egységek ’kiépítése, így nizetmrélsiziein- kinit ponltosan k5 itludjulk miultatná, melyik válfolattom .vannak veeVteségea üzemeik és mi okozza vBsiattesiógiükelt.

— Sole nrumlkla vár még neaitok, de

Jobban ki kell használnunk a gépeket, fel kell számolnunk az anyagpazarlágt

A ciklusos munkamódszer és a sztalianoY-mozgalom kiszélesítésével, gépesítéssel, új aknák nyitásával biztosítjuk iparunk számára a szenet

Maria Iringóvá elvtársnő:

A háborús uszítok olyan fegyvert nem tudnak gyártani, amely a kommunisták szívét a gye «sújthatná

niekiiink mlég nagyobb örömünk itórz,

KI kell érnünk, hogy az 1949- es 0.79G tonna műszakteljesítményt még ez évben 1.1 tonna műszakteljesítményre emeljük fel.

Un még az itt felsorolt eredményekhez hozzávesszük azt, hogy új beruházásokkal, új aknák nyitásával kb. 15 százalékkal tudjuk fokozni az 1951-es széntermelésünket, akkor azt hiszem, hogy az 1951. évre meghatározott 16 millió tonna széntermelést iparunk számára biztosítjuk.

— A másik alapvetően fontos terület a villamosenergia termelése, amely nálunk a felhasználás fokáii fig-yelembevéve nagyon alacsony. Gerö elvtárs referátumában számunkra az energiatermelés volumenjét 6—6 és fél milliárd kw-ban állapította meg, aminek az elérésére az ipar szempontjából feltétlenül szükség van.

— A meglévő energiatermelő telepeink mellett, hogy ezt a tervet teljesíteni tudjuk, feltétlenül új nagyteljesítményű telepeknek a, felállítása' válik szükségessé. Addig azonban, míg ezek a telepek üzemképes állapodba kerülnek, n meglévőkkel úgy kell gazdálkodnunk, hogy az ipart és a mezőgazdaságot megfelelő meny- nyiségü elektromos energiával lássuk el.

— Beszélnünk kell itt ai minisztertanács takarékossági határozatáról is. Az energia felesleges felhasználása — a népgazdaság elleni bűn. A csúcsterheléseket, amelyek telepeinket a napnak bizonyos szakában túlzottan igénybeveszik, el kell tolni.

Teinmielésüinlk továbbá fokozáslálhio«,

ikiszétehésléiliez és az önkjöíü'ség csöík- keinlliéisiének iniagylmlér'tiékű leBőmiozdRlálSá- boiz ihotzziáltiairifoziik,

gyáriparunk gépkapacitásának gazdaságosabb kihasználása, ez pedig döntő mádon azon múlik, fel tudjuk-e emelni a műszakok számát.

Erőfelljes üiteinhen kellí .r'á'tléirnlüink a második és hlammiad.ik műszak imteigis»er~ vetzásérie. Cftit, lalhol «ziidiö’Sizieräait fe főbb műisza&blan folyik a muinlkiai, kolmolüy 'wáinykusiSáig a déSlu'táiná és az éjiszakiaá inűszlakok isziewvieziölllienislége. Folltélbl'ertül sBÜkségieis, hogy la váííaíalílolk termelési .'errvielikielt iműszakokna boinitisiálk, imándiein műszak terimieiléisének Hegyein gazdája, egyen kieillő müsaaki vezetés.

— Igm niagy Heteltőisiégieáink yainnaík az lainyaigokikal való ihelyiesebb gazdálkodás ü.eirüi'iciüéin iis. A m'ilniiiszttertlainács l’jak'aröko'sislági hiailiároiziatóiniak vegriehiaj- lása soriam aCapoisiain uitálniajntéatümik a váítlaillaiti készlteteknelk. AaJ ItlaipaisizIHaBtuk, hogy sok váiltóil'alt több évire el van látva import ainyagokkalf, .közöltltük olyanokként ás, laimelyek a forgó alapot feleslegesen kölnik le.

A miiiniiíjZilleriilainács báitóirozhil'a ót!a a kohó- éis gépiparom belíil eddig 11.300 vágón lelifekivő .anyagot tórtak feli Jelentős .enedményelkelt értünk élt a üaka- réiko^ság egy másíik térülieltléln: ta. forgió- eszköiZ-áíij'omálny osöldklelnllése literéin. A gépipari főosztály péidáuil a forgási sebesiség meggyorisítósáivtail) 150 imSilüSó

forinit értékű forgóeszközTnegíakairí- táslt ért «!.'

— Egyes vállalatainknál még komoly anyagpaza.rlús folyik.

Az amypigiok liévágálsáméll, * tlemez- slajitoiásmáí inincsienielk Itiekiiinilleiilliell az lanyagtlakiaréikoisiságm, sok hullladiékkat dolgozinak. Plédig, hogy múityen erled- ményeket) liéhelt elérni ezen a ítémemi, aniu- tiatja ‘az laiz ainyagtalkkrékosiságii ner- Söny, niméüy az élmuüt év isotrám a Rákosi Műveik 'és a MÁVlAG között foHyf. A vetrstemy «redményieikiéppert annyi anyagólt ailkieirüllt nregtakiarátlalnii, amieilly- bőií a MÁVlAG egy mozdoiiiiylt, egy fuitó- dalruil', kjélt auitióbuszalivázlat és iiat szd- ■valtyúit, a Rákolsá Mátyás Műrvlek O.OOO kerékipiáirlt, 300 vairrógépet, 300 molbor- kleréklpiáirit, 4 kainusiszel padot és 2 500 tonna hengeineilt áirat tud lieglyláinilalnii.

— Sóik eddiig hulliiajdlélkinjaik teikiilnliieitit anyagot ma mláír máis üizlemben gazdá- ságoisam feidtoiigoznaik. így piéliidáull a tríanlszífoimiáltiorüeimiez gyláírliáisláiniáil a GANZ VíiLi)aimiosségi gyárban keii'ellfceziő hulíadékoit ia Dinamó-gyáir Itteöjes 'egészében fietidoigozizia.

lEzultám laa import änyagoklkiall, klüllö- nősen la sziiines fémekJlieli vtalJó tialkairié- ko'sisiágna ihlvila fel » figyielímielt Zkolfii- niyec éivtáns.

•—• Eziövi tervünkéit is osialk úgy tudjuk vtégpahiaíjliiamii, ih'a a niunkaverseny- adila iehotiőslögékiet ihelyeisein felUalsználl- va, összékaiposoiijaik a rezieitéslt a dloff- gozó tömiegfSk kezdemíényeizésiávieíl, dél- kés veiisieiiym'oizgaiI/má'Vialk

Hollandiában egyre fokozódik a békeharc, ezt a harcot meg- fogjuk nyerni!

A Holland Kommunista Párt üdvözletét Gerben Wagenaar elvtársnő, a Párt elnöke tolmácsolta.

legutóbbi látogatásakor a holland kormánynak tudtára adta a végrehajtandó programot. Ez a program,

Eisenhower — mondotta — | az éhség programja, az élelmiszer

fogyasztás csökkentésének, a ka"|

tonai szolgálati idő meghosszabbításának, az adóprés megszorításának programja. Ez a program a gyors fegyverkezést és több holland katona szállítását követeli Koreába.

— A holland munkásosztály azonban, amelyet a nácifasizmus terrorja és öldöklése sem tudott megítörni, most is küzdeni fog, hogy végetvessen az amerikai fasizmus elnyomásának és rablópolitikájának. Ezt nem akadályozhatja meg a most Hollandiában hetei" jesztett amerikai törvénytervezet) sem.

Hollandiában egyre fokozódik a hwrc, amelynek- jelszava: nem akarunk többé nácikat!

I —- Teljes erővel folyik a békeharc. Ezt a harcot meg fogjuk nyerni, mert a harcol a békéért a szabadságSzerelő népek fasizmus feletti győzelmeinek szervezője, a sztálingrádi lés berlini győztes., Man, Engels és Lenin halhatatlan művének folytatója, Sztálin elvtárs és a Szovjetunió legyőzhetetlen Bolsevik Pártja vezeti! (Nagy taps.)

Ligmann Károly iizenti párttifkár elvtárs, Dudar-bányáról. beszámolt eredményeikről, majd elmondotta, hogy az üzemrészeket a felvigyázók és a lőmesterek bevonásával decentralizálták. ’ így Dudar-bánya január havi felemelt tervét 112 százalékra teljesítette.

Friss István elvtárs:

Biztosítanunk kell a helyes arányt a termelés emelkedése és a munkabér emelkedése között

Nagy érdeklődé, közepette tartotta meg felszólalását Friss István elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja.

— A mi országunkban a szocialista 'felhalmozás törvénye érvényesül: a munkásság és a dolgozók jólétének, életszínvonalának állandó emelése. Vannak azonban még sokan, akik sem azt nem értik, hggy az életszínvonal emelkedése magához rendszerünkhöz tartozik, sem azt, hogy az életszinvonail emelkedésének mik a feltételei, akik az életszínvonal emeléséhez rendszer kizsákmányolt proletárjai: igyekeznek a legtöbbe» keresni, megenni, elfogyasztani, mert nem bíznak a jövőben, nem látnak tovább az orruknál!. Ezeknek szól Rákosi elvtársnak az a minapi figyelmeztetése, hogy mi nem vagyunk hajlandók a mai verébért odaadni a holnapi túzokot.

—■ Az életszínvonal emelése feltételezi a felhalmozást: az anyagi javaknak egyre szélesebb alapon, egyre több termelőeszközzel folyó és éppen ezért egyre bőségesebb termelését. Bizonyos arányoknak kell fennállniok az életszínvonal emelkedése között egyrészt, a termelés é, a termelékenység emelkedése között, másrészt. Amit az életszínvonal emelésére nézve mondok, az vonatkozik, természetesen a munkabér emelkedésére is.

— Milyen aránynak kell fennállnia a termelékenység emelkedése és a munkabér növekedése között?

—■ A tegnap kiosztott határozati javaslat szerint, ö» év alatt legalább 90 százalékkal kell emelkednie a munka termeié- kény ség ének és legalább 50 százalékkal a dolgozó nép élet- színvonalának.

Világos, elvtársak, hogy ha a terv előírásait akár az egyik, akar a másik területen megszegjük, az egész terv teljest éset tehfijíik kérdésessé.

— Az utolsó hónapokban meglehetős általános és kiterjedt mértékben megsértjük a./.okát az arányokat, melyeket tervünk a termelékenység növelése és a munkabér emelése között előír.

Ezután néhány számot idézett ennek bizonyítására, majd így folytatta: — Azt találjuk, hogy több munkással dolgoztunk és több munkabért fizettünk ki, mint amennyit a terv előírt, viszont az égy munkásra eső és a száz forint munkabérre eső termelés elmaradt a terv mögött. Ezek a számok azt mutatják, hogy nemcsak a tervet teljesítettük, hanem megszegtük azt az alaptörvényt is, hogy a munka termelékenységének nagyobb mértékben kéll emelkednie, mint ahogy a munkabér •növekszik■

— Ezek a számok bizonyítják,: hogy a minisztertanács Szeptern- j bér 26-i rendeletét gyáriparunk | általában és iparcsoportok szerint is megszegi, bár ez a rendelet képezi egyik alapját a népgazdasági tervezésünknek is.

— Friss elvtárs ezután több olyan üzemet sorolt (fel, amelyek nem tartották be a minisztertanács erre vonatkozó rendeletét.

— Sajnos még kongresszusi versenyünk folyamán is nem egy üzemünkön foltot ejtett az a felháborító gyakorlat — folytatta, — hogy a 10Ö százalékon alul teljesítőket a norma fellazításával tüntették el.

— Igen gyakori az a jelenség, hogy új munkára rossz, laza normát állapítanak meg. Tudom,

hogy ezeket felszámolni nem

könnyű dolog, de nem azért vagyunk kommunisták, hogy csak könnyű feladatokat vállaljunk el. Ez utóbbi hetekben sok szó esett arról, hogy idei terveink feszítcitT tebbek a tavalyiaknál, teljesítésük nagyobb erőfeszítéseket követel a tavalyinál. Tegyük fel egy pillanatra, hogy feszített termelési tervünket teljesítjük, csak éppen arra a ,,csekélységre“ nem ügyelünk, hogy a termelékenység emelkedése az előírt mértékben meghaladja a munkabérek növekedését. Mi következnék ebből? Az, hogy az előírt mértékben növekednék az élelmiszer, ruha. cipő stb. mennyiség, ami munkásaink rendelkezésére áll, de ennél jóval nagyobb mértékben az a pénzmennyiség, amivel élelmiszert, ruhát, cipőit ab. akarnak vásárolni.

Általános versenyfutás indulna meg a keresettebb áruk után és amennyiben egyesek, akik ebben a versenyfutásban győznek, jól járnak, annyit fizetnének rá a többiek. Az milyen versenyfutás bátorítás* a társadalmunkban még meglévő sper kuládóra hajlamos elemeknek, melegágya a feketézőknek és ár felhaj~ tásnak.

Az elmúlt hónapokban a közellátás különböző területein tapasztat! nehézségek bizonyítják, hogy nem mesterségesen kiagyalt, hanem nagyon is valóságos veszélyről beszélek.

— A normák fellazítása, a j°!Jnu sulatlan keresetemelkedések gátjaiévá, fékjeivé válnak a termelés emelésének. Ezt tapasztaltuk tavaly tavasszal, bizonyítják a három hónap termelési számai is.

■—■ Ha ezen a téren nem teremtünk rendet és nem tartunk fegyelmet, akkor egész biztosan nem fogjuk teljesíteni a termelési tervet sem. De mi a tervet teljesíteni fogjuk, mégpedig nemcsak a termelési tervet, hanem a tervet minden vonatkozásban. {Taps.)

— Ha azt akarjuk, hogy a jó eredmények nemcsak a kongresz- szusi versenyhez fűződjenek, hanem állandósuljanak iparunkban — ha teljesíteni akarjuk és ki kételkedhetne benne, hogy teljesíteni akarjuk 1951 évi tervünket, akkor helyre kell állítanunk és biztosítanunk kell a megfelelő arányt a termelés emelkedése között, akkor ügyelnünk kell a tervezett mturi- kabéralap szigorú betartására.

A munka termelékenységének a folyó évben igen jelentékeny mértékben a gyáriparban általában 23.4 százalékkal, egyes vállalatoknál ennél még lényegesebben többet kell emelkednie és ez az emelkedés sem fog bekövetkezni magától, sőt nem is bízhatók egyszerűen újítóink spontán kezdeményezéseire.

A termelékenység ilyen méretű emelkedését gondosan elő kell készíteni és meg kell szervezni, ez gyárigazgatóink egyik legfontosabb feladata,

&

Feladatukat mégis csak akkor fogják tudni teljesíteni, ha mellettük áll, támogatja őket üzemünk munkássága, a szakszervezet éis elsősorban a pártszervezet is.

—- A normák fellazítására csak úgy, mint a munkafegyelem lazítására irányuló törekvés a múltnak támadása a jelen ellen, a Szocialista öntudat ellen. Ebben a harcban a minden nappal erősödő szocialista öntudat fog győzni, (Taps.)